Szerző szerinti böngészés "Pajkos, Janka"

Megjelenítve 1 - 2 (Összesen 2)
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Egyes dizájner amfetamin-származékok meghatározása LC-MS módszerrel
    Pajkos, Janka; Posta, János; Székely, Andrea; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar; Igazságügyi Orvostani Intézet Toxikológiai laboratórium; DE--Általános Orvostudományi Kar; Nagy, Erzsébet; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar; Orvosi Laboratóriumi és Képalkotó Diagnosztikai Tanszék
    Munkám során amfetamin és katinon típusú dizájner drogok elválasztásával foglalkoztam. A dizájner drogok vizsgálata meglehetősen nehéz feladat a mindennapokban, mivel folyamatosan jelennek meg újabbnál újabb anyagok a drogpiacon. Ez komoly gondot jelent az orvostudomány számára is, mivel klinikai tanulmányok hiányában nem ismert az újabb anyagok hatása a szervezetre. Az azonosíthatósághoz elengedhetetlenül szükséges az elválasztáson túl a szerkezet felderítésére alkalmas műszer használata, mint például a tömegspektrometria. Kísérletes munkám célja olyan metodika kifejlesztése volt, amellyel ilyen dizájner drogok nagynyomású folyadékkromatográfia-tömegspektrométer (LC-MS) rendszeren megfelelően elválaszthatók és egyértelműen azonosíthatóak. Ehhez öt eltérő körülményen vizsgáltam az alábbi anyagok elválaszthatóságát: α-pirrolidin-valerofenon (α-PVP), α-metil-fenetilamin (amfetamin), 4-metil-metkatinon (mefedron), α-metilamino-valerofenon (pentedron), 2-fluor-metamfetamin (2-FMA), 3-fluor-metamfetamin (3-FMA), 4- fluor-metamfetamin (4-FMA), 3-metil-metkatinon (3-MMC) és 4-metin-etkatinon (4-MEC). A metodikák az alkalmazott eluensekben, a szerves és vizes fázisú komponensek arányában és/vagy az áramlási sebességben tértek el egymástól. A méréseket kvadrupól LC-MS készüléken végeztem, az elválasztás LiChrosper 100 RP-18 kolonnán izokratikus körülmények között történt. Eluensként 10 mM ammónium-formiát oldat és acetonitril (AcCN) vagy metanol (MeOH) különböző arányú elegyét használtam. Az egyes komponensek a különböző körülmények között eltérő elválaszthatóságot mutattak, és bizonyos esetekben a szétválaszthatóság növekedése a detektálhatóság csökkenését eredményezte a kromatográfiás csúcsok szétkenődése miatt. A szerkezeti izomerek (2-FMA, 3-FMA és 4-FMA) ugyanakkor egyik eddig alkalmazott metodikánál sem váltak külön, emellett más komponensek szétválása sem történt meg kielégítően, aminek következtében gyakori volt az egyes anyagok csúcsainak átfedése. Ezért az optimális metodika kifejlesztéséhez további vizsgálatok szükségesek.
  • Bélyegkép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A periódusos rendszer elemneveinek etimológiai vizsgálata a magyar, a finn és az észt nyelvekben
    Pajkos, Janka; Saáryné Kelemen, Ivett; DE--Bölcsészettudományi Kar
    A dolgozat témája a kémiai elemnevek nyelvészeti szempontból történő elemzése. Munkám során a három legnagyobb finnugor nyelvben (magyar, finn és észt) vizsgáltam a kémiai elemek neveit. A periódusos rendszerben helyet foglaló elemek általában tudományos neveket viselnek. Néhány képviselőjük azonban sajátos, a tudományostól meglehetősen eltérő szóalakokban él. Ez adta kutatásom kiindulópontját. Munkám alapjául a ma használatos magyar, finn és észt nyelvű periódusos rendszerek szolgáltak. Etimológiai vizsgálataim csak az ezekben szereplő elemnevekre tért ki. Szakdolgozatom célja egy részletes és átfogó korpusz megalkotása volt, mely által az olvasó megismerheti az egyes elemek neve mögött álló történeteket. Kutatásom fő része a belső keletkezésű elemnevekre irányult, melyben a következő kérdésekre kerestem választ: Mely elemeknek él belső neve az általam vizsgált nyelvekben? Mely korból származnak ezek az elemek? Etimológiai szempontból mi ezen nevek eredete?