Repozitórium logó
  • English
  • Magyar
  • Bejelentkezés
    Kérjük bejelentkezéshez használja az egyetemi hálózati azonosítóját és jelszavát (eduID)!
Repozitórium logó
  • Kategóriák és gyűjtemények
  • Böngészés
  • English
  • Magyar
  • Bejelentkezés
    Kérjük bejelentkezéshez használja az egyetemi hálózati azonosítóját és jelszavát (eduID)!
  • Digitális könyvtár
  • Hallgatói dolgozatok
  • PhD dolgozatok
  • Publikációk
  1. Főoldal
  2. Böngészés szerző szerint

Szerző szerinti böngészés "Pesci, Marco"

Megjelenítve 1 - 2 (Összesen 2)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A NEMZETKÖZI BÜNTETŐ BÍRÓSÁG JOGHATÓSÁGÁNAK KIHÍVÁSAI: AZ AL-BASHIR ESET TANULSÁGA
    Pesci, Marco; Sipos, Ferenc; Scalia, Damien; DE--Állam- és Jogtudományi Kar
    A Nemzetközi Büntető Bíróság létrehozása a nemzetközi közjog fejlődésének egyik legfontosabb mérföldköve, amely utat nyitott az emberiség egészét érintő legsúlyosabb bűncselekmények elkövetőinek felelősségre vonása felé. Jóllehet, hogy a Bíróság eddigi 20 éves működése során számos, rendkívül fontos eredményt tudott felmutatni, azonban a neki szánt szerepet mindeddig nem tudta maradéktalanul betölteni. Ennek oka oda vezethető vissza, hogy az említett bűncselekmények elkövetői rendszerint az állami hierarchia legmagasabb fokán helyezkednek el, ahol az immunitás esernyője alatt mentességet élveznek. Mindezek tekintetében a Római Statútumot ratifikált államok esetén különösebb probléma nem ütközünk, addig a kérdés megítélése bonyolultabb, amennyiben a Bíróság, egy, a Statútumot nem ratifikált állam hivatalában lévő államfőjével szemben kíván eljárást folytatni. Ezzel a problémával szembesült a Bíróság Omar Al-Bashir esetében, ahol az immunitás és büntetőjogi felelősség közötti kollízió feloldására nem került maradéktalanul sor. Szakdolgozatomban a kortárs nemzetközi büntetőjog egyik legellentmondásosabb és összetettebb problémájára kísérlek meg választ adni.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    A Római Statútum kihirdetésének alkotmányos akadálya
    (2022-12-22) Pesci, Marco
    July 17, 1998, can be considered as one of the most important milestones of the international judicial structure: it is the day when the Rome Statute of the International Criminal Court was adopted by 120 states out of 148. Article 86 of Statute explicitly states that „States Parties shall […] cooperate fully with the Court in its investigation and prosecution of crimes within the jurisdiction of the Court.” As in the case of every international treaty, the principle of pacta sunt servanda enshrined in Article 26 of the 1969 Vienna Convention on the Law of the Treaties states applies, which explicitly states that “every treaty in force is binding upon the parties to it and must be performed by them in good faith.” As has been pointed out by the Permanent Court of International Justice, contracting states must make all the necessary internal measures which are required to fulfil its international obligations rising from a binding treaty. One could ask, why is this quite obvious argument important in the case of Hungary? Well, Hungary has ratified the Statute but still has not implemented it in its internal legislation. This can be considered as a serious constitutional omission, since if the Court would require the cooperation of Hungary – e.g. in the case of an arrest warrant – and it would not be able to fulfil it because of the lack of the internal legal norms, it would be considered as international legal responsibility of Hungary. In this article, I try to explore the reasons behind this omission and outline the possible solutions.
  • DSpace software copyright © 2002-2026
  • LYRASIS
  • DEENK
  • Süti beállítások
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Felhasználói szerződés
  • Kapcsolat
  • Súgó