Szerző szerinti böngészés "Pesti, Anna"
Megjelenítve 1 - 4 (Összesen 4)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Szabadon hozzáférhető Determination of artemisinin and its analogs in Artemisia annua extracts by capillary electrophoresis: Mass spectrometry(2021) Nagy, Cynthia; Pesti, Anna; Andrási, Melinda; Vasas, Gábor; Gáspár, AttilaTétel Szabadon hozzáférhető Determination of chlorine species by capillary electrophoresis: mass spectrometry(2019) Gáspár, Attila; Pesti, Anna; Szabó, Mária; Kecskeméti, ÁdámTétel Korlátozottan hozzáférhető Kapilláris elektroforézissel kapcsolt tömegspektrometriás módszer kidolgozása artemizinin meghatározásáraPesti, Anna; Gáspár, Attila; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Kémiai IntézetA kutatómunkánk során egy hatékony MEKC-MS módszert dolgoztunk ki az artemizinin meghatározására. Az artemizinin nem tartalmaz kromofor- és fluoreszcens csoport sem, ezért UV-VIS módszerrel, valamint fluoreszcensen nem detektálható. A tömegspektrometriás detektálás azonban lehetőséget nyújt az artemizinin minőségi és mennyiségi meghatározására egyaránt.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Klórvegyületek meghatározása kapilláris elektroforézissel kapcsolt tömegspektrométerrelPesti, Anna; Gáspár, Attila; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Kémiai IntézetA kutatómunkánk során különböző klórvegyületek egymás melletti meghatározását végeztük nátriumsóik vizes oldatából. A meghatározás szempontjából jelentős ionok a klorid-, hipoklorit-, klorit-, klorát- és perklorátionok voltak. A kutató munkánk során a célunk egy egyszerű, megbízható és reprodukálható CE-MS módszer kifejlesztése volt a fent felsorolt klórvegyületek egymás melletti kimutatására. Az optimálási folyamat részeként elsőként CE készüléken vizsgáltuk az áramerősség alakulását a kapilláris végeinél elhelyezett különböző elektrolitok esetében. Miután kiválasztottuk az ígéretesnek adódó elektrolitpárokat a CE-MS készüléken folytattuk tovább a kísérleteinket, optimáltuk a háttérelektrolit és a pótlólagos folyadékáram összetételét, majd vizsgáltuk a kapilláris bemeneti végénél alkalmazott plusznyomás hatását az elválasztásra. Az optimális paraméterek meghatározása után az analitikai teljesítőképességet és reprodukálhatóságot vizsgáltuk, majd valós mintákon végeztünk méréseket, hogy az általunk kidolgozott módszer jóságát teszteljük és hatékonyságát bizonyítsuk.