Szerző szerinti böngészés "Rab, Anita"

Megjelenítve 1 - 2 (Összesen 2)
  • Bélyegkép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Ikrek mozgásfejlődése a születési hetek vonatkozásában
    Rab, Anita; Kónyáné Balabás, Katalin; DE--Népegészségügyi Kar
    A koraszülött újszülöttek minél korábban jöttek világra, annál komplexebb ellátásra van szükségük éretlenségük és különböző szervi elváltozásaik miatt. A megfelelő ellátás érdekében fontos a pontos és gyors kivizsgálás, valamint a kezelés megkezdése. A rehabilitációs folyamat célja a gyermek fejlesztése korának megfelelő szintre. Ezt érdemes a lehető leghamarabb elkezdeni, hogy a fejlődés, az izmok állapota, a nagy- és finommozgások minél hamarabb a normál értékeket mutassák. Szakdolgozatomban a gyógytorna szerepét szeretném bemutatni a különböző gestatios hetekben született ikrek körében.
  • Bélyegkép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Az iskoláskorúak közétkeztetése Magyarországon
    (2014-05-28T16:29:58Z) Rab, Anita; Rácz, Gábor; Bárdos, Helga; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar::Megel?z? Orvostani Intézet; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar; DE--Népegészségügyi Kar; Sipos, Valéria; Legoza, József; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar::Megel?z? Orvostani Intézet; Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv
    A közétkeztetésnek fontos szerepe van a gyermekek fejlődésében, táplálkozási minták kialakításában, egészségük megőrzésében. Az iskolában elfogyasztott ételeknek a napi energiaszükséglet 65%-át kell biztosítaniuk, ami 7-10 évesek esetén 1100-1320 kcal/fő, 11-14 évesek esetén 1300-1550 kcal/fő. A dolgozatomban, a Mintamenza Programban részt vevő két étkeztető-konyha eredményeit ismertettem a hajdúnánásit és a mikepércsit. A kapott eredményeket összehasonlítottam és következtetéseket vontam le. A Hajdúnánási Járási Népegészségügyi Szakigazgatási Szervtől kértem ki az adatokat. A felmérés2x10 napos étrendből és a hozzá tartozó nyersanyag-kiszabati ívekből történt országos ajánlás alapján. A vizsgált korcsoportok a 7-10 éves alsó gyerekek, illetve a 11-14 éves felsős gyerekek voltak. A vizsgált időszak a két konyha esetében eltérő, Mikepércsen 2013.02.01-28-ig, Hajdúnánáson 2013.04.08-05.03-ig kérték ki az étrendeket. Az eredményeket kategóriákra bontva ábrákon szemléltettem: az étrend energia-, zsír-, szénhidrát-, fehérje-, és sótartalmát. Az energiatartalom a biztosítandó mennyiségnél magasabb értéket mutatott a mikepércsi konyhán, mint a hajdúnánási étkeztetőnél, ahol az ajánláshoz képest kisebb eltérések voltak tapasztalhatók negatív és pozitív irányban egyaránt. A zsírtartalom a napi összes energiabevitel 30%-a kell, hogy legyen. Itt is elmondható, hogy a mikepércsi konyhán magasabb értéket mértek, míg a hajdúnánási konyhán csak pár tizedes jegy eltérést észleltek, tehát megfelelő a beviteli mennyiség. A szénhidráttartalom ismét Hajdúnánáson hozott jobb eredményt. A fehérjetartalom azonban mind a két konyha esetében meghaladta a maximálisan adható értékeket és a nyersanyag-kiszabatból kiderült, hogy többségében állati fehérjéket kaptak a gyerekek. A megengedett sómennyiség bevitelét a mikepércsi konyha kétszer lépi túl, a hajdúnánási pedig egyharmadszor.A nyersanyag felhasználtságot mérve kiderült, hogy a meghatározott értékek alatt teljesítenek az étkeztetők a zöldségmennyiséget, a húsmennyiséget nézve. Azonban örvendetes volt, hogy visszaszorítva a fehér lisztes pékárukat, a kiszabati íven teljes kiőrlésű gabonából készült termékek voltak feltűntetve. Összegezve az eredményeket elmondható, hogy a hajdúnánási étkeztető-konyha az alábbi vizsgálat áttekintése, ismertetése után jobb eredményekkel zárt, mint a mikepércsi konyha. Mindkét részt vevőnél van még mit alakítani az étrenden, hogy még egészségesebbé tegyék azt a gyerekek számára. Elsősorban javasolt az energia, a szénhidrát és a só csökkentése. Többször és nagyobb adag zöldség-, illetve gyümölcsfogyasztás lehetővé tétele. Mindezek a szempontok kiemelkedő szerepet játszanak a nagy népegészségügyi jelentőségű betegségek rizikófaktorainak a megelőzésében.