Szerző szerinti böngészés "Salya, Fruzsina"
Megjelenítve 1 - 2 (Összesen 2)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető A "fegyveresen" és "felfegyverkezve" minősítés értelmezése a bíróságok ítélkezési gyakorlatának tükrébenSalya, Fruzsina; Tóth, Andrea Noémi; DE--Állam- és Jogtudományi KarA korábbi büntető törvénnyel ellentétben a 2012. évi. C. törvénnyel (továbbiakban: Btk.) bevezetett új szabályozás mindkét elkövetési módot az egyes tényállások minősített eseteiként azonos büntetési tétellel fenyegeti, ugyanis a korábbi megkülönböztetésnek igazolható alapja nem volt. Ezen túlmenően a fegyveres elkövetés fogalma is rendezésre került. A bűncselekmények ilyen módon történő elkövetésének fokozott veszélyessége miatt számos különös részi tényállás minősített eseteként fogalmazza meg a fegyveresen, illetve a felfegyverkezve történő elkövetést. A fegyveresen történő elkövetést a Btk. mindösszesen 18 bűncselekmény esetében rendeli büntetni, míg a felfegyverkezve történő elkövetést csak 16 bűncselekmény esetében. Minden olyan bűncselekmény, ami felfegyverkezve elkövethető, elkövethető fegyveresen is, azonban fordítva már nem igaz. A szökés és nemzetközi gazdasági tilalom megszegése bűncselekmények csak fegyveresen követhetőek el.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A ne bis in idem elv érvényesülésének problémái a közigazgatási és büntetőeljárásokban - különös tekintettel az Európai Unió Bíróságának gyakorlatáraSalya, Fruzsina; Elek, Balázs; DE--Állam- és Jogtudományi KarA dolgozatom célja a ne bis in idem elv értelmezésének bemutatása, főként hazai, illetve nemzetközi jogeseteken keresztül. A szakdolgozat meghatározó részét képezi a közigazgatási és büntetőeljárásokban kiszabott szankciók párhuzamos alkalmazásának legitimitása. Ezen terület szabályozása napjainkban kialakulóban van. Az elkészítéshez hazai és nemzetközi jogforrások elemzését, valamint a ne bis in idem elvével kapcsolatos bírósági határozatok bemutatását tűztem ki célul. A bemutatásra kerülő jogesetek alapján azokra a kérdésekre keresem a választ, hogy az Alkotmánybíróság, az Emberi Jogok Európai Bíróságának valamint az Európai Unió Bíróságának határozatai milyen irányba fejlesztik tovább a kétszeres eljárás alá vonás tilalmának értelmezését? A nemzeti illetve a nemzetközi bíróságok értelmezésében, hogy nyilvánul meg a ne bis in idem elve? Hogyan értelmezik a nemzetközi bíróságok a közigazgatási és büntetőjogi szankciókat, illetve ezek párhuzamos alkalmazását? Továbbá a nemzetközi bíróságok által hozott határozatok milyen hatással vannak a hazai jogalkalmazásra? Milyen eltérések tapasztalhatóak abban az esetben, ha a párhuzamos eljárások különböző uniós tagállamok, illetve egy tagállamban és egy harmadik országban indultak. Hogyan alakulnak az eljárás megszüntetésének alapjául szolgáló ügydöntő határozatok elismerésnek rendszere?