Szerző szerinti böngészés "Sipos, Anna"

Megjelenítve 1 - 2 (Összesen 2)
  • Bélyegkép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A klórhexidin helye a fiatal maradófogak endodonciai ellátásában
    Sipos, Anna; Kovalecz, Gabriella; DE--OEC--Fogorvostudományi Kar
    A klórhexidin (CHX) az egészségügyben széles körben elterjedt antiszeptikum, fogászati kezelések kapcsán is gyakran találkozhatunk vele. Fontos alkotóeleme számos elsővonalbeli szerként használatos szájvíznek, illetve szájüregi nyálkahártyán alkalmazott gélnek. Az endodonciai kezelések során átmosószerként jelenik meg. Népszerűsége nem igazán csökkent az évek során annak ellenére, hogy már bővültek ismereteink a CHX citotoxikus voltát illetően, mely leginkább a fogeredetű őssejtekre jelent veszélyt. A fiatal maradófogak ellátása gyakran igen összetett lehet, ezért kiterjedt gyermekfogászati és endodonciai ismeretekre van szükség a legmegfelelőbb terápia biztosításához. Az immatúr maradófogak rendkívül jó regenerációs képességgel rendelkeznek és ez a fontos tulajdonságuk teszi lehetővé esetükben – az érett maradófogakkal ellentétben – a regenerációs endodonciai terápia (RET) alkalmazását. Bár ez a kezelési módszer még nem tartozik a rutin fogászati ellátások közé, az eddigi eredmények alapján ígéretesnek bizonyult és már most nagy az érdeklődés az eljárás fejlesztésével és tökéletesítésével kapcsolatban. A dolgozat első felében a klórhexidin tulajdonságainak áttekintésére és fogászati felhasználásának lehetőségeire fókuszáltam, különös figyelmet fordítva a toxicitásra, rezisztenciára, allergiára és az őssejtekre gyakorolt hatásaira. A munkám további részében a fiatal maradófogak endodonciai ellátásának módjait taglalom, minden fejezetben kitérek a CHX alkalmazásának lehetőségeire, előnyeire és hátrányaira. Igyekeztem kiemelni azokat a legújabb vizsgálati eredményeket, amelyek megoldásokat keresnek a CHX hátrányos tulajdonságainak kiküszöbölésére, melyekkel a potenciális szövődmények kialakulásának esélyei minimálisra csökkenthetőek. Ennek kapcsán elsősorban fontos megemlíteni a dózis- és az alkalmazási idő szabályozásának jelentőségét. Ezenkívül készültek tanulmányok az átmosószerek kombinált alkalmazásával elérhető egymást antagonizáló hatásról, illetve a szója lecitinnek a CHX káros tulajdonságait neutralizáló képességéről. Érdekes ötlet született a fototérhálósítható klórhexidinnel töltött metakrilált zselatin hidrogél által is, mely szintén új lehetőségeket rejt.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Az olajretek (Raphanus sativus L. convar. oleiferus) és a tavaszi bükköny (Vicia sativa L.) különböző termesztéstechnológiai változatainak hatása a termésmennyiségre, és a talaj nedvesség tartalmára
    Sipos, Anna; Zsombik, László; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
    Környezetvédelmi és biodiverzitás növelés szempontból kedvező és hatékony módszer a zöldtrágyák használata. A zöldtrágyázás minden talajtípuson pozitív hatást gyakorol a talajok termékenységére, azonban a gyenge termőképességű, sekély termőrétegű homoktalajokon ez a hatás látványosabb. Az utóbbi évtizedekben előtérbe került a növénytermelés ökológiai lábnyomának csökkentése, mely cél eléréséhez kiváló eszköz a zöldítés, azon belül is zöldtrágyázás alkalmazása. A vetőmagkeverékek fajösszetételében gyakran megtalálható a tavaszi bükköny és az olajretek, ez utóbbi összetevő a leggyakrabban használt zöldítő keverék komponens. Vizsgálatainkban célul tűztük ki, hogy a zöldítő növények közül a tavaszi bükköny illetve olajretek magcélú termesztéstechnológiai paramétereinek (tápanyagellátás, vetőmagnorma) termésre gyakorolt hatását elemezzük, miközben egy évjáratban a talaj nedvességprofiljának vizsgálatával a talaj-növény rendszert vizsgáljuk a két növény esetében.