Szerző szerinti böngészés "Somlyai, Imre"
Megjelenítve 1 - 15 (Összesen 15)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Nagy-morotva fizikai és kémiai jellemzőinek és az alga közösségének elemzése őszi időszakbanNyilas, Tibor; Somlyai, Imre; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetA kis víztestek (mint a morotvák), beleértve a sekély vizeket, világszerte a legnagyobb számú édesvízi környezetet alkotják, kritikus fontosságúak az édesvízi biológiai sokféleség szempontjából, mert gyakran ezek őrzik az eredeti vizes élőhelyek közösségeit. A Nagy-morotva egy természetes úton létrejött sekély állóvíz, melynek vizét több célúan hasznosítják, és van védett része is. Az őszi időszakban lejátszódó folyamatok ismerete fontosak lehetnek a következő év történéseinek megismeréséhez. A diplomamunkám során célom volt, hogy az őszi állapotokra jellemző ismereteket bővítsem a Nagy-morotva kapcsán. Célom volt, hogy az őszi időszakban (i) a morotva vizére jellemző fizikai és kémiai változók meghatározása, valamint (ii) a morotvára ekkor jellemző algaközösség és annak összetételének vizsgálata. Lehetőségem volt továbbá, hogy az eredményeimet összehasonlítsam a 2019 őszén végzett előzetes vizsgálatok eredményeivel. A morotva a két évben szinte napra pontosan ugyanabban az időszakban más fizikai és kémiai változókkal volt jellemezhető valamint az algaközösség összetételében is különbségek voltak. A víztérre 2019-ben jellemző volt a tápanyag bőség, a nagyobb oldott oxigén koncentráció, és a nagyobb vízmélység. 2022-ben a Chrysophyceae a Cryptophyta taxonnal együtt alakított ki dominanciát, míg 2019-ben a Cryptophyta mellett a Chlorophyta taxon volt a domináns a Nagy-morotva vízterében.A kis víztestek (mint a morotvák), beleértve a sekély vizeket, világszerte a legnagyobb számú édesvízi környezetet alkotják, kritikus fontosságúak az édesvízi biológiai sokféleség szempontjából, mert gyakran ezek őrzik az eredeti vizes élőhelyek közösségeit. A Nagy-morotva egy természetes úton létrejött sekély állóvíz, melynek vizét több célúan hasznosítják, és van védett része is. Az őszi időszakban lejátszódó folyamatok ismerete fontosak lehetnek a következő év történéseinek megismeréséhez. A diplomamunkám során célom volt, hogy az őszi állapotokra jellemző ismereteket bővítsem a Nagy-morotva kapcsán. Célom volt, hogy az őszi időszakban (i) a morotva vizére jellemző fizikai és kémiai változók meghatározása, valamint (ii) a morotvára ekkor jellemző algaközösség és annak összetételének vizsgálata. Lehetőségem volt továbbá, hogy az eredményeimet összehasonlítsam a 2019 őszén végzett előzetes vizsgálatok eredményeivel. A morotva a két évben szinte napra pontosan ugyanabban az időszakban más fizikai és kémiai változókkal volt jellemezhető valamint az algaközösség összetételében is különbségek voltak. A víztérre 2019-ben jellemző volt a tápanyag bőség, a nagyobb oldott oxigén koncentráció, és a nagyobb vízmélység. 2022-ben a Chrysophyceae a Cryptophyta taxonnal együtt alakított ki dominanciát, míg 2019-ben a Cryptophyta mellett a Chlorophyta taxon volt a domináns a Nagy-morotva vízterében.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Antropogén hatások egy kis vízfolyás, a Tócó, felső szakaszának vízminőségéreSomlyai, Imre; Grigorszky, István; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetA klímaváltozás hazánkra nézve az aszályos időszakok hosszának és gyakoriságának növekedését, valamint nemcsak a csapadék mennyiségének változását, hanem időbeli eloszlásának módosulását is jelenti. Ennek eredményeképpen a kisebb vízfolyásaink hidrobiológiai karaktere jellemzően átalakul, időszakosan kiszáradhatnak. Így a vízjárást és vízminőséget befolyásoló antropogén hatások még markánsabbá válnak. A vizsgálatok egy alföldi érszerű kis vízfolyáson, a Tócó felső szakaszán történtek mintegy 15 km hosszan – melynek partjai mentén változatos körülményekkel találkozhatunk. A munka célja volt, hogy felfedjük a lehetséges antropogén tényezőket és azok hatását a Tócó vízminőségére. Az eredmények alapján megállapítható, hogy az eredési ág, valamint a mellékágak körül több helyen nem elég méretű a pufferzóna, ami a mezőgazdasági művelés alatt álló területeket és a Tócót választja el egymástól. A 35-ös számú főút csapadékvize az egyik mellékágat tovább terheli. A középső szakasz felső része után eltűnik a Tócó partjait övező puhafás ligeterdő. Majd egy illegális duzzasztás következtében kialakuló pangóvizes területen, szerves anyag felhalmozódás mellett, anaerob folyamatok jelennek meg. Az alsó nagyvárosi szakaszon a problémákat illegális vízbekötési pontok, a Tócó medrének szűkülését okozó kisméretű átereszek, és egy városszépészeti célból kialakított mesterségesen felduzzasztott szakasz jelenti, ahol a kis vízfolyás szinte állóvízi jelleget mutat.Tétel Szabadon hozzáférhető Az antropogén terhelések és az abiotikus tényezők változásának hidroökológiai elemzéseSomlyai, Imre; Grigorszky, István; Juhász-Nagy Pál doktori iskola; DE--Természettudományi és Technológiai Kar -- Biológiai és Ökológiai Intézet, Hidrobiológiai TanszékA doktori értekezés három témát ölel fel az antropogén terhelések és az abiotikus tényezők változásának hidroökológiai elemzése kérdéskörben. 1. Antropogén hatások vizsgálata abiotikus tényezők segítségével a Tócón Az EU VKI szerinti vízminősítés kevés mintavételi helyen vizsgálja a kisvízfolyásokat. Pedig sok esetben ezek mentén is igen változatos körülményeket találunk. Egy alföldi ér típusú kisvízfolyást a Tócót vizsgáltuk, melynek forrása és folyása mentén sokféle tájhasználati típus megtalálható. Mintavételi helyeinket a Tócó eredési ágaitól Debrecenben a 33-as számú főútig jelöltük ki. A mintavételi időszak 2013 és 2015 között, 26 mintavételi helyen történtek. Főkomponens analízist talkalmaztunk, hogy a vizsgált fizikai és kémiai változók közül, melyek bizonyulnak a leginkább elkülönítésre alkalmasnak a Tócón kijelölt mintavételi helyek vízminősége esetében Eredményeink alapján elmondható, hogy a vizsgált vízfolyás mintavételi pontjainak elkülönülését legnagyobb mértékben befolyásoló fő változók koncentrációi (nitrit-, nitrát- és ortofoszfátion) igen változatosan alakultak a különböző mintavételi helyeken – mind azonos időszakban, mind a három évszakra vonatkoztatva. A kisvízfolyást ért sokféle hatás igen sok esetben az alföldi ér vízminőségi állapotának változását, és természetes jellegének elvesztését eredményezi. Vizsgálatunkkal igyekeztünk rámutatni, hogy egy kisvízfolyás esetén is fontos a nagyobb részletességű monitorozás, mint amit esetükben például az EU VKI előír. 2. Algataxonok dominanciaviszonyaira ható abiotikus tényezők vizsgálata a Német-zugi-Holt-Körösön A vizsgált holtmeder Gyomaendrőd település határában, a Hármas-Körös jobb partján található. A vízminták gyűjtése január és június között havonta történt 2013-ban és 2014-ben. A fizika és kémiai változók mérésén kívül a jelenlevő algaközösséget mintáztuk, hogy tisztázzuk a Palatinus apiculatus és a Stephanodiscus minutulus taxonok évenkén változó dominanciájának hátterét. Eredményeink alapján a hőmérséklet tavaszi lassú növekedése a P. apiculatus vegetatív sejtjeinek fejlődését segíti elő, míg cisztaképződésüket késlelteti, így lehetőséget teremt tavasszal a páncélos ostorosok dominanciájának kialakulásához. Ellenben a gyorsan növekvő tavaszi vízhőmérséklet sietteti a P. apiculatus cisztaképződését, ami a kovaalga-dominanciát segíti elő. 3. Algataxonok időbeli és térbeli mintázatait szabályozó tényezők vizsgálata a Lázbérci-tározóban Vizsgálatunkat a Lázbérci-tározóban végeztük. Mintavételi helyeinket 3 régióba soroltuk. A mintavételi időszakban a mintavételi helyeken havonta vettünk mintákat, ahol fizika és kémiai változók mérésén kívül a jelenlevő algaközösséget mintáztuk. A kémiai változóknál elvégzett kanonikus varianciaanalízis alapján az egyes mintavételi helyek és a hozzájuk kapcsolódó két algafaj előfordulása elkülönül a tározó területén. A tározó három különböző régióra osztható fel. A tározó alsó régiójára jellemző a C. hirundinella és a M. aeruginosa együttes előfordulása. A vizsgált taxonok együttes előfordulásában meghatározó jelentőségű abiotikus tényező volt az ammoniumion- és az ortofoszfátion-koncentráció, a vezetőképesség, a kialakuló oxigénhiány, a vízhőmérséklet, a megváltozott fényáteresztési és zavarossági viszonyok, ugyanakkor a légköri nitrogénnek is fontos szerepe volt a nitrogénkötő cianobaktériumok tömegprodukciójában. A vizsgálat időszakában kialakuló speciális hidrológiai és időjárási körülmények lehetővé tették, hogy a felkeveredéssel a foszfor a felső, fotikus rétegbe kerüljön, ezáltal a cianobaktériumok és az eukarióta algák tömegprodukciója következett be.Tétel Szabadon hozzáférhető Changes in algal plankton composition and physico-chemical variables in a shallow oxbow lake(2021) Yaqoob, Majd Muwafaq; Berta, Csaba; Szabó, László József; Dévai, György; Szabó, Szilárd; Nagy, Sándor Alex; Bácsi, István; Simon, Alexandra; Nagy, János; Somlyai, Imre; Ács, Éva; Grigorszky, IstvánTétel Korlátozottan hozzáférhető Az Euglena nemzetség tudományos neveinek és taxonómiai besorolásának nemzetközi és hazai aktualizálásaNyilas, Tibor; Somlyai, Imre; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetMunkámat az AlgaeBase adatbázis segítségével végeztem, aminek segítségével megpróbáltam aktualizálni a nemzetségbe tartozó fajok tudományos neveit, nyomon követni az esetleges átsorolásukat. Az Euglena nemzetség tudományos neveinek aktualizálásával kapcsolatban elvégzett munkám segítheti egy új, a mostani rendszertani viszonyokat tükröző hazai határozókönyv elkészültét.Tétel Szabadon hozzáférhető Heterogeneity and Anthropogenic Impacts on a Small Lowland Stream(2019) Somlyai, Imre; Berta, Csaba; Nagy, Sándor Alex; Dévai, György; Ács, Éva; Szabó, László József; Nagy, János; Grigorszky, IstvánTétel Korlátozottan hozzáférhető A különböző tájhasznosítási formák hatásai a rakamazi Nagy-morotva algaplankton közösségének összetételére az eltérő évszakokbanSimon, Alexandra Réka; Somlyai, Imre; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetA Nagy-morotva Szabolcs-Bereg megyében a Tiszai-Alföldön, ezen belül a Közép-Tisza-vidéken, és még szűkebb környezetét tekintve a Borsodi-Tisza-hullámtéren elhelyezkedő morotvató. Északról Rakamaz, míg délről Tiszanagyfalu település zárja közre, közigazgatásilag e két településhez tartozik. Diplomamunkámban a különböző tájhasznosítási formák hatását vizsgáltam a Nagy-morotva algaplankton közösségének összetételére.Tétel Szabadon hozzáférhető Long-term analysis of River Tisza water level data with regard to the ecological water demand of floodplain water bodies(University of Debrecen, Institute of Earth Sciences) Dévai, György; Gyöngy, Martina; Berta, Csaba; Bogár, Ferenc; Bogár, Imre; Varga, György; Zoltán, Lucza; Szabó, László József; Somlyai, Imre; Nagy, Sándor Alex; Grigorszky, IstvánTétel Szabadon hozzáférhető Long-term analysis of River Tisza water level data with regard to the ecological water demand of floodplain water bodies(2021) Dévai, György; Gyöngy, Martina; Berta, Csaba; Bogár, Ferenc; Bogár, Imre; Varga, György; Zoltán, Lucza; Szabó, László József; Somlyai, Imre; Nagy, Sándor Alex; Grigorszky, IstvánTétel Korlátozottan hozzáférhető Physical and chemical characteristics of a temporary lowland stream during dried-out periodAl-Alami, Omar; Somlyai, Imre; Grigorszky, István; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Kémiai IntézetPhysical and chemical variables have long been used for water quality, like EU WFD. They are also suitable for the characterization of temporary waters. Small watercourses are more sensitive to climate change and anthropogenic impacts, so they can also play a predictive role for larger watercourses in an area. Little is known about the characteristics of temporary watercourses in the dry period. In many cases, the water quality status of a watercourse deteriorates with anthropogenic loads. Tócó is a small watercourse, a typical lowland stream, which became temporary water. We found water in the riverbed only in connection with settlements. Sampling sites were generally characterized by low oxygen concentrations, and in many cases we found evidence of prolonged anaerobic conditions (e.g., reduced nitrogen forms with high concentrations of orthophosphate ion).Tétel Szabadon hozzáférhető Possible mediation of Cladocera species by a researcher's chest wader(2023) Hajredini, Arber; Demelezi, Florent; Somlyai, Imre; Grigorszky, István; Berta, CsabaTétel Szabadon hozzáférhető Quantitative Morphometric Analysis of Morphologically Similar Species of Fragilaria (Fragilariaceae, Bacillariophyta) Allows Detection of Non-Indigenous Taxa: A Case Study from Lake Ladoga (North of European Russia)(2023) Rusanov, Alexander G.; Gololobova, Maria A.; Kolobov, Mikhail Y.; Duleba, Mónika; Georgiev, Anton A.; Grigorszky, István; Kiss, Keve Tihamér; Ács, Éva; Somlyai, ImreTétel Korlátozottan hozzáférhető Relationships Dinophyta (armored-flagellated algae) production and the physical and chemical properties of a drinking water reservoir(2014-02-12T20:03:48Z) Somlyai, Imre; Dr. Grigorszky, István; Természettudományi és Technológiai KarTétel Szabadon hozzáférhető The Impacts of Land Use and Seasonal Effects on Phytoplankton Taxa and Physical-Chemical Variables in the Tigris River within the City of Mosul(2023) Yaqoob, Majd Muwafaq; Somlyai, Imre; Berta, Csaba; Bácsi, István; Al-Tayawi, Aws N.; Al-Ahmady, Kossay K.; Mohammed, Ramadhan Hamza; Alalami, Omar; Grigorszky, IstvánTétel Korlátozottan hozzáférhető A Tócó felső szakaszának fizikai és kémiai vizsgálata(2013-11-19T07:47:20Z) Somlyai, Imre; Grigorszky, István; DE--TEK--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetA Tócó -mint kis vízfolyás- felső szakaszának a vízminősítése, fizikai és kémiai vizsgálatok alapján. Célkitűzésben szerepel a lehetséges szennyező források és a fenn álló szennyezés mértékének feltérképezése a Tócó vízterének monitorozása alatt.