Szerző szerinti böngészés "Somlyai, Imre"
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 21)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Nagy-morotva fizikai és kémiai jellemzőinek és az alga közösségének elemzése őszi időszakbanNyilas, Tibor; Somlyai, Imre; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetA kis víztestek (mint a morotvák), beleértve a sekély vizeket, világszerte a legnagyobb számú édesvízi környezetet alkotják, kritikus fontosságúak az édesvízi biológiai sokféleség szempontjából, mert gyakran ezek őrzik az eredeti vizes élőhelyek közösségeit. A Nagy-morotva egy természetes úton létrejött sekély állóvíz, melynek vizét több célúan hasznosítják, és van védett része is. Az őszi időszakban lejátszódó folyamatok ismerete fontosak lehetnek a következő év történéseinek megismeréséhez. A diplomamunkám során célom volt, hogy az őszi állapotokra jellemző ismereteket bővítsem a Nagy-morotva kapcsán. Célom volt, hogy az őszi időszakban (i) a morotva vizére jellemző fizikai és kémiai változók meghatározása, valamint (ii) a morotvára ekkor jellemző algaközösség és annak összetételének vizsgálata. Lehetőségem volt továbbá, hogy az eredményeimet összehasonlítsam a 2019 őszén végzett előzetes vizsgálatok eredményeivel. A morotva a két évben szinte napra pontosan ugyanabban az időszakban más fizikai és kémiai változókkal volt jellemezhető valamint az algaközösség összetételében is különbségek voltak. A víztérre 2019-ben jellemző volt a tápanyag bőség, a nagyobb oldott oxigén koncentráció, és a nagyobb vízmélység. 2022-ben a Chrysophyceae a Cryptophyta taxonnal együtt alakított ki dominanciát, míg 2019-ben a Cryptophyta mellett a Chlorophyta taxon volt a domináns a Nagy-morotva vízterében.A kis víztestek (mint a morotvák), beleértve a sekély vizeket, világszerte a legnagyobb számú édesvízi környezetet alkotják, kritikus fontosságúak az édesvízi biológiai sokféleség szempontjából, mert gyakran ezek őrzik az eredeti vizes élőhelyek közösségeit. A Nagy-morotva egy természetes úton létrejött sekély állóvíz, melynek vizét több célúan hasznosítják, és van védett része is. Az őszi időszakban lejátszódó folyamatok ismerete fontosak lehetnek a következő év történéseinek megismeréséhez. A diplomamunkám során célom volt, hogy az őszi állapotokra jellemző ismereteket bővítsem a Nagy-morotva kapcsán. Célom volt, hogy az őszi időszakban (i) a morotva vizére jellemző fizikai és kémiai változók meghatározása, valamint (ii) a morotvára ekkor jellemző algaközösség és annak összetételének vizsgálata. Lehetőségem volt továbbá, hogy az eredményeimet összehasonlítsam a 2019 őszén végzett előzetes vizsgálatok eredményeivel. A morotva a két évben szinte napra pontosan ugyanabban az időszakban más fizikai és kémiai változókkal volt jellemezhető valamint az algaközösség összetételében is különbségek voltak. A víztérre 2019-ben jellemző volt a tápanyag bőség, a nagyobb oldott oxigén koncentráció, és a nagyobb vízmélység. 2022-ben a Chrysophyceae a Cryptophyta taxonnal együtt alakított ki dominanciát, míg 2019-ben a Cryptophyta mellett a Chlorophyta taxon volt a domináns a Nagy-morotva vízterében.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Tisza szabályozásának előzményei és a folyószabályozás hatásai az Alföld víztereire - egy síkvidéki kisvízfolyás példájánSzöllősi, Lilla; Somlyai, Imre; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetAz elmúlt néhány évtizedben tapasztalt igen szélsőséges meteorológiai és hidrológiai események a káros emberi tevékenységek és a klímaváltozás hatásainak tekinthetők. А 19. század szabályozási munkálatai nyomán a folyók és a táj kapcsolata megváltozott. Az Alföld folyói kanyarogva bevágódó típusúvá váltak. Évről évre egyre mélyebbre kerül a legmélyebb pont, ezzel szívóhatást generálva a környező vizek esetében. Az eső nyári időszakban hullik amikor nagy része elpárolog, így elmarad a felszín alatti vízkészlet-felhalmozódás. Az ismétlődő intenzív esőzések kihívást jelentenek, az árvizek és aszályok gyakoribbá válására vonatkozó előrejelzések a magyar Tisza folyó új vízgazdálkodási tervének, az Új Vásárhelyi Tervnek a hajtóereje. Megoldási lehetőségek kellenek, egyik ilyen lehetőség a mélyárterek és háttér-tározók kialakítása. Minél több vizet kell tárolnunk a tájban, főleg a természetadta árterek és medrek felhasználásával. Nyírség, Hajdúhát klímaváltozás szempontjából a legveszélyeztetettebb területek között van hazánkban. Civaqua vízpótlása megoldást kínál regionális problémákra.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A vízpótlás hatása egy időszakos alföldi kis vízfolyásra - közvetlen tapasztalatok Civaqua I. ütemének megvalósulása utánKozák, Milán; Somlyai, Imre; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetA szakdolgozatom egy Alföldi kisvízfolyásra a Tócóra fókuszál. Debrecenre és a környező területekre jelentős hatással volt, de a csapadék mennyiségi és éves eloszlásának változása következtében időszakossá vált. A Civaqua I. ütémének során vízpótlás történt a térségben. A bekövetkezett változásokat vizsgáltuk. Mennyire térnek el a vízkémiai háttérváltozók az Alföldre jellemző kisvízfolyásoktól figyelembe véve, hogy a vízpótlás a Tiszából történik. Milyen antropogén hatások érik és ezek hol jelentkeznek.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Antropogén hatások egy kis vízfolyás, a Tócó, felső szakaszának vízminőségéreSomlyai, Imre; Grigorszky, István; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetA klímaváltozás hazánkra nézve az aszályos időszakok hosszának és gyakoriságának növekedését, valamint nemcsak a csapadék mennyiségének változását, hanem időbeli eloszlásának módosulását is jelenti. Ennek eredményeképpen a kisebb vízfolyásaink hidrobiológiai karaktere jellemzően átalakul, időszakosan kiszáradhatnak. Így a vízjárást és vízminőséget befolyásoló antropogén hatások még markánsabbá válnak. A vizsgálatok egy alföldi érszerű kis vízfolyáson, a Tócó felső szakaszán történtek mintegy 15 km hosszan – melynek partjai mentén változatos körülményekkel találkozhatunk. A munka célja volt, hogy felfedjük a lehetséges antropogén tényezőket és azok hatását a Tócó vízminőségére. Az eredmények alapján megállapítható, hogy az eredési ág, valamint a mellékágak körül több helyen nem elég méretű a pufferzóna, ami a mezőgazdasági művelés alatt álló területeket és a Tócót választja el egymástól. A 35-ös számú főút csapadékvize az egyik mellékágat tovább terheli. A középső szakasz felső része után eltűnik a Tócó partjait övező puhafás ligeterdő. Majd egy illegális duzzasztás következtében kialakuló pangóvizes területen, szerves anyag felhalmozódás mellett, anaerob folyamatok jelennek meg. Az alsó nagyvárosi szakaszon a problémákat illegális vízbekötési pontok, a Tócó medrének szűkülését okozó kisméretű átereszek, és egy városszépészeti célból kialakított mesterségesen felduzzasztott szakasz jelenti, ahol a kis vízfolyás szinte állóvízi jelleget mutat.Tétel Szabadon hozzáférhető Az antropogén terhelések és az abiotikus tényezők változásának hidroökológiai elemzése(2020) Somlyai, Imre; Grigorszky, István; Juhász-Nagy Pál doktori iskola; DE--Természettudományi és Technológiai Kar -- Biológiai és Ökológiai Intézet, Hidrobiológiai TanszékA doktori értekezés három témát ölel fel az antropogén terhelések és az abiotikus tényezők változásának hidroökológiai elemzése kérdéskörben. 1. Antropogén hatások vizsgálata abiotikus tényezők segítségével a Tócón Az EU VKI szerinti vízminősítés kevés mintavételi helyen vizsgálja a kisvízfolyásokat. Pedig sok esetben ezek mentén is igen változatos körülményeket találunk. Egy alföldi ér típusú kisvízfolyást a Tócót vizsgáltuk, melynek forrása és folyása mentén sokféle tájhasználati típus megtalálható. Mintavételi helyeinket a Tócó eredési ágaitól Debrecenben a 33-as számú főútig jelöltük ki. A mintavételi időszak 2013 és 2015 között, 26 mintavételi helyen történtek. Főkomponens analízist talkalmaztunk, hogy a vizsgált fizikai és kémiai változók közül, melyek bizonyulnak a leginkább elkülönítésre alkalmasnak a Tócón kijelölt mintavételi helyek vízminősége esetében Eredményeink alapján elmondható, hogy a vizsgált vízfolyás mintavételi pontjainak elkülönülését legnagyobb mértékben befolyásoló fő változók koncentrációi (nitrit-, nitrát- és ortofoszfátion) igen változatosan alakultak a különböző mintavételi helyeken – mind azonos időszakban, mind a három évszakra vonatkoztatva. A kisvízfolyást ért sokféle hatás igen sok esetben az alföldi ér vízminőségi állapotának változását, és természetes jellegének elvesztését eredményezi. Vizsgálatunkkal igyekeztünk rámutatni, hogy egy kisvízfolyás esetén is fontos a nagyobb részletességű monitorozás, mint amit esetükben például az EU VKI előír. 2. Algataxonok dominanciaviszonyaira ható abiotikus tényezők vizsgálata a Német-zugi-Holt-Körösön A vizsgált holtmeder Gyomaendrőd település határában, a Hármas-Körös jobb partján található. A vízminták gyűjtése január és június között havonta történt 2013-ban és 2014-ben. A fizika és kémiai változók mérésén kívül a jelenlevő algaközösséget mintáztuk, hogy tisztázzuk a Palatinus apiculatus és a Stephanodiscus minutulus taxonok évenkén változó dominanciájának hátterét. Eredményeink alapján a hőmérséklet tavaszi lassú növekedése a P. apiculatus vegetatív sejtjeinek fejlődését segíti elő, míg cisztaképződésüket késlelteti, így lehetőséget teremt tavasszal a páncélos ostorosok dominanciájának kialakulásához. Ellenben a gyorsan növekvő tavaszi vízhőmérséklet sietteti a P. apiculatus cisztaképződését, ami a kovaalga-dominanciát segíti elő. 3. Algataxonok időbeli és térbeli mintázatait szabályozó tényezők vizsgálata a Lázbérci-tározóban Vizsgálatunkat a Lázbérci-tározóban végeztük. Mintavételi helyeinket 3 régióba soroltuk. A mintavételi időszakban a mintavételi helyeken havonta vettünk mintákat, ahol fizika és kémiai változók mérésén kívül a jelenlevő algaközösséget mintáztuk. A kémiai változóknál elvégzett kanonikus varianciaanalízis alapján az egyes mintavételi helyek és a hozzájuk kapcsolódó két algafaj előfordulása elkülönül a tározó területén. A tározó három különböző régióra osztható fel. A tározó alsó régiójára jellemző a C. hirundinella és a M. aeruginosa együttes előfordulása. A vizsgált taxonok együttes előfordulásában meghatározó jelentőségű abiotikus tényező volt az ammoniumion- és az ortofoszfátion-koncentráció, a vezetőképesség, a kialakuló oxigénhiány, a vízhőmérséklet, a megváltozott fényáteresztési és zavarossági viszonyok, ugyanakkor a légköri nitrogénnek is fontos szerepe volt a nitrogénkötő cianobaktériumok tömegprodukciójában. A vizsgálat időszakában kialakuló speciális hidrológiai és időjárási körülmények lehetővé tették, hogy a felkeveredéssel a foszfor a felső, fotikus rétegbe kerüljön, ezáltal a cianobaktériumok és az eukarióta algák tömegprodukciója következett be.Tétel Szabadon hozzáférhető Aquatic vegetation mapping with UAS-cameras considering phenotypes(2024) Szabó, Loránd; Bertalan, László; Szabó, Gergely; Grigorszky, István; Somlyai, Imre; Dévai, György; Nagy, Sándor Alex; Holb, Imre; Szabó, SzilárdTétel Szabadon hozzáférhető Changes in algal plankton composition and physico-chemical variables in a shallow oxbow lake(2021) Yaqoob, Majd Muwafaq; Berta, Csaba; Szabó, László József; Dévai, György; Szabó, Szilárd; Nagy, Sándor Alex; Bácsi, István; Simon, Alexandra; Nagy, János; Somlyai, Imre; Ács, Éva; Grigorszky, IstvánTétel Korlátozottan hozzáférhető Az Euglena nemzetség tudományos neveinek és taxonómiai besorolásának nemzetközi és hazai aktualizálásaNyilas, Tibor; Somlyai, Imre; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetMunkámat az AlgaeBase adatbázis segítségével végeztem, aminek segítségével megpróbáltam aktualizálni a nemzetségbe tartozó fajok tudományos neveit, nyomon követni az esetleges átsorolásukat. Az Euglena nemzetség tudományos neveinek aktualizálásával kapcsolatban elvégzett munkám segítheti egy új, a mostani rendszertani viszonyokat tükröző hazai határozókönyv elkészültét.Tétel Szabadon hozzáférhető Heterogeneity and Anthropogenic Impacts on a Small Lowland Stream(2019) Somlyai, Imre; Berta, Csaba; Nagy, Sándor Alex; Dévai, György; Ács, Éva; Szabó, László József; Nagy, János; Grigorszky, IstvánTétel Szabadon hozzáférhető Integration of Morphology-Based and MolecularTechniques to Study the Most Significant Diatom Order(Thalassiosirales) of Phytoplankton in the River Danube(2024) Ács, Éva; Korponai, János; Kiss, Keve Tihamér; Bíró, Tibor; Duleba, Mónika; Grigorszky, István; Szekeres, József; Vadkerti, Edit; Somlyai, ImreTétel Korlátozottan hozzáférhető Investigation of physical, chemical, and phytoplankton characteristics in the Nyárád-ér, a regular water transfer channel from the Tisza river to the protected Tiszavalk basin of Lake TiszaOpanja, Frankline Zamorano; Somlyai, Imre; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetThe Kisköre Reservoir (Tisza Lake) is the second largest standing water in the Carpathian Basin. Its water level is usually regulated artificially which creates unique habitats with high nature conservation value. The study, investigated the changes in the water quality variables in the Reservoir. A total of 19 sampling sites were sampled during the Autumn season. The water variables indeed influenced the algal composition as cynabacteria blooms were evident were there was eutrophication as the algal composition positively correlated with the water variables.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A különböző tájhasznosítási formák hatásai a rakamazi Nagy-morotva algaplankton közösségének összetételére az eltérő évszakokbanSimon, Alexandra Réka; Somlyai, Imre; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetA Nagy-morotva Szabolcs-Bereg megyében a Tiszai-Alföldön, ezen belül a Közép-Tisza-vidéken, és még szűkebb környezetét tekintve a Borsodi-Tisza-hullámtéren elhelyezkedő morotvató. Északról Rakamaz, míg délről Tiszanagyfalu település zárja közre, közigazgatásilag e két településhez tartozik. Diplomamunkámban a különböző tájhasznosítási formák hatását vizsgáltam a Nagy-morotva algaplankton közösségének összetételére.Tétel Szabadon hozzáférhető Long-term analysis of River Tisza water level data with regard to the ecological water demand of floodplain water bodies(2021) Dévai, György; Gyöngy, Martina; Berta, Csaba; Bogár, Ferenc; Bogár, Imre; Varga, György; Zoltán, Lucza; Szabó, László József; Somlyai, Imre; Nagy, Sándor Alex; Grigorszky, IstvánTétel Szabadon hozzáférhető Long-term analysis of River Tisza water level data with regard to the ecological water demand of floodplain water bodies(2021-07-14) Dévai, György; Gyöngy, Martina; Berta, Csaba; Bogár, Ferenc; Bogár, Imre; Varga, György; Zoltán, Lucza; Szabó, László József; Somlyai, Imre; Nagy, Sándor Alex; Grigorszky, IstvánOne of the main threats of our time is the increasing water demand not only globally, but also locally. These are often met at the expense of ecological water demand, jeopardizing the structural and operational conditions necessary to maintain good ecological status in aquatic and wetland habitats. This is why it is of great importance to explore possible water retention options. In 2019, based on the long-term data series on the water level of River Tisza, we studied the frequency and extent of flooding in the floodplain between Tiszabercel and Gávavencsellő, where there are valuable wetlands, including a ‘sanctuary’-type backwater. This was necessary because recently the floodplains have undergone negative changes. Their water volume has gradually decreased, their valuable wildlife has become rarer, some of them have completely dried out in the autumn and even one of them has burned out. From the analysis of the examined 48-years data, it could be concluded that flooding was relatively frequent in the sampled area, but the extent of water coverage had no significant effect either in space or time. It was also found that only water levels above 700 cm (based on the water meter of Tiszabercel, 98.36 mBf) could adequately ensure that the water bodies are filled up and flushed out. However, there is little chance of this, because of four reasons: (1) water levels of this height are becoming rare; (2) the duration and height of high water levels are mostly short in time; (3) water levels of several water bodies are artificially decreased; (4) the drainage effect of the River Tisza – which has been significantly incised after the river regulation – prevails in the area. Due to all, in the future, there would be a great need to maintain the water levels in the floodplain wetlands as efficiently as possible after the floods – for which we have made specific proposals for the places and methods to preserve the ecologically necessary amount of water.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Physical and chemical characteristics of a temporary lowland stream during dried-out periodAl-Alami, Omar; Somlyai, Imre; Grigorszky, István; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Kémiai IntézetPhysical and chemical variables have long been used for water quality, like EU WFD. They are also suitable for the characterization of temporary waters. Small watercourses are more sensitive to climate change and anthropogenic impacts, so they can also play a predictive role for larger watercourses in an area. Little is known about the characteristics of temporary watercourses in the dry period. In many cases, the water quality status of a watercourse deteriorates with anthropogenic loads. Tócó is a small watercourse, a typical lowland stream, which became temporary water. We found water in the riverbed only in connection with settlements. Sampling sites were generally characterized by low oxygen concentrations, and in many cases we found evidence of prolonged anaerobic conditions (e.g., reduced nitrogen forms with high concentrations of orthophosphate ion).Tétel Szabadon hozzáférhető Possible mediation of Cladocera species by a researcher's chest wader(2023) Hajredini, Arber; Demelezi, Florent; Somlyai, Imre; Grigorszky, István; Berta, CsabaTétel Szabadon hozzáférhető Quantitative Morphometric Analysis of Morphologically Similar Species of Fragilaria (Fragilariaceae, Bacillariophyta) Allows Detection of Non-Indigenous Taxa: A Case Study from Lake Ladoga (North of European Russia)(2023) Rusanov, Alexander G.; Gololobova, Maria A.; Kolobov, Mikhail Y.; Duleba, Mónika; Georgiev, Anton A.; Grigorszky, István; Kiss, Keve Tihamér; Ács, Éva; Somlyai, ImreTétel Korlátozottan hozzáférhető Relationships Dinophyta (armored-flagellated algae) production and the physical and chemical properties of a drinking water reservoir(2014-02-12T20:03:48Z) Somlyai, Imre; Dr. Grigorszky, István; Természettudományi és Technológiai KarTétel Szabadon hozzáférhető The Impacts of Land Use and Seasonal Effects on Phytoplankton Taxa and Physical-Chemical Variables in the Tigris River within the City of Mosul(2023) Yaqoob, Majd Muwafaq; Somlyai, Imre; Berta, Csaba; Bácsi, István; Al-Tayawi, Aws N.; Al-Ahmady, Kossay K.; Mohammed, Ramadhan Hamza; Alalami, Omar; Grigorszky, IstvánTétel Korlátozottan hozzáférhető TISZÁBÓL SZÁRMAZÓ VÍZ FIZIO-KÉMIAI ÉS FITOPLANKTON KÖZÖSSÉGÉNEK VÁLTOZÁSA A TISZAVALKI MEDENCÉBEN A NYÁRÁDI-ÉR PÉLDÁJÁN KERESZTÜLVértesi, Balázs; Somlyai, Imre; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetA Tisza-tó védett Abádszalóki-öblében végzett vizsgálatok eredményei alapján megállapítható, hogy az öblön belül is jelentős térbeli eltérések figyelhetők meg a vízterek fizikai-kémiai tulajdonságaiban és biológiai jellemzőiben. Ezen eltérések kialakulásában döntő szerepet játszanak a környező területeken zajló emberi tevékenységek, amelyek közvetlen vagy közvetett módon befolyásolják a vízminőséget. A különböző eredetű felszíni befolyások – beleértve a mezőgazdasági terhelést, horgászati tevékenységet, öntözést és a hajózással kapcsolatos hatásokat – eltérő mennyiségű és minőségű tápanyagbevitelhez, illetve oldott ionokhoz vezetnek. Ezek az inputok nemcsak a víz fizikai (pl. vezetőképesség, hőmérséklet) és kémiai paramétereit (pl. oldott oxigén, nitrogén- és foszforformák) módosítják, hanem jelentősen befolyásolják a fitoplankton-közösségek összetételét, diverzitását és dominanciaszerkezetétis.