Szerző szerinti böngészés "Szendrei, Judit"
Megjelenítve 1 - 4 (Összesen 4)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Szabadon hozzáférhető Heme Oxygenase-1 Contributes to Both the Engulfment and the Anti-Inflammatory Program of Macrophages during Efferocytosis(2021) Vincze-Fige, Éva; Szendrei, Judit; Sós, László; Kraszewska, Izabela; Potor, László; Balla, József; Szondy, ZsuzsannaTétel Korlátozottan hozzáférhető A makrofág hemoxigenáz-1 az apoptotikus sejtek eltakarítási folyamatábanSzendrei, Judit; Szondy, Zsuzsa; Fige, Éva; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; Jeney, Viktória; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Molekuláris Medicina Kutató KözpontA makrofágok különböző szignálok által érzékeli, felismerik az elhalt sejteket és fagocitáló képességük révén bekebelezik, és alkotó elemeikre bontják az apoptotikus testeket. A különböző stimulusok hatására aktiválódott makrofágok közül a M2 fenotípusú hemoxigenáz-1 enzimet állít elő. A hemoxigenáz-1 oxidatív stressz és gyulladás hatására képződő enzim, ami képes a káros szabad gyököket eliminálni a szervezetből. A hemoxigenáz-1 képződéshez vezető mechanizmus az M2 makrofágokban még nem ismertek teljesen, ezért ebben a tanulmányban a hemoxigenáz-1 és az apoptotikus sejtek fagocitózisának kapcsolatát kerestük. Eredményeink azt mutatják, hogy a különböző halott sejtek különböző mechanizmusokat használhatnak a hemoxigenáz-1 képződés indukálásához: az apoptotikus timociták extracelluláris, míg az apoptotikus vörösvértestek intracelluláris útvonalat. Továbbá azt találtuk, hogy a hemoxigenáz-1 gátlása nem volt hatással a makrofágok fagocitáló képességére.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A serdülőkori énkép a szülői bánásmód tükrébenSzendrei, Judit; Péter-Szarka, Szilvia; DE--Bölcsészettudományi KarAz identitás kialakulásának szempontjából a serdülőkor kitüntetett fontossággal bír a gyermeki fejlődésben. Ebben az időszakban a különböző, énről szerzett tapasztalatok mentén kezd egységessé szerveződni a szelf struktúrája, s az egyén a folyamat végén a felnőttkorba lépve optimális esetben képessé válik arra, hogy e tapasztalatokat integrálva stabil személyiséggé váljon. Az, hogy a gyermek miképpen határozza meg magát, mások reprezentációitól függ, pontosabban attól, hogy a miként strukturálja ezeket az énről alkotott elképzeléseket saját énképébe. Kiemelten fontos tehát, hogy kik azok az interakciós szereplők, akik döntően befolyásolják a serdülőkori énkép jellemzőit. Vajon melyik a meghatározóbb énképformáló közeg ebben az időszakban a gyerek számára: a kortárs csoport vagy a családi minta? Dolgozatomban erre a kérdésre keresem a választ, valamint Higgins szelfdiszkrepancia-elméletéből kiindulva azt is megvizsgálom, hogy a szülői bánásmód hogyan határozza meg a serdülők énről alkotott vélekedéseit: van-e összefüggés a szülői nevelési attitűd különféle dimenziói és a serdülők által észlelt szelfdiszkrepanciák között?Tétel Korlátozottan hozzáférhető Serdülőkori szelfdiszkrepanciák a megküzdés és az énhatékonyság tükrébenSzendrei, Judit; Olajos, Tímea; DE--Bölcsészettudományi KarJelen dolgozatomban azt a kérdéskört igyekeztem körüljárni, hogy a serdülőkori énképeltérések milyen kapcsolatban vannak a megküzdési stratégiákkal és az iskolai énhatékonysággal. Munkám kiindulópontját Higgins (1987), Bandura (1994) és Lazarus (1966, 1993) elméleti kerete jelentette. Kutatásom során több oldalról igyekeztem megvizsgálni azt, hogy az iskolai visszajelzések hogyan alakíthatják a serdülők énről alkotott vélekedéseit, illetve az alacsony vagy magas szelfdiszkrepancia-érzés hogyan függ össze a megküzdéssel, és mindez milyen relevanciával bír az iskolai énhatékonyságra.