Szerző szerinti böngészés "Szepesi, Rita"
Megjelenítve 1 - 11 (Összesen 11)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető A központi idegrendszert érintő családi daganatszindrómák molekuláris háttere(2015) Murnyák, Balázs; Szepesi, Rita; Hortobágyi, TiborTétel Korlátozottan hozzáférhető Afáziás betegek beszédprodukciós és beszédmegértési vizsgálatai és terápiás lehetőségeiSzepesi, Rita; Ditrói, Eszter; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai KarAz afázia az agy meghatározott területeinek sérüléséből adódó nyelvi zavar, melyet számos ok magyarázhat. Ezek közül a stroke és a traumás agysérülés nagy arányban érinti a fiatalabb, még munkaképes korosztályt. Rehabilitációjukban akár az önellátás, akár a munkaképesség visszanyeréséhez a logopédiai kezelés jelentős részt képvisel. A logopédusok jelenlétét bizonyos rehabilitációs ellátási programokban (REP) rendelet szabályozza. Szintén a rendelet tesz javaslatot néhány diagnosztikában alkalmazható tesztre, valamint a REP szabálykönyv tartalmaz útmutatást a logopédiai ellátás óraszámára. A terápiákat illetően azonban kevés a szakember segítsége, a lehetőségekről részletes magyar nyelvű szakirodalom sem jegyzet, sem tankönyv formájában nem áll rendelkezésre. Jelen tanulmány azt a célt tűzte maga elé, hogy ezt a hiányosságot pótolja azáltal, hogy az afázia ellátásában leggyakrabban felhasználható diagnosztikus és terápiás lehetőségeket összegyűjti, azok metodikájáról rövid jellemzést ad, hangsúlyozva azt is, mennyire sürgető lenne egy olyan szakirodalmi és metodikai összefoglaló, amely útmutatóul szolgálna a betegek ellátásával kapcsolatban.Tétel Szabadon hozzáférhető Assessment of candidate immunohistochemical prognostic markers of meningioma recurrence(2016) Csonka, Tamás; Murnyák, Balázs; Szepesi, Rita; Bencze, János; Bognár, László; Klekner, Álmos; Hortobágyi, TiborTétel Szabadon hozzáférhető Haemorrhagic transformation in ischaemic stroke is more frequent than clinically suspected: a neuropathological study(2016) Szepesi, Rita; Csokonay, Ákos; Murnyák, Balázs; Kouhsari, Mahan C.; Hofgárt, Gergely; Csiba, László; Hortobágyi, TiborTétel Szabadon hozzáférhető Inclusion body myositis: pathomechanism and lessons from genetics(2015) Murnyák, Balázs; Bodoki, Levente; Nagy-Vincze, Melinda; Griger, Zoltán; Csonka, Tamás; Szepesi, Rita; Kurucz, Andrea; Dankó, Katalin; Hortobágyi, TiborTétel Korlátozottan hozzáférhető A mozgásszervi status, valamint egy tizenöt hetes mozgásterápia eredményeinek összehasonlítása szimmetrikus és aszimmetrikus hangszerhasználat esetén felsőfokú zeneművészeti képzésben résztvevő hallgatók vizsgálatakorNagy, Henrietta; Szepesi, Rita; DE--Népegészségügyi Kar; Vér, Csilla; Ivánka, TiborSzakdolgozatom során a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karának 10-10 fős csoportjával dolgoztam együtt, mely során a különböző hangszerhansználatából adódó mozgásszervi elváltozásokat, valamint pszichés problémákat mértem fel. Vizsgálatunk során számos mozgásszervi eltérést detektáltunk, melyeket aztán az általunk összeállított mozgásterápiával sikerült korrigálni és a fiziológiás állapotot megközelíteni.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A neurológiai és pszichiátriai szemléletmódok találkozása a Parkinson-kórbanKovács Kusza, Katalin; Glaub, Theodóra; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Pszichiátriai Tanszék; DE--Általános Orvostudományi Kar; Szepesi, Rita; Andrássy, Gábor; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Neurológiai Klinika; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Pszichiátriai TanszékA neurológiai és pszichiátriai szemléletmódok találkozása a Parkinson-kórbanTétel Szabadon hozzáférhető Neuropathológiai vizsgálatok cerebrovascularis kórképekbenSzepesi, Rita; Hortobágyi, Tibor; Idegtudományok doktori iskola; DE--Általános Orvostudományi Kar -- DE KK Neurológia KlinikaÖSSZEFOGLALÁS Tanulmányunkban cerebrovascularis kórképek post-mortem neuropathológiai vizsgálatát tűztük ki célul. Vizsgálatainkat a Debreceni Egyetem és a Helsinki Egyetem Neurológiai Klinikáján kezelt és ott elhunyt betegekből származó mintákon végeztük. Mindkét intézet stroke centrumként működik, nagyszámú acut stroke beteg ellátásáért felelős, kiváló munkakapcsolattal a neuropathológiai munkáért felelős egységekkel (Debreceni Egyetem Pathológia Intézet, Neuropathológiai Laboratórium, Helsinki Egyetem Pathológia Intézet, Biomedicum Helsinki). Ez tette lehetővé, hogy ischaemiás stroke-ben vizsgáljuk a HT-k gyakoriságát, valamint immunhisztokémiai módszerekkel tanulmányozzuk a neuronalis sejthalál mechanizmusokat, haemorrhagiás stroke-ban pedig kutassuk a 30 napos mortalitást prognosztizáló faktorokat. Tanulmányunk bizonyítékokkal szolgált a post-mortem neuropathológiai vizsgálatok fontosságát és létjogosultságát illetően, melyek a klinikai diagnózisok megerősítésén túl sok esetben tisztázatlan klinikai kérdésekre adhatnak választ. Eredményeinkből az is kiderül, hogy az ischaemiás infarctusok HT-ja a stroke ellátásra szakosodott kezelés mellett is viszonylag nagy arányban fordul elő és a gondos klinikai követés, valamint a képalkotó eljárások nyújtotta lehetőségek ellenére is csak autopsiával igazolható az esetek döntő többségében. Tanulmányunk demonstrálja a PARP-1 neuronalis overexpresszióját, hasítását és annak subcellularis transzlokációját, valamint az ACA-3 neuronalis overexpresszióját humán ischaemiás stroke-ban. Humán post-mortem mintán igazoltuk a necrosis és apoptosis egyidejű, de az ischaemiás neuronalis károsodás kiterjedésétől függő jelenlétét ischaemiás stroke-ban és felmerült az órák helyett akár napokig tartó terápiás ablak reménye is a későbbi terápiás próbálkozások tekintetében. Igazoltuk, hogy a systolés vérnyomásérték, a serum kálium- és glükózszint, a thrombocytaszám, az abszolút és relatív haematoma térfogat, a haematoma növekedési index, valamint a haematoma intraventricularis jelenléte és mérete a primer supratentorialis állományvérzések 30 napos túlélésének független prediktorai. Kifejlesztettük a SUSPEKT pontozó skálát, mely a későbbiekben, nagyobb esetszámú anyagon validálva segítséget nyújthat a várható prognózis figyelembevételével kialakított optimális individuális terápia megtervezésében vagy klinikai vizsgálatok során a megfelelő betegek kiválasztásában.Tétel Szabadon hozzáférhető New prognostic score for the prediction of 30-day outcome in spontaneous supratentorial cerebral haemorrhage(2015) Szepesi, Rita; Széll, Ibolya; Hortobágyi, Tibor; Kardos, László; Nagy, Katalin; Lánczi, Levente; Berényi, Ervin; Bereczki, Dániel; Csiba, LászlóTétel Szabadon hozzáférhető Poly(ADP-ribose) polymerase-1 (PARP1) and p53 labelling index correlates with tumour grade in meningiomas(2014) Csonka, Tamás; Murnyák, Balázs; Szepesi, Rita; Kurucz, Andrea; Klekner, Álmos; Hortobágyi, TiborTétel Korlátozottan hozzáférhető Rehabilitációs lehetőségek Parkinson-kórban(2014-05-31T12:13:56Z) Kiss, Evelin; Pásztorné Tass, Ildikó; MPANNI; DE--Népegészségügyi Kar; Feketéné Szabó, Éva; Szepesi, Rita; MPANNI,; DEOEC Neurológiai KlinikaKonduktorként a neurológiai betegségek rehabilitációja áll az érdeklődésem középpontjában, ezeken belül a Parkinson-kór rehabilitációs lehetőségei foglalkoztatnak leginkább. Leendő rehabilitációs szakemberként az volt a célom jelen dolgozat elkészítésével, hogy a Parkinson-kórban alkalmazott rehabilitációs módszereket és kiegészítő terápiákat összegyűjtve átfogó képet nyújtsak a hazai és külföldi gyakorlatban rendelkezésre álló lehetőségekről. Ahogy azt egy, a dolgozatban bemutatott tanulmány is bizonyítja, a gyógyszeres terápián túl komplex rehabilitációs programban is részesülő betegek mozgáskészsége és életminősége lényegesen jobban javult, mint azoké, akik kizárólag a gyógyszeres kezelést kapták. Ez az eredmény is alátámasztja, hogy a gyógyszeres terápia mellett kiemelkedő fontosságú a betegek rehabilitációs ellátása is. A kutatás során több mint 100, a témakörben fellelhető magyar, illetve angol nyelvű szakirodalmi publikációt és könyvfejezetet dolgoztam fel az internetes adatbázisok és az egyetemi könyvtárak apparátusának használatával. Ezeknek azonban csupán töredéke volt valóban releváns a kutatási témám vonatkozásában. A rehabilitációs módszerek és kiegészítő terápiák felsorolása és ismertetése után, igyekeztem azokat egy egységes szempontrendszer szerint, táblázatba foglalva összehasonlítani. Ezen törekvésem eredményeképpen arra a következtetésre jutottam, hogy a konduktív nevelés fedi le a legszélesebb spektrumot a rehabilitációs folyamat során kitűzött célok között, ennek ellenére mégis mellőzöttnek tűnik a többi terápia és módszer alkalmazásához viszonyítva. Következtetésem valóságalapjának vizsgálatára, valamint lehetséges okainak feltárására egy újabb kutatás megfontolását javasolom, akár konduktor hallgatóknak, akár a konduktív nevelés iránt érdeklődő komplex rehabilitáció mesterszakos hallgatóknak, diplomamunka téma formájában. A konduktív nevelés hatékonyságának tanúsítására egy későbbi, bizonyítékokon alapuló kutatás megtervezését és lebonyolítását is fontosnak tartom.