Szerző szerinti böngészés "Tajthi, Bence"
Megjelenítve 1 - 7 (Összesen 7)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az erdőtelepítések hatása talajlakó pókegyüttesekre Debrecen területén(2012-05-07T08:08:11Z) Tajthi, Bence; Horváth, Roland; DE--TEK--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetKutatásom során az erdőtelepítések talajlakó pókokra gyakorolt hatását vizsgáltam a debreceni Nagyerdő területén. A mintavételezés avarrostálással történt. A gyűjtések 2011-ben négyhetente történtek. Az egy éves vizsgálat során 74 faj 811 egyedét sikerült összegyűjteni. Eredményeim azt mutatták, hogy szignifikáns különbségek tapasztalható a talajlakó pókegyüttesek fajszáma és egyedszáma esetében. Az első hipotézisemet sikerült alátámasztani, ugyanis csökkenő faj és egyedszámot lehet megfigyelni az időstől a fiatal tölgyes állomány felé haladva. Az idős tölgyesben szignifikánsabban magasabb volt mind a faj- mind az egyedszám, mint a fiatal állományban. A második hipotézis esetében a különböző tájidegen telepítések vizsgálata során nem a várt eredményeket kaptam, ugyanis az idős állományban nem volt szignifikánsan magasabb a faj- és egyedszám. Valamint a tájidegen ültetvények között szignifikáns eltérések mutatkoztak, mivel az akác ültetvényen volt a legmagasabb az egyedszám, a vöröstölgy állományban pedig a legalacsonyabb a fajszám. A tájidegen ültetvények esetében az erdeifenyő és a vöröstölgy állományokra jellemző karakterfajokat nem sikerült kimutatni. Eredményeim igazolták, hogy a pókok alkalmasak a különböző emberi zavarások kimutatására, ugyanis a tájidegen ültetvények kedvezőtlen hatással vannak a pókegyüttesekre. A fenntartható erdőgazdálkodás érdekében fontosak az olyan erdészeti eljárások, amelyekhez képesek alkalmazkodni a különböző élőlények. Az erdőállományokon belüli heterogenitás jelentősen növeli a fajgazdagságot és biztosítja a specialista fajok fennmaradását, amelyek kulcsfontosságúak az ökológiai rendszerek stabilitásának és sokféleségének fenntartásában.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Erdőtelepítések hatásai talajlakó pókegyüttesekre(2013-05-21) Tajthi, Bence; Horváth, Roland; Természettudományi és Technológiai KarTétel Korlátozottan hozzáférhető Holyvák (Staphylinidae) diverzitása alföldi őshonos tölgyesekben és tájidegen ültetvényekben(2013-03-22) Tajthi, Bence; Horváth, Roland; Természettudományi és Technológiai KarTétel Korlátozottan hozzáférhető Különböző korú és állományú erdőtelepítések hatása talajlakó pókegyüttesekre a debreceni Nagyerdő területén(2013-11-22) Tajthi, Bence; Horváth, Roland; Természettudományi és Technológiai KarTétel Szabadon hozzáférhető Spider assemblages in floodplain forests along an urbanization gradient(2017) Tajthi, Bence; Horváth, Roland; Mizser, Szabolcs; Nagy, Dávid; Tóthmérész, BélaTétel Szabadon hozzáférhető Tájidegen ültetvények hatása az alföldi őshonos tölgyesek pók- (Araneae) és holyva- (Coleoptera: Staphylinidae) együtteseire(2015) Mizser, Szabolcs; Tajthi, Bence; Debnár, Zsuzsanna; Nagy, DávidTétel Korlátozottan hozzáférhető Az urbanizáció hatása növényzetlakó pókokra Debrecen területén(2014-05-05T08:35:32Z) Tajthi, Bence; Horváth, Roland; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetKutatásaink során az urbanizáció növényzetlakó pókokra gyakorolt hatását vizsgáltuk a debreceni Nagyerdő területén. A mintavételezés 2011-ben négyhetente, fűhálózással történt. Az egy éves vizsgálat során 97 faj 7984 egyedét sikerült begyűjteni. Eredményeink azt mutatták, hogy a városon kívüli területen szignifikánsan magasabb volt a mintánkénti átlagos fajszám, mint a városszéli és a városi területeken, alátámasztva ezzel a növekvő zavarási hipotézist. A mátrix faj és az opportunista faj hipotézist sem sikerült megerősíteni, mivel a nyílt élőhelyhez kötődő fajok száma az erdei és a városi területeken hasonló volt, a generalista fajokat pedig legnagyobb számban az erdei mintavételi terültekről gyűjtöttük. Az élőhely specialista faj hipotézist, és a zavarásra érzékeny fajok hipotézisét miszerint a zavarás következtében az erdei specialista, és zavarásra érzékeny fajok száma csökken az zavart városi területek felé haladva sikerült megerősíteni. Az erdei fajok a legkevésbé zavart erdei élőhelyre voltak jellemzőek. A szárazságkedvelő fajok hipotézise és a fénykedvelő fajok hipotézise teljesült. A hálószövő és a növényzeten vadászó fajok szoros korrelációt mutattak a növényzet magasságának változásával, ezért a hálószövő fajok hipotézisét sikerült alátámasztanunk. Eredményeink azt mutatják, hogy a teljes diverzitás nem megfelelő indikátora a zavarásnak, ezért szükséges az eltérő élőhelyi kötődésű fajokat külön elemezni, hogy megbízhatóbb képet kaphassunk az urbanizáció hatásairól.