Szerző szerinti böngészés "Tapoti, Krisztina"

Megjelenítve 1 - 2 (Összesen 2)
  • Bélyegkép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Augmentatív és alternatív kommunikáció a fejlesztő nevelés-oktatásban
    Tapoti, Krisztina; Nagy , Erika; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar
    A szakdolgozat az augmentatív és alternatív kommunikációs eszközök alkalmazásának lehetőségét és módjait vizsgálja a fejlesztő nevelés-oktatáson belül. Az elméleti áttekintés három területet érint: vizsgálja egyrészt az emberek közötti verbális és nonverbális kommunikáció elemeit, törvényszerűségeit , amely alapját képezi mind az ép, mind az értelmi sérült személyek kommunikációjának; másrészt körülhatárolja és megpróbálja definiálni a szakirodalom áttekintésével a súlyos értelmi sérült emberek társadalmi csoportját; harmadrészt vizsgálja az augmentatív és alternatív kommunikációs eszközöket és azok alapvető jellegzetességeit. A szakdolgozat második fele egy országos szintű nem reprezentatív vizsgálat eredményeit elemzi. A vizsgálat célja annak a felmérése volt, hogy a fejlesztő nevelés-oktatásban dolgozó gyógypedagógusok a gyakorlatban hogyan alkalmazzák az AAK eszközöket.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Kivétel a főszabály alól - a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások
    (2009-01-28T11:22:40Z) Tapoti, Krisztina; Árva, Zsuzsanna; DE--TEK--Állam- és Jogtudományi Kar
    A dolgozat témája a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások, illetve ezek egyszerűsítéséről és gyorsításáról szóló 2006. évi LIII. törvény (Ngyt.). A törvény megszületését az indokolta, hogy vannak olyan, az Európai Unió által támogatott beruházások, amelyek megvalósulása hozzájárul Magyarország környezetvédelmi és infrastrukturális fejlődéséhez. A források maradéktalan felhasználásának feltétele a meghatározott határidők betartása. Ahhoz viszont, hogy ezeket a határidőket tartani lehessen, szükség volt egyszerűsítési és gyorsítási szabályok bevezetésére, mivel, ahogyan a jogalkotó fogalmazott jelenleg a hatósági engedélyezési eljárásban több ponton is hiányosságok és következetlenségek vannak, az engedélyezési eljárás bonyolult, költség- és időigényes. A jogszabály elemzése mellett arra kerestem a választ, hogy sérti-e a jogegyenlőség elvét az, ha közérdekre hivatkozással a jogalkotó az ilyen típusú beruházásokat kiemelten kezeli, hatósági ügyüket gyorsabb elbírálás hatálya alá vonja, és így háttérbe szorítja az állampolgárok ügyintézését. A közérdeknek rendkívül sok megfogalmazása került már napvilágra. Hazánkban, az Alkotmánybíróság határozatában úgy foglalt állást, hogy a közérdek meghatározása az Országgyűlés feladata. Hogy közérdekre hivatkozva lehet-e korlátozni a jogegyenlőséget, mint alkotmányos alapjogot, ahhoz azt kell megvizsgálni, hogy milyen határt állított fel ezzel kapcsolatban a taláros testület. Míg korábban csak egy másik alapelv érdekében volt lehetőség korlátozásra, addig a későbbiekben több olyan határozat is született, ahol az Alkotmánybíróság már a közérdekre hivatkozással megengedhetőnek tartotta az alapjog korlátozását. Hogy az Ngyt. alapján megengedhető-e a korlátozás, elég összetett kérdés. Úgy gondolom, a jogszabály alapvető indokaként megállapított célból megengedhető, hiszen az uniós forrásokból megvalósuló beruházások esetében a források maradéktalan felhasználása végett az előírt határidőket be kell tartani. Mivel a magyar közigazgatásban a fent említett hiányosságok tapasztalhatóak, a jogalkotó kénytelen volt gyorsítani a beruházásokhoz kapcsolódó hatósági eljárásokat. Ugyanakkor viszont a törvény hatálya alá tartozó egyéb esetek kapcsán, gondolok itt elsősorban a kormánytámogatással támogatott beruházásokra, a kormány önkényesen közérdekűnek minősíthet beruházásokat, amely egyrészt nem az ő feladata - hiszen az Alkotmánybíróság ezt a jogot az Országgyűlésre testálta - , másrészt ezen beruházások mögött már nem feltétlenül állnak olyan indokok, mint amilyeneket az uniós beruházások kapcsán említettem. Összességében elmondható, hogy a jogszabály létrejötte indokolt volt, ugyanakkor, ahogyan azt a jogalkotó is elismerte a jelenlegi közigazgatási rendszerben vannak problémák, melyek kiküszöbölésére törekedni kell, hiszen a közigazgatás elsősorban nem a beruházókért, hanem értünk, állampolgárokért van.