Szerző szerinti böngészés "Tarcsi, Fruzsina"

Megjelenítve 1 - 2 (Összesen 2)
  • Bélyegkép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A deperszonalizáció hátterében meghúzódó tényezők vizsgálata (abszorpció, trauma, pszichoaktív szerek)
    Tarcsi, Fruzsina; Dr.Habil. Szemán- Nagy, Anita; DE--Bölcsészettudományi Kar
    Műhelymunkámban a deperszonalizáció hátterében meghúzódó tényezőket vizsgáltuk. Ezen belül is az abszorpció, trauma, pszichoaktív szerek és a gyógyszerek hatását a deperszonalizációs tünetek előfordulására. Kutatásunkban megvizsgáltuk továbbá, a nem, életkor és iskolai végzettség függvényében megjelenő különbségeket is. Mind deperszonalizációs tünetek előfordulása kapcsán, mind szerhasználat, mindpedig abszorpció és trauma átélése kapcsán. Ezáltal egy összefoglaló képet szerettünk volna kapni a szakirodalomban említett adatok alapján, hogy mi növelheti a deperszonalizációs tünetek előfordulását. A kutatásban 394 fő vett részt, a mintavétel online felületen történt.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Vallomásbefolyásolás
    Tarcsi, Fruzsina; Tóth, Andrea Noémi; DE--Állam- és Jogtudományi Kar
    A vallomások (mind a tanú, mind a terhelt vonatkozásában) kiemelt jelentőséggel bírnak a büntetőeljárás során. Szakdolgozatomban a vallomásbefolyásolást befolyásoló tényezőket ismertetem a hazai és nemzetközi szakirodalmi eredmények alapján. Ezt megelőzően ismertetem a vallomástétel, illetve befolyásolás történeti fejlődését, továbbá az erre vonatkozó jogszabályokat. A vallomások büntetőeljárásban elfoglalt helyzetéből kifolyólag fontosnak tartom a téma kutatását, mind, ami az évezredek alatt bekövetkező fejlődését, változását jelenti, mind pedig, ami a vallomástételt befolyásoló tényezőket. Azáltal, hogy koherensebb képet kapunk a befolyásolási technikákról elkerülhetőbbé válnak hamis tanúvallomások megtétele, illetve ártatlan emberek hamis beismerő vallomása. Az edukáció mind a személyek, mind pedig az eljáró hatóságok részére hasznos lehetne. Az eljáró hatóságok részére olyan szempontból, hogy felismerjék azon jeleket (akár verbális, akár non-verbális) szinten, amelyek arra utalnak, hogy például a beismerés csupán pszichológiai nyomás hatására történt és valójában nem adott személy követte el a bűncselekményt. A büntetőeljárásban résztvevő személyek esetében pedig azáltal lenne hasznos, ha tisztában lennének a pszichikai trükkökkel, akár az elme működése, akár a saját érzelmeik és kognícióik felismerése és kontrollálása végett.