Szerző szerinti böngészés "Treszkai, Lili"

Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Gyulladás a depresszióban és a gyulladáscsökkentő kezelés lehetőségei
    Treszkai, Lili; Koncz , Gábor; Jenei, Viktória; Általános Orvostudományi Kar::Immunológiai Intézet; Általános Orvostudományi Kar::Immunológiai Intézet; DE--OEC--Gyógyszerésztudományi Kar; Fekete , Tünde; Kajtár , Richárd; Általános Orvostudományi Kar::Immunológiai Intézet; Gyógyszerésztudományi Kar::Gyógyszerhatástani Tanszék
    A major depresszív zavar (MDD) világszerte súlyos, több százmillió embert érintő pszichiátriai kórkép, amelynek hátterében összetett és sokrétű patofiziológiai folyamatok állnak. A hagyományos monoamin-hipotézis mellett az utóbbi években egyre nagyobb figyelem irányul a gyulladásos mechanizmusokra is, amelyek egyes depressziós altípusok kialakulásában és fennmaradásában fontos szerepet játszhatnak. Szakdolgozatom célja a depresszió és a gyulladás közötti kapcsolat átfogó bemutatása, kitérve a klinikai–epidemiológiai bizonyítékokra, a molekuláris mechanizmusokra, valamint a genetikai és epigenetikai tényezőkre, továbbá a lehetséges terápiás megközelítésekre. A dolgozat ismerteti a depresszió főbb klinikai jellemzőit, valamint hangsúlyozza, hogy a tüneti heterogenitás jelentősen megnehezíti a pontos diagnózist és a hatékony kezelést. Bemutatásra kerülnek a depresszióval összefüggésbe hozott gyulladásos kockázati tényezők, biomarkerek és indukciós mechanizmusok, különös tekintettel a proinflammatorikus citokinekre és az akut fázis fehérjékre. A patomechanizmusok ismertetése során kiemelt szerepet kap a neuroinflammáció, a HPA-tengely diszregulációja, a stresszválasz és a gyulladás kölcsönhatása, valamint a bél–agy tengely és a mikrobiota szerepe a depresszió kialakulásában. A genetikai és transzkriptomikai tényezők vizsgálata rávilágít azokra az egyéni különbségekre, amelyek befolyásolhatják a betegség lefolyását és az antidepresszáns kezelésre adott választ. A dolgozat külön fejezetben tárgyalja a gyulladásos altípushoz köthető terápiás lehetőségeket is: a hagyományos antidepresszánsok immunmoduláló hatásai mellett a nem szteroid gyulladáscsökkentők, a citokin-gátlók, valamint az életmódbeli beavatkozások például az étrend, a probiotikumok és a testmozgás szerepét. A dolgozat zárásaként a jövőbeli kutatási irányok kerülnek bemutatásra. Bár a depresszió és a gyulladás kapcsolatának megértésében jelentős előrelépések történtek, számos mechanizmus még nem teljesen tisztázott. Ezek feltárása hozzájárulhat a betegség altípusainak pontosabb elkülönítéséhez, valamint új, célzott és személyre szabott terápiás lehetőségek kidolgozásához.