Szerző szerinti böngészés "Veres, Alexandra"

Megjelenítve 1 - 3 (Összesen 3)
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A Fővárosi Állat- és Növénykert Vadállatmentő Központjába beérkező fő esetek vizsgálata (2019-2023)
    Veres, Alexandra; Gyüre, Péter; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
    5 év adatait hasonlítottam össze a Fővárosi Állat- és Növénykert Vadállatmentő Központjába beérkező sérült állatoknál. Ez a szervezet fontos feladatot lát el Budapesten, mivel fogadja az elárvult, sérült, egészséges hazai védett és fokozottan védett fajokat. 6 fő sérülés csoportot vizsgáltam, melyeket lebontottam emlős és madarakra. Minden évben mind a 6 sérülést néztem, melyeknél százalékokra lebontottam, hogy mi lett a mentési eredmény. Legtöbbet bekerült fajok: vörös vércse, fekete rigó, keleti sün, széncinege és fehérszélű törpedenevér.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Az európai ürge (Spermophilus citellus) állományváltozása a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság működési területén az elmúlt 55 évben
    Veres, Alexandra; Németh, Attila; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
    Az európai ürge (Spermophilus citellus) hazánk füves élőhelyekhez kötődő, riasztó ütemben ritkuló kisemlőse. 1982 óta áll védelem alatt, majd később fokozottan védett lett. Globálisan veszélyeztetett fajról van szó, az IUCN Vörös Listáján Veszélyeztetett kategóriában szerepel. Mindez jól jelzi, hogy világviszonylatban is nagy bajban van, hiszen az elterjedési területe kevés országra korlátozódik. Magyarországon évtizedek óta csökken az állománya. Azonban az állományváltozás pontos lefolyásáról, területi mintázatáról és a mögöttes okokról rendkívül kevés információnk van. Vagyis a faj hazai megmentéséhez szükséges alapvető adatok is hiányoznak. Ugyanakkor a hatékony védelmi stratégia kidolgozásához tudományosan megalapozott adatokra van szükség. Kutatásom célja az európai ürge állományváltozásának vizsgálata volt a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság működési területén. Vagyis az adatgyűjtésem Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyékre terjedt ki. Az 1970-es évektől 2025-ig terjedő időszak ürgeadatait felölelő vizsgálatom során a nemzeti park biotika adatbázisát, különböző kutatási jelentéseket adatait használtam fel. Az összegyűjtött adatokat térinformatikai program segítségével térképre vittem és rekonstruáltam az ürge egykori elterjedését. A vizsgált területen 193 egykori ürgepopulációt sikerült azonosítanom, melynek nagyjából a fele mára kipusztult. Az igazán drámai állománycsökkenés a 90-es évek óta figyelhető meg. A csökkenés okainak pontosabb megértéséhez több háttérváltozó vizsgálatára is szükség volt. A kutatás során megállapítottam, hogy az ürgeállományok csökkenésének hátterében több tényező is állhat. Legjelentősebb élőhelyek elvesztése, illetve csökkenése, valamint a meglévő élőhelyek minőségének romlása. Az eredmények rávilágítanak arra, hogy sürgős beavatkozásokra van szükség. Az élőhelyek hatékonyabb védelme, valamint a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok bevezetése mind szükséges az ürgeállomány további csökkenésének megállítása érdekében. Ezek mellett fontos lenne az embereket is bevonni a védelmük érdekében, mivel több információ derülhetne ki az állományokról, valamint a szemléletváltásuk miatt az állományok hosszútávon fennmaradhatnának. A gyűjtött adatok és a levont következtetések hozzájárulhatnak az európai ürge hazai megőrzéséhez, és alapot szolgáltathatnak jövőbeni természetvédelmi intézkedések megtervezéséhez és végrehajtásához a Hortobágyi Nemzeti Park működési területén.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Logopédusok véleménye a szépirodalmi művekről
    Veres, Alexandra; Gesztelyi , Hermina Ágnes; DE--Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar
    Napjainkban a digitalizáció térhódítása miatt egyre kevesebb igény van az élőszóbeli szépirodalmi művek hallgatására. Azonban ezek az eszközök komplex módon képesek fejleszteni a gyermekek képességeit. A logopédiai fogalkozások során alkalmazott szépirodalmi eszközök jelentős hatással vannak a beszédfejlesztésre, valamint a nyelvi képességek fejlesztésére. A versek, mesék és mondókák nemcsak élménydúsabbá teszi a foglakozást, hanem hatékonyan támogatja a különböző beszéd- és nyelvi zavarok kezelését. A különböző műfajú szépirodalmi alkotások a beszédfejlődés eltérő területeit támogatják. A dolgozat célja, annak feltárása, hogy a logopédusok miként építik be ezeket az eszközöket a terápiába, valamint mennyire sikeresen tudják azokat alkalmazni a gyerekek fejlesztése éredkében.