Szerző szerinti böngészés "Veres, Bence"
Megjelenítve 1 - 5 (Összesen 5)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Akusztikus emisszió vizsgálata fémek képlékeny alakváltozása soránVeres, Bence; Daróczi, Lajos; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Fizikai IntézetMunkám során a képlékeny alakváltozás során megfigyelhető akusztikus zajjelenségeket vizsgáltam. Felépítettem két mérési elrendezést, amelyek segítségével hajlítás, illetve egytengelyű összenyomás közben tudtam vizsgálni az akusztikus zajokat széles hőmérséklet-tartományban. Az említett mérőberendezések segítségével polikristályos cink és ón mintákon végeztem akusztikus emissziós méréseket. Megmutattam, hogy mindkét anyag esetében az akusztikus zajparaméterek eloszlás-sűrűsége hatványfüggvényekkel írható le.Tétel Szabadon hozzáférhető Change of Acoustic Emission Characteristics during Temperature Induced Transition from Twinning to Dislocation Slip under Compression in Polycrystalline Sn(2022) Daróczi, Lajos; Elrasasi, Tarek Yousif; Arjmandabasi, Talaye; Tóth, László Zoltán; Veres, Bence; Beke, Dezső LászlóTétel Nem ismert Kis molekulatömegű anyagok fragmentációjának vizsgálata lágy ionizációs tömegspektrometriás módszerrelVeres, Bence; Nagy, Lajos; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Kémiai IntézetMunkám során különféle kéntartalmú szénhidrát származékok fragmentációját vizsgáltam. A mérések kivitelezéséhez sikeresen alkalmaztam az Elektroporlasztásos ionizációt (ESI) és az Atmoszférikus nyomású kémiai ionizációt (APCI), a molekulák nátrium, illetve hidrogénionnal történő ionizációjához. Ezen felül tandem tömegspektrometriát alkalmaztam a molekulák szerkezetének további feltárásához. Megállapítottam, hogy a szénhidrát származékok fragmentációja ESI körülmények között jól vizsgálható, míg APCI ionforrással kevésbé. A különböző védőcsoportok ellenére, a molekulákra viszonylag hasonló fragmentációs séma jellemző. A mérések során ezt a sémát igyekeztem megállapítani. A különböző ütközési energiákhoz tartozó spektrumokról leolvasott csúcsok és tömegkülönbségek segítségével javaslatot tettem a termékionok szerkezetére, illetve egy lehetséges fragmentációs útvonalra. A kiértékelt eredményeken alapján megállapítottam, hogy ESI esetében a védőcsoportok egymás utáni lehasadása az első jellegzetes fragmentációs lépés, majd a gyűrűket összetartó kén-hidak bomlanak fel. Azon mintáknál, amelyeknél nem acetil csoportok találhatók, mint védőcsoport, vagy a kén-híd mellett metilén csoportok is fellelhetők, más módon megy végbe a fragmentáció. Nem szakad le az összes védőcsoport, illetve a kén-híd sem hasad fel. APCI ionforrás esetén a prekurzor iont nem sikerült detektálnom, mivel a védőcsoportok lehasadása rögtön a mérés megkezdésekor bekövetkezett. A mérést folytatva, -hasonlóképpen a másik ionforrás alkalmazásakor tapasztaltakhoz- lehasad az összes védőcsoport majd felbomlik a kén-híd is. Továbbá megvizsgáltam az egyes molekulák fragmentációs stabilitását és meghatároztam különböző ütközési energiákon a túlélési hányadot (SY). Az SY értékekből interpolációval számítottam ki a karakterisztikus ütközési energiák értékeit (CE50). A rezgési szabadsági fokok számával korrigáltam az adatokat, majd a fragmentációs stabilitás kapcsán levontam a következtetéseket. A karakterisztikus ütközési energia értékek nagyrészt a szénhidrát származékok szerkezetétől függenek. A mintáim esetében a fragmentációs stabilitás kisebb értéknek bizonyult, ha acetil csoportok voltak a molekulán. Amennyiben izopropilidén vagy benzoil csoportokkal voltak védve, a stabilitás értékük is nagyobb lett. Abban az esetben is nagyobb érték adódik, amennyiben a gyűrűket összekapcsoló kén-híd mellett egy vagy több metilén csoport is található.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Téglás és Hajdúhadház önkormányzatának szervezeti és pénzügyi elemzése 2014-2018 közöttVeres, Bence; Csipkés, Margit; DE--Gazdaságtudományi KarA közszolgáltatások biztosításának kérdése napjainkban mind nemzetközi, mind hazai tekintetben a tudományos kutatás, de nyugodtan mondhatjuk, hogy a közvélemény számára is az egyik kiemelt kérdéssé vált. Minden országban fontos politikai és gazdasági kérdés, továbbá az állampolgárok szinte mindegyikét érinti, ezért a mindenkori politikai elit számára sem közömbös „terület.” Az emberek közszolgáltatásokkal való ellátása a kormányzatok számára az egyik legfontosabb feladat, amelynek terjedelme, tartalma és megszervezési módja sokkal változékonyabb közpolitikai terület, mint a klasszikus hatósági kormányzás. A diplomadolgozat elkészítésének célja az volt, hogy feltérképezzem Téglás és Hajdúhadház Város Önkormányzata által ellátott közfeladatok szervezeti kereteit, illetve, hogy egy átfogó elemzést végezzek mindkét önkormányzat pénzügyi helyzetének alakulásáról 2014 és 2018 között. A pénzügyi elemzés alapját a CLF-módszere adta. A CLF-modell logikája alapján a pénzforgalmi szemléletű adatokat a rendelkezésre álló analitikák alapján módosítottam, szétválasztottam a működési és a felhalmozási költségvetést, majd megnéztem, hogy a működési jövedelem (a működési bevételek és kiadások egyenlege) elegendő fedezetet nyújt-e a hitelek tőketörlesztésére, a nettó működési jövedelemre. A vizsgált időszakban 2014 és 2018 között az önkormányzatok jóváhagyott éves költségvetéseit, illetve azok teljesítését reprezentáló adatokat egymással összehasonlítva elemeztem az adatok alakulásátTétel Nem ismert Téglás Város Önkormányzat gazdálkodásának elemzése 2014-2016 közöttVeres, Bence; Csipkés, Margit; DE--Gazdaságtudományi KarA szakdolgozat elkészítésének célja az volt, hogy átfogóan elemezzem, értékeljem Téglás Város Önkormányzatának vagyoni és pénzügyi helyzetét, számot adjak a 2014 és 2016 közötti költségvetési bevételek és kiadások alakulásáról, mind ezekkel összefüggésben reflektáljak, véleményt fogalmazzak meg a jelenlegi önkormányzati szektor forrásszabályozásában fellelhető anomáliákra. Az elemzések során végig törekedtem arra, hogy az önkormányzat gazdasági folyamataiban, mutatószámaiban bekövetkezett változások okait és következményeit feltárjam, azonosítsam, azokkal összefüggésben saját véleményt és nézőpontot alakítsak ki. Az alkalmazott elemzési módszerek döntő többségében – megoszlási és dinamikus – viszonyszámokon alapultak. Az elemző munka értékét elsősorban nem a kiszámított értékek leíró jellegű felsorolása, rögzítése adja, hanem a mögöttes folyamatok, okok pénzügyi és számviteli fókuszú feltárása. Az elemzések elvégzésénél az önkormányzat és az intézmények beszámolóira, közös feladatellátás esetén a társulási dokumentumokra támaszkodtam. Annak érdekében, hogy valós képet tudjak adni az önkormányzat gazdálkodásáról, felhasználtam a beszámolók elkészítésének alapjául szolgáló szintetikus és analitikus nyilvántartásokat, mindezek mellett személyes megbeszéléseket is folytattam a pénzügyi ügyintézőkkel.