Szerző szerinti böngészés "Zeleni, Aliz"

Megjelenítve 1 - 3 (Összesen 3)
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Táplálkozási szokások és az életmód 10-14 éves korú gyermekek körében
    Zeleni, Aliz; Rurik, Imre; Debreceni Egyetem::Orvos- és Egészségtudományi Centrum::Népegészségügyi Kar::Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék; DE--OEC--Általános Orvostudományi Kar
    Az életmód és a táplálkozás jelentős szerepet játszik a hazai halálozási statisztikát vezető szív- és érrendszeri betegségeknek, kockázati tényezőinek, mint például a túlsúly és a cukorbetegség, illetve számos daganatos megbetegedés kialakulásában. A túlsúly és elhízás előfordulása gyermek- és serdülőkorban egyre gyakoribb, ezért az elsődleges megelőzés a legfontosabb feladat. Elemzésünk célja három kelet-magyarországi település 10-14 éves korú általános iskolás tanulóinak életmódbeli, táplálkozási szokásainak és egészségi állapotának felmérése, valamint a gyakrabban és ritkább fogyasztásra ajánlott élelmiszercsoportok bevitelével összefüggésben a diákok demográfiai és egészségmagatartási tényezőinek vizsgálata. Az adatgyűjtés Hajdúdorog, Hajdúnánás és Mátészalka általános iskoláiban történt 2012 márciusában. A 495 kérdőív elemzését többváltozós logisztikus regresszióval végeztük. A vizsgálatban résztvevő gyermekek több mint a fele ülő életmódot folytatott. A tanulók többsége hétköznap átlagosan 2,5 órát, míg hétvégén átlag 4 órát töltött televíziózással és a gyerekek csaknem 70%-a napi rendszerességgel használta a számítógépet. A diákok mindössze fele állította, hogy naponta sportol. A gyerekek közel 40%-a naponta legalább 5-6 alkalommal étkezett. Az eredmények alapján a diákok csupán fele evett terített asztalnál, sokan TV vagy számítógép-használat közben a szobájukban étkeztek. A gyerekek mintegy 70%-a vásárolt iskolai büfében. Több mint 80%-uk rendszeresen reggelizett. A gyerekek mindössze fele fogyasztott napi rendszerességgel gyümölcsöt, míg zöldséget/salátát csupán negyedük. A gyakrabban fogyasztásra ajánlott élelmiszerek bevitelét befolyásoló faktorok közül a legjelentősebbnek a fizikai aktivitás és a szülők iskolai végzettsége bizonyult. Összességében megállapítható volt, hogy a rendszeresen sportoló és magasabb szocioökonómiai státuszban élő gyermekek egészségesebbek voltak, változatosabban étkeztek és megfelelőbb volt a tápanyagbevitelük is a nem sportoló illetve alacsonyabb társadalmi státuszban élő társaikhoz képest. A ritkább fogyasztásra ajánlott élelmiszerek beviteli gyakoriságának vizsgálatakor azt az eredményt kaptuk, hogy azon diákok, akik nem végeztek rendszeresen fizikai aktivitást, gyakrabban vásároltak iskolai büfében, napi rendszerességgel használták a számítógépet és 19:00 után vacsoráztak, többször fogyasztottak alacsony rost- és vitamintartalmú, illetve magas kalóriatartalmú ételeket. A felmért egészségi állapotok is arra engednek következtetni, hogy a rendszeres fizikai aktivitást végző és magasabb szociökonómiai státuszban élő gyerekek saját egészségi állapotukat jobbnak ítélték. Felmérésünk eredményei hangsúlyosan felhívják a figyelmet a táplálkozási és életmódbeli tényezők szerepére az egészségtelen életvitelből adódó szövődmények kialakulásának és megelőzésének folyamataiban, továbbá arra is rávilágítanak, hogy a családnak, a társadalomnak és az iskoláknak szorosan együtt kell működnie az iskolás korosztály helytelen életmódbeli és táplálkozási szokásainak megváltoztatása illetve a gyermek- és serdülőkori elhízás megelőzése érdekében.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Táplálkozási szokások és az életmód 10-14 éves korú gyermekek körében
    (2013-06-02T14:40:54Z) Zeleni, Aliz; Rurik, Imre; Debreceni Egyetem::Orvos- és Egészségtudományi Centrum::Népegészségügyi Kar::Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék; DE--OEC--Általános Orvostudományi Kar; Káplár , Miklós
    Az életmód és a táplálkozás jelentős szerepet játszik a hazai halálozási statisztikát vezető szív- és érrendszeri betegségeknek, kockázati tényezőinek, mint például a túlsúly és a cukorbetegség, illetve számos daganatos megbetegedés kialakulásában. A túlsúly és elhízás előfordulása gyermek- és serdülőkorban egyre gyakoribb, ezért az elsődleges megelőzés a legfontosabb feladat. Elemzésünk célja három kelet-magyarországi település 10-14 éves korú általános iskolás tanulóinak életmódbeli, táplálkozási szokásainak és egészségi állapotának felmérése, valamint a gyakrabban és ritkább fogyasztásra ajánlott élelmiszercsoportok bevitelével összefüggésben a diákok demográfiai és egészségmagatartási tényezőinek vizsgálata. Az adatgyűjtés Hajdúdorog, Hajdúnánás és Mátészalka általános iskoláiban történt 2012 márciusában. A 495 kérdőív elemzését többváltozós logisztikus regresszióval végeztük. A vizsgálatban résztvevő gyermekek több mint a fele ülő életmódot folytatott. A tanulók többsége hétköznap átlagosan 2,5 órát, míg hétvégén átlag 4 órát töltött televíziózással és a gyerekek csaknem 70%-a napi rendszerességgel használta a számítógépet. A diákok mindössze fele állította, hogy naponta sportol. A gyerekek közel 40%-a naponta legalább 5-6 alkalommal étkezett. Az eredmények alapján a diákok csupán fele evett terített asztalnál, sokan TV vagy számítógép-használat közben a szobájukban étkeztek. A gyerekek mintegy 70%-a vásárolt iskolai büfében. Több mint 80%-uk rendszeresen reggelizett. A gyerekek mindössze fele fogyasztott napi rendszerességgel gyümölcsöt, míg zöldséget/salátát csupán negyedük. A gyakrabban fogyasztásra ajánlott élelmiszerek bevitelét befolyásoló faktorok közül a legjelentősebbnek a fizikai aktivitás és a szülők iskolai végzettsége bizonyult. Összességében megállapítható volt, hogy a rendszeresen sportoló és magasabb szocioökonómiai státuszban élő gyermekek egészségesebbek voltak, változatosabban étkeztek és megfelelőbb volt a tápanyagbevitelük is a nem sportoló illetve alacsonyabb társadalmi státuszban élő társaikhoz képest. A ritkább fogyasztásra ajánlott élelmiszerek beviteli gyakoriságának vizsgálatakor azt az eredményt kaptuk, hogy azon diákok, akik nem végeztek rendszeresen fizikai aktivitást, gyakrabban vásároltak iskolai büfében, napi rendszerességgel használták a számítógépet és 19:00 után vacsoráztak, többször fogyasztottak alacsony rost- és vitamintartalmú, illetve magas kalóriatartalmú ételeket. A felmért egészségi állapotok is arra engednek következtetni, hogy a rendszeres fizikai aktivitást végző és magasabb szociökonómiai státuszban élő gyerekek saját egészségi állapotukat jobbnak ítélték. Felmérésünk eredményei hangsúlyosan felhívják a figyelmet a táplálkozási és életmódbeli tényezők szerepére az egészségtelen életvitelből adódó szövődmények kialakulásának és megelőzésének folyamataiban, továbbá arra is rávilágítanak, hogy a családnak, a társadalomnak és az iskoláknak szorosan együtt kell működnie az iskolás korosztály helytelen életmódbeli és táplálkozási szokásainak megváltoztatása illetve a gyermek- és serdülőkori elhízás megelőzése érdekében.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Táplálkozási szokások és az életmód 10-14 éves korú gyermekek körében
    Zeleni, Aliz; Rurik, Imre; Debreceni Egyetem::Orvos- és Egészségtudományi Centrum::Népegészségügyi Kar::Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék; DE--Általános Orvostudományi Kar; Simay, Attila; Káplár, Miklós; DEOEC Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Belgyógyászati Intézet
    Az életmód és a táplálkozás jelentős szerepet játszik a hazai halálozási statisztikát vezető szív- és érrendszeri betegségeknek, kockázati tényezőinek, mint például a túlsúly és a cukorbetegség, illetve számos daganatos megbetegedés kialakulásában. A túlsúly és elhízás előfordulása gyermek- és serdülőkorban egyre gyakoribb, ezért az elsődleges megelőzés a legfontosabb feladat. Elemzésünk célja három kelet-magyarországi település 10-14 éves korú általános iskolás tanulóinak életmódbeli, táplálkozási szokásainak és egészségi állapotának felmérése, valamint a gyakrabban és ritkább fogyasztásra ajánlott élelmiszercsoportok bevitelével összefüggésben a diákok demográfiai és egészségmagatartási tényezőinek vizsgálata. Az adatgyűjtés Hajdúdorog, Hajdúnánás és Mátészalka általános iskoláiban történt 2012 márciusában. A 495 kérdőív elemzését többváltozós logisztikus regresszióval végeztük. A vizsgálatban résztvevő gyermekek több mint a fele ülő életmódot folytatott. A tanulók többsége hétköznap átlagosan 2,5 órát, míg hétvégén átlag 4 órát töltött televíziózással és a gyerekek csaknem 70%-a napi rendszerességgel használta a számítógépet. A diákok mindössze fele állította, hogy naponta sportol. A gyerekek közel 40%-a naponta legalább 5-6 alkalommal étkezett. Az eredmények alapján a diákok csupán fele evett terített asztalnál, sokan TV vagy számítógép-használat közben a szobájukban étkeztek. A gyerekek mintegy 70%-a vásárolt iskolai büfében. Több mint 80%-uk rendszeresen reggelizett. A gyerekek mindössze fele fogyasztott napi rendszerességgel gyümölcsöt, míg zöldséget/salátát csupán negyedük. A gyakrabban fogyasztásra ajánlott élelmiszerek bevitelét befolyásoló faktorok közül a legjelentősebbnek a fizikai aktivitás és a szülők iskolai végzettsége bizonyult. Összességében megállapítható volt, hogy a rendszeresen sportoló és magasabb szocioökonómiai státuszban élő gyermekek egészségesebbek voltak, változatosabban étkeztek és megfelelőbb volt a tápanyagbevitelük is a nem sportoló illetve alacsonyabb társadalmi státuszban élő társaikhoz képest. A ritkább fogyasztásra ajánlott élelmiszerek beviteli gyakoriságának vizsgálatakor azt az eredményt kaptuk, hogy azon diákok, akik nem végeztek rendszeresen fizikai aktivitást, gyakrabban vásároltak iskolai büfében, napi rendszerességgel használták a számítógépet és 19:00 után vacsoráztak, többször fogyasztottak alacsony rost- és vitamintartalmú, illetve magas kalóriatartalmú ételeket. A felmért egészségi állapotok is arra engednek következtetni, hogy a rendszeres fizikai aktivitást végző és magasabb szociökonómiai státuszban élő gyerekek saját egészségi állapotukat jobbnak ítélték. Felmérésünk eredményei hangsúlyosan felhívják a figyelmet a táplálkozási és életmódbeli tényezők szerepére az egészségtelen életvitelből adódó szövődmények kialakulásának és megelőzésének folyamataiban, továbbá arra is rávilágítanak, hogy a családnak, a társadalomnak és az iskoláknak szorosan együtt kell működnie az iskolás korosztály helytelen életmódbeli és táplálkozási szokásainak megváltoztatása illetve a gyermek- és serdülőkori elhízás megelőzése érdekében.