Szerző szerinti böngészés "Zentai, Andrea"

Megjelenítve 1 - 2 (Összesen 2)
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    A Systematic Review of the Efficacy of Interventions to Control Aflatoxins in the Dairy Production Chain-Feed Production and Animal Feeding Interventions
    (2022) Farkas, Zsuzsa; Országh, Erika; Engelhardt, Tekla; Csorba, Szilveszter; Kerekes, Kata; Zentai, Andrea; Süth, Miklós; Nagy, Attila; Miklós, Gabriella; Molnár, Krisztina; Rácz, Csaba; Dövényi-Nagy, Tamás; Ambrus, Árpád; Győri, Zoltán; Dobos, Attila; Pusztahelyi, Tünde; Pócsi, István; Jóźwiak, Ákos
  • Bélyegkép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A felnőtt magyar lakosság fizikai aktivitásának mértéke az európai lakossági egészségfelmérés kérdőíves, és az országos táplálkozás és tápláltsági állapot vizsgálat lépésszámlálóval mért eredményeinek összevetése alapján
    Zentai, Andrea; Sándor, János PhD; Megelőző Orvostani Intézet; DE--Népegészségügyi Kar; Körösiné Dr. Horváth, Edina PhD; Rácz, Gábor
    A szakirodalmi előrejelzések alapján a túlsúly és elhízás valamint a krónikus nem-fertőző betegségek mértékének növekedése riasztó méreteket ölt. Ennek egyik oka az ülő életmód és a lakosság fizikai inaktivitása, mely igen komoly népegészségügyi és gazdasági problémát jelent már napjainkban is. A magyar felnőtt lakosság egészségben eltöltött életéveinek száma emelkedne, ha növelni lehetne a fizikai aktivitást és csökkenteni az üléssel eltöltött időt. Éppen ezért fontos, hogy a fizikai aktivitás mértékének felmérésénél körültekintően legyen megválasztva a kutatási módszer, a kapott eredmények értékelésénél pedig figyelembe vegyük az adott módszer esetleges korlátait. Diplomamunkámban az Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat (OTÁP2014) lépésszámlálóval mért adatait vetem össze az Európai Lakossági Egészségfelmérés 2014 (ELEF2014) fizikai aktivitásra vonatkozó kérdéseiből származtatott fizikai aktivitással, és az OTÁP2014 gyaloglásra vonatkozó kérdéseiből származó adatokkal, illetve a szakirodalomban megtalálható fizikai aktivitásra vonatkozó ajánlásokkal. Az OTÁP2014 eredményei alapján az ajánlásokban szereplő napi 10.000 lépést, az átlagos értékeket nézve a felnőtt lakosság egyik csoportosító változó mentén sem érte el. Az OTÁP2014-ben lépésszámlálóval mért eredmények alapján az életkor előre haladtával és a BMI kategória növekedésével egyre kevesebbet gyalogolnak a magyar felnőttek. Ezt a tendenciát mutatják az ELEF2014 fizikai aktivitás mértékét felmérő kérdőíves adataiból számolt értékek (perc/hét) is, ugyanakkor az OTÁP2014 gyaloglásra vonatkozó kérdőíves adatai alapján kapott eredményeknél (perc/hét) nem figyelhetőek meg ezek a jelenségek. Az eredmények tükrében, valamint a fizikai aktivitás és az ülő életmód egészségre gyakorolt hatását figyelembe véve, a vonatkozó népegészségügyi beavatkozások tervezése és monitorozása, a lakossági egészségfelmérések kivitelezése, valamint az egyéni egészségtervek kialakítása során körültekintően kell megválasztani és lehetőség szerint kombinálni a megfelelő vizsgálati módszereket.