Portrék

Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez

https://hdl.handle.net/2437/6279
A gyűjtemény a volt Debreceni Egyetemi rektorok, prorektorok, professzorok, tanárok arcképeit, hivatalos portréit őrzi.

Böngészés

Portrék Tárgyszó szerinti böngészés "Hittudományok"

Megjelenítve 1 - 3 (Összesen 3)
  • Bélyegkép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Kiss Ferenc arcképe
    Kiss Ferenc (Kenderes, 1862. dec. 7. – Debrecen, 1948. ápr. 9.): református lelkész, egyetemi tanár. A teológiát Debrecenben, 1886-tól Bécsben végezte. Hazatérése után több helyen volt segédlelkész, 1893-tól Földesen, 1899-től Püspökladányban lelkész. 1911-ben az alsószabolcs-hajdúvidéki református egyházmegye esperese lett, 1914–32-ig a Debreceni Egyetem Hittudományi Karán a lelkipásztorkodástan nyilvános rendes tanára, az egyetem első rektora az 1914-15-i tanévben. 1933-tól Budapesten élt. Ő alapította a hajdúböszörményi és nyíregyházi református Kálvineumot és az Országos Református Szeretetszövetséget. 1920–22-ben kisgazdapárti programmal nemzetgyűlési képviselő. Széles körű teológiai irodalmi munkásságot fejtett ki.
  • Bélyegkép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Sass Béla arcképe
    (2012-01-31T10:53:07Z)
    Sass Béla (Albis, 1865. jan. 20. – Debrecen, 1928. jan. 19.): református teológus, egyházi író, egyetemi tanár. Iskoláit Debrecenben és Berlinben végezte, 1889-ben Debrecenben gimnáziumi tanár, 1890-től a Teológiai Akadémia tanára, 1898–1900 között a Debreczeni Protestáns Lapok szerkesztője, 1914-től a Debreceni Egyetem református Hittudományi Karán az ószövetségi szentírás-magyarázat nyilvános rendes tanára. Az 1921-1922-es tanévben az egyetem rektora.
  • Bélyegkép
    TételSzabadon hozzáférhető
    simai Erdős József arcképe
    (2012-01-31T10:53:14Z)
    Erdős József (Szatmárnémeti, 1856. aug. 31. – Debrecen, 1946. dec. 12.): református lelkész, egyetemi tanár. A teológiát Debrecenben és Bécsben végezte, itt szerzett teológiai doktori oklevelet. 1880-tól Debrecenben, 1881-től Pancsován volt segédlelkész, majd 1884-től Újsóvén lelkész. 1888-tól 1914-ig a debreceni református teológián az Újszövetség rendes tanára. 1914-től a Debreceni Egyetem Hittudományi Karán az újszövetségi tudományok nyilvános rendes tanára. 1928-ban vonult nyugdíjba. Számos bibliai tárgyú művet írt. Lefordította a Heidelbergi Kátét (Lugos, 1884), amely 1884 óta 21 kiadásban jelent meg.