Hallgatói dolgozatok (Egészségügyi Kara)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
Böngészés
Hallgatói dolgozatok (Egészségügyi Kara) Tárgyszó szerinti böngészés "3D nyomtatás"
Megjelenítve 1 - 2 (Összesen 2)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető 3D nyomtatás lehetőségei az egészségügybenSüveges, Adrienn; Bodnár, Károly; DE--Egészségügyi KarSzakdolgozatomban először magához a technológiához tartozó alapvető ismere-teket részleteztem, amelyek részben külföldi irodalmi forrásokból származnak. Ennek során bemutatom a történelmi hátterét, kiemelve a fontosabb cégeket a technológia megjelenésének, valamint fejlődésének tekintetében. Ezt követően rátérek a technológia működését prezentáló ismertetőanyagokra - eleinte áttekintően, majd részletekbe menően -, kezdve a 3D nyomtatást megelőző digi-talizálási eljárásokról, a kompatibilis fájlformátumokról, valamint a felhasználható alapanyagok széles skálájáról. A különböző nyomtatási technológiák ezután következ-nek - a számos eljárás közül többek között azokat a technológiákat ismertetem, amelyek az egészségügyben is érintettek.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Innovatív orvostechnológiai megoldások véleményezése a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karának hallgatói körébenMáté, Beatrix; Kristóf, Zsolt; Egészségügyi Informatikai Tanszék; DE--Egészségügyi KarKijelenthető, hogy napjaink a modern orvoslás korában telnek. A szakdolgozatom elsősorban azért született meg, hogy a haladó egészségügyi technikákat jobban megérthessük, azokra jobban ráláthassunk, a jövőben rejlő egészségügyi csúcstechnológiákat pedig megismerhessük. Mondhatjuk, úgy is, hogy ez egy miniatűr orvosi, egészségügyi technológiai témát átfogó képlet, melynek eredménye a kutatásomban testesül meg. Azért gondolom ezt, mert nem a civil lakosságot kérdeztem meg, hogy miként vélekednek az adott, egészséget befolyásoló újításról, hanem azokat a (leendő) szakembereket, akik képviselik (képviselni fogják) az adott területet, összefoglalóan a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karának tanulóit és volt hallgatóit. Így, ha már tőlük elutasításra számíthatnánk, mit várhatnánk a páciensektől, akik nem az előrehaladást nézik elsősorban egy formabontó orvosi technológia esetében, hanem azt, hogy mindez mennyire félelmetes, főleg az ismeretlensége miatt. Ezzel szemben egy egészségügyi dolgozó, aki akár napi szinten dolgozhat az elkövetkezendő technológiákkal nem való-színű, hogy az aggodalmat, a problémát látja azokban, hanem a „csodát” és a könnyítést a szakmájában. Egy lehetőséget, arra, hogy jobb életminőséget teremtsen az adott betegnek. Egyedüli komoly gátlásaik inkább a technológia használatának elsajátításából fakadhatnak, főleg a bevezetési időszakban. Így a pro és kontra érvek mellett érdekes lehet a kapott eredmények sora. Izgalmas kérdés, hogy vajon leküzdik-e kezdeti aggályaikat az egészségügyi dolgozók és nyitottá válnak-e a technológiák említése kapcsán vagy már most az elején végleges elutasításba ütközhetünk? Azt is fontos meg-említeni, hogy az otthoni környezetben, illetve a munka során használt modern digitális eszközök nem egycsapásra születtek meg. Ezek rövidített kronológiai bemutatóját is tartalmazza dolgozatom. Megismerkedhetünk még az Internet of Things fogalmával és alkotó elmeivel, a telemedicinával és ezek hatásaival a mindennapi életre. Külön figyelmet szánok arra, hogy a Covid-19 világjárvány idején miként hasznosulhatnak az adott technológiák a vírus leküzdésében. Megvizsgálom az internettel eltöltött idő és a stressz szint napi szintű jelenlétének összefüggését, a napi stressz szint és az okostelefon használatának szituációi közötti kapcsolatát, az internetes órák és az applikációk milyenségének kooperációját, valamint, hogy mely szakok a legnyitottabbak az új orvos - technológiai megoldásokra.