Hallgatói dolgozatok (TTK)
Állandó link (URI) ehhez a kategóriához
Böngészés
Hallgatói dolgozatok (TTK) Cím szerinti böngészés
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 10081)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető 0,5 MW – 49,5 MW teljesítményű naperőművek közép/nagyfeszültségű oldali primer kialakítása, valamint védelmi kiszolgálásaNagy, Martin Benedek; Rácz, Árpád; Tekse, László; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Fizikai IntézetA szakdolgozatom készítése során betekintést nyertem az alállomások és naperőműves állomások tipikus felépítésébe, az erőművi csatlakozási megoldásokba, valamint a fontosabb, erőművi csatlakozásoknál alkalmazott védelmi berendezésekbe. Az elméleti összefoglalásban bemutattam a tipikus alállomások előnyeit és hátrányait, a védelmi rendszerek alkalmazásának területeit és működésük logikáját, metódusát. Kitértem a naperőművek felépítésének megoldására is nagy- és középfeszültségű csatlakozás esetén, majd a védelmek felépítésére, valamint az azokkal szemben támasztott követelményekre. Ezekre azért volt szükség mivel, a későbbiekben a probléma felvetése és a megoldási javaslat kidolgozása is a védelmek alap működési feltételein alapszik. Az elméleti összefoglalás után, összeállítottam egy példa naperőművi csatlakozást, átlagos adatokkal. Mindezek után a probléma felvetése következett, melyből további három alproblémára jutottam. A fő nehézséget egy naperőműves csatlakozásnál az jelenti, hogy az erőművi kapcsolóállomás és a csatlakozó vezeték rendszerint erőművi tulajdont képez, így a legoptimálisabb védelmi kialakítás, a szakaszvédelem nem alkalmazható a jogi tulajdoni határok változása miatt. Ebből következik, hogy további védelmi kialakítási módokat kell keresni. Az alapvető a távolságvédelem alkalmazása lenne, ami fel is veti az első alproblémát, ami a védelem mérési pontatlanságából és fizikai tulajdonságaiból adódik, vagyis a minimális védhető távolság nagyobb, mint az erőművi csatlakozó szakasz hossza. Erre a következtetésre a védelem fizikai paramétereiből és a védendő szakasz paramétereiből következő számításokból jutottam. További nehézséget jelentett a naperőművek invertereinek alacsony zárlati rátáplálása, mely a védelmek által biztonsággal nem érzékelhető. Ehhez a konklúzióhoz szükségem volt egy számított OPUS TITÁSZ oldali transzformátor alállomási zárlati rátáplálásra, melyre a hálózat paramétereiből jutottam, valamint kiszámítottam a naperőmű zárlati rátáplálását, itt a lehető legpontosabb közelítés érdekében az OPUS TITÁSZ belső szabályozásában is megjelenő ipari standardokra hagyatkoztam. A számításaimból egyértelműen arra a következtetésre jutottam, hogy elosztó oldali lekapcsolás esetén a zárlati rátáplálás olyan alacsony, hogy azt az erőmű védelmei nem érzékelik, így a zárlat nem szüntethető meg. A harmadik problémát az erőművi csatlakozás kábelhálózatának töltőáramait kikompenzáló Petersen tekercs elhelyezkedése jelenti. Kutatómunkám során bizonyossá vált, hogy a kompenzáló állomások elhelyezése az esetek jelentős részében az erőművi kapcsolóállomás gyűjtősínjére csatlakozik. Ebből következik, hogy erőművi védelmi működéskor az elosztói alállomás és az erőművi kapcsolóállomás közötti kábelszakasz az elosztói hálózaton marad kompenzálás nélkül. Számításaim során ennek az elosztói hálózatra vonatkozó terhelő hatását vizsgáltam. Ezen nehézségek feloldására tettem egy összetett javaslatot, mely egy logikai összeköttetés megvalósításával jelentősen egyszerűsíti a védelmi kialakítást, biztosítja a szelektivitást és csökkenti a zárlat romboló hatását.Tétel Korlátozottan hozzáférhető 1,10-Fenantrolin-1-N-oxidok átmenetifém-komplexeiSánta, Szófia Otília; Lihi, Norbert; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Kémiai IntézetDiplomamunkám célja az 1,10-fenantrolin-1-N-oxidnak és két származékának, a 2,9-dimetil-1,10-fenantrolin-1-N-oxidnak (DMPO) és a 3,4,7,8-tetrametil-1,10-fenantrolin-1-N-oxidnak (TMPO) a szintézise, valamint ezek komplexképző sajátságainak vizsgálata réz(II)-, nikkel(II)- és cink(II)ionokkal. A ligandumok sav-bázis sajátságait pH-potenciometria és fluoreszcens spektroszkópia segítségével vizsgáltam. Utóbbi esetében a munkát kiegészítettem a kutatócsoportunkban korábban előállított és vizsgált 5-klór-1,10-fenantrolin-1-N-oxid (5CPO) és 6-klór-1,10-fenantrolin-1-N-oxid (6CPO) fluoreszcens sajátságainak tanulmányozásával is. A ligandumok és fémionok közötti komplexképződést pH-potenciometria és UV-látható spektroszkópia segítségével vizsgáltam, a fémionhoz koordinálódó donorcsoportok számát és minőségét pedig UV-látható, ESR, MS és fluoreszcens spektroszkópia kombinált alkalmazásával állapítottam meg.Tétel Korlátozottan hozzáférhető 1,10-fenantrolin-5,6-dion oxidációja peroxomonoszulfát-ionnalVarga, Lilla; Bellér, Gábor; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Kémiai IntézetRészletes kinetikai vizsgálatokat végeztünk az 1,10-fenantrolin-5,6-dion (PD) és a peroxomonoszulfát-ion (PMS) között lejátszódó oxidációs reakció esetében. A kinetikai és sztöchiometriai vizsgálatok elsődleges forrása az UV-látható spektrofotometria volt, míg a termékek azonosításához HPLC, NMR és MS módszereket alkalmaztunk. Az előkísérletek arra utaltak, hogy savas közegben több oxidációs lépés is lejátszódik PMS-felesleg mellett, de ezek időben jól elkülönülnek. Meghatároztuk az első lépés sztöchiometriáját, ami 1:1-nek adódott. Vizsgáltuk a sebesség koncentrációfüggését mindkét reaktáns kiindulási koncentrációját változtatva és bruttó másodrendű kinetikát találtunk. Tanulmányoztuk az első lépés hőmérsékletfüggését is és az Eyring-Polányi egyenlet segítségével aktiválási paramétereket határoztunk meg. A nagy negatív entrópiaértékből következtettünk az oxidáció mechanizmusára, amely nagy valószínűség szerint oxigénatom-transzfer útján valósul meg. A reakció termékeit vizsgáltuk kromatográfiás (analitikai HPLC) és különböző szerkezetvizsgáló módszerekkel (1H-NMR és HRMS). A három technika eredményei összhangban voltak egymással. Az eredményekből arra következtettünk, hogy a PD vizes oldatában egyensúlyban van a geminális diol formájával. Az egyensúly gyors, így PMS hatására kvantitatív oxidáció történik, mely során felnyílik a középső gyűrű és 2,2’-bipiridin-3,3’-dikarbonsav képződik. Oxonfelesleg mellett újabb oxidációs termékek is képződhetnek, melyekről feltételezzük, hogy a megfelelő mono- és di-N-oxid képződik a bipiridinszármazékból. A kísérleti tapasztalatok szerint a PD és a PMS között lejátszódó reakció nem az 1,10-fenantrolinok analógiája alapján történik.Tétel Korlátozottan hozzáférhető 1,10-Fenantrolin-di-N-oxid előállításaSimonyák, Szabolcs; Bellér, Gábor; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Kémiai IntézetAnalitikai HPLC technika segítségével módszert fejlesztettünk ki a phen, phenO és phenO2 egymástól való elválasztásához melyet alkalmaztuk preparatív HPLC technikán. Golyósmalmok használatával új és könnyen kivitelezhető eljárást dolgoztunk ki a di-N-oxid szintézisére.Tétel Korlátozottan hozzáférhető 1,2,3-triaminopropán, és 2-szubsztituált származékainak előállítása új típusú, kettős aminált tartalmazó, triciklusos szénhidrátszármazékok szintéziséhez.Varga, Szabolcs; Herczegh, Pál; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Kémiai Intézet1,2,3-triaminopropán és 2-származékainak szintézise. Az előállított vegyületek különböző, szénhidrátszármazékokból nyert dialdehiddel való reakcióinak vizsgálata. Triciklusos, kettős aminált tartalmazó származékok előállítása. Az előállítani kívánt vegyületek lehetséges glikozidáz gátlók.Tétel Korlátozottan hozzáférhető 1,3,4-Oxadiazol egységet tartalmazó N-glükopiranozil-amid típusú glikogén foszforiláz inhibitorok előállítása(2011-05-11T10:55:41Z) Szilágyi, Bence; Juhász, László; DE--TEK--Természettudományi és Technológiai Kar--Kémiai IntézetA Debreceni Egyetem Szerves Kémiai Tanszéken már régóta folynak kutatások a nem inzulinfüggő cukorbetegség kezelésére használható glükóz analóg glikogén foszforiláz inhibitor molekulák előállítására, mely munka eredményeképpen számos aktív vegyületet szintetizáltak. A legaktívabb glükóz analóg inhibitor molekulák a glükopiranozilidén-spiro-(tio)hidantoinok (1), C-β-D-glükopiranozil heterociklusok (2), N-β-D-glükopiranozil amidok (3), N-β-D-glükopiranozil-karbamidok (4) és N-β-D-glükopiranozil-acilkarbamidok,(5).Az irodalomban ismert, hogy az amid csoport bioizoszter számos heterociklussal.9 A munkánk során célul tűztük ki olyan acil-karbamid analóg származékok előállítását (2. táblázat), melyben a „harmadik” amid egységet (az ábrán kékkel jelölve) helyettesítjük változatosan szubsztituált 1,3,4-oxadiazol egységekkel (5c). E vegyületek enzimkinetikai vizsgálatával kiterjeszthetjük az ismert hatás-szerkezet összefüggéseket, és így lehetőség nyílhat új, hatékonyabb inhibitor molekulák előállítására.Tétel Korlátozottan hozzáférhető 1,3-Dihidroiozbenzofurán származékok előállítása oxa-Pictet-Spengler reakcióval(2010-11-22T09:07:19Z) Pilling, Dávid; Kurtán, Tibor; DE--TEK--Természettudományi és Technológiai Kar--Kémiai IntézetA szakdolgozat témája a 1,3-Dihidroiozbenzofurán származékok előállítása oxa-Pictet-Spengler reakcióvalTétel Korlátozottan hozzáférhető 1,3-diszubsztituált 4-oxoizokromán származékok előállítása és vizsgálata(2010-05-25T10:47:39Z) Hevesi, Zsuzsanna; Kurtán, Tibor; DE--TEK--Természettudományi és Technológiai Kar--Kémiai IntézetIrodalmi analógiák alapján kísérletet tettünk 1,2-difeniletanon származékok előállítására Heck-reakcióval p-metoxiacetofenonból jódbenzollal vagy 4-nitrojódbenzollal Pd(OAc)2 katalizátor, tritolil-foszfát ligandum és nátrium-tercbutilát bázis jelenlétében absz. körülmények között, de a célvegyületeket nem sikerült előállítani. Az alapanyagok és reagensek tisztítása után ismételtük a reakciókat, de a várt termék így sem keletkezett. Friedel-Crafts acilezéssel is megkíséreltük ilyen típusú vegyületek előállítását rezorcinból és floroglucinból fenilecetsavval, de a kapcsolás csak az előbbi esetén volt sikeres. A reakció során bór-trifluoridéterát Lewis-savat alkalmaztunk. Az acilezési termék 4-es helyzetű hidroxilcsoportját tozil csoporttal védtük, majd nátrium-borohidrides redukcióval az 1,2-diariletanol származékhoz jutottunk. Ebből p-ánizsaldehid és bór-trifluoridéterát jelenlétében 1,3-diarilszubsztituált izokromán származékot próbáltunk meg előállítani, de a várt termék helyett egy dihidrobenzo[b]furán származékot izoláltunk. Aromás aldehidekből különböző módszerekkel 2-aril-1,3-ditiánokat állítottunk elő umpolung-reakcióval, majd n-butil-lítiummal alacsony hőmérsékleten absz. körülmények között képeztük ezek Li-sóját, és aromás és alifás aldehidekkel kapcsoltuk őket. A kapcsolt termékekből oxa-Pictet-Spengler reakcióval izokromán származékokat kíséreltünk meg előállítani p-nitrobenzaldehid-dimetilacetál, citrál-dimetilacetál és etil-(3,3-dietoxi)-propionát és bór-trifluoridéterát valamint trimetil-szililtriflát katalizátorok jelenlétében. Etil-(3,3-dietoxi)-propionátot és trimetil-szililtriflát katalizátort alkalmazva mind alifás mind aromás C-3 szubsztituált izokrománokat állítottunk elő. Az izokromán-4-on származékok enantiomerjeit sikeresen elválasztottuk királis HPLC oszlopon és felvettük az online LC-CD spektrumaikat. Az abszolút konfiguráció hozzárendeléséhez további vizsgálatok, CD számolás szükséges.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az 1,4,7,10-tetraazaciklododekán-1-(3’-amino-et-1’-il)-karbonilmetil-4,7,10-triecetsav ligandum Ca2+, Zn2+, Cu2+ és Ln3+- ionokkal kialakuló komplexeinek egyensúlyi, kinetikai és szerkezeti sajátságainak vizsgálata(2012-12-11T08:44:20Z) Forgács, Attila; Baranyai, Zsolt; DE--TEK--Természettudományi és Technológiai Kar--Kémiai IntézetMunkám során a DOTA-EN3- ligandum protonálódási állandóit, protonálódási szekvenciáját, komplexképző sajátságait, Ln(III)-komplexek képződési és disszociációs kinetikáját, valamint a Ln(HDOTA-EN)+ - komplexek szerkezeti tulajdonságait vizsgáltam pH-potenciometriás, UV-VIS spektrofotmetriás, 1H-NMR relaxometriás, 1H és 13C-NMR spektroszkópiás módszerek alkalmazásával. A H3DOTA-EN, H3DO3A és H4DOTA ligandumok protonálódási állandóit a ligandumok pH-potenciometriás titrálásának eredményeiből számítottuk. A H3DOTA-EN, a H3DO3A és H4DOTA ligandumok protonálódási állandóinak összehasonlítása alapján megállapítható, hogy a logK1H értékek közel megegyeznek, míg a DOTA-EN3- ligandum logK2H értéke nagyobb, mint a H4DOTA és lényegesen nagyobb, mint a H3DO3A megfelelő protonálódási állandója. Az DOTA-EN3- ligandum logK2H értéke az oldallánc amino nitrogénjének független protonálódásához rendelhető, míg a DO3A3- és DOTA4- ligandumok második protonálódása egy gyűrű nitrogénen játszódik le. A DOTA-EN3- logK3H, logK4H, logK5H és logK6H értékei jó egyezést mutatnak a DO3A3- logK2H, logK3H, logK4H és logK5H protonálódási állandóival. A DOTA-EN3-, DOTA4- és DO3A3- ligandumok néhány fémionnal képzett komplexének stabilitási és protonálódasi állandóit 1:1 illetve 2:1 fém-ligandum arányú rendszerek egyensúlyi vizsgálatainak adataiból számítottuk. A DOTA-EN3-, DOTA4- és DO3A3- ligandumok Ca2+ és Zn2+-ionokkal kialakuló komplexeinek stabilitási és protonálódási állandóit, valamint a Cu(II)- és Ln(III)-komplexek protonálódási állandóját illetve a háromszor (*Ln(H3DOTA-EN)3+) és kétszer (*Ln(DO3A)) protonált köztitermékek stabilitási állandóját közvetlen pH-potenciometriás titrálás során kapott Vlúg-pH adatpárokból számítottuk. A Ln(DOTA-EN) - és Ln(DO3A) - komplexek stabilitási állandóját a komplexek lassú képződése miatt különmintás pH-potenciometriás módszer alkalmazásával határoztuk meg. A Cu(DOTA-EN)- -, Cu(DOTA)2- -, Cu(DO3A)- - és Ce(DOTA-EN) - komplexek stabilitási és protonálódási állandóit UV-VIS spektrofotometriás vizsgálatok eredményeit felhasználva számítottuk. A DOTA-EN3- ligandum Ca2+-, Zn2+-, Cu2+- és Ln3+-ionokkal képződő komplexeinek stabilitási állandói alapján megállapítható, hogy az Ca2+- és Ln3+-ionokkal kisebb, míg Zn2+- és Cu2+-ionokkal közel azonos stabilitású komplexek képződnek, mint a DOTA4- ligandum esetében. A Ca(II)- és Ln(DOTA-EN) komplexekben a féminok a négy gyűrű nitrogén, a három acetát és egy amid oxigén által határolt koordinációs „kalitkában” helyezkednek el, míg az oldalláncban található amino nitrogén nem vesz részt a fémionok koordinációjában. A Ca(II)- és Ln(DOTA-EN) komplexek Ca(II)- és Ln(DOTA)- komplexekhez viszonyított kisebb stabilitását a töltés nélküli amidoxigén és a Ca2+- illetve Ln3+ -ionok között kialakuló gyengébb kölcsönhatással értelmezhető. A Ln(DOTA-EN)-, Ln(DO3A) - és Ln(DOTA)- - komplexek stabilitási állandója a La3+-tól a Gd3+-ig nő, majd közel állandó marad kismértékű csökkenéssel a sorozat második felében. A Ca(II)-, Zn(II)-, Cu(II)- és Ln(DOTA-EN) - komplexek esetében protonált komplex(ek) képződését tudtuk kimutatni. A logKMHL, logKMH2L és logKMH3L protonálódási állandók értéke alapján az első protonálódás a nem koordinálódó aminocsoporton, még a második és harmadik protonálódás két nem vagy gyengén koordinálódó acetátcsoporton játszódik le. A Ln(HDOTA-EN)+ - komplexek képződésének kinetikai vizsgálatai során az amid- funkcióscsoport jelenlétének a komplex képződési sebességre gyakorolt hatását tanulmányoztuk. A Ln(HDOTA-EN)+ - komplexek képződésének az Ln(DOTA)- komplexekhez hasonlóan OH--ion katalizált úton játszódik le háromszor protonált *Ln(H3DOTA-EN)3+ köztiterméken keresztül. A Ln(HDOTA-EN) - komplexek OH- katalizált képződését jellemző kOH sebességi állandók közel megegyeznek a Ln(DOTA)- komplexek megfelelő sebességi állandóival. A *Ln(H3DOTA-EN)3+ köztitermékek stabilitási állandói azonban lényegesen kisebbek, mint a megfelelő *Ln(H2DOTA)+ köztiterméke stabilitási állandói, ami a Ln3+-ionok és a töltés nem rendelkező amidoxigének közötti gyengébb kölcsönhatás eredményez. Az Gd(HDOTA-EN)+ - komplex disszociációja H+-ion katalizált úton protonált Gd(H2DOTA-EN)2+ - komplexek képződésén keresztül a Gd(DOTA)--val azonos sebességgel játszódik le, amely alapján megállapítható, hogy kinetikai inertsége elegendően nagy az in vivo vizsgálatokban történő alkalmazásához. A Ln(HDOTA-EN)+ - komplexek oldatfázisú szerkezetének 1H- és 13C-NMR spektroszkópiás vizsgálata során a Ln(DOTA)- - komplexekhez hasonlóan négyzetes antiprizmás (M-SAP) és csavart négyzetes antiprizmás (m-TSAP) konformációs izomerek jelenlétét tudtuk kimutatni. Az Ln(HDOTA-EN)+ - komplexek konformációs izomerjeinek aránya a Ln(DOTA)--hoz hasonlóan a Ln3+-ionok méretével és koordinációs számával együtt változik (La(HDOTA-EN)+: m1 100%; Eu(HDOTA-EN)+: M1 76 %, m1 24 %; Lu(HDOTA-EN)+: M1 82 %, m2 24 % ; 274 K).Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az 1,4-benzokinon és kén(IV) közötti reakció kinetikai vizsgálataTarczali-Sarudi, Péter; Ősz, Katalin; Kiss, Virág; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Kémiai IntézetSzakdolgozatomban az 1,4-benzokinon reakcióját vizsgáltam kén(IV)-gyel. Célom volt, hogy széles koncentrációtartományban, két eltérő pH-értéken vizsgáljam ezen kinonszármazék és a kén(IV) reakciójának a kinetikáját. További célom az volt, hogy kinetikai mérésekkel meghatározzam a reakció sztöchiometriáját.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az 1,4-benzokinon és származékainak reakciói szulfonált trifenilfoszfinokkalKiss, Amanda; Udvardy, Antal; Kathó, Ágnes; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Kémiai IntézetAz 1,4-benzokinont és származékait reagáltattam szulfonált trifenilfoszfinokkal vízben és szerves oldószerben. A képződött anyagokat 31P-NMR spektroszkópiával vizsgáltam. Mind szerves és mind vizes közegben képződtek egységes termékek, de sok esetben tapaszataltunk foszfin oxid képződést.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az 1,4-benzokinon és származékainak reakciója foszfa-urotropinnalBondár, Erzsébet; Udvardy, Antal; Kathó, Ágnes; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Kémiai IntézetAz 1,3,5-triaza-7-foszfaadamantán kölcsönhatását vizsgáltam 1,4-benzokinonnal és származékaival vízben és szerves oldószerekben. A reakciók lefolyását NMR spektroszkópia segítségével követtem. Szerves oldószerben a foszfabetain kiválik, míg vizes oldószerben foszfin oxiddal szennyezett. A szubsztituált származékok esetén a a foszfóniumsó foszfin oxiddal szennyezett.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az 1,4-benzokinon fotolitikus úton hidrokinonná, illetve H2O2-val hidroxikinonná való átalakulásainak vizsgálata elméleti módszerekkel(2013-05-08T12:25:50Z) Várnagy, Balázs; Purgel, Mihály; DE--TEK--Természettudományi és Technológiai Kar--Kémiai IntézetFotolitikus reakciók vizsgálata, elméleti kémiai módszerekkelTétel Korlátozottan hozzáférhető Az 1,4-benzokinon hidroxikinonná történő átalakulásának mechanizmus-vizsgálata kvantumkémiai módszerekkel(2013-12-04T14:43:52Z) Sustyák, Gábor; Purgel, Mihály; DE--TEK--Természettudományi és Technológiai Kar--Kémiai IntézetAz 1,4-benzokinon hidroxikinonná történő alakulásának mechanizmus vizsgálata. Gyökös és peroxidos úton kvantumkémiai számítások felhasználásával.Tétel Korlátozottan hozzáférhető 1,4-Benzokinonok és szulfition reakciójának vizsgálataKiss, Virág; Ősz, Katalin; Józsa, Éva; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Kémiai IntézetA halogéneket tartalmazó környezetszennyező szerves anyagok halogénmentesítése fontos ipari probléma. Munkám során a 2,5-diklór-1,4-benzokinon Na2SO3-tal lejátszódó reakcióját vizsgálom. Célom az egymás mellett lejátszódó fotoreakció és a redukciós, valamint egyéb folyamatok elkülönítése, illetve a kinetikájuknak a tanulmányozása.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az 1,4-benzokinon–vas(II) redoxirendszer alkalmazása a fotokémiai vízbontásbanGyőrfi, Szilvia; Ősz, Katalin; Kiss, Virág; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Kémiai IntézetA fotovoltaikus cellákban fényérzékeny vegyületeket alkalmaznak, ilyen vegyületek többek között a kinonok is, melyek elektron felvételével redukálódni képesek. Munkám során elsőként a szubsztituálatlan 1,4-benzokinon vizes oldatának a fényérzékenységét vizsgáltam valamint mértem a napfény hatására végbemenő spektrális változásokat. Vizsgáltam a szubsztituálatlan 1,4-benzokinon és Fe(II) között végbemenő fotoreakciót pH = 1,0 esetén. Tanulmányoztam továbbá a 2,6-dimetil-1,4- benzokinon és Fe(II) között lejátszódó fotoreakciót diódasoros spektrofotométerben. Célom volt még a 2,5-diklór-1,4-benzokinon és Fe(II) fotoreakciójának vizsgálata diódasoros spektrofotométerrel, illetve a reakció sebességi egyenletének a meghatározása.Tétel Korlátozottan hozzáférhető 1,4-diazaheptán-1,4-diecetsav ligandum Ln3+ komplexei oldategyensúlya(2012-11-29T09:33:27Z) Kertész, Kitti; Tircsó, Gyula; DE--TEK--Természettudományi és Technológiai Kar--Kémiai Intézet1. DCHDA ligandum oldategyensúlyának vizsgálata 2. EDDA ligandum oldategyensúlyának vizsgálataTétel Korlátozottan hozzáférhető 1,4-helyettesített 1,4,7,10-tetraazaciklododeán származékok Mn2+ -komplexeinek egyensúlyi, kinetikai és relaxometriás jellemzéseMadarasi, Enikő; Tircsó, Gyula; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Kémiai IntézetMangán alapú kontrasztanyagok szintézise, tisztítása, detektálása, azonosítása, illetve Mn(II)-komplexeinek egyensúlyi, kinetikai és relaxometriás jellemzése.Tétel Korlátozottan hozzáférhető 1,4-helyettesített ciklén-származék ligandum Ca2+-, Mg2+-, Cu2+-, Zn2+- és Mn2+-ionokkal képződő komplexeinek koordinációs kémiai jellemzéseLóczi, Szilvia; Tircsó, Gyula; Garda, Zoltán; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Kémiai IntézetA Nefrogén Szisztémás Fibrózis megjelenése előtérbe helyezte a Mn(II)-ion komplexálására alkalmas ligandumok szintézisét és vizsgálatát. Munkám során ehhez a kutatáshoz csatlakozva meghatároztem a cDO2AMPip ligandum protonálódási állandóit és kétértékű fémionokkal képződő komplexeinek stabilitási állandóit.Tétel Korlátozottan hozzáférhető 1-amino-4-izocianonaftalin fluoreszcens tulajdonságainak vizsgálata piridin jelenlétébenSimon, Sára Rebeka; Nagy, Miklós; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Kémiai IntézetA gyakorlat során az 1-aminon-4-izocianonaftalin vegyülettel foglalkoztam, melynek fluoreszcens tulajdonsága van. A vizsgálathoz piridin használtam abból a célból, hogy az oldószer polaritását növeljem, hogy a fluoreszcens képességet kiolthassam vele. Először készítettem egy híg és egy tömény piridin oldatot a mérésekhez és fluoreszcens titrálást végeztem. Majd a fluoreszcencia intenzitását mértem spektrofluoriméteren.