A szabadidő vidéken való eltöltése nem új keletű dolog, a városi életforma ellentételeként régóta vonzotta az embereket a mozgás lehetősége, a szép tájak, a mindennapokban megszokottól eltérő, különleges ízek, a vidéki élet szépségeit bemutató helyi rendezvények hangulata, a természet nyújtotta szellemi felfrissülési igény. Az emberek ezen vágyainak kielégítésére megfelelő lehetőséget nyújt a falusi turizmus. A falusi turizmus egy komplex meghatározás szerint olyan vidéken folytatott idegenforgalmi tevékenység, mely a vendégfogadó részéről szállást, programot, étkeztetést jelent, a vendég részéről olcsó aktív kikapcsolódást, mely tevékenység ráépül a helyi gazdasági, társadalmi, természeti adottságokra. Elszállásolásuk, üdülésük, szabadidőtöltésük fejében a turisták fizetnek, tehát a falusi lakosság és a település jövedelemre tehet szert. Az agroturizmus fogalmi meghatározásán értjük a turizmus összes olyan formáját, amely közvetlenül kapcsolódik mezőgazdasági környezethez, mezőgazdasági termékekhez és szolgáltatásokhoz. E termékek előállítói maguk is gazdálkodnak. A turizmus kínálat e formája tehát korlátozottabb, mint a vidéki turizmus a mezőgazdasághoz való kizárólagos kötödése miatt. A falusi-, és agroturizmus egyik meghatározó elemévé válhat az állattenyésztés, ezen belül az őshonos állatok tenyésztése, tartása, mely dolgozatom fő irányvonalaként is szolgál. Az őshonos állatok tenyésztése, tartása magával hozza a hagyományos mesterségek újjáéledését, erősíti a tájjelleget, s ha ez helyi adottságokkal is kibővül, fokozza a turisták, pihenni, gyógyulni vágyók érdeklődését a táj iránt. A magyarországi falusi üdülés története már évszázados múltra tekint vissza. A XIX. század végén a nagyvárosi életforma fokozódó hatására megjelent a nagyvárosi ember nosztalgiája, a vidéki, a falusi nyugodt élet iránt. Ez az igény a huszadik század végére felerősödött. A II. világháborúig jelentős falusi vendégfogadás alakult ki, ám a gazdasági világválság, a világháború, majd az 1950-es évek politikai-gazdasági légköre lehetetlenné tette a falusi turizmus újraszervezését. A szakszervezeti és vállalati üdülők számának megnövekedése is közrejátszott a falusi üdülés visszaesésében.

A falusi turizmus újraindítása, mely az 1980-as évek közepére tehető és a II. világháború előtti falusi vendéglátás hagyományaira és nyugat-európai példákra épít, lehetőséget ad a vidék idegenforgalmi kínálatának fejlesztésén túl annak gazdasági és társadalmi felzárkóztatására is.

Az 1990-es évek végétől kezdve a falusi és agroturizmusban rejlő lehetőséget felismerő és kihasználó családok, emberek, vendéglátók száma jelentősen emelkedett, mely napjainkban is megfigyelhető. A falusi turizmust többek között az különbözteti meg a fizető vendéglátástól és a kereskedelmi szálláshelyektől, hogy a vendégfogadók a szállás biztosításán túl étkeztetést is vállalnak és programokat is szerveznek a vendégek számára. A falusi turizmus lényege éppen abban áll, hogy a vendég a vendégfogadónál alszik, vele együtt étkezik, tetszése szerint részt vehet a vendégfogadó munkájában - főzésben, állatok etetésében, szüretelésben. Ezáltal megismerheti a vendég az adott a helyi ízeket, szokásokat. Ezek a szolgáltatások továbbá hozzájárulhatnak a vidéki életforma fenntartásához is, mely napjainkban egyre inkább felértékelődik. A cél az lenne, hogy kialakuljon a falusi turizmus klasszikus formája, melyben ez a tevékenység a mezőgazdaságból származó jövedelmet egészíti ki. Egy olyan mezőgazdasághoz kapcsolódna, melynek termelői funkciója mellett - az EU közös agrárpolitikáját is figyelembe véve - fokozatosan előtérbe kerül a vidéki, kulturális, társadalmi és természeti értékeket megóvó funkciója is.

E fejlődés gyógyírként hathat a rendszerváltás után kialakult vidék problémájára. A falusi turizmus vidékfejlesztésben betöltött szerepét a vidéki gazdaság diverzifikált fejlesztésének egyik irányadó elemeként is meghatározhatjuk. A diverzifikált fejlesztés fő gondolata ugyanis az, hogy a vidék jövőjét nem lehet csak a mezőgazdaságra alapozni, a vidéki területeken új foglalkozási ágak, új tevékenységek elterjedése szükséges.