Hallgatói dolgozatok (Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
Böngészés
legfrissebb feltöltések
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 6100)
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az oregánó és rozmaring hatása tejelő holstein-fríz állományraFodor, Katalin; Czeglédi, Levente; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA klímaváltozás hatással van a növénytermesztési-, és állattenyésztési ágazatokra. A növénytermesztésben aszályok kialakulásában játszik szerepet. Az állattenyésztésben hőstresszet okoz. A kérődzőket, ezt különösen érint, mert tejtermelés és életfunkciók csökkenésével jár. A gyógynövényeket vizsgálva szerettem volna választ kapni arra, hogy a vizsgált növényeknek valóban van-e vazorelaxáns hatása a kérődzőkre. Továbbá hogy, milyen hatásuk van az állatok légzésszámára, rektális hőmérsékletére és tőgyfelszín hőmérsékletére.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Kisiskolások vadgazdálkodási szemléletének formálása debreceni általános iskolákbanBaksa, Kíra Rebeka; Tóth, Norbert; Szalay , Rita; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarNapjainkban a természetismeret, illetve környezetismeret tantárgyak csak 3. - 4. osztálytól szerepelnek a gyermekek órarendjében. A Vuk és a Tüskevár részletes, a gyermekek számára feldolgozható információkat tartalmaz az állatokról, növényekről és a vadászatról. Sajnálatos módon hiába tartoznak ezek a művek a kötelező olvasmányok körébe, az iskolában a kései bevezetése a természet- és környezet ismeret tantárgyaknak sokszor a gyerekek hiányos tudását és negatív véleményét eredményezi. Az alapfogalmak nem mélyülnek el, így a további ismeretszerzés nehézkes a tanulók számára. A pedagógusok ezen okokból nehezen tudják teljesíteni az előre megírt tantervet. A média nagymértékben befolyásolja a szülők, ezzel együtt gyermekeik véleményét is. A vadászat kapcsán megjelenő hibák, ugyan ritkán fordulnak elő, mégis nagy hangsúlyt kapnak. Sok esetben a vadászról alkotott kép nem fedi a teljes valóságot. Az emberek nagy része úgy gondolja, hogy egy vadász csak vadászik és semmi egyéb feladata nincs. A tervszerű vadgazdálkodás nélkülözhetetlensége sajnálatos módon nemhogy részletezve, de említve sincs a gyermekek életében. Szakdolgozatomban arra keresem a választ, miként befolyásolja egy 45 perces előadás a 4. évfolyamos gyermekek véleményét, illetve tudását. A vadgazdálkodásban megtalálható eszközök, tárgyak, trófeák felhasználásával, sokkal könnyebben lehet felkelteni a gyermekek figyelmét és azt meg is tartani. Kutatásomat a debreceni általános iskolákban végeztem. Minden 4. évfolyamos osztálynak külön-külön tartottam egy szakmai előadást. Célom volt, a kisiskolások szemlélet formálása, valamint ismereteik bővítése a környezetről, a természetről, illetve a vadászatról, vadgazdálkodásról. Az óra előtt egy 8 kérdésből álló kérdőívet töltöttek ki. A válaszok tükrözték addigi tudásukat és véleményüket is. Ugyanezt a kérdéssort az óra végén ismét kitöltettem velük. Ekkor már kellő tudással felvértezve és jól megfontolt véleménnyel kezdtek hozzá az újbóli kitöltéshez. A dolgozatok kijavítása számomra hatalmas örömet okozott, hiszen az eredmények óriási fejlődésről tettek tanúbizonyságot. A gyerekek nagy része hibátlanul válaszolt az órán elhangzott információkat ellenőrző kérdésekre. A tanulók véleménye túlnyomó részt megváltozott a vadászatról és vadgazdálkodásról.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A TAKARMÁNYOZÁS HATÁSA A STRUCCCSIBÉK NÖVEKEDÉSÉRE ÉS TÚLÉLÉSÉRE, ÉLETÜK ELSŐ NÉGY HETÉBENSomogyi, Zsolt; Brassó, Dóra Lili; Komlósi , István; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA strucccsibék fiatalkorban kényesek a hőmérséklet ingadozására, és a megfelelő takarmányozásra. A takarmányok esetében fontos odafigyelni a megfelelő analitikai összetevőkre, mivel fontos számukra a megfelelő energia-, nyersfehérje- és nyersrost-tartalom. A nemzetközileg elérhető információ hiányos és több esetben ellentmondásos, pl. eltérő ajánlást írnak le a táp energia- és nyersfehérje-tartalmára vonatkozóan. A struccoknak jelenleg nincs kidolgozott, okszerű, kutatási alapokon nyugvó, jól alkalmazható takarmányozási protokollja. Eredményeim azt mutatták, hogy a négy hét során összesen 33 csibe hullott el, ami 44%-os elhullási arányt jelentett. A legnagyobb elhullási arányt egy- és kéthetes kor között tapasztaltam. Az elhullási arány a pulyka indító táppal takarmányozott csibék esetében 12%, a csirke indítós csoportban 30,76%, a strucc indító táppal etetett csibéknél 84% volt. A heti súlygyarapodás a szakirodalmi adatokhoz hasonlítva mindegyik takarmányozási csoportban nagyobb volt. Napos kortól egyhetes korig átlagosan 200 g-ot fogytak, egyhetes kortól kéthetes korig átlagosan 500 g-ot gyarapodtak. Kéthetes kortól háromhetes korig a súlygyarapodásuk szintén átlagosan 500 g-os növekedést mutatott. Három- és négyhetes kor között a súlygyarapodásuk 800 g-ra nőtt. Az alkalmazott takarmányok közül a pulyka indító táp mutatkozott a legkedvezőbbnek, mivel a súlygyarapodás és a túlélési arány is ebben a csoportban volt a legnagyobb. A kelési csoportok között nem volt eltérés a csibék súlygyarapodásában, viszont a maguktól 40. napra kelt csibék kisebb elhullási aránnyal rendelkeztek, mint a segítséggel 41. és 42. napra kelt társaik.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Öntözött és öntözetlen kukorica állomány biomasszájának precíziós értékeléseKovácsné Hutyra-Grám, Nóra; Nagy , Attila; Szabó, Andrea; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarDolgozatomban a precíziós növénytermesztés nyújtotta lehetőségekre, a technológia fejlettségének jelenlegi szintjére, és ennek a mezőgazdaságban történő gyakorlati alkalmazásának a lehetőségére világítottam rá. A diplomamunkám legelején bemutattam a kukorica jelentőségét és általánosságban alkalmazott termesztés technológiáját. Külön írtam az öntözés jelentőségéről és a hazánkban alkalmazott öntözési módokról is. Ezek után megvizsgáltam a műholdak alkalmazásának lehetőségeit a kukorica állomány biomasszájának precíziós értékelési módszerében. Egy Észak-Alföldi területen végzett öntözéses kísérlet eredményeit dolgoztam fel. Összegezve a kísérlet körülményeit és eredményeit elmondható az, hogy az öntözött területeken nagyobb mennyiségben realizálódnak a hozamok és többet tudtak betakarítani, mint az öntözés nélküli területrészekről. Ez rávilágít egyrészt az öntözés agrotechnológiai jelentőségére, másrészt pedig a felhasznált műholdas mérési adatok megmutatták azt, hogy milyen jelentőséggel bír a növénytermesztésen belül a precíziós gazdálkodás lehetőségeinek kihasználása és az elérhető eredmények gyakorlati alkalmazása.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Különböző LED megvilágítás és termesztőközegek hatása magyar nemesítésű díszbazsalikom fajták növekedéséreZakar, Zsombor; Antal, Gabriella; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarNapjainkban a klíma változás és globális felmelegedés hatására a szántóföldi és kertészeti kultúrákban egyaránt, egyre égetőbb problémát jelent az erősen kiszámíthatatlan és szélsőséges időjárás. Ebből kifolyólag a termelők igyekeznek, minél zártabb és kontrollálhatóbb környezetben folytatni a termelést. Mivel általában olyan növények alkalmasak erre a termesztési módra, amelyek kis területen is nagy termés mennyiség produkálására alkalmasak, így a zárt rendszeres növénytermesztés a kertészeti kultúrák termesztésénél releváns, ezen belül is leginkább fűszernövényeknél, illetve bogyós és leveles zöldségeknél. Így a kutatásomban az Ocimum basilicum L. ’Rokokó’ és ’Bíborfelhő’ fajtákat választottam, amelyeket különböző fényerősségű és hullámhosszúságú LED megvilágítással, UV kiegészítés alatt neveltem beltéri növénynevelő rendszerben (természetes fénytől teljesen elzártan). Hidropóniás (DWC) és cserepes tőzeges rendszerben neveltem és a különböző közegek és fény hatásait vizsgáltam a növényeken.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az Éva és a Petri meggy fajták termésméretének növelése a biostimuláció módszereivelPucsok, Balázs; Csihon, Ádám; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA gyümölcstermő növények termőképességének, kondíciójának, tápanyag-ellátottságának megítélése összetett kérdés, hiszen számos tényező befolyásolhatja egyszerre. A gyümölcsfák a gyökérzetük térbeli kiterjedése igen nagy, viszont az aktív felvevőfelület arányaiban kisebb. Emiatt a talaj tápanyag tartalmát csak közepesen, vagy adott esetben csak gyengén tudják hasznosítani. Fontos a megfelelő tápanyag-gazdálkodási stratégia megválasztása. Tisztában kell lennünk a növény tápanyag-ellátottságával. A kutatásom célja az MC Cream és a Benefit PZ célzott termésnövelő hatásának vizsgálata volt. Vitaséve biostimulátoros technológiai kontroll mellett. Ezen kísérlet 2022-tól 2024-ig zajlott Tiszadadán . A felvételezéseinket több paraméter lapján és több alkalommal mértük. A fő paraméter a termés mérése volt.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A hidrokultúrás (Float-bed) dohánypalánta-nevelés kialakulása, termesztéstechnológiája és jövőbeni perspektíváiPapp , Zoltán Ferenc; Ábrahám, Éva Babett; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarSzakdolgozatomban szeretném bemutatni, kicsiny történelmi rátekintéssel növényünk hazai elterjedését, kibontakozását és palánta-nevelésének történetét, a régebbi, hagyományos technológiától, a ma elterjedt, világszínvonalú palántanevelési módszeréig, technológiájának bemutatásával. Még ha sajnálatosan meglehetősen perifériára is került eme növényünk termelési volumene, ám nevelésében, termesztett minőségében jelenleg is az élvonalhoz tartozik, ami annak is köszönhető, hogy mindig is jellemző volt erre a vertikumra, az újra, a fejlesztésekre való nyitottság. Ennek része pedig a legfejlettebb technológiák alkalmazása a dohánypalánta nevelés területén is mivel ez jelentős könnyebbséget jelenthet a palántanevelés során. Ilyen automatizált folyamat lehet akár a szellőztetés páratartalom, hőmérséklet és szélerősség – méréssel, illetve a neveléshez szükséges tápanyagok automatizált bekeverése, folyamatos automatikus monitorozás által. Amennyiben minden technológiai elem optimális működését biztosítani, segíteni tudjuk, ezáltal nemcsak a munkafolyamatok energia- és munkaerőigénye valósítható meg, hanem környezetgazdálkodásilag is előrelépés történhet.Tétel Korlátozottan hozzáférhető PERMETEZŐDRÓNOK ALKALMAZÁSÁNAK GYAKORLATI TAPASZTALATAI A SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYTERMESZTÉSBENBeleznai, István; Tarcali, Gábor; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarSzakdolgozatom témájára azért esett a választásom, mert mindig is kíváncsian figyeltem az új technológiák integrálását a konvencionális mezőgazdaságba. Érdekeltségünknek tartom a modernizációt a fenntarthatóság jegyében. Kutatásom fő témája, hogy a hagyományos növényvédelmi technológiák mellett, melyek azok a területek, ahol a jövő technológiájának számító UAV-k használatát ár-érték arányban érdemes lehet a gazdálkodóknak megfontolni. Szakdolgozatomban vizsgálom a drónok által kezelhető területek nagyságát, az eszközök bekerülési és fenntartási költségeit. Ökológiai szempontból, pedig a víz- és szerfelhasználás mértékét taglaltam. Célom volt megbizonyosodni arról, hogy a dróntechnológia az országunkban adaptálható lenne, a megfelelő jogszabályi háttérrel. Úgy gondolom, a mezőgazdász társadalom generációváltása az új technológiákkal szembeni elfogadását segítheti, így mind a képzés, mind a felhasználói oldal egyre erősödő igényeit kell kielégíteni.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Csemegekukorica tápanyagigénye, az N-glikánok szerepe a tápanyaghiány jelzésébenJeney, Daniella Dóra; Kincses , Sándorné; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA vizsgálatokat a Debreceni Egyetem MÉK Agrokémiai és Talajtani Intézetének tenyészedény-házában végeztük. A kísérletben csemegekukorica növényeket ültettünk két különböző talajtípusba: csernozjom talajba és homoktalajba. A vizsgálat célja a növények fejlődésének (száraztömegnövelésének), tápelemellátottságának és kémiai összetételének elemzése volt. A kísérlet során a csemegekukorica növények szárazanyagának tápelemtartalmát és a növényi nedv N-glikán profilját vizsgáltuk, különös figyelmet fordítva a tápanyaghiány korai jeleinek kimutatására. A vizsgálat során három különböző kezelést alkalmaztunk: kontroll csoport, ideális tápanyagellátás három tápelemet tekintve (N, P, K), valamint csökkentett nitrogénellátás mellett ideális P- és K-ellátás.Tétel Embargó alatt Két Eltérő Batch Managementben Működő Sertéstelep Szaporodásbiológiai Mutatóinak VizsgálataBékési, Erik; Novotniné Dankó, Gabriella; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA sertéstenyésztést és tartást már évezredek óta végzi az emberiség. A humán táplálkozásban nagy jelentőséggel bír a friss sertéshús, mely nagyon egészséges és számos gasztronómiai élményt nyújt. Hazánkban nagy hagyomány a disznótor, amely hungarikumnak számít. Számtalan termék készíthető a sertésből, így nagyon sok formában feldolgozható, ami kedvez a vágási kihozatal és vágási veszteség arányának javítása érdekében. Ez a sokmódú felhasználás kedvező helyzetet biztosít a húsipari egységeknek, a nagyobb termék szortimenttel biztosabb a kereslet megtartása, megőrzése. A higiéniai rendszabályok szigorú betartása elemi érdeke minden sertéstartónak, valamint a telepi férőhelyeket a maximális kapacitáson kell kihasználni a gazdaságos termeléshez. Ezen elvek megvalósítását segíti a Nyugat-Európában az utóbbi 10-15 évben bevezetésre került 3-4-5 hetes termelési ciklusú, úgynevezett „batch-management” munkarend. Az összes batch management rendszer közül a háromhetes beosztás az, amely esetében a munkaszervezés a legegyszerűbb, mivel minden egyes hét külön munkaszakaszra irányul: vemhesités, fialás, választás. A választás 28 napos korban történik. A több hetes rendszer (batch management) hátránya, hogy a kocasüldők csak Regumate készítmény alkalmazásával állíthatók tenyésztésbe. Az egyhetes batch rendszer előnye, hogy több alkalmazott szükséges, így a szabadnapok kiadásával nincs gond. A vizsgált telepeken a vizsgált években összefoglalva elmondható, hogy a telepek jól működnek, de egyes pontokra való több odafigyeléssel, változtatással javíthatók az eredmények. Mindkét telepnél nagyobb figyelmet kellene fordítani az esetleges állategészségügyi problémák észrevételére, kialakulásának megakadályozására és azok szakszerű megoldására, hogy csökkenteni lehessen az elhullások számát.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Különböző talajművelési módok hatása a talaj makrogerinctelen faunájáraSzilágyi-Zagyva , Ágnes; Nagy, Antal; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarAz elmúlt évtizedekben a globális klímaváltozás hatásai egyre inkább befolyásolják a mezőgazdasági termelést. A talaj védelme és minőségének javítása alapvető szerepet játszik a fenntartható mezőgazdaság megvalósításában. A talajművelés célja a talaj fizikai és biológiai tulajdonságainak javítása, a termékenység hosszú távú megőrzése, és a fenntartható növénytermesztés biztosítása. A modern technikák, mint a forgatás nélküli művelés és a talajtakarás, segítenek a talaj nedvességtartalmának megőrzésében, a szénmegkötés fokozásában, és a klímaváltozás káros hatásainak mérséklésében. A KITE Zrt. nádudvari kísérletében különböző művelési rendszerek hatását vizsgáltuk a talajban élő makrogerinctelenek közösségeire. A tanulmány eredményei alátámasztják, hogy a biológiai sokféleség fenntartása szempontjából előnyösebbek a mérsékelt talajbolygatást alkalmazó rendszerek, különösen a sávos művelés.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A konvencionális- és az ökológiai gyümölcstermesztés összehasonlításaBori, Vilmos; Apáti, Ferenc; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarDolgozatomban a magyarországi gyümölcstermesztés rövid történeti áttekintése mellett fontosnak tartottam kitérni a gyümölcsfajok rendszerezésére, megpróbáltam bemutatni a gyümölcstermő növények legfontosabb alaktani és biológiai sajátosságait, a gyümölcsök típusait az érési folyamat tekintetében, valamint kitértem azokra az ökológiai tényezőkre is, amelyeket mindenképpen szem előtt kell tartanunk a gyümölcstermesztés során. Mindezek után az egyes gyümölcstermesztési módszerek legfontosabb jellemzőinek bemutatása következett, összehasonlítva azok előnyeit és hátrányait, valamint a módszerek alkalmazásával elérhető támogatási formákat is be kívántam mutatni. Ezt követően a konvencionális- és az ökológiai gyümölcstermesztési módszereket vizsgáltam meg tüzetesen. Tanulmányozni kívántam, hogy az elmúlt években miként változott az ökológiai gazdálkodók száma, a biogazdálkodásba bevont területek mérete a hagyományos gyümölcstermesztésbe vont területek arányához képest, illetve, hogy miként alakultak a gyümölcsök felvásárlási árai a választott termesztéstechnológia függvényében.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Téglás város a fenntarthatóság útján: Természetvédelem, környezettudatosság, lokális cselekvésSzabó, Zsolt; Kiss , Nikolett Éva; Szegedi, Attila; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA dolgozat fő célkitűzése az volt, hogy Téglás város természet- és környezetvédelmi intézkedéseit bemutassa, és ezek egymásra való hatásait (komplementer elv betartásával) részletesen elemezze. A komplementer elv alapján szeretném leszögezni, hogy a környezetvédelem és a természetvédelem egymást kiegészítő területek, és az ezeken a területeken végzett tevékenységeket, stratégiákat és intézkedéseket szorosan össze kell hangolni, szigorú tiszteletben tartva a két terület közötti mellérendeltséget és egyenrangúságot, mivel ezek tevékenységei kölcsönösen befolyásolják egymást. Ami Téglás város teljes területét illeti (4.188 hektár), viszonylag kedvező zöldfelületi adottságokkal rendelkezik. Ezek közé tartoznak a zöldfelület jellegű intézmények, például sporttelepek és temetők, a nagyobb intézményi területek, közparkok és a lakóterületek kertjei. A természetvédelmi területek területén 235,73 hektárnyi zöldfelület található. Az összterületre vetített lombos növényzetű zöldfelület aránya 10%. A belterületen (355 hektár, ami az összterület 8,5%-a) a zöldfelületek aránya viszonylag kedvező, ugyanakkor a közparkok alulreprezentáltak. Ezt alátámasztja az évek óta fennálló igény is, hogy a városnak nincs kialakult, jelentős főtere vagy központi parkja. A városközpontban, ahol a legintenzívebben használt területek találhatók, környezetvédelmi, településszerkezeti és közösségi szempontból is kívánatos lenne egy nagyobb, aktív zöldfelülettel rendelkező tér. A város területén a beépített terület aránya a teljes területhez képest 10%, míg a zöldfelületek aránya (TVITS 2015). Ezenkívül három területet is kiemelnék, amelyek között a legjelentősebb kölcsönhatás áll fenn. Az elemzés során alaposan áttekintettem a hazai és nemzetközi irodalmakat a témában, hogy megérthessem a város természeti és környezeti kihívásait. Ezzel megközelítéssel globálisan elindítva a szűkítettem a szempontokat, és olyan példákat mutatok be a kisvárosi természet- és környezetvédelem sikerességéről, amely inspirálhat más hasonló települést is országszerte. Átnéztem Tégláson jelenleg érvényes jogszabályi környezetet, amelyet nem régiben fogadta el a Téglási Képviselő Testület. Ezen jogszabályok európai szinten is megállná a helyét, hiszen különösen fontos, hogy a helyi jogszabály védi a földet, levegőt, vizet és még a fényszennyezésre is kitér. Fontos megjegyezni, hogy ezek az erőfeszítések, úgy történtek meg, hogy a hazai természeti kincsekre semmi negatív kihatással nem volt. A kutatás során elkészítettem egy SWOT analízist, amely segített feltárni a város erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és veszélyeit a természet- és a környezetvédelem terén. Téglás város számos erősséggel rendelkezik a gazdaság, a társadalom és a környezet területén, de ahhoz, hogy fenntartható fejlődési pályára álljon, ki kell használnia a lehetőségeket, és proaktívan kell kezelnie a gyengeségeket és a veszélyeket. Kiemelt figyelmet szenteltem az energetikai fejlesztések folyamatának, amelyek révén városunk zöldebbé vált, jelentősen javult az energiahatékonyság és csökkent a szén-dioxid kibocsátás. A fejlesztéseknek köszönhetően a megújuló energiákban rejlő lehetőségek hasznosítása kiemelkedő fontosságú lesz a következő évtizedekben a globális energiaválság miatt. Fontos, hogy a programok és projektek során figyelembe vegyük a helyszín környezeti jellemzőit is, például az energianövények termesztésének vagy napelemparkok létesítésének esetében. Mivel a szaldós elszámolás gyakorlatilag megszűnik a jövőben telepített napelemes rendszereknél, ezért a napi túltermelés fogadására alkalmas, akkumulátorral ellátott hibrid napelemes rendszerek jöhetnek számításba. A fogyasztott villamosenergia-mennyiségeknek megfelelően az alábbi sorrendben javasolható a telepítésük: 1. Egészségház 2. Sportöltöző 3. Bowling terem 4. Családsegítő Véleményem szerint elsősorban az egészségháznál lenne racionalitása a napkollektoros melegvíz-készítésnek. A Sportöltöző külső hőszigetelése pedig vastagságtól függően felére-harmadára csökkentené annak fűtési energiafelhasználását. Vannak tehát további lehetőségek a város karbonlábnyomának és egyúttal az energiaszámláinak csökkentésére. Az előző helyzetértékelés és a természeti környezet megőrzés iránti igény arra ösztönzi a zöldinfrastruktúra fejlesztését, amely az ember és a természet kölcsönhatásának egyensúlyát eredményezi. A zöldinfrastruktúra koncepciójába minden olyan tervezés beilleszthető, amely a zöld területek kialakításával kapcsolatos, beleértve az ökológiai hálózatot, városi zöld területeket, zöldutakat, zöldfolyosókat, zöldöveket, zöldgyűrűket, zöldövezeteket és a zöldítést is. Az általam tett javaslatok értő fülekre találtak, közben halad az Anna-tó projekt, egy teljesen lepusztult résznek a totális megújulásának lehetünk szemtanúi. A projekt eredményeként a korábban elhanyagolt terület most új életre kelt, és számottevő új fejlesztéseken fog majd átesni a jövőben, mindez a természet tiszteletben tartásával, először egy vadkamera fog beruházásra kerülni, amellyel megfigyelhetjük mind az állati, mind a természeti környezetet. Mivel a téglási önkormányzat és jó magam is elkötelezett a tó állapotának tovább javítása során, ezért örömmel fogadták ezt a projektet. Az érintett Anna-tó karbantartását bérbe adja, és további terveket készít a tó esetében. A tó helyreállításában aktívan elősegíti a Hajdúhadház Járási Horgászegyesület. További javaslataim közé tartozott a komposztálás, ami szintén megfelelő mederbe került és az önkormányzat elkezdte kidolgozni a komposzt henger rosta szerkezetét, valamint egy komposzt szóró alkalmazását. Ez a lépés az ökológiai fenntarthatóság előmozdításához és a zöldterületek hatékonyabb kezeléséhez járul hozzá. A speciális gép segítségével a tápanyag visszapótlást az önkormányzati földeken, több mint 80%-át a megújuló forrásból a városi zöld hulladék számára lesz biztosítva. Fontos kiemelni, hogy a munka itt nem áll meg. Az általam bemutatott fejlesztések és intézkedések csupán egy epizódja a téglási környezetvédelmi és természetvédelmi erőfeszítéseknek. Bízom benne, hogy az eddig elért eredmények megmaradnak, és a jövőben további lehetőségek nyílnak Téglás előtt. A város és a helyi közösség elkötelezett a fenntartható fejlődés és a természeti értékek megőrzése iránt, és ezen az úton fogjuk folytatni a munkát, hogy még élhetőbb és környezetbarátabb várost teremtsenek a jövő generációi számára.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Különböző metszésmódok hatásának értékelése intenzív almaültetvénybenForgácsné Orosz, Edina; Sipos , Marianna; Csihon, Ádám; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarMunkám során három különböző, külföldön már alkalmazott metszésmód hatását vizsgáltam intenzív almaültetvényben a 2023-as és 2024-es évben. Ezek a metszésmódok a Klikk, Matha és Half Cut. A metszéseket és az adatok begyűjtését három almafajta esetében végeztem el ( 'Gala T-Rex', 'Jeromine', 'Pinova'). A kísérlet célja az volt hogy megvizsgáljuk, az alkalmazott metszésmódok hatással vannak-e az almafák növekedési, terméshozási és gyümölcsminőségi paramétereire. Mértük a fák törzs- és elágazásainak átmérőjét, megszámoltuk a virágok és a kötődött gyümölcsök darabszámát, melyeket fajlagosítottunk 1 cm2 területegységre. Illetve vizsgáltuk az egy év alatt kialakult termőrészek mérettartományonkénti mennyiségét. A terméshozási paramétereket szüretkor a fákról leszüretelt gyümölcsök számolásával és össztömegük lemérésével kaptuk meg. A gyümölcsminőségről pedig a fajtánként és metszésmódonként kiválasztott 100 db alma átmérőjének lemérésével, a húskeménységük és vízoldható-szárazanyagtartalmuk vizsgálatával kaptunk képet. Az eredmények alapján megállapítottuk, hogy a három metszésmód a kontroll metszéshez viszonyítva nem okozott szignifikáns eltérést a fák növekedési erélyében és terméshozási képességükben. Viszont a Matha metszés alkalmazása során, az ezekről a fákról leszüretelt gyümölcsök átmérője több mint 50%-ban esett a 75+mm mérettartományba a 'Jeromine' és 'Pinova' almafajták esetében.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Hazai vadturizmus helyzete és szerepe a vadgazdálkodásban napjainkban.Kovács, Attila István; Tóth, Norbert; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarDolgozatom témája a hazai vadturizmus helyzete és szerepe a vadgazdálkodásban napjainkban. A vadászat igen fontos szerepet tölt be, mind gazdasági és mind kulturális területen. A vadászatnak többféle motivációja van. Lehet a környezet élvezete, a mindennapi stresszből való menekülés, férfias próbatétel, minél szebb trófea megszerzése. A turizmus a világgazdaság legnagyobb és leggyorsabban bővülő ágazata. A vadászati turizmus az aktív természetturizmus egyik formája, szerepe egyre nagyobb a vadgazdálkodásban és a vadásztársaságok tevékenységében. Az ezzel kapcsolatos hazai tanulmányok mennyisége csekély, leginkább a trópusi területekre, és az ott folyó vadászati tevékenységre fókuszál. A tanulmány, mellett fontosnak tartottam egy kérdőív elkészítését, mellyel egyfajta miniinterjút készítettem, több mint száz emberrel, melynek eredményei tanulságosak lehetnek.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Virslik és növényi alapú alternatíváik elemtartalmának összehasonlításaPaczári, Patrícia; Czipa, Nikolett; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarAz a hír járja, hogy a vegetáriánus vagy a vegán életmód terjedése kordivat, pedig már évezredekkel ezelőtt is jelen volt a húsfogyasztásnak az elutasítása az emberiségnél. Ennek ellenére azt látjuk, hogy az utóbbi évtizedekben vált egyre népszerűbbé ez az életmód, ami Magyarországon is kimutatható fogyasztói jelenség. Napjainkban az egyik legtöbbet vitatott terület a táplálkozással kapcsolatban az egészséges táplálkozás kérdése. Egyre több ember folytat vegetáriánus életformát, azaz lemond a húsevésről, ami egyre népszerűbb és elterjedtebb az egész világon. A vegetáriánus étrendet követő felnőttek száma egyre nő. Ennek oka lehet etikai, egészségügyi, de az sem ritka, hogy valamilyen allergia állhat a vegán életmód mögött. Ellenben egyre több olyan személy van, aki állatvédelemből, vagy környezeti okokból mond le a húsfogyasztásról, ugyanis tisztában vannak azzal, hogy a húselőállítás nagy mennyiségű vegyszerrel szennyezi a talajt, valamint számos üvegházhatású gázt termel.Tétel Korlátozottan hozzáférhető KÜLÖNBÖZŐ ZÖLDBORSÓ FAJTÁK (PISUM SP.) TERMESZTÉSE AEROPÓNIKUS RENDSZERBENSzűcs , István; Gorliczay, Edit; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA kísérletünk során négy zöldborsó (Pisum sativum L.) fajtát neveltünk hat hétig aeropónikus termesztő rendszerben. A borsófajták közül két kifejtő típusú (Pisum sativum L. ssp. sativum convar. sativum) illetve két velő típusú (Pisum sativum L. ssp. sativum convar. medullare) volt. A növényeket zárt termesztőszobában neveltük, ahol a hőmérsékletet és a páratartalmat állandó értékre állítottuk be illetve 16/8 órás fotóperiódusban növénynevelő lámpák segítségével világítottuk meg. A kezelések során a termesztő egységekben a növények három tápoldat különböző kombinációjú oldatait kapták.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Szatmári Konzervgyár Kft. minőségmenedzsmentjeKócsi-Varga, Zsófia; Pál, Károly; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA Szatmári Konzervgyár Kft. minőségorientáltságát vizsgáltam. A minőség szem előtt tartása minden vállalat, élelmiszergyártó felelőssége, melyet nemcsak a vizsgálatok ideje alatt kell szem előtt tartani. A jogszabályok, irányítási rendszerek, szabványok, ajánlások segítenek a folyamatos minőség fenntartásában, fejlesztésében. A dolgozatom vizsgálati tárgya tehát a Szatmári Konzervgyárban működő minőségközpontú rendszer, szemlélet megtekintése, hibák feltárása. Belső audit keretében feltárt hibákat oldottunk meg, javítottunk, helyesbítettünk a jövőre nézve. A felső vezetés szerepvállalása nélkül nem valósulhat meg a minőségi élelmiszerek előállítása. Lényeges, hogy a vállalat minden dolgozója kivegye a részét a minőségi élelmiszergyártásban és megfelelő példát lásson a vezetők irányából.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Sertéshúsmentes grillkolbászok gyártásának lehetőségeiLaza, Attila; Kelemen, Ferenc; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarAz Európában és Debrecenben dolgozó, vagy a Debreceni Egyetem hallgatói között egyre nagyobb mértékű a muszlim vallású lakosság. Fontos számunkra, hogy megértsük és tiszteletben tartsuk mások szokásait, illetve segítsük a külföldi más vallású hallgatókat a könnyebb beilleszkedésben a számukra is megfelelő gasztronómiai környezet kialakításával és létrehozásával, ezt egy átfogó élmény megtapasztalásával érhetjük el. Ennek fontos része az étkezés, helyi ételek kipróbálása. Debrecenben nagy hagyománya van a Csemege debreceni és a Debreceni páros kolbásznak, ezért fogalmazódott meg bennünk az alternatív nyújtása ezekhez hasonló termékekkel csak sertéshúsmentes változatának elkészítésével. Ugyanis a muszlim vallásúak nem fogyaszthatnak sertéshúst ezért ők ezeket nem tapasztalhatnák meg. Ezért készítettük bárányhús, borjúfaggyú felhasználásával az alternatívának szánt immáron sertéshúsmentes termékeket. Kísérleteztük csípős, paprikás, de fehér grillkolbász fűszerezéssel is, juhbéllel és kollagén alapú emészthető műbéllel is.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A lipicai lovak a különböző lovassport szakágakbanVeréb, Panna; Posta , János; Kovács, Máté; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA magyar fajták fenntartása és napjainkban való használata igen fontos, így a lipicai ló is. Ezért a vizsgálataim célja az volt, hogy bemutassam, hogy milyen szinten van jelen a lipiciai ló manapság és a nem rég elmúlt időszakokban a különböző lovassport szakágakban. Másik célom pedig az eredményeik demonstrálása volt, hogy jól látható legyen, hogy egy hazai fajta is tud szép eredményekkel rendelkezni és megérné vele komolyabban vagy hosszabbtávon foglalkozni. Elsősorban szerettem volna bemutatni magát a lipicai lovat, a történetét és a szerepét a különböző szakágakban. A két jelentős szakág, amelyben képviselteti magát a lipicai a fogathajtás és a díjlovaglás, ezeket is bemutattam röviden, hiszen az eredményeket ebben a két sportágban vizsgáltam. Vizsgálataim során az egyes-, kettes-, négyesfogathajtást, és a díjlovagláson belül 7 nehézségi szintet választottam külön. Az elmúlt 10-15 év eredményeit használtam fel. ehhez a díjlovaglás és a fogathajtás hivatalos weboldalának az adatbázisa nyújtott segítséget. Egy lóról kigyűjtöttem, hogy melyik törzshöz tartozik, mi a neve, milyen kategóriában/milyen szinten versenyzett, melyik évben és hanyadik lett. Valamilyen formában az összes törzs lovairól találtam adatot akár fogathajtásról akár díjlovaglásról volt szó. Egyesfogathajtásban összesen 39 startot találtam, míg kettesfogathajtásban 1864-et, négyesfogathajtásban 480-at és díjlovaglásban 569-et, ez összesen majdnem 3000 startot jelent. Ezeket a startszámokat szétbontottam törzsenként, évenként és nehézségi szintenként, hogy tágabb képet kapjunk a versenyek megoszlásáról, nehézségéről és a lovak számáról törzsenként. Külön foglalkoztam azzal, hogy az indulásokból hány lett helyezve egytől hatig.Szép számban értek el helyezést az összes törzs lovai, az összes kategóriában, mindkét szakágat és a kategóriákat is egybevetve 409 aranyérem, 361 ezüstérem és 290 bronzérem került kiosztásra. Szerintem a lipicai lovak jelentős kulturális és sportértéket képviselnek Magyarországon, és hozzájárulnak a magyar lovaskultúra gazdagításához.