Hallgatói dolgozatok (MÉK)

Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez

Böngészés

legfrissebb feltöltések

Megjelenítve 1 - 5 (Összesen 5592)
  • Tétel
    Korlátozottan hozzáférhető
    Néhány gyomnövény allelopatikus hatásának vizsgálata szabadföldi körülmények között alkoholos kioldási módszerrel
    Nádasi, Máté; Szilágyi, Arnold; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
    Az invazív növények súlyos problémát okoznak világszerte, de a sok kellemetlenség ellenére alternatív megoldást is nyújthatnak a gyomszabályozás keretein belül, hiszen számos invazív faj allelopatikus tulajdonsággal rendelkezik. Ezeket a növényeket és a belőlük készült növényi kivonatokat eredményesen felhasználhatjuk a gyomok visszaszorítására a termőföldeken. Diplomamunkámban hazánk néhány fontos invazív gyomnövényének vizsgáltam az allelopatikus hatását szabadföldi körülmények között. A kísérletemben tanulmányozott fajok a szíriai selyemkóró (Asclepias syriaca L.), a bálványfa (Ailanthus altissima), az amerikai karmazsinbogyó (Phytolacca americana L.) és a vadkender (Cannabis sativa) voltak. A fent említett fajokból növényi kivonatokat készítettünk el a Debreceni Egyetem Növényvédelmi Intézet laboratóriumában. A két kísérlet eredményei bizonyították a vizsgált fajok allelopatikus hatását, de ennek beillesztése a gyomszabályozásba további vizsgálatokat igényel a későbbiekben. Összeségében megállapítható, hogy a növényvédőszerek rohamos kivonása miatt alternatív megoldásként jó lehetőséget kínál az allelokemikáliák felhasználása.
  • Tétel
    Korlátozottan hozzáférhető
    Liba előnevelés-beli különbségek takarmányviszonyok változtatása mellett
    Hajzer, Imre Norman; Novotniné Dankó, Gabriella; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
    A libatenyésztés évszázados múltra és tradícióra tekint vissza Magyarországon. Az elmúlt évtizedben a változó piaci és gazdasági igényekre reagálva egyre nagyobb jelentőséget kapott a pecsenyeliba és a fiatal hizlalt ludak termelése. Kísérletemben az állattartás egyik legjelentősebb témakörét a takarmányozást vizsgáltam. A témát gazdasági szempontból is megvizsgáltam, ezzel arra a kérdésre is válaszolva, hogy megéri-e libát tartani az általam alkalmazott technikával, technológiával. A kísérletben 48 libát osztottam négy csoportba. A lényeg a takarmányadagok csoportonkénti változtatása volt, mellyel az állatok lehető leggazdaságosabb tartásának módszereit tudhattuk meg, adottkörülmények mellett.
  • Tétel
    Korlátozottan hozzáférhető
    "A patás angyalok" - a vagy a ló által asszisztált pszichoterápia
    Szabó, Noémi Anikó; Knop, Renáta; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
    A dolgozatom témájául a lovasterápiát választottam, azon belül is inkább a ló által mediált pszichoterápiára helyeztem a fő hangsúlyt. Célom, hogy minél többen megismerjék ennek hasznosságát. Véleményem szerint ez egy fantasztikus dolog, viszont még csak kevesen ismerik, annak ellenére, hogy sajnos időről időre növekszik az autista, vagy valamilyen fogyatékosságban szenvedő emberek száma. A lovasterápia segít abban, hogy ezek a hátrányos helyzetben lévő emberek is teljesebb életet élhessenek. Bízom benne, hogy a közeljövőben egyre több gyógypedagógus és pszichológus fogja magát továbbképezni lovasterapeutának.
  • Tétel
    Korlátozottan hozzáférhető
    Erdőállományok fafajainak állományviszonyai Debrecen környékén
    Ősze, Brigitta; Juhász, Lajos; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
    Dolgozatom a Debrecen környéki erdőterületek részleges felvételezését foglalja magában. Az antropogén környezet és az invázióssá váló idegenhonos fajok befolyásának növekvő tendenciáját kutattam, hiszen ezek a biológiai sokféleség csökkenésének okai között szerepelnek. Vizsgálati területem Debrecen országos jelentőségű védett természeti területén, a Nagyerdőn végeztem, mely a Natura 2000 hálózat része. Az éghajlatváltozás, az idős faállományok leromlása és az emberi tevékenység következményeként fellépő illegális hulladéklerakás szintén komoly probláméi a területnek. Dolgozatomban három őshonos és három idegenhonos fajt hasonlítottam össze, morfológiai, élőhelyi, gazdasági hasznosítás és természetvédelmi jelentőség szerint. Kutatásaim eredményeként az emberi behatásnak kitett vizsgálati területeken az idegenhonos fajok száma jelentősen magasabb volt, mint a város szélén található idősebb állományú területeken. Javaslataim között szerepel az idegenhonos fajok mérséklési módszereinek további vizsgálata, hasznosításuk lehetőségeinek kutatása.
  • Tétel
    Korlátozottan hozzáférhető
    Precíziós kukorica termesztés vizsgálata eltérő termesztési feltételek között
    Kiss, László; Bákonyi, Nóra; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
    A precíziós termesztés egyre több gazdálkodót érdekel, melynek nem csak eszközigénye, hanem humánerőforrás igénye is van. Pontosan ezért a kukorica termesztésben rejlő potenciális precíziós termesztéstechnológiai kiugrási lehetőségek vizsgálatát tűztük ki célul Hejőpapi (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) vállalkozásunk egyik helyszínén, melyben a tőszám változtatás, öntözési hatás, mikro domborzat termésre gyakorolt hatásait vizsgáltuk 2021-es tenyészidőszakban. Kísérleteinket nem öntözött körülmények között 75.000 és 77.000, míg öntözött területet 77.000 és 82.000 tőszámmal vetettünk el. Úgy véljük, hogy egy hozam eredmény vizsgálatakor elkerülhetetlenné válik a vetési adatok pontos kiértékelése, ugyanis esetleges vetési hibák is ronthatják a betakarított termés mennyiségét. Eltérő tőszámok mellett vizsgáltuk a hagyományos nem öntözött kukorica termését, közel 1 tonna termés különbséget értünk el a nagyobb 77.000 tőszámmal. A kovariancia modell paraméterei alapján a magasság növekedésével a nedvességtartalom csökken. Öntözés hatását egyforma (77.000) tőszám mellett értékeltük. Az öntözés és a tengerszint feletti magasság szignifikánsan befolyásolja a kukorica nedvességtartalmát. Az öntözött parcellákon szignifikánsan alacsonyabb a kukorica nedvességtartalma, mely a biológiai aktivitásnak köszönhető.Az öntözött kezeléseket 77 és 82 ezres tőszám mellett hasonlítottuk össze. A modell alapján a magasság növekedésével az öntözött kukorica termése nő. Ez a tendencia ellentétes a nem öntözött kezelésekben tapasztaltakkal. A mikro domborzat hatását is elemeztük a kukorica hozamára. Nem öntözött kezelések összevont adatainak meredeksége –0,43 tonna méterenként. Az öntözött kezeléseké +0,24 tonna méterenként, azaz a nem öntözött területen a mélyebb fekvésű részeken, míg az öntözöttek esetében a magasabban fekvő területi részeken termett többet a kukorica. Az összefüggés gyenge, de statisztikailag igazolható. Úgy véljük, hogy kísérleti eredményeink abszolút mértékben hasznosak lehetnek a gyakorlat számára, mely a vetési paraméterekre, tőszám változtatásra, öntözésre, valamint a mikro domborzatra is kiterjednek.