Hallgatói dolgozatok (Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
Böngészés
legfrissebb feltöltések
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 6283)
Tétel Korlátozottan hozzáférhető A parlagi sasok (Aquila heliaca) állománydinamikájának alakulása a Dévaványa-Ecsegi pusztákonHajdu, Noémi; Gyüre, Péter; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA parlagi sas (Aquila heliaca) a magyar természetvédelem egyik kiemelt madara, melynek védelme már az 1970-es évektől meghatározó fontosságú. Az erőfeszítéseknek köszönhetően mára már a hazai költőpárok száma a 200-at is meghaladja, egyre több pár választja költőterületének az alföldi pusztákat. A Dévaványa-Ecsegi pusztákon is 1995 óta fészkel, az évek során pedig számuk egyre gyarapszik. Azonban nem tudhatjuk, hogyan fog a parlagi sasok hazai állománya a jövőben alakulni, valamint, hogy az alföldi területeken meddig lesz képes még sűrűsödni az állomány, ezért a faj állományának alakulása körül még számos a megválaszolatlan kérdés. Kutatásomban arról szerettem volna átfogóbb képet kapni, miként változott a sasok költőállománya a Dévaványa-Ecsegi pusztákon a kezdetektől napjainkig, valamint, hogy megtaláljam azokat az okokat, amelyek a parlagi sasok jelenlegi állománydinamikájához vezettek. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület által szervezett parlagisas-fészek monitoring program keretében 2023. és 2024. között végeztem el felmérésemet, melynek során több hónapon keresztül nyomonkövettem a fészkelés alakulását, felkerestem a fészkeket és monitoroztam a költőállományt, térinformatikai program és drón segítségével, júniusban pedig a gyűrűzésre is sor került, valamint toll- és táplálékmaradvány gyűjtésre, melyből sokkal átfogóbb képet kaptam az állomány alakulásáról. A kapott adatokat összegezve diagrammon szemléltettem a részterület parlagi sas állományát, valamint összehasonlítottam azt a korábbi évek adataival, melyből az a következtetés vonható le, hogy a sasok költőállománya a területen folyamatosan emelkedik és ezzel egyidőben sűrűsödik is, mivel egyre közelebb kezdenek el fészkelni egymáshoz a madarak. A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság védelmi tevékenységei révén nagyban hozzájárul a sasok állományának növeléséhez, egyrészről a kedvező fészkelőterületek, másrészről a bőséges táplálék megléte miatt. Azonban, hogyha a sasok állománya túllépi a terület elbíróképességét, akkor új kihívásokkal kell szembenézni és új védelmi stratégiák kialakítására lehet szükség.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A farkas (Canis lupus) hatása a nagyvadállományra a Zemplén Tolcsvai régiójábanNagy, Vencel; Szendrei, László; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA Dolgozatom témája a szürke farkas hatása a nagyvadállományra ezen belül is kifejezetten egy területet tűztem ki célul. Ami nem más mint a Zemplén ezen belül is a Zemplén Tolcsvai régiója. Igyekeztem számszerűsíteni a rendelkezésemre bocsájtott adatok által, hogy mennyi egyed élhet most a területen, illetve milyen változásokat okoztak a hazai nagyvadfajaink életébe. Megfigyelhetőek a dolgozatban kilövési és elhullási adatok is az elmúlt bő 10 évre visszamenőleg. Valamint megfigyelhető a dolgozatban magának az állatnak is a bemutatása.Tétel Korlátozottan hozzáférhető REPÜLÉSBIZTONSÁG KICSIT MÁSKÉPPBALLER , BARBARA; GYÜRE, PÉTER; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA nagyfeszültségű távvezetékek mentén ütközéssekkel kell számolnunk, leginkább a túzok populációk, és az utóbbi évtized időjárásának gyors változása miatt a vonuló madarak és a ragadozómadarak, továbbá a lúd- és gólyaalakúak vonatkozásában is. Az eddig végzett kutatások bebizonyították, hogy a probléma megoldására egyedül a távvezetékek láthatóvá tételével van lehetőségünk. Az átviteli hálózat új elemeit a természetvédelmileg frekventált területeken, már madáreltérítő eszközök telepítésével tervezik, viszont a jelenleg is üzemelő távvezetékek veszélyes szakaszaira utólag feszültségmentes időszakban komoly szakmai feladatot és anyagi terhet jelent az eltérítő eszközök telepítése. A problémakör megoldásának érdekében a legmodernebb technikát hívták segítségül. Ahol lehetséges olyan eltérítő eszközöket alkalmaznak, melyeket drón segítségével is lehet telepíteni. A módszer segítségével kevesebb emberi erőforrás, taposási kár mellett feszültségmentesítés igénye nélkül is tudunk eszközöket telepíteni, mint az emelődarus telepítéseknél. A madáreltérítők telepítésére többéves programot dolgoztak ki a Danube Free Sky LIFE projekt (2021-26) keretében. A projekt keretében 2023-24-ben az Előzetes Felmérés (2021) alapján a kijelölt Duna-Ipoly és a Fertő-Hanság Nemzeti Parkokat keresztező távvezetékek láthatóságát sikerült növelni hagyományos Klamp10 és RIBE, továbbá új kísérleti madáreltérítők (Delta Light, fekete-fehér és LAJ gömb, spirál és áttört küllős) telepítésével. A Danube Free Sky LIFE projekt keretében az ornitológusok 2021-23 folyamán Alapállapot Monitorozás során bejárásos, kiüléses módszerrel a távvezetékek 50-50 m-es pufferében, illetve 40-40 km távolságban méregkereső nyomozó kutya segítségével vizsgálták a madarak elhullását és vezetékkekkel szembeni magatartását. 2023 áprilisától negyedévente Visszaellenőrző Monitoringra kerül sor a hagyományos, illetve innovatív madáreltérítőkkel ellátott, illetve ezek nélküli vezetéktávok nyomvonalán. Már most látszik, hogy kevesebb a korábbiakhoz képest a sodronyra későn reagáló madár, sok egyed nagyobb ívet választ a kerülésre és sok az inkább alulról kerülés. Az eredmények, remélhetőleg, alátámasztják majd az innovatív, könnyen, drónnal felrakható, mobilis működésű, UV-visszaverő, éjszaka is jól látható, fluoreszkáló madáreltérítők hatékonyságát, amelyek így más államok átviteli-rendszerirányítói, illetve elosztói számára is alkalmazhatók lesznek.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Trichoderma és Mikorrhiza-alapú készítmények hatékonyságának vizsgálata konténeres szántóföldi növénykultúrákbanKovács, Csilla; Karaffa, Erzsébet Mónika; Csótó, András; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA fenntartható, környezetbarát mezőgazdasági termelés az egyik legfontosabb megvalósítandó cél világszerte. Az Európai Unióban a legfrissebb agronómiai jogszabályi keret, az európai zöld megállapodás „Farmtól asztalig” stratégiája kijelentette, hogy „Az EU-nak innovatív módszereket kell kidolgoznia a kártevőkkel és betegségekkel szembeni védelemre, valamint új innovatív technikákra van szükség az élelmiszer-rendszer fenntarthatóságának javítása és biztonságossága érdekében”. A cél az, hogy az integrált növényvédelemben egy évtizeden belül a kemikáliák 50%-át biológiai, fizikai és egyéb nem vegyi módszerekkel helyettesítsék. Az ökológiai gazdálkodás feltörekvő területein olyan védekezési módszereket kell biztosítani, mint az antagonisták vagy a hiperparazita mikroorganizmusok alkalmazása (CSÓTÓ et al., 2023). Konténeres kísérletünkben Trichoderma-alapú és két mikorrhiza-alapú készítmények hatékonyságát vizsgáltuk a későbbi szántóföldi területen történő alkalmazáshoz. Eredményeik alapján elmondható, hogy a három, legnagyobb területen termesztett szántóföldi növényünk (búza, kukorica, napraforgó) először beállított hazai készítményekkel történő, tenyészedényes kísérletében a két termék külön-külön is, és együttesen alkalmazva is hatással volt a növények fejlődésre, többek között a gyökérzet növekedésére fejlődésre, mely a tápanyagfelvételben jelentős szerepet tölt be. A mikroszkópos vizsgálattal megfigyelhető volt a gombák jelenléte a gyökérszövetben laktofenol gyapot kék festékkel megfestve. Az arbuszkuláris mikorrhiza és a Trichoderma törzsek alkalmazhatóságának előnyei a velük szemben kialakuló rezisztencia hiánya, a fejlődő kártevőkhöz és kórokozókhoz való alkalmazkodási képességük, valamint visszamaradó, veszélyes szermaradványok jelenlétével sem kell számolni. Együttes alkalmazásuk fenntartható alternatívái lehetnek a mezőgazdaságban, hiszen életképes megoldást kínálnak a gombaölő szer használat csökkentésére, valamint a környezet- és egészségtudatos gyakorlatok előmozdítására. A mikorrhiza és a Trichoderma sp. alapú termékek együttes alkalmazása lehetséges, hiszen, ha a mikorrhiza már szimbiózisba lépett a kultúrnövénnyel, akkor a hiperparazita Trichoderma fajok nem pusztítják el. Ezt a tenyészedényes kísérleteink, eltérő növény kultúrák esetén is bizonyították. A pozitív hatások még szélesebb körű megismeréséhez azonban alaposabb kutatásokra van szükség az AMF és az egyéb biostimuláns hatással bíró mikrobaszervezetek (Trichoderma sp.) közötti kölcsönhatások azonosítására a növények élettani jellemzőinek elősegítésére in vivo környezetben is.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A mirigyes bálványfa kivonatának vizsgálata laboratóriumi és szabadföldi körülmények közöttDudás , Árpád; Szilágyi, Arnold; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarNapjainkban széleskörűen elterjedtté váltak a szintetikus herbicidek, amelyek a teljes peszticidhasználat 60%-át teszik ki. A herbicidek használata jogosult lehet akkor, amikor meg kell védeni a termesztett növényeket a károsítóktól, ugyanakkor a nem megfelelő használatuk több negatívummal jár együtt, mint például: rezisztens gyomnövények felbukkanása, az élő szervezetek és nem célszervezetek számára gyakorolt káros hatások, talajdegradációs folyamatok elősegítése, stb. Emiatt a bio-herbicidek jelentős alternatívát jelentenek a kémiai gyomirtás esetén. A mirigyes bálványfa gyökérváladéka igen erős allelopatikus hatással bír a konkurens növényekre, így felmerült annak bio-herbicid célú hasznosítása. A diplomadolgozatomban e invazív növény allelopatikus hatásának mértékét vizsgáltam laboratóriumi és szabadföldi körülmények között. A vizsgálatok során megállapítást nyert, hogy a bálványfa kivonatának igen erős csírázásgátló hatása van már kisebb (1,5%) koncentráció esetén egy érzékeny tesztnövényre nézve. Szabadföldi körülmények között a kivonatok leginkább a magról kelő gyomnövények fejlődését, csírázását gátolták kellő mértékben.Tétel Korlátozottan hozzáférhető "Kócsag Kata tanodája" természetismereti játékok 3-8 éves gyermekeknekMenezdorf-Tóth, Erzsébet; Varga, Zsuzsanna; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarOlyan játékos programokcsomagokat állítottam össze, melyek a környezeti szemléletformálás jegyében nyújtanak ismereteket a természetről, 3-8 éves korú gyermekek számára játékos formában, komplex módon. Különböző tematikák mentén összeállított, aktivitást igénylő, ügyességi, kreatív, gondolkodtató, kooperatív, több érzékszervet érintő, élményszerző természetismereti játékokat felsorakoztató programok közül választhatnak a szülők. Ebben a rohanó világban, a munka mellett nagy könnyebbség, ha nem nekik kell egy-egy programot kigondolni, megszervezni. Fontos szempont lehet számukra, hogy tartalmas és mozgalmas legyen, lefoglalja a gyermeket, ha még új ismeretekhez jut, még inkább vonzóbbá válhat egy ilyen lehetőségen való részvétel. Amennyiben a szülők is bevonhatók, még egy lépést haladtunk előre ezen a hosszú, kanyargós úton, mely a felismeréshez vezeti a családokat. A felnövekvő generációt környezete iránt elkötelezetté szükséges nevelni, a Föld és élőlényeinek védelmére tanítani.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Tartalomfejlesztés a Kolon-tavi Fürkésző Oktatóközpont digitális tanösvényéhez kapcsolódóanÁbrám , Zsuzsanna; Varga, Zsuzsanna; Ábrám, Örs; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarAz ember és a természet viszonya a civilizáció fejlődésével párhuzamosan folyamatos átalakulásban van. Míg az ókorban még a természet iránti tiszteletről beszélhetünk, addig a középkor a természetet leigázandó és kihasználandó térként kezelve a természet védelmének kérdése megszűnt létezni. Az ipari forradalom az erőforrások fokozott ütemű kizsákmányolását is magával hozta, súlyos környezeti problémákat okozva; ekkor jelentek meg az első környezetvédelmi mozgalmak. A 80-as években a környezeti nevelés egyre hangsúlyosabb szerepet kapott, illetve egyre meghatározóbbá vált a környezettudományos szemlélet. Fókuszba került a víz, levegő és talaj védelme, a természeti erőforrások felelős használata. Ezzel párhuzamosan a hangsúly eltolódott a társadalmi problémák felé és az ökológiai és rendszerszemléletű megközelítés célul tűzte ki a társadalom belső problémáinak felismerését és megoldását. Hazánkban a környezeti nevelés az 1970-es években kapott lendületet, amikor az oktatásban egyre nagyobb figyelmet fordítottak a környezetvédelem és a fenntarthatóság kérdéseire. A környezeti témájú oktatóprogramok célja a környezettudatosság erősítése volt. Napjainkban a környezeti nevelés már szorosan integrálódott az oktatási rendszerbe, kiemelten kezelve a fenntarthatóság, valamint a környezeti problémák komplex kezelésének fontosságát. A modern környezeti nevelés ökológiai és holisztikus szemléletet képvisel, természet- és társadalom központú, törekszik a realitásra és együttműködésre nevel. Az elméleti tudás átadásával párhuzamosan ösztönöz egy gyakorlatias, fenntartható életmód kialakítására és a környezetvédelmi kihívások megoldásában való aktív részvételre készít fel. A környezeti szemléletformálás fontos színterei és hatékony eszközei a tanösvények, hiszen ma már nem lehet a természetet csak hangzatos lózungokkal vagy önmagában a törvény erejével védeni. Ehhez nevelésre és társadalmi összefogásra van szükség. A tanösvények sokat változtak és fejlődtek a Ciklámen tanösvény (Sopron fölött, 1971) és a Horotna-völgyi erdei tanulóút, 1972) óta. Dolgozatomban röviden bemutatom a Kiskunsági Nemzeti Park (KNP) Kolon-tavi törzsterületét, ahol az emberi jelenlét már a bronzkorból ismert. A török hódoltság kisebb, míg a 20. sz. intenzív mezőgazdasági gyakorlata, a lecsapolások és a tőzegbányászat súlyos, néhol visszafordíthatatlan károkat okozott a területen. A rehabilitáció a nemzeti park megalapítása után kezdődött el és ma ismét változatos élőhelyek, nádasok, tavak, gyepterületek és erdőfoltok adnak otthont számos védett és fokozottan védett növény- és állatfajnak. Ramsari terület, bioszféra és biogenetikai rezervátum, a Natura 2000 hálózat része. Dolgozatomban a Kiskunsági Nemzeti Park (KNP) Kolon-tavi törzsterületén létrehozott Kolon-tavi Fürkésző Oktatóközponthoz tartozó, hét állomásból álló digitális tanösvény tartalomfejlesztését tűztem ki célul. Elkészítettem a digitális megjelenítés alapját képező anyagot, melyben a gyógynövények általános bemutatása (1. állomás) kiegészül a Kolon-tavi törzsterületen fellelhető gazdag gyógynövényflóra 6 képviselőjének ismertetésével, amelyek közül mindenik szerepel a VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben is. A mezei kakukkfű, a kis ezerjófű, a gyepűrózsa, az orvosi zilíz, két cickafark-féle és a nagy csalán részletes, a gyógyhatásukat is ismertető bemutató kiegészül egy tudástárral, ahová az egyes növények kevésbé közismert, érdekes történeteit gyűjtöttem egybe, a múltból és jelenből egyaránt. Fontos kiegészítője a terepi foglalkozásnak egy foglalkoztató füzet, amelyben színes, változatos kihívást (is) jelentő feladatok kaptak helyet, amelyek az új ismeretek elmélyítésén túl számos készség és képesség fejlesztését is célozzák. Fontos számomra a hulladékkezelés fogalomköre, így a terepi foglalkozás végén helyet kap a komposztálás fogalmának és gyakorlatának megismerése is. Munkám befejeztével javaslatokat fogalmaztam meg a Nemzeti Park Igazgatósága felé. Javaslom (1) a bemutatott tanösvényi tematika lefejlesztését és gyakorlati alkalmazását; (2) egy 3 évszakos gyógynövénykert kialakítását és fenntartását; illetve (3) a komposztálás elméletét és gyakorlatát bemutató egység létrehozását.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Természet és coaching kapcsolódásaAnnus, Gyöngyvér; Varga , Zsuzsanna; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA szakdolgozatomban megvizsgálom, hogyan kapcsolódhat a természethez való közelség egy olyan kifejezetten a saját, belső erőforrásokra építő, segítő tevékenységhez, mint a coaching[kócsing]. A coaching angol eredetű szó, de nemzetközi jelentéssel bír. Lényegében egy beszélgetésből, beszélgetésekből álló folyamatot jelent, mely az egyén vagy a csoport, akár magánéleti, akár szakmai fejlődését hivatott inspirálni. Irányított, értő, segítő beszélgetés -ún. ülés - vagy beszélgetések – ülések –sorozata, egy szakember (coach [kócs]) és az ügyfél (coachee [kócsí]), esetleg ügyfelek (coachee-k [kócsík]) között. A természetpedagógia tanulmányaim az az elképzelés fogalmazódott meg bennem, hogy bár ez a két terület – a coaching és a természetpedagógia – két komplex, önállóan is kiválóan használható terület, ha megfelelőképpen elegyítjük őket egymással, az elegyítés egyedi eredményeket is hozhat. Azáltal, hogy az egyik terület jól segíti, egészíti ki a másikat. A tervem, hogy bemutatok egy általam kigondolt, hatnapos, tíz fős felnőtt csoport részére megtervezett programot, és ezzel egy egyfajta elegyítési módszert. Szakdolgozatom témájaként egy olyan hatnapos programot álmodtam meg a Cserhát hegységben - a Hollókő, Nagylóc, Nógrádsipek, Nógrádmegyer és Szécsény által körül határolt területen - mely lehetőséget nyújt egyének vagy csoportok számára közelebb kerülni a természethez. Megteremtve a megfelelő alkalmat a természetben való kikapcsolódásra, átszellemülésre, és hogy a résztvevők a természet folyamatainak megismerésén, megfigyelésén keresztül, egy segítő és inspiratív környezetben találjanak válaszokat a saját munkájukkal, életükkel kapcsolatos kérdésekre.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Pákásztábor a Tisza-tónálCsortos, Katalin; Juhász , Lajos; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA szakdolgozat célja egy olyan, öt napos pákásztábor kidolgozása, amely a Tisza‑tó természeti környezetét és a pákászok hagyományos tudását felhasználva segít a kiégéssel küzdő nagyvárosi felnőttek mentális regenerálódásában . A helyszín hiteles kulisszát ad a vízi és szárazföldi programokhoz, miközben szemléletesen bemutatja a hazai vizes élőhelyek ökológiai értékeit . A tábor tematikája napokra tagolva kapcsolja össze az állat- és növényvilág megfigyelését, kézműves műhelyeket és éjjeli vadonleső és csillagtúrát, így váltakozik a csendes kontempláció, a manuális alkotás és a közösségi kihívás . A módszertan élménypedagógiai és természetpedagógiai elemekre épül: lassú jelenlét, érzékszervi megfigyelés és önreflexiós körök segítik a résztvevőket a stresszoldásban és az önhatékonyság helyreállításában. A dolgozat kiemeli, hogy a program nemcsak rekreáció, hanem szemléletformáló eszköz is: tartósan erősítheti a fenntarthatósági attitűdöt, a fenntartható fogyasztás irányába mutató viselkedési szándékot, jelezve, hogy a pákászhagyomány kortárs nevelési kontextusba történő transzponálása etikai és ökológiai szemléletformáló erővel bír. A dolgozat megállapítja, hogy a modell adaptálható más hazai vizes élőhelyekre, s így releváns kiegészítő intervenció lehet a mentálhigiénés és környezeti nevelési programok portfóliójában. Konklúzióként a dolgozat megfogalmazza, hogy a természet‑ és élménypedagógia összekapcsolása a pákász‑örökséggel mintául szolgálhat más hazai vizes élőhely‑programoknak, és hosszú távon hozzájárulhat a résztvevők jóllétének valamint a Tisza‑tó természeti értékeinek megőrzéséhez.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Érzékszervi liget tervezése a kondásházi nádasoknálDeme, Erzsébet; Varga , Zsuzsanna; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarFelgyorsult, modern társadalmunkban egyre nagyobb szerepet töltenek be az olyan fejlesztő és terápiás módszerek, amelyek a természet erőforrásait használják. Egyre több felnőtt és gyermek él szenzoros feldolgozási zavarral, így számukra az érzékszervi liget nyújthat támogatást, különösen akkor, ha célzottan, az egyéni igényeket figyelembe véve alakítjuk ki ezt. A szenzoros feldolgozás zavarával élők az érzékelési és feldolgozási nehézségeik miatt, folyamatosan igénylik az érzékszerveikre ható ingereket, ugyanakkor a rugalmas fejlesztési környezetet. Az általam kialakítani kívánt terület nem csupán egy gondozott kert, hanem egy tudatosan létrehozott fejlesztő közeg, amelyben megtalálható berendezések hozzájárulnak az érzékszervek stimulálásához, belső harmóniánk újraépítéséhez. Ebben a környezetben terápiás eszközként alkalmazható a természetpedagógia. Ez a nevelési, fejlesztési megközelítés a természet közvetlen megtapasztalásával az élménypedagógia alapjaira építve, holisztikus módon segíti a gyermekek fejlődését. A természeti környezetben folyó tanulás ösztönzőleg hat az érzelmi fejlődésre is, az iskolai elvárásokkal szemben nem a teljesítmény, hanem a tapasztalatszerzés motivál, növeli a nyitottságot az új élmények iránt. Az érzékszervi liget ezen túlmenően lehetőséget teremt a társas kapcsolatok fejlesztésére, mind a családi, mind a közösségek tagjai számára. Így válik a természet oktató teremmé, eszközé, és egyben gyógyító közeggé.Tétel Korlátozottan hozzáférhető „Élménygazda(g)ság”- napközis tábor szervezése gyermekeknek HajdúszoboszlónFekete, Gabriella; Varga, Zsuzsanna; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA mai társadalmunk jelentős mértékben eltávolodott a természeti környezettől. A városiasodott környezet térhódítása, a falusi életmód visszaszorulása, és az állandó online jelenlét következtében a gyerekek egyre kevesebb időt töltenek a szabadban. Ezen probléma megoldására alkottam meg az „Élménygazda(g)ság” napközis tábor ötletét, amely a városban élő gyermekek számára lehetőséget biztosít arra, hogy betekintést nyerjenek a falusi életforma mindennapjaiba, és közvetlen kapcsolatba kerüljenek a természettel. A napközis tábor nyári időszakban, heti ciklusokban lenne elérhető 7-12 éves korú gyerekek számára. A tábor ideje alatt a résztvevő gyerekek megismerkednek a háztáji gazdálkodással, a tanyasi élet alapjaival, valamint a népi hagyományokkal. A gyermekek saját tapasztalatot szereznek a háztáji élelmiszerek előállításában, továbbá ismereteket szereznek az élelmiszerpazarlás és a környezettudatos táplálkozás témakörében, hogy ezáltal tudatosabb fogyasztókká váljanak. A programok természetjárással, az élővilág megismerésével és tanulmányozásával egészülnek ki különböző fajcsoportokra vonatkozóan. A gyerekek részt vesznek hagyományőrző népi kézműves foglalkozásokban is, mint például a nemezelés és a bőrözés.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Puszta Discovery Camp angol nyelvű tábor a HortobágyonMárián, Éva Dorina; Gyüre , Péter; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarDolgozatom témájának a Puszta Discovery Camp angol nyelvi tábor megvalósítását a Hortobágyon választottam. Az ötletet egy jó értelemben vett „piaci rés” adta, amely egy hiánypótló kezdeményezés hazánkban. Angol és spanyol nyelvtanárként már régóta szerettem volna, ha ötvözni tudom a természet-és környezetvédelmet a nyelvtanítással, amelyre a tankönyvekben fellelhető néhány természettel kapcsolatos leckén kívül nem találtam más példát. Ekkor jött a Puszta Discovery Camp ötlete, egy olyan angol nyelvi táboré, amely a Hortobágyi Nemzeti Park területén valósulna meg olyan egyedülálló programként, amely az angol nyelv oktatását a természet- és környezetvédelemmel integrálja. Magyarországon ez az első olyan tábor, amely ennyire szorosan kapcsolja össze a nyelvtanulást a természetpedagógiával és a környezeti neveléssel. Az angol nyelvi táborok eddigi tematikája főként játékos nyelvi fejlesztésekre és általános szociális tevékenységekre fókuszált, azonban a Hortobágyon megvalósított program új irányt képvisel a természetpedagógiában. A tábor szervezésének központjában a nyelvtanulás élményalapú megközelítése áll, amely az interaktív, gyakorlatközpontú és közösségi tevékenységek által valósul meg.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A kukorica (Zea mays L.) posztemergens gyomirtási hatékonyságának vizsgálataRadócz , Ádám Attila; Szilágyi, Arnold; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA kukorica termesztés egyik legfontosabb technológia eleme a hatékony gyomirtás, hiányában az elgyomosodó állományban a kukorica konkuráló képessége jelentősen csökken, amely nagyfokú terméskieséshez vezethet. A kukorica állományát emiatt legalább a fejlődés első 6-8 hétben gyommentesen kell tartani. Dolgozatomban a különböző hatásmechanizmusú gyári és egyéni kombinációk gyomirtő hatását vizsgáltam posztemergens kijuttatásban, hogy megtudjam melyik gyomirtószer kombinácó a leghatásosabb az egyes gyomokkal szemben, különös tekintetet fordítva a kukoricában nehezen kezelhető egyszikű gyomnövényekre. A vizsgálatom témájának azért választottam a kukorica gyomszabályozását, hogy minél részletesebben és szélesebb rálátással tudjam a jövőben azt hatékonyan véghez vinni.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Gyomirtó szerek hatásának vizsgálata Trichoderma törzsek csírázásáraPapp, Barbara; Csótó, András; Karaffa, Erzsébet; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarAz olyan gombákat, mint a Trichoderma, az integrált növényvédelemben (IPM) használják biostimulánsként illetve kórokozók és kártevők elleni küzdelemben. Ahhoz, hogy a biológiai ágensek hatékonyak legyenek, megfelelően növekedniük és szaporodniuk kell. A kémiai peszticidek akadályozhatják ezeket a folyamatokat, csökkentve azok hatékonyságát. Alapvető fontosságú a biológiai és kémiai szerek közötti kompatibilitás biztosítása, amely gondos koordinációt igényel, hogy elkerüljük azokat a negatív kölcsönhatásokat, amelyek befolyásolhatják a hasznos mikrobák hatékonyságát. Ezzel a céllal született meg a kutatási tervem, hogy képesek legyünk megállapítani napraforgó és kukorica kultúrákban elterjedt gyomirtószerek toxikus hatásait in vitro a vizsgált Trichoderma törzsek: T. afroharzianum (TR04) és T. simmonsii (TR05) konídium csírázási folyamataiban. A vizsgálatok során a gomba telepek számát hasonlítottam össze a kontrollhoz képest, majd ezeket az eredményeket formuláció, hatásmechanizmus és hatóanyag szempontjából is összevetettemem. Az eredmények segíthetnek optimalizálni a biológiai és vegyi termékek felhasználását a mezőgazdaságban, elősegítve a fenntarthatóbb gyakorlatokat egészségesebb termés és csökkentett környezeti hatás mellett. Ez magában foglalhatja a két különböző típusú szer rotációs felhasználást vagy a tankkeverékben való kombinálását. Tekintettel a hidas permetezőrendszer magas költségeire a gazdálkodók maximalizálhatják a hidas rendszer hatékonyságát, miközben minimálisra csökkentik a vegyi növényvédő szerekre való támaszkodást, a taposási kárt illetve minden egyes működtetéskor járó pénz-, munkaerő- és energiaköltségeket, ami végső soron egészségesebb termést, kisebb környezeti hatást és fenntarthatóbb mezőgazdasági gyakorlatot eredményez.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Imazamox tartalmú gyomirtószerek hatékonyságának vizsgálata napraforgó kultúrábanTóbi, Fanni; Szilágyi, Arnold; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarDolgozatomban három imazamox hatóanyagú készítmény (Pulsar Plus, Listego Pro, Sunset) gyomirtó hatását vizsgáltam napraforgó kultúrában, CLHA+ hibridben végzett posztemergens kezelés formájában. Két kijuttatási időpontot (a kétszikű gyomnövények 2-4, illetve 6-8 leveles fejlettsége), illetve kétféle dózist (40 g/ha és 50 g/ha imazamox) alkalmaztunk, így összesen 12 technológia esetén vizsgáltuk a négy domináns gyomfaj (Ambrosia artemisiifolia, Chenopodium album, Hibiscus trionum és Echinochloa crus-galli) százalékos biomasszatömeg-csökkenését a kezeletlen kontroll parcellákhoz képest. A kísérlet randomizált kiosztású kisparcellákon zajlott, három ismétlésben, így az eredmények statisztikailag is értékelhetőek voltak. A legfontosabb levonható következtetés az volt, hogy a legjobb gyomirtó hatással a Pulsar Plus és a Listego Pro rendelkezett a vizsgált fajok esetében, ezen készítmények hatékonysága között statisztikailag jelentős különbség nem volt. Jellemzően nem tapasztaltunk szignifikáns eltérést a két alkalmazott dózis hatékonysága között, kivéve a a Sunset 2-4 leveles parlagfű elleni, és a Listego Pro 2-4 leveles kakaslábfű elleni kezelése esetén. A kétszikűek elleni gyomirtó hatás minden esetben igazolhatóan jobb volt a korai, mint a kései kijuttatás esetén, különösen a Hibiscus trionum esetében. Az Echinochloa crus-galli ellen a kései kezelés volt hatékonyabb.Tétel Embargó alatt A probiotikus Lactobacillus törzsek növekedését befolyásoló élelmiszer-adalékok vizsgálataSimon, Ágota; Pál, Károly; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarDiplomadolgozatomban a kutatásom célja az olyan alapanyagok azonosítása volt, amelyek prebiotikus tulajdonságaik által hozzájárulnak a vizsgált Lactobacillus törzsek növekedéséhez, Ezek jótékony baktériumtörzsek, és mindemellett támogatják a pozitív élettani hatásokat. A vizsgálat során kiderült, hogy az adott minták közül melyek voltak képesek elősegíteni a probiotikus baktériumtörzsek növekedését a kontroll mintákhoz viszonyítva, amelyek csak a tiszta tenyészetet tartalmazták.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Listeria monocytogenes gyorsfagyasztott csemegekukoricában való előfordulásának csökkentési lehetőségei a Kabafrost Kft.-nélHaja, Melinda; Karaffa, Erzsébet Mónika; Kállai, Éva; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA Listeria monocytogenes az egyik legjelentősebb élelmiszer eredetű patogén baktérium, A morzsolt csemegekukorica tipikusan olyan élelmiszer, amelyben a kórokozó megfelelő körülmények között képes túlélni és szaporodni, ezzel veszélyeztetve a fogyasztók egészségét. Dolgozatom célja az volt, hogy a Kabafrost Kft.-nél feltérképezzem a L. monocytogenes lehetséges szennyeződési pontjait a gyorsfagyaszott csemegekukorica előállítása során, és javaslatokat fogalmazzak meg a kockázatok minimalizálására.Tétel Embargó alatt Tisztatéri környezet teljes körű higiéniai felmérése kvantitatív és kvalitatív módszerekkelRadványi, Dóra; Karaffa, Erzsébet; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA dolgozat célja egy ISO 8 besorolású tisztatér környezethigiéniai állapotának átfogó felmérése, különös tekintettel a mikrobiológiai kockázatok feltérképezésére és a szennyeződésforrások azonosítására. A kutatás különféle mikrobiológiai és fizikai módszerek alkalmazásával történt, amelyek a gyártási környezet valós körülményeit tükrözték. A dolgozat részletesen bemutatja a higiéniai monitoring eszközeit, módszertanát, valamint a mikroorganizmusok azonosításának folyamatát. Kiemelt figyelmet kap a tisztatéri higiénia megelőző szemléletű megközelítése, amely nemcsak a szabályozásoknak való megfelelést célozza, hanem a hosszú távú biztonság és megbízhatóság fenntartását is. Rávilágít arra, hogy a dolgozók megfelelő képzése, a higiéniai protokollok betartása és a tudatos szervezeti kultúra elengedhetetlen a tisztatér stabil működéséhez. A dolgozat hangsúlyozza, hogy a mikrobiológiai monitoringnak nemcsak ellenőrző funkciója van, hanem integrált, megelőző eszközként is hozzájárulhat a minőségirányítási rendszer hatékonyságához.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Királyréti ErdődetektívTarjányi, Nikolett; Chrappán, Magdolna; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarAz alfa generáció tagjai egy olyan digitális környezetben nőnek fel, ahol a képernyő szinte minden élethelyzetben jelen van. Ennek következményeként a természettel való közvetlen kapcsolatuk sok esetben gyengébb, mint az előző generációké – leginkább városi környezetben. Kevesebb időt töltenek a szabadban, mint a korábbi nemzedékek, ami főként a digitális eszközhasználat, az urbanizáció és a szervezett időbeosztás és a túlzott szülői aggodalom a szabadban játszástól következménye. Az azonban biztató, hogy kutatások szerint az alfa generáció kifejezetten nyitott a környezet- és természetvédelem témáira, és játékos, interaktív tanulási környezetekben (pl. tanösvény, természetiskola, gamifikált oktatás) kiválóan motiválható. Olyan pedagógiai programokkal, ahol a természet élményként, nem csak tananyagként jelenik meg, így ezzel a „zöld tanulással” például javítható a természethez kapcsolódás. Ráadásul több kutatás is bizonyítja, hogy a természetben töltött idő jótékony hatású – különösen figyelemzavaros vagy szorongó gyerekek esetén. Szakdolgozatomban a rövid, instant, de hatékony természet-kapcsolódási módot dolgoztam ki, hogy meg tudjam szólítani a pár órára természetbe érkező csoportokat is, hogy a mai, digitális kultúrában, ingergazdagon felnövő gyerekek is tudjanak kapcsolódni a természethez – ha csak rövid időre is.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Elővetemény és talajművelés hatása a lucerna gyomflórájáraNagy, Imre; Szilágyi, Arnold; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA lucerna gyomflórájára vizsgálathoz kapcsolódóan 3 alkalommal elvégzett gyomfelvételezés, 1 négyzetméteres közvetlen borítás százalékos értékelésű módszerrel. Az eredmények esetében vizsgálva lett az egy- és kétszikű, a magról kelő egyéves és évelő, valamint az életformák szerinti megoszlás. Az eredmények alapján javasolt, hogy a lucerna és zöldugar területekre közvetlenül ne kerüljön lucerna vetésre. Az ilyen területeken javasolt a feltörés után őszi kalász vetése, amiben herbicidekkel jól kezelhetőek az évelő gyomnövények és a következő évben nyár végén tervezhető a lucerna újra telepítése. Az őszi búza elővetemény esetében kiemelt hangsúlyt kell fektetni az évelő gyomfajok elleni védekezésre az állományban vagy akár a tarlón is a vetést megelőzően, mert a vizsgálataimból is látható volt, hogy a mezei aszat nagy arányban jelent meg a lucerna telepítést követően, amit a lucernában nagyon nehéz és költséges kezelni. Az eredmények alapján kijelenthető, hogy a nyárvégi telepítés esetén őszi kalászsok elővetemény után biztosítható a lucerna számára az alacsony gyomkonkurencia és az által a megfelelő állomány kialakulása.