Hallgatói dolgozatok (MÉK)

Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez

Böngészés

legfrissebb feltöltések

Megjelenítve 1 - 5 (Összesen 5695)
  • Tétel
    Korlátozottan hozzáférhető
    Szamócatermesztés technológiai bemutatása egy családi gazdaságban
    Révai, János Zsolt; Rakonczás, Nándor; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
    Dolgozatom céljául a szamócatermesztés technológiájának vizsgálatát és gazdaságosabb termesztés elérését tűztem ki. Erdély, mint Románia egyik legfejlődőképesebb térségében is elmondhatjuk, hogy költséges egy jövedelmező gazdaságot beindítani a növekvő igények és a növekvőbefektetések mellett. Hazai területeinken a szamócatermesztésnek igen nagy jelentősége van. Akinek kisebb-nagyobb földterület van a birtokában és rendelkezik némi alaptőkével, az mind megpróbál a szamócatermesztésből jövedelmet szerezni.Szamócatermesztéssel szeretnék foglalkozni a jövőben. Folyamatosan bővítettük a családi gazdálkodást, bevezettünk új nemesített fajtákat, az önálló palántanevelést. A talajon termesztett technológiától a bakhátasig sokmindennel kísérleteztünk és próbáltuk csökkenteni a költséget, főleg a munkaerő nagyságát, hiszen ez a tényező a legnagyobb jelentőségű a nagyobb profit eléréséhez. Elsődleges szempontom az volt, hogy összeállítsak egy olyan dolgozatot, amiben bemutathatom az előnyöket és hátrányokat a különböző termesztési módokban. Ezen keresztül szemléltetni szerettem volna a szamócatermesztés előnyeit és hátrányait. A technológiai felkészültség a legalapvetőbb és a legfontosabb kiindulási pontunk, hiszen csak ezzel lehet a rövid idő alatt változó gazdasági helyzethez alkalmazkodni. A szamóca szinte egész évben ápolást igényel ahhoz, hogy a kívánt termést elérje. Nem megfelelő szaktudás mellett a beruházásunk és munkálatunk kudarcba fulladhat.
  • Tétel
    Korlátozottan hozzáférhető
    Kadmium(II)-ion fitoextrakciós lehetősége Saccharomyces cerevisiae és Zea mays modellorganizmussal
    Kovásznai-Oláh, Richárd; Máthéné Szigeti, Zsuzsa; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
    Munkánk folyamán a Zea mays (Armagnac) és a Saccharmocyces cerevesiae (Danst) növény- és élesztő modellorganizmus, kadmium(II)-ion fitoextraciós technikával történő talaj remediációs lehetőségeibe vonását vizsgáltuk, különös tekintettel a növényi biomassza komprimátum felülúszójának fermentációs hasznosítására. Kísérleteinkben a kukoricahibrid toleranciáját határoztuk meg time lapse képfeltévtelezés technikájával, amely segítségével a kadmiumionok csírázási időre és biomasszatömeg gyarapodására gyakorolt hatását figyeltük meg (0-200 mg Cd/L), illetve félszintetikus táptalajon a kadmiumionok Saccharomyces cerevisiae biomasszagyarapodására, nitrogén-, szénforrás hasznosítására és alkohol produkciójára gyakorolt hatását. Az ARMAGNAC hibrid estében minden kadmium koncentrációban tapasztaltunk csírázást és biomassza produkció növekedést az idő függvényében, ennek mértéke, azonban a kadmium koncentráció hatására csökkenést mutat (már 25 mg Cd/L esetén is). A szerveken fényben történő tovább nevelés hatására chlororosis alakult ki, azonban nekrózis nem volt megfigyelhető. A Saccharomyces sp. esetben az általunk alkalmazott legkisebb koncentráció (0,125 mg Cd /L) is biomassza- és alkohol produkció csökkenést váltott ki, 20 mg/L Cd(II)-ion koncentrációnál ennek teljes elmaradása regisztrálható. A fentiek alapján az általunk tanulmányozott ARMAGNAC hibrid ideális jelölt a fitoextrakciós technikák bevonására, míg Saccharomyces cerevesiae DANST ipari törzs a keletkező -kadmium tartalmú- növényi komprimátumok felülúszójának feldolgozására (érzékenysége miatt) elvetendőnek találjuk.
  • Tétel
    Korlátozottan hozzáférhető
    Meggy felületi és romlást okozó gomba izolátumok identifikálása és jellemzése
    Hajzer, Zsuzsa Emma; Ludman-Mihály, Kata; Karaffa, Erzsébet Mónika; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
    A civilizációs betegségek elterjedése Magyarországon, valamint világszerte is súlyos problémákat okoz. A kardiovaszkuláris, a daganatos megbetegedések, a diabetes mellitus, valamint obezitás kialakulása és a miattuk bekövetkező mortalitás nagy százalékban elkerülhető lenne helyes életmód követésével, melynek része a változatos, kiegyensúlyozott táplálkozás. A meggy többek között ilyen megbetegedésekben szenvedők és az ezeket megelőzni kívánók számára is remek élelmiszer. Jelentős A-vitamin, valamint β-karotin, antocianin tartalommal, rendelkezik és antioxidáns aktivitása is számottevő. A színes, változatos étkezéshez jó lenne, ha minél tovább elérhető lenne friss állapotban a meggy. Kutatásom legfontosabb célja a legkedveltebb magyar meggyfajták (Érdi bőtermő, Petri, Újfehértói fürtös,) a romlást okozó penészgombák feltérképezésére irányult, mely lehetővé teszi megfelelő technológiák kidolgozását a gyümölcs polcállóságának, valamint friss fogyasztásra alkalmas formában történő tárolhatóságának meghosszabbítására.
  • Tétel
    Korlátozottan hozzáférhető
    Magyarország öntözési helyzetképének elemzése lehetséges kitörési pontokkal
    Katonka, Árpád; Harsányi, Endre; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
    Magyarországon az öntözött területek nagysága a rendszerváltást követő években jelentösen lecsökkent és nagyságrendileg a száz ezer hektár környékén megrekedt. A vízkészleteink és egy okszerű vízgazdálkodási rendszer kialakítása ennél jelentősen több terület öntözését tenné lehetővé. A dolgozatban bemutatásra kerül Magyarországon az öntözés történelmi megítélése és alakulása, azokat a tényezők, melyek befolyásolják az öntözött területek alakulását, és a szakirodalom alapján ismertetésre kerülnek azon lehetséges pontok, melyek elősegíthetnék az öntözés fejlődését hazánkban. Az agrárium csapadékhiányból származó becsült kára az utóbbi években 40 – 250 Mrd Ft/évre tehető, míg 2021-ben a kukorica, a napraforgó, a repce és a szója hozamcsökkenése több, mint 300 Mrd veszteséget jelentett. Az öntözésfejlesztést célzó pályázatok megjelenésével az elmúlt időszakban elindult egy fejlődési folyamat, azonban az öntözött területeink nagysága gyakorlatilag stagnál, jelentős elmozdulásokat nem mutat. A vízbiztonságunk, a vízpótló lefedettségünk növeléséhez, az öntözött területeink nagyságának megőrzése, valamint kiterjesztése érdekében további lépések szükségesek. A vízgazdálkodási rendszereink, valamint az öntözést korlátozó tényezők vizsgálatával, elemzésével megállapíthatóak azok a feladatok, intézkedések melyek végrehajtásával az öntözött területek nagysága jelentősen növelhető. Az öntözés és a vízgazdálkodás fejlesztése a drasztikusan gyorsuló éghajlati változások, valamint növekvő vízkeresleti igények tükrében szükséges intézkedések meghozatalát kívánja.
  • Tétel
    Korlátozottan hozzáférhető
    Emelt rosttartalmú csemege debreceni termékfejlesztése
    Hajdú, Péter; Kiss, Dóra; Kelemen, Ferenc; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
    Az időskori táplálkozás egy igen elterjedt és kutatott tudományterület. Mint, ahogy a gerontológiai kutatások is bizonyították, úgy én is megfigyeltem azokat a jeleket nagyszüleimnél, amik az időskori táplálkozásra jellemzőek. A magyar populáció, az éghajlati övezetnek köszönhetően, az évtizedek alatt arra akklimatizálódott, hogy idény jellegű termékeket fogyasszanak. Az is megfigyelhető, hogy az idősödő generáció rostbevitele, elsődlegesen a nyári évszakra korlátozódik, ugyanis a saját maguk által megtermelt zöldségek és gyümölcsök fogyasztását preferálják. Az évezredforduló számos újdonságot és változást hozott a magyar táplálkozásban, hiszen a korábbiakban egzotikusnak vélt zöldségek és gyümölcsök, mára a mindennapi táplálkozásaink részévé váltak. Ugyanakkor az idősebb generáció a hagyományőrzésnek megfelelően csak helyben termelt zöldségeket és gyümölcsöket fogyaszt elsősorban. Magyarországon számos népbetegség van jelen, mely a helytelen táplálkozásunkból adódik. Ilyen például a diabetes mellitus, a hypertonia, a gyomor- és bélrendszeri daganatok vagy a hyperuricaemia, közismertebb nevén köszvény. Ezen nem fertőző népbetegségek hátterében a rostszegény táplálkozás és a vörös húsokban gazdag étrend lehet az elsődleges indok. Éppen ezért kutatásunk fókuszában egy olyan húsipari terméket szerettünk volna fejleszteni, ami az idősebb generációt célozza meg. A leírt paramétereknek, a szekunder kutatások szerint a Csemege debreceni a legmegfelelőbb választás, hiszen a Debreceni páros kolbász a Hungarikum védjegy miatt, nem módosítható. A kiválasztott húsipari termék után, egy olyan rostban gazdag alapanyagot választottunk, ami kevésbé közkedvelt, de magas rosttartalommal bír. A csiperkegomba fogyasztása, épphogy csak eléri az 1kg/fő/éves mennyiséget, ezért ennek a növelése miatt és az alap húsipari termékünk rosttartalmának növelése érdekében esett erre a választásunk.