Hallgatói dolgozatok (Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar)

Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez

Böngészés

legfrissebb feltöltések

Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 6024)
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Az olajtök termesztése a Zemplén nyugati részén, az elmúlt évek szárazságának hatása a termésre
    Somosi, Zoltán; Ábrahám, Éva Babett; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
    2022-2023 éves termésmenyiségének elemzése a Rustikal és Armin fajtáknál, ezen időszakok változásai és a csapadék mint befolyásoló tényező. Az olajtök termesztése előnyös lehet, legfőképpen a sokrétű felhasználása miatt és precíziós gazdálkodási szempontok alapján is, ebben a túlzottan gabona túlsúlyos időben. Ezért gondoltam úgy, hogy az itt végzett adatok feldolgozásával és kísérletek, kutatásom lebonyolításával értékes információkkal szolgálhatok a magyar agrárium számára, ezáltal elősegítve az olajtök termesztésének egyszerűsítését és népszerűsítését
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Precíziós technológiák elterjedtsége Kelet-Magyarországon
    Sárossy, Ferenc; Hagymássy, Zoltán; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
    A precíziós technológiák az eddig ismert gazdálkodást alapjaiban fogja megváltoztatni az elkövetkező években. A GPS, szenzor alapú és mesterséges intelligenciát használó hardverek és szoftverek képesek meggyorsítani és megkönnyíteni a gazdák mindennapi munkáját. Kutatásaim során vizsgáltam a precíziós technológiákhoz való hozzáállást a Kelet-Magyarországon gazdálkodó alanyok között. Az interjúk során a hozzáállásukat és véleményüket is megkérdeztem a modern technológiákról.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    A döbröközi Fülöp Gyümölcsöskert szuperintenzív kajszi ültetvényének öntözési stratégiái és hatékonysága
    Fink, Ildikó; Szabó, Andrea; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
    A klímaváltozás és az időjárási szélsőségek növekvő kihívások elé állítják a mezőgazdaságot. A fenntartható öntözési technikák alkalmazása kulcsfontosságúvá vált a termelés és a környezeti erőforrások hosszú távú megőrzése érdekében. A kutatás célja a döbröközi Fülöp Gyümölcsöskert szuperintenzív kajszi ültetvényében alkalmazott öntözési gyakorlat elemzése, különös tekintettel az öntözés vízigényére, hatásfokára, valamint a talaj és környezeti tényezők változásaira. A vizsgálat során az öntözési napló, meteorológiai állomás adatai és a létesítési dokumentációk alapján számszerűsítettük a 2024. évi öntözési szezon jellemzőit, majd az elemzéseket követően az öntözés fejlesztésére irányuló javaslatokat fogalmaztunk meg. Az ültetvényt 6 hektáron, három ütemben telepítették 2013 és 2018 között, a korszerű nyugati fajták adaptációjára és az érési idő elnyújtására összpontosítva. A művelési rendszer támberendezés mellett kialakított karcsú orsó és kandeláber korona, 4 m x 1,6 / 2 m térállás, füvesített sorköz, vegyszeresen gyommentesített facsík. Az ültetvény teljes területét jégháló védi. 2020 óta az ültetvényt csöpögtető öntözőrendszer látja el vízzel, melyet egy napenergiával működtetett szivattyúrendszer biztosít. A vizet egy 165 m mély fúrt kútból nyerik és egy 150 m³-es tározóban gyűjtik. A modern technológiai háttér része a 2023-ban telepített meteorológiai állomás, amely valós idejű adatokat gyűjt a légköri viszonyokról és a talajparaméterekről. A 2024-es öntözési szezon elemzése során megállapításra került, hogy a tervezett vízigényhez képest deficites öntözési gyakorlatot alkalmaztak, mely 93 alkalommal, kis mennyiségben történő vízkijuttatással valósult meg. A május 1. és augusztus 31. közötti időszakban az öntözési vízigény 131,5 mm volt, figyelembe véve a csöpögtető öntözés 95%-os hatásfokát. A ténylegesen kijuttatott víz mennyisége azonban csak 89,8 mm volt. Az öntözési fordulók gyakoriságát a fák fenológiai állapota és az időjárási tényezők befolyásolták, a korai fakadás, majd pedig a rendkívüli hőség és aszályos időszakok a szezon meghosszabbítását tették szükségessé. Az alkalmazott termesztéstechnológia eredményeként az ültetvény 2024-ben kiemelkedő, 30 t/ha termésátlagot ért el, mely többszöröse az országos átlagnak, miközben a gyümölcs mérete és minőség is kiváló. A bemutatott technológiák egy fenntartható, innovatív termesztési rendszer hatékonyságát igazolják.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    A Kácsi gyógyfürdő feltöltődött medencéjének botanikai állapotfelmérése
    Nagy, Márton; Kovács, Szilvia; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
    A Kácsi gyógyfürdő külső medencéjének és mellette lévő vegetációnak (kontroll terület) botanikai állapotfelmérése került felmérésre ezen dolgozatban. A két terület átment cönológiai felvételezésen, vízmintavételen, és ebből lettek vizsgálva a területek között lévő különbségek illetve hasonlóságok. Egy pillanatkép készült a természet állapotáról, aminek eredménye képpen meg lett határozva ezen területek szukcesszionális állapota is. Ezen vizsgálatoknak módszereit, folyamatát, eredményeit, és a belőlük levont következtetéseket tárgyaltam dolgozatomban.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Három juhfajta intenzív hízlalása három báránytáppal
    Barna, Ákos; Komlósi, István; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
    Az eredményes juhtenyésztés kulcsa az optimális technológia kialakítása, amely a mai piaci elvárásoknak megfelelő, jó minőségű árualapanyag előállítását célozza. A dolgozatom során az ellési ciklusban szereplő anyák korát és fajtaösszetételét vizsgáltam, és bemutattam ezek hatását a bárányok súlygyarapodására. A kutatás keretében Lévainé Kele Anita törzstenyésztőnél végzett báránynevelési munkát is szemléltettem, amely egyúttal egy intenzív bárányhizlalási rendszer példájaként szolgált. A kísérlet során három, Magyarországon elterjedt tápgyártó termékét versenyeztettem, hogy megvizsgáljam ezek élettani hatásait a hizékonyságra. Az elemzés célja, hogy tiszta képet kapjunk a különböző tápok hizékonyságra gyakorolt hatásáról. A bárányokra gyakorolt termelési hatások vizsgálata során figyelembe vettem a bárányok születési típusát, ivarát, az anya életkorát, valamint a bárány bemérési súlyát. Ezek a tényezők mind jelentős hatással vannak a hizékonyságra, ezért fontos, hogy a tenyésztési gyakorlat során ezeket figyelemmel kísérjük. Továbbá, a takarmányfogyás alapján kiszámoltam az egy bárányra jutó takarmányköltséget, figyelembe véve a kis- és nagysúlyú értékesítést is. Ez a számítás segít a gazdaságos tenyésztési és hizlalási stratégia kidolgozásában, lehetővé téve a költségek optimalizálását és a nyereség maximalizálását.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    KUKORICA HIBRIDEK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA HOMOK TALAJON
    Kerezsi, Csaba; Dóka, Lajos Fülöp; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
    A kukorica szántóföldi vizsgálata mellett döntöttem, mivel ez a növény globálisan is az egyik legjelentősebb kultúrnövénynek számít. Magyarországon a kukorica a legnagyobb területen termesztett növény, amely nemcsak a takarmánykeverékek alapvető összetevője, hanem az emberi táplálkozásban is egyre fontosabb szerepet játszik, valamint felhasználási lehetőségei folyamatosan bővülnek. Amennyiben sikerül magas termésátlagokat elérnünk anélkül, hogy ez a minőség romlásával járna, a kukorica termesztése a többi növénykultúrához képest jelentősebb anyagi hasznot eredményezhet. Kutatásom központi eleme egy kísérlet, amelyben különböző kukorica hibridek teljesítményét vizsgálom több talajtípuson, azonos tápanyag-ellátottsági körülmények között. A hibrideket egységes kezelési módszerekkel vizsgáltam, és a termés mennyiségi adatait, valamint a betakarításkori víztartalmat elemezve értékelhető a hibridek gazdaságossága. A kísérlet során minden hibrid azonos vetőmag mennyiséggel került vetésre, hogy biztosítsuk az eredmények összehasonlíthatóságát.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    FEHÉRJEPOROK ELEMTARTALMÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA ÉS A FEHÉRJEPOROK FOGYASZTÁSÁVAL KAPCSOLATOS VÁSÁRLÓI SZOKÁSOK
    Nagy, Máté; Béni, Áron; Fekete, István; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
    A 20.századtól napjainkig jelentős változásokon ment keresztül a táplálkozástudomány és az élelmiszeripar. Mindez köszönhető a technológia fejlődésének, amit számos területen megfigyelhetünk. A mai okos technológiák, például az automatizált szenzorok lehetővé teszik a termelési folyamatok pontosabb ellenőrzését, ami csökkentheti a termelési költségeket és növelheti a termelékenységet. Továbbá hozzájárul az élelmiszeripari termékek minőségének és biztonságának jobb ellenőrzéséhez is. Emellett a technológiai fejlődés lehetőséget kínál egy fenntarthatóbb élelmiszeripar kialakítására. Például az energiahatékonyabb termelési folyamatok és a hulladékcsökkentő megoldások segíthetnek csökkenteni az élelmiszeripar környezeti lábnyomát. A technológia mellett nagyban hozzájárult az élelmiszeripar fejlődéséhez a szakértők véleménye és kutatása, ugyanis kezdetben az élelmiszerek tápanyag összetétele és azok szervezetre gyakorolt hatásai nem befolyásolták a fogyasztói szokásokat. Viszont a táplálkozástudományi szakértők felismerték, hogy bizonyos élelmiszerek túlzott mértékű fogyasztása számos egészségügyi problémához vezethet. Ezek az új ismeretek nagyban változtattak a fogyasztók véleményén és szokásain. Napjainkban egyre fontosabbá válik az egészség megőrzése és bizonyos betegségek kockázatát csökkentő összetevőket tartalmazó ételek fogyasztása. A mai napig sok kutatást szentelnek olyan élelmiszerek kifejlesztésére, amelyek egészségmegőrző vagy azt támogató élelmiszerek más néven „funkcionális élelmiszerek”. Egy tökéletes példa erre a sajtfeldolgozás során keletkező savó, amelyet sokáig hulladéknak tekintettek, de a 21. század elején az emberek felfedezték a tejsavóban rejlő lehetőségeket, mert számos bioaktív peptidet és fehérjét tartalmaz, amelyek egészségügyi hatásaik révén nagyban elősegítették új élelmiszerek kifejlesztését. Ilyen a tejsavó fehérje koncentrátum is, amely az egyik legnépszerűbb táplálékkiegészítővé nőtte ki magát. Nem csak a sportolók körében népszerű, mivel ebben a rohanó világban sok embernek nincs elég ideje főzni, ezáltal nem jut a szervezetük elegendő tápanyaghoz. Erre a problémára nyújtanak megoldást a fehérjeporok, amelyeket könnyen el lehet készíteni, és akár a munkahelyünkön is gyorsan tudjuk fogyasztani. Összeségében a fehérjeporok nagyban hozzájárulnak az optimális étrend kialakításához, hisz nagyon gyorsan felszívódnak, szinte teljes egészében hasznosulnak és egy hosszantartó telítettségérzetet biztosítanak a magas fehérjetartalmuknak köszönhetően.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    GÍMSZARVAS GAZDÁLKODÁS A SZINI ERDÉSZET TERÜLETÉN
    Veres , Máté; Szendrei , László; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
    A szakdolgozat célja az volt, hogy összehasonlítsam az egyetemen tanult elméleti tudást a szarvasgazdálkodás gyakorlati megvalósításával, és feltárjam azokat az eltéréseket, amelyek az elméleti modellek alkalmazhatóságát befolyásolják a terepi körülmények között. Az elméleti alapok és a gyakorlati tapasztalatok közötti kapcsolat megértése nemcsak a szarvaspopulációk fenntartható kezeléséhez szükséges, hanem hozzájárulhat a vadgazdálkodási oktatás hatékonyságának növeléséhez is. A dolgozat során végzett elemzések és vizsgálatok rávilágítottak arra, hogy bár az egyetemi tanulmányok által nyújtott elméleti ismeretek szilárd alapot biztosítanak, a gyakorlati alkalmazás során számos olyan tényező léphet fel, amelyek a helyi körülmények függvényében eltéréseket eredményeznek. Ezek közé tartoznak az élőhelyek eltérő állapota, az emberi tevékenységek hatásai, valamint a gazdasági és társadalmi érdekek, amelyek befolyásolják a szarvaspopulációk kezelésének hatékonyságát. Szakdolgozatomban a Szini Erdészet területén zajló gímszarvas gazdálkodást vizsgáltam. A vadgazdálkodás elemzéséhez az OVA (Országos Vadgazdálkodási Adattár) adatait használtam fel, amelyeket Excel-táblázatok segítségével dolgoztam fel és elemeztem. A számításokat követően az eredményeket szemléletes diagramok formájában ábrázoltam, amelyek hozzájárulnak a szini vadászterületen található gímszarvas-állomány helyzetének pontosabb megértéséhez. A grafikonok lehetővé teszik az állomány méretének és minőségének, valamint a gazdálkodás hatékonyságának vizuális megjelenítését.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Maláták és maláta extraktumok hatásának vizsgálata kenyerek sütési tulajdonságaira
    Háda, Gyula; Máthé, Endre; Diósi, Gerda; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
    A sütőipar számos dúsítóanyagot használ, mellyel a termékeit próbálja tetszetőssé tenni a vásárlói számára. Az egyik legfontosabb a kinézet, hiszen a fogyasztó elsődleges benyomását a termék színe, mérete, nagysága, és alakja befolyásolja. Az egyik ilyen dúsítási lehetőség a maláták használata, mely nem újkeletű. A maláta elsődlegesen sörgyártási alapanyag, de magas enzimatikussága malátafajta függvényében járulékos színhatása pozitívan befolyásolhatja a termék kinézetét, színét és állagát. Technológiai feldolgozhatóság szempontjából gázfejlesztő képességet várhatunk, maláta használata mellett mely megfelelő körülmények között szintén pozitív hatást gyakorolhat a termékre.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    A tannin vizsgálata a burgonyabogár imágók viselkedésére
    Almási, Lilla; Nagy, Antal; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
    A burgonya a világ egyik jelentős szántóföldi kultúrája, melynek egyik legjelentősebb kártevője a burgonyabogár. A kártevő elleni védekezés a faj nagyfokú ellenállósága, a számos hatóanyaggal szemben mutatott rezisztenciája és a fogyasztói igények egyidejű figyelembevétele mellett jelentős kihívás elé állítja a növényvédelmet. A burgonyabogár a kártételét a burgonya leveleinek fogyasztásával okozza. Munkám célja az volt, hogy egy az imágók táplálkozását vizsgáló kísérletben teszteljem egy természetes csersav vegyület, a tannin repellens és táplálkozásgátló hatását, a hatás dózisfüggését és egy tapadásfokozó anyag hatékonyságára gyakorolt hatását. Ennek pontos meghatározására a bogarak által elfogyasztott levélfelület méretét használtam a különböző kezelésekben. Az eredmények jól szemléltették a kezelt anyag hatékonyságát. A bogarak mindaddig nem, vagy csak kis mértékben választották a kezelt leveleket, míg a kezeletlen kontroll levelekből fogyaszthattak. A hatás dózisfüggése is megmutatkozott. A nagyobb koncentrációval kezelt leveleken jóval kisebb fogyás volt tapasztalható. A tapadószer részletes hatásának értékelésére, további vizsgálatok szükségesek, de eredményeim így is jól szolgálják a későbbi szabadföldi tesztek tervezését és jelentős lépést jelentenek egy növényi alapú környezetkímélő védekezési mód kifejlesztésében.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Öntözés és tápanyagellátás hatása a csemegekukorica hibridek fejlődésére
    Nagy, Bernadett Tünde; Kutasy, Erika Tünde; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
    Két csemegekukorica hibriden vizsgáltam az öntözés és tápanyagellátás hatását. Négy fajta tápanyagellátási kezelést alkalmaztunk öntözött és öntözetlen parcellákon. Az öntözés hatását a talaj nedvességtartalmának mérésével vizsgáltuk egy méteres mélységben, 6 szinten. A hibrideket levélterület index értékek, növénymagasság, cukortartalom és terméshozam alapján értékeltem. IBM-SPSS 22.0 program által kerültek kiértékelésre az adatok.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Cabernet Sauvignon vörösborok fiziko-kémiai paramétereinek meghatározása
    Hajdu, Zoltán; Czipa, Nikolett; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
    Cabernet Sauvignon szőlőtípusból készült borokat vizsgáltam. Átfogóan írtam a bor történetéről, megjelenéséről illetve annak elterjedéséről a világban. Megemlítettem, hogy mit jelent az, hogy vörösbor, valamint mitől is specifikus maga a Cabernet Sauvignon szőlőfajta. Szó esett a vörösborok alkotóelemeiről. Említésre került a vörösbor gyártás folyamata, valamint kitértem néhány fontosabb, említésre méltó kutatási eredményre, amelyek a vörösborok különféle jótékony hatásait hivatottak bemutatni. A fő paraméterek, amelyeket vizsgáltam a következők voltak: összes polifenol tartalom, flavonoid tartalom, összes titrálható savtartalom, pH-érték, vezetőképesség, színintenzitás, színindex és az elemtartalom. Megállapítottuk, hogy több makro- és mikroelem esetében is jelentős eltérések mutatkoztak a különböző régiókból származó minták között.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Gazdaságilag káros molylepke fajok hosszútávú populációdinamikájának vizsgálata egy debreceni fénycsapda megfigyelései alapján
    Szántó, Konrád; Szanyi, Szabolcs; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
    Földünk népessége rohamos tempóban növekszik. Az ilyen ütemű népességnövekedés nehéz feladatok elé állítja a mezőgazdaságban dolgozó szakembereket, akiknek meg kell oldaniuk ezen növekvő populáció élelmezését. A feladataikat nem könnyítik meg az elmúlt évtizedekben szüntelenül változó klimatikus viszonyok, illetve folyton jelenlevő károsítók sem, amelyeknek szerves részét alkotják a rovarok. Diplomamunkámban a Debreceni Egyetem Növényvédelmi Intézetének bemutatókertjében üzemelő Jermy-típusú fénycsapda adatsorának 1997-től 2019-ig tartó csapdázási időszakának fogási eredményeit értékeltem ki, és az ebből készült táblázatok segítségével diagrammokat készítettem és vizsgáltam a tűzmolyok (Pyraustidae) családjába tartozó három gazdaságilag súlyos károkat okozó fajainak a kukoricamolynak (Ostrinia nubilalis), a muszkamolynak (Loxostege sticticalis) és a tasakosmolynak (Elophila nymphaeata) rajzásdinamikai és populációbeli változásait.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Szex feromonnal kiegészített illatanyag csapdák hatékonyságvizsgálata gamma bagolylepke (Autographa gamma) esetében
    Kécz, Enikő Erika; Nagy, Antal; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
    Az Autographa gamma csapdázása szexferomonnal és illatanyaggal. Az integrált növényvédelem egyik sarkalatos pontja a kártevők előrejelzése, melyre számos módszert köztük csapdák sokaságát fejlesztették ki köztük fény-, szín-, szexferomon és illatanyag csapdákat. Ezekkel a kártevő megjelenését és rajzásának dinamikáját is figyelemmel kísérhetjük. A gyűjtött adatok birtokában a kezelések szükségessége és optimális időpntja egyaránt meghatározható. Ez alapján a kártevők legérzékenyebb fejlődési stádiumában védekezhetünk, amikor a legkevesebb peszticid felhasználásával lehetünk a leghatékonyabbak. Ezen túl bizonyos csapdák a kártevők nagy számban történő befogásával közvetelenül azok gyérítésére is alkalmasak. Ezekkel anélkül csökkenthetjük a kártételt, hogy peszticideket juttatnánk a környezetbe.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Kárpátaljai háztáji vörös- és fehér borok minőségvizsgálati eredményei
    Szűcs, Erika; Fekete, István; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
    A szakdolgozatom célja az volt, hogy rájöhessek arra, hogy a Kárpátalján készített háztáji boroknak megfelelő-e az összes sav, illósav, borkősav tartalma, almasav, fruktóz és glükóz illetve a pH-értéke. Ez számomra azért volt fontos, mivel elengedhetetlenül fontos az, hogy a bor amit fogyasztunk jó minőségű legyen. Szerettem volna tudni, hogy a szülőfalumban készített borok milyen helyet foglalnak el a piacon, mennyire színvonalasak. Másodlagos célom az volt, hogy ezen vizsgálatokkal segítséget tudjak nyújtani a kárpátaljai borászoknak, mivel számukra nincsenek ilyen lehetőség és saját maguk sincsenek tisztában azzal, hogy az általuk készített bor valójában mennyire minőséges. A fentebb említett paramétereknek köszönhetően meg tudtam határozni a borok zamatát, élvezhetőségét és minőségét is.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    3D nyomtatott modellek bevezetése a természetpedagógiába
    Kocsis, Cintia; Gyüre, Péter; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
    A technológiai fejlődés következtében a pedagógusoknak is fel kell venniük a lépést. A 3D nyomtatásnak köszönhetően lehetőség nyílik olyan modellek létrehozására amelyek egyediek. Segíthetnek megérteni és megszeretni az olyan állatokat amelyeket vagy nem szeretnek vagy nem áll módunkban minden alkalommal egy bemutató órára vinni, ilyenek például a hüllők és kétéltűek. Az egyedi tartástechnológiájukból kifolyólag és többek között a változó testhőmérsékletük miatt nem lehet őket minden évszakban bemutató állatként használni. Ezen alkalmakkor lehet kihasználni a 3D modelleket, mint oktatási eszközöket. Így a modern technológiát is bevonhatjuk a természetvédelembe. Olyan gyerekeket is bevonhatunk akik érdeklődése elsősorban nem a biológia körül forog.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Hazánk szőlészete és borászata az Osztrák–Magyar Monarchia idején
    Szabó, Attila; Rakonczás, Nándor; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
    Visszatekintve Európában és a Monarchiában a XIX. század gyökeres változást hoz a szőlőtermesztésnek több mint ezeréves múltjára és hagyományaira. Azzal, hogy bekerült Európába a Phylloxera, a peronoszpóra és lisztharmat hatalmas pusztításba kezdenek a kontinens országaiban. Amelynek hatására létrejönnek és elkezdődnek a nemzetközi kutatómunkák. A nemzetközi kapcsolatok kiépítése segíti a tudás összeadását az országok között. 1850-től kezdve válik fontosabbá a növényvédelem fejlesztése, új vegyszerek készítése és alkalmazása. Trágyázás alkalmazásának mértéke növekszik, a szerves trágya mellett elkezdik nagyobb mértékben használni a műtrágyákat. Csökken, az egy hektárra eső szőlőtőke mennyisége, viszont növekszik a sor és tőtávolság, ami kedvezőbb művelést, metszést, levegősebb állományt hoz létre és a növényvédelmi vegyszerek könnyebb kijutatását teszi lehetővé. Új metszés módok megjelenése, a tőkefejnek új típusú megművelése, azaz már nem csak alacsony törzsű formák vannak előnyben, hanem terjednek a magasabb törzsű tőkék módjai is. Az oltás használatának elterjedése és általánosabbá válása, alany-nemes együttes hatása a termés mennyiségére és a termés minőségre javító hatással van. Azért fontos e korszak, mert a XIX. század szőlészei, borászai és tudományos emberei tették lehetővé a modern kor szőlészetének alapjait, tették le és alapozták meg munkáságaikban azt a szemlélet módot, ami a mai napig hatással vannak a mai szőlészekre, borászokra.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Csemegekukorica (Zea mays convar. saccharata Koern) lombtrágyázási kísérlet eredményei öntözés nélküli és öntözött változatokban
    Májer, Dorina Ágnes; Csajbók, József; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
    Kutatásom célja, hogy feltárjam, milyen pozitív hatásokat gyakorol az öntözés és a tápanyagutánpótlás két kukoricahibrid terméshozamára, paramétereire és beltartalmi értékeire. Dolgozatomban választ kaphatunk a következő kérdésekre: • Hogyan reagál a Tyson és a Dessert R78 csemegekukorica hibrid a cink- és makrotápanyag-utánpótlásra különböző termesztési körülmények között? • Milyen hatással van a cink- és makrotápanyag-utánpótlás a növények növekedésére és fejlődésére, valamint a termés mennyiségére és minőségére? • Megfigyelhetők-e jelentős különbségek a két hibrid között a cink- és makrotápanyag-utánpótlás hatására? A következőkben vizsgálni fogom a termésmennyiséget, növénymagasságot, minőségi- (BRIX), növényfiziológiai értékeket (NDVI, SPAD, LAI) és a termésképző elemeket, ugyanis a maximális hozam és minőségi termék előállítása érdekében, elengedhetetlen a növények folyamatos monitorozása.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Nedvességmegőrző anyagok tesztelése tőzeg alapú palántanevelő közegben paradicsom és uborka palántanevelése esetén
    Simon, Lidia; Sinka, Lúcia; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
    A klímaváltozás jelei már egyre több kérdést vetnek fel, és mivel olyan szélsőséges jelenségekhez vezetnek, mint a hőhullámok vagy a szárazság, ezért fontosnak találtam olyan készítmények tesztelését és vizsgálását amelyek mindenki számára hozzáférhetők és a nedvességmegőrzésben van szerepük. Így indult a kísérlet a Debreceni Egyetem üvegházában, és a felhasznált készítmények a következők voltak: Vízőr, Aquaperla, Stockosorb, Transformer és a Perlit. Ezeket a nedvességmegörző anyagokat olyan fajtákon vizsgáltam, amelyeket nagyobb területeken termesztenek és leginkább elterjedtek az országon belül. Ezért lettek a kísérlet alanyai paradicsom és uborka palánták.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Étkezési tojástermelés gazdasági helyzetének bemutatása adott családi gazdaság példáján keresztül
    Hajdu, Petra; Szőllősi, László; DE--Gazdaságtudományi Kar
    A szakdolgozatomban a családi gazdaságunk helyzetét szertném bemutatni. A legfontosabb kérdés számomra az volt, hogy gazdaságosan tudjuk-e ebben a formában a termelést csinálni. A pénzügyi adatokat elemeztem és összegeztem, következtetéseket vontam le. A családi gazdaságunk helyzete jónak mondható a piacon. A kistermelőknek annyiban nehéz boldogulni az országban, hogy nagyobb az előállítási költségük, mint egy nagyvállalkozásnak, aki kisebb költséggel képes ugyanazt előállítani. A vásárlók és kereskedők az olcsóbb tojást keresik és nem mindig a minőséget. Nehéz felvenni a versenyt és felkeresni értékesítési csatornákat magasabb előállítási költségekkel.