Hallgatói dolgozatok (Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
Böngészés
legfrissebb feltöltések
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 6187)
Tétel Korlátozottan hozzáférhető NÖVÉNYI KIVONATOK ALKALMAZÁSA A SALÁTA ÉS AZ ALMA POSZTHARVESZT KÓROKOZÓI ELLENKardos, Emma Lilla; Karaffa, Erzsébet Mónika; Ludman-Mihály, Kata; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA fogyasztói társadalom kialakulása a gazdasági és technológiai változások eredménye, amelynek során a fogyasztás fokozatosan átalakult a túlélés eszközéből az egyéni identitás és társadalmi státusz meghatározójává. A mezőgazdasági forradalom és az iparosodás során a technológiai fejlődés lehetővé tette az élelmiszerek tömeges termelését és globális szállítását, amely a fogyasztás növekedéséhez vezetett, de egyúttal az élelmiszer-pazarlás problémáját is előidézte. A nem megfelelő élelmiszer-ellátási láncok, vagy a fogyasztók tájékozatlansága okán, jelentős élelmiszer-veszteségek keletkeznek, különösen a tárolás és szállítás során. Ezek komoly fenntarthatósági és gazdasági kihívásokhoz vezetnek. A világ élelmiszer-termelésének jelentős része kárba megy, különösen a gyümölcsök és zöldségek esetében, amelyek érzékenyek a környezeti hatásokra. Ezen belül a legnagyobb kárt a betakarítás utáni veszteségek okozzák. A friss gyümölcsök és zöldségek jelentős gazdasági és táplálkozási értékkel bírnak, de különösen érzékenyek a romlást okozó mikroorganizmusokra, mint például a Botrytis cinerea és a Penicillium expansum. Ezek a kórokozók nemcsak a termék minőségét rontják, de gazdasági veszteségeket is okoznak. A posztharveszt technológiák fejlesztése, valamint a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok egyre nagyobb figyelmet kapnak, különösen a természetes eredetű, antimikrobiális tulajdonságokkal rendelkező kivonatok alkalmazása révén. A dolgozat célja a növényi kivonatok felhasználási lehetőségeinek vizsgálata a saláta és az alma posztharveszt kórokozói ellen. A kísérletek során vizsgált három növényi kivonat – az olajfa (Olea europaea), a fekete áfonya (Vaccinium myrtillus) és a fekete szeder (Rubus fruticosus) – mindegyike olyan bioaktív vegyületeket tartalmaz, amelyek antimikrobiális hatással bírnak. Az eredmények alapján a Penicillium expansum növekedésének vizsgálata során a kivonatok hatására nem volt jelentős gátlás megfigyelhető, még a legmagasabb koncentráció esetében sem. A Botrytis cinerea esetében viszont a kivonatok gátló hatása egyértelműen érzékelhető volt általánosan a 13. napig, ezután a penészgomba növekedése felgyorsult, ami az idő múlásával a kivonatok hatékonyságának csökkenésére utalt. Az in vivo kísérletek során, az almában nem mutatkozott jelentős különbség a kontroll és az extraktumokkal kezelt gyümölcsök között, mert a kórokozó nem tudott a magházig hatolni, így nem tudta kifejteni hatását. Ezzel szemben a salátán egyértelműen látható volt a kivonatok gátló hatása a Botrytis cinerea gyorsabb növekedésének ellenére is. A különböző anyagok közül mindegyiknél a legtöményebb, 100%-os oldatuk bizonyult a leghatékonyabbnak. Az O. europaea kivonat mutatta a legnagyobb gátló hatást, majd a V. myrtillus, és végül a R. fruticosus kivonat, amely a legkevesebb hatást fejtette ki a salátaleveleken. Főleg a jégsalátán mért eredmények alapján, a kísérlet során megfigyelt penészgombák növekedésének mérséklődése rávilágított arra, hogy ezeknek a növényi kivonatoknak az alkalmazása hatékony lehet a posztharveszt kórokozók elleni védekezésben. Ehhez hozzájárul, hogy az extraktumok természetes eredetűek, viszonylag könnyen fenntarthatóak és környezetkímélő alternatívát nyújtanak a szintetikus vegyszerekkel szemben. A dolgozat hozzájárul ahhoz a tudományos diskurzushoz, amely a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok és a természetes eredetű védekezési módszerek iránti érdeklődést erősíti.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A HŐSTRESSZ HATÁSA A TEJELŐ TEHENEK TERMELÉSÉRE ÉS A BIKÁK HASZNÁLATÁNAK VIZSGÁLATA A HAJDÚBÖSZÖRMÉNYI BÉKE MEZŐGAZDASÁGI KFT-NÉLKiss, Noel Márk; Novotniné Dr. Dankó, Gabriella; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA tejtermékek, valamint a tej irányába jelentősen növekvő kereslet következményeként a múlt évszázad utolsó 20-30 évében a termelt tej mennyisége is növekededésnek indult. Ezeknek az elvárásoknak leginkább a holstein-fríz fajta felel meg a legjobban, mely egy laktációs periódus alatt képes akár a tízezer kilogrammot vagy az ezt akár meg is haladó mennyiségű tej termelésére, következésképpen meghatározóvá vált a hazai állattenyésztésben. A tejelő állatokkal foglalkozó állattenyésztési gazdaságok egyik legkomolyabb termelési, gazdasági problémája a masztitisz és az ennek következményeként keletkező gazdasági veszteség. A magas szomatikus és csíra sejtszámmal rendelkező tejnek csökken a beltartalmi és az élvezeti értéke, a feldolgozhatóság minősége, és a feldolgozás következtében megnyerhető termékek száma és színvonala, mely a fogyasztók egészségi állapotát is veszélyezteti. A kiváló tejtermelésű tehenek egyik fő gondja a mikroorganizmusok által okozott tőgygyulladás kialakulása, mely probléma forrása a tartástechnológia és a nem megfelelő takarmányozás is lehet. A nagy genetikai képességgel rendelkező fajták, mint például a holstein-fríz tejelő szarvasmarha is, rendkívűl érzékenyen reagálnak a nyári hőségre. A nyári időszak során komolyabb mértékben csökkenésnek indul a tejtermelés és romlik több szaporodási mutató is. E mögött az áll, hogy az állat szervezete az étvágy csökkenésével próbálja szabályozni a metabolikus hőtermelés nagyságát, melynek következtében kevesebb energiát tud fordítani a termelésre. Nem kizárólag a termelés, de még az állatok természetes ellenállóképessége is csökken ilyenkor, jelentősen megnő az állományon belüli megbetegedések száma. Egy modern és fejlett tejtermelő szarvasmarhatelepen hatékony hőstressz elleni védekezés kell a veszteségek mérséklésére. A tenyészbika kiválasztása kulcsfontosságú szerepet játszik a szarvasmarha tenyésztés sikerében, mivel a bika genetikai tulajdonságai nagy hatással vannak az utódok termelési képességeire, egészségére és a fajta javítására. A jó tenyészbika kiválasztása javítja a jövőbeli állomány termelési eredményeit, legyen szó hús vagy tejtermelésről. A tenyésztési célok alapján a bikák genetikai értékelését végzik, amely figyelembe veszi a termelési (tej, hús vagy szaporodási tulajdonságok), szervezeti és egészségi jellemzőket. A bikák teljesítményvizsgálata és az utódellenőrzés a legfontosabb eszköz a genetikai előrehaladás biztosítására. Vizsgálataimat a Hajdúböszörményi Béke Mezőgazdasági Kft. Dorogi úti szarvasmarha telephelyén végeztem 2024. február és 2024. október között, ahol 1900 db holstein fríz tejelő tehén és 130 db magyartarka tehén van, melyeket együtt tartanak és takarmányoznak. Diplomadolgozatom tárgyaként azért választottam a szarvasmarha hőstressz valamint a tőgygyulladás vizsgálatát a Dorogi szarvasmarhatepre vonatkozóan, mert fontosnak tartom a tőgyegészségügyet és a fejési technológia fejlődését egy valós szarvasmarha telep esetében, mert sok esetben a menedzsment és technológiák pontos betartása nagy előre lépést jelenthet egy tejelő szarvasmarha telep életében. A telepen naponta 2 fejési időszak van, de törekednek arra, hogy a napi 3-szori fejés megvalósulhasson, azokat a csoportokat akikkel elkezdik a fejést, igyekeznek a fejési időszak végén újra megfejni harmadik alkalommal is. A telepen működő 80 állásos karusszel fejőház ugyanakkor elavult, korszerűsítésre szorul a fejéstechnológia a telepen. A karusszel fejőházak beszerzése és telepítése jelentős költségekkel jár. A mechanikus alkatrészek kopása, a szoftverfrissítések és a rendszeres ellenőrzések elengedhetetlenek a hosszú élettartam és a hatékony működés érdekében. Véleményem szerint nem éri meg a fejőházat felújítani. Javaslom, hogy a karusszeles fejőházat a jövőben cseréljék le robotos fejéstechnológiára. Ennek az oka egyrészt az, hogy évről évre csökken az élőmunkaerő száma a telepen és Magyarországon egyaránt, ezáltal a gazdák rákényszerülnek a fejőházak modernizálására. Másrészt az elavult fejőház felújítási költsége rendkívűl drága és jobban járnak azzal, ha áttérnek a robotos fejéstechnológiára. Habár a fejőrobotok beszerzési költségei magasabbak lehetnek kezdetben, hosszú távon jelentős megtakarítást jelenthetnek a munkaerőköltségek csökkentése és a hatékonyabb erőforrás felhasználás révén. Az automatizált műveletek általában kevesebb vegyszert és erőforrást igényelnek, mint a hagyományos módszerek. 2023-ban a telepen 41 bika spermájával termékenyítettek, melyek között volt holstein-fríz (HF), kék-belga (KB) és magyar tarka (MT). A termékenyítés száma szerint csoportosítottam a bikákat 3 csoportba: 1-10 alkalommal használt, 11-24 alkalommal használt és 66-889 alkalommal használt bikák. Azt vizsgáltam, hogy miért használják kevesebbszer vagy többször az adott bikákat. A holstein-fríz bikákat általában a tejtermelés javítására használják, míg a kék-belga bikák fontosak az izomzatuk és a húsminőségük miatt. A magyar tarka bikákat pedig kettős hasznosításra tenyésztik (tej és hús), így rugalmasabbak a különböző gazdasági célok elérésében. Holstein-fríz bikákat gyakran használnak azok a telepek, amelyek a magas tejhozamra koncentrálnak. A Hajdúböszörményi szarvasmarha telepen különböző tenyésztési célok vannak. A telepen mindig az a fő cél, hogy genetikailag előrébb jussanak a tehenek mind a termékenyítés, mind a küllem szempontjából. A telepen cél még a tejtermelés optimalizálása, a kiváló minőségű tej előállítása és az állatok egészségének és jóllétének biztosítása. Az extra minőségű tej alapja a megfelelő higiénia. A tőgy és a lábszerkezet javítása kulcsfontosságú a termelési hatékonyság és az állatok jólléte szempontjából, a tőgy egészsége közvetlenül befolyásolja a tejtermelést. Egy jól fejlett, egészséges tőgy képes nagyobb mennyiségű tej előállítására, és a tejminőség is jobb lehet. Az egészséges lábszerkezet pedig biztosítja, hogy az állatok képesek legyenek mozogni, legelni és a gazdasági evékenységekben részt venni. A lábproblémák, mint például a talpbetegségek és a deformitások, fájdalmat okozhatnak és csökkenthetik az állatok teljesítményét. A tehenek termékenyülési arányát is bemutattam, amely igen változó volt a 2023-as évben, 10 és 91 % közötti. A jobb termékenyülési arány elérése érdekében különböző ivarzás-szinkronizálási technikákat használnak a telepen, melyek közül a PRID (Progesterone Releasing Intravaginal Device) és a PROV (Prostaglandin Releasing Device) a két leggyakrabban használt ivarzásszinkronizáló eszköz, illetve használják még a SZIN, SZIN2 és SZINK technikákat is.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Sekély-tározás megvalósításának vizsgálata a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság 10.08. számú karcagi belvízvédelmi szakaszának területénRichter, József Richárd; Prof. Dr. Nagy, Attila; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA 19. században végrehajtott folyószabályozási munkák jelentősen csökkentették a folyók árterületeit, az árhullámok által elöntött területek nagyságát, valamint új területeket nyitottak a mezőgazdasági termelés számára. Az éghajlatváltozás hatásai egyre komolyabb mértéket öltenek. Talán a leglátványosabb változásként az évszakok összemosódását, a csapadékok eloszlásának hektikusságát és az egyre hosszabb és forróbb hőhullámokat emelhetjük ki, melyek a társadalmon túl a mezőgazdaságot is kihívások elé állítják. Diplomadolgozatomban az éghajlatváltozás vízgazdálkodásra gyakorolt hatásain belül a helyben keletkező vizek megtartására vonatkozó vizsgálatokat végeztem Karcag város térségében. Az ArcGIS Pro térinformatikai szoftver segítségével meghatároztam, hogy melyek azok a lehetséges területek, melyek helyben keletkező vizek megtartására alkalmasak. Ehhez áttekintettem, hogy hol találhatóak rossz minőségi osztállyal rendelkező mezőgazdasági területek. Megvizsgáltam, hogy ezen rossz minőségű területeken belül hol helyezkednek el azon területrészek, amik belvízi elöntésre hajlamosak. Ezt az áttekintést egy 2016-ban belvizes időszakban készített, kiértékelt műholdfelvétel alapján tudtam megtenni. Ehhez több variációban hozzárendeltem különböző, elméleti elöntési síkokat (84,00 mBf, 84,50 mBf, 85,00 mBf). A három variáció közül a 85,00 mBf-i elöntési síkhoz tartozó, 1152,78 ha vízborítás, illetve az ebben, felszíni elöntés formájában helyben tartható, mintegy 5 436 em3 vízmennyiség megőrzése már a térség számára is meghatározó lépés lehet, ami a hazai vízgazdálkodás számára társadalmi elvárásként megfogalmazott vízvisszatartást hivatott megvalósítani. A Kecskeri-pusztán megvizsgált mintaterületen maximálisan visszatartható víz 85,80 mBf-i elöntési szinten 2 623 em3, viszont ebben az esetben csak a vízgazdálkodási érdekek érvényesülnek. Véleményem szerint a legideálisabb tározási szint-tartomány 85,25-85,50 mBf között van és reális eséllyel megvalósítható. Ebben a tartományban minimálisan közel 1 000 em3 víz tartható/helyezhető el a tájba, ami akár 1 600 em3-t is meghaladhat (tározási szinttől függően). A létrejövő vizes élőhelyek ökoszisztéma szolgáltatást is nyújtanak a társadalom számára. Ehhez azonban arra van szükség, hogy a vízgazdálkodást végző állami szervezetek számára legyen hely a vizek megtartására. Ezt a jogszabályi háttér átalakítása nélkül nem lehet megvalósítani, hiszen napjainkban a vízgazdálkodási szempontok alárendelt szerepet játszanak pl.: a mezőgazdasági termeléssel szemben. A jelenlegi birtokviszonyok sem támogatják a vízvisszatartást, hiszen a belvízi elöntésekkel sújtott területek magántulajdonban vannak, ahol a víztöbblet és a vízhiány sem kívánatos. Megoldás lehet, hogy az Állam megvásárol olyan rossz minőségű területeket, ahol a vizek helyben tartására, vagy irányított átvezetésére teret nyer a vízügyi ágazat anélkül, hogy az jogi következményekkel járna. Úgy vélem, hogy az általam tett megállapítások megvalósításához igen komoly társadalmi, vízgazdálkodási és természetvédelmi érdek fűződik. Egy nálam idősebb természetvédelem iránt elkötelezett jó ismerősöm elmondása szerint, egykoron őket szakmagyakorlás során úgy szocializálták, hogy: „A vízügy a természetvédelem legnagyobb ellensége.” Meggyőződésem, hogy ez nem igaz! Álláspontom szerint a vízgazdálkodás és a természetvédelem nem ellenlábasa egymásnak. Hiszem, hogy kialakulhat egy olyan mindenki számára megfelelő „win-win” helyzet, ami vízgazdálkodási szempontból előnyös, a biodiverzitás megőrzésében jótékony, a mikroklímára, talajvízre gyakorolt hatásaiból eredően a szomszédos mezőgazdasági területek számára is kedvező.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A takarmánykukorica precíziós vetéstechnológiájának agronómiai értékeléseTar, István Dávid; Vad, Attila Miklós; Virág, István Csaba; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA kukorica világszinten fontos élelmiszer-, takarmány- és ipari növény, termőterülete folyamatosan növekszik. A klímaváltozás okozta szélsőséges időjárási tényezők komoly veszélyt jelentenek a termesztett növényeink termés stabilitására, ez alól a kukorica sem kivétel. A precíziós gazdálkodás napjaink innovatív agrotechnikai megközelítése, amely a termésbiztonságot nagymértékben növelheti és a költségeket csökkentheti azáltal, hogy segítségével képesek lehetünk nagyobb mértékben kihasználni a talajokban és az általunk használt hibridekben rejlő genetikai potenciált. Az egyik legfontosabb agrotechnikai elem a vetés, melynél fontos, hogy a precíziós agrotechnikai eszközök alkalmazásával képesek legyünk kialakítani a megfelelő talaj-mag kapcsolatot, ezzel biztosítva az optimális környezeti feltételeket a növényünk számára, ezzel elősegítve az egyenletes kelést, valamint a termés hozamot. A vetésnél továbbá fontos, hogy ügyeljünk a vetés sebességére is, hiszen az ideálisan megválasztott vetési sebességgel még nem okozunk kárt a vetés minőségében, viszont képesek lehetünk a területteljesítmény növelésére és a költségek csökkentésére. Mivel egy már fejlett, ám folyamatosan fejlődő technológiáról beszélünk, kiemelten fontos az olyan mérföldkövek kutatása, amelyekre már kész megoldásokat kínálnak a hazai és nemzetközi vállalatok. Ennek érdekében kutatásomat az amerikai Precision Planting és a magyarországi KITE Zrt. vállalatok közös munkájával végeztem. Célom az volt, hogy feltérképezzem, hogyan befolyásolja a precíziós vetéstechnológia alkalmazása a kukorica terméshozamát Magyarországon. A vállalatokkal együttműködve olyan módszereket kerestünk, amelyekkel optimalizálható a vetés sebessége és a talaj-mag kapcsolat kialakítása, továbbá figyelemmel kísérhető a növények kezdeti fejlődése, valamint ennek a termésre gyakorolt hatása.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Tejelő Tehenek Hőmérséklet-Változásának VizsgálataJuhász, Ádám; Czeglédi, Levente; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA kísérletre 2023. június 23- július 6.-között, a Somogy megyei Homokszentgyörgyön, a Bos-Frucht Agrárszövetkezet telepén került sor.. Kutatómunkámban 36 állat vett részt, amelyek közül 18-an az első, 18-an a második laktációjukban voltak. A kísérlet indulásakor az állatok átlagosan a laktációjuk 149 nap ± 30. volt, a napi tejtermelésük pedig 48,46 kg±10,68 volt. Kísérletünkben négy paramétert vizsgáltunk: Relatív páratartalmat, Teremhőmérsékletet, Rektális hőmérsékletet, és Test felszíni hőmérsékletet. A rektális hőmérséklet átlaga a 14 nap alatt, a délelőtti órákban 37,87 Celsius fok ± 0,60, délután pedig ez az érték 38,204 Celsius fok ± 0,63. A tőgy hátulsó felén mért hőmérséklet délelőtti átlaga 35,309 Celsius fok ± 1,29, a délutáni pedig 36,089 ± 1,452 volt. Az istálló hőmérsékletek átlaga 22,31 ± 2,81 Celsius fok volt délelőtt, délután ez az érték 24,58 ± 2,01 Celsius fok volt.A páratartalomra vonatkozó értékek átlaga délelőttönként 0,74 ± 0,08, míg délután 0,66 ± 0,13. A THI értékekre kapott eredmény délelőtt 69,97 ± 4,17, délután 72,64 ± 2,71 volt. Minden esetben különbséget tapasztaltunk a délelőtti és délutáni értékek között a vizsgált paramétereinkben. Mindemellett egyetértek azzal a gondolkodásmóddal, miszerint egy mérési adatból nem lehet megbízható következtetést levonni. Kombinálni kell a különböző mérési módszereket, hogy a hőstresszel a lehető leghatékonyabban felvehessük a harcot.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Nagyerdei Erdészeti Erdei Iskola egy programjának hatása alsós diákok természetismereti tudásáraKaplonyi , Gergő Máté; Varga, Zsuzsanna; Somné Huszti, Anett; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarSzakdolgozatomat, a Nagyerdei Erdészeti Erdei Iskolában készítettem, ahol különböző alsós diákokat mértem fel. Felmérésem célja, megtudni, hogy milyen mértékű tudással rendelkeznek az első és második osztályos tanulók, mivel az Ő évfolyamukban nincs a tantervben a környezetismeret óra. A diákok megérkezésükkor kitöltötték az általam készített feladatlapot, melyet tanösvénytúra és különböző szakmai előadások után újra kitöltöttek. Kutatásom során, a két feladatlap eredményei közti különbséget vizsgálta és elemeztem, majd az eredményeket diagrammok segítségével ábrázoltam.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Lovak HRV vizsgálatának alkalmazhatóságaDóri, Kitti; Szabó, Csaba; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarSzakdolgozatom a lovak HRV vizsgálatának részleteit és alkalmazhatóságát mutatja be. Ez a kutatási terület egyre nagyobb figyelmet kap a lovassportokban, az állatjólét és az állategészségügy szempontjából. Alapul vesz különböző lovassportokat, mint a díjlovaglás, díjugratás és távlovaglás. Ezen kívül összevetésre kerül a HRV mérésére szolgáló Polar készülékek és az EKG készülékek, hogy kiderüljön hitelesen alkalmazhatóak-e a mindennapok során. A lovas hatása a lovakra is előtérbe kerül a szívfrekvencia-variabilitás tekintetében. Úgy gondolom fontos ennek a kutatási területnek a részletes feltárása, hiszen a HRV monitorozása segít megérteni a ló fizikai állapotát, stressz és fáradtság észlelését, az egészségi állapotát, mindemellett az edzések során alkalmazva ezt a módszert lehetőség nyílik a tréningprogramok optimalizálására ezzel elősegítve a teljesítmény javulását.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A granulált baromfitrágya, a műtrágya és a prohumin hatásának vizsgálata a kukorica tápanyaggazdálkodásáraBraun, Fanni; Szabó, András; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA diplomadolgozat témája a különböző tápanyagok hasznosulásának vizsgálata. Összehasonlítja a granulált baromfitrágyát a műtrágyák hatásaival, prohumin kiegészítéssel. A kísérletben látványosak a szerves trágyázás pozitív hatásai, melyek termésmennyiségben, levélanalízis eredményekből is láthatók. 8 kísérleti parcellát állítottam be. A kísérlet céljai között szerepelt a vízmegőrzés, a felmelegedő időjárás, kevesebb csapadék végett. Erre a környezeti változásra is keresi részben a megoldást.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Eurázsiai hód (Castor fiber) elterjedése és kártétele Sárospatak térségébenVajkó, Ádám; Tóth, Norbert; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarAz eurázsiai hód, mely több, mint 150 évvel ezelőtt kihalt Magyarországon a kezdeti visszatelepítési programok és a jelenlegi visszavándorlás következtében ismét kezdi visszafoglalni eredeti élőhelyét. Egyre több hazai álló és folyóvizünkben fellelhető, többek között a Bodrogon és annak Bodrogközi holtágaiban egyaránt. Kutatásom során ezeken a területeken élő hódcsaládok territóriumában fellelhető várakat térképeztem fel, valamint táplálkozásuk során kidöntött fafajokat mértem és az itt élőkkel való konfliktusukat vizsgáltam. A Bodrogon 2 territórium, a Keleti-Holt-Bodrogon 1 territórium fővárait vizsgáltam, 20 méteres körzetben minden kidöntött és még álló fa alapján táplálkozásukat tekintve keresle-kínálat függvényt felállítva. Meghatároztam a mért fafajok törzskerületét, mely alapján egyértelműen megállapítható, hogy a nyárak (Popolus spp.) és fűzek (Salix spp.) alkották a keresett faj fő táplálékbázisát. Dolgozatom utolsó részében Google Forms formájában kérdeztem meg a kitöltőket az eurázsiai hód hazai vizekben való jelenlétének megítéléséről. Felmértem a megkérdezett 150 embert, ismerik-e az állatot és hol találkoztak vele. Harmadik kérdésem az állatok jelenlétére, környezetünkre gyakorolt hatására terjedt ki, mely alapján a természetre jó, vagy elfogadható hatást gyakorolnak a hódok. Ezt a két lehetőséget a megkérdezettek 80%-a jelölte. Negyedik és ötödik kérdés a hódok általi károkozásra irányult, itt csekély mennyiségű kárt jelentettek, főként vadászok és a természetvédelemben résztvevők, a cégek által üzemeltetett vadász les és madármegfigyelő torony megjelölésével. Utolsó kérdésemben kifejtette, hogy az eurázsiai hód jelenleg védettséget élvez. Megkérdeztem, véleményük szerint, státuszuk vadászhatóvá tétele megoldást jelentene az esetleg felmerülő problémák kezelésére? Ebben az esetben a válaszadók egyharmada egyértelműen támogatna efféle kezdeményezést, amely szerint az állományuk szabályozásával a fennálló konfliktusokat kezelni lehetne.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Egy kezdő tanár nehézségei és kihívásai a tanári pályánTaskovics, Tamara; Szűcs, Tímea; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA dolgozat a pályakezdő tanárok nehézségeit és kihívásait vizsgálja a tanári pálya korai szakaszában. A kutatás rávilágít arra, hogy a tanárok nemcsak tudást közvetítenek, hanem kulcsszerepet játszanak a diákok kognitív, érzelmi, szociális és fizikai fejlődésében is. Különösen a pályakezdő tanárok számos kihívással néznek szembe, mint például az osztálytermi menedzsment, a tananyagtervezés, valamint a szakmai közösségbe való beilleszkedés. A kutatás részletes kérdőívek segítségével gyűjtött adatokat a pályakezdő tanárok tapasztalatairól és a sikeres szakmai beilleszkedéshez szükséges támogatásokról. Az eredmények rámutatnak, hogy a kezdő tanárok számára az osztálytermi fegyelem fenntartása és a hatékony tanulási környezet kialakítása jelentős kihívást jelent.Tétel Korlátozottan hozzáférhető TORMAFÖLDEK FÖLDIBOLHA KÖZÖSSÉGÉNEK ÉS A FAJOK ILLATANYAGOKKAL SZEMBENI REAKCIÓJÁNAK VIZSGÁLATANagy, Roland; Nagy , Antal; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA torma az évek alatt Hajdú-Bihar vármegye egyik legfontosabb kultúrnövényévé nőtte ki magát. Az itt élő emberek megélhetése mellett fontos az egész nemzetgazdaságnak, mivel egész Európában itt termesztik legnagyobb volumenben ezt a gyökérzöldséget. A kísérletem célja az volt, hogy megtaláljam a tormabolhát csalogató illatanyagot, valamint új, hatékony földibolhákat csalogató táplálkozási attraktánst találjak, valamint megerősítsem a már eddig is ismert vegyületek hatékonyságát. A kalapcsapdákba ennek megfelelően tíz különböző izotiocianát-alapú illatanyag hatékonyságát vizsgáltam. Ezek közül a butil izotiocianát, allil izotiocianát, fenetil-izotiocianát, 3-butenil-izotiocianát illatanyagokat korábbi földibolhákra irányuló kísérletekben is alkalmazták. A benzil izotiocianát, etil-izotiocianát, 2-fenetil izotiocianát, izopropil-izotiocianát, sec-butil-izotiocianát és E2-butenil-izotiocianát illatanyagok földibolhákra gyakorolt hatása azonban még ismeretlen, de potenciálisan alkalmasak lehetnek a célfajok vonzására.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A hozambecslés térinformatikai alapjaiSerestyén, Zsolt; Ragán, Péter; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA globális felmelegedés, a folyamatos népességnövekedés, a növekvő igények és a csökkenő termőterületek miatt nagyobb mennyiségeket , jobb minőségben kell majd a jövőben termelnünk lehetőleg környezettudatosan, és gazdaságosan, ami véleményem szerint a precíziós gazdálkodás használata nélkül nem lesz lehetséges. Munkám során a hozambecslést vizsgáltam térinformatika alapján, őszi búza és kukorica kultúrában. Ismertettem a vizsgált növényeket, azok termesztéstechnológiáját, a vizsgált hibrideket a kísérlethez használt programot, illetve hozammérő készletet és a saját módszeremet. Dolgozatomban bemutattam a kísérlet helyszínét a saját családi gazdaságunkat, a kísérletben használt fajtákat és a kísérlet eredményeit.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az állománysűrűség és nitrogéntrágyázás hatásának vizsgálata őszi búza állománybanUgrai, László; Dóka, Lajos Fülöp; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA növénytermesztés során fontos a termesztett növény genotípusának megválasztása, termesztésével kapcsolatos ökológiai igények ismerete és az agrotechnika alkalmazása. A növénytermesztés sikerességét az agrotechnikai elemek helyes elvégzésével befolyásolhatjuk a leginkább. Szakdolgozatomban a kivetett vetőmag- és tavasszal kijuttatott nitrogén tartalmú műtrágyamennyiséget vizsgáltam az őszi búzánál. Szakdolgozatomban a fent említett tényezők mentén különböző vizsgálatok eredményeit elemeztem. Vizsgáltam a négyzetméterenként számolt kalászok alakulását, növény magasságát, a kalász hosszúságát, az egy kalászban kinevelt szemek számát, az ezerszemtömeget és bizonyos minőségi paramétereket. Általánosan elmondható, hogy az alkalmazott vetési normákon belül a nitrogén műtrágya növelésével a legtöbb elvégzett vizsgálat eredményeiben emelkedés tapasztalható egy bizonyos pontig, amikortól esés tapasztalható. Ez feltehetően a termésdepresszió jelenlétére utal. A növény vegetatív vizsgálatai során a kezelésekre ellentétesen reagált a növény, mint a kalásszal és minőségi paraméterekkel kapcsolatos vizsgálatokkor. A kalászok száma és a növény magassága a növény sűrítésével növekedett, a kalászok hosszúsága, a benne kinevelt szemek száma és a minőségi vizsgálatok értékei csökkentek.Tétel Korlátozottan hozzáférhető AZ ÉLELMISZERPAZARLÁS ÉS -MENTÉS JELENLEGI HELYZETE MAGYARORSZÁGONFurák, Janka; Kiss, Dóra; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarAz elmúlt évtizedekben a világ fejlődésével, a népesség növekedésével és az országok közötti élelmiszer kereskedelem terjedésével a kereskedelmi forgalomban kapható élelmiszerek palettája megváltozott. Az imént említett pozitív irányú elmozdulások a termékek mennyiségére, minőségére és változatosságára is hatással voltak. Az emberek új dolgokra, új élelmiszerekre (vegán, egészséges, cukormentes, félkész, kész, elősütött stb.) való igénye rohamosan emelkedett. Emellett a jóléti és kevésbé tudatos társadalmakban nagymennyiségű élelmiszerhulladék keletkezik a kereskedelemben és a háztartásokban egyaránt. Napjainkban az élelmiszerpazarlás globális problémát jelent, melynek megoldására egyre több lehetőséget ismertetnek az erre szakosodott szervezetek. Szerencsére, az élelmiszerhulladékok mennyiségének csökkentése és azok kezelése az elmúlt években egyre nagyobb hangsúlyt kapott, mind a társadalmi, mind a kereskedelmi, mind a politikai körökben. A jogszabályokkal és rendeletekkel történő szabályozás egyre hangsúlyosabb. A kutatások azonban azt is bebizonyították, hogy az élelmiszerhulladék jelentős mennyisége (55-70%) a háztartásokból származik, így globális megoldást csak az jelentheti, ha a fogyasztók környezettudatosabbá válnak. Ezzel a tudatosággal tudjuk azt biztosítani, hogy a jövő generációinak is megfelelő környezetet biztosítsunk. Azt gondolom, hogy a jelen feladata egy élhető jövő biztosítása. A kereskedelmi láncok minőségivezetőivel a NÉBIH munkatársainak segítségével interjúkat folytattam, melynek köszönhetően megismerhettem az élelmiszermentés nehézségeit, annak pozitív és negatív hatásait a vállalatra. Az interjúztatás során a cél az volt, hogy legalább 1-1 kis-, közepes-, és nagykereskedelmi lánctól információkat szerezzek annak érdekében, hogy átlássam azt, hogy a különböző szinteken, milyen nehézségek jelentkeznek. A fogyasztói vélemények, tapasztalatok feltárásához, egy anonim kérdőív kitöltését kértem az átlag fogyasztóktól. A kérdéseimet előre alaposan átgondoltam, és a kereskedelmi láncoknál kapott információkhoz igazítottam. A kiértékelés során olyan szempontokat is figyelembe vettem, hogy a kitöltő melyik korcsoportba tartozik és hogy milyen típusú településen él. Remélem, hogy az általam összegyűjtött információk és azok feldolgozása egy lépéssel közelebb vihetik a társadalmunkat a tudatossághoz és egy élhető jövő megteremtéséhez.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Google Earth engine based machine learning approaches for robust crop identification and water balance estimation in eastern HungaryBurganakov, Ulukbek; Fehér, Zsolt Zoltán; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarRecently, water shortage has increasingly threatened agricultural production and ecological health in many parts of the world. Water is scarce in regions like Debrecen, Hungary, where climate change exacerbates the situation. This study explores the use of satellite data in crop classification for water management, analyzing how crop variety influences water consumption and evapotranspiration (ET), with a focus on crop selection to achieve sustainable water use. The research examines the 2022 drought and how crop classification, combined with a machine learning technique can identify water-intensive crops and encourage efficient water use. A Random Forest, Classification And Regression Trees, and Support vector machine model were trained, and its accuracy was evaluated using a confusion matrix and other metrics. The land cover map and 2021 ground truth data showed a higher overall accuracy of the Random Forest model 95%, with a Kappa coefficient of 92%, indicating the model performed exceptionally well. Based on these results, the model was applied to the years 2019, 2020, 2021, 2022, 2023, and 2024. Area coverage for each plant species was calculated, enabling us to identify dominant crops and estimate the water balance requirements of each crop in the region.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Hegyaljai borok toxikus- és potenciálisan toxikus elemtartalmának vizsgálataBotkó, Zsombor; Kincses, Sándorné; Kovács, Béla Róbert; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarDolgozatomban a borászatban gyakran vizsgált toxikus- és potenciálisan toxikus elemek mennyiségét vizsgáltam hegyaljai Furmintokban ICP-MS technika segítségével, 5 település tételei esetében. Vizsgálataim a borok elemtartalmának megállapításán túl kiterjedtek a jelenlevő elemekkel kapcsolatos kockázatértékelési számításokra is, valamint az adatok kemometriai elemzésére, főkomponens-elemzés (PCA) segítségével. Az elvégzett vizsgálatok megnyugtató eredményeket hoztak, a vizsgált borok egyik esetben sem haladták meg az elemekre különböző szervezetek által megállapított határérétkeket, fogyasztásuk pedig elemtartalmukból fakadóan még nagyobb mennyiség esetén sem jelent kockázatot a fogyasztók egészségére nézve.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Tokaji borok beltartalmi paramétereinek vizsgálata és a borfogyasztási szokások felméréseMáté, Kitti; Czipa, Nikolett; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA szakdolgozatom célja a Tokaji borok beltartalmi paramétereinek vizsgálata, valamint a borfogyasztási szokások feltérképezése volt. A kutatás során különböző Tokaji borok kémiai összetételét elemeztem különböző évjáratokból, kiemelt figyelmet fordítva a polifenol tartalomra, flavonoid tartalomra, ásványi anyagokra és egyéb meghatározó tényezőkre. Ezen adatok alapján összehasonlítottam a különböző borfajták beltartalmi jellemzőit. A borfogyasztási szokások felméréséhez kérdőíves kutatást végeztem, amely során a válaszadók preferenciáit és fogyasztási gyakoriságát vizsgáltam. Az eredmények alapján következtetéseket vontam le a Tokaji borok minőségének és a fogyasztók elvárásainak összefüggéseiről, továbbá javaslatokat tettem a borágazat fejlesztésére.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Eltérő durumbúza fajták mikro, - makró tápanyagellátásának a vizsgálataOláh , Eszter Nikolett; Ábrahám , Éva Babett; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA szakdolgozatom témájának alapját 3 őszi és 2 tavaszi durumbúza fajta termésmennyiségének és fehérjetartalmának vizsgálata adja, két különböző nitrogén hatóanyagú szinten (N1: 60 kg/ha, N2: 60+40 kg/ha), valamint Zn és S lombtrágyázás alkalmazásával. A vizsgálatokat a Debreceni Egyetem Látóképi Kísérleti Telepén végeztük el, ahol a csernozjom talajadottságok és az éghajlati feltételek kedvezőek a durumbúza termesztésére.Tétel Korlátozottan hozzáférhető NEMEK KÖZÖTTI ELTÉRÉSEK AZ ISKOLAI ZAKLATÓK VISELKEDÉSÉBEN ÉS MÓDSZEREIBENPoórné Molnár, Ágnes; Kovács, Elza; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarSzakdolgozatom az iskolai bántalmazást dolgozza fel diák és diák között. A zaklatáson belül a nemek közötti eltéréseket vizsgáltam a tanulók viselkedésében és módszereiben. Nemzetközi és hazai példákkal igazoltam a feltételezésemet. A dolgozatban az internetes bántalmazásról is szó esik.Tétel Korlátozottan hozzáférhető KÖZÉPPONTBAN A FENNTARTHATÓSÁG – KÖVÉR PORCSIN (PORTULACA OLERACEA L.), MINT REJTETT TERMÉSZETI ERŐFORRÁS ÉLELMISZERIPARBA VALÓ BEKAPCSOLHATÓSÁGÁNAK VIZSGÁLATAFurkó, Lili; Aszalósné Balogh, Rebeka; Nagy , Vivien; Fekete , István; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA kövér porcsin (Portulaca oleracea L.) általánosan gyomnövényként ismert, a mindennapi gyakorlatban a kertekben jellemzően nem kívánatos, annak ellenére, hogy a benne rejlő potenciálok sokkal többre predesztinálnák. A növény az elmúlt években tudományos szempontból (is) újra fókuszba került, számos publikációban ún. ’szuperzöldségként’ említik. Az élő szervezetre gyakorolt pozitív hatásairól régóta népi feljegyzések állnak rendelkezésre, így ennek a kulturális örökségnek a fenntartása és tovább örökítésé mindenképpen a modern kor számára is társadalmi kötelesség. A kövér porcsin tudományos felkarolása több szempontból is fontos: ökológiai lábnyom csökkentése, önfenntartó életmód elérése, humán egészség megóvása, ugyanakkor élelmezés szempontjából is érdekelt lehet. A fent említettek tekintetében jelen kutatás célkitűzése a növényben rejlő élelmiszeripari potenciálok feltárása. Az alapkutatásból nyert adatokat a feldolgozóipar számára is szeretnénk kézzel foghatóvá tenni.