Hallgatói dolgozatok (Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
A Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar 2007-ben létrejött hallgatói dolgozatainak gyűjteménye.
A Debreceni Egyetemen a hallgatói dolgozatok a 2011-es felsőoktatási törvény 2022. évi törvénymódosításához alkalmazkodva csak az Egyetem által szolgáltatott Eduroam WiFi hálózatra csatlakoztatott eszközről, vagy egyetemi IP címről érhetőek el.
“A sikeres záróvizsgát tett hallgató szakdolgozatát vagy diplomamunkáját a felsőoktatási intézmény tanulmányi rendszerében teljes egészében tárolja, és azokról nyilvántartást vezet. A tárolt szakdolgozatokat és diplomamunkákat – jogszabályban meghatározottak szerint titkosított részek kivételével – a tanulmányi rendszeren keresztül korlátozás nélkül hozzáférhetővé és kereshetővé kell tenni.” A törvényről további részletek: Felsőokt. tv. (új) - 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye.
Böngészés
legfrissebb feltöltések
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 6424)
Tétel Korlátozottan hozzáférhető A precíziós mezőgazdaság bevezetése és alkalmazása egy fejlődő családi gazdaságbanZsibai, Zsombor; Ragán, Péter; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA dolgozat célja a precíziós gazdálkodás technológiáinak gyakorlati bemutatása és gazdasági hatásainak elemzése egy családi gazdaság példáján keresztül. A vizsgálat középpontjában az RTK-alapú automata kormányzás, az automata szakaszolás és az ISOBUS-kompatibilis géprendszer alkalmazása állt. A fejlesztések eredményeként csökkent az üzemanyag- és inputanyag-felhasználás, miközben a munkaminőség és a termelékenység javult. Az eredmények igazolták, hogy a precíziós technológiák hosszú távon fenntartható, költséghatékony és versenyképes működést biztosítanak a mezőgazdaságban.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Preemergensen kijuttatott herbicidek hatékonyságának vizsgálata kukoricában az Agro-Kisúj Bt.-nél öntözött és öntözetlen területenCsipes , Márton Levente; Szilágyi, Arnold; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarDolgozatomban, preemergensen kijuttatott herbicidek hatékonyságát vizsgáltam öntözött és öntözetlen területen. Kísérletemben az Adengo-t, Lumax-ot, Gardoprim Plus Gold-ot, Successor TX-et és a Wing-P herbicideket vizsgáltam, majd hatékonyságukat az adott domináns gyomok ellen hasonlítottam össze a két területen. A vizsgálat célja annak feltárása, hogy a vízellátottság miként befolyásolja a gyomirtás eredményességét. A témaválasztásban személyes motiváció is közrejátszott. Különösen érdekelt, hogy a különböző környezeti feltételek milyen mértékben befolyásolták a gyomirtó szerek működését, és milyen gyakorlati tapasztalatok szűrhetők le a termesztéstechnológiai döntésekhez. Úgy gondolom, hogy a kutatás eredményei a gazdálkodók számára is hasznosak lehetnek, hiszen az öntözés és a preemergens gyomirtás kapcsolatának vizsgálata hozzájárulhat a fenntarthatóbb kukoricatermesztéshez.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Egy áttelepítéssel létrehozott magyar földikutya (Nannospalax hungaricus) állomány aktivitásának vizsgálata a Martinka-legelő kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területenKantár , Norbert; Németh, Attila; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA földikutyák a földön élő rágcsálók talán egyik legrejtőzködőbb csoportja, melynek taxonómiai határai mellett az egyedek viselkedése és aktivitása kapcsán továbbra is felmerülnek kérdések. Vizsgálatukat tovább indokolja ritkaságuk és hazai fajaik endemizmusa. A saját vizsgálatom során egy természetvédelmi célból 2023-ban a Martinka-legelő kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területen létrehozott magyar földikutya állományt mértem fel hetente 2025 márciusa és szeptembere között. Célom a populáció állapotának felmérése mellett aktivitásuk és terjedésük nyomonkövetése volt és az, hogy meghatározzam milyen tényezők és hogyan hathatnak azokra. A terepi adatgyűjtést gyalogosan, sávos módszerrel végeztem. A túrásokat mobiltelefonon, az SW Maps szoftverrel rögzítettem. A gyűjtött adatokat Microsoft Excel szoftverben kezeltem, hasonlóan a Hortobágyi Nemzeti Parktól kapott telepítési- és a Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. honlapjáról feljegyzett időjárás adatokkal. A geoinformatikai adatokat, mint a túrások helye vagy az élőhely növénytársulás térképe, amit szintén a Hortobágyi Nemzeti Parktól kaptam, a QGIS nevű szoftvereben kezeltem. Statisztikai számításaimat Excelben, illetve az R-Studio nevű szoftverben végeztem. A földikutyák aktivitásában lévő kiugrások alapján úgy tűnik, hogy az eddig tél elejére tett egyszeri párzás valószínűleg tovább húzódik vagy később megismétlődik. Továbbá úgy tűnik, hogy az állatok preferenciát mutattak a különböző növénytársulások között, legnagyobb részben a nyílt homokpusztagyepeket használták, míg a száraz sztyeppréteket kevésbé. A vizsgált időjárási tényezők közül legnagyobb hatással a felméréseket megelőző napok minimum hőmérséklete volt az állatok aktivitására, ezt követte a maximum hőmérséklet, míg a csapadéknak úgy tűnik nem volt hatása. Az aktivitásból becsült egyedszám alapján, melynek majdnem fele valószínűleg fiatal állat, úgy tűnik, hogy az állomány egyelőre megtalálta a túlélés feltételeit az új élőhelyen, hiszen az egyedek szaporodnak és terjednek a területen. A vizsgálatom eredményei több érdekes konklúzió levonására is okot adnak, viszont indokolt lehet a jövőben hasonló felmérések keretein belül is megvizsgálni ezeket, hogy tisztább képet kapjunk a földikutyák viselkedéséről.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Emlősfajok jelenlétének és aktivitásának vizsgálata kameracsapda felvételek alapján a Debreceni NagyerdőbenRáski, István; Németh, Attila; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA Debreceni Nagyerdő az ország első védett területe, Szentélyerdő, itt maradtak meg a legkiterjedtebb idős erdő állományrészek az Alföldön. Viszont az itt található emlősfajokról még nem történt átfogó vizsgálat, legtöbb információnk elütésekből és véletlenszerű megfigyelésekből, illetve elejtésekből eredeztethető. Kutatásom célja az volt, hogy átfogóbb képet kapjunk az itt található emlősfajokról, kis betekintést nyerjünk az aktivitásukba és az alkalmazkodásukba a folyamatos zavaráshoz. Ezt noninvazív kutatási módszerrel, vadkamerák használatával, illetve csalétkek segítségével folytattam egy éven át. Az eredményeim azt mutatják, hogy a Nagyerdőn a zargatás ellenére is stabil, visszatérő állományban vannak jelen az emlősfajok. Emellett több macskát (Felis sp.) is észleltek a kameráim. Ezeket Gerngross et.al módszerével csoportosítottam, ami alapján a legaktívabban a területre bejáró macska teljesen házi macska volt, viszont egy esetben egy hibridnek mondható egyedet és két esetben egy vadmacskának mondható egyedet rögzített a kameracsapda. A nyuszt (Martes martes) állandó jelenlétét is sikerült megerősítenem a területen, amihez ilyen hivatalos bizonyíték még nem volt. Az adatokból RAI-t számítottam, ami alapján arra jutottam, hogy magas aktivitású a terület, ezt torzíthatja az abundáns fajok túlzott aktivitása. A vaddisznó RAI értéke lett a legmagasabb ami alapján a faj túlszaporodva lehet jelen a területen, arra súlyos nyomást mérve. Problémás magasságban volt még a házi macska, mint invazív faj, de a nyuszt mindkét élőhelyen kiemelten jó számot produkált, ezáltal stabil állománya lehet a területen. Eredményeim alapján a Debreceni Nagyerdő emlősközössége a folyamatos antropogén zavarás ellenére is stabil és sokszínű maradt, ami kiemeli az idős erdőállományok természetvédelmi jelentőségét az Alföldön és az egész országban is. A különböző fajok aktivitásmintázatai jól tükrözik az alkalmazkodás rugalmasságát a város közeli környezethez és a zavaráshoz, ugyanakkor a vadmacska–házi macska hibridizáció veszélye komoly természetvédelmi kihívást jelenthet. Kutatásom alapot nyújt a jövőbeli monitorozásokhoz, és hozzájárul a Nagyerdő emlősfaunájának pontosabb megismeréséhez, amely eddig alig kutatott terület volt.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A hagyományos és robotos fejési rendszer tejmennyiségre, termékenységre és egészségi állapotra gyakorolt hatásainak elemzése egy tejelő szarvasmarha állománybanCsonki, Vivien; Brassó, Dóra Lili; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarDolgozatomban a hagyományos fejési rendszerben elért eredményeket hasonlítom össze ugyan ezen állomány robotfejésre való áttérését követően hozott eredményekkel. Összehasonlítom tejtermelés, szaporodásbiológia, selejtezési szempontok és más paraméterek alapján is. Az elmúlt évtizedben a növénytermesztés után az állattenyésztésben is egyre nagyobb innovációk kerülnek ki precíziós technológiák terén elsősorban a tejhasznú szarvasmarha tekintetében. Jelentős léptékkel nő a precíziós eszközök, technológiák és a robotizált fejési rendszerek száma hazánkban is. Az állattartók munkáját több módon könnyítik meg ezek a rendszerek, azon felül, hogy hatékonnyá és kíméletesebbé teszik a fejési folyamatokat. Míg egy hagyományos rendszerben csak úgy lehet információt kapni a tej és állat állapotáról, ha valamilyen vizsgálatot elvégzünk, addig mindezt a robot önmagában végrehajtja és rengeteg adatot, információt képes közölni, amit már csak elemezni és értékelni kell tudni. Mindezek az adatok az állat egészségügyi paramétereit közlik, még mielőtt szemmel látható jelei lennének a tenyésztő számára. Fontos, hogy egyedi azonosításon keresztül az adatok is egyedenként jelennek, meg amit akár lehet a csoportra is vetíteni vagy csoportos adatot kezelni. Dolgozatom célja, hogy egy olyan telepet vegyek szemügyre, melyben egy hagyományos fejési rendszerről térnek át egy új, precíziós rendszerre, melyben robotfejési technológiát alkalmaznak, irányított forgalommal. Szeretném megvizsgálni különböző állapotokra gyakorolt hatását a technológiai változásnak.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A sokpettyes virágbogár (Oxythyrea funesta) illatanyagpreferenciájának vizsgálataÜveges, János Attila; Szanyi, Kálmán; Imrei, Zoltán; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA sokpettyes virágbogár (Oxythyrea funesta Poda) napjainkban egyre jelentősebb kártevővé válik a mezőgazdaságban, mivel a gyümölcsfák, illetve dísznövények virágzásakor károsítja a generatív részeket. Károsítása révén a terméketlen virágok a termésmennyiség kiesését okozzák, főleg olyan területeken, ahol a vegyszeres kezelés virágzás idején nagyon visszafogott. Az előrejelzések hozzájárulnak az időbeni reagáláshoz, anélkül, hogy elfajulni hagynánk a problémát, így minimálisra csökkentve a keletkezendő károkat, valamint a felesleges növényvédőszer alkalmazását. Sikeres előrejelzést úgy tudunk kivitelezni, hogy ha bírtokában vagyunk azon információknak, melyet leírják a célfaj rajzás idejét, kártételi módját, ezáltal eldönthetjük, hogy milyen csapdázási módot alkalmazzunk. Jelen témában az illatanyagok hatékonyságát vizsgáltam, hogy melyik típust preferálják jobban a sokpettyes virágbogarak. Ezeket az illatanyagokat a CSALOMON VARb3 csapdába kínáltam fel. Ez a varsás csapda alkalmas tömegcsapdázásra, azaz nagy az egyed befogó képessége, ezáltal akár rajzáscsúcsot tudunk követni, vagy más populációk esetében, ahol kisebb egyedszámban vannak jelen kártevők, akár gyérítésre is alkalmazható. A kutatásom eredményei további vizsgálatok megalapozásán túl jelentős mértékben hozzájárulhatnak a sokpettyes virágbogár elleni védekezés hatékonyságának növeléséhez.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Túrásnyomok alapján végzett állományfelmérések a magyar földikutya (Nannospalax hungaricus) hajdúbagosi állományábanKecskeméti, Péter; Németh, Attila; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarDiplomadolgozatomban a magyar földikutyákat (Nannospalax hungaricus) vizsgáltam a Hajdúbagosi Földikutya Rezervátumban. A magyar földikutya természetvédelmi helyzete kritikus, a legtöbb ismert populáció területe az elmúlt évtizedek során csökkenni kezdett. A felméréseim során kettő területet jelöltem ki, ahol túrásnyomokat számoltam össze. Ezeket az adatokat egy korábbi, 1985 szeptemberéből származó légifelvétel kielemzésével vetettem össze. Úgy gondolom, hogy ezeknek az adatoknak a birtokában fontos lehet az eddigieknél is nagyobb energiát fektetni a faj vizsgálatára, monitorozására. Így ennek a 40 évvel korábbi adatnak (felvétel) a kielemzése lehetőséget ad arra, hogy összehasonlítsuk az akkori túrásnyomok mennyiségét, populációk nagyságát a 2025-ben rögzített, felmért adatokkal. A vizsgálat eredményei hazai és nemzetközi kutatások, fajmegőrzési törekvések szempontjából is fontosak lehetnek. A diplomamunkám során azokra a kérdésekre keresem a választ, hogy történt-e változás a két év között a túrásnyomok számában, történt-e változás a valószínűsíthető egyedek számában, ha történt akkor pedig mi miatt lehetett ez?Tétel Korlátozottan hozzáférhető A kártevő bagolylepkék (Noctuidae) vizsgálatára kifejlesztett széles spektrumú illatanyag- (NAA) és a fajspecifikus feromoncsapdák hatékonyságának összevetésePetrovics, Fanni; Szanyi, Szabolcs; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarNapjainkban a kártevő csapdázási módok közül a leginkább hatékony és alkalmazott módszer a szexferomonos csapdák használata. Mostanra már majdnem minden jelentős károsító lepkefaj tekintetében rendelkezésre állnak a fajspecifikus szexferomonok. A növényvédelmi kutatások új irányt vettek a különböző illatanyagos csalétkek kifejlesztésének irányába. Ugyanis a tápnövény felkutatásában és megtalálásában fontos szerepet játszik annak „illatát” okozó vegyületei, melyek vonzzák az egyes rovarcsoportokat. Ezeknek az illatanyagoknak az alkalmazása olyan szempontból lehet hatékony, hogy nem fajspecifikusak, így több különböző fajt is vonzanak. Továbbá nagyobb a szelektivitásuk, mint a korábban használt fénycsapdáknak. Ezen túlmenően a feromonokkal szemben a nőstényeket is vonzzák. Ez azt jelenti, hogy tömegcsapdázásra is használhatóak, illetve a nőstények rajzásának nyomon követésével a növényvédelmi kezelések pontos időbeli elvégzésében is segítségünkre lehetnek. A nőstények rajzása azonban a hímekéhez képest eltolódást mutathat, valamint a peterakás szempontjából fontosabb, mint a hímek rajzása. Ilyen tekintetben a védekezés hatékonysága növelhetővé válik.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Különböző biostimulátorok alkalmazása szója állománybanNémedi , Zoltán János; Csüllög, Kitti; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA mai felgyorsult világban a mezőgazdaság igényeit kiszolgálni mindig kihívás, bármely területet vizsgáljuk ez egy olyan szegmens, mely nem minden esetben képes a megnövekedett igényeknek hirtelen eleget tenni.Egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a biológiai védekezésre, legfőbbképpen a talajlakó kórokozó elleni stratégiában. Antagonista mikroorgazmusok, mint a Trichoderma spp. és a Bacillus spp. tartalmú készítmények képesek meggátolni a patogén gombák növekedését, valamit serkentik a növények gyökérfejlődését, továbbá a stressztűrő képességet is javítja A biológiai megoldások használata hozzájárul a fentartható növényvédelem kialakításához, valamint a környezeti terhelés csökkentéséhez, mely különösen fontos jellenlegi klíma védelmi keretek között.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A gyöngybagoly (Tyto alba) táplálékösszetételének vizsgálata PentezugbanNovák, Adrienn; Juhász, Lajos; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA gyöngybagoly az egyik legfontosabb faj a köpetvizsgálatok során, mivel nagyon változatos táplálékbázisa van. Legnagyobb számban pockokat, egereket és cickányokat fogyaszt, de időnként denevéreket, madarakat és rovarokat is találhatunk köpeteiben. A Pentezugban található három gyöngybagolypár köpeteit vizsgáltuk 2021-től kezdődően, valamint emellett a költés sikerességét is figyelemmel kísértük. A köpetekben talált maradványok alapján kiderült, hogy milyen fajok és milyen arányban fordulnak elő a baglyok táplálékában. Emellett azt is megtudtuk, hogy az évek során és a három különböző terület között milyen változások, különbségek vannak.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A szíriai selyemkóró és a mirigyes bálványfa kivonatának vizsgálata laboratóriumi körülmények közöttVezendi, Tamás Imre; Szilágyi, Arnold; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA gyomok jelenléte a mezőgazdasági ökoszisztémákban világszerte jelentős kihívást jelentenek, mivel versenyeznek a növényekkel az alapvető erőforrásokért, mint például a víz, fény és tápanyagok, valamint jelentős terméskiesést okozhatnak. A mi vizsgálatunk célja két inváziós növényfaj, a szíriai selyemkóró (Asclepias syriaca) és a mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima) kivonatainak allelopatikus hatásának vizsgálata volt fehér mustár (Sinapis alba) csírázására és kezdeti fejlődésére.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Investigation of the effect of water retention materials in diffrent growing media during the early growth stages of maizeEl Kefi, Kaies; Kiss, Nikolett Éva; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarThis study examined the impacts of water retention substances on early development of maize at the university of Debrecen, in a green house. The experiment was carried out in pots with varying growing media such as clay soil, humic sandy loam and mixtures of each type of soil with perlite. The treatments included Water Retainer (WR) and polyethylene glycol (PEG) application to determine the effects of the two substances on soil moisture condition and the performance of plants under different water conditions. Fertilizer used was NPK fertilizer and poultry manure compost tea which was used to supply nutrients. The growth and physiological parameters were recorded that included height of the plant, number of leaves, chlorophyll and carotenoid content, water potential and photosynthetic efficiency (Fv/Fm and Fv/F 0 ). The findings indicated that WR application had a significant beneficial effect on soil water retention, chlorophyll fluorescence and general an increase in plant growth, especially in light-textured soils. PEG treatments created significant water stress resulting in a decrease in photosynthetic activity and biomass accretion. In general, the experiment showed that Water Retainer is useful to reduce drought stress and enhance the growth and physiological functioning of maize in different soils.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Iskolai sporttehetség-gondozásTőzsér-Török, Judit; Gergely, Éva; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarAz iskolai sporttehetség- gondozás jelenlegi helyzetét vizsgáltam. Melyik életkorban ismerhető fel a sporttehetség? Kinek a feladata felismerni? Mi motiválja a sporttehetségeket? Összeegyeztethető a tanulással az edzés? Mi szükséges a sikeres, eredményes sporttehetség gondozó programhoz? Az iskolai sporttehetség-gondozás célja, a kiemelkedő képességű diákok korai felismerése, támogatása a rendelkezésre álló pedagógiai, pszichológiai eszközökkel, annak érdekében, hogy képességeikben még jobban ki tudjanak bontakozni, . Ez egy nagyon összetett, komplex folyamat, melyben nagy szükség van a tanuló szülő tanár edző közös együttműködésére is. A pedagógusok döntő szerepet játszanak a tehetséggondozásban, felismerik, segítik a diákokat és egy támogató, pozitív környezetet biztosítanak számukra. Az iskolai sporttehetség-gondozás napjainkban egyre nagyobb figyelmet kap, hiszen a fiatalok testi, lelki és mentális fejlődése szoros kapcsolatban áll a sporttal. A tehetség önmagában azonban nem elegendő: megfelelő környezet, támogatás és szakmai irányítás nélkül könnyen elkallódhat. A kérdés tehát az, hogyan teremthetünk olyan feltételeket, amelyek lehetővé teszik a sporttehetségek felismerését, fejlesztését és megtartását, mindezt úgy, hogy közben figyelembe vesszük a gyerekek tanulmányait, mentális egészségét és jövőbeli kilátásait is.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Motiváció és hátrányos helyzet összefüggése rurális oktatási térben tanári nézőpontbólPapi, Viktor; Pándyné Bacskai, Katinka; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA dolgozatom témája a motiváció és a hátrányos helyzet összefüggésének vizsgálata. Tanári nézőpontból próbáltam felfedezni mit is takar az a hátrányos helyzet és motiváció. A téma aktualitását az adja, hogy a társadalmi különbségek, a szociális hátrány és az oktatási sikeresség szoros összefüggést mutatnak, különösen a kistelepülési iskolákban.Ez egy nagyon érzékeny téma, így az elemzés módszereként a félig strukturált interjút választottam, mert az egy kötetlenebb beszélgetést engedett kibontakoztatni. Rurális környezetben tanító pedagógusokat kérdeztem meg a témával kapcsolatban, majd tematikus elemzést alkalmazva vontam le következtetéseket. Az eredmények rávilágítanak arra, hogy a motiváció alakulását leginkább a tanulók családi háttere, az iskolai légkör és a tanár-diák kapcsolat minősége befolyásolja. A tanárok kiemelték a személyes odafigyelés, az egyéni bánásmód és a sikerélmények biztosításának fontosságát. Mezőgazdasági érintettség okán pedig arra is kitértem a vizsgálat során, hogy a gyerekekre milyen hatással van a agrár háttérkörnyezet.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Egy szuperintenzív cseresznyeültetvény üzemgazdasági vizsgálataPintér, Levente Elemér; Tóth-Kurmai, Viktória; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA cseresznyetermesztés hazánkban egy különösen érdekes és aktuális vizsgálati terület, mivel a cseresznye komoly piaci lehetőségeket rejt magában. Magyarországon a cseresznye termesztése a régmúltra tekint vissza és nagy hagyományokkal rendelkezik. Diplomadolgozatom témájául egy hazai szuperintenzív cseresznyeültetvény bemutatását és üzemgazdasági vizsgálatát választottam, mivel a cseresznyetermesztésben komoly fejlődési potenciál rejlik és számos lehetőséget kínál ez a gyümölcsfaj a professzionális hazai termesztők számára. A sikeres termesztéshez azonban ismerni kell az intenzív művelési rendszer sajátosságait, hogy a termelés magas színvonalon történhessen, ezáltal garantálva a termésbiztonságot és kiváló minőséget.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Csemegekukorica ágazat költség-haszon elemzése adott vállalkozásnálHenzsel , Róbert Gergő; Tóth-Kurmai, Viktória; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA dolgozat célja a csemegekukorica ágazat gazdaságosságának vizsgálata. A munkahelyemen keresztül megismert vállalkozásnál 2024-2025-ös évben adatgyűjtést végeztem, amely adatokon költség-haszon vizsgálatot és összehasonlító elemzést végeztem. A kapott adatokból pedig megállapítottam, hogy nagy méretben, nagy szakmai háttérrel végzett termelésben gazdaságosan lehet-e csemegekukoricát termelni olyan nehezítő körülmények között, mint pl.: extrém időjárás, hektikusan változó felvásárlási ár stb.. Összefoglalónak, személyes véleményemet leírtam az ágazat kilátásairól különösen a kisebb gazdákat figyelembe véve.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A természettudományos érdeklődés, a tudás és a kompetenciák kapcsolatának a bemutatásaVéghné Hahn, Veronika; Juhász, Csaba; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarDiplomadolgozatom központi témája a természettudományos érdeklődés, a tudás és a kompetenciák kapcsolatának bemutatása. Gyakorlati megfigyeléseimhez és elemzésükhöz vizsgálati alanynak egy budapesti gimnázium 11. és 12. évfolyamos bio-kém tagozatos tanulóit kértem fel. Vizsgálatom kitöltött kérdőívek kiértékelkésével, majd a tanulmányi eredmények és a természettudományos kompetenciamérés eredményeinek átlagolásával végeztem- A kapott eredményeket táblázatokkal és grafikonokkal szemléltettem. Dolgozatomat az iskola környezeti neveléssel kapcsolatos programjaival és a versenyeredményekkel egészítettem ki. A vizsgálataim során kapott adatok jól tükrözik az összefüggéseket dolgozatom témái között.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A laskagombatermesztés szerepe a fenntartható élelmiszertermelésbenHuszti, Viktória; Csontos , Györgyi; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA dolgozat a laskagombatermesztés szerepét vizsgálja a fenntartható élelmiszertermelésben, különös tekintettel annak környezeti, gazdasági és társadalmi vonatkozásaira. A kutatás bemutatja, hogy a laskagombatermesztés – mint körforgásos gazdasági modell – miként képes hasznosítani a mezőgazdasági melléktermékeket, csökkentve ezzel a hulladék- és energiafelhasználást. Részletesen elemzi a Pleurotus nemzetség biológiai és ökológiai jellemzőit, a termesztési technológiák fejlesztésének irányait, valamint azok gazdasági megtérülését és társadalmi hasznosságát, különösen a vidéki térségekben. A dolgozat kiemeli, hogy a laskagombatermesztés kis területigénye, alacsony víz- és energiafogyasztása, valamint a melléktermékek újrahasznosíthatósága révén hatékonyan hozzájárul a fenntarthatósági célok megvalósításához. Az eredmények alapján a gombatermesztés nemcsak környezeti előnyökkel jár, hanem gazdasági diverzifikációt és társadalmi fejlődést is elősegíthet, így fontos szereplője lehet a jövő fenntartható élelmiszerrendszereinek.Tétel Korlátozottan hozzáférhető TŐSZÁMSŰRŰSÉG ÉS NITROGÉN ELLÁTÁS HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA KUKORICÁBANVizi, Ákos; Ragán, Péter; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA diplomadolgozatom során vizsgált kérdésekre Tiszasülyön a Vizi és Társai Kft. cég segítségével beállított kísérleti parcellákon kerestem a választ. Ebben a kísérletben a tőszám és a tápanyagellátás mennyiség változásának a hatását mértem különféle fázisok során a tenyészidőszakban. Az agrotechnikai műveletek a korszerű, gépesített növénytermesztés technológiájával zajlottak. Tápanyagellátás szerepe is megmutatkozott a különböző tápanyagszinteken hozott termésnövekedésben. Ennek megválasztása a többi helyes agrotechnikai elem kombinálásával ésszerű, melyek nélkül eredményesen termelni nem lehet.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Precíziósan és hagyományosan művelt területek összehasonlítása költségek és termésátlagok tekintetébenNemes, Anikó; Tamás, András; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA teljes szakdolgozatot összefoglalva bevezetés részben leírtam azt a három kísérleti parcellát, ami a vizsgálataim kiindulási alapja. Felállítottam egy irányt mit is szeretnék vizsgálni, így kitérve a költségekre, munkaidő ráfordításra és hozamokra is a precíziós és a hagyományos művelés tekintetében. A szakirodalmi résznél pontos kutatásokat végeztem, gyűjtést végeztem a témában főként a megjelent nyomtatott könyvek, internetes cikkek, korábbi szakdolgozatok formájában. A már megjelent anyagokat vetettem össze saját kutatási kérdésemmel, kérdéseimmel. A fejezetnek főként a korábban felsorolt anyagok adták a vázát. Fontosnak tartottam még, időjárási és klimatikus tényezőket is bevenni a kutatásba, a vizsgálatok alátámasztása, pontos igazolása miatt. Úgy éreztem ezzel a minőséggel egy új kiindulási alapot biztosíthatok a kutatásomra nézve. A témafelvetés részben végső célom pedig nem más mint, hogy bizonyítsam a precíziós gazdálkodás minden szempontból egy hatékony választás, a hagyományos termesztés mellett. Szeretném igazolni, hogy nagyobb gép- és eszközberuházás mellett is magasabb jövedelmezőség és termésátlagok realizálhatóak. A szakirodalmi rész érintette a gyomszabályozást a kórokozókat és kártevőket, illetve az ellenük eszközölhető védekezést. Ugyanígy ez megvalósult a gyomírtás módszereire is. Jellemeztem a növény morfológiai megjelenését. Pontosan összeszedtem a gyomnövényeket életciklusuk szerinti bontásban. Rögzítettem a parcellákon alkalmazott gyomírtó szereket a Dragstert és a Python 280 SC-t is. Továbbá a precíziós módszerek és agrotechnikai eljárások is felsorakoztak. Megjelent az agrotechnika, a biológiai, a kémiai és a mechanikai védekezés tárgyköre is. Különböző tanulmányokat vizsgálva éltem a valós- és nem valós idejű kezelések bemutatásával. Precíziós adatszolgáltatók is felsorolásra kerültek. Az anyag és módszer résznél a területek pontos bemutatása történt. Általánosságban jellemeztem az az Agro World cégcsoporttal történő kapcsolatomat. Táblázatban rögzítettem a precíziós és hagyományos táblákon történt főbb műveleteket, a kijuttatott anyagokat, vetés, vegyszerezés, kultivátorozás. Fontos volt továbbá a gép és eszközhasználat összehasonlító vizsgálata, elemzése a precíziós és hagyományos területek esetében. Időjárási tényezők vizsgálata is megtörtént Püspökladány és Nádudvar esetében. Az itt felsorolt tényezők, minőségek pedig a következők voltak: hőmérséklet és relatív páratartalom, csapadék. Az eredmények és értékelésük esetén konkrét kimutatásokat vizsgáltam munka és idő ráfordítás esetében. Érintettem továbbá az üzemanyag és egyéb inputanyagok kijuttatását is. A teljes felhasznált területre (32,17,2,5 ha) illetve egy egységnyi 1hektáros területre levetítve egyaránt. A táblákat külön is vizsgáltam itt pontosabban a műveleteket tudtam külön-külön is értékelni így tárgyalva szántást, lazítózást, vegyszerezést, elmunkálást, műtrágyázást, magágykészítést, vetést, kultivátorozást, injektálást, tápanyag utánpótlás műveletét, és a betakarítást. Továbbá elkülönítettem a hagyományos és precíziós táblákon kijuttatott inputanyagokat is. Végső soron a munkaműveletek részletes elemzésére is kitértem ide sorolva az időráfordítást, az üzemanyag-felhasználás és költség elemzését, az inputanyag kijuttatást, a precíziós és hagyományos technológiában alkalmazott lényeges eltéréseket, a termésátlag és jövedelmezőség kérdését, illetve a táblák közti különbségek értékelését is. A géphasználat volt még ilyen tényező, ezen felül az inputanyag felhasználás, az üzemanyag felhasználás és ráfordítás, a környezeti tényezők hatása, a hozam és ráfordítások aránya került elemzésre. Időközben pedig szerettem volna egy úgynevezett aktualitások, részt is beilleszteni a dolgozatba, ugyanis AKG-s vállalással is szembenézünk a következő időszakban, ez egy jövőbeli tervre történő berendezkedés. Gyakorlati javaslatot is tettem az általam vizsgált kutatási kérdésekre, hipotézisekre és további kutatási irányokat jövőbeli vizsgálható területeket is felvázoltam.