Hallgatói dolgozatok (Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
A Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar 2007-ben létrejött hallgatói dolgozatainak gyűjteménye.
A Debreceni Egyetemen a hallgatói dolgozatok a 2011-es felsőoktatási törvény 2022. évi törvénymódosításához alkalmazkodva csak az Egyetem által szolgáltatott Eduroam WiFi hálózatra csatlakoztatott eszközről, vagy egyetemi IP címről érhetőek el.
“A sikeres záróvizsgát tett hallgató szakdolgozatát vagy diplomamunkáját a felsőoktatási intézmény tanulmányi rendszerében teljes egészében tárolja, és azokról nyilvántartást vezet. A tárolt szakdolgozatokat és diplomamunkákat – jogszabályban meghatározottak szerint titkosított részek kivételével – a tanulmányi rendszeren keresztül korlátozás nélkül hozzáférhetővé és kereshetővé kell tenni.” A törvényről további részletek: Felsőokt. tv. (új) - 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye.
Böngészés
legfrissebb feltöltések
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 6501)
Tétel Korlátozottan hozzáférhető A kovászolas hatása a tészta szerkezetére és higiéniájáraKemenyiczki, Evelin; Pusztahelyi, Tünde; Kovács, Szilvia; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA kovászos technológia alkalmazásának régre visszanyúló múltja, alapvető szerepe volt a kenyérkészítésben. Viszont a sütőélesztő (Saccharomyces cerevisiae) elterjedésével a kovász technológia hattérbe szorult. Az utóbbi években, évtizedekben kapott újra nagyobb figyelmet a technológia, főként az egészségtudatos táplálkozás terjedése miatt. Szakdolgozatom célja bemutatni a kovászolási technológiával készült kenyerek mikrobiológiáját és higiéniáját. Dolgozatomban vizsgálni fogom nyers tésztából: a kiindulási és végső összcsíraszámot, tejsavbaktérium számot, penész- és élesztőgomba számot, illetve az enterobaktérium számot. Jellemezük még továbbá a készterméket.Tétel Korlátozottan hozzáférhető TEJMENTES FEHÉRJESZELETEK FEJLESZTÉSE ÉS ÉRZÉKSZERVI VIZSGÁLATA KÜLÖNBÖZŐ LISZT- ÉS ÉDESÍTŐSZER-KOMBINÁCIÓK ALKALMAZÁSÁVALBalogh, Lilla Dorottya; Tóth, Réka; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA szakdolgozatom célja olyan tejmentes fehérjeszeletek fejlesztése volt, amik megfelelnek a növényi táplálkozást folytatók részére, illetve azt vizsgáltam, hogy a szeletek állagát és ízét hogyan befolyásolják a különböző lisztek és édesítőszerek használata. A szakirodalmi fejezetben bemutattam elsősorban a fehérjefogyasztás fontosságát, különböző növényi eredetű fehérjék tulajdonságait, anyagcsere- és emésztési rendellenességeket, illetve az izomfehérje-szintézist. A gyakorlati részben négyféle tejmentes fehérjeszeletet készítettem el, melyekben váltogattam a liszt- és édesítőszer használatot. Ezek a különböző kombinációk egymással összehasonlításra kerültek, ezáltal tudtam vizsgálni, hogy melyik alapanyag, illetve azoknak az arányuk hogyan befolyásolja a szeleteket. A négy kombinációval végeztem egy kóstoltatást 10 fő jelenlétével, akik mindegyik szeltet pontozták külső megjelenés, illat, íz és állag szempontjából, mely szerint a zabpehelyliszt + agávé szirup változat sikerült a legjobban, illetve az ebből készült masszával való munka is könnyű volt. Érzékszervi bírálat kívül tápérték-számítást is végeztem a szeleteken, ami alapján mindegyik fehérjeszelet alkalmas egészségtudatos fogyasztók számára. Legnagyobb energiatartalma a darált dió és vanillincukor párosításnak volt, ez 431,81kcal/100 gramm. Fehérjetartalmukat tekintve szintén ennek a mintának volt a legmagasabb, ami 26,86g/100gramm. A fehérjeszeleteken további fejlesztésekkel még jobb eredményt lehetne elérni állag és íz szempontjából, például, ha többféle liszt- és édesítőszer kombináció kerülne felhasználásra. A tejmentes fehérjeszeleteket egy tejsavófehérjét tartalmazó fehérjeszelettel is összehasonlítottam és összességében elmondható, hogy növényi eredetű fehérje használatával is elérhető olyan tápérték, mint állati eredetű fehérjékkel, ami jelentős előnyt jelenthet a növényi táplálkozást folytatók számára.Tétel Korlátozottan hozzáférhető "Debrecenis" töltött péksütemény fejlesztése.Csendes, Petra Krisztina; Juhászné Tóth, Réka; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA termékfejlsztési tevékenységem középpontjában a csemege debrecenivel töltött péksütemény gyártása áll. Kísérleteim során a fő célom az volt ,hogy a csemege debreceni kolbászt egy új izgalmasabb köntösbe burkoljam. Napjainkban egyre nagyobb az igény a gyors, egyszerű ételekre, ezért egy ilyen hagyományos ételt szerettem volna, egyszerűen és gyorsan elfogyaszthatóvá tenni. Több tészta fajtával is kísérleteztem, ezek között szerepelt a vizes, tejes, dúsítótt, omlós és a leveles tészta. Az elkészült minták érzékszervibírálaton estek át. Ennek köszönhetően megtudhattam, hogy melyik termék a legjobban kedvelt változat.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Különböző színezetű zöldségfélék polifenol- és flavonoid tartalmának összehasonlításaAntal, Enikő; Fekete, István; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA szakdolgozatom témája három különböző zöldségféle (paradicsom, paprika, padlizsán) eltérő színezetű tagjainak összehasonlítása fajon belül, polifenol-és flavonoid tartalmuk vonatkozásában. Célom volt bizonyítani, hogy a eltérő színű zöldségek eltérő polifenol- és flavonoid tartalommal rendelkeznek. Azonos fajon belül az eltérő színezetű zöldségek fogyasztása akár kedvezőbb hatással is lehet az emberi szervezetre magasabb polifenol- és flavonoid tartalmuk miatt. Egyéb célom ezen zöldségek fogyasztásának népszerűsítése mellett, termesztésük is. A vizsgálathoz a fent említett zöldségekből hat eltérő színű paradicsom levét és aszalványát, három eltérő színű paprika püréjét és kettő eltérő színű padlizsán püréjét használtam fel.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Kertkialakítás Balmazújvároson a biológiai sokféleség megőrzésének érdekébenPocsainé Kerekes, Anett; Zsiláné André, Anikó; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarDolgozatomban reprezentálni szeretném a jelen klimatikus adottságait a saját biodiverz kertem bemutatásán keresztül. Szomorúan tapasztalhatjuk, hogy az elmúlt évek nyarain sorra dőlnek a melegrekordok. A kert, az a hely, amit az ember a környezeti feltételek figyelembe vételével ki tud alakítani úgy, hogy a biológiai sokféleség felhasználásával hozzájáruljon a biodiverzitáshoz, ami kis léptékkel növelhető, egyrészt a biológiai sokféleség megőrzésével, a tudatosság ösztönzésével. Egyre többen érzik egy biodiverz kert kialakításának szükségét, hiszen sokan alakítanak ki saját otthonunkban zöld, árnyékos és választékos növényválasztással kialakított felületeket. Biológiai sokféleségnek (biodiverzitásnak) tekintjük a fajok, fajták és élőhelyek változatos felépítését, ez a sokféleség biztosítja azt, hogy a bioszféra stabil és fenntartható legyen. A kert nem csak örömet nyújthat, hanem menedéket számos növény- és állatfaj számára. Egy olyan hely, ahol ténylegesen tehetünk a klímánkért, környezetünkért.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A természetes és mesterséges árnyékolók hatása a különböző felületekreBódi, Renáta; Antal , Gabriella; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarNapjainkban a klímaváltozás jelentős befolyásoló tényezővel rendelkező jelenség. A gyorsan zajló urbanizáció is jelentősen befolyásolja az éghajlat alakulását, amely nem csak ránk, emberekre, hanem az élővilágra is hatással van. Ennek a felgyorsul folyamatnak az eredményét mi is megtapasztalhatjuk, hiszen a hosszú aszályos periódusok, a csapadékmentes tél, úgymint, a száraz tavasz, vagy a váratlanul lehulló, egyenetlen eloszlású, nagy mennyiségű, özönvízszerű esőzés, a szélsőséges változás nyilvánvaló jelei. Jelen dolgozatomban a természetes és mesterséges árnyékolók hatásait vizsgálom. Ennek okán két különböző kísérletet is végeztem. A lakóházunk kertjében és közvetlen környezetében, 2025 nyarán több mérést is végeztem, amely a különböző felületek infravörös hőmérő segítségével történő felszíni hőmérsékleti meghatározását, továbbá, digitális hőmérő segítségével a levegő hőmérsékletének mérését, illetve, páratartalom méréseket foglal magába. A méréseket fix, előzetesen kijelölt pontokon végzetem az időjárás függvényében, délelőtt, délután és az esti órákban. A vizsgálatom során, természetes árnyékolóként, az udvaron megtalálható nyugati ostorfa (Celtis occidentalis), illetve, a kertben lévő, igen öreg liliomfa (Magnolia spp.) szolgált, melyek környezetében több mérést is végeztem. A kutatásom másik részeként, a mulcsozás kedvező hatásait vizsgáltam, melynek keretében 2025 őszén végeztem felszíni, és felszín alatti hőmérsékleti méréseket mulccsal takart és nem takart területeken.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A dohányzási szokások a magyar középiskolákban és a prevenció lehetőségei pedagógiai-módszertani megközelítésbenZsindelyesné Papp, Tünde; Juhász, Csaba; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA dolgozat a magyar középiskolások dohányzási szokásait és a dohányzás-megelőzés pedagógiai, módszertani lehetőségeit vizsgálja. A kutatás alapját két kérdőíves felmérés képezte, melyekben 131 tanuló és 54 pedagógus vett részt Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyéből. Az eredmények szerint a diákok 68%-a kipróbálta már a dohányzást, leggyakrabban 14–17 éves korban, a dohányzás elkezdésében pedig döntő szerepet játszanak a kortársak és a családi minták. A prevenciós programok ismertsége alacsony (51%), a tényleges részvétel pedig mindössze 13%, ugyanakkor az interaktív és érzelmileg ható foglalkozásokat a tanulók különösen hasznosnak ítélték. A pedagógusok visszajelzései alapján az iskolai dohányzás mindennapos probléma, de a módszertani felkészültség hiányos. A vizsgálat igazolta, hogy a hatékony prevenció kulcsa a hitelesség, az élményszerűség és a közös társadalmi felelősségvállalás, melynek része a családok bevonása és a pedagógusok szakmai támogatása. A dolgozat gyakorlati üzenete szerint a serdülőkori dohányzás visszaszorítása csak komplex, több szintű megközelítéssel valósítható meg.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Középiskolás tanulók pénzhez való viszonya és anyagi szorongása – összefüggések az iskolai teljesítménnyelPuskás, Ildikó; Holbné Nábrádi, Zsófia Ildikó; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA diplomadolgozat a középiskolás tanulók pénzhez való viszonyát és anyagi szorongását vizsgálja, valamint ezek hatását az iskolai teljesítményre. A kutatás célja annak feltárása volt, hogy a család anyagi helyzete és a pénzügyi tudatosság miként befolyásolja a diákok motivációját, önbizalmát és jövőképét. A téma aktualitását az adja, hogy a fiatalok egyre korábban szembesülnek pénzügyi döntési helyzetekkel. A dolgozat egy 204 fős, online kérdőíves felmérésen alapul, amely a pénzügyi szokásokat, a szorongás mértékét és az iskolai eredményeket vizsgálta. A pénzügyi szorongás mértéke kimutatható összefüggést mutat a tanulmányi teljesítménnyel és az érzelmi biztonsággal. A vizsgálat rávilágított, hogy a támogató iskolai környezet és a családi kommunikáció csökkentheti az anyagi stressz negatív hatásait. A dolgozat hangsúlyozza, hogy a pénzügyi nevelés fejlesztése kulcsszerepet játszik a fiatalok tudatos pénzkezelésében és lelki jólétének erősítésében.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Fenntarthatóságra nevelés a Waldorf-pedagógiábanKézsmárki, Krisztina; Pándyné Bacskai, Katinka; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA dolgozatom a Waldorf-pedagógián belül a fenntarthatóságra neveléssel és lehetőségeivel foglalkozik. Kiemelkedő hangsúlyt fektetve a kertművelés és a mezőgazdasági gyakorlat tantárgy szerepére. A dolgozatom célja annak feltárása, hogy a Waldorf iskolák kerettanterve és az iskolai gyakorlat hogyan járul hozzá a fenntartható életmódra neveléshez, elméleti és gyakorlati síkon is. Ennek feltárása a szolnoki Waldorf intézményben történt. A feltárások során dokumentumelemzés, helyszíni megfigyelések, interjúk és saját tapasztalatszerzés történt. A kertművelés és a mezőgazdasági gyakorlat kulcsterületei a fenntarthatóság pedagógiai megvalósításának. A dolgozatom rámutat arra, hogy a fenntarthatóság az egész oktatást átszövi. Az intézmény számára nélkülözhetetlen a gyakorlatiasság, a tevékenységek során mély kapcsolatot alakítanak ki a természettel, ezáltal megtanulják a harmóniát, hozzájárulva a környezettudatos, felelősségteljes szemlélet kialakításához.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Mentális tűzvonalban: a srtessz és a kiégés vizsgálata a hivatásos tűzoltók körébenBódi, Norbert; Holbné Nábrádi, Zsófia; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA szakdolgozatom középpontjában a tűzoltók körében tapasztalható kiégés jelensége és annak pszichológiai, valamint szervezeti összefüggései állnak. A kutatás célja annak feltárása volt, hogy milyen stresszorok és munkahelyi tényezők járulnak hozzá a kiégés különböző dimenzióihoz a tűzoltói hivatásban. A dolgozat áttekinti a stressz és a kiégés elméleti hátterét, bemutatja a Maslach-féle modell főbb elemeit, valamint a munkahelyi stressz pszichés hatásait. Az empirikus részben egy Maslach Burnout Inventory (MBI) alapú kérdőívet alkalmaztam, amelyet tűzoltók körében töltettem ki, majd az adatokat SPSS program segítségével elemeztem. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a szolgálati idő, a munkahelyi terhelés és a pszichés megküzdési stratégiák jelentős szerepet játszanak a kiégés kialakulásában. A dolgozat végül javaslatokat fogalmaz meg a mentális egészség megőrzését és a kiégés megelőzését célzó szervezeti és pszichológiai beavatkozásokra.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Öntözött és öntözetlen csemegekukorica összehasonlító gazdasági elemzéseCsimbók, Laura; Apáti, Ferenc; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarDolgozatom fő célkitűzése arra irányult, lehet-e gazdaságosan csemegekukoricát termelni hazánkban a klímaváltozás és a piaci hatások együttese mellett. Öntözött és öntözetlen termesztéstechnológiára is elvégeztem a vizsgálataimat. Részletes célkitűzéseim arra irányultak, hogy meghatározzam a ráfordításokat és termelési költségeket, hozamokat és termelési értékeket, jövedelemtermelő képességet, illetve a jövedelmezőséget és hatékonyságot. Összehasonlítást is végeztem a két technológia eredményeit illetően.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A videojáték függőség árnyoldalai, iskolai teljesítmény és prevenciós lehetőségekVarga, József; Juhász , Csaba; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA dolgozatban vizsgálom a fiatalok vonzalmát a videojátékokhoz, illetve milyen hatással lehet a rendszeres játékhasználat a személyiségükre, társas kapcsolataikra, valamint tanulmányi eredményeikre. Fontosnak tartom rávilágítani arra, hogy a videojátékok nem csupán szórakozást jelentenek, hanem hosszú távon akár negatív következményekkel is járhatnak.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Tanár-diák kapcsolat az oktatásbanVaszkó, Zsolt; Kovács, Elza; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarDolgozatom megvizsgálja a tanár-diák kapcsolatot különböző életkorú és különböző szakirányban dolgozó tanárok szemszögéből, választ keresve és elemezve azt, hogy milyen a kommunikáció, melyek azok a határok, amelyeket nem szabad átlépni. A vizsgálat célja, megvizsgálva a kvalitatív szempontok alapján begyűjtött tanárok és diákok interjújában elhangzottakat, hogy milyen megoldásokkal javítható a nevezett személyek közötti kommunikáció és minden egyéb pedagógiai folyamat, amely a tanárokat és a diákokat összeköti.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A szajkó (Garrulus glandarius) komplex - vadgazdálkodási, természetvédelmi, erdészeti - megítélése MagyarországonVarga, Viktória; Kövér, László; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarDolgozatomban a szajkó hazai erdészeti, természetvédelmi és vadgazdálkodási megítélésére kerestem a választ. 2 fő része van. Az első egy átfogó, több nemzetközi kutatást és cikket összegyűjtő részletes szakirodalmi rész. Ebben a fajról megjelent tanulmányokat gyűjtöttem össze. A második részben a hazai szakmák véleményét kértem ki egy online kérdőívvel. A faj megítélése a megkérdezettek között eltérő, függ a szakmák tevékenységétől. A vélemények mellett több érdekes észrevétel is belekerült a dolgozatba.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Kriptogám közösség összetétele és biomasszája legelt és bekerített nyírségi Corynephorus gyepbenSivák , Bianka; Aszalósné Balogh , Rebeka; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA Nyírség déli peremvidékén elhelyezkedő mintaterületen, Corynephorus canescens által dominált nyílt, száraz homokpusztagyepben a kriptogámok vegetációdinamikáját vizsgáltuk. 2024 márciusában vett mintákon mértük fel a kriptogám közösség fajösszetételét és biomassza értékekben kifejezett dominancia viszonyait 5 × 25 m-es legelt, valamint azonos területű, de 2008 óta bekerített részleten. Savanyú, pleisztocén kori homoktalajon végzett legeléskizárási kísérlet során, állandó kvadrátok felhasználásával végeztük el a felvételezést. Kezelési területenként 10 × 10 cm felületű 40–40 db talajmonolitot gyűjtöttünk be. A pufferzónában mintavétel nem történt. A kriptogámok elkülönítését elsősorban sztereomikroszkóp alatti kézi válogatással végeztük el. A fajok meghatározását és minták megfelelő szintű tisztítását követően az egyes minták tömegének meghatározása 0,001 g pontossággal történt. A fajok pontos azonosítása érdekében egyszerű kémiai vizsgálatokat és nagyfelbontású vékonyréteg kromatográfiát is alkalmaztunk, amelyek a másodlagos anyagcseretermékek kimutatását szolgálták. A kezelések közötti különbségek elemzésére Mann–Whitney próbát, a biomassza frakciók közötti összefüggések vizsgálatára pedig Spearman tesztet használtunk. Produktivitás számításra is sor került. Összeségében a Corynephorus canescens uralta mintaterületet fajszegény kriptogám közösségek jellemezték. Összesen hét taxon fordult elő, köztük négy zuzmó- és három mohafaj. Minden azonosított zuzmófaj a Cladonia nemzetségbe tartozik, közülük a védett Cladonia magyarica természetvédelmi jelentőségű. A legelt részletben a kriptogám biomassza mennyisége kissé meghaladta a 187 g/m2 t, a bekerített részletben pedig 326 g/m2 feletti volt. A bekerített területen a zuzmóbiomassza közel 7-szerese volt a legeltének. A legelt területre vonatkozó mohabiomassza közel 3,5-szerese a bekerítettnek. A kriptogám biomassza értékek esetében a bekerített területen szignifikánsan magasabbnak bizonyultak,mint a legelt területen, ám a fajszám esetében nem volt jelentős a változás. A bekerített területen az idő múlásával a kriptogám biomassza további növekedése valószínűsíthető, ezzel szemben a legelt részen a biomassza mennyiségét a legelés intenzitásának megfelelő változások várhatók. Az állatállomány csökkenésével járó alacsonyabb legelési nyomás stabilabb mikroélőhelyeket biztosíthat a kriptogámok számára.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Struktúraváltás a Tarpai Földtulajdonosok Vadásztársaságánál a vaddisznó állomány változásának hatásáraSimon, Panna Borbála; Tóth , Norbert; Fazekas, Gergely; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA vadászat, vadgazdálkodási, illetve a Beregi országrész mindig közel állt hozzám. Így fogalmazódott meg bennem, hogy a szakdolgozatomat a Tarpai Földtulajdonosok vadásztársaságából készítem, hangsúlyt fektetve az afrikai sertéspestis hatásaira, mind a vadgazdálkodási, mind a vadászat terén. Munkám első részében az afrikai sertéspestist, mint betegséget, annak tüneteit és a terjedését tekintettem át. Vizsgáltam az afrikai sertéspestist megakadályozására tett intézkedéseket magyarországi szinten. Ezt követően bemutattam a Tarpai Földtulajdonosok vadásztársaságát, ami Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében található. Ismertettem az ASP megjelenése előtti, alatti és utáni munkáját a társulatnak. Míg az előző két fejezetben főként elméleti ismeretek továbbadására, valamint ismertetésre szolgált, addig a következő fejezetek, konkrét eredményekről készítettem elemzéseket. Kitértem, hogy miként alakította át a vírus megjelenése a vadászati szokásokat, valamint arra is, hogy hogyan befolyásolta az eddigi kialakított vadgazdálkodási gyakorlatot. Elemeztem, hogy miként tudta a vadgazdálkodási egység megőrizni anyagi stabilitását. Megemlítve a bérvadásztatás pozitív és negatív oldalát, a vadhús értékesítést, illetve a diagnosztikai kilövésekből származó kártalanítási díjat. Szakdolgozati munkám 4 hipotézisre épül, aminek mind anyagi mind szellemi és cselekedeti eredményeit a dolgozat végén ismertetem. Meglátásom alapján a betegség megjelenésével, és a vaddisznók esetében elért 90-100%-os moralitás miatt, a magyar vadgazdálkodásban új fejezet kezdődött. Látókör kiszélesedésével nagyobb figyelem hárult a trófeás nagyvadakra. Viszont ez veszélyeket foglal magába, hiszen a nyomás hatására szakszerűtlen szelekció, túlhasznosítás, és az állomány degradációja is előfordulhat.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A dámszarvas gazdálkodás elemzése a trófeák minősége alapján a Bockerek Vadásztársaság területénBeregszászi, Roland; Szendrei, László; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA szakdolgozat középpontjában a dámszarvas (Dama dama) állomány vizsgálata állt a Bockerek Vadásztársaság területén, különös tekintettel a trófeák minőségi alakulására. A kutatás célja annak feltárása volt, hogy a trófeaminőség mennyiben tükrözi a vadgazdálkodás szakmai színvonalát, valamint mely biotikai, genetikai és gazdálkodási tényezők befolyásolják leginkább az agancsfejlődést. A vizsgálat alapját a 2014–2023 közötti, az Országos Vadgazdálkodási Adattárból származó adatok képezték, amelyeket statisztikai módszerekkel elemeztem. Az eredmények szerint a dámszarvas-állomány folyamatos növekedést mutatott, miközben a trófeák minősége kiegyensúlyozott maradt. Az átlagos trófeatömeg meghaladta a 3 kg-ot, az érmes bikáké pedig 4–4,5 kg között alakult. Az érmes példányok aránya rendszerint 50% felett volt, ami a magas szintű szelekciós munkát igazolja. A bikák átlagéletkora 9 év felett volt, ami a megfelelő korstruktúrát és genetikai potenciált mutatja. A kutatás rávilágított arra, hogy a trófea minősége jól tükrözi a vadgazdálkodás színvonalát, de a környezeti tényezők – például a táplálékellátottság és az élőhely adottságai – is jelentős hatással bírnak. A Bockerek Vadásztársaság példaértékűen alkalmazza az élőhelyi adottságokhoz igazított állományszabályozást, a takarmányozási programokat és a genetikai szelekciót. Összességében megállapítható, hogy a Bockerek Vadásztársaság vadgazdálkodási tevékenysége tudományos alapokon nyugszik, és fenntartható módon biztosítja a dámszarvas-állomány genetikai és trófeaminőségi értékeinek megőrzését. Ez a szemlélet nemcsak gazdasági, hanem kulturális jelentőséggel is bír, és hozzájárul a jövő generációi számára is fenntartható vadállomány megőrzéséhez.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Egyes védett növényfajok és a nád terjedésének vizsgálata a Keleméri Mohos-tavak Természetvédelmi Terület lápszemeinSzalóczy, Zsófia; Kovács, Szilvia; Virók, Viktor Tamás; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA keleméri Mohos-tavak két, számos védett, valamint jégkorszaki eredetű maradványfajnak is otthont adó tőzegmohaláp. Ilyen többek között a hüvelyes gyapjúsás (Eriophorum vaginatum L.), a kereklevelű harmatfű (Drosera rotundifolia L.), a tarajos pajzsika (Dryopteris cristata (L.) A. Gray) és a hármaslevelű vidrafű (Menyanthes trifoliata L.) A lápok komplex életközösségeit és érzékeny növényfajait jelenleg leginkább az ismét előre törő közönséges nád (Phragmites australis) térhódítása fenyegeti. A terepen töltött idő alatt egyaránt gyűjtöttem kvantitaív adatokat és kvalitatív jellemzőket, majd az állományváltozás tendenciáinak megismeréséhez a feldolgozott adatokat korábbi évek eredményeihez mértem. A lápok fejlődésére, vegetációjának alakulására jellemző a dinamikusság, ami jól tükröződik az élőhelyre jellemző fajok állományváltozásában is. Egyes fajok állományaira már elkezdett ráterjedni a nád, és a nádas több részén nagytömegben halmozódik a nádavar. A degradációs folyamatok megelőzéséhez mielőbbi beavatkozásokra lenne szükség.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A vadászat és a vadgazdálkodás megítélése általános iskolás és gimnáziumi tanulók körébenCsiszár, Mercédesz; Kövér, László; Varga, Zsuzsanna; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA vadászatot napjainkban számos negatív megítélés és szkepticizmus övezi, különösen az állatvédő és vegán mozgalmak erősödésének hatására, ami torz képet alakít ki a lakosság körében. Dolgozatom célja a vadászok és a társadalom közötti sztereotípiák és ellentétek mérséklése, a környezeti nevelés módszereinek alkalmazásával. Úgy vélem, a hiteles tájékoztatás révén jelentősen javítható lenne a vadászatról alkotott negatív kép. Kiemelt figyelmet fordítottam a fiatal korosztályra, akik a jövőt formálják, és nyitottabbak az új szemléletekre. Kutatásom során általános iskolás és gimnáziumi tanulók számára tartottam érzékenyítő előadásokat, majd a hatásukat kérdőíves módszerrel mértem. Vizsgálatom célja annak feltárása volt, hogyan vélekednek a fiatalok a vadászatról, milyen forrásból tájékozódnak, és milyen csatornákon keresztül lehetne eljuttatni hozzájuk a hiteles információkat.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A vadászat irodalmának és művészeti alkotásainak ismertsége a lakosság körébenTóth, Balázs; Kövér, László; Varga, Zsuzsanna; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA kutatás célja annak vizsgálata volt, hogy a társadalom mennyire ismeri a vadászati témájú irodalmi és képzőművészeti alkotásokat, valamint milyen eltérések figyelhetők meg a vadászó és a nem vadászó emberek véleményében. A dolgozat áttekinti a vadászat kulturális és művészeti gyökereit, bemutatja annak fejlődését az őskori ábrázolásoktól egészen a kortárs művészetig. A kutatás alapját egy online kérdőív képezte, amelyet több mint háromszáz fő töltött ki. Az eredmények alapján a vadászat irodalma és művészete még napjainkban is fontos szerepet játszik a természetszemlélet és a kulturális értékek megőrzésében. A válaszokból kiderült, hogy a vadászok mélyebb ismeretekkel és erősebb kötődéssel rendelkeznek e területhez, de a nem vadászók körében is megfigyelhető a téma iránti érdeklődés. Összességében a dolgozat rávilágít arra, hogy a vadászathoz kapcsolódó művészet és irodalom összekötő kapocs lehet a természethez fűződő hagyományok és a modern társadalom között.