Böngészés
legfrissebb feltöltések
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 6017)
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az ellés lefolyásának elemzése limousin állományoknálDrofti, Júlia; Béri, Béla; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarAz ellés lefolyása kulcstényező egy húsmarhatartó gazdaságban, különösen, ha nincs mindig módunk figyelni az ellést. Törekednünk kell arra, hogy az ellés asszisztálás és komplikáció nélkül történjen. Az adatokat 2017-től 2023-ig dolgoztam fel. Munkám első szakaszában a borjak adataihoz párosítottam a feljegyzett ellési nehézségeket, majd ezek között kerestem kapcsolatot, összefüggést. Második lépésként a tehenekről kapott információkat egészítettem ki az egyes ellések lefolyásával és vizsgáltam meg. Az ellés lefolyása kapcsolatot mutat az évjárattal, a hónappal, a borjú fekvésével, a borjú ivarával és a borjú születési súlyával. Az ellésszám növekedésével csökken a problémás ellések aránya.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Cirok alapú takarmányreceptúrák használata Ross 308-as brojler csirke intenzív felnevelésébenPártos , Csongor; Szabó, Csaba; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA kísérlet az UBM cégcsoport ömbölyi kísérleti istállójában zajlott le. Összesen 864 db napossal indult a rotáció. 24 ketrecből 8-8 jutott minden vizsgált kezelésre, amelyekben 18 db/m2 telepítési sűrűséggel 36 db napost telepítettünk vegyes ivarban. Minden ketrecben 2 m2 nevelési felület állt rendelkezésre. A naposok kiválasztása súlylimit felállításával történt, 40 grammban lett meghatározva az alsó súlykorlát, felső határa nem volt. Egyedi jelöléssel nem rendelkeztek. A csirkék ötödik hetes előszállítása után 15 db/m2-re csökkent az egy négyzetméterre eső darabszámuk. A tápsorokat leszámítva nem volt eltérés a három csoport tartási körülményei között. A testsúly mérése minden héten napra és órára pontosan a letelepítés időpontjában történt. A vizsgálatban három típusú takarmányt hasonlítottunk össze, amelynek célja az volt, hogy megfigyeljük hogyan hat a takarmány fázisonként eltérő, emelkedő százalékban bekevert cirok használata a Ross 308-as brojler csirke termelési mutatóira. Az első alkalmazott takarmánysor (100-as csoport) egy alacsonyabb ciroktartalmú változat volt. Ez esetben az indító fázisban 5 %, a nevelő 1-ben 10 %, a nevelő 2-ben 15 % és végül a befejezőben 20 % cirokmag volt bele keverve. A második kezelés esetében (200-as csoport) már egy emeltebb mennyiséggel indult a ciroktartalom. Az indító fázisában 10 %, a nevelő 1-ben 15 %, a nevelő 2-ben 25 %, a befejezőben pedig 30 % volt a cirok. A kontrol táp az UBM cégcsoport aktuálisan is gyártott és forgalomban lévő B-300-as takarmánysora volt. Ezen tápsor komponenseinek a pontos összetételét nem áll módomban feltüntetni viszont annyi megemlíthető, hogy ez alapjaiban egy búza-kukorica-szójadara alapú takarmány egész szemű búzával kiegészítve. Mindegyik kísérletben résztvevő tápsor tartalmazott egész szemű búzát. A takarmányok fizikai formáját tekintve mind a három takarmánysor esetében elmondható, hogy a teljes indító és a nevelő 1 fázis első felét apró morzsa formában, a nevelő 1 fázis második részét és a nevelő 2 fázis elejét rövidre vágott granulátum, majd pedig a befejező fázist 3,5 mm átmérőjű granulátumként kapták a brojlerek. A brojlerek 6 hetes életszakaszát végig követve különféle nézőpontokból megközelítve vizsgáltam az egyes teljesítmény mutatóit mind a három csoportnak. A testtömeg heti alakulásánál elmondható hogy a 100-as kísérleti csoport alacsonyabb ciroktartalommal a 41 második heti mérést követően folyamatosan le volt maradva a másik két tápsorhoz képest. A kontrol táp és a 200-as emelt cirok mennyiségű sor folyamatosan fej-fej mellett gyarapodott és a végén megelőzve a kontrol tápot a 200-as sor bizonyult jobbnak a végsúly viszonylatában (2,967 kg). A 200-as receptúra a kontrol tápot 17 grammal, a 100-as sort pedig 116 grammal tudta túlteljesíteni. A fajlagos takarmányértékesítési képességeiket megvizsgálva tapasztaltam a legérdekesebb eltéréseket. A grafikont elemezve látható, hogy a 100-as tápsort fogyasztó csoport esetében egy nagyobb mértékű változás tapasztalható a fajlagos takarmányértékesítési képességük értékben a második heti mérést követően. Vélhetően ez már hamarabb, a nyolcadik napon a nevelő 1 fázisra történő átváltáskor elkezdődhetett viszont csak majd a 14. napon lett megmérve az állomány így pontosabb dátumhoz köthető adat nem áll a rendelkezésemre. Ezt a nagyobb mértékű eltérést annak tulajdonítom, hogy habár mind a két kísérleti cirkos tápsorban 5 %-kal lett megemelve az indító fázisról a nevelő 1-re a cirok bekeverési mennyisége, de míg a 200-as tápsorban ez másfélszeres szorzót jelent addig a 100-asban kétszeres szorzóval dolgoztak. Úgy tűnik, hogy nem probléma a csirkének ha magasabb százalékban kerül használatra az indító tápjába a cirok viszont arra érdemes odafigyelni, hogy fokozatosan, kisebb arányban legyen növelve ennek az alapanyagnak a bekeverési százaléka. Ha az Aviagen által közölt és elvárt technológiához viszonyítva vizsgáljuk a takarmányokat a fajlagos takarmányértékesítés szempontjából akkor a brojlerek takarmányhasznosítása a következő képpen alakult. A kísérlet során arra az eredményre jutottam, hogy egyik táp sem követte pontosan a technológiai értékeket de leginkább a kontrol táp volt az amely esetében a rotáció végére a legalacsonyabb fajlagos takarmányhasznosítási értéket (1,52 kg/kg) érte el, ezt követte szorosan a 200-as tápsor (1,53 kg/kg) és végül jócskán lemaradva a 100-as csoport (1,58 kg/kg). Az Aviagen technológiai ajánlásához képest a heti súly adatokat csak az utolsó hétre tudta megközelíteni a kontrol- és a 200-as receptúra is. A 100-as sor végig lemaradva a másik kettőtől haladt előre és 95 %-nál jobb eredményt nem tudott elérni a technológiához képest. Ha csak a súly adatokat tekintjük akkor ebből a szempontból is a 200-as tápsor volt az amelyik a legjobb eredményt volt képes elérni 42 életnapra (2,967 kg). Ha a testtömeggyarapodást figyeljük meg hetekre lebontva ott viszont a 100-as csoport vezeti a listát. A kezdeti lemaradását behozandó az utolsó két hétben óriásit kompenzáltak a brojlerek, az utolsó héten pedig ennek a csoportnak volt magasan a legnagyobb a 42 testtömeggyarapodása de sajnos ezzel az eredménnyel is összességében a végsúly tekintetében elmaradt a másik két csoporthoz képest. A göngyölített takarmányfogyás elemzéséből arra a következtetésre jutottam, hogy a két eltérő cirok tartalmú tápból összességében nagyon hasonló mennyiség fogyott (1216 kg és 1217 kg). A kontrol tápból viszont 1199 kg fogyott ami azt jelenti, hogy kevesebb takarmányra szüksége ahhoz, hogy elérje (17 g híján) a 200-as tápsor végsúlyát. Ez annyit jelent, hogy a takarmányhasznosulás szempontjából a búza és/vagy kukorica alapú takarmányokkal nagyobb esély van az elvárt fajlagos takarmányértékesítést illetve végsúlyt elérni mint az alternatív gabona növényekkel. A brojler termelési indexet elemezve kijelenthető, hogy a kontrol tápot (BTI 454) nem tudta felülmúlni egyik cirkot tartalmazó receptúra sem. Ennek ellenére kijelenthető, hogy a 100-as csoport (BTI 430) és a 200-as csoport (BTI 447) is gazdaságos termelést tesz lehetővé mert összeségében mindegyik tápsort fogyasztó csoportnak 425 pont feletti brojler termelési indexe lett ami már önmagában bizakodásra és a témakör tovább gondolására ad okot. Az utolsó vizsgálati nézőpontom az egy négyzetméterre eső élősúly hozam volt, az az, hogy hány kilogramm élő súlyt lehet előállítani egy négyzetméterre vetített nevelési felületen. Az eredmény itt is egyértelmű lett. A kontrol takarmány mindkét cirkos, kezelt alternatív csoportnál jobb eredményt mutatott, azonban függetlenül ettől mind a 100-as (51,33 kg/m2) mind a 200-as tápsort fogyasztó csoport (51,92 kg/m2) meggyőző teljesítményt produkált és átlagosan 50 kg/m2 feletti élőtömeget realizáltak.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Eltérő típusú gluténmentes alapanyagok gélesedési és technofunkciós sajátságainak vizsgálata, új húsanalógok kidolgozásáhozHajdu, Bernadett; Kiss, Attila Péter; Hajdú, Péter; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA növényi fehérjék gélesedési tulajdonságaik javítása érdekében sokféle módon módosíthatók. Az egyik a polifenol, amely az utóbbi években egyre népszerűbb az élelmiszerfehérjék funkcionális módosításában. A fenolok változatos kémiai tulajdonságaikkal és szerkezetükkel a növényekben előforduló legelterjedtebb másodlagos metabolitok. Az élelmiszerrendszeren belül a fenolsavak számos fontos funkciót látnak el. A fenolsavak a fő színezőanyagok a növényekben, például az antocianinok az eperben és az áfonyában, ezért a fitofenolsavak fontos természetes pigmentek az élelmiszeriparban. Speciális szerkezetüknek köszönhetően a fenolos savak jó antioxidáns tulajdonságokkal rendelkeznek, így az élelmiszerekben népszerű természetes antioxidánsok. Ezenkívül a vizsgálatok kimutatták, hogy a fenolsavak számos fiziológiai aktivitásban vesznek részt. A fenolos savak, a fenolos vegyületek egy alcsoportja, képesek kölcsönhatásba lépni a fehérjékkel, ami fizikokémiai tulajdonságaik és szerkezetük módosulásához vezet. Ezek a reakciók számos nem kovalens kölcsönhatást foglalnak magukban, mint például elektrosztatikus kölcsönhatások, hidrogénkötések, hidrofób kölcsönhatások és van der Waals erők. Másrészt, irreverzibilis kovalens kötés érhető el, ha a fenolos vegyületeket polifenoloxidáz vagy lúg katalízise alatt kinonokká oxidálják, amelyek tovább reagálnak az aminosavmaradékok nukleofil oldallánccsoportjaival. Eddig a legtöbb, a polifenolok általi fehérjemódosítással kapcsolatos tanulmány a myofibrilláris fehérjékre összpontosított. Például kimutatták, hogy különféle fenolos vegyületek javítják a sertés miofibrilláris fehérjék gélesedését. Anqi Guo azt találta, hogy a galluszsav oxidációjával a kinonok képződése elősegíti a rugalmasabb myofibrilláris fehérje gélek kialakulását.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Változások a Putnoki-dombság flórájában másfél évtized florisztikai kutatásai alapjánBátori, Gábor; Kovács, Szilvia; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA dolgozat az Északi-középhegység részét képező Putnoki-dombság kistáj területén 2009—2021 és 2022—2024 között végzett florisztikai kutatások eredményeit mutatja be. A rendelkezésre álló adatok alapján néhány természetvédelmi szempontból fontos növényfaj állományváltozása jól megrajzolható. A védett Orchis morio kb. 10 év alatt kolonizált egy parlagon, és erős metapopulációja fejlődött ki, ezzel ellentétesen egy kisebb Orchis elegans állomány virágzó egyedeinek száma a 2009-es felfedezése óta töredékére csökkent. Az Asclepias syriaca özönfajnak az utóbbi években egyre több előfordulása vált ismertté, de még kezelhetőnek tűnik. És egyes réti élőhelyeken a Galega officinalis inváziós fajként viselkedve nagy egybefüggő területen fölülnövi a vegetáció alsóbb szintjeit. Érdekesség még egy parlagon létrejött értékes gyomflóra, olyan fajokkal mint az Ajuga chamaepitys, az Anagallis foemina, a Thymelaea passerina, a Nigella arvensis. A florisztikai kutatások során a kistáj flórájára 11 faj és 1 hibrid elsőként lett kimutatva, melyek közül 4 faj és 1 hibrid a kistájat magában foglaló Tornense flórajárásra nézve is új. A Putnoki-dombságot tekintve fontos a védett Lathyrus palustris megtalálása, valamint a dombságra és a flórajárásra is új Filago vulgaris.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az olajtök (Cucurbita pepo convar. pepo var. styriaca) egyes termesztéstechnológiai elemeinek vizsgálata egy családi gazdaságbanNémeth , Dániel Imre; Ábrahám, Éva Babett; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarDiplomadolgozatom témáját a saját gazdaságunkban is folyamatosan jelenlévő kísérletezés ihlette, ami rendszerint arra irányul, hogy milyen módszerrel, technológiával tudjuk kihozni az általunk termesztett növényekből a maximumot az adott évben. A termés maximalizálása mellett a hatékonyságunkra is nagy figyelmet fektetünk, így az ilyen és ehhez hasonló kísérletek eredménye alapján tudunk minden évben az eddigi információkat, tapasztalatokat összevetve és elemezve jobban, többet, hatékonyabban termelni. Elkezdtünk az egyes hibridekkel különböző sortávolságon, illetve tőszámmal kísérletezni. Ezeknek a tényezőknek a változtatásával állítottam be kísérleteimet, amelynek tapasztalatai alapján más aspektusban is megismerhetjük az olajtök sor- és tőtávolság igényét, illetve a különböző technológiák előnyeit és hátrányait.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A kukorica, mint pótanyag szerepe és hatása a sörminőségrePankucsi, Máté; Alexa, Loránd; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarDiplomadolgozatom a kukorica, mint a sörben fellelhető pótanyagbeli hatását kívánja reprezentálni. A vizsgálatok során több hazai sörgyártó termékét, valamint más országból származó prémium söröket választottam, melyek egy része tartalmazott kukoricát, mint pótanyagot, míg a többi minta kizárólag árpamaláta felhasználásával készült. Vizsgálati módszerek alkalmazásával vizsgáltam a minták összes fenolos vegyülettartalmát, flavonoid-tartalmát, színértékét, összes savasságát, kererűsav-tartalmát, valamint pH-ját. Az vizsgálatok célja annak a megállapítása volt, hogy a legnagyobb mértékben alkalmazott pótanyag hatással van-e a sörök minőségére, illetve hogy ez akár befolyásoló szempont is a vásárlás szempontjából. Az eredmények között a különbségek elenyészők, nem lehet egyértelmű következtetést levonni a pótanyaghasználatra vonatkozóan. Ennek ellenére a kukorica a sörök karakterének és ízprofiljának kialakításában fontos szerepet tölt be. Megállapítható, hogy a kukorica felhasználása nem rontja a sör minőségét, a fogyasztói oldalról csupán minimálisan érzékelhető, a sörfőzők számára felhasználása pedig leginkább gazdasági szempontból előnyös.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A vertikális elhelyezés hatása a kártevő bagolylepkék csapdázására alkalmas biszex illatanyagcsapdák hatékonyságára és szelektivitásáraHuszti, Bence; Szanyi , Szabolcs; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA lepkék (Lepidoptera) populációinak hatékony csapdázását a csapdák elhelyezési magassága nagymértékben befolyásolja. Az állati kártevők jelenlétének közvetlen előrejelzési módszerei a különféle csapdatípusok alkalmazásán alapulnak. Az imágók aktivitását különböző magassági szinteken a hőmérséklet, nedvesség és a napsütéses órák is befolyásolják. A Noctuidae család több fajának egyedei aszályos időszakokban különböző időpontokban helyezik el petéiket a lombkoronában, hogy a kikelő hernyók elegendő tápanyaghoz jussanak.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Őszi búza genotípusok ökológiai növénytermesztésbenTóth , Bence; Szabó, András; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarMagyarország egyik legfontosabb gabonanövénye az őszi búza. Felhasználja az ipar, takarmánygyártó cégek és persze a teljes élelmiszeripar. A napjainkban kialakult nehéz helyzetek (klímaváltozás, egyre csak növekvő élelmiszerigények stb.) miatt egyre jobban próbálunk odafigyelni a növényeink igényeire annak érdekében, hogy jobb terméseredményeket tudjunk elérni. Szem előtt tartva a termésmennyiséget és a minőséget. Diplomadolgozatom során fontosnak tartottam, hogy megtaláljam a kísérlet ökológiai keretein belül, az adott körülmények között a legjobb fajtát. A dolgozatban 26 fajtát hasonlítottam össze, különböző tulajdonságok tekintetében. Ilyen tulajdonság volt például a növény magasság, a hektoliter tömeg, a talajborítottság, az ezerszemtömeg és a terménymennyiség. Ezen tulajdonságok a gyakorlati gazdálkodás során is igen jelentős szerepet töltenek be a gazdák körében. A vizsgált fajták: GK Pilis, Activus, Arminius, Mandarin, Tiberius, IS-Agilis, Edelmann, Aurelius, Mv Pántlika, Hunor, KG Vitéz, Orloge, IS-Laudis, Mv Ménrót, Adesso, Antonius, GK Bagó, Mv Uncia, KG Kunhalom, LD-Chaine, Christhoph, Ehogold, GK Déva, Bánkúti 1201, Capo és az Arnold. A vizsgált fajták tekintetében kijelenthető, hogy a jobb eredményeket az Arminius, Mandarin, Tiberius, KG-Vitéz és a MV-Pántlika érte el. Míg a gyengébben teljesítő fajták voltak a teljes kísérlet során az Arnold, az LD-Chaine, a GK-Déva, a Christoph és a Hunor.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az Atonik és Multoleo növénykondicionáló készítmények alkalmazásának vizsgálata napraforgóbanLovas, István Róbert; Szabó, András; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA napraforgótermesztés jelentősége a világon jelentős mértékben növekedett. Míg 2000- ben 21,1 millió hektár napraforgót takarítottak be a világon, addig napjainkban a vetésterülete 25-27 millió hektárra növekedett. A napraforgómag össztermelésében is növekedés mutatkozott. A világon történő növekedése annak köszönhető, hogy a napraforgót jól be lehet illeszteni a vetésszerkezetbe. Termesztése a gabonatermesztés gépeivel elvégezhető, így a nagyüzemi szántóföldi növénytermesztésbe jól beilleszthető. A különböző időjárási viszonyokhoz jól tud alkalmazkodni, és termesztése aszályos körülmények között is biztonságosabb, mint a kukorica, illetve búza termesztése. Magyarországon az országos termésátlag 2000-ben 1,62 t/ha volt 320 269 hektáron. A 2000 évtől elmondható a napraforgó vetésterülete növekedésnek indult és 2022-ben már 679 595 hektárról takarítottunk be termést. A 2022-es évben hazánk több területe súlyosan aszállyal érintett volt, aminek következtében az országos termésátlagunk 1,89 t/ha volt. 2021 évben, ami a 2022-es aszályos évhez képest kedvező év volt, akkor 654 693 hektárról 2,68 t/ha volt a termésátlagTétel Korlátozottan hozzáférhető A cukorrépa termőképességének és termésminőségének vizsgálata HajdúböszörménybenPócsi, Henrietta; Szabó, András; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA cukorrépa termőképességének és termésminőségének vizsgálata Hajdúböszörményben. A cukorrépa termesztés 2017, 2018 és 2019-es adatok vizsgálata. A vizsgálat szikes talajon, kötött réti és glejes erdő talajon, barna erdő talajon és csernozjom talajon történtek. Hajdúböszörményben a 3 évben mennyi csapadék esett a vetéstől a betakarításig. A talajokon végzett mintavételből, tápanyaggazdálkodási tervet készítettek, ebből ki lehetett szűrni, hogy miben hiányos vagy épp gazdag az adott terület. Összevetés, hogy melyik területen volt a legtöbb termés és cukortartalom.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Kereskedelmi forgalomban kapható és házi ginek minőségi jellemzőinek és aromaprofiljának vizsgálataSipos, Réka Dorina; Alexa, Loránd; Szilágyi , Anett; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA vizsgálataimhoz hat különböző márkájú, kereskedelmi forgalomban kapható mintát használtam, melyek közül négy darab nagyüzemi, kettő pedig kézműves gin volt, illetve készítettem egy házi gint is, amihez az ital előállításához szokásosan használt fűszerek mellett gabonaszesznek a vodkát választottam. Ezt a hét alkoholos italt vizsgáltam és hasonlítottam össze. Meghatároztam az összes fenolos vegyület-, illetve a flavonoid-tartalmat, mértem a minták pH-ját, a savtartalmat indikátoros és potenciometriás titrálással, a vezetőképességét, vizsgáltam a metanol- és etanol-koncentrációt, valamint azonosítottam a párlatokban megtalálható illékony komponenseket is. Ezzel kívántunk felvilágosítást kapni arról, hogy van-e számottevő eltérés a nagyüzemi, kézműves és házi készítésű ginek termékminőségében.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A HAJNAL-99 Kft. holstein-fríz állományát érintő évszakonkénti hatások vizsgálataÁdány, Dániel; Komlósi, István; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarVizsgálati helyszínem a HAJNAL-99 Kft volt, ami Berettyóújfaluban található. Vizsgálatom során a holstein-fríz állományt érintő évszakonkénti hatásokat elemeztem. 2013-2022 közötti tehén és üsző termékenyítési indexét néztem különböző feltételek mellett, amibe a technológia fejlődés, az ivarzásszinkronizálás és a selejtezés is szerepet kapott.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Vízvisszatartást elősegítő adalékanyagok hatása a kukorica növényreSzathmári , József; Kiss , Nikolett Éva; Szabó , Andrea; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarNapjainkban kihívást jelent az emberek élelmezése és ebben nélkülözhetetlen szerepe van a kukorica termesztésének. Befolyásolják a termesztést a klimatikus és a populáris tényezők is, mint pl.: a klímaváltozás és a túlnépesedés. A következő években nagy mennyiségben kell élelmiszert előállítani majd a Földön, így cél a fertőzésektől mentes, jó minőségű, egészséges kukorica termesztése. A növénytermesztés központi célkitűzése, hogy megvalósítsa a termésmennyiség maximalizálásához szükséges körülményeket. Fontos figyelembe vennünk a külső és belső tényezőket, amik hatással vannak a kukorica fiziológiai folyamataira. Fontos a hatékony termeléshez, hogy a környezetünkhöz és az adott terület körülményeihez legjobban illeszkedő fajtát válaszunk. Számításba kell vennünk az időjárási szélsőségeket is, hogy tudjuk az adott kultúrát megfelelően ellátni tápanyaggal és az öntözést tudjuk utánpótolni. Egyes szakirodalmak azt jósolják, hogy minden második év száraz lesz, és csökkeni fog a tavaszi és őszi csapadék mennyisége is, ami ki fog hatni a termés mennyiségére és minőségére is. Az elmúlt egy évszázadban körülbelül 1 °C-kal nőtt az évi középhőmérséklet. Célom volt a legmegfelelőbb vízmegkötő anyagot megtalálni, ezzel elérve egy víztakarékosabb termesztést. Kísérletemben vizsgáltam a kukoricakülönböző tulajdonságait, talaj nélkül perliten és humuszos homoktalajon különböző vízkapacitás mellett. A humuszos homoktalajon a kísérletet a minimális vízkapacitás 70 és 90%-ára állítottam be (VKmin70% és VKmin90%), majd minden nap erre az értékre öntöztem vissza. Napi öntözési adatokból lett meghatározva az egyes kezelések vízfogyasztása, valamint, hogy heti rendszerességgel mértem az Fv/Fm paramétert, a kísérlet felszámolása során mértem a növény magasságát, levélszámot és a pigment tartalmakat. Megállapítható, hogy a talaj nélküli kísérlet beállításnál, igen nagy különbségek alakultak ki a kezelések között. A komposztoldatos csoport vízfogyasztása volt a legnagyobb, de vizsgált tényezői is ennek a csoportnak voltak a legkiemelkedőbbek. A perlites kísérlet azt eredményezte, hogy a komposzt oldattal öntözött csoport vízfogyasztása volt a legnagyobb, és az összes elemzett adat közül (klorofill, karotionid-tartalom, Fv/fm érték, növényenkénti levélszám és magasság vizsgálatánál) is ennek a csoportnak voltak a legjobbak a mért értékei. Humuszos homoktalajon VKmin 70% vízkapacitás mellett arra a következtetésre jutottam, hogy az optimális kezelés a PEG-es, mert lényegesen kevesebb vizet fogyasztott el a kezelések során és a teljes kísérlet ideje alatt jó eredményeket mutatott. A klorofill, karotionid-tartalom mérésénél a kontroll csoport, Fm/Fv paraméter mérésekor a VízŐr, növénymagasságnál a komposzt oldatos kezelés levélszám alakulásnál a PEG kezelés bizonyult a legjobbnak. Humuszos homoktalajon VKmin 90% vízkapacitásnál a PEG-es kezeléseknek voltak mindent egybevetve a legmeggyőzőbb az értékei, a klorofill, karotionid-tartalom, Fm/Fv paraméternél a PEG bizonyult a legjobbnak, míg a növény magasság mérésénél a komposzt oldatos kezelés levélszám alakulásánál a PEG-es kezelés volt a legsikeresebb.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Biszex illatanyag- és feromon csapdák hatékonyságának összevetése kártevő bagolylepkék alapjánPálóczi, Szilvia; Szanyi, Szabolcs; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA csapdázási módszerek közül napjainkban leginkább a szexferomon csapdák terjedtek el, melyek nem csak az előrejelzésben, de a védekezésben is sikerrel alkalmazhatók. Mára a legtöbb jelentős kártevő lepkefaj esetén rendelkezésre állnak a megfelelő fajspecifikus szexferomon csalétkek és csapdák. A kutatások egy másik, újabb irányát a különféle illatanyagos csalétkek fejlesztése jelenti. A növényvédelmi szakemberek szerint még sok esetben vitatják a biszex illatanyagcsapdák hatékonyságát, főleg a legjelentősebb kártevő fajok tekintetében. Ezért úgy döntöttem, hogy több jelentős kártevő bagolylepke esetében a szexferomonos csapdák fogási eredményeit összevetem a széles hatásspektrumú táplálkozási attraktánsok fogásaival. Az Olcsva külterületén végzett terepi mintavételem során különböző bagolylepkéket vizsgáltam meg, melyből 4 célfajt jelöltem meg: Agrotis segetum, Agrotis ipsilon, a Lacanobia oleracea és Hadula trifolii. Legnagyobb egyedszámban az egyik célfajom, az Agrotis segetum jelent meg. A szexferomonnal felcsalizott csapdák többségében hím egyedek befogását eredményezte, de a kombinált kezelések szép számban fogták a nőstényeket is. Tehát a feromon és táplálkozási attraktáns kombinációjának alkalmazásából nyert adatokkal pontosíthatjuk az előrejelzést. Számos „nemcél” faj is befogásra került, melyekre az illatanyag (NAA) volt csalogató hatással, és bebizonyosodott, hogy más faj specifikus feromonjának jelenléte nem rontja ezt a hatékonyságát, sőt számos esetben a nagyobb számú fogást figyelhettem meg. .Tétel Korlátozottan hozzáférhető GOMBÁBÓL KÉSZÜLT PESTO TERMÉKFEJLESZTÉSI FOLYAMATÁNAK TANULMÁNYOZÁSA ÉLELMISZERBIZTONSÁGI SZEMPONTOK FIGYELEMBEVÉTELÉVELPocsai, Boglárka Dóra; Prokisch, József; Hajdú, Péter; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarDiplomadolgozatom során gombával dúsított pesto krémek termékfejlesztésén, összehasonlításán és érzékszervi vizsgálatán dolgoztunk, melynek alapját a hagyományos bazsalikomos pesto szolgáltatta. Választáskor szem előtt tartottuk, hogy végtermékként olyan alapanyagok felhasználásával állítsuk elő, melyek a hétköznapi fogyasztók által is könnyen elérhetők. Élelmiszerbiztonsági szempontból is ki tudtunk rá dolgozni egy jogszabályoknak is megfelelő gyártási leírást, folyamatábrát és veszélyelemzési tervet. A termékfejlesztési folyamat lépésein haladtunk sorra. Kezdve az alapanyagok megismerésétől, a fejlesztési folyamatokon keresztül, egészen a kedveltség megállapításáig és a végső termék kialakításáig. A termékek 4 szempont alapján kerültek értékelésre, a küllem, állomány, illat és íz, melyek 1-tól 5-ig terjedő skálán kerültek értékelésre a kóstolás során. Fő célunk a gombával dúsított termékek kedveltségének megállapítása volt, mivel a fogyasztók körében megosztó élelmiszerként ismert, azonban annak egészségügyi előnyeinek hasznosítása, a társadalom és étkezési kultúra fejlődését szolgálhatja. Úgy vélem az általam kiragadott egyetlen nyersanyag új szemszögbe helyezése esetleg kiinduló pontot adhat a további kutatásokra és kísérletezésekre.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Demeter gazdaságban előállított magyar szürkemarha x magyar tarka keresztezett F1-es nemzedék húsminőségének vizsgálataHubai, Krisztina Boglárka; Komlósi , István; Rózsáné Várszegi, Zsófia; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA dolgozatomban kísérleti takarmánnyal etetett magyar szürkemarha és a magyar tarka szarvasmarha fajták keresztezett F1-es nemzedékének húsvizsgálatát végeztük el. Dolgozatom céljául tűztem ki, hogy megvizsgáljam milyen hatással van az extrudált takarmány egy keresztezett magyartarka és magyar szürkemarha F1-es nemzedék húsminőségére. A kapott eredmények elemzéséhez varianciaanalízist alkalmaztam. Vizsgálataim során megállapítottam, hogy az extrudált takarmány hatására (azonos tartási körülmények között) egyes beltartalmi értékek javulást mutattak a kontrol állományhoz képest, akikkel ugyanazon takarmánykeveréket dara formában etettük. Az eredmények értékelése során megállapítottam, hogy szignifikánsan a legnagyobb különbségek a kísérleti- és kontrol csoportok összehasonlítása során a beltartalmi értékekben keletkeztek. Összességében a kísérletet sikeresnek értékelem, de a pontos következtetések levonása érdekében szükségesnek tartom, hogy a jövőben további különböző összetételű extrudált takarmányt is kipróbáljunk a lehető legkedvezőbb beltartalom elérése érdekében.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A tannin vizsgálata a burgonyabogár imágók viselkedéséreAlmási, Lilla; Nagy, Antal; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA burgonya a világ egyik jelentős szántóföldi kultúrája, melynek egyik legjelentősebb kártevője a burgonyabogár. A kártevő elleni védekezés a faj nagyfokú ellenállósága, a számos hatóanyaggal szemben mutatott rezisztenciája és a fogyasztói igények egyidejű figyelembevétele mellett jelentős kihívás elé állítja a növényvédelmet. A burgonyabogár a kártételét a burgonya leveleinek fogyasztásával okozza. Munkám célja az volt, hogy egy az imágók táplálkozását vizsgáló kísérletben teszteljem egy természetes csersav vegyület, a tannin repellens és táplálkozásgátló hatását, a hatás dózisfüggését és egy tapadásfokozó anyag hatékonyságára gyakorolt hatását. Ennek pontos meghatározására a bogarak által elfogyasztott levélfelület méretét használtam a különböző kezelésekben. Az eredmények jól szemléltették a kezelt anyag hatékonyságát. A bogarak mindaddig nem, vagy csak kis mértékben választották a kezelt leveleket, míg a kezeletlen kontroll levelekből fogyaszthattak. A hatás dózisfüggése is megmutatkozott. A nagyobb koncentrációval kezelt leveleken jóval kisebb fogyás volt tapasztalható. A tapadószer részletes hatásának értékelésére, további vizsgálatok szükségesek, de eredményeim így is jól szolgálják a későbbi szabadföldi tesztek tervezését és jelentős lépést jelentenek egy növényi alapú környezetkímélő védekezési mód kifejlesztésében.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Precíziós öntözés hatása a meggy termésmennyiségére megújuló energiaforrás használatávalVarró, Ádám; Hagymássy, Zoltán; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarJelen dolgozatban a családi gazdaságunkban lévő ugyan olyan magas technológiai színvonalon művelt, jó kondícióban lévő, hagyományos művelési rendszerű meggyültetvények termésmennyiségét hasonlítottam össze, Debreceni bőtermő- Kántorjánosi, Érdi bőtermő és Petri fajtánként. A fentiekben felsorolt meggyfajták mindegyike napelemes csepegtető öntözőrendszerrel ellátott területen is, és nem öntözött területen is telepítve van. A különbség csak az öntözés, mert a termőterület adottságai megegyeznek, ültetvényeink mindegyikére jellemző, hogy sajmeggy alanyra oltott fák, 6 méter sortávolság x 4 méter tőtávolság, térállás, szabad orsó vagy tölcsér koronaforma, 420 darab meggyfa hektáronként, évente 9 alakommal van permetezve (gomba és rovar ellen, permetezőgép típusa: Forrás 2000), metszés minden év őszén.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Különböző tápanyag-utánpótlási módok hatása a talaj tulajdonságaira és a kukorica terméséreTörök, János; Kátai, János; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarAzonos adottságú területeken tápanyag-utánpótlási kisérleteket állítottam be a partiumi Síter község térségében, majd a kisparcellás kísérlet beállítását követően, talajmintákat vettem és megvizsgáltuk a kezelések hatását a talaj tápanyagtartalmára és néhány fontosabb tulajdonságára, valamint a növényállomány termés eredményére. A kísérletben a választott tesztnövény a kukorica volt. A trágyázási kísérletben műtrágyát, szerves trágyát és tarlóbontó (cellulózbontó) baktérium készítményt használtam, valamint ezek különböző kombinációit. A kisérletek termesztéstechnológiája megegyezik. Az elvégzett laboratóriumi vizsgálatok során a talaj fizikai és kémiai tulajdonságait tanulmányoztuk. Továbbá elvégeztünk néhány talajbiológiai vizsgálatot is.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Egy Neopestalotiopsis faj azonosítása homoktövisről és az ellene való védekezési lehetőségek vizsgálata in vitro körülmények közöttMenyhárt, Endre; Csótó, András; Csüllög, Kitti; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarTöbb homoktövis (Hippophae rhamnoides L.) ültetvényen hervadásos tüneteket és korábban még azokon nem azonosított kórokozók megjelenését észleltük. Mivel Magyarországon a homoktövis termesztése még mindig növekedési szakaszban van, és ennek megfelelően a kultúrában engedélyezett növényvédőszerek mennyisége korlátozott, ezért a vizsgálatok középpontjában a Trichoderma fajokból készített biopreparátumok hatékonysága állt. Emellett átfogó értékelést végeztünk olyan kémiai növényvédőszerekről is, amelyeket más európai országokban alkalmaztak a homoktövis nagyobb volumenű termesztése során, különös tekintettel az egyéb észlelt gombás fertőzések elleni védelemre. Ennek során részletesen elemeztük ezeknek a növényvédőszereknek a hatékonyságát és alkalmazhatóságát a homoktövis kultúrájában, annak érdekében, hogy hozzájáruljunk az optimális védekezési stratégiák kidolgozásához és a homoktövis termesztés hatékonyságának javításához.