A Berettyó folyó tápanyagháztartás jellemzőinek vizsgálata
Dátum
Authors
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
DOI
Absztrakt
Diplomadolgozatomban az egyik romániai eredésű kül- és belföldi szennyezéseket elviselő folyónak, a Berettyónak, a tápanyagháztartási jellemzőinek változását vizsgáltam 4 mintavételi helyen, a TIKÖFE Mérőállomása által vett vízminták eredményei segítségével, 2006-2011 közötti időszakot nézve. Mivel a vízfolyások vízgyűjtő területeinek jelentős része az ország határain kívül van, így felszíni vízkészlet 93- 98%-a a szomszédos országokból érkezik hazánkba. Ilyen folyó a Berettyó is, amely Biharfélegyháza és Pocsaj között Kismarjánál éri el Magyarország határát. Ennek a folyónak a vízminőségét befolyásolják a „magyar szennyezések”, de nagyobb hatást gyakorolnak a határon túlról, Romániából, érkező szennyezők. A legelterjedtebbnek tekinthető vízminőségi probléma hazánkban a szervesanyagok, a nitrogén- és foszfor tartalmú szennyező anyagok (ún. tápanyagok) túlzott mértékű megjelenése. Ezek fő forrásai a szennyvíztisztító telepek, mint pontforrások, a diffúz források közül a településekről, szántóföldekről, állattartó helyekről származó lefolyás, illetve a műtrágya bemosódása jelentős. Ezek a hatások megváltoztatják az ökoszisztémák életfeltételeit: a szervesanyag bomlása fogyasztja az oxigént, vagy a sok tápanyag hatására a növények természetestől elérő növekedési/pusztulási folyamatai indulnak be (eutrofizáció/algásodás, hínarasodás, nádpusztulás, sűrűn benőtt medrek, stb.), ami azután kihatással van az ökoszisztéma egészére. Ezen jellemzők vizsgálatát a MSZ 12749:1993 Szabvány szerint végeztem.