Magas vérnyomás, allergia, mozgásszervi megbetegedések, cukorbetegség. Mi a közös a felsorolt betegségekben? A fent említett megbetegedések mindegyike azon be-tegségcsoporthoz tartozik, melyek huzamosabb ideig fennállnak és hosszú időn át hatás-sal vannak a beteg életére. Ezeket nevezzük krónikus betegségeknek. A krónikus betegségek egy gyűjtőnév (pl. diabétesz, asztma, epilepszia, idegrendszeri károsodás, mozgássérültség, értelmi fogyatékosság, stb.), amelyek csökkent fizikális vagy szellemi működéssel járnak. Ezen betegségekre jellemző a folyamatos állapotromlás, illetve rövidebb élettartam, és állandó szakszerű orvosi felügyeletet, kezelést igényelnek. A WHO megfogalmazása értelmében a krónikus betegségek hosszan tartó, álta-lában lassan előrehaladó betegségek, amelyek a legújabb haláloki lista alapján világ-szerte megelőzik a fertőző megbetegedéseket. A krónikus betegségek csoportjába sorol-hatók a szív-érrendszeri megbetegedések, a daganatos megbetegedések, az idült légző-szervi megbetegedések, a cukorbetegség, valamint a mentális betegségek. A fent emlí-tett betegségek nem gyógyíthatók, de szoros követéssel az állapotot súlyosbító gyakori szövődményeik kialakulása megelőzhető (18). A krónikus betegségek aránya Magyarországon a felnőtt lakosság körében elérte a 47%-ot. Ez a számszerű tény bizonyíték arra, hogy minden második magyar ember szenved olyan krónikus betegségben, amelyről tud. De tény az is hogy legalább egymil-lió olyan beteg van, aki nincs tisztában állapotával, nem tud arról, hogy valamilyen be-tegsége van (12). Krónikus megbetegedéseket vizsgálva tükröződik a lakosság rossz egészségi állapota és nagymértékben korlátolt fizikai aktivitása. A krónikus betegségben szenvedő betegek zöme tudja, hogy állapota elsősorban az életmódjától függ, de a mindennapi életben kevés figyelmet szentelnek saját egészségükre. A betegek fele megy el rendszeresen orvoshoz, kétharmaduk szedi kisebb-nagyobb rendszerességgel a gyógyszerét, harmaduk változtat a táplálkozásán, és mindössze egytizedük igyekszik csökkenteni a stresszt. Több kutatás mutatott már rá, hogy az egészségügy többet igyekszik tenni az emberek egészségéért, mint legtöbbjük saját magukért. Az egészségügyi rendszer óriási terhe és kihívása is a krónikus betegellátás. A legfontosabb szempont a krónikus betegségek megelőzése és kezelése. Ezen stratégia végrehajtása elengedhetetlen ahhoz, hogy az emberek életük nagyobb részét jó egészségben élhessék (11, 13). 2003-ban az Egyesült Államokban a Krónikus Ellátás Fejlesztése Modell Nem-zeti Program és MacCol intézmény az egészségügy innovációjáért társaság csoportja ki-fejlesztette az ún. Krónikus Ápolás Modellt a krónikus ellátás javítására. Célja a bete-gek életminőségének javítása, a szolgáltató részéről pedig költségmegtakarítás. Az ellá-tás minőségének felmerésére használjak a PACIC kérdőívet, mely azt kívánja felmérni, hogy a krónikus ellátásban részesülő betegek hogyan látják a saját ellátásukban való részvételüket, közreműködésüket (3, 4). A kutatás célja a PACIC mérés magyar adaptációjával felmérni a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében élő, krónikus betegségekben szenvedő betegek egészségügyi ellátását, az ellátás hiányosságait, betegoktatás minőségét önellátásukkal kapcsolatban. Megismerni a betegek véleményét ellátásukkal kapcsolatosan. A vizsgálatban Szabolcs-Szatmár-Bereg megye településeinek 15 felnőtt házior-vosi praxisának krónikus betegségben szenvedő betegei vettek részt. A 800 darab kiosz-tott kérdőívből 723 kérdőívet válaszoltak meg a betegek. Eredmények: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a krónikus megbetegedések közül a magas vérnyomás, daganatos megbetegedés, cukorbetegség gyakorisága magasabb. A megkérdezettek 40%-a két krónikus betegségben szenved. A nem szerinti eloszlás és a krónikus betegségek előfordulása közötti összefüg-géseket vizsgálva a daganatos betegségek és a depresszió előfordulásánál mutatkozik szignifikáns különbség férfiak és nők között. Válaszadók 69%-a elégedett az ellátással. A betegek 63%-nál a kezelőorvos figyelembe veszi értékrendszerét, szokásait ellátásuk-kal kapcsolatosan. Azon válaszadók, akik több krónikus betegségben szenvednek, elé-gedettebbek az ellátással, szemben az egy krónikus betegségben szenvedő betegekkel.