Dolgozatomban a vidéki életminőség bemutatására vállalkoztam, melyet egy olyan borsod megyében fekvő kis településen végeztem, ahol a vidékre jellemző szinte minden tulajdonság megtalálható. A település méretéből, természeti adottságaiból adódóan inkább sorolható a „hátrányos helyzetű”, mint a „fejlett” települések közé. Szerettem volna minél pontosabb képet kapni arról, mi jellemző az itt élő emberekre, hogyan látják jelenlegi, illetve jövőbeni helyzetüket. Az eredmény saját kutatáson alapul, a felmérést kérdőíves válaszok segítségével végeztem, amelybe a falu lakosságának közel egynegyedét vontam be. A kérdések összeállításánál elsősorban arra voltam figyelemmel, hogy azok könnyen értelmezhetőek legyenek, a megjelölhető válaszok pedig egyértelműek. Természetesen fő szempont a dolgozat témája volt, ennek megfelelően a kérdéseket három nagyobb csoportra bontottam, mint például demográfiai adatok (életkor, nem, iskolázottság), életminőséggel kapcsolatos kérdések (jövedelem, munkalehetőség, lakóhely, stb.) a jövőbeni elképzeléseik (hogyan látják helyzetüket,), illetve mennyire érzik magukat elégedettnek. A válaszok elemzése során, néhány esetben, számomra elég meglepő eredmény született. A demográfiai adatokat vizsgálva az iskolázottság területén tapasztaltam, ha nem is meglepő, de mindenképp figyelmet igénylő eredményt, mely alapján ugyan közepes képzettségűnek mondható a válaszadók nagyobb része, de a mai munkaerő piaci elvárások miatt ez nem elegendő, ami viszont nehezíti az életminőségük javításában történő előremozdulást. Az életminőséget befolyásoló tényezők elemeinek vizsgálatánál kapott adatok szerint, legfontosabb életminőséget befolyásoló tényezőnek az anyagi jólét-et tartotta a válaszadók többsége, ezt követte az egészségi állapot tényező a második helyen, a munkalehetőség tényező csak az ötödik helyre került (a személyes biztonság és a személyes kapcsolatok után), pedig én úgy gondolom, az anyagi jólét biztosításának mindenképp fontos feltétele a megfelelő munkahely. A munkalehetőségre vonatkozó kérdéseket elemezve azt tapasztaltam, hogy a megkérdezettek 44%-a van csak jelen aktívan a munkaerő piacon, ami a jelenleg fennálló magas munkanélküliség mellett, a nem megfelelő iskolai végzettségnek tudható be. Azokra a szakmunkákra, melyekre korábban nagy volt a kereslet (pl. mezőgazdasági-, illetve építőipari szakmunkások), mára csak kevés létszámban van igény. Úgy gondolom ennek kihatása érezhető a jövedelemre vonatkozó kérdésekre kapott válaszoknál, melynek alapján a válaszadók nagy része válaszolta azt, hogy (69%) 50 E Ft/hó/fő alatt, illetve 50-100 E Ft/hó/fő jövedelemből él, ami messze elmarad nem csak az országos-, hanem a megyei átlagtól is. A felmérésem eredményei alapján megállapíthatom, hogy az egyes életminőséget meghatározó tényezők nagy befolyással vannak egymásra. Ez tapasztalható az egészségi állapot alakulásánál is, ahol meghatározó tényező a jövedelmi helyzet, nagy részben ennek tudható be, hogy jellemzően „közepesnek” ítélték. Ugyancsak a jövedelem alakulása tekinthető befolyásoló tényezőnek a lakóhely vizsgálata során. Különös figyelmet fordítottam ennek a kérdésnek a vizsgálatára, mert ez alapján kaptam választ arra, mennyire tartják „élhetőnek”, mennyire fontos számukra ez a település. A kapott válaszok alapján arra a következtetésre jutottam, hogy a válaszadók közül vannak (29%) akik jelenleg úgy érzik, csak azért laknak ezen a településen, mert anyagi helyzetük nem teszi lehetővé, hogy más településre (kisváros, esetleg nagyobb város) költözzenek. A jövőbeni elképzeléseikre vonatkozó kérdéseknél, a kapott válaszok a megkérdezettek nagyobb részénél pesszimista jellegű volt (nem változik, romlani fog), nem látnak kiutat jelenlegi élethelyzetük jobb irányba fordulására. Ez tükröződik az elégedettségükre vonatkozó kérdések válaszaiból is, ahol a „közepes” értékelésű válaszok voltak túlsúlyban a teljes mértékben elégedett, illetve elégedetlenekkel szemben. A vizsgálat során arra a következtetésre jutottam, hogy a válaszok megjelölésére nem minden esetben az átgondoltság volt a jellemző, sokkal inkább a „pillanatnyi érzéseik alapján” jelölték meg a választ. Gondolom ezt azért, mert a hasonló, illetve egymással kapcsolatban lévő („hol élne szívesebben” – „tervezi-e öt éven belül, hogy elköltözik”) kérdésekre adott válaszok esetében, - nem szignifikáns -, volt némi eltérés. Dolgozatom végén azoknak a problémáknak a megoldására tettem javaslatot, amelyek a közösség legnagyobb részét érintik, amit legtöbben szeretnének, ha megoldódna, itt azonban figyelemmel kellett lennem arra, hogy olyan javaslatokat fogalmazzak meg, melyek megvalósítása nem lehetetlen, és a község lakosai is közreműködnek a megvalósításban. Összességében úgy érzem, a kutatásom eredményesnek mondhatom, hiszen a kitűzött célt, hogy jobban megismerhessem az itt élő emberek életvitelét, ezáltal életminőségét, sikerült elérnem. Megtapasztaltam, mennyire fontos az itt élő emberek számára mindaz, amit ez a település nyújt nekik, és azt, hogy képességeikhez és lehetőségeikhez mérten hogyan gazdagítják, szépítik azért, hogy minél szebbé, vonzóbbá tegyék környezetüket. Ennek köszönhetően, ma már egészen más szemmel nézem az itt zajló eseményeket, úgy a lakosság, mint a település helyzetére vonatkozóan.