Perifériás érszakasz művi grafttal való pótlásának klinikai tapasztalatai és kísérletes véráramlástani, morfológiai vizsgálatai

Dátum
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt

Napjaink érsebészeti gyakorlatában a nyitott műtétek közül a bypass operációk, graft beültetések még mindig nagy jelentőséggel bírnak. Az első néhány postoperativ nap azonban mindig kritikus. A korai thrombosis problémája a kis átmérőjű művi graftok esetén még mindig nagy kihívást jelent. Nem teljes mértékben tisztázott még, hogy a megváltozott érgeometria és áramlási tulajdonságok mikor érnek el olyan mértéket, amely már thromboticus szövődmény kialakulásához vezethet. Ezért e kérdéskör klinikai tapasztalatainak elemzése és kísérletes modellben való további, a véráramlástani tényezőket befolyásoló paraméterekre is fókuszáló részletes vizsgálatai indokoltak. Feltételeztük, hogy a micro-rheologiai paraméterek, beleértve a vörösvérsejt deformabilitás- és a membrán (mechanikus) stabilitási jellemzőket, romlást mutathatnak a korai postoperativ időszakban, és jelentőségük lehet a lehetséges komplikációk előrejelzésében illetve kimutathatóságában kísérletes modellben. A kísérleteket beagle kutyákon végeztük (engedélyszám: 20/2011/DEMÁB). A Kontroll csoportban (n=4) 2 órás altatás történt. Az Érgraft csoportban (n=5) altatásban feltárásra került a bal oldali arteria femoralis, amelyből 3,5 cm-es excisiót végeztünk, helyére azonos hosszúságú, 3 mm átmérőjű politetrafluoretilén (PTFE) graft került beültetésre end-to-end anastomosisokkal. A műtétet követően, valamint az 1., 3., 5., 7. és 14. postoperativ (p.o.) napon mindkét hátsó végtag bőrhőmérsékletét mértük, az állatok mozgását-járását figyeltük, a vena cephalica-ból vérvétel történt haematologiai, haemostaseologiai és komplett haemorheologiai vizsgálatokra. A műtött állatok mozgásában, járásában nem látszott akadályozottság, a műtött és nem műtött végtagok bőrhőmérséklete nem tért el egymástól. Az Érgraft csoportban az első p.o. héten alacsonyabb volt a laktát koncentráció változatlan vér pH mellett. Ebben a csoportban az 1-5. p.o. napon emelkedett volt a fibrinogén koncentráció (főleg az 1-3. napon). A prothrombin idő nem mutatott változást, az aktivált parciális thromboplastin idő az első héten volt megnyúlt az alapértékekhez és a Kontroll csoporthoz képest. A fehérvérsejt szám csak a műtétet követő 1. napon volt emelkedett, a thrombocyta szám azonban a két hetes periódus során emelkedett volt. A vörösvérsejt aggregatio kismértékben fokozott az 1-5. p.o. napokon. A Kontroll csoporthoz viszonyítva a vörösvérsejt deformabilitás szignifikáns mértékű romlást mutatott a 3., az 5. és főként a 7. p.o. napon a PTFE graft beültetését követően. A mechanikus stabilitási teszt ezeken a napokon jól kimutatható különbségeket mutatott: az Érgraft csoportban a deformabilitás kisebb mértékben csökkent a membránstabilitás teszt során, amely a sejtek mechanikus stresszel szembeni csökkent tűrőképességét tükrözheti. A 7. p.o. nap során mért legrosszabb deformabilitási paraméterek egybeeshettek a graftot kritikusan szűkítő, illetve elzáró thrombus kialakulásával, amelyet az utólag végzett szövettani vizsgálatok megerősítettek. Ez felhívhatja a figyelmet a vörösvérsejt deformabilitás és vörösvérsejt mechanikus stabilitás mérésének fontosságára, érgraft beültetését követő korai postoperativ napok monitorozásakor.

Leírás
Kulcsszavak
művi PTFE érgraft, korai graft elzáródás, haemorheologia, artificial vascular PTFE graft, early graft failure, hemorheology
Forrás