A vállalkozások társasági adójának megállapításakor különféle adózás előtti eredményt csökkentő és növelő tényezőket, illetve adókedvezményeket figyelembe véve állapítható meg az adófizetési kötelezettség. Ezen tényezők közül dolgozatom a számviteli törvény és az adótörvény szerinti értékcsökkenés ambivalenciájával, és ezekkel szoros párhuzamban a fejlesztési tartalék elszámolásának lehetőségeivel/gyakorlatával foglalkozik. Ugyanakkor a témát a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) területéről is vizsgálom. Három gyakorlati példán keresztül bemutatom a magyar és nemzetközi standardok szerinti elszámolást, külön kiemelve az adóhatást és ezáltal következtetést teszek a két metodika azonosságaira és eltéréseire. A kontírozás során megjelenik a halasztott adó fogalma, ezzel pedig szoros összhangban az IAS 12- Nyereségadó standard. A célom annak bemutatása volt, hogy bár hazánkban jelenleg még kevés tapasztalat áll rendelkezésre a IFRS-sel kapcsolatban - különösképpen az adórendszerrel - ennek ellenére az IFRS átlátható képet nyújt a vállalkozás számára az adózás tervezésében. A két elszámolás között értékbeli különbségek jelentősen nem akadtak, kizárólag az elszámolás módjában és időbeliségében van az eltérés.