Kutatásomat Magyarországon és Ukrajnában, pontosabban a fehérgyarmati és a beregszászi járás három-három középiskolájában végeztem. Az adatfelvétel a 14-19 év közötti diákok drogfogyasztó magatartására irányul. Munkám eredményességét, a ,,Magyar Ifjúság 2012” , a ,,Nyíregyháza Ifjúsága 2015” és ,,A társadalmi periférián élő gyermekek és fiatalok rizikómagatartásának háttere” elnevezésű kutatások adatai segítették. Nyíregyháza perifériáján végzett kutatásban, kérdezőbiztosként részt vettem, úgy annak adatait és a terepmunka során szerzett tapasztalatokat felhasználtam vizsgálatomban. Az eredmények szerint, illegális szerként, a marihuána, hasis, míg legális szerek közül az altató, nyugtató orvosi javallat nélküli fogyasztása dominál. Az adatok szerint a 472 fős minta egyik tagja sem próbált ki, vagy használt már kokain, crack, morfium, heroin nevezetű kábítószert. Kutatásom kezdetén megfogalmazott, hat hipotézisemből öt igazolt, míg egy darab ambivalens eredményeket képviselt. Azt feltételeztem, hogy az ukrán diákok magasabb aránya érintett a drogfogyasztó magatartásban, mint a magyar mintát adó tanulók. Az analízis alapján, a magyar hallgatók 27,9%-a, míg az ukrán diákok 10,8%-a próbált ki, vagy használt már kábító hatású szert, ezen adatok szerint, a hipotézisem ellentmondónak bizonyult. Kutatásomban, továbbá a ,,Magyar Ifjúság 2012” és a ,,Nyíregyháza Ifjúsága 2015” kutatásban vizsgált populáció szabadidős tevékenysége javarészt, a médiahasználatról szól. A nyíregyházi minta, az országos mintát is meghaladva, több baráttal rendelkezik, mint célcsoportom. A populáció elsősorban barátját, osztálytársát említi az drogfogyasztás első ,,élményének” megosztására, valamint a kipróbálás utáni, második drogfogyasztás meggátolására, mintsem szüleit, nevelőit. Adatgyűjtésemet Survey kérdőíves módszerrel, speciális névgenerátor kérdésekkel, illetve interjú technikával, míg adatelemzésemet SPSS statisztikai program alkalmazásával végeztem.