A két világháború közötti csehszlovákiai magyar regény kevésbé feltárt területe a magyar regényirodalomnak. Két összefoglaló munka készült a korszak irodalmáról, Csanda Gábor Első nemzedék, és Fónod Zoltán Üzenet (A csehszlovákiai magyar irodalom 1948-1945). Ezen munkák főként a szerzők biográfiájára és műveik tartalmi elemzésére helyezik a hangsúlyt. A dolgozat a korszak regényinek fő vonalait kívánja felrajzolni, eltávolodva a biográfiai értelmezési vonaltól. A kutatások eredményeként öt regénykategóriát sikerült vázolni a dolgozatban. Ezek:

1. a történelmi regény típusai;
2. a szlovenszkói mentalitást alakulástörténetének regényei;
3. a valóságirodalom regényei;
4. az avantgárd vonzásban született regények;
5. a humánum értékőrzés regényei a) polgári hagyományok b) önéletrajzi, életrajzi regények c) polihisztorikus regények.

A polihisztorikus regények csoportjába Neubauer Pál két regénye kerül elemzésre, a Mik közöm hozzá? és A jóslat. A kutatások során derült fény arra, hogy Neubauer regényei olyan írásmódhoz kapcsolódnak, mely nem jellemző a két világháború közötti csehszlovákiai magyar regényirodalomra. Ezek az alkotások a regény 20. századi megújítási kíséreltek egyikéhez, a polihisztorikus áramlatba illeszkednek. A mágikus realista írásmód hatása is kimutatható, de lényegi eltérések figyelhetők meg, ezért Neubauer regényeit inkább a polihisztorikus regények sorába kell állítani. A kutatások során derült fény arra, hogy a korszak meghatározó regényírói Magyarországra való kényszerű áttelepülésük után sem hagyták abba az írást. Ezeknek a regényeknek az ismertetése, bekapcsolása az irodalmi tudatba további feladatnak tekinthető. További kutatási terület lehet a szlovenszkói magyar regényirodalom első korszakában kialakult motívumoknak a második Csehszlovák Köztársaság magyar regényirodalmában való esetleges továbbélését, új motívumok ráépülését vagy elhalását feltárni. Ezen kutatások levégzésével lehetne objektív alakulásképet rajzolni a teljes csehszlovákiai magyar regényirodalomrólThe Hungarian novel in Czechoslovakia between two world wars is not to a large extent explored field of Hungarian novel writing. There are two summarizing works about this period: Gábor Csanda The First Generation and Zoltán Fonód Heritage (Hungarian literature in Czechoslovakia 1948-1945). These works principally lay emphasis on biographies of individual writers and contextual readings of works. The Dissertation examines the main features of novels, but at the same time it departs from biographical readings.

On the basis of research the Dissertation defines five novel categories:

1. types of historical novels;
2. Slovak (szlovenszkói) mentality development novels;
3. social realism novels;
4. novels created under avant-garde impact;
5. novels observing humanistic values a) civic tradition b) autobiographical and biographical novels c) poly-historical novels

Within the category of poly-historical novels two works of Pál Neubauer are examined, What does it have to do with me? and The Prophecy. The study reveals that Neubauer’s novels are composed in a style of writing that is peculiar for the Hungarian novel writing in Czechoslovakia between two world wars. These works correspond with one of the twentieth century novel revival attempts, the poly-historical stream. The impact of magic realism style can be identified, but contextual differences can be traced down, therefore Neubauer’s novels should be ranked among the poly-historical ones.