Debreceni Egyetem elektronikus Archívum

A város

Tételek száma: 493

 

A Református Kollégium Nagykönyvtárában „A város” című közigazgatási, közművelődési és közgazdasági hetilap csaknem teljes évfolyamait sikerült megőrizni. Az 1904. szeptember 16-án indult várospolitikai hetilap első számában Koncz Ákos levéltáros, a lap felelős szerkesztője olvasóihoz intézett szerkesztői beköszöntőjében azt ígérte, hogy „tisztán és kizárólag városi ügyekkel fog foglalkozni… tárgyal minden érdekes eszmét, tért nyújtva mindazon kérdések fejtegetésére, amelyek a városnak és a város polgárságának szellemi és anyagi javát célozzák”.
Ígéretéhez híven egy évtizeden át közölte a városi tanács határozatait, az érvényben lévő vagy módosított szabályrendeleteket, a polgármester évi jelentéseit, a város költségvetését és elszámolásait, ismertette a közgyűlések lefolyását, a különböző bizottságok tevékenységét.
A hivatalos közlemények megbízhatóságát a főszerkesztő, Vecsey Imre városi főjegyző szavatolta.
Tévedés volna az eddigiekből arra következtetni, hogy száraz, hivatalos közlöny volt A város című hetilap, korántsem; hiszen számtalan olyan kérdéssel foglalkozott, amely az egykorú érdeklődés középpontjában állt, a helyi közvélemény előtt fontos volt, így például indulása óta folyamatosan napirenden tartotta a „hőn óhajtott” debreceni egyetem ügyét.
A témák sokaságából csak néhányat említhetünk: a Fő vagy Piac utca rendezésének érdekében a Stenzinger-ház kisajátításáról, majd az útburkolási programról, a Kossuth-szobor tervéről és elhelyezésének kérdéséről, a közlekedés, villanyvilágítás, vízvezeték és csatornázás időszerű tennivalóiról, a debreceni színház helyzetéről, a múzeum és városi könyvtár létrehozásának szükségességéről, alapításuk után működésükről, az iskolai munkáról, az egészségügy problémáiról folyt a vita, kompetens szakemberek fejtették ki véleményüket. A lapban szereplő témák sorát folytathatnánk a Nagyerdő, a Hortobágy, a Téglavető és más helyi vonatkozású kérdés, pl. utcanévadás tárgyában megjelent cikkek említésével – mind-mind olyan írás, amely helytörténeti szempontból is jelentős.
Különösen sok történeti írást közölt A város; a levéltárnak addig rejtett, ismeretlen forrásait hozták így nyilvánosságra.
Rendszeresen helyet kaptak a lapban a gazdasági és háztartási tanácsok. Még a ma oly kedvelt sci-fi irodalom elődjére is van példa: az 1905. márc. 30-án megjelent számban „Álomképek egy városról” c. cikkében Koncz Ákos jövőbeli képét festi irodalmi igényességgel.
A lap munkatársai a városi tisztségviselők, értelmiségiek köréből kerültek ki. Gyakran találkozunk Boldisár Kálmán (Calamus), Csonka Sámuel, Burger Péter, Hankó Vilmos, Herpay Gábor, Kiss Áron, Márk Endre, Tatay Sándor, Tüdős Kálmán, Zoltai Lajos nevével.
A lap kiadója a Városi Nyomda volt, a nyomdai munkálatokat is ott végezték.
Több mint tíz éven át igyekezett a szerkesztő megőrizni a lap színvonalát, s ezzel a főszerkesztők (utóbb Könyves Tóth Mihály) egyetértettek, változtatást 1915-ben az új főszerkesztő, Csűrös Ferenc kultúrtanácsnok kívánt bevezetni; előbb új címlapot terveztetett, majd 1915. május 1-én megváltoztatta a hetilap címét, ezután Debreceni közlöny címmel jelent meg. Felelős szerkesztője Szathmáry Zoltán lett. A lapot tartalmában, formájában korszerűbbé, változatosabbá akarták tenni, de úgy, hogy eredeti hivatásának továbbra is megfeleljen. A háborús körülmények között nehéz volt a heti periodicitást biztosítani, végül 1919 márciusában havi közlönyként jelent meg utolsó száma.

Korompai Gáborné

Legújabb feltöltések

Többet