A hazai tanárképzés eredményei és kihívásai a fenntarthatóságra nevelés és a globális felelősségvállalásra nevelés terén

Abstract

A fenntarthatóságra nevelés (FN) és a globális nevelés (GN) kiemelt szerepet töltenek be a 21. századi pedagógusképzésben, összhangban az ENSZ Agenda 2030 célkitűzéseivel. Kutatásunk célja a hazai tanárképzés FN/GN integrációjának vizsgálata, különös tekintettel az oktatói motivációkra, intézményi feltételekre és rendszerszintű kihívásokra. A vizsgálat hat magyar pedagógusképző intézmény huszonöt oktatójával, illetve a tanárképzés területén vezető pozíciót betöltő munkatársával készült félig strukturált interjúkra, valamint tanárképzési dokumentumok elemzésére támaszkodott. Eredményeink szerint a fenntarthatósági és globális nevelési tartalmak integrációja elsősorban az oktatók személyes elkötelezettségén múlik, miközben az intézményi beágyazottság hiányos, különösen a globális nevelés tekintetében. Mindemellett a fenntarthatóság és a globális nevelés fogalmi értelmezései sem egyértelműek vagy konszenzuálisak; sokkal inkább dinamikusan formálódó keretekről van szó, amelyek megnehezítik a rendszerszintű beágyazást, ugyanakkor teret nyitnak eltérő pedagógiai megközelítések számára. A rejtett tanterv fontos háttértényezőként definiálható, ugyanakkor az egyetemi térben a formális tantervi struktúrák kevéssé támogatják a fenntarthatósági, és egyéb globális felelősségvállalás szempontjából fontos kompetenciák fejlesztését. A tanulmány javaslatokat fogalmaz meg a rendszerszintű és intézményi fejlesztések előmozdítása érdekében.