A gyermektelenséggel kapcsolatos attitűdök vizsgálata

Abstract

A kutatás célja annak vizsgálata volt, hogy a különböző családstruktúrákhoz, különösen a tudatos és a nem akaratlagos gyermektelenséghez milyen társas megítélések kapcsolódnak, és ezek miként függnek össze a nemi sztereotípiákkal és az ambivalens szexizmussal. A vizsgálat online, vignettás, személyek közötti kísérleti elrendezésben zajlott, amelyben a résztvevők egy Anna és Péter nevű házaspárról szóló leírást értékeltek három feltétel valamelyikében: tudatosan gyermektelen, nem akaratlagosan gyermektelen vagy kétgyermekes pár. Az adattisztítást követően a végső minta 255 főből állt, és a résztvevők a párkapcsolat megítélésére, valamint a szereplők személyiségjegyeire és feltételezett tulajdonságaira vonatkozó kérdésekre válaszoltak. Az eredmények szerint a tudatosan gyermektelen szereplők megítélése nem vált általánosan negatívabbá, ugyanakkor mind Anna, mind Péter esetében hangsúlyosabban jelent meg az önzőség, a karrierorientáció és a hagyományosságtól való eltérés attribúciója. A párkapcsolat globális megítélésében nem mutatkozott széles körű különbség, de a tudatosan gyermektelen párt kevésbé tekintették tipikus magyar házaspárnak, mint a kétgyermekes vagy a nem akaratlagosan gyermektelen párt. Az ambivalens szexizmus dimenziói közül elsősorban a jóindulatú szexizmus mutatott összefüggést egyes megítélési dimenziókkal, míg az ellenséges szexizmus szerepe korlátozottabbnak bizonyult. Az eredmények összességében arra utalnak, hogy a tudatos gyermektelenség társas megítélése elsősorban nem általános elutasításként, hanem a normatív életúttól való eltéréshez kapcsolódó értékelések formájában jelenik meg.