Hallgatói dolgozatok (Pszichológiai Intézet)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
A Pszichológiai Intézet 2012-ben létrejött hallgatói dolgozatainak gyűjteménye.
A Debreceni Egyetemen a hallgatói dolgozatok a 2011-es felsőoktatási törvény 2022. évi törvénymódosításához alkalmazkodva csak az Egyetem által szolgáltatott Eduroam WiFi hálózatra csatlakoztatott eszközről, vagy egyetemi IP címről érhetőek el.
“A sikeres záróvizsgát tett hallgató szakdolgozatát vagy diplomamunkáját a felsőoktatási intézmény tanulmányi rendszerében teljes egészében tárolja, és azokról nyilvántartást vezet. A tárolt szakdolgozatokat és diplomamunkákat – jogszabályban meghatározottak szerint titkosított részek kivételével – a tanulmányi rendszeren keresztül korlátozás nélkül hozzáférhetővé és kereshetővé kell tenni.” A törvényről további részletek: Felsőokt. tv. (új) - 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye.
Böngészés
legfrissebb feltöltések
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 2532)
Tétel Korlátozottan hozzáférhető A STEM területen tanulmányokat folytató női és férfi hallgatók téri képességének és érzelmi intelligenciájának személyiségprofil vizsgálataDr. Bodor , Mónika; Dr. habil. Olajos, Tímea; DE--Bölcsészettudományi KarA STEM (természettudomány, technológia, mérnöki tudományok és matematika) területeken felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatók sikerességét egyre több kutatás kapcsolja össze a kiemelkedő téri képességgel. Jelen dolgozat célja a STEM-képzésben részt vevő női és férfi hallgatók téri képességének és érzelmi intelligenciájának személyiségprofil szintű összehasonlító vizsgálata. A mintát 152 egyetemi hallgató alkotta, ahol a női résztvevők száma 45 fő volt, így arányuk alulreprezentált e területen a férfiakkal szemben. A vizsgálat során a résztvevők két téri képességtesztet (rejtett figura és mentális forgatás), a Rosenberg Önértékelés Skálát, valamint a Bar-On Érzelmi Intelligencia kérdőív három főskáláját (intraperszonális, interperszonális és adaptációs) töltötték ki. Az eredmények alapján a férfi hallgatók szignifikánsan jobb teljesítményt nyújtottak a mentális forgatás feladatban, valamint önértékelésük is magasabbnak bizonyult, átlagosan 2,28 ponttal haladták meg a női hallgatók értékeit a Rosenberg tesztben. Ugyanakkor a téri képesség és az önértékelés szintje egymástól függetlenül alakult. A Bar-On kérdőív interperszonális főskáláján a női hallgatók értek el szignifikánsan jobb eredményt, ami arra utal, hogy érzelmileg érzékenyebbek, empatikusabbak, és nagyobb mértékű morális elköteleződést mutatnak a közösségi normák és a kapcsolati minőség iránt.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Önbizalom, önértékelés fejlesztése coaching eszközökkel egy fiatal felnőtt esetébenDaku, Anita; Bernáth, Ágnes; Bende, Julianna; DE--Bölcsészettudományi KarA fiatal felnőttek önértékelése és önbizalma alapvetően befolyásolja életük minőségét, társas kapcsolataikat és jövőbeni döntéseiket. Az önbizalomhiány különösen serdülőkorban és a fiatal felnőtté válás időszakában jelent komoly kihívást, hiszen ez az életszakasz fokozott önreflexióval, társadalmi elvárásokkal és szerepkereséssel terhelt. A coaching, mint támogató, fejlesztői szemlélet, egyre nagyobb teret nyer a pszichológiai és oktatási gyakorlatban, mivel hatékony eszköz lehet az önismeret, az önértékelés és a személyes erőforrások tudatosításában. Szakdolgozatom első részében szakirodalmi szempontból vizsgálom meg az identitásfejlődést, az önértékelés pszichológiai hátterét, annak hatását az élet különböző területeire, valamint az önértékelés fejlesztésének lehetőségeit. Ezt követően a coaching fogalmát, típusait, szereplőit és hazai elterjedtségét fejtem ki bővebben. A dolgozat második részében egy konkrét coaching folyamat kerül bemutatásra, amely során egy fiatal felnőtt önértékelési problémáinak megoldását céloztam meg coaching eszközökkel. A cél, hogy egy konkrét, gyakorlati példán keresztül mutassam be, miként járulhat hozzá a coaching az önbizalom fejlesztéséhez ebben az érzékeny életkori szakaszban.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az anyai mentális állapot és a társas támasz hatása az anya-magzat kötődésre.Madarász, Rebeka; Mercz-Madarassy, Kitti; DE--Bölcsészettudományi KarAz anya-gyermek kapcsolat alakulása a gyermeki fejlődés szinte minden aspektusára hatással, ezért rendkívül fontos, hogy ennek a kapcsolatnak a megalapozására minél hamarabb sor kerüljön. Kutatási eredmények támasztják alá, hogy a várandósság alatt kialakult anya-magzat kötődés hatással lehet az anya és újszülött között zajló interakciókra, majd később az anya-gyerek kötődésre is. Ennek fényében pedig fontos, hogy azonosításra kerüljenek azok a külső vagy belső tényezők, amelyek hatással lehetnek az anya és magzata között kialakuló kapcsolatra. A szakdolgozatomban az vizsgáltam, hogy az anya mentális állapota (stressz, szorongás, depresszió) és az észlelt társas támogatottsága hogyan befolyásolja az anya magzat kötődést. A vizsgálat során kérdőíves módszert alkalmazva térképeztem fel az anya mentális állapotát, társas támogatottságát és az anya-magzat kötődés mértékét. A vizsgált változók közül a várandós nő stressz és szorongásszintje negatív, az észlelt társas támogatottsága pedig pozitív kapcsolatban van az anya-magzat kötődéssel.Tétel Korlátozottan hozzáférhető „Nem a világ lett rosszabb, a hírszolgáltatás lett jobb”, avagy a doomscrolling, rumináció és a közösségi médiahasználati szokások vizsgálataKocsner, Oszkár Csaba; Kató Szabolcs; DE--Bölcsészettudományi KarA médiatartalmak jellege és azok fogyasztási szokásai az elmúlt években folyamatos változásokon mentek keresztül. Megjelent egy újfajta, exponenciálisan növekvő médiahasználati szokás, a rövid formátumú videók megtekintése. A technológiával kapcsolatos viselkedési függőségek kutatása erős összefüggést mutatott ki a technológia addiktív használata és a komorbid pszichiátriai rendellenességek között, emiatt felmerült az igény a rövid formátumú videófüggőség és a doomscrolling jelenségeinek vizsgálatára. A rumináció, azon belül annak önkritikus aspektusa szignifikáns kapcsolatot mutat a pszichés problémákkal. Mindezek alapján a vizsgálatban a ruminatív gondolkodás, az önkritikus rumináció és a doomscrolling vizsgálatát tűztük ki célul, valamint ezen tényezők kapcsolatát vizsgáltuk a pszichopatológiai tünetek észlelt súlyosságával kapcsolatban. Továbbá feltérképeztük a médiahasználati szokások és a rumináció összefüggéseit. A kutatás kényelmi mintavétellel, online kérdőívcsomag kitöltésével, anonim módon történt. 18-25 év közötti fiatal felnőtteket vizsgáltam, körükben ugyanis az online tartalomfogyasztás naponta jellemzően több órás is lehet. A pszichopatológiai tüneteket a Derogatis-féle Tünet Listával (SCL-90-R) , míg a ruminációt Önkritikus Rumináció Skálával (SCRS) és a Ruminatív Gondolkodási Stílus Kérdőívvel (RTSQ) vizsgáltuk. Ezen kérdőíveken túl a vizsgálatban résztvevők a Doomscrolling Scale-t (DS) és a Short-form Video Addiction Scale-t (SVA) töltötték ki. Legfontosabb eredményeink alapján erős pozitív kapcsolatot találtunk a ruminatív gondolkodás és a pszichopatológiai tünetek észlelt súlyossága közt. Mérsékelt pozitív kapcsolatot találtunk a doomscrolling és a különböző pszichopatológiai tünetek észlelt súlyossága között. Az eredményeink rámutatnak, hogy szignifikáns kapcsolat van az önkritikus ruminációnak pszichopatológiai tünetek észlelt súlyosságával, ezen belül is a depresszióra nagyobb hatással van az önkritikus rumináció, mint az általános ruminatív gondolkodás. Mediációs elemzésünkben látszik, hogy a doomscrolling közvetlenül és közvetett módon is, a rumináción és önkritikus rumináción keresztül is hatással van a pszichopatológiai tünetek észlelt súlyosságára. Az egyre több online eltöltött idő, ezen belül a rövid formátumú videó alkalmazások folyamatos térnyerése miatt az egyre újabb médiahasználati szokások pszichés hatásának vizsgálata, a telefonhasználat hangulatszabályozási komponensének megismerése, valamint a jelenségek addiktív összefüggéseinek feltárása segíthet prevenciós programok kialakításában, amelyekkel hatékonyan tudjuk megelőzni a negatív lelki folyamatok és pszichés terhek megjelenését.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Férfiak a nyomás alatt: Nemi szerepek és megküzdési stratégiák generációkon átKóródi, Luca; Kató , Szabolcs; Kegyes, Lilla; DE--Bölcsészettudományi KarHáttér és célkitűzések: A merev nemi szerepek negatív mentális és egészségügyi hatását már több kutatásban is bizonyították. A férfiak segítségkérő viselkedése és megküzdése régóta a kutatások fókuszában áll. A társadalmi változások új nézőpontokat hoznak, ezért a téma időszakos újravizsgálata fontos. A férfiak próbálnak a maszkulin társadalmi elvárásoknak megfelelni, eközben nemi szerep stresszt élhetnek meg. Jelen kutatás célja annak vizsgálata, hogy a férfiak megküzdési módjai és segítségkérő viselkedése hogyan függ össze a nemi szerep attitűdjeikkel és az általuk megélt nemi szerep stresszel. Valamint generációs összehasonlításuk. Módszer: Az adatgyűjtés kényelmi mintavétellel történt, online felületen. 307 férfi vett részt a vizsgálatban. A kérdőívcsomag tartalmazott a segítségkérő hajlandóságra (GHSQ, 2005), a megküzdésre (Brief-COPE, 1997), a nemi szerep stresszre (MGRS, 2022), a nemi szerep attitűdökre (MMIS, 2019) és saját maszkulin/ feminin jellemzőikre (BSRI, 2009) vonatkozó kérdőíveket. Eredmények: A kutatáshoz használt kérdőívek megbízhatóságai megfelelőnek bizonyultak, kivéve a Rövidített COPE-kérdőívben, esetében egy alternatív faktorszerkezettel dolgoztunk. Klaszterelemzést végeztünk a maszkulin nemi szerep attitűdök mentén, mely három klasztert eredményezett. Az egyes klaszter tagjai képviselték a leghagyományosabb, a kettes klaszter tagjai egy közepes, a hármas klaszter tagjai a legmodernebb nézetet. Az egyes klaszter tagjai kevésbé kérnek segítséget, valamint a segítségkérő, támaszkereső megküzdési mód is kevésbé jellemző rájuk. A maladaptív megküzdési módok és a nemi szerep stressz is náluk a legjellemzőbb. A férfi nemi szerep attitűdökkel nem függ össze a kor, azonban minél idősebb valaki, annál kevésbé kér segítséget, különösen informális módon. Részleges mediáció áll fent a saját feminin jegyek észlelése és segítségkérési hajlandóság, valamint az érzelemkifejezés gátoltsága és a nemi szerep stressz között. Következtetések: Akik a tradicionálisabb nemi szerepekkel értenek egyet: kevésbé kérnek segítséget, nagyobb nemi szerep stresszt élnek meg, nagyobb valószínűséggel alkalmaznak maladaptívabb megküzdési stratégiákat. A tradicionális férfi az kemény, nem mutatja ki érzelmeit és önálló, ezen jellemzők összeférhetetlenek az adaptív, segítségkérő mechanizmusokkal.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A gyermekkori sötétségtől való félelem, éjszakai viselkedés óvodás gyermekek körébenLovas, Gréta; Kató, Szabolcs; DE--Bölcsészettudományi KarElméleti háttér: Az éjszakai félelmek közé beletartoznak a szeparációs félelmek, a személyes biztonság eltűnésétől való félelmek, a képzeletbeli félelmek és a sötétségtől való félelmek is. A sötétségtől való félelem az egyik legstabilabb és leggyakrabban előforduló, evolúciósan megalapozott félelem a gyermekeknél. Ezek a félelmek gyakori fellelhetőségük miatt természetes félelmeknek tekinthetők, mert az életkor előrehaladtával csökkennek, később meg is szűnnek. Kisgyermekkorban nehéz mérni a félelmeket, viszont ezek mérésére alkalmasak lehetnek a projektív tesztek, amelyek által objektív adatok nyerhetők. Kutatás módszere: Kutatásom célja annak a feltérképezése, hogy az óvodáskorú gyermekek körében mennyire gyakori a sötétségtől való félelem, és ez milyen összefüggést mutat a gyermekek érzelmi-viselkedési problémáival a szülők és az óvodapedagógusok beszámolói alapján. A kutatásra egy nyíregyházi óvodában került sor, ahol 4 óvodáscsoportban gyűjtöttem adatokat. Az adatgyűjtés folyamán a szülőknek 7 kérdőívet adtam, amiket gyermekükre vonatkozóan kellett kitölteniük, és a gyermekek éjszakai félelmeit, szeparációs szorongását és érzelmi-viselkedési problémáit ismerhettem meg. Az óvodapedagógusok ugyanebből a kérdőívcsomagból 2 kérdőívet kaptak, amit egyenként, a gyermekek érzelmi-viselkedési problémáikra vonatkozóan töltöttek ki. A Düss mesék (Duss, 1950) néhány felhívó kérdésének felhasználásával alkottam meg a saját projektív mesémet, melynek a főszereplője Bodza, a kismalac. A mesére adott válaszokat egyénileg kódoltam, és ebből egy kódszótárat készítettem. Eredmények: Kutatásomban igyekeztem feltárni az óvodáskorú gyermekek félelmeit az érzelmi-viselkedési problémáik, önszabályozásuk és szeparációs szorongásuk szempontjából. Lineáris regresszióanalízis során kiderült, hogy a szülők gyermekkori sötétségtől való félelme jobban befolyásolhatja azt, hogy hogyan ítélik meg gyermekük sötétségtől való félelmét, mint a jelenkori sötéttől való félelmük. A szülő jelenlegi sötéttől való félelme nem befolyásolta a gyermeknek tulajdonított félelem mértékét a vizsgálatban. Az Éjszakai félelmek jellemzőire vonatkozó kérdések kérdőíven belül a gyermek önmegnyugtatására irányuló technikáknál nagyon fontosnak bizonyult a kisgyermekek számára a fizikai kontaktus a kötődési személlyel, és ez csillapította a leginkább éjszakai félelmüket.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A tánc pozitív hatása társas kapcsolatainkra, avagy a táncosok pszichoszociális folyamatainak átfogó vizsgálataKiss, Tamara; Papp, Dávid; DE--Bölcsészettudományi KarA tánc fontos szerepet játszik számos társas szükségletünk kielégítésében, ugyanis nem csupán egy művészeti és sporttevékenység, hanem egy olyan társas élmény is, amely jelentős hatással lehet az egyén szociális életére. Szakdolgozati kutatásom célja a táncosok szociális folyamatinak táncstílust és életkort átívelő, átfogó vizsgálata volt, ahol a tánctevékenység melletti elköteleződés hátterében álló szociális források, a táncosok által megélt társas kötődés, a multidimenzionális észlelt társas támogatás és a tánccsoportokban megjelenő kohézió került a fókuszba. Kutatásom legfőbb eredménye, hogy igazolta a tánc pozitív hatását a társas kapcsolódás iránti igény fokozására és ez a pozitív hatás közvetítő faktorként is megjelent a csoportkohézió tekintetében. Szintén fontos eredmény, hogy a táncosok által észlelt társas támogatás jelentős szerepet játszik a tevékenység iránti elköteleződésben, amiből arra következtethetünk, hogy nem csak a táncos közösség, hanem általánosságban a társas környezet befolyásoló tényezőként hat, amennyiben támogató és nem kényszerítő faktorként jelenik meg. Bár a társas támogatás multidimenzionális vizsgálata nem hozott kiemelkedő eredményeket, a pozitív hatás a társas kötődés és a csoportkohézió tekintetében nagyrészt érvényesült, különösen a fiatal korosztályra levetítve a barátok esetében.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A lovassportok szerepe a serdülők pszichológiai sajátosságaibanLupócz, Zsuzsa; Kovács, Karolina; DE--Bölcsészettudományi KarJelen dolgozat célja a különböző sportok szerepét megvizsgálni a serdülők pszichológiai sajátosságaiban, különös tekintettel a lovassportokra. A dolgozatban arra kerestem a választ, hogy van-e összefüggés a különböző sporttevékenységek végzése és a serdülők pszichológiai sajátosságai között, kiemelve a rezilienciát, a megküzdési rugalmasságot, az önértékelést, az érzelmi regulációt, a viselkedésbeli nehézségeket, erősségeket. A sporttípus és a pszichológiai sajátosságok összefüggései mellett a nemek szerinti különbséget, valamint az említett változók együttjárását is hivatott vizsgálni a jelen kutatás. Az eredmények alapján a nemi különbségek tekintetében a proszociális viselkedés vonatkozó alskáláján a nők szignifikánsan magasabb pontszámot értek el, mint a férfiak. A sporttípus változót vizsgálva a lovassportolókra jellemző legkevésbé a szorongás és a hangulati tünetek megléte. Továbbá a mentális egészségben fontos szerepet betöltő változók számos összefüggésének és bejóslásának a feltárására is sor került. Minél reziliensebb egy egyén, annál inkább jellemző rá az adaptív coping és a magasabb önértékelés. Az adaptív megküzdési rugalmasság pozitív bejóslója a rezilienciának, az értékelő copingnak, a proszociális viselkedésnek, valamint a tervezésnek, mint érzelmi regulációs stratégiának. Számos további együttjárás detektálására került sor a viselkedésbeli erősségek és nehézségek, valamint az érzelmi regulációs alskálák között is.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A sötét és világos személyiségvonások, az észlelt szülői bánásmód, és a szexuális önérvényesítés kapcsolataJuhász, Eszter; Csinády, Adriána; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozatom célja az volt, hogy feltárja a sötét és világos személyiségvonások, az észlelt szülői bánásmód és a szexuális asszertivitás közötti összefüggéseket. Olyan kérdésekre kerestem a választ, hogy a különböző személyiségvonások, illetve a gyermekkorban észlelt szülői bánásmód milyen mértékben befolyásolhatják a szexuális önérvényesítés mértékét. A szexuális asszertivitás fontos az egyéni jóllét és a szexuális elégedettség szempontjából, illetve hozzájárul a kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolatokhoz, amelyekben mindkét fél képes biztonságban és komfortosan érezni magát. Nemcsak az egyén, hanem a párkapcsolatok és a társadalmi szintű szexuális egészség szempontjából is lényeges tényező, amelynek fejlesztése hozzájárulhat a biztonságosabb és kiegyensúlyozottabb intim kapcsolatokhoz. Bár a szexuális asszertivitás témaköre nemzetközi viszonylatban egyre inkább előtérbe kerül, köszönhetően a szexualitással kapcsolatos nyitottabb hozzáállásnak, a hazai szakirodalomban továbbra is alulreprezentált területnek számít. Különösen igaz ez a szülői bánásmód és a szexuális asszertivitás kapcsolatára, amelyről jelenleg nem igazán áll rendelkezésre empirikus adat, mind hazai, mind nemzetközi szinten. Továbbá a kutatás során arra is választ szerettem volna találni, hogy az észlelt szülői bánásmód különböző típusai milyen mértékben járulhatnak hozzá a Sötét Triád és a Világos Triád személyiségvonásainak alakulásához.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A mesterséges intelligenciába vetett bizalom kapcsolata a Big Five személyiségvonásokkalKondi, Tamás; Kurucz, Győző; DE--Bölcsészettudományi KarA mesterséges intelligencia napjaink egyik legnagyobb tudományos előrelépése. Egy program, mely képes emberhez hasonlatos módon gondolkodni, döntést hozni, érvelni rengeteg lehetőséget és veszélyt rejt magában. Mint új technológia, nagy bizonytalanságot kelthet a felhasználókban, ezért fontos megállapítani, milyen tényezők befolyásolhatják a beléjük vetett bizalmat. A kutatás a Big Five személyiségvonásainak hatását vizsgálja a mesterséges intelligenciákba vetett bizalomra, valamint összeveti azt az emberekbe vetett általános bizalommal. Az eredmények azt mutatják, hogy egyik vonás sincs hatással a mesterséges intelligenciába vetett bizalomra, és a kétfajta bizalomtípus között sincs összefüggés. Az eredményt kérdőívek megbízhatósága és módszertani szempontok befolyásolhatták, ezért további kutatások szükségesek.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Nemi sztereotípiák és a sportolói megküzdés: a társas támogatás szerepe a kihívások leküzdésébenKohut, Zsófia; Papp, Dávid; DE--Bölcsészettudományi KarA kutatás célja a sportolók társas támogatásának, megküzdési készségeinek és a sztereotipizálás megélésének vizsgálata volt különböző csoportok (csapatsportolók és egyéni sportolók, versenysportolók és szabadidősportolók) között. 143 fő töltötte ki az MSPSS és az ACSI-28 kérdőíveket. A csapatsportolók (M = 4,25) és egyéni sportolók (M = 4,31) társas támogatás pontszámai között nem volt szignifikáns különbség (U = 2296, p = .560). Ugyanakkor a magasabb társas támogatás szorosabb összefüggést mutatott a hatékonyabb megküzdési stratégiákkal. Következtetés: A társas támogatás fontos pszichológiai védőfaktor lehet a sportolók számára, de hatása összetett, és más tényezőkkel együtt érvényesül.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A pedagógusok munkahelyi jóllétének kapcsolata a kiégéssel és a pszichoszomatikus tünetekkelNémeti, Attila; Molnár, Adrienn; DE--Bölcsészettudományi KarA pedagógus szakma gyakran bizonyul egy kifejezetten veszélyeztetett és túlterhelt munkakörnek, amelynek a tagjai nagyon gyakran küzdenek nehéz munkakörülményekkel, szűkös erőforrásokkal és számos alkalommal nem kapnak megfelelő szociális támaszt és segítséget. Holott a tanárok jólléte jelentősen kihat az általuk tanított diákok jóllétére és teljesítményére, és ebből adódóan, ha a pedagógusaink jólléte romlik, akkor annak jelentős negatív következményei lehetnek a diákokra és hosszútávon az egész társadalomra. Ezen dolgozat célja, hogy vizsgálja a pedagógusok munkahelyi jóllétét, valamint munkahelyi jóllétüknek a kiégéssel és pszichoszomatikus tünetekkel való kapcsolatát. A dolgozat során törekedtem megállapítani és összegezni, hogy melyek azok a kulcstényezők, amelyek a legnagyobb vélt hatással vannak a pedagógusok munkahelyi jóllétére. Továbbá vizsgáltam a szakmában eltöltött évek hatását a pedagógusi jóllétre, kiégésre és pszichoszomatikus tünetekre. A Munkahelyi jóllét kérdőív (Kun et al., 2017), a 2021-es PISA Tanári kérdőív (Viac & Fraser, 2020) és a Mini-Oldenburg Kiégés Kérdőív (Ádám et al., 2020; Demerouti et al., 2003) segítségével vizsgáltam a fentebb felvetett konstruktumokat. A kutatásom eredményei arra mutatnak, hogy a pályájuk elején tartó pedagógusok különösen kitettek az alacsony munkahelyi jóllét és a kiégés veszélyeinek.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A nemzeti sportesemények hatása a társas identitásraNémeth, Zsófi; Kegyes, Lilla; DE--Bölcsészettudományi KarA sport kiemelt szerepet játszik a nemzeti identitás és az önértékelés alakításában, különösen világversenyek idején. A dolgozat célja annak vizsgálata volt, hogy a magyar emberek miként élik meg a sporteseményeken elért nemzeti sikereket és kudarcokat érzelmi, identitásbeli és önértékelési szempontból. A kutatás során nem találtunk egyértelmű összefüggést a sporteredmények és a vizsgált pszichológiai változók között, azonban a nemzeti identitás és a glorifikáció, valamint az önértékelés között pozitív kapcsolat mutatkozott. Összegzésül elmondható, hogy a nemzeti identitás és az érzelmi reakciók kialakulásában nemcsak a külső események, hanem elsősorban az egyéni attitűdök játszanak kulcsszerepet, mivel a sportesemények önállóan nem bizonyultak elegendőnek ezeknek a pszichológiai tényezőknek az erőteljes befolyásolására.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A korai életszakaszban érzett érzelmi elhanyagoltság hatása a szorongásra, az insomniára és a lidérces álom jelenségéreSzegedi , Viktória; Szemán-Nagy, Anita; DE--Bölcsészettudományi KarA gyermekkorban átélt élmények jelentős mértékben befolyásolják az egyén mentális egészségét, a társas kapcsolatait és az alapvető pszichés működését is. A gyakran észrevétlenül maradó érzelmi elhanyagoltság súlyos, hosszú távú következményeket vonhat maga után. A jelen kutatás célja az volt, hogy a gyermekkori érzelmi elhanyagoltság kapcsolatát vizsgálja a szorongásos tünetek, az insomnia és a rémálomzavar előfordulásával. Egy fiatal felnőttekből álló magyar mintán, kvantitatív módszerrel, validált mérőeszközök segítségével mértük fel a mentális egészség különböző aspektusait. Az eredmények szerint a magasabb mértékű érzelmi elhanyagoltságot átélt személyek esetében gyakoribbak voltak a szorongásos tünetek és az álmatlanság, illetve magasabb volt a rémálomzavar előfordulásának valószínűsége. Kiderült az is, hogy a szorongás mediátor szerepet tölthet be az érzelmi elhanyagolás és az alvászavarok közötti összefüggésben. A kutatás rávilágít arra, hogy a láthatatlannak hitt gyermekkori traumák hosszútávon milyen hatást gyakorolnak a pszichológiai jóllétre, hangsúlyozza a prevenció, illetve a traumaérzékeny mentálhigiénés szemlélet fontosságát.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A szülői bevonódás szerepe az egyes testvérpozíciókban, mint a szocio-emocionális fejlődés egyik mozgatórugójaSivadó, Georgina Víta; Kovács, Karolina Eszter; DE--Bölcsészettudományi KarA szülői bevonódás alatt értendő támogatás az iskolai tevékenységekben való részvételen túl kiterjed a gyermek szocio-emocionális fejlődésének elősegítésére is. Mértékének, minőségének milyenségében többek között a család mérete, a gyermekek száma is meghatározó lehet. Erre alapozva indultunk el azon az úton, hogy megkíséreljük feltárni, mi történik a családok szerkezetén belül gyermeki perspektívából tekintve. Van-e különbség a „kicsi, a nagy és a legnagyobb” által észlelt szülői bevonódás között. Vajon determinálja-e a testvérsorrend a szülői bevonódás milyenségét, és ez hogyan hat az olyan szocio-emocionális tényezők alakulására, mint az önértékelés, reziliencia és a társas támasz. Hogy minderre választ találjunk, a kutatás során adaptált Gyermek Által Észlelt Szülői Bevonódás Kérdőív, továbbá a Rosenberg Önértékelés Skála, a Serdülő Reziliencia Kérdőív és a Multidimenzionális Észlelt Társas Támogatás Kérdőív mérőeszközei voltak segítségünkre. A kutatás eredményei alapján a szülői bevonódás mértéke szignifikánsan eltért a testvérek között, továbbá valamely reziliencia dimenzióban is detektálható volt különbség. Az irányító szülői bevonódás magasabb jelenlétével csökkent a családi összetartás és inkább volt jellemző a barátoktól érkező támaszra hagyatkozás. A testvérsorrend előrehaladtával, a gyermekek számának növekedésével csökkent az észlelt pozitív szülői bevonódás, de a barátoktól származó társas támogatás mértéke is. A kutatás többek között arra világít rá, hogy a család méretének növekedésével elaprózódhatnak azok a tényezők, amik a minőségi bevonódást szupportálnák, hiszen minél több a gyermek, a szülőnek annál több gyermek iskolai életébe kell bevonódnia. A kutatás felhívja a figyelmet arra, hogy mivel egyes szocio-emocionális tényezők akár családi interakciókon keresztül is formálódnak, fontos a gyermekek támogatásába fektetett energia, valamint több gyermek esetén is egy egyenlőbben megosztott hétköznapi értelemben vett, de kicsit sem elhanyagolható „figyelem”.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Tudatosság a párkapcsolatokban: A párkapcsolati elégedettség pszichológiai háttértényezői – Egy többváltozós megközelítésSiró, Tamara; Nagyné Ocsenás, Dorottya; DE--Bölcsészettudományi KarA jelen kutatás célja a vonás mindfulness, a korai maladaptív sémák és az érzelemszabályozási stratégiák párkapcsolati elégedettséggel való kapcsolatának vizsgálata volt. A szakirodalmi áttekintés rávilágított arra, hogy ezek a tényezők egyenként már kapcsolatba hozhatók a párkapcsolati működéssel, azonban integrált vizsgálatuk még kevéssé feltárt terület. A kutatás újszerűsége abban rejlik, hogy a felsorolt pszichológiai konstruktumokat együttesen vizsgálja a párkapcsolati konfliktusok, a közös stresszkezelés és a kapcsolati elégedettség tükrében. Feltételeztem, hogy a magasabb vonás mindfulness-szint, a kevésbé intenzív maladaptív sémák és a hatékonyabb érzelemszabályozás magasabb párkapcsolati elégedettséggel jár együtt. Emellett azt is vizsgáltam, hogy ezek a tényezők hozzájárulnak-e a párkapcsolati konfliktusok csökkenéséhez, valamint a partnerek közös stresszkezelésének hatékonyságához. Az eredmények azonban arra világítottak rá, hogy a kapcsolatok elégedettsége végső soron sokkal nagyobb mértékben összefügg a párkapcsolaton belüli konfliktusokkal és a párok közös megküzdésével, mint a tudatosság fokával, az érzelemszabályozás hatékonyságával vagy a korai maladaptív sémákkal. Érdekes módon viszont ez utóbbi három tényező kutatásaim eredménye szerint semmilyen mértékben nem hozható kapcsolatba a konfliktusok mértékével és a páros megküzdéssel. Ezek szerint úgy tűnik, a konflitusok és a megküzdés háttrében egészen más tényezők állhatnak, melyek felderítése kulcsfontosságú lehet a párkapcsolati elégedettség növelésében.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A gyermekkori traumák feldolgozása: személyiségjegyek szerepe a lelki ellenállóképességbenStefán, Mercédesz Zsuzsanna; Körmendi, Attila; DE--Bölcsészettudományi KarA gyermekkori trauma, legyen az fizikai, érzelmi vagy szexuális bántalmazás, elhanyagolás, vagy más típusú veszteség és bizonytalanság, nem csupán egy adott életszakasz fájdalmas tapasztalata, hanem egy olyan kiindulópont, amely hosszú távon is meghatározhatja az egyén érzelmi, kognitív és viselkedéses beállítottságait. A lelki ellenállóképesség, vagyis a reziliencia, központi jelentőségű a traumatikus élményekkel való megküzdésben. A reziliens egyének rugalmasan reagálnak a kihívásokra, képesek megőrizni a mentális egyensúlyukat, és rendszerint személyes fejlődésen is keresztülmennek a krízis hatására. A személyiségjegyek régóta fennállnak, tartósnak mondhatóak és már korán megmutatkoznak az egyénben, valamint nagy valószínűséggel formálják azt is, hogy hogyan küzd meg valaki a kihívásokkal, nehézségekkel. Az eredmények alapján megállapítható, hogy azok a felnőttek, akik több bántalmazást éltek át gyermekkorukban, alacsonyabb ellenállóképességgel rendelkeznek. Továbbá az is elmondható, hogy a lelkiismeretesség és extraverzió személyiségjellemzőkben vélhető fel összefüggés bizonyos gyermekkori bántalmazás formákkal, valamint a rezilienciával. A lelkiismeretesség magasabb szintje gyakrabban fordult elő azoknál, akik felnőttként magasabb lelki ellenállóképességgel rendelkeznek. Az extraverzió esetében pedig az elhanyagolás mutatott kapcsolatot alacsonyabb értékekkel.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Narratív nyelvi készségek összehasonlító vizsgálata óvodás magyar egynyelvű és bilingvális (magyar-szlovák) gyerekek körébenSuchozová, Izabella; Kondé Zoltánné Inántsy-Pap, Judit; DE--Bölcsészettudományi KarA kutatás célja, hogy feltárja az óvodáskorú magyar egynyelvű és magyar–szlovák kétnyelvű gyermekek narratív nyelvi készségei közötti különbségeket. Az adatfelvétel az Edmonton Narrative Norms Instrument (ENNI) magyar nyelvű változatával történt, mely két eltérő komplexitású képsorozat alapján vizsgálta a történetalkotás szerkezeti jellemzőit. Az eredmények bizonyos területeken eltéréseket jeleztek a két csoport között, különösen a komplexebb narratív struktúrák alkalmazásában. A kutatás hozzájárulhat a kétnyelvűség nyelvi fejlődésre gyakorolt hatásainak jobb megértéséhez, ugyanakkor fontos figyelembe venni az eredmények értelmezésekor a kutatás módszertani korlátait.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A kimaradástól való félelem és az internethasználat az érzelemszabályozás tükrébenSzatmári, Alexa Kinga; Nagyné Ocsenás, Dorottya; DE--Bölcsészettudományi KarA digitális technológia térhódításával az internet mindennapi életünk szerves részévé vált, ami új pszichológiai jelenségek megjelenéséhez vezetett. A jelen dolgozat középpontjában a kimaradástól való félelem (FoMO – Fear of Missing Out) és az internethasználat kapcsolata áll, különös tekintettel az érzelemszabályozás szerepére. A kutatás célja annak feltárása, hogy milyen összefüggés van a FoMO, az internethasználati szokások és a maladaptív érzelemszabályozási stratégiák között. Dolgozatomban áttekintem a releváns elméleti hátteret, bemutatója. vizsgálat eredményeit.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A természetben töltött idő kapcsolata a tudatos jelenléttel, a boldogsággal és az általános jólléttelSzakács, Regina; Bernáth, Ágnes; DE--Bölcsészettudományi KarA kutatásomban arra szerettem volna választ kapni, hogy a természetben eltöltött időnek van-e bármilyen kapcsolata az emberek boldogságával, jóllétével és tudatos jelenlétével (mindfulness). Kutatásomban vizsgáltam, hogy a természetben tett látogatások átlagos hossza és gyakorisága összefügg-e a boldogsággal, a jóllét érzésével és a tudatos jelenléttel. Megnéztem, hogy az emberek jóllétét befolyásolja-e, hogy lakókörnyezetük mennyire természetben gazdag. Továbbá azt is megvizsgáltam, hogy azok a személyek boldogabbak-e, akiknek otthonából természeti elemekre van kilátásuk. A kutatás eredményei alapján a természetben tett látogatások hossza pozitív kapcsolatot mutatott mind a boldogsággal, a jólléttel és a mindfulnessel. A látogatások gyakorisága, a lakóhely és a kilátás esetében nem mutatkozott különbség.