Hallgatói dolgozatok (Pszichológiai Intézet)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
A Pszichológiai Intézet hallgatói dolgozatainak gyűjteménye.
Böngészés
legfrissebb feltöltések
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 2472)
Tétel Korlátozottan hozzáférhető A zene hatása a figyelemre és a flow-élményreHajdu, Zsófi; Papp, Dávid; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatomban azt vizsgáltam, hogy milyen hatással lehet a háttérzene a figyelemre és a flow-élményre. Mivel korábbi kutatások egymásnak ellentmondó eredményekről számoltak be, így célom a zene, a figyelem és a flow kapcsolatának feltérképezése volt. Olyan, viszonylag újnak mondható zenéket használtam, amik kifejezetten azért jöttek létre, hogy segítsék a koncentrációt és a bevonódást: lo-fi, illetve videójáték zenéket. Az 18-30 év közötti egyetemistákkal végzett kutatás személyes jelenléttel valósult meg, mely során a résztvevők egy három szakaszból álló vizsgálaton vettek részt. Ebben először demográfiai, illetve zenehallgatással kapcsolatos kérdéseket válaszoltak meg, majd egy általunk létrehozott figyelmi feladatot (a Stroop-teszt számítógépes változatát) végeztek el, amivel kapcsolatban végül kitöltötték a Flow Állapot Kérdőívet. Két kísérleti (L= lo-fi, V= videójáték) és egy kontrollcsoport (K) volt. Bár az eredmények alapján nem találtam szignifikáns különbséget a csoportok között egyik változóval kapcsolatban sem, a kutatás hasznos adatokkal szolgált a háttérzene, a figyelem és az áramlatélmény összefüggéseire vonatkozóan, hangsúlyozva a témában folytatott további vizsgálatok szükségességét.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A digitális függőség és a problémás internethasználat hatásainak vizsgálata az érzelemszabályozásra generációkat átívelveAnna, Tóth; Zoltán, Kondé; DE--Bölcsészettudományi KarEbben az immár egyre inkább képernyők által mediált világban a digitális szokások pszichológiai hatásának megértése nem csupán tudományos feladat, hanem társadalmi és érzelmi szükségszerűség. Ez a dolgozat hozzájárul ahhoz az egyre növekvő felismeréshez, hogy a digitális túlhasználat mélyen összefügg azzal, hogy az emberek hogyan kezelik az érzelmeiket. A digitális függőség, a problémás internethasználat és az érzelemszabályozási nehézségek közötti statisztikailag szignifikáns összefüggések feltárásával ez a dolgozat meggyőző érvet próbál kínálni a digitális jólét integratívabb, érzelmileg tudatosabb megközelítéséhez, annak érdekében, hogy fordítsuk a figyelmünket erre már-már magától értetődő jelenségre, és hogy aktívan próbáljuk meg fejleszteni az ehhez kapcsolódó készségeinket. Ahogy a digitális szokások tovább fejlődinek, a pszichológiának lépést kell majd vele tartania - nem csak azt kell megvizsgálnia, hogy mit csinálunk online, hanem azt is, hogy mit árul el rólunk az online életünk.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A pénzügyi kockázatvállalás, az irányításvágy és a karrierút kapcsolatának hatása az általános jóllétreSzolodovnyik, Léna; Hőgye-Nagy, Ágnes; DE--Bölcsészettudományi KarA kutatás célja a vállalkozók és alkalmazottak közötti pszichológiai különbségek vizsgálata volt, különös figyelmet fordítva a pénzügyi kockázatok vállalására, a kontroll iránti vágyra, a munkakörülményekre és ezek jóllétre gyakorolt hatásaira. Kérdőíves módszerrel gyűjtöttem adatokat, amelyek alapján a két csoport jellemzőit és preferenciáit elemeztem. Az eredmények azt mutatták, hogy a jóllét szempontjából nem csupán a vállalkozói vagy alkalmazotti státusz játszik szerepet, hanem a munkakörülmények minősége is kiemelkedő jelentőséggel bír. A legfontosabb tényezők közé tartozik az autonómia, a döntési jogkör, valamint a rugalmas munkabeosztás, amelyek döntően befolyásolják a munkavállalók elégedettségét és életminőségét. A kutatás hozzájárul a vállalkozók és alkalmazottak közötti különbségeket vizsgáló munkapszichológiai kutatások fejlődéséhez és gyakorlati útmutatást nyújt a munkahelyi jólét javításához.Tétel Korlátozottan hozzáférhető „Neked csak játék a szerelem”: A videójátékok pozitív hatása a párkapcsolati elégedettségreCsiklya, Dóra Réka; Papp, Dávid; DE--Bölcsészettudományi KarAz elmúlt években a videójátékok nem csupán szórakoztató médiumként, hanem társas interakciós térként is egyre nagyobb figyelmet kaptak. A jelen kutatás célja annak vizsgálata, hogy a videójátékok miként befolyásolhatják a párkapcsolati elégedettséget, különösen a játékhasználat mögötti motivációk, a közös játékélmények, valamint a videójáték-függőség lehetséges hatásainak figyelembevételével. A kutatás online kérdőív segítségével zajlott, amelyben 206 résztvevő töltötte ki a módosított PAIR-H skálát, a Game Addiction Scale-t (GAS) és a Motives for Online Gaming Questionnaire-t (MOGQ). Az eredmények azt mutatták, hogy a közösen játszó párok szignifikánsan magasabb párkapcsolati elégedettségről számoltak be. Ugyanakkor bizonyos motivációs tényezők, mint a menekülés vagy a versengés alacsonyabb kapcsolati elégedettséggel társultak. A problémás játékhasználat szintén negatív hatással lehet a párkapcsolati dinamika minőségére.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az igazságtalanságokra adott válaszok összefüggése az általános megbocsátási hajlandósággalFülöp, Katalin; Molnárné Kovács, Judit; DE--Bölcsészettudományi KarManapság gyakorta hangoztatják a különböző médiumokban, hogy ügyeljünk mentális egészségünkre, s próbáljunk meg minél kevesebbet stresszelni. Erre a legkézenfekvőbb megoldás az, ha megtanuljuk elengedni a kellemetlen érzéseinket és gondolatainkat. Az igazságtalan helyzetekkel való találkozás mindig stresszkeltő és sokat számít, hogy hogyan viszonyulunk az ilyen szituációkhoz. Vannak, akik kifejezetten nyugodtak tudnak maradni, ha méltánytalanság éri őket, addig mások nem fogják vissza indulataikat, esetenként heves vitába bonyolódva az elkövetővel. Jelen dolgozat pedig azt hivatott kideríteni, hogy a megbocsátási hajlandóság hogyan befolyásolja ezen reakciókat. Továbbá azt is figyelembe vesszük, hogy megbocsátással szoros kapcsolatban álló barátságosság vonás, illetve a vallásosság milyen hatást gyakorol az igazságtalanságokra adott reakciókra.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A testkép és a szexuális elégedettség hatása az étkezési magatartásraHagymásy, Kinga; Szemán-Nagy, Anita; DE--Bölcsészettudományi KarA jelen kutatás a testkép és a szexuális elégedettség étkezési magatartásra gyakorolt hatását vizsgálta. A vizsgálatban 147, 18 év feletti, párkapcsolatban élő személy vett részt, akik a Testi Attitűdök Teszt (BAT), a Háromfaktoros Evési Kérdőív (TFEQ) és a Kapcsolati Elégedettség Skála (RAS) kérdőíveket töltötték ki. Az eredmények azt mutatták, hogy a testkép negatív értékelése és a szexuális elégedetlenség egyaránt hozzájárul a nem megfelelő étkezési magatartás kialakulásához, különösen az érzelmi evés és a kontrollálatlan evés formájában. A testkép negatív megítélése erősebb prediktornak bizonyult, mint a szexuális elégedettség, ugyanakkor a két tényező együttes hatása jelentős mértékben magyarázza az étkezési magatartás zavarait. Emellett a testkép negatív értékelése és a szexuális elégedettség között szignifikáns negatív korrelációt találtunk (r = -0.315, p < 0.001), ami alátámasztja a két változó közötti szoros kapcsolatot. A kutatás rávilágít arra, hogy a testkép és a szexuális elégedettség együttes figyelembevétele fontos lehet az evészavarok prevenciójában és kezelésében, különösen a párkapcsolati problémákkal küzdő személyek körében.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A szubjektív jóllét kapcsolata a közösségi média használat módjával és motivációjával az Instagram felhasználók körébenGál , Lili Tícia; Kegyes , Lilla; DE--Bölcsészettudományi KarA közösségi média használata összefüggést mutat az egyén szubjektív jóllétével, önértékelésével, társas összehasonlításra és önmonitorozásra való hajlamával. A használati mód és motiváció egyénenként eltér, így a platform okozta hatások eltérő mértékben, formában öltenek testet. Feltáró kutatásomban keresztmetszeti korrelációs stratégiát alkalmaztam, amellyel azt vizsgáltam, hogy az aktív-passzív használat és a motivációk milyen hatásokat eredményeznek a felhasználók körében. A méréshez több kérdőív került felhasználásra: Mentális Egészség Kontinuum Skála rövidített verziója, saját összeállítású motivációt mérő skála (MEIS, MSMU, Facebook motivációs skála), Instagram Aktivitási Kérdőív, Rosenberg-féle Önértékelési Skála, Társas Összehasonlítás Skála, Önmonitorozási Skála és a Multidimenzionális Észlelt Társas Támogatás Skála. A klaszteranalízis alapján a résztvevők három csoportot alkotnak: a „fogyasztók” elsődleges célja a böngészés, kapcsolatok ápolása; az „ingerkereső” egyének a menekülési, időtöltési lehetőséget és a passzív használatot részesítik előnyben, míg a „kiegyensúlyozottakra” a kapcsolódás, hobbiszintű használat a legjellemzőbb. A legmagasabb összehasonlítási és önmonitorozási érték az ingerkeresőkre jellemző, míg az önértékelés esetükben a legalacsonyabb. Mindezek ellenére a szubjektív jóllét tekintetében nincs szignifikáns eltérés a klaszterek között. A kutatás eredménye egy olyan csoportra hívja fel a figyelmet (ingerkeresők), akikre negatívabb hatást gyakorol az Instagram: fokozottan érzékenyek a visszajelzésekre, társas összehasonlításra és a kimaradástól való félelemre. Ennek hatására a jövőben érdemes lenne megvizsgálni, hogy a közösségi média függőség, szorongás, FoMO milyen gyakorisággal fordul elő esetükben, amelyben a személyes felelősség hangsúlyozása és a tudatos használatra való ösztönzés is kiemelt jelentőségű.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A szülés utáni mentális állapot értékelése az eltelt idő és születési sorrend függvényébenGyárfás, Luca Bianka; Inántsy-Pap, Judit; DE--Bölcsészettudományi KarA kutatásom során szerettem volna feltérképezni az anyák szülés utáni mentális állapotát befolyásoló tényezőket. Számos szemponttal lehet foglalkozni a témában, amely befolyásolhatja ezt a rendkívül érzékeny időszakot, amelyek közül én csak néhánnyal foglalkoztam a dolgozatban. Az idő szerepét kiemeltem figyelembe vettem, ez volt a kiindulópontom és az alapja a dolgozatnak. Az eltelt idő befolyását vizsgáltam az értékelésre, az anya életkorával is foglalkoztam, valamint az idő köré fontam még számos más érdekes témát, mint a születési sorrend, posztpartum időszak megélése és a gyermekkel való kapcsolat, városi-vidéki anyák összehasonlítása, a világjárvány hatásai a szülés utáni időszak megélésére való emlékezéssel. Az összes aspektusban az idő szerepet játszott, mivel a legtöbb anya visszaemlékezés alapján számolt be a posztpartum időszakáról, így mindenképpen jelen volt. Vajon a „régi szép idők” valóban szépek voltak, vagy csak szürke hétköznapok? Az idő ténylegesen jobbá, kellemesebbé teszi és megszépíti az emlékeket?Tétel Korlátozottan hozzáférhető A társas támogatás hatása a sportmotivációra és az elkötelezettségreNagy, Réka; Csukonyi, Csilla; DE--Bölcsészettudományi KarA szakdolgozatban azt vizsgáltam, hogy a társas támogatás, pontosabban a család, a barátok és jelentős mások, illetve az edző irányából érkező autonómiatámogatás milyen hatással van a sportoló motivációjára és elköteleződésére. Ezen felül olyan sporttal kapcsolatos tényezők mentén is megvizsgálásra került a fő kérdéskör, mint például egyéni és csapatsportolók közötti lehetséges eltérések, sportolással eltöltött idő stb. A szakirodalom alapjén várható volt az edző kiemelkedő szerepe és be is igazolódtak várakozásink. A vizsgálat során a résztvevők három, vagy négy kérdőívet válaszoltak meg, aszerint, hogy valaki edzői segítséggel vagy anélkül végzi a testmozgást. Így a demográfiai kérdéseket követően, előbbi csoportba tartozók a Sportkörnyezet kérdőívet töltötték ki, majd a másik csoporttal együtt folytatták a Sportmotivációs Skála, a Fizikai aktivitás iránti elkötelezettség Skála, végül pedig a Multidimenzionális Észlelt Társas Támogatás Skála kitöltésével. Az eredmények azt mutatták, hogy több, a fent említett tényezők között is szignifikáns kapcsolat áll fenn.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az érzelemszabályozás és a közös megküzdés szerepe a párkapcsolati elégedettség és jóllét megteremtésébenHalász, Viktória; Nagyné Ocsenás, Dorottya; DE--Bölcsészettudományi KarAz érzelemszabályozás képessége segít abban, hogy felismerjük, megkülönböztessük, és irányítsuk érzelmeinket (Gross, 2001). Ezek a folyamatok nemcsak ránk, hanem a körülöttünk élőkre is hatással vannak (Gross, 2014). Kapcsolatainkban fontos szeret játszik az, hogy a felek hogyan bánnak a saját és egymás érzelmeivel (Cramer, 2016), ezért fontos lehet az egyéni érzelemszabályozás vizsgálata a párkapcsolati működés megértése szempontjából. Dolgozatom fókuszában az érzelemszabályozás és a páros megküzdés közötti kapcsolat feltárása áll, emellett figyelembe veszem azok hatását a párkapcsolati elégedettségre és a szubjektív jóllétre is. Mivel az egyéni érzelemszabályozás és a páros megküzdés együttes vizsgálata még viszonylag kevéssé feltárt terület, a jelen kutatás lehetőséget ad olyan új összefüggések feltérképezésére, amelyek hozzájárulhatnak a párkapcsolati dinamikák mélyebb megértéséhez.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Sötét humort alkalmazó reklámok megítéléseHolléry, Kata Eszter; Balázs, Katalin; DE--Bölcsészettudományi KarA humor egyre elterjedtebbé vált a reklámozás területén, a szakemberek pedig egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy egy-egy reklám kialakítása során milyen típusú humort alkalmaznak (Weinberger és Gulas, 2015; Weinberger és Gulas, 2019). Napjainkban közkedvelt reklámeszköz a sötét humor, mely negatív érzéseket válthat ki a befogadókból (Warren és mtsai, 2019). Gyakran tabutémákat feszeget bizarr és keserű, mégis humoros módon (Voisey és Heintz, 2024). A vizsgálat célja a sötét humort alkalmazó reklámok megítélésének vizsgálata a reklám jegyeinek és a személy jellemzőinek függvényében. A reklámokra vonatkozó vélekedések a reklámok iránti attitűdökkel, a reklámokkal szembeni szkepticizmussal, valamint az érzelmek iránti igénnyel kerültek összevetésre.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A korai maladaptív sémák kapcsolatának vizsgálata a gyermekkori traumákkal és a felnőtt kötődésselHajdu, Réka; Pataky, Nóra; DE--Bölcsészettudományi KarJelen kutatás célja a Young-féle korai maladaptív sémák kapcsolatának vizsgálata a gyermekkori traumákkal és a felnőtt kötődéssel. A dolgozat egy szakirodalmi áttekintéssel kezdődik, melyben a sémák, a gyermekkori traumák és a felnőtt kötődés elméleti alapjait dolgozom fel, és ismertetek néhány olyan kutatást, melyek ezek összefüggéseit vizsgálják. Ezután a vizsgálat menete, a minta, a felhasznált kérdőívek, valamint az elvégzett statisztikai vizsgálatok kerülnek bemutatásra. Az eredmények összességében azt mutatták, hogy az érzelmi elhanyagolás és az érzelmi bántalmazás voltak a leggyakoribb traumák a nem klinikai mintámon, és ezek is álltak szorosabb összefüggésben mind a vizsgált sémákkal, mind a kötődési stílusokkal. A kötődési stílusok és sémák kapcsolatának vizsgálata azonban nem szolgált ennyire egyértelmű eredményekkel.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A vonzóság holdudvar-hatásának megjelenése a kiválasztásban és kapcsolata a tárgyiasítássalSzenográdi, Judit; Balázs, Katalin; DE--Bölcsészettudományi KarA társas észlelés során megjelenő holdudvar-hatás alakítja a másokról alkotott benyomásunkat, és gyakran elfogult megítélést eredményez. Jelen kutatás célja a munkahelyi kiválasztás során előforduló, a jelölt vonzóságára irányuló holdudvar-hatás jelenlétének felmérése volt hazai mintán. A vonzóság holdudvar hatása a megjelenéshez társított pozitív attribúciókon keresztül azonosítható, ezért vizsgálatunkban e hatást az észlelt pozitív tulajdonságok társításának mértékével határoztuk meg. A vonzó megjelenéssel rendelkező személyekhez olyan elvárások társulnak, amelyek hatással vannak a munkahelyi előrelépésre, a munkahelyi társas kapcsolatokra és diszkriminációhoz vezethetnek. Ez utóbbi egyik leggyakoribb formája a nemi diszkrimináció. Ezért a vizsgálat kiterjedt a nemi különbségek feltárására és az azzal gyakran összefüggő tárgyiasításra, annak öntárgyiasítás és munkahelyi tárgyiasítás dimenzióra. Eredményeink szerint a pozitív tulajdonságok társítása valóban hatással van a vonzó jelöltek észlelt felvételére, illetve a vonzóság közvetetten befolyásolja az észlelt felvételt a pozitív tulajdonságokon keresztül. Az eredmények igazolják a munkahelyi tárgyiasítás és az öntárgyiasítás kapcsolatát is.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A mesterséges intelligencia iránti attitűdök és az MI munkahelyi megjelenésének hatása a karrier iránti elköteleződésreSzendrei, Máté; Őrsi, Balázs; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatom célja az volt, hogy megvizsgáljam, milyen hatással van a mesterséges intelligencia, és a mesterséges intelligencia iránti attitűdök az emberek karrier iránti elköteleződésére, és hogy erre hatással van-e az észlelt énhatékonyság. Tekintve, hogy az elmúlt években egyre fejlettebbé váltak az MI-program, fontosnak tartottam azt, hogy megvizsgáljam, hogy az emberek mennyire tartanak ki a saját szakmájuk mellett, mennyire gondolhatják azt, hogy szakmát váltsanak, abból kiindulva, hogy az is lehetséges, hogy az MI teljes munkaköröket tehet szükségtelenné. Ezen gondolat alapján terveztem meg a kutatásomat, ahol az attitűdök mellett azt is megvizsgáltam, hogy használnak-e az emberek MI-t akár a munkahelyükön, akár azon kívül. A vizsgálatomat egy 91 fős mintán végeztem el. Habár a legtöbb hipotézisemet nem sikerült bebizonyítani, érdemes lehet a továbbiakban is foglalkozni ezzel a kérdéskörrel, hiszen még viszonylag új technológia az MI.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Akik mindkét végén égetik a gyertyát: A munkamánia és kiégés feltárása a Z generációbanHumenyánszky, Erik András; Csukonyi, Csilla; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozat célja a munkafüggőség, kiégés és a Big Five személyiségvonások közötti kapcsolat feltárása. Három hipotézis került vizsgálatra. Az első szerint a munkafüggőség és kiégés korrelál pozitívan korrelál egymással. A második és harmadik szerint a munkafüggőség és a kiégés pozitívan korrelál az extraverzióval, a lelkiismeretességgel és az érzelmi instabilitással, viszont negtívan a barátságossággal és nyitottsággal. A használt mérőeszközök a WART, MOLBI és Big Five Inventory. A munkafüggőség és kiégés között szignifikáns korreláció volt, de a személyiségvonások terén mind a munkafüggőséggel, mind a kiégéssel csak az érzelmi instabilitás korrelált szignifikánsan.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Identitásmintázatok a narratív gondoskodásbanTóth, Dalma; Balázs, Katalin; Bene, Ágnes; DE--Bölcsészettudományi KarA társadalom elöregedése egyre inkább sürgető jelenség, amelynek megítélése kétélű fegyverként van jelen életünkben. Egyrészt a társadalom tagjainak azon lehetősége, hogy élettartalmuk jóval hosszabb legyen, mint az előző generációknak egy pozitív következménye többek között az orvostudomány fejlődésének, az életkörülmények javulásának és a társadalmi-gazdasági változásoknak (Bene & Móré, 2022). Ugyanakkor az átlag élettartam tendenciózus növekedésével új kihívások is jelentkeztek, amelyekre többszintű megoldásokat kell találnunk (KSH, 2021). Egy elöregedő társadalom komoly szociális, gazdasági és egészségügyi kérdéseket vet fel, hiszen az időskorú népesség arányának növekedése fokozott terhet ró az egészségügyi és szociális ellátórendszerekre (Oláh, 2019). A kor előrehaladtával egyre valószínűbb, hogy hosszú távú gondozási igény merül fel, krónikus betegségek kezelésére van szükség, illetve speciális egészségügyi szolgáltatásokat vesz igénybe az időskorú egyén (Ferwagner, 2022). Az említett kihívásokra adott válaszok között szerepel az aktív és pozitív idősödés koncepciója, amely az idősek társadalmi szerepét, fizikai és mentális egészségét, valamint életminőségének fenntartását és javítását helyezi előtérbe. Az idősödő társadalom nemcsak kihívásokat, hanem lehetőségeket is teremt, mivel az idősebb generáció tapasztalata, tudása és közösségi szerepvállalása nagyban hozzájárulhat egy fenntartható és befogadó társadalom alakításához (Kun, 2022). Dolgozatomban arra vállalkozom, hogy a kutatásunkban kifejlesztett mérőeszköz és terápiás módszer – a narratív gondoskodás – vizsgálata során felvett adatokat felhasználva olyan identitáselemeket detektáljak, amelyek hasznos támpontként szolgálhatnak egy terápiás folyamatban. Az életkori szakaszok elméletéhez mérten az egyént egy folyton változó individuumként értelmezem, amely kontinuitás az identitására is igaz, legyen az egyéni vagy társas kontextusban vizsgált.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A #MeToo mozgalom kapcsolata a különböző feminista attitűdökkel és a nemierőszak-mítoszok elfogadottságávalHuszti, Veronika; Pintér-Eszenyei, Zsuzsanna Gyöngy; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatom célja annak vizsgálata, hogy a feminista attitűdök és a #MeToo mozgalom megítélése milyen kapcsolatban áll a nemierőszak-mítoszok elfogadásával Magyarországon, a női populáció körében. A kutatás középpontjában a feminizmus elméleti irányzatainak, a szexuális erőszak percepcióinak, valamint a nyomásgyakorlás és társadalmi narratívák kapcsolatának feltárása áll. Kvantitatív módszerrel végzett kérdőíves adatfelvétel során a válaszadók feminista nézeteit, a #MeToo mozgalomhoz fűződő véleményüket, valamint a nemi alapú erőszakkal kapcsolatos tapasztalataikat és attitűdjeiket vizsgáltam. Az eredmények alapján a liberális feminizmus értékrendje bizonyult a legelfogadottabbnak, míg a konzervatív nézetek kevésbé kaptak támogatást. A válaszadók jelentős része elutasította a nemierőszak-mítoszokat, ugyanakkor bizonyos relativizáló nézetek – például az elkövető szándékának mentegetése – megjelentek. A fiatalabb generációk nyitottnak bizonyultak a feminista értékekkel szemben. Eredményeim hozzájárulhatnak a nemierőszakról, nemierőszak-mítoszokról szóló diskurzusok árnyaltabb megértéséhez, és megerősíthetik a #MeToo mozgalom társadalmi jelentőségét.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A rendőrök nemének és a tetoválásának szerepe a kompetenciáik megítélésébenHurták, Ildikó Zsófia; Kegyes, Lilla; DE--Bölcsészettudományi KarA kutatás célja annak vizsgálata volt, hogy a rendőrök neme és a tetoválás megléte miként befolyásolja a társadalmi megítélésüket különböző kompetenciadimenziók mentén. A vizsgálat 2x2-es elrendezésben zajlott (férfi/nő × tetovált/nem tetovált), online kísérletes módszerrel, 210 fős mintán. A résztvevők értékelték a bemutatott rendőrök képeit különböző kompetencia dimenziók mentén, továbbá kitöltötték az ambivalens szexizmust, a szociális dominancia orientációt és az egyediség iránti igényt mérő skálákat. Az eredmények szerint a női rendőrök megítélése több dimenzióban is kedvezőbb volt a férfiakéhoz képest, ezek a határozottság, pszichés terhelhetőség, hatékonyság és felelősségvállalás voltak. A tetoválás megléte nem váltott ki általánosan negatív értékelést, bár egyes jellemzők, mint a határozottság és konfliktuskezelés esetén gyengébb pontszámot eredményezett. A szexista attitűdök nem mutattak szignifikáns kapcsolatot az értékelésekkel. A kutatás gyakorlati haszna, hogy hozzájárulhat a rendőrségen belüli diverzitás elfogadásához, valamint a nők és testmódosítással rendelkező személyek szívesebben válasszák a rendőri pályát, hiszen nem kell tartaniuk társadalom negatív megítélésétől.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az edző viselkedésének hatása a sportmotivációra és a sportperzisztenciáraSzűcs, Kinga; Csukonyi, Csilla; DE--Bölcsészettudományi KarA szakdolgozati kutatásban azt vizsgáltuk, hogy az edző támogató és negatív viselkedése milyen hatással van a sportolók sportmotivációjára és sportperzisztenciájára. Kérdőívek segítségével gyűjtöttünk adatokat tizennyolc év feletti sportolóktól. A kérdőívek kitértek a sport típusára, illetve hogy mióta és milyen szinten sportol az illető, valamint, hogy hány edzése van hetente. Az edző viselkedését, a sportmotivációt és a sportperzisztenciát validált kérdőívekkel mértük. Hat hipotézis közül hármat sikerült alátámasztanunk, amelyek alapján mind az edzői támogatás, mind a negatív viselkedés hatással volt a motivációra és perzisztenciára. Azzal kapcsolatban is találtunk szignifikáns eredményeket, hogy az együtt töltött idő fokozza az edző viselkedésének hatását. Találtunk eltéréseket a nemek között, illetve a sportolás szintjének függvényében is. Eredményeink alapot szolgátathatnak későbbi kutatások megtervezéséhez, továbbá gyakorlatban is hasznosítani lehet a konklúziókat.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Krónikus betegséggel való megküzdés és poszttraumás növekedés sclerosis multiplex betegek esetébenSzeri, Lilla; Dr. Szemán-Nagy, Anita; DE--Bölcsészettudományi KarA kutatásomban azt vizsgáltam, hogy a sclerosis multiplex-szel diagnosztizált betegek milyen megküzdési potenciállal rendelkeznek, mennyire jellemző körükben a poszttraumás növekedés a betegségük kapcsán, és ehhez a pszichológiai immunrendszer mely dimenziói járulnak hozzá a legnagyobb mértékben. Kitértem továbbá a krónikus betegséggel való együttélés nehézségeire, valamint a különböző megküzdési stratégiákra. Ezek az adatok segítségül szolgálhatnak egy szupportív terápia megtervezésére. Az adatgyűjtésre a demográfiai kérdőív mellett a következő mérőeszközöket használtam: Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív (Psychological Immune Competence Iventory, PIK), és Poszttraumás Növekedés Skála (Posstraumatic Growth Inventory, PTGI). A Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőíveken elért eredmények alapján a sclerosis multiplexes betegek igen hasonló megküzdési potenciálokkal rendelkeznek, mint az átlag populáció. A Poszttraumás Növekedés Skálán elért pontok alapján a vizsgált populációban átlagos mértékben jellemző a poszttraumás növekedés jelensége. Az életterületek közül leginkább az élet fokozott tiszteletében jelent meg, és meglepő módon a spirituális változás volt a legkisebb mértékű. Ami a pszichológiai immunrendszer és a poszttraumás növekedés kapcsolatát illeti, egyértelmű szignifikáns kapcsolat van az immunrendszer erőssége (magasabb PIK pontszám) és a növekedés mértéke között (magasabb PTGI pontszám), tehát ezek a személyiségtényezők jelentősen hozzájárulhatnak a trauma utáni fejlődéshez.