Hallgatói dolgozatok (Pszichológiai Intézet)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
A Pszichológiai Intézet 2012-ben létrejött hallgatói dolgozatainak gyűjteménye.
A Debreceni Egyetemen a hallgatói dolgozatok a 2011-es felsőoktatási törvény 2022. évi törvénymódosításához alkalmazkodva csak az Egyetem által szolgáltatott Eduroam WiFi hálózatra csatlakoztatott eszközről, vagy egyetemi IP címről érhetőek el.
“A sikeres záróvizsgát tett hallgató szakdolgozatát vagy diplomamunkáját a felsőoktatási intézmény tanulmányi rendszerében teljes egészében tárolja, és azokról nyilvántartást vezet. A tárolt szakdolgozatokat és diplomamunkákat – jogszabályban meghatározottak szerint titkosított részek kivételével – a tanulmányi rendszeren keresztül korlátozás nélkül hozzáférhetővé és kereshetővé kell tenni.” A törvényről további részletek: Felsőokt. tv. (új) - 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye.
Böngészés
legfrissebb feltöltések
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 2669)
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az anyai kötődés korai alakulása: a prenatális anya-magzat kapcsolatanalízis, a szülői reziliencia és a csecsemő temperamentumának összefüggései.Bayer, Borbála; Szemán-Nagy, Anita; DE--Bölcsészettudományi KarA korai anya-gyermek kapcsolat minősége az egész életen átívelő pszichológiai fejlődés egyik legmeghatározóbb tényezője. Jelen dolgozat célja az anya-magzat kapcsolatanalízis (AMK) posztnatális hatásainak empirikus vizsgálata, valamint a szülői reziliencia, a csecsemő temperamentuma és a szubjektív temperamentum-illeszkedés kapcsolatrendszerének feltárása. A kutatásban 126 édesanya vett részt, akik közül 26 AMK-ban is részt vett a várandósság alatt; az adatfelvétel a gyermek 3–12 hónapos korában zajlott. A legfontosabb eredmény szerint az AMK-részvétel szignifikánsan magasabb szülői rezilienciával járt együtt (t = 2,31; p = 0,026; d = 0,48), ugyanakkor a posztnatális kötődésre és az észlelt illeszkedésre gyakorolt közvetlen hatása nem igazolódott, amit a minta kedvező szociodemográfiai profilja és a valószínűsíthető plafonhatás magyaráz. A szülői reziliencia és a posztnatális kötődés között közepesen erős, szignifikáns pozitív összefüggés mutatkozott (r = 0,53; p < 0,001), a szubjektív temperamentum-illeszkedés pedig önálló prediktornak bizonyult (β = 0,23; p = 0,009). Az eredmények a rezilienciát célzó perinatális intervenciók gyakorlati jelentőségét támasztják alá, ugyanakkor rávilágítanak a randomizált, longitudinális vizsgálatok szükségességére.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Kommunikációs tréningek pszichológiai hatásainak vizsgálata rendvédelmi dolgozók körébenKincses, Bettina Tímea; Bernáth, Ágnes; DE--Bölcsészettudományi KarA jelen szakdolgozat célja egy rendvédelmi dolgozók számára szervezett kommunikációs készségfejlesztő tréning pszichológiai hatásainak vizsgálata volt. A kutatás arra irányult, hogy feltárja, a tréningen való részvétel milyen változásokat eredményez a résztvevők pszichológiai működésében, különös tekintettel az énhatékonyságra, az észlelt stresszre, az önértékelésre és az affektív állapotra. A vizsgálat a tréning hatását több pszichológiai változó együttes elemzésével, valamint kvantitatív és kvalitatív módszerek kombinálásával közelíti meg. Az elméleti megközelítés szerint a kommunikációs tréningek hatása komplex pszichológiai folyamatokon keresztül érvényesül, amelyek hozzájárulhatnak a kompetenciaérzés erősödéséhez és a stressz csökkenéséhez. Az empirikus vizsgálat eredményei azt mutatták, hogy a tréninget követően kedvező irányú változások figyelhetők meg a vizsgált pszichológiai változók területén, valamint a résztvevők beszámolói alapján a tanult kommunikációs elemek a munkahelyi gyakorlatban is megjelennek. A kvalitatív eredmények rámutattak az önreflexió erősödésére, a visszajelzések tudatosabb kezelésére és a kommunikációs mintázatok változására. Az eredmények összességében alátámasztják, hogy a kommunikációs tréningek az egyének pszichológiai működésében is változásokat idézhetnek elő, és hozzájárulhatnak a hatékonyabb munkavégzéshez a rendvédelmi környezetben.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A mesterséges intelligenciáról szóló diskurzus és a fiatalok pályadöntéseiKovácsné Kovács, Csilla Katalin; Páskuné Kiss, Judit; DE--Bölcsészettudományi KarA mesterséges intelligencia (MI) az elmúlt években a technológiai fejlődés egyik legmeghatározóbb szereplőjévé vált. Nemcsak a gazdasági és munkaerőpiaci folyamatokat alakítja át, hanem egyre erőteljesebben hat az egyének pszichológiai működésére és jövőképére is. Egyrészt új lehetőségeket teremt, ugyanakkor bizonytalanságot, szorongást és alkalmazkodási kihívásokat is generál, különösen a pályaválasztás előtt álló fiatalok körében. Ebben az életszakaszban a jövővel kapcsolatos döntések kiemelt jelentőséggel bírnak az egyének számára, miközben a környezet gyors változása tovább növeli a döntési helyzet komplexitását. A pályadöntési folyamat megértésében kiemelt szerepet játszik a Szociál-Kognitív Karrierelmélet (SCCT), amely hangsúlyozza az énhatékonyság, a környezeti hatások és az egyéni tapasztalatok kölcsönhatását. Így az MI-vel kapcsolatos társadalmi diskurzus, amely egyszerre jeleníti meg a technológiát lehetőségként és fenyegetésként ebben az értelmezési keretben környezeti tényezőként ragadható meg. Ez alapján a kutatás központi kérdése annak vizsgálata lett, hogy a MI-vel kapcsolatos pszichológiai tényezők, különösen az MI-szorongás és az MI-jártasság hogyan állnak összefüggésben a pályadöntési énhatékonysággal és a pályadöntési bizonytalansággal fiatalok körében. A műhelymunkámban arra is kitérek, hogy az MI- szorongás különböző dimenziói eltérő módon kapcsolódnak-e ezekhez a változókhoz, valamint hogy az egyének elkülöníthetők-e jellegzetes pszichológiai profilok mentén. További fontos kérdés, hogy a választott pálya MI általi helyettesítési kockázata milyen szerepet játszik a fiatalok gondolkodásában és döntéseiben.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A gyermekkori érzelmi elhanyagolás mint rizikótényező az evészavarok és az edzésfüggőség kialakulásábanHorváth, Réka; Szemán-Nagy, Anita; DE--Bölcsészettudományi KarA gyermekkori érzelmi elhanyagolás fontos rizikótényező lehet különböző pszichés problémák és maladaptív viselkedésminták kialakulásában. A kutatás célja annak vizsgálata volt, hogy az érzelmi elhanyagolás milyen kapcsolatban áll az evészavartünetekkel és a testedzésfüggőség mutatóival. A vizsgálat során kérdőíves módszerrel mértem fel a gyermekkori traumatikus élményeket, az evési attitűdöket és a testedzéshez való viszonyt. A vizsgálatban felnőtt résztvevőkből álló minta vett részt, amelyben a kitöltők önbeszámolós kérdőíveket töltöttek ki. Az adatfelvétel során a Gyermekkori Trauma Kérdőív rövidített változatát (CTQ-SF), az Evési Attitűdök Tesztjét (EAT-26), a SCOFF kérdőívet, valamint a testedzésfüggőséget mérő kérdőíveket (EDS-21, EAI-3-HU) alkalmaztam. Az adatok elemzése korrelációs és regressziós módszerekkel történt. A kutatás rávilágít arra, hogy a gyermekkori érzelmi elhanyagolás elsősorban az evészavarok kialakulásában játszhat szerepet, míg a testedzésfüggőség inkább közvetett módon, az evészavartüneteken keresztül kapcsolódhat a pszichés működéshez. Az eredmények hangsúlyozzák a korai érzelmi tapasztalatok jelentőségétTétel Korlátozottan hozzáférhető Az osztályközösségben mért társas pozíció, az érzelmi intelligencia és az empátia közötti kapcsolat serdülők körébenGömör, Boglárka; Balázs, Katalin; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatom célja, hogy megvizsgáljam a hazai serdülőkorúak osztályközösségben mért társas pozíciója, érzelmi intelligenciája, empátiája és személyiségjellemzői közötti összefüggéseket, különös tekintettel a szélsőséges szociometriai pozícióba kerülők jellemzőire. Az iskola, mint szocializációs színtér különös helyett foglal el a gyermek személyiségfejlődésében, és közösségformáló ereje révén megtanít olyan viselkedésminták elsajátítására, amelyek elősegítik a társadalmi életbe való sikeres beilleszkedést. A serdülők az iskolai közösségekben nemcsak átélik, hanem alakítják is a társas viszonyaikat, a közösségi szabályokat. Jelen szakdolgozatban arra keresem a választ, hogy az érzelmi intelligencia és az empátia minősége, befolyásolja e a társas mezőn elfoglalt pozíciót. Azok a serdülők, akik magasabb érzelmi intelligenciával rendelkeznek és empatikusabbak, valóban sikeresebbek-e társas kapcsolataikban és ebből adódóan előkelőbb helyet foglalnak el a közösségben, mint az alacsonyabb értékekkel bíró társaik. Vajon a fenti tényezők egyértelműen befolyásolják e a vizsgált jelenséget, valóban hozzájárulnak a társas sikerességhez, vagy pedig egyéb tényezők, mint például az egyén személyiségjellemzői befolyásolják a folyamatot.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Iskolaérett(len)ség.Komlósi, Andrea; Kondé Zoltánné Inántsy-Pap, Judit; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozat az iskolaérettség komplex kérdéskörét vizsgálja, különös tekintettel az alacsony szociokulturális háttérből érkező gyermekek helyzetére. A 2020–2025 között végzett kognitív és részképesség-vizsgálatok eredményeit elemzi, és összeveti a releváns szakirodalommal. Bemutatja az iskolaérettséget befolyásoló külső és belső tényezőket, valamint azok hatását a gyermekek kognitív, szociális és érzelmi fejlődésére. A dolgozat célja, hogy feltárja a nehézségek mögötti okokat, és hozzájáruljon az óvoda–iskola átmenet hatékonyabb támogatásához.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Perfekcionizmus, szorongás, önértékelés, testi tudatosság, észlelt társas támogatás és képernyőidő összefüggései Z generációs mintában.Csobod, Éva; Dr. Dávid , Imre; DE--Bölcsészettudományi KarCél: Jelen tanulmány a perfekcionizmus, szorongás, önértékelés, észlelt társas támogatás, testi tudatosság és képernyőidő összefüggéseit vizsgálja. Módszer: Google Forms önkitöltős kérdőívcsomag, Spearman-korreláció, lineáris regresszió Minta: 143 egyetemi hallgató (18-30 év). A 143 főből 18-21 kor közötti 22 fő, 22-25 év közötti 63 fő és 26-30 év közötti 53 fő. Eszközök: Majdnem Tökéletes Skála (2001), Multidimenzionális Észlelt Társas Támogatás Kérdőív (1988), Testi tudatosság kérdőív (1989) Spielberger-féle Állapot-Vonás Szorongás Kérdőív (1970), Rosenberg Önértékelés Skála (1955). Eredmények: A mintán elvégzett eredmények nagy része standardban áll a hazai és nemzetközi kutatások eredményeivel. A magasabb szintű perfekcionizmus magasabb szintű szorongással jár együtt. Ebben a folyamatban az önértékelés és a társas támogatás ( különösképp a család támogatása) védőfaktorként jelenik meg. A testi tudatosság védőfaktor szerepe nem igazolódott ebben a Z generációs mintában és a képernyőidő e folyamatokban játszódó szerepe sem igazolódott ebben a mintában.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az önsorsrontó mintázatok és a hazugság kapcsolatának vizsgálataVeres , Anikó; Körmendi, Attila; DE--Bölcsészettudományi KarAz emberek gyakran meghatározott „forgatókönyv” alapján reagálnak hasonló helyzetekben, ami számos esetben negatívan befolyásolja a kapcsolataikat, az egyéni megéléseiket, valamint a helyzetek kimenetelét. E jelenség hátterében a kognitív és klinikai pszichológia egyik meghatározó fogalma, a maladaptív sémák állnak, melyek önsorsrontó mintázatokként jelennek meg az egyén életében. Jelen dolgozat témájának részét képező maladaptív sémák és az önértékelés kapcsolatának vizsgálata különösen releváns, ha figyelembe vesszük azokat a megküzdési stratégiákat, amelyekkel az egyének a belső feszültségeiket kezelik. E stratégiák egyike lehet a hazugságviselkedés, amely nem csupán morális vagy normakövetési kérdésként értelmezhető, hanem pszichológiai szempontból is jelentős funkcióval bírhatTétel Korlátozottan hozzáférhető Az érzelmi intelligencia jelentősége és kapcsolata a rezilienciával, valamint a kiégéssel az egészségügyi dolgozók körébenSeress, Anna Veronika; Dr. Polonyi, Tünde Éva; DE--Bölcsészettudományi KarA kutatás célja az érzelmi intelligencia, a reziliencia és a kiégés közötti összefüggések feltárása volt magyar egészségügyi dolgozók körében, különös tekintettel az állami és a magánszektor közötti különbségekre. A vizsgálat indokoltságát az egészségügyi munkavégzés fokozott érzelmi megterhelése, valamint a kiégés magas prevalenciája adja, amelynek alakulásában az érzelmi intelligencia és a reziliencia potenciális védőfaktorként jelenhet meg. A keresztmetszeti vizsgálatban 173 fő vett részt, akik standardizált kérdőíveket töltöttek ki az érzelmi intelligencia, a reziliencia és a kiégés mérésére. Az eredmények szignifikáns pozitív kapcsolatot jeleztek az érzelmi intelligencia és a reziliencia között, valamint negatív összefüggést az érzelmi intelligencia és a kiégés, illetve a reziliencia és a kiégés között. A reziliencia mediáló szerepe is igazolást nyert. Az eredmények alátámasztják az érzelmi intelligenciát fejlesztő programok intézményi szintű bevezetésének indokoltságát a kiégés megelőzése szempontjából.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A konfliktuskezelési preferenciák és az érzelmi tényezők kapcsolatrendszere a kollégiumi nevelésben részt vevő tanulók körébenGulyás, Attila; Páskuné Kiss, Judit; DE--Bölcsészettudományi KarA műhelymunka a kollégiumi nevelésben részt vevő serdülők érzelmi intelligenciájának, érzelemszabályozási nehézségeinek és konfliktuskezelési preferenciáinak összefüggéseit vizsgálja. A szakirodalmi háttér a serdülőkor fejlődéslélektani sajátosságaira, az érzelemszabályozás szerepére, valamint a kollégiumi közeg mint sajátos nevelési színtér jelentőségére épül. A kutatás kérdőíves módszerrel, 150 kollégiumi tanuló bevonásával valósult meg. Az eredmények alapján az érzelmi intelligencia pozitív kapcsolatot mutatott az együttműködő konfliktuskezeléssel, míg az alacsonyabb érzelmi kompetenciák inkább maladaptív stratégiákhoz kapcsolódtak. A klaszterelemzés három jól elkülöníthető csoportot azonosított, amelyek eltérő érzelmi és konfliktuskezelési mintázatokat mutattak. A vizsgálat rámutat arra, hogy a kollégiumi nevelés fontos szerepet tölthet be a társas és érzelmi kompetenciák fejlesztésében.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A környezeti értékek és hiedelmek hatása a zöld temetkezés iránti attitűdreNagy, Jánosné; Kegyes, Lilla; DE--Bölcsészettudományi KarA kutatás célja annak feltárása volt, hogy a környezeti értékek, a természethez való kötődés, a halálfélelem és az időperspektíva milyen kapcsolatban állnak a zöld temetkezés iránti attitűdökkel magyar felnőtt mintán. A dolgozat elméleti része áttekinti a környezettudatosság pszichológiai tényezőit, valamint a temetkezési attitűdöket befolyásoló egyéni és társadalmi hatásokat. A zöld temetkezés, mint környezeti szempontból fenntartható alternatíva, egyre nagyobb figyelmet kap nemzetközi szinten, azonban Magyarországon még kevéssé elterjedt jelenség. A vizsgálat keresztmetszeti, korrelációs módszerrel történt, kérdőíves adatgyűjtés alkalmazásával. Az eredmények alapján a természethez való kötődés és a környezeti értékek pozitív kapcsolatban állnak a zöld temetkezés iránti attitűdökkel. A halálfélelem egyes dimenziói és az időperspektíva szintén szerepet játszhatnak a temetkezési preferenciák alakulásában. A kutatás hozzájárul a környezeti attitűdök és az életvégi döntések pszichológiai hátterének jobb megértéséhez. Az eredmények gyakorlati jelentőséggel bírhatnak a szemléletformálás és a környezeti nevelés területén.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Agresszív incidensek negatív emocionális hatása ápolók körében az érzelmi intelligencia, a reziliencia és a társas támogatottság figyelembevételével.Ivánka , Tibor; Szemán-Nagy, Anita; DE--Bölcsészettudományi KarAz ápolók munkájuk során számos, mentális és fizikai megterheléssel járó stressztényezőnek vannak kitéve. Ezek közül az egyik legsúlyosabb és legdemoralizálóbb az ápolók ellen irányuló agresszió, amelynek előfordulása világszerte növekvő tendenciát mutat (Rippon, 2000). Nemzetközi adatok szerint a sürgősségi osztályokon dolgozó ápolók 82%-a, míg a pszichiátriai osztályokon tevékenykedők 70%-a találkozik munkája során agresszív megnyilvánulásokkal, akár verbális, akár fizikális formában (Camerino, 2007). Míg a kutatások többsége elsősorban az agresszió előfordulásának gyakoriságára és mintázataira fókuszál, a különböző protektív tényezők - az érzelmi intelligencia, a reziliencia, és a társas kapcsolatok szerepe eddig kevesebb figyelmet kapott.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Imposztor élmények és cyberbullying áldozattá válás összefüggései fiatal felnőttek körébenSzabó, Viktória; Dr. Kovács , Karolina; DE--Bölcsészettudományi KarA kutatás célja az imposztor élmények és a cyberbullying áldozattá válás közötti kapcsolat vizsgálata volt fiatal felnőttek körében. A vizsgálatban 101 fő, 18–30 év közötti résztvevő vett részt online kérdőíves adatfelvétel keretében. Az imposztor jelenséget az Impostor Profile Questionnaire rövidített változatával, a cyberbullying áldozati tapasztalatokat az internetes zaklatás kérdőív áldozati alskálájával, az önértékelést pedig a Rosenberg Önértékelési Skálával mértem. Az adatok statisztikai elemzését a Jamovi program segítségével végeztem. A kutatás fejlődéslélektani keretben vizsgálja, hogy az online társas tapasztalatok miként kapcsolódhatnak az egyének önmagukról alkotott képéhez és pszichológiai működéséhez fiatal felnőttkorban.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A karaktererősségek, a reziliencia és az önértékelés kapcsolata serdülőkorbanNagy, Boglárka; Molnár, Adrienn; DE--Bölcsészettudományi KarA kutatás célja a karaktererősségek, a reziliencia és az önértékelés kapcsolatának vizsgálata serdülők körében. A vizsgálat egy kelet-magyarországi, 217 fős középiskolai mintán valósult meg, kérdőíves adatfelvétel segítségével. Az eredmények alapján több karaktererősség szignifikánsan hozzájárul a reziliencia magyarázatához. A regressziós elemzések azt mutatták, hogy a reziliencia kiemelt szerepet játszik az önértékelés alakulásában, és jelentősen növeli a magyarázott varianciát. Az eredmények rávílágítottak, hogy a karaktererősségek hatása részben a reziliencián keresztül érvényesül, tehát egy komplex alkalmazkodási folyamatba ágyazódva. A vizsgálat alapján egyes erősségek közvetlenül, míg mások közvetetten befolyásolják az önértékelést. A kutatás hozzájárul a serdülőkori pszichológiai erőforrások rendszerszintű megértéséhez, és gyakorlati implikációkkal szolgál az iskolai prevenciós és fejlesztő programok számára.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A kiskamaszokkal megélt konfliktusok a szülő személyiségműködésének és mentalizációjának vizsgálatán keresztülGeszti , Andrea; dr Héjja-Nagy , Katalin; DE--Bölcsészettudományi KarA serdülőkorba lépés a családi élet egyik legnehezebb időszaka, amelyet gyakran a szülő–gyermek konfliktusok erősödése kísér. Jelen műhelymunka célja annak vizsgálata, hogy a szülők személyiségműködése, különösen a sémamódok és a mentalizáció, hogyan függ össze a kiskamaszokkal megélt konfliktusok mértékével és kezelésével. A kutatás abból indul ki, hogy a konfliktusok ebben az életkorban természetesek, ugyanakkor nem mindegy, milyen formában jelennek meg és hogyan kezelik őket a családtagok. A vizsgálat kérdőíves módszerrel, 140 fős szülői mintán valósult meg. Az alkalmazott mérőeszközök a Young féle sémamód kérdőív, a szülői mentalizáció (PRFQ-A) magyar változata, a Conflict Nehaviour Questionnaira és a Conflict Resolution Styles Inventory voltak. Az elemzés célja a vizsgált változók közötti összefüggések feltárása volt főként korrelációs és regressziós eljárásokkal. A várakozások szerint a diszfunkcionális sémamódok magasabb konfliktusszinttel és kevésbé hatékony konfliktuskezeléssel járnak együtt, míg az adaptív működés és a jobb mentalizáció alacsonyabb konfliktusszinttel és konstruktívabb megoldási módokkal hozható összefüggésbe. A kutatás hozzájárulhat a szülői működés jobb megértéséhez a serdülőkori kihívások időszakában és hangsúlyozza a szülői önismeret fontosságát.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A testkép, a szexuális önbecsülés, asszertivitás és hiedelmek összefüggései a közösségi média használati szokásokkalDózsa, Kamilla; Csinády, Adriána; DE--Bölcsészettudományi KarA kutatás a közösségi média használat testképre, szexuális asszertivitásra, szexuális önbecsülésre és szexuális hiedelmekre gyakorolt hatását vizsgálja, különös tekintettel arra, hogy a társas összehasonlítás hogyan járul hozzá ehhez. A közösségi média fogyasztással kapcsolatban egyrészt figyelembe vettem az oldalakon töltött idő jelentőségét, másrészt pedig azt, hogy a platformok mennyire töltenek be fontos szerepet az egyének életében. Emellett vizsgáltam a közösségi média felületeken alkalmazott fényképmódosító filterek hatását is. Ezek ma ismert formájukban, „szépítésre alkalmazhatóan” 2018-ban jelentek meg. A testkép fogalmát az énkoncepcióból kiindulva ismertettem, a pozitív és negatív testértékelés kapcsán kitértem az önbecsülés és a társas összehasonlítás szerepére. A negatív testképnél a testdiszmorfiás zavart is ismertettem, annak két, kép és videómegosztó platformokhoz köthető típusával. Majd rátértem a szexualitással kapcsolatos fogalmak ismertetésére, bemutattam a szexuális asszertivitást, a szexuális önbecsülést és diszfunkcionális szexuális hiedelmeket. Ezt követőn tekintettem át a friss szakirodalmat a felsorolt területek és a közösségi média összefüggéseiről. A saját kutatásom során a közösségi média alkalmazások és az azokhoz kapcsolódó fényképszerkesztő filterek használatának testképre, szexuális önbizalomra, asszertivitásra gyakorolt hatásáról tettem következtetéseket, tekintettek a társas összehasonlítás folyamataira és a szexuális hiedelmekre is.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Vizuális környezeti ingerek és a környezettudatos viselkedési szándék pszichológiai háttere: az érzelmi reakciók és az ökobűntudat vizsgálatErdélyi, Boglárka; Dr. Balázs , Katalin; DE--Bölcsészettudományi KarA klímaváltozás pszichológiai szempontból is jelentős kihívás, amely az érzelmi folyamatokon keresztül befolyásolja a környezettudatos viselkedést. Jelen kutatás célja annak vizsgálata, hogy a különböző érzelmi tónusú vizuális ingerek milyen érzelmi reakciókat váltanak ki, és ezek miként kapcsolódnak az ökobűntudathoz, valamint a környezettudatos viselkedési szándékhoz. A kérdőíves vizsgálat során a résztvevők pozitív és negatív tartalmú képekkel találkoztak, majd érzelmi reakcióikat és attitűdjeiket értékelték. Az eredmények alapján az érzelmi reakciók és a morális érzelmek, különösen az ökobűntudat, fontos szerepet játszhatnak a környezettudatos cselekvési hajlandóság alakulásában. A kutatás hozzájárul a környezeti kommunikáció pszichológiai megértéséhez, különösen annak feltárásához, hogy a vizuális üzenetek milyen módon befolyásolják az érzelmi és morális folyamatokat, valamint a környezettudatos viselkedési szándék kialakulását.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A társkereső felületek használatának vizsgálata a motiváció, a társas összehasonlítás, az önértékelés és a magányosság vonatkozásábanGazsó, Szidónia Kinga; Kegyes, Lilla; DE--Bölcsészettudományi KarA társkereső felületek használata számos pszichológiai tényezővel függ össze, mint például az önértékelés, a társas összehasonlítás, az élettel való elégedettség, a mentális jóllét és a magányosság, ugyanakkor viszonylag kevés kutatás vizsgálja ezeket a tényezőket a felhasználói motivációk függvényében. A szakdolgozatom célja, hogy ezeket a változókat együttesen vizsgálja a társkereső alkalmazások használatának kontextusában és átfogóbb képet nyújtson a digitális társkeresés pszichológiai vonatkozásairól.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Gyermekvállalási attitűdök 18-40 éves nők körében a Young-féle sémaelmélet tükrébenGyenes, Réka; Héjja-Nagy, Katalin; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozat a gyermekvállalási attitűdöket vizsgálja Young sémaelmélet tükrében. Kutatásom célja megvizsgálni, hogy a személyiséget mélyen átszövő sémák, illetve az átélt szülői bánásmódok milyen hatással vannak a gyermekvállalással kapcsolatos gondolatokra.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A természet helyreállító hatásának feltárása a Perceived Restorativeness Scale (PRS) magyar fordításának előzetes reliabilitás- és faktorszerkezet-vizsgálatán keresztül az Attention Restoration Theory (ART) és Nature Relatedness (NR) dimenziói menténGórová, Regina; Mónus, Ferenc; DE--Bölcsészettudományi KarA természetes környezet mentális egészségre gyakorolt pozitív hatását a nemzetközi szakirodalom széles körben alátámasztja. Ez a hatás többféle mechanizmuson keresztül érvényesül, beleértve a stressz csökkenését, a pszichológiai regenerációt (ART), a fokozott fizikai aktivitást, a szociális interakciókat. Az Attention Restoration Theory szerint a természet sajátos figyelmi jellemzői elősegítik az irányított figyelem helyreállítását, ezáltal mérséklik a mentális kimerültséget és a túlzott önfókuszt. A helyreállító környezetek mérésére a Perceived Restorativeness Scale az egyik legelterjedtebben alkalmazott eszköz, azonban ennek magyar nyelvű adaptációja eddig nem állt rendelkezésre. A jelen vizsgálat célja a Perceived Restorativeness Scale magyar fordításának elkészítése, valamint előzetes pszichometriai vizsgálata volt. A kutatás online kérdőíves adatfelvétel keretében valósult meg, amelyben a résztvevők a magyarra fordított PRS mellett a természetkapcsolatot és az észlelt stresszt mérő kérdőíveket is kitöltötték. Az elemzések a skála belső megbízhatóságának, faktorszerkezetének, valamint a természetkapcsolattal, a természetben töltött idővel és az észlelt stresszel való összefüggéseinek feltárására irányultak. E megközelítés és további kutatások segíthetnek, hogy a természet valóban prevenciós és rehabilitációs erőforrássá váljon a modern társadalomban.