Hallgatói dolgozatok (Pszichológiai Intézet)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
A Pszichológiai Intézet hallgatói dolgozatainak gyűjteménye.
Böngészés
legfrissebb feltöltések
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 2294)
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az autóvezetéssel kapcsolatos nemi sztereotípiák vizsgálataTitkó, Eszter; Hőgye-Nagy, Ágnes; DE--Bölcsészettudományi KarJelen dolgozat célja az autóvezetéssel kapcsolatos nemi sztereotípiákkal való egyetértés összefüggéseinek vizsgálata volt a nemi sztereotípiákkal való egyetértéssel, az autóvezetési gyakorlattal és a tradicionális maszkulinitással, illetve femininitással. A szakirodalmi áttekintőben a sztereotípia fogalmának meghatározása után bemutatásra kerültek annak fő jellemzői, majd a nemi sztereotípiák és az autóvezetéssel kapcsolatos nemi sztereotípiák területén végzett kutatási eredmények, végül pedig a témában végzett saját vizsgálat. Ennek során a nők és férfiak, valamint az autóvezető és nem vezető személyek összehasonlítása valósult meg a nemi sztereotípiákkal és az autóvezetéssel kapcsolatos nemi sztereotípiákkal való egyetértés tekintetében, továbbá az autóvezetési rutin és a nemi azonosulás hatásai kerültek vizsgálatra. Az eredmények szerint a férfi nemi sztereotípiákkal való egyetértés mértéke és a férfiakra vonatkozó autóvezetési sztereotípiákkal való egyetértés mértéke között pozitív összefüggés áll fenn, míg a női nemi sztereotípiák és a női autóvezetőkkel kapcsolatos sztereotípiák elfogadása között enyhe negatív kapcsolat figyelhető meg. Az is kiderült, hogy a nők jobban ismerik a női autóvezetőkről szóló sztereotípiákat, mint a férfiak, de az autóvezetéssel kapcsolatos nemi sztereotípiákkal való egyetértés tekintetében nem különbözik a két csoport. A magukat kifejezetten maszkulinnak tartó személyek szignifikánsan kisebb mértékben ismerik a női autóvezetőkre vonatkozó sztereotípiákat, valamint nagyobb mértékben értenek egyet a férfi autóvezetőkre vonatkozó sztereotípiákkal, mint a kifejezetten feminin és a vegyes, átmeneti kategóriába tartozó személyek. Az autót vezető és nem vezető személyek között szignifikáns különbségek mutatkoztak az autóvezetéssel kapcsolatos nemi sztereotípiák elfogadásának tekintetében. Továbbá jelentős eltérés mutatkozott férfiak és nők, illetve a magukat maszkulinnak és a magukat femininnek tartó személyek között a nemi sztereotípiákkal való egyetértés tekintetében is, ugyanis a férfiak és a maszkulin személyek nagyobb mértékű egyetértést fejeztek ki a női és férfi nemi sztereotípiákkal kapcsolatban, mint a nők és a feminin személyek.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Kutyabaj, macskajaj - a kutya- és macskatartás hatásai a jóllétreTóth, Janka; Csinády, Adriána; DE--Bölcsészettudományi KarAz elmúlt évtizedek során az emberek és állatok közötti, rendkívül hosszú múlttal rendelkező viszony a a házikedvencek esetében a teljes mértékben funkcionalitásra építő kapcsolatból egy többnyire mély, törődésen és szereteten alapuló érzelmi kötelékké változott. A társállatok szerepének megváltozásával és fokozatosan növekvő számával egyre többen kezdtek el foglalkozni azok pszichológiai hatásaival. A dolgozat témája a kutya és/vagy macskatartók összehasonlítása, illetve a házikedvenctartás pszichológiai jelentőségének felderítése, különös tekintettel az állattal való kapcsolat különböző dimenzióira. Az online kutatás során az egyes demográfiai atatokon, illetve a kutya- vagy macskatartás körülményeinek feltérképezésére szolgáló adatokon kívül a Pet Relationship Scale, a Társas Jóllét Skála, Észlelt Stressz Kérdőív, valamint a WHO Jóllét Kérdőív segítségével jutottam információkhoz. A kutatás gyakorlati haszna abban rejlik, hogy segíthet megérteni az emberek és társállataik közötti kapcsolat természetét és jellegét, feltárhatja a magyarországi társállattartó szokásokat és rávilágíthat a társállattartás előnyeire is.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Iskolai kötődés és tanulmányi flow kapcsolata az extrakurrikuláris tevékenységek tükrébenVékás, Johanna; Páskuné Kiss, Judit; DE--Bölcsészettudományi KarMinden ember életének jelentős részét tölti a közoktatásban. Éppen ezért úgy gondolom, hogy fontos beszélni arról, hogyan tehetjük ezeket az éveket minél jobbá. Dolgozatomban vizsgálni fogom egy adott iskola tanulóinak iskolai kötődését, annak különböző faktorait, illetve a tanulmányi flow-élményt. Kitérek arra az aspektusra, hogy az iskolában való szakkörre járás hogyan befolyásolja a fenti tényezőket. Külön figyelmet szentelek annak, hogy az iskola területén zenei tevékenységre járó diákoknak magasabb lesz-e az iskolai kötődésük és a flow állapotuk. A mintát 6-7. osztályos tanulók alkotják.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az elhárító mechanizmusok és az időperspektívák közötti kapcsolat vizsgálataAlföldi, Zsolt Kristóf; Pintér-Eszenyei, Zsuzsanna Gyöngy; DE--Bölcsészettudományi KarA vizsgálatom célja, hogy a Philip Zimbardo és John Boyd által létrehozott időperspektíva elmélet és az elhárító mechanizmusok közötti kapcsolatot tanulmányozzam. Az öt faktor, amely szerint az idői orientáció elkülönül a múltnegatív, múltpozitív, jelenhedonista, jelenfatalista és jövő időperspektívái, amelyek döntő jelleggel bírnak a szubjektív tapasztalatok rendszerezésében, a mentális műveletek lefolyásában. Mind az öt perspektíva megkülönböztethető paraméterek mentén (pl. Big Five modellel való összefüggés) csakúgy, mint az elhárítások. Az egyes időperspektívákhoz különféle énvédelmek társulnak, az adott orientáció tipikusan alkalmazott elhárító mechanizmusai azonosíthatók. A múltnegatív és jelenfatalista időperspektívához leginkább az éretlen elhárító mechanizmusok köthetők, mint a tagadás vagy az acting out, míg a jelenhedonizmus esetén a neurotikus elhárításokkal adódik szignifikáns kapcsolat. A jövőorientációhoz és a múltpozitív időperspektívájához az érett elhárító mechanizmusok kapcsolódnak, mint a szublimáció vagy az anticipáció. A Kiegyensúlyozott Időperspektívák (BTP) és az érett elhárítások közti kapcsolatot azonban nem sikerült alátámasztani vizsgálatomban. Az elméleti összefüggések feltárása után a hipotéziseim alátámasztására két kérdőívet alkalmazom (ZTPI, DSQ-40) a vizsgálatban.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Ad-Force reklámok megítélése és személyi jellemzők közötti kapcsolatZolnai, Bence Vajk; Balázs, Katalin; DE--Bölcsészettudományi KarA tanulmány a meggyőzés tudatossága, a személyiségjegyek, a materialista értékek, a reklámokkal szembeni szkepticizmus és a hirdetési hatékonyság közötti kölcsönhatás feltárására összpontosít. Célja a reklámok hatékonysága mögött meghúzódó mechanizmusok megvizsgálása. A vizsgálat összehasonlítja, hogy az emberek hogyan ítélik meg az Ad-Force és A.I.D.A. hatásmechanizmusú reklámokat. Jelen kutatás meg kívánja vizsgálni a kapcsolatot a materialisztikus attitűd és a reklámokkal szembeni szkepticizmus között, melyről egymásnak ellentmondó adatok születtek a szakirodalomban. Ebben a dolgozatban megvizsgáljuk a meggyőzési tudatosság és a reklámokkal szembeni szkepticizmus közötti kapcsolatot, különös tekintettel a hírességeket tartalmazó és hírességeket nem tartalmazó reklámokra. A vizsgálatot kérdőívek segítségével vittük véghez, valamint négy reklámpárt mutattunk be 117 vizsgálati személynek, majd a véleményüket kérdeztük róluk.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Problémás internethasználat vizsgálata az énhatékonysággal, megküzdéssel és a társas támasszal összefüggésbenBurai, Kincső; Hujber-Mitru, Szilvia; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatomban a problémás internethasználat (PIH), énhatékonyság, megküzdés és társas támasz kapcsolatának vizsgálata került a központba, az internethasználati szokások mellett. A kutatás kérdőíves módszerrel zajlott. A mintát a 18-35 éves korosztály jelentette. Az eredmények alapján pozitív kapcsolat volt megfigyelhető a PIH és az elkerülés- illetve érzelemorientált megküzdési stratégiák között, a problémafókuszú, pedig negatív együtjárást mutatott ezzel. Énhatékonyságot tekintve szitén negatív kapcsolat volt közte és a PIH között, a társas támasz esetében azonban nem volt azonosítható összefüggés. Áttérve az internethasználati szokásokra, az eredmények azt mutatták, hogy nem függ össze a közösségi oldalakon eltöltött idő azzal, hogy valaki mennyire gondolja fontos, elkötelezett tagnak magát az internetes közösségben, illetve mennyire képezi ez lényeges részét az életének. Pozitív kapcsolatot mutatott viszont a használt közösségi oldalak száma azzal, hogy valaki mennyire észleli úgy, hogy támogatást, bátorítást kap ezeken keresztül. Szintén pozitív kapcsolat mutatkozott a használt közösségi oldalak száma és aközött, hogy valaki mennyire érzi úgy, hogy a közösségi oldalak egy új világot nyitnak meg számára, illetve ez utóbbi a PIH-al is együttjárást mutatott.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A párkapcsolati elégedettség, az önértékelés, a testkép és a szexualitás kapcsolataMárk, Emese; Csinády, Adriána; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatomban a párkapcsolati elégedettség, a testkép, az önértékelés és a szexualitás összefüggését vizsgálom. Szexualitás témakörön belül olyan tényezőket vizsgálok, mint a szexuális asszertivitás, a szexuális hiedelmek és a szexuális motivációk. A magas párkapcsolati elégedettséggel rendelkező partnerek érzelmi és fizikális támogatást, intimitást nyújtanak egymásnak. A párkapcsolati elégedettség összefüggésbe hozható a magasabb önértékeléssel, a szexuális elégedettséggel, illetve a saját és a másik testével való elégedettséggel. A testkép szoros kapcsolatban áll az önértékeléssel, az önértékelésen keresztül pedig hatással van a párkapcsolati és a szexuális viselkedésre, továbbá egészségre. Az önértékelés magasabb szintje korrelál a testtel való elégedettséggel, ezenfelül a pozitív önértékelés az önbizalom és a rugalmasság alapját képezi az emberi kapcsolatokon belül. A szexuális asszertivitás jelentős befolyással bír az intim kapcsolatokra, elengedhetetlen a bizalom és a tisztelet kialakulásához, magasabb szintje pozitív összefüggést mutat a párkapcsolati és a szexuális elégedettséggel. A szexuális motivációk a különböző hajtóerőket foglalják magukba, amelyek az emberi szexuális viselkedést táplálják. A szexuális motivációk hatást gyakorolnak a párkapcsolatokra is, a kölcsönös tisztelet és kompatibilitás számottevő jelentőségű a szexuális motivációk kifejeződésében. A szexuális hiedelmek olyan igaznak hitt attitűdök és meggyőződések, amelyek hatással vannak az emberi szexualitásra. A nagyobb mértékű szexuális tájékozottság pozitív hatással lehet a szexuális és párkapcsolati elégedettségre, az önértékelésre és a testképre. A kutatásból kiderült, hogy releváns beszélnünk az említett tényezők kapcsolatáról, ezen konstruktumok vizsgálatával értékes betekintést lehet nyerni az ember önállóan és kapcsolatban meghatározott működésébe.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Identitásvariabilitás a magyar-angol nyelven beszélőknél a nyelvi észlelés függvényébenSukta, Nóra; Polonyi, Tünde Éva; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozat a kétnyelvűség személyre kifejtett hatásait vizsgálja a magyar és angol nyelven beszélő személyek esetében. A téma kutatása fontos, mert egyre több egyén válik kétnyelvűvé, sőt akár többnyelvűvé. A szakirodalmi áttekintésben próbáltam átfogó képet alkotni a nyelv és a vonzalom kapcsán. A kutatás során az önjellemzés, és a más egyénekre irányuló jellemzés alapján vizsgáltam a nyelvi észlelésben mutatkozó különbségeket. Az előbbit az önbecsülés, az utóbbit pedig a vonzalom aspektusában mértem. Az eredmények alapján megmutatkozott az a tendencia, miszerint az egyének a nyelvtől függően másképpen vélekednek ugyanazokról a konstruktumokról, azaz feltételezhetően megjelent a nyelvi identitásvariabilitás.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A pornográf tartalomfogyasztás tradicionális nemi szerepelképzelésekkel és ambivalens szexizmussal való kapcsolataBalázs, Hanna; Őrsi, Balázs; DE--Bölcsészettudományi KarE dolgozat a pornográfia esetleges nemi szerepelképzelésekkel és szexizmussal való összefüggéseinek témáját járja körbe. Kutatásom elsődlegesen a pornográfia sztereotípiákon keresztül érvényesülő hatásaival foglalkozik (Sanz-Barbero és mtsai, 2024). Hasonló társadalmi folyamatnak számít az ambivalens szexizmus, amely a negatívumokat jóindulatú nemi megkülönböztetéssel egészíti ki. E jelenségek sorában említendő dolgozatom további központi témája, a nemi szerepek, melyek elsősorban a nemek társadalmi mozgásterére vannak hatással, bizonyos szerepek betöltésére korlátozzák a férfiakat és nőket, valamint elvárják megfelelésüket a róluk alkotott sémáknak (Donnelly & Twenge, 2016). A média tárgyiasító nemi ábrázolása és annak sztereotípiák fenntartásával való összefüggései felkeltették a kutatók érdeklődését (Santoniccolo, 2023), azonban a pornográfiahasználat nemi szerepekre gyakorolt hatását nem mérték eddigi kutatások. A pornográfia fogyasztást célzó kutatások azonban kiemelik a pornófogyasztás attitűdformáló természetét (Brown és mtsai, 2017), mely a lealacsonyító nemekről alkotott vélekedések elsajátítását és ezzel társadalmi szintű fenntartását támogathatja. A szakirodalom áttekintése alapján indokoltnak találtam a kutatás megvalósítását, mert a tervezet a korábban már mért ambivalens szexizmus (Sanz-Barbero, 2024) mellett az eddig pornográfiával összefüggésben nem kutatott nemi szerepeket is célkitűzései közé fogadja. A vizsgálat lebonyolítása kérdőíves formában zajlott, online közösségi média platformon került meghirdetésre, így a minta elsősorban internethasználókból állt. A kutatás legfőbb eredménye a heteroszexuális kategóriájú pornófogyasztás nemi szerepekkel és ambivalens szexizmussal való korrelációjának feltárása. Fontosnak tartom a téma kutatását, mert fiatalok is használják, emiatt elengedhetetlen lenne tabusítás helyett a pornófogyasztással kapcsolatos tudatosság minél szélesebb körű beépítése a szexuális nevelésbe. Valamint a pornográfia társadalmi szintű kockázatot is tartogat, visszafogó hatással lehet a nemi egyenlőségi törekvésekre, mivel mindkét nemet lealacsonyítja, mely a negatív sztereotípiákon felül önmagunkkal és másokkal szembeni irreális elvárások táptalaja lehet.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A szülés utáni depressziót befolyásoló tényezők vizsgálataKrajnyák, Helga; Héjja-Nagy, Katalin; DE--Bölcsészettudományi KarA szülés utáni hangulatzavarok, mint például a posztpartum depresszió, komoly pszichés terhet róhatnak az édesanyákra, és széles körben érintik a női populációt. A kockázati tényezők azonosítása elengedhetetlen ahhoz, hogy megelőzzük vagy korai stádiumban kezeljük ezeket a zavarokat. Éppen ezért nagyon fontos az, hogy körbejárjuk mik hozhatóak összefüggésbe a posztpartum depresszióval a várandósság alatti, szülés körüli és szülés alatti események közül. Elengedhetetlennek tartom, hogy megvizsgáljuk a perinatális gyász, a fogantatási nehézségek, az antenatális szorongás és a szülésélmény kapcsolatát a később kialakuló betegséggel. Mindezen tényezők részletes vizsgálata és megértése lehetővé teszi számunkra, hogy mélyebben megértsük a posztpartum depresszió kialakulásának komplex mechanizmusait. A kockázati tényezők korai felismerése és kezelése lehetőséget ad arra, hogy hatékonyabban csökkentsük a kialakulását ezzel segítve az édesanyákat.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A női tehetség kibontakozásának kérdései természettudományos közegbenFigus-Illinyi-Veres, Klaudia; Olajos, Tímea; DE--Bölcsészettudományi KarA női tehetség kibontakozása sok kérdést vet fel napjainkban. A tehetségük kibontakoztatása során a nők gyakran érezhetik, hogy meg kell felelniük bizonyos elvárásoknak. Az oktatás és az ehhez fűződő lehetőségek szintén fontos szerepet játszanak a nők tehetségének kibontakoztatásában, mint az egyenlő hozzáférés az oktatáshoz és a munkafeltételekhez. A STEM (science, technology, engineering, mathematics) olyan tudományos-technológiai gyűjtőfogalom, ami magában foglalja a természettudományi, technológiai, mérnöki tudomány és matematikai területeket. A serdülők jövőképe és az önmagukról kialakított kép fontos szerepet játszik a tehetség kibontakozásában. A jövőkép egy olyan eszköz, ami sok egyén számára segít abban, hogy céljait, terveit kijelölje és a későbbiekben megvalósításra kerüljenek. A serdülőkorban hozott döntések meghatározóak az egyén számára, kihívást jelentenek és nagy szerepet töltenek be az életében. Az önértékelés is egy fontos aspektus, mivel ebben a korban változásokon esnek át, fejlődnek, számukra igazi krízishelyzeteket élnek meg, ami kihat az énképükre, az önértékelésükre. Az önértékelésüket gyakran befolyásolják a sikereik és kudarcaik, de az is, hogy mennyire fogadják el őket társaik, mennyire tudnak beilleszkedni kortársaik közé.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Erőharc a kórteremben - hatalmi motiváció, nárcisztikus személyiségvonások és énhatékonyság az egészségügybenBársony, Alexandra; Szemán-Nagy, Anita; DE--Bölcsészettudományi KarAz egészségügy komplex rendszerében különböző faktorok együttesen determinálják a működés milyenségét, a mentális és fizikai egészségi kimenetelt, így nem véletlen, hogy az egészségügyi ellátórendszer az egészségpszichológia főbb területei közé tartozik. A dolgozatom célja a hatalmi motiváció, a nárcisztikus személyiségvonások és az énhatékonyság összefüggéseinek feltárása volt magyar egészségügyi dolgozók és kontrollcsoportként szakmán kívüliek körében. Az ezen konstruktumokra vonatkozó szakirodalmi áttekintést követően a kérdőívcsomaggal végzett vizsgálat bemutatása olvasható. A kapott eredmények alapján a hatalmi motiváció, a nárcizmus és az énhatékonyság összefüggései vizsgálatra érdemesek az egészségügy kontextusában.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Édesanyák babájukkal való kötődésének vizsgálata korábbi veszteségélmények és annak körülményeinek társas hatása tükrébenRemenyik, Evelin; Héjja-Nagy, Katalin; DE--Bölcsészettudományi KarEgy gyermek elvesztése minden szülő számára megrázó esemény. Az idő előtt megszakadt életút nagy lelki terhet ró az édesanyákra, ilyenkor különösen szükségük van arra, hogy megfelelő társas támasz álljon rendelkezésükre, kellő információ álljon rendelkezésükre a történtekről, hogy ezáltal könnyebbé váljon a feldolgozás. Kutatásomban a veszteségélmény környékén történt társas befolyásokat igyekeztem körül járni mind kórházi, mind a magánéleti tekintetben és ezeknek a hatását néztem a most született babához fűződő attitűddel az édesanya részéről. Kutatásomban veszteségélményt átélt és nem átélt édesanyák csoportjait hasonlítottam össze szülési attitűd és a babájukhoz fűződő vélekedés szerint és azt találtam, hogy nincsen szignifikáns különbség a csoportokban. Azonban azt sikerült kimutatnom, hogy a szülési attitűd korrelál a párkapcsolati elégedettséggel és a társas támasszal is, valamint függ a korábban tapasztalt kórházi körülményektől.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A diákkiégés vizsgálata szociometriai változók tükrébenRajki, Sára; Olajos, Tímea; DE--Bölcsészettudományi KarA kutatás négy tizenegyedikes osztály kiégését vizsgálja, szociometriai változók függvényében. Megvizsgáltuk az osztálylégkör hatását az iskolához való hozzáállásra. Emellett a személyes kapcsolati tőke kiégésre és pszichológiai jólétre való hatásait. Továbbá megvizsgáltuk, hogy hogyan hat a szociális tőke hiánya a diákok aspirációira. Valamint a kiégés és jövőre vonatkozó aspirációk, valamint az élettel való elégedettség összefüggéseit is teszteltük.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Hasonló a hasonlót hogyan látja? A kreativitás megítélése saját kreativitásunk tükrébenTörök, Anna; Kondé, Zoltán; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatomban a kreativitást vizsgáltam, illetve azt, hogy milyen faktorok befolyásolják más kreatív személyek megítélését. Kitértem a vizsgálat során az alkotó személyiségére, az alkotás milyenségére, illetve az értékelő saját kreativitására is, teszten mért, valamint önjellemzéses alapon is.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Videójáték streaming nézők játék- és nézőmotivációs jellemzőinek vizsgálata, nemek közötti különbségek feltárásaMolnár, Kinga; Papp, Dávid; DE--Bölcsészettudományi KarA vizsgálatunk arra a kérdésre keresi a választ, hogy miért játszunk vagy miért nézünk videójátékokat, mik azok az elemek, amik motiválttá teszik az embert arra, hogy ezeket a tevékenységeket válasszák. A mindennapokat is meghatározó nemi különbségek játékon belüli jelenlétének felmérését szeretnénk a motivációk vizsgálatával feltárni. Korábbi kutatások eredményeire alapozva kimondható, hogy a játékmotiváció terén különbségek vannak nők és férfiak között (Kovács és mtsai., 2023), így a vizsgálatunkban nemekre bontva vizsgáltuk az online játékmotivációkat a MOGQ (Motivations of Online Gaming Questionnaire) skála használatával. Online kérdőíves felmérésünk eredményei megegyeznek a korábbi kutatások eredményeivel, hogy a férfiak jelentősen versengőbbek, mint a nők (Ruvalcaba és mtsai., 2018). A nők az egymással való versenyzés helyett inkább a kikapcsolódás, stresszlevezetés és szerepjáték érdekében merülnek bele a videójátékok világába. Az e-sport közvetítések nézési gyakoriságát befolyásoló jellemzőket tárt fel a szakirodalom (Hamari és Sjöblom 2016). A kutatásunkban a különböző motivációk és az e-sport nézés gyakoriság együttjárását vizsgáltuk az MSSC (Motivational Scale for Sport Consumption) skála dimenzióin. Összesen egy gyenge kapcsolatot tudtunk kimutatni a mintán, arra vonatkozóan, hogy ha a szociális jellemzők, mint a másokkal való interakció igénye mértéke magasabb, akkor gyakrabban néznek e-sport közvetítéseket, viszont más motivációs összefüggésre nem találtunk. Az általánosabb videójáték-streaming motivációk mérését a Kim és Kim-féle kérdőívvel végeztük. Egy korábbi kutatásukban (Kim és Kim, 2020) jelentős együttjárásra bukkantak a lojalitás és az elkötelezettség, azaz a streamer iránt érzett hűség kinyílvánítása és az elkötelezettség között. Mindkettő motiváció a másokkal való interaktálás igényével jár együtt. Az új skála potenciáljának szakirodalmi hiányosságára ráeszmélve feltáró vizsgálatokat végeztünk, melyben azt találtuk, hogy ha a néző a streamerrel való közelségre törekszik, akkor a másokkal való kapcsolódásra, a csoporthoz való tartozásra is nagyobb igénnyel rendelkezik. A kutatásunk napjaink egyre népszerűbb hobbitevékenységének és nézésének okainak megtalálását tűzte ki céljául, hiszen a játékfejlesztésben, illetve videójáték rendezvények szervezésekor is fontos szempont az eladások mennyiségének, a részvétel valószínűségének növelése. Az élő közvetítések nézése mögötti motivációk megismerésével a streamerek és a streaming platformok is tudják úgy alakítani tartalmaikat, hogy az emberek számára még szórakoztatóbb legyen, és növeljék a nézettséget.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A szülésélmény vizsgálata a születésélmény összefüggésébenNagy, István Dávid; Héjja-Nagy, Katalin; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatomban a szülésélmény vizsgálata történt a módosult tudatállapotok megélése és a születésélmény megléte szempontjából. A szülésélménnyel kapcsolatos vizsgálat a szakirodalommal egybehangzóan történt. A szakirodalmi áttekintését a pre- és perinatális pszichológia gyökereinek bemutatása után a születésélmény, a módosult tudatállapotok, a pozitív szülésélmény, a szülésélmény meghatározó tényezői, illetve a császármetszés egységeire építettem. Törekedtem arra, hogy munkám során a fejezetek közötti kapcsolat megnyilvánuljon, ezzel megalapozva a vizsgálatokat például a pozitív szülésélmény és a császármetszés között. A vizsgálatban az önálló demográfiai kérdéseken túl többek között megkérdeztem a személyeket születésük körülményeiről, a gyermekkori szexuális bántalmazás meglétéről, gyermekeik számáról. Ezek után Dr. Héjja-Nagy Katalin szülésélmény kérdőívét alkalmaztam, amely például körüljárja a szülésfelkészülés, az orvosi beavatkozások, továbbá az aranyóra témakörét. Ezek után A Tudat Fenomenológiája kérdőív segített a módosult tudatállapot és más fenomenológiai jellemzők megismerésében. A vizsgálat eredményei szerint az újraélt születésélmény befolyásolja a szülésélménnyel kapcsolatos emlékezet tisztaságát, a tudat módosultságát, az öntudatot, a szexuális izgalmat és a megélt szomorúságot. Az orvosi beavatkozások befolyással van a pozitív érzelmek eltérő átélésére. A postpartum depresszió meglétében jelentős különbség jelentkezik azon édesanyák között, akiknek már saját édesanyja is postpartum depresszióval szenvedett. Azok az édesanyák, akik úgy nyilatkoztak, hogy valaha átéltek már módosult tudatállapotot, szülésük során eltértek a tudat módosultságát, illetve a módosult élmény megélését illetően azoktól, akik úgy nyilatkoztak, hogy még nem éltek meg módosult tudatállapotot.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Mobilértesítések hatása a figyelmi teljesítményreSzilágyi, Eszter Virág; Ocsenás, Dorottya; DE--Bölcsészettudományi KarA műhelymunka a mobilértesítések hatását vizsgálja a figyelmi teljesítményre - a kimaradástól és lemaradástól való félelemmel, illetve a problémás mobilhasználattal összefüggésben. A mobiltelefonok egyre nagyobb szerepet töltenek be az egyén életében. Kényelmességük, méretük, hordozhatóságuk lehetővé teszi, hogy a nap 24 órájában elérhetőek legyünk az ismerőseink számára. A napjainkban leginkább elterjedt telefonok jelentős része képes az internethez való csatlakozás által a közösségi médiát is "hordozhatóvá" tenni. A folyamatos jelenlét az online térben olyan pszichológiai fenomének megjelenésének teremtett hátteret, mint például a FoMO (Fear of Missing Out). Az okoseszközök használatának túlzásba vitt mértéke ugyanígy gondot jelent. A vizsgálat során a figyelemfenntartásra fókuszáló papír-ceruza teszt kitöltésére került sor, majd a FoMO és a problémás mobilhasználatot vizsgáló kérdéssor elvégzésére.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Nők hosszú távú párválasztási preferenciái a kötődési stílus és a női nemiszerep-ideológia vonatkozásábanBartalis, Zsófia; Bernáth, Ágnes; DE--Bölcsészettudományi KarSzociálpszichológia nagyműhelymunkámban a nők párválasztási preferenciáinak pontosabb megértését igyekszem biztosítani a hátterében meghúzódó pszichológiai tényezők és összefüggések feltárásával, valamint a szakirodalmi eredmények vizsgálatával. Célom tisztázni, hogy a változatos kötődések és a különböző nemiszerep-ideológiákba vetett hit tényezői hogyan határozzák meg azt, hogy a nők mennyire vonzódnak az adott tulajdonságkonstellációval rendelkező férfiakhoz („rosszfiúkhoz”). A kutatás eredményei alapján azt lehet mondani, hogy a kötődési stílus befolyásolhatja a nők hosszú távú párválasztási preferenciáit, ugyanis egy bizonytalan/szorongó-elkerülő (gyermekkori), elutasító vagy félelemteli (felnőttkori) módon kötődő nő hajlamosabb lehet egy adott tulajdonságkonstellációval rendelkező férfihoz („rosszfiúhoz”) vonzódni, mint a másféleképpen kötődőek. Ezen felül a különböző generációkba való tartozás is meghatározhatja a párválasztást: a 18-29 éves korosztály (Z-generáció) tagjai vonzóbbnak találják az adott tulajdonságkonstellációval rendelkező férfiakat („rosszfiúkat”), mint a 43-59 éves korosztály (X-generáció) nőtagjai.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az Iskolai Közösségi Szolgálat, mint a pályaorientáció egyik lehetséges eszközeGermán, Réka; Páskuné Kiss, Judit; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozati kutatásom célja, hogy megvizsgáljam, a 12 éve bevezetett Iskolai Közösségi Szolgálat mennyire nyújthat segítséget a pályaválasztásban, mennyire ismerik fel és tudják a közösségi szolgálat ezen aspektusát a diákok. Továbbá célom megvizsgálni azt, hogy az Iskolai Közösségi Szolgálat (IKSZ) milyen kapcsolatban állhat a diákok jövőtervével, pályaorientációjával és a munkára való szocializációval. Fontos kérdés, hogy a diákok karriertervét befolyásolják-e az Iskolai Közösségi Szolgálat során szerzett tapasztalatok. Azt a kölcsönhatást is érdemes szemügyre venni, hogy a diákok milyen munkaértékekkel rendelkeznek, és ez összefüggést mutat-e a közösségi szolgálat területével, illetve azzal, hogy hány területen végezték el a közösségi szolgálatot. Valamint, hogy pályaalkalmazkodásuk mennyire fejlett, és mutat-e valamilyen összefüggést a tanulók számára fontosabb munkaértékekkel.