Hallgatói dolgozatok (Pszichológiai Intézet)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
A Pszichológiai Intézet 2012-ben létrejött hallgatói dolgozatainak gyűjteménye.
A Debreceni Egyetemen a hallgatói dolgozatok a 2011-es felsőoktatási törvény 2022. évi törvénymódosításához alkalmazkodva csak az Egyetem által szolgáltatott Eduroam WiFi hálózatra csatlakoztatott eszközről, vagy egyetemi IP címről érhetőek el.
“A sikeres záróvizsgát tett hallgató szakdolgozatát vagy diplomamunkáját a felsőoktatási intézmény tanulmányi rendszerében teljes egészében tárolja, és azokról nyilvántartást vezet. A tárolt szakdolgozatokat és diplomamunkákat – jogszabályban meghatározottak szerint titkosított részek kivételével – a tanulmányi rendszeren keresztül korlátozás nélkül hozzáférhetővé és kereshetővé kell tenni.” A törvényről további részletek: Felsőokt. tv. (új) - 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye.
Böngészés
legfrissebb feltöltések
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 2542)
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Parentifikáció és tudatos szülőség: hogyan változhatnak a kötődési mintáinkBöszörményi-Bálint , Eszter; Dr. Héjja-Nagy, Katalin; DE--Bölcsészettudományi KarA parentifikáció, vagyis a gyermek felnőtté válásának előidézése szülői feladatok átvállalásával, egy különleges, gyakran rejtett jelenség, amely különösen erős hatással lehet a családok működésére. A szülői tudatosság és a nevelési helyzetekhez való tudatos alkalmazkodás, alapvető szerepet játszik abban, hogy a család milyen módon képes kezelni a kihívásokat, és milyen hatással van mindez a gyermekek és a felnőttek közötti kapcsolatokra. A dolgozat célja, hogy feltárja, hogyan hatnak egymásra a kötődési minták és a parentifikáció jelensége, hogyan adódnak a kötődési mintázok generációkon át, valamint, hogy megváltoztathatják ezeket a dinamikákat a szülői tudatosság és a párkapcsolat minősége.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az egyetemi hallgatók vizsgaidőszak okozta stresszel való megküzdése és annak hatása a tanulási motivációraCser, Andrea Nikolett; Nagyné Ocsenás, Dorottya; DE--Bölcsészettudományi KarA vizsgaidőszak az egyetemi élet egyik legnagyobb pszichológiai megmérettetése, amikor nemcsak a tudás, hanem a lelki alkalmazkodóképesség is próbatétel elé kerül. A dolgozat középpontjában az egyetemi hallgatók vizsgaidőszakban megélt stresszélménye, annak tanulási motivációra gyakorolt hatása, valamint a különböző megküzdési formák és halogatási mintázatok összefüggései állnak. A szakirodalmi áttekintésben bemutattam a stressz pszichológiai hátterét, az akadémiai stressz jellemzőit, a megküzdés típusait, valamint a motiváció és a halogatás szerepét az egyetemi környezetben. Kutatásom célja az volt, hogy feltérképezzem, milyen kapcsolat áll fenn a vizsgaidőszakban jelentkező stressz szintje és a hallgatók tanuláshoz való viszonyulása, halogató viselkedése, illetve megküzdési módjai között. A 149 fős mintán végzett vizsgálat eredményei azt mutatták, hogy a magasabb stresszszint gyakrabban jár együtt passzív halogatással és érzelemfókuszú megküzdéssel, míg az alacsonyabb stressz inkább tudatosabb, problémaközpontú válaszokat eredményez. A tanulási motiváció szintjét szintén befolyásolta a stressz mértéke: a túl magas stressz rontotta a motivációt, míg mérsékelt szinten akár serkentő hatással is bírt. A halogatás árnyalt jelenségként jelent meg: nem minden esetben gátolt, az aktív halogatás sokaknál tudatos időzítési stratégia volt. Az eredmények rámutattak arra, hogy a vizsgaidőszakban zajló belső pszichés folyamatok személyfüggőek, mégis jól körülírható tendenciák mentén alakulnak, amelyek ismerete hozzájárulhat a hallgatók mentális támogatásához.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Új dimenziók a fenntartható kutyatartásban: A környezettudatosság és az érzelmi motiváció szerepe a menhelyi kutyák örökbefogadásában a generációs eltérések tükrébenTóth, Renáta; Kondé Zoltánné Inántsy-Pap , Judit; Mónus , Ferenc; DE--Bölcsészettudományi KarA kutatásban a környezettudatosság és az érzelmi motiváció szerepét vizsgáltuk a menhelyi kutyák örökbefogadásában, a human animal bond elméleteket és a „háziállatok, mint nagykövetek” elképzelést használva az elméleti keretek kapcsolati hídjaként. Így fűzi össze a kutatás a környezettudatosság és a fenntarthatóság összetett jelenségét, a fenntartható állattartáson és fenntartható kutyatartáson keresztül, a menhelyi vagy mentett kutyák örökbefogadásával. A fenntartható kutyatartás a globális fenntarthatósági kihívások egyik mikroszintű megnyilvánulása. A menhelyi kutyák örökbefogadása pedig ebben a kontextusban nemcsak állatvédelmi aktus, hanem környezettudatos döntés is, amely csökkenti a tenyésztés iránti keresletet és ezáltal a kapcsolódó erőforrás-felhasználást. A 302 résztvevővel végzett kérdőíves vizsgálat négy fő konstrukciót mért: a fenntartható értékrendet, a környezeti attitűdöt, a menhelyi kutyák örökbefogadásával kapcsolatos szándékot és attitűdöket, valamint az örökbefogadás mögött álló motivációs tényezőket.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Fenntartott figyelem kettős feladathelyzetbenDr. Mészáros, Viktória; Dr.Kondé, Zoltán; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozat a fenntartott figyelmet tárgyalja kettős feladathelyzetben.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A társas orientáció és támogatás hatása az Y és Z generáció munkahelyi jóllétéreUrbán, Orsolya; Csukonyi, Csilla; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatomban az Y és Z generáció társas orientációját és társas támogatását vizsgálom, valamint azt, hogy ezek a pszichológiai tényezők milyen módon kapcsolódnak a munkahelyi jóllét olyan mutatóihoz, mint a munkahelyi motiváció, a szervezeti elkötelezettség, a munkahelyi elégedettség és a kiégés. A kutatás kiindulópontja, hogy a fiatalabb generációk munkahelyi jólléte és motivációjának megértése napjainkban kiemelt szervezeti és társadalmi jelentőséggel bír. Vizsgálom, hogy az Y és Z generáció tagjai hol helyezkednek el a kollektivizmus–individualizmus tengelyén, és mutatkoznak-e eltérések a társas támogatás mértékében. Kutatom továbbá, hogy a kollektivista társas orientáció milyen módon függhet össze a munkával kapcsolatos jóllét különböző aspektusaival. A szakdolgozat célja annak feltárása is, hogy a családtól, barátoktól és jelentős másoktól érkező társas támogatás miként járulhat hozzá a fiatal munkavállalók motivációjához, elkötelezettségéhez, elégedettségéhez és a kiégés mérsékléséhez. Emellett arra is keresem a választ, hogy e pszichológiai tényezők működése különbözik-e az Y és Z generáció körében, illetve milyen mintázatok rajzolódnak ki a két csoport összehasonlításakor.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Szociális szorongás vizsgálata saját készítésű képek, mint projektív felületek felhasználásávalKödöböcz, Dóra; Szemán-Nagy, Anita; DE--Bölcsészettudományi KarA kutatásom során felvettem a résztvevőkkel a Liebowitz szociális szorongás skálát, illetve egy saját kép feltöltésére kértem őket. A képeket a többek között a Rorschach-teszt tartalmi elemzési szempontjait átvéve elemeztem. Összehasonlítottam a szorongó és nem szorongó csoportokat, valamint a különböző tartalmakat megjelenítők szorongáspontjait.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az edzői viselkedés hatása a sportolói motivációraDr. Jánvári , Miriam Ivett; Dr. Csukonyi, Csilla; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozat központi témája a sportoló által észlelt edzői viselkedés (edző negatív reakciói, támogató edzői viselkedés) hatása a sportolók alapvető pszichológiai szükségleteire és a sport iránti motivációjára.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Unipoláris depresszióval és szorongásos zavarral diagnosztizált páciensek vizsgálata az érzelemszabályozás, megküzdés és életesemények tekintetébenPaljak, Péter Márk; Szemán-Nagy, Anita; DE--Bölcsészettudományi KarAz unipoláris depresszió és a szorongásos zavarok a leggyakoribb pszichiátriai megbetegedések közé tartoznak. Vizsgálatomban a Betegségek Nemzetközi Osztályozása (BNO-10) diagnosztikus kategóriái alapján két csoportot alakítottam ki: egyikben az unipoláris depresszióval, másikban a szorongásos zavarral diagnosztizált páciensek voltak. Dolgozatomban vizsgáltam a két csoport megküzdési stratégiáit, kognitív érzelem regulációban mutatkozó jellemzőit, és az életeseményeit. A kutatást pszichiátriai járóbeteg szakellátáson végeztem, és 162, unipoláris depresszióval vagy szorongásos zavarral diagnosztizált páciens töltötte ki értékelhetően a kérdőív csomagot. Kutatásomban azt találtam, hogy a szorongásos zavarral diagnosztizált páciensekhez viszonyítva az unipoláris depresszióval diagnosztizált páciensek szignifikánsan kevesebb adaptív érzelemszabályozó stratégiákat használnak. Az unipoláris depresszióval diagnosztizált páciensek életeseményeinek összértéke szignifikánsan magasabb, továbbá a megterhelő életeseményeinek száma és az egy életeseményre adott átlagérték magasabb, mint a szorongásos zavarokkal diagnosztizált pácienseké. Rendelkezésünkre állnak gyógyszeres, edukációs és pszichoterápiás lehetőségek arra, hogy ezen pszichés zavarokban szenvedőknek segítsünk. A személyre szabott mentális egészségügyi ellátás kialakításában támpontokat adhatnak a nemi szerepekre érzékeny további kutatások is.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A szexuális asszertivitás, fogamzásgátlási szokások és nemi úton terjedő betegségekre irányuló ismeretek összefüggéseinek kutatásaKiss, Barbara; Szemán-Nagy, Anita; DE--Bölcsészettudományi KarA szexuális asszertivitás, a fogamzásgátlási szokások, valamint a nemi úton terjedő betegségekre irányuló ismeretek együttes vizsgálatát folytató empirikus kutatásban összefüggéseket kerestem az említett tényezők között. A szexuális úton terjedő betegségek és a nem kívánt terhesség megelőzése, a megfelelő fogamzásgátlással kapcsolatos ismeretek, valamint az asszertív szexuális kommunikáció a társadalmi jóllét szempontjából kiemelt jelentőséggel bírnak, amely megalapozza a téma relevanciáját (Sharma és mtsai., 2021). Kutatásom során kérdőíves formában 233 fő 18 éven felüli egyént vizsgáltam, melynek során felmértem fogamzásgátlási szokásaiket, a nemi úton terjedő betegségekre irányuló ismereteiket, valamint szexuális asszertivitásukat a Szexuális Asszertivitás Skála segítségével (Morokoff és mtsai., 1997). Biológiai nem szerint 169 nő és 64 férfi vett részt a kutatásban, akik párkapcsolati státusz és iskolai végzettség szerint kiegyensúlyozott megoszlást mutattak, azonban szexuális életstílus valamint gyermekvállalás tekintetében kevesebb változatosságot mutatott a minta. Eredményül megerősítést nyert az iskolai oktatás során zajló szexuális edukáció, valamint a több partneren keresztül megszerzett szexuális tapasztalat pozitív hozzájárulása a szexuális úton terjedő betegségek ismeretéhez; a nők részéről jellemzőbb asszertív visszautasítás képessége a férfiakkal szemben; a kevesebb korábbi szexuális partnerrel bírók esetén jellemző biztonságosabb fogamzásgátlási szokások; alacsonyabb életkor esetén a magasabb preventív célú szexuális asszertivitás szintje; valamint az alacsonyabb szexuális asszertivitás és a fogamzásgátlás mellőzésének megfontoltabb indoklásának kapcsolata. Eredményeim további kutatási kérdéseket vethetnek fel, melyek közé tartozik a nemi élet gyakoriságából adódó hanyagság, illetve a nők esetén a nem kívánt szexuális interakció elutasításának gyakorisága.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A családi rítusok, valamint a családi kommunikáció lehetséges összefüggései a pszichológiai immunrendszerrelBudai-Mohl, Réka; Dávid, Imre; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatomban a családi rítusok jellemzőit vizsgáltam felnőtt személyeknél, valamint ennek tükrében a családi kommunikációt és a személy pszichológiai immunrendszerét. Arra kerestem a választ, hogy ebben a kutatási elrendezésben is szoros összefüggést mutat-e a ritualizáltság szintje a családi kommunikáció jellemzőivel, illetve , hogy vajon a rítusok dimenziói és a pszichológiai immunrendszer valamely alrendszere között találunk-e kapcsolatot. Az online kutatás keretében a Családi Szokások Kérdőívet, az Olson Faces-IV kérdőív családi kommunikációt mérő kiegészítő alskáláját, valamint a Pszichológiai Immunrendszer kérdőív rövidített változatát, a PIK16-ot használtam fel. A kvantitaív eredmények kiegészítéseként, arra is kíváncsi voltam, hogy miként jelennek meg a kitöltők személyes narratívájában a család ritualizáltságának jellegzetességei, ezért egy opcionálisan megválaszolható, nyitott, retrospektív kérdést is feltettem, ebből kvalitatív elemzést végeztem. Az eredmények csak részben igazolták a feltételezéseimet, a családi rítus jelentés-faktora és a PI egyik alrendszere között találtam gyenge, szignifikáns kapcsolatot.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A STEM területen tanulmányokat folytató női és férfi hallgatók téri képességének és érzelmi intelligenciájának személyiségprofil vizsgálataDr. Bodor , Mónika; Dr. habil. Olajos, Tímea; DE--Bölcsészettudományi KarA STEM (természettudomány, technológia, mérnöki tudományok és matematika) területeken felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatók sikerességét egyre több kutatás kapcsolja össze a kiemelkedő téri képességgel. Jelen dolgozat célja a STEM-képzésben részt vevő női és férfi hallgatók téri képességének és érzelmi intelligenciájának személyiségprofil szintű összehasonlító vizsgálata. A mintát 152 egyetemi hallgató alkotta, ahol a női résztvevők száma 45 fő volt, így arányuk alulreprezentált e területen a férfiakkal szemben. A vizsgálat során a résztvevők két téri képességtesztet (rejtett figura és mentális forgatás), a Rosenberg Önértékelés Skálát, valamint a Bar-On Érzelmi Intelligencia kérdőív három főskáláját (intraperszonális, interperszonális és adaptációs) töltötték ki. Az eredmények alapján a férfi hallgatók szignifikánsan jobb teljesítményt nyújtottak a mentális forgatás feladatban, valamint önértékelésük is magasabbnak bizonyult, átlagosan 2,28 ponttal haladták meg a női hallgatók értékeit a Rosenberg tesztben. Ugyanakkor a téri képesség és az önértékelés szintje egymástól függetlenül alakult. A Bar-On kérdőív interperszonális főskáláján a női hallgatók értek el szignifikánsan jobb eredményt, ami arra utal, hogy érzelmileg érzékenyebbek, empatikusabbak, és nagyobb mértékű morális elköteleződést mutatnak a közösségi normák és a kapcsolati minőség iránt.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Önbizalom, önértékelés fejlesztése coaching eszközökkel egy fiatal felnőtt esetébenDaku, Anita; Bernáth, Ágnes; Bende, Julianna; DE--Bölcsészettudományi KarA fiatal felnőttek önértékelése és önbizalma alapvetően befolyásolja életük minőségét, társas kapcsolataikat és jövőbeni döntéseiket. Az önbizalomhiány különösen serdülőkorban és a fiatal felnőtté válás időszakában jelent komoly kihívást, hiszen ez az életszakasz fokozott önreflexióval, társadalmi elvárásokkal és szerepkereséssel terhelt. A coaching, mint támogató, fejlesztői szemlélet, egyre nagyobb teret nyer a pszichológiai és oktatási gyakorlatban, mivel hatékony eszköz lehet az önismeret, az önértékelés és a személyes erőforrások tudatosításában. Szakdolgozatom első részében szakirodalmi szempontból vizsgálom meg az identitásfejlődést, az önértékelés pszichológiai hátterét, annak hatását az élet különböző területeire, valamint az önértékelés fejlesztésének lehetőségeit. Ezt követően a coaching fogalmát, típusait, szereplőit és hazai elterjedtségét fejtem ki bővebben. A dolgozat második részében egy konkrét coaching folyamat kerül bemutatásra, amely során egy fiatal felnőtt önértékelési problémáinak megoldását céloztam meg coaching eszközökkel. A cél, hogy egy konkrét, gyakorlati példán keresztül mutassam be, miként járulhat hozzá a coaching az önbizalom fejlesztéséhez ebben az érzékeny életkori szakaszban.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az anyai mentális állapot és a társas támasz hatása az anya-magzat kötődésre.Madarász, Rebeka; Mercz-Madarassy, Kitti; DE--Bölcsészettudományi KarAz anya-gyermek kapcsolat alakulása a gyermeki fejlődés szinte minden aspektusára hatással, ezért rendkívül fontos, hogy ennek a kapcsolatnak a megalapozására minél hamarabb sor kerüljön. Kutatási eredmények támasztják alá, hogy a várandósság alatt kialakult anya-magzat kötődés hatással lehet az anya és újszülött között zajló interakciókra, majd később az anya-gyerek kötődésre is. Ennek fényében pedig fontos, hogy azonosításra kerüljenek azok a külső vagy belső tényezők, amelyek hatással lehetnek az anya és magzata között kialakuló kapcsolatra. A szakdolgozatomban az vizsgáltam, hogy az anya mentális állapota (stressz, szorongás, depresszió) és az észlelt társas támogatottsága hogyan befolyásolja az anya magzat kötődést. A vizsgálat során kérdőíves módszert alkalmazva térképeztem fel az anya mentális állapotát, társas támogatottságát és az anya-magzat kötődés mértékét. A vizsgált változók közül a várandós nő stressz és szorongásszintje negatív, az észlelt társas támogatottsága pedig pozitív kapcsolatban van az anya-magzat kötődéssel.Tétel Korlátozottan hozzáférhető „Nem a világ lett rosszabb, a hírszolgáltatás lett jobb”, avagy a doomscrolling, rumináció és a közösségi médiahasználati szokások vizsgálataKocsner, Oszkár Csaba; Kató Szabolcs; DE--Bölcsészettudományi KarA médiatartalmak jellege és azok fogyasztási szokásai az elmúlt években folyamatos változásokon mentek keresztül. Megjelent egy újfajta, exponenciálisan növekvő médiahasználati szokás, a rövid formátumú videók megtekintése. A technológiával kapcsolatos viselkedési függőségek kutatása erős összefüggést mutatott ki a technológia addiktív használata és a komorbid pszichiátriai rendellenességek között, emiatt felmerült az igény a rövid formátumú videófüggőség és a doomscrolling jelenségeinek vizsgálatára. A rumináció, azon belül annak önkritikus aspektusa szignifikáns kapcsolatot mutat a pszichés problémákkal. Mindezek alapján a vizsgálatban a ruminatív gondolkodás, az önkritikus rumináció és a doomscrolling vizsgálatát tűztük ki célul, valamint ezen tényezők kapcsolatát vizsgáltuk a pszichopatológiai tünetek észlelt súlyosságával kapcsolatban. Továbbá feltérképeztük a médiahasználati szokások és a rumináció összefüggéseit. A kutatás kényelmi mintavétellel, online kérdőívcsomag kitöltésével, anonim módon történt. 18-25 év közötti fiatal felnőtteket vizsgáltam, körükben ugyanis az online tartalomfogyasztás naponta jellemzően több órás is lehet. A pszichopatológiai tüneteket a Derogatis-féle Tünet Listával (SCL-90-R) , míg a ruminációt Önkritikus Rumináció Skálával (SCRS) és a Ruminatív Gondolkodási Stílus Kérdőívvel (RTSQ) vizsgáltuk. Ezen kérdőíveken túl a vizsgálatban résztvevők a Doomscrolling Scale-t (DS) és a Short-form Video Addiction Scale-t (SVA) töltötték ki. Legfontosabb eredményeink alapján erős pozitív kapcsolatot találtunk a ruminatív gondolkodás és a pszichopatológiai tünetek észlelt súlyossága közt. Mérsékelt pozitív kapcsolatot találtunk a doomscrolling és a különböző pszichopatológiai tünetek észlelt súlyossága között. Az eredményeink rámutatnak, hogy szignifikáns kapcsolat van az önkritikus ruminációnak pszichopatológiai tünetek észlelt súlyosságával, ezen belül is a depresszióra nagyobb hatással van az önkritikus rumináció, mint az általános ruminatív gondolkodás. Mediációs elemzésünkben látszik, hogy a doomscrolling közvetlenül és közvetett módon is, a rumináción és önkritikus rumináción keresztül is hatással van a pszichopatológiai tünetek észlelt súlyosságára. Az egyre több online eltöltött idő, ezen belül a rövid formátumú videó alkalmazások folyamatos térnyerése miatt az egyre újabb médiahasználati szokások pszichés hatásának vizsgálata, a telefonhasználat hangulatszabályozási komponensének megismerése, valamint a jelenségek addiktív összefüggéseinek feltárása segíthet prevenciós programok kialakításában, amelyekkel hatékonyan tudjuk megelőzni a negatív lelki folyamatok és pszichés terhek megjelenését.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Férfiak a nyomás alatt: Nemi szerepek és megküzdési stratégiák generációkon átKóródi, Luca; Kató , Szabolcs; Kegyes, Lilla; DE--Bölcsészettudományi KarHáttér és célkitűzések: A merev nemi szerepek negatív mentális és egészségügyi hatását már több kutatásban is bizonyították. A férfiak segítségkérő viselkedése és megküzdése régóta a kutatások fókuszában áll. A társadalmi változások új nézőpontokat hoznak, ezért a téma időszakos újravizsgálata fontos. A férfiak próbálnak a maszkulin társadalmi elvárásoknak megfelelni, eközben nemi szerep stresszt élhetnek meg. Jelen kutatás célja annak vizsgálata, hogy a férfiak megküzdési módjai és segítségkérő viselkedése hogyan függ össze a nemi szerep attitűdjeikkel és az általuk megélt nemi szerep stresszel. Valamint generációs összehasonlításuk. Módszer: Az adatgyűjtés kényelmi mintavétellel történt, online felületen. 307 férfi vett részt a vizsgálatban. A kérdőívcsomag tartalmazott a segítségkérő hajlandóságra (GHSQ, 2005), a megküzdésre (Brief-COPE, 1997), a nemi szerep stresszre (MGRS, 2022), a nemi szerep attitűdökre (MMIS, 2019) és saját maszkulin/ feminin jellemzőikre (BSRI, 2009) vonatkozó kérdőíveket. Eredmények: A kutatáshoz használt kérdőívek megbízhatóságai megfelelőnek bizonyultak, kivéve a Rövidített COPE-kérdőívben, esetében egy alternatív faktorszerkezettel dolgoztunk. Klaszterelemzést végeztünk a maszkulin nemi szerep attitűdök mentén, mely három klasztert eredményezett. Az egyes klaszter tagjai képviselték a leghagyományosabb, a kettes klaszter tagjai egy közepes, a hármas klaszter tagjai a legmodernebb nézetet. Az egyes klaszter tagjai kevésbé kérnek segítséget, valamint a segítségkérő, támaszkereső megküzdési mód is kevésbé jellemző rájuk. A maladaptív megküzdési módok és a nemi szerep stressz is náluk a legjellemzőbb. A férfi nemi szerep attitűdökkel nem függ össze a kor, azonban minél idősebb valaki, annál kevésbé kér segítséget, különösen informális módon. Részleges mediáció áll fent a saját feminin jegyek észlelése és segítségkérési hajlandóság, valamint az érzelemkifejezés gátoltsága és a nemi szerep stressz között. Következtetések: Akik a tradicionálisabb nemi szerepekkel értenek egyet: kevésbé kérnek segítséget, nagyobb nemi szerep stresszt élnek meg, nagyobb valószínűséggel alkalmaznak maladaptívabb megküzdési stratégiákat. A tradicionális férfi az kemény, nem mutatja ki érzelmeit és önálló, ezen jellemzők összeférhetetlenek az adaptív, segítségkérő mechanizmusokkal.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A gyermekkori sötétségtől való félelem, éjszakai viselkedés óvodás gyermekek körébenLovas, Gréta; Kató, Szabolcs; DE--Bölcsészettudományi KarElméleti háttér: Az éjszakai félelmek közé beletartoznak a szeparációs félelmek, a személyes biztonság eltűnésétől való félelmek, a képzeletbeli félelmek és a sötétségtől való félelmek is. A sötétségtől való félelem az egyik legstabilabb és leggyakrabban előforduló, evolúciósan megalapozott félelem a gyermekeknél. Ezek a félelmek gyakori fellelhetőségük miatt természetes félelmeknek tekinthetők, mert az életkor előrehaladtával csökkennek, később meg is szűnnek. Kisgyermekkorban nehéz mérni a félelmeket, viszont ezek mérésére alkalmasak lehetnek a projektív tesztek, amelyek által objektív adatok nyerhetők. Kutatás módszere: Kutatásom célja annak a feltérképezése, hogy az óvodáskorú gyermekek körében mennyire gyakori a sötétségtől való félelem, és ez milyen összefüggést mutat a gyermekek érzelmi-viselkedési problémáival a szülők és az óvodapedagógusok beszámolói alapján. A kutatásra egy nyíregyházi óvodában került sor, ahol 4 óvodáscsoportban gyűjtöttem adatokat. Az adatgyűjtés folyamán a szülőknek 7 kérdőívet adtam, amiket gyermekükre vonatkozóan kellett kitölteniük, és a gyermekek éjszakai félelmeit, szeparációs szorongását és érzelmi-viselkedési problémáit ismerhettem meg. Az óvodapedagógusok ugyanebből a kérdőívcsomagból 2 kérdőívet kaptak, amit egyenként, a gyermekek érzelmi-viselkedési problémáikra vonatkozóan töltöttek ki. A Düss mesék (Duss, 1950) néhány felhívó kérdésének felhasználásával alkottam meg a saját projektív mesémet, melynek a főszereplője Bodza, a kismalac. A mesére adott válaszokat egyénileg kódoltam, és ebből egy kódszótárat készítettem. Eredmények: Kutatásomban igyekeztem feltárni az óvodáskorú gyermekek félelmeit az érzelmi-viselkedési problémáik, önszabályozásuk és szeparációs szorongásuk szempontjából. Lineáris regresszióanalízis során kiderült, hogy a szülők gyermekkori sötétségtől való félelme jobban befolyásolhatja azt, hogy hogyan ítélik meg gyermekük sötétségtől való félelmét, mint a jelenkori sötéttől való félelmük. A szülő jelenlegi sötéttől való félelme nem befolyásolta a gyermeknek tulajdonított félelem mértékét a vizsgálatban. Az Éjszakai félelmek jellemzőire vonatkozó kérdések kérdőíven belül a gyermek önmegnyugtatására irányuló technikáknál nagyon fontosnak bizonyult a kisgyermekek számára a fizikai kontaktus a kötődési személlyel, és ez csillapította a leginkább éjszakai félelmüket.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A tánc pozitív hatása társas kapcsolatainkra, avagy a táncosok pszichoszociális folyamatainak átfogó vizsgálataKiss, Tamara; Papp, Dávid; DE--Bölcsészettudományi KarA tánc fontos szerepet játszik számos társas szükségletünk kielégítésében, ugyanis nem csupán egy művészeti és sporttevékenység, hanem egy olyan társas élmény is, amely jelentős hatással lehet az egyén szociális életére. Szakdolgozati kutatásom célja a táncosok szociális folyamatinak táncstílust és életkort átívelő, átfogó vizsgálata volt, ahol a tánctevékenység melletti elköteleződés hátterében álló szociális források, a táncosok által megélt társas kötődés, a multidimenzionális észlelt társas támogatás és a tánccsoportokban megjelenő kohézió került a fókuszba. Kutatásom legfőbb eredménye, hogy igazolta a tánc pozitív hatását a társas kapcsolódás iránti igény fokozására és ez a pozitív hatás közvetítő faktorként is megjelent a csoportkohézió tekintetében. Szintén fontos eredmény, hogy a táncosok által észlelt társas támogatás jelentős szerepet játszik a tevékenység iránti elköteleződésben, amiből arra következtethetünk, hogy nem csak a táncos közösség, hanem általánosságban a társas környezet befolyásoló tényezőként hat, amennyiben támogató és nem kényszerítő faktorként jelenik meg. Bár a társas támogatás multidimenzionális vizsgálata nem hozott kiemelkedő eredményeket, a pozitív hatás a társas kötődés és a csoportkohézió tekintetében nagyrészt érvényesült, különösen a fiatal korosztályra levetítve a barátok esetében.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A lovassportok szerepe a serdülők pszichológiai sajátosságaibanLupócz, Zsuzsa; Kovács, Karolina; DE--Bölcsészettudományi KarJelen dolgozat célja a különböző sportok szerepét megvizsgálni a serdülők pszichológiai sajátosságaiban, különös tekintettel a lovassportokra. A dolgozatban arra kerestem a választ, hogy van-e összefüggés a különböző sporttevékenységek végzése és a serdülők pszichológiai sajátosságai között, kiemelve a rezilienciát, a megküzdési rugalmasságot, az önértékelést, az érzelmi regulációt, a viselkedésbeli nehézségeket, erősségeket. A sporttípus és a pszichológiai sajátosságok összefüggései mellett a nemek szerinti különbséget, valamint az említett változók együttjárását is hivatott vizsgálni a jelen kutatás. Az eredmények alapján a nemi különbségek tekintetében a proszociális viselkedés vonatkozó alskáláján a nők szignifikánsan magasabb pontszámot értek el, mint a férfiak. A sporttípus változót vizsgálva a lovassportolókra jellemző legkevésbé a szorongás és a hangulati tünetek megléte. Továbbá a mentális egészségben fontos szerepet betöltő változók számos összefüggésének és bejóslásának a feltárására is sor került. Minél reziliensebb egy egyén, annál inkább jellemző rá az adaptív coping és a magasabb önértékelés. Az adaptív megküzdési rugalmasság pozitív bejóslója a rezilienciának, az értékelő copingnak, a proszociális viselkedésnek, valamint a tervezésnek, mint érzelmi regulációs stratégiának. Számos további együttjárás detektálására került sor a viselkedésbeli erősségek és nehézségek, valamint az érzelmi regulációs alskálák között is.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A sötét és világos személyiségvonások, az észlelt szülői bánásmód, és a szexuális önérvényesítés kapcsolataJuhász, Eszter; Csinády, Adriána; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozatom célja az volt, hogy feltárja a sötét és világos személyiségvonások, az észlelt szülői bánásmód és a szexuális asszertivitás közötti összefüggéseket. Olyan kérdésekre kerestem a választ, hogy a különböző személyiségvonások, illetve a gyermekkorban észlelt szülői bánásmód milyen mértékben befolyásolhatják a szexuális önérvényesítés mértékét. A szexuális asszertivitás fontos az egyéni jóllét és a szexuális elégedettség szempontjából, illetve hozzájárul a kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolatokhoz, amelyekben mindkét fél képes biztonságban és komfortosan érezni magát. Nemcsak az egyén, hanem a párkapcsolatok és a társadalmi szintű szexuális egészség szempontjából is lényeges tényező, amelynek fejlesztése hozzájárulhat a biztonságosabb és kiegyensúlyozottabb intim kapcsolatokhoz. Bár a szexuális asszertivitás témaköre nemzetközi viszonylatban egyre inkább előtérbe kerül, köszönhetően a szexualitással kapcsolatos nyitottabb hozzáállásnak, a hazai szakirodalomban továbbra is alulreprezentált területnek számít. Különösen igaz ez a szülői bánásmód és a szexuális asszertivitás kapcsolatára, amelyről jelenleg nem igazán áll rendelkezésre empirikus adat, mind hazai, mind nemzetközi szinten. Továbbá a kutatás során arra is választ szerettem volna találni, hogy az észlelt szülői bánásmód különböző típusai milyen mértékben járulhatnak hozzá a Sötét Triád és a Világos Triád személyiségvonásainak alakulásához.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A mesterséges intelligenciába vetett bizalom kapcsolata a Big Five személyiségvonásokkalKondi, Tamás; Kurucz, Győző; DE--Bölcsészettudományi KarA mesterséges intelligencia napjaink egyik legnagyobb tudományos előrelépése. Egy program, mely képes emberhez hasonlatos módon gondolkodni, döntést hozni, érvelni rengeteg lehetőséget és veszélyt rejt magában. Mint új technológia, nagy bizonytalanságot kelthet a felhasználókban, ezért fontos megállapítani, milyen tényezők befolyásolhatják a beléjük vetett bizalmat. A kutatás a Big Five személyiségvonásainak hatását vizsgálja a mesterséges intelligenciákba vetett bizalomra, valamint összeveti azt az emberekbe vetett általános bizalommal. Az eredmények azt mutatják, hogy egyik vonás sincs hatással a mesterséges intelligenciába vetett bizalomra, és a kétfajta bizalomtípus között sincs összefüggés. Az eredményt kérdőívek megbízhatósága és módszertani szempontok befolyásolhatták, ezért további kutatások szükségesek.