Az élelmiszerpazarlás csökkentésének ESG-szempontú lehetőségei – esettanulmány és körforgásos üzleti modell egy hazai vállalkozás példáján

Abstract

A dolgozat célja a fenntarthatóság és az ESG szempontok érvényesülésének vizsgálata volt különös tekintettel az élelmiszerpazarlás csökkentésére és a körforgásos üzleti modellek alkalmazhatóságára. A téma aktualitását a globális környezeti kihívások, a szigorodó hazai ESG-szabályozás, valamint a fogyasztói tudatosság növekedése adta, valamint az, hogy miként integrálható egy hazai középvállalkozás működésébe a körforgásos üzleti modell és az élelmiszermentés gyakorlata. A téma komplexitása miatt szekunder és primer adatgyűjtés végzését is fontosnak tartottam. A kutatás módszertana kettős pillérre épült: a szekunder szakirodalmi feltárás keretében vizsgáltam a globális élelmiszerpazarlás dimenzióit és a hazai ESG-szabályozási környezetet. A primer kutatás során egy 140 fős, nem reprezentatív kérdőíves felmérést végeztem a fogyasztói attitűdök feltérképezésére, valamint elkészítettem a vállalkozás SWOT-analízisét. A dolgozat módszertana a kettős lényegességi vizsgálatra épült, amely a kérdőíves felmérés adatait szembesítette a vállalati hatékonysági szempontokkal. Az adatok szintézise az Ecocanvas 12 elemes keretrendszerében valósult meg, amely képes egységes modellbe rendezni a környezeti, társadalmi és gazdasági értékteremtést. Ez a modell azért ideális egy pékség esetében, mert nem csak a gyors profitot nézi, hanem a környezeti fenntarthatóságot is, ami a jövőbeli ESG szabályozások miatt elengedhetetlen. Ez a kutatás a fenntartható szemléletmód gyakorlati hasznosításához kíván hozzájárulni, rávilágítva arra, hogy a körforgásos megoldások meghatározó szerepet játszanak a sütőipari vállalkozások jövőbeli sikereiben.