A sajtó-helyreigazítás aktuális kérdései különös tekintettel az online felületeken

Abstract

A szakdolgozat a sajtó-helyreigazítás legfontosabb és aktuális kérdéseinek vizsgálatára vállalkozik, különös tekintettel az online térben megjelenő tartalmakra, hazai és nemzetközi összefüggésben egyaránt. A munka célja annak bemutatása, hogy a jogalkotás és a jogalkalmazás miként igyekszik lépést tartani a média és a technológia gyors fejlődésével, valamint milyen kihívásokat jelent a véleménynyilvánítás szabadsága, a sajtószabadság és az emberi méltóság védelme közötti egyensúly megteremtése. A dolgozat első részében röviden áttekinti a sajtó-helyreigazítás történeti előzményeit, valamint jelenlegi helyét a magyar jogrendszerben, kiemelve, hogy napjainkban a polgári jogon belül, a személyiségi jogvédelem körébe tartozó jogintézményről van szó. Ezt követően elemzi az európai uniós, nemzetközi és hazai szabályozási kereteket, valamint a legfontosabb fogalmakat, kitekintéssel a sajtóetikai normákra és a bírói gyakorlat alakulására is. A dolgozat külön fejezetben ismerteti a sajtó-helyreigazítás hagyományos, nyomtatott sajtóra vonatkozó szabályait, majd ezekkel összevetve vizsgálja az online sajtó, a közösségi média, valamint az influenszerek, bloggerek és videós tartalomkészítők tevékenységének sajátosságait. Rámutat arra, hogy a digitális környezetben a tényállítások gyors terjedése, a dezinformáció, a lejárató kampányok, valamint a mesterséges intelligenciával előállított tartalmak megjelenése új típusú kockázatokat eredményez a személyiségi jogok érvényesülése szempontjából, miközben a jogi szabályozás ezekhez gyakran késedelmesen alkalmazkodik. A dolgozat egyik központi megállapítása, hogy bár a hatályos jogszabályok több ponton törekednek a technológiai fejlődéshez való igazodásra, a nyitott kérdések jelentős részét továbbra is a bírói gyakorlat és a mindennapi médiahasználat tölti ki, ezáltal a jogalkalmazás szerepe felértékelődik. A szerző következtetése szerint a sajtó-helyreigazítás intézményének további finomhangolása szükséges annak érdekében, hogy egyszerre biztosítsa az érintettek emberi méltóságának hatékony védelmét, valamint a demokratikus közvélemény fenntartásához elengedhetetlen hiteles és sokszínű tájékoztatást.