Hallgatói dolgozatok (Állam- és Jogtudományi Kar)

Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez

Böngészés

legfrissebb feltöltések

Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 6149)
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Az okos szerződések jogi és gyakorlati helyzete
    Stubián, Bence; Hajnal, Zsolt; DE--Állam- és Jogtudományi Kar
    A dolgozatom első részében igyekszem nagyon röviden bemutatni az okos szerződések technikai hátterét, a dolgozat további fejezeteinek megértésének érdekében. Ezután áttérek az okos szerződések egyes típusainak ismertetésére, valamint ha megfigyelhetők az adott típusra jellemző jogi kihívások, akkor törekszem ezek bemutatására, illetve a megoldások feltárására. A dolgozatom következő tartalmi egységét az okos szerződések már működő felhasználási módjainak, illetve a lehetséges felhasználási módoknak bemutatása alkotja. Végül pedig az okos szerződések jogi kihívásait, a már hatályos, kapcsolódó jogszabályokat, valamint a kötelmi jogi összefüggéseket ismertetem. Először az Európai Unió jogalkotásában felmerült jogforrásokról, illetve jogi törekvésekről írok, majd az okos szerződések egyes kötelmi jogi vonatkozásait, kihívásait tárom fel, kitérve az okos szerződéseknek az hatályos kötelmi jogi szabályokkal való összeegyeztethetőségét segítő és azt akadályozó tényezőkre.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok szabályozása a digitalizáció tükrében, különös tekintettel a sötét mintázatokra
    Bacskai, Ádám; Hajnal, Zsolt; DE--Állam- és Jogtudományi Kar
    Nem újkeletű, hogy az utóbbi évtizedek technológiai fejlődésének vívmányai gyökeres perspektívaváltozást hoztak a jog világába. Minden jogágnak és jogterületnek meg kell vívnia saját csatáját azzal, hogy saját szabályait a felgyorsult világ mindennapi kihívásaihoz igazítsa és megpróbáljon a társadalom számára igazságot szolgáltani. A fogyasztóvédelmi jog kiemelt szereppel rendelkezik ilyen tekintetből, hiszen céljából kifolyólag fontos, hogy gyorsan felismerje a legújabb jogi problémákat és azokra gyors reflexiót tudjon adni. Ennek a folyamatnak legújabb fejezete az elmúlt évek informatikai „újkora” és az ennek hatására rendkívül mozgalmassá vált jogalkotási tevékenység. Ennek a jogi folyamatnak az egyik legrelevánsabb letéteményese a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok szabályozása. Ezen szabályozás egyik ismérve a többszintű szabályozási rendszere, aminek révén nagy mozgásteret hagy a jogalkalmazó számára az egyes tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szembeni fellépés érdekében. E tulajdonsága révén válhatott az egészen újkeletű internetes sötét mintázatok elleni fellépés fő eszközévé. A dolgozatomban egy általános körkép elemeiként szeretném elhelyezni a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat és azon belül a sötét mintázatokat. A dolgozat első részében a fogyasztóvédelem történti fejlődését és általános megfontolásait kívánom bemutatni, majd ezt követően érintem a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó, konkrét szabályokat és az ezen rendszerbe beilleszkedő sötét mintázatokat.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    A kollektív igényérvényesítés alakulása az Európai Unióban és Magyarországon
    Bilanics, Eszter; Hajnal, Zsolt; DE--Állam- és Jogtudományi Kar
    Az elmúlt évtizedekben a fogyasztói társadalom kialakulása és a globalizáció fokozódása egyre több kihívást hozott felszínre, különösen a kollektív jogérvényesítés területén. A tömeges jogsértések, például tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok, vagy a vállalkozások és pénzügyi intézetek visszaélései nem csupán egyéneket, hanem fogyasztók széles csoportjait érinthetik. Ebben a kontextusban a kollektív igényérvényesítés kiemelt jelentőséggel bír, mivel lehetőséget teremt arra, hogy a sértettek közösen lépjenek fel a jogsértő gyakorlatok ellen. A dolgozatban bemutatásra kerül a kollektív igényérvényesítés fejlődése és jelenlegi helyzete az Európai Unióban és Magyarországon, a fogyasztóvédelem területén. Középpontba helyezve az uniós szabályozás kulcsfontosságú elemeit, különös tekintettel a 2020/1828 irányelvre, és az eddigi uniós joggyakorlatra. Elemzésre kerül a magyar Polgári Perrendtartás és a Fogyasztóvédelmi törvény, illetve más kapcsolódó törvények által biztosított lehetőségek, a kollektív igényérvényesítésre, beleértve a különböző törvények által biztosított közérdekből indított pereket, a társult pereket.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    A terhelt és tanú kihallgatásának egyes szabályai a büntetőeljárásban
    Szim, Zoltán László; Elek, Balázs; DE--Állam- és Jogtudományi Kar
    A terhelt és tanú kihallgatása és az ennek során várt és kapott vallomás a büntetőeljárás egyik legfontosabb része. Ennek részletes szabályait és specialitásait járja körbe a dolgozat, a terjedelmi korlátok adta keretek között.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    A közös szülői felügyelet salamoni megoldása
    Dobrossy, Beatrix; Varga, Nelli Edina; DE--Állam- és Jogtudományi Kar
    A dolgozatom a közös szülői felügyelet szabályozását, illetve gyakorlatát elemzi Magyarországon, valamint azt összehasonlítja más, a témában releváns országok gyakorlatával. Különbséget tesz a magyar jogi és tényleges közös szülői felügyelet, illetve a fészekmodell között, tanulmányozza azokat, kiemeli az előnyeit és hátrányait, de legfőképpen a tényleges közös szülői felügyelet, vagyis a váltott gondoskodás kap nagy hangsúlyt. Az említett szülői felügyeleti formák nemcsak jogi, hanem pszichológiai oldalról is elemzésre kerültek, hogy a lehető legrészletesebb képet kapjuk róluk, hiszen az érintett gyermekeket a való életben nem a szabályozás foglalkoztatja, hanem az, hogy szüleik hogyan tudnak egymással együttműködni annak érdekében, hogy az életük továbbra is kiegyensúlyozott maradjon, és mindkét szülő ugyanúgy részese maradjon a mindennapjaiknak. Megállapításra került, hogy hazánkban a legtöbbek érdekét szolgáló váltott gondoskodás működéséhez nemcsak jogszabályváltozás, de egyfajta szemléletváltás is szükséges. Ennek elérése érdekében több javaslat került kifejtésre, köztük egy konkrét jogszabályszöveg beemelése a Ptk.-ba, amely a szülők egymás közötti kommunikációját és kompromisszumkészségét, majd a váltott gondoskodás elterjedésének elősegítését szolgálná. Több adat és tapasztalat bizonyítja más országokban a váltott gondoskodás sikerét, ezért a dolgozat célja az is, hogy a gyermekek boldogsága, egészséges fejlődése érdekében a következő években ez Magyarországon is minél népszerűbb legyen.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    A gyermektartásdíj megállapítása a bírói gyakorlatban
    Juhász, Mariann; Varga, Nelli Edina; DE--Állam- és Jogtudományi Kar
    A gyermek tartása a szülők közös felelőssége. Míg az együtt élő szülők rendszerint közösen, természetben, a saját háztartásukban gondoskodnak a gyermekről, addig a különélő szülő főszabályként pénzben kell, hogy teljesítse ezt a kötelezettségét. A gyermektartásdíj intézménye így a családjog egyik alapvető elemévé vált, amely a gyermek anyagi támogatását hivatott biztosítani a szülők válása vagy külön költözése esetén. A gyermektartásdíj szabályozása éppen ezért kulcsfontosságú a gyermekek jólétének és stabilitásának biztosítása tekintetében, amelynek megállapítása során a gyermek érdeke fokozott védelemben kell, hogy részesüljön. A gyermektartás kérdése azonban a válófélben lévő szülők között gyakran vitás kérdés, amelynek különleges jelentősége az ítélkezési gyakorlatban is megjelenik. A tartással kapcsolatos peres eljárások között kiemelkedő számban vannak jelen a gyermektartásdíj megállapítása, megszüntetése, illetve mértének megváltoztatása iránti perek. Dolgozatom első részében bemutatom a gyermektartásdíj bírói megállapítására, módosítására és megszüntetésére vonatkozó hazai anyagi jogi szabályokat az ítélkezési gyakorlat, kiváltképp a Kúria joggyakorlatának tükrében. Dolgozatom második részében az Európai Unió tagállamaiban a gyermektartásdíj bírói megállapítása során alkalmazandó anyagi jogi szabályokat mutatom be lényegre törően, a legfontosabb szempontok tükrében.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    A gyermek jogellenes külföldre vitele
    Máté, Regina; Varga, Nelli Edina; DE--Állam- és Jogtudományi Kar
    Dolgozatomban a gyermek jogellenes külföldre vitelével foglalkozom, részletesen vizsgálva a Gyermek Jogellenes Külföldre Vitelének Polgári Jogi Vonatkozásairól szóló egyezményt, illetve a Brüsszel IIb. rendeletet. Fontosnak tartom, hogy foglalkozzunk ezzel a kérdéssel, hiszen az Európai Unió bővülésével és a munkaerő szabad áramlásával jelentősen megnőtt a határokon átnyúló családjogi jogviták száma, és a jogellenes gyermekelvitelek száma is növekvő tendenciát mutat. A jogellenes külföldre vitel mellett kitérek még a jogellenes Magyarországra hozatalra, a mediáció lehetőségeire és kiemelten foglalkozom a gyermekek helyzetével, jogaival ezen eljárások során.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Az ajándékozási szerződés, különös tekintettel az ajándék visszakövetelésének bírói gyakorlatára
    Fesztóry , Sándor Lajos; Csécsy , Andrea; DE--Állam- és Jogtudományi Kar
    Dolgozatom címe „Az ajándékozási szerződés, különös tekintettel az ajándék visszakövetelésének bírói gyakorlatára”. Ennek során megpróbálok átfogó képet „festeni” az ajándékozási szerződés gyökeréről, lényegéről, részletesen bemutatom az ajándék visszakövetelésének az eseteit és - az általam tanulmányozott jogeseteken keresztül is - annak bírói gyakorlatát, utalva a régi Ptk. szabályozására is. Azért választottam ezt a témát, mert az ajándékozás és az ajándék visszakövetelésének kérdése felkeltette az érdeklődésemet, szabályozása már a római jog korában is megvolt, szerettem volna mélyebben is tanulmányozni ezen kérdéskört, illetve az e körben született bírói ítéleteket.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    A gazdasági társaságok alapítása
    Knipfer, Ágnes; Zoványi, Nikolett; DE--Állam- és Jogtudományi Kar
    A gazdasági társaságok változatos módon, de mindig jelen voltak/vannak a mindennapjainkban. A gazdasági társaságok alapítása az üzleti világ egyik alapvető pillére, amely lehetővé teszi a vállalkozók, illetve a társaságok számára, hogy jogi keretek között gyakorolják tevékenységüket. A gazdasági társaságok alapítása hozzájárul a gazdasági fejlődéshez, munkahelyteremtéshez. A jogi személyek különböző, törvényben szabályozott formákban, a törvényi előírások betartásával végezhetnek gazdasági tevékenységet.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Sarcoltatás vagy adóelkerülés? Kihívások a transzferárazás szabályozásának gyakorlati végrehajtásában
    Szabó, Ákos; Bordás, Péter; DE--Állam- és Jogtudományi Kar
    A szakdolgozat a transzferárazás pénzügyi jogi szabályozásának jelenlegi állapotáról, kihívásairól és a gyakorlati végrehajtás során jelentkező nehézségekről szól. A dolgozat és az az alapjául szolgáló kutatás célja az volt, hogy rávilágítson a szabályozás hiányosságaira és javaslatokat tegyen a hatékonyság növelésére, másrészt empirikus kutatási adatokra építkezve mutassa be a jogintézmény gyakorlati tapasztalatait. Vitán felüli, hogy az utóbbi években a globális folyamatokban a transzferárazás intézménye felértékelődött, ennek megfelelően mélyült a szabályozása és egyre inkább beépült a vállalatok mindennapjaiba. E folyamatok a jogalkotót és a végrehajtó hatalmat is számos kihívás elé állítja. Mivel egy igen komplex gazdasági területről van szó, a dolgozat bevezető része az elméleti hátteret és a történeti kialakulást mutatja be. E fejezet célja a jogszabályok és a joggyakorlat feltérképezése és elemzése volt, hogy feltárja a jogintézmény legfontosabb gyakorlati tapasztalatait, és hasznosítható információkat nyújtson mind a jogalkotók, mind az adóalanyok számára.Bár a transzferárazás nem egy egzakt terület, és minden vállalatcsoport egyénileg szabályozza az árait, számos érdekes transzferármegoldással és „kiskapuval” találkozhatunk ezek vizsgálatakor. A transzferárak kialakítását tankönyvekből megtanulni gyakorlatilag lehetetlen, ugyanakkor a dolgozat igyekszik bemutatni az ismert módszereket. A dolgozat részletesen kitér a transzferár dokumentáció készítési kötelezettség szabályozásának hazai változásaira és módosításaira, valamint bemutatja a legújabb jogszabályokat, így például a Pillar One-Two és a BEFIT tartalmát.A dolgozat egyediségét különösen az empirikus kutatás eredményeit összefoglaló fejezet adja, amely során öt vezető pozíciójú globális vállalat menedzsere értékelte a hipotézisekhez kapcsolódó kilenc kérdést, s ez alapján kerültek meghatározásra a főbb összegző megállapítások.A dolgozat zárásaként az olvasó megismerheti, hogy a hipotézisek alátámasztást vagy cáfolatot nyertek-e, milyen lehetséges pénzügyi jogi szabályozások merülnek fel, illetve hogy milyen további kutatási irányok lehetségesek
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Társasházi Gazdálkodj okosan! A társasházak pénz- és vagyongazdálkodásának szabályozási és gyakorlati problémái
    Tóth, Márton István; Bordás, Péter; DE--Állam- és Jogtudományi Kar
    Szerte a nagyvilágban, így hazánkban is az emberek többsége társasházakban él. Számtalan kisebb-nagyobb problémával kell megküzdeniük nap mint nap. Tudományos dolgozatomban hipotézisként vetettem fel, hogy a több mint húsz éve készült Társasházi törvényünk számos területen elavult, ami akadályozza a tulajdonosok jogainak érvényesítését, valamint a közös képviselők elszámoltathatóságát. A közös költségek kezelése, a tartalékalapok kialakítása és a pénzügyi átláthatóság szabályozása hiányos, miközben az alacsony közgyűlési részvétel nehezíti a közös érdekek képviseletét. Korszerűsítési, illetve energiahatékonysági beruházások megvalósítása is problémás a támogatások elégtelensége miatt. A dolgozatomban a magyar társasházak gazdálkodásának aktuális kérdéseit vizsgáltam, különös tekintettel a pénzügyi és adójogi szempontokra. Elemeztem a közös költségek felhasználását, az állami-önkormányzati támogatások hatékonyságát, illetve a tulajdonosközösségek likviditási problémáit. A tanulmányban a svéd és osztrák jog megoldásaival is összehasonlítottam a magyar szabályozást. A kutatás során jogelemző módszert alkalmaztam, empirikus adatokat elemeztem, valamint mélyinterjúkat készítettem közös képviselőkkel és lakókkal. Az elemzések, valamint a példák alapján a dolgozat végére egyértelművé vált, hogy a jelenleg hatályos Társasházi törvény sok ponton nem felel meg a mai követelményeknek. Az épületek megújításához szükség van átlátható forráskezelésre, tartalékképzésre és előtakarékossági számlákra a váratlan kiadások fedezésére. Fontos lenne a közös képviselők rendszeres képzése, vizsgáztatása, illetve ellenőrzése, hogy elkerüljék a gazdálkodási hibákat és pénzügyi visszaéléseket. Az online közgyűlések mellett a digitális rendszerek bevezetése javíthatná a kommunikációt, valamint növelhetné a pénzügyi átláthatóságot. A lakók ezáltal egyszerűbben hozzáférhetnének a gazdálkodási adatokhoz, a költségvetési tervekhez, illetve gyorsabban informálódhatnának az aktuális ügyekről. Adózási szempontból a szabályozás kedvező, de szigorúbb felügyeletre lenne szükség az áttekinthetetlenség kezelésére. A közös képviselőktől figyelmet és szakértelmet követelnek a szabályozások, munkájuk adózásnál is rendkívül fontos. Egy korszerű törvényi reform – szigorúbb pénzügyi garanciákkal, valamint transzparens felelősségi szabályokkal – javíthatná a társasházak gazdasági stabilitását és a lakóközösségek érdekeinek védelmét, igazi otthont teremtve a társasházak falai között.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Az elévülés büntetőjogi vetületei
    Cséffai, Anita; Pápai-Tarr, Ágnes; DE--Állam- és Jogtudományi Kar
    Dolgozatom témáját az elévülés büntetőjogi rendszerben betöltött szerepe képezi, különös figyelmet fordítva annak az eljárás alanyaira és a társadalomra gyakorolt hatásaira. Az elévülés intézménye ugyanis összetett kérdéseket vet fel a jogi igazságosság, a társadalmi igények és a jogrend stabilitása tekintetében. Ezért fontos a részletes vizsgálata és megértése annak érdekében, hogy az elévülés rendszere hatékony és igazságos legyen. A kutatás célja, hogy elősegítse a téma mélyreható vizsgálatát, valamint ráirányítsa a figyelmet a büntetőjogi elévülés társadalmi és jogi vonatkozásaira. Nem foglalkozom ugyanakkor az elévülés kizárásának kérdésével. Ennek megfelelően a büntetőjog bizonyos területeinek időmúlásra kifejtett immunitása nem része a dolgozatnak, annak jogpolitikai és alkotmányos indokai nem kerülnek kifejtésre, így ahol a dolgozatban az elévülhetetlenség mégis megjelenik, az kizárólag a jogintézmény lényegének hangsúlyozását szolgálja.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Az „orvosi műhiba” mint a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés egy speciális alakzata
    Bertalan, Gyöngyi; Madai, Sándor; DE--Állam- és Jogtudományi Kar
    A dolgozatban ismertetésre kerül az orvosi műhiba fogalmának nemzetközi és hazai megjelenése, a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés törvényi tényállásának alapkérdései és egészségügyi vonatkozásai, valamint a jelenlegi bírói gyakorlat.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    A függelemértő katonai bűncselekményekről, különös tekintettel a parancs iránti engedetlenség delictumára
    Czervan, Titanilla; Madai, Sándor; DE--Állam- és Jogtudományi Kar
    A dolgozat a fegyveres rendvédelmi szervek dolgozói függelmi viszonyairól szól, vizsgálja, hogy miért van szükség katonai büntetőjogra, továbbá, hogy a Magyar Honvédség állományán kívül mely szervek tagjai minősülnek még büntetőjogi értelemben katonának. A dolgozat fő témája a parancs iránti engedetlenség Btk.-beli tényállása, a parancs fogalma, illetve a parancs iránti engedetlenség delictumának elhatárolása más függelemsértő katonai bűncselekménytől.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    A közigazgatási jogkörben okozott károkkal kapcsolatos igényérvényesítések kihívásai
    Czomba, Máté Levente; Pribula, László; DE--Állam- és Jogtudományi Kar
    A következő tanulmány a közigazgatási jogkörben okozott károk kapcsán felmerült igényérvényesítési kihívásokra fókuszál. Mindazonáltal a mű ennél többre törekszik. A célom, hogy megőrizve az egyedi, sajátos megközelítésemet felhívjam a figyelmet a jogalkalmazási nehézségekre és azok ember közelibb megközelítésének lehetőségére. Ezzel elérhetőbbé és érthetőbbé téve a jogorvoslatot laikusok számára. A jogintézmény esszenciájának tekinthető közhatalom gyakorlását interdiszciplináris jellegű már-már mérnöki szintű elemzésével kívánom felmérni. Bár kissé idegennek tűnhet a szakértői szem számára, véleményem szerint üdítő perspektívát ad egy olyan jogintézmény megítélésében, amely egyszerre nyújt kihívást a jogalkalmazók és a jogi igényüket érvényesíteni kívánok számára. Éppen ezen oknál kifolyólag a megközelítést indokolatlannak titulálni nem lehet. Tudatos és szándékos tehát a megközelítés, amely a társadalom igényeinek széles spektrumán kíván átfogó elemzést adni a közhatalmi tevékenységről, azaz jobban mondva a közigazgatási jogkörben okozott károk megközelítése kapcsán. A polgári jogi kárfelelősségi rendszerben történő értelmezés nehézséget jelent a közigazgatási jogellenesség és a magánjogi jogellenesség összeegyeztethetősége és a dogmatikai szintű kihívások szempontjából is. Éppen ezek miatt a jogintézményt alkotóelemeire bontom, így a felelősség alanya és a kár jellege kerül a figyelem középpontjába. Mindezen felül a joggyakorlat adta nehézségek részletezését követően az károk megtérítése a társadalom számára fontos kérdéskör miatt szót kell ejteni a közigazgatási bíróságok relevanciájáról vagy éppen azok életszerűbb megvalósításáról. A taglalt egységek és érvek kulminálódnak, és felszínre kerülnek a közigazgatási jogkörben okozott károk anyagi és eljárásjogi feltételek melletti érvényesíthetőségének jogorvoslati kihívásai. A tanulmány azonban nem csak kihívások keresésére vállalkozik, hanem azokkal egy ringbe száll és a megoldást keresi.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Az utaló magatartás vesszőfutása – Jogalkalmazási dilemmák, dogmatikai kihívások és a változó perspektívák
    Pál, Norbert Lajos; Pribula, László; DE--Állam- és Jogtudományi Kar
    A jog világa olykor hasonlatos a színházhoz, ahol az egyes cselekmények mögött a szereplők szándékai, reményei és félreértései keverednek, alakítva az események sodrását. Ebben a dinamikus térben az utaló magatartás intézménye olyan, mint egy finoman szőtt háló, amely megfoghatja azokat a cselekményeket, amelyek nem állnak egyértelműen a jog által kijelölt úton, de mégis mélyen hathatnak az emberek életére. Dolgozatom a „pókháló” kibontására vállalkozik, melyben megvizsgálom, hogyan is ítéli meg a bírói gyakorlat az utaló magatartást a magyar jogi szabályozás tükrében. Kutatásom során főként a magyar bírói gyakorlatra támaszkodtam, de természetesen a hazai jogirodalom jelentős műveit is áttekintettem, hogy a lehető legszélesebb kontextusban vizsgálhassam az utaló magatartás helyét és szerepét a jogi környezetben. A vizsgálódásom célja bemutatni a magyar bírói gyakorlat metamorfózisát, továbbá feltárni azt, hogy milyen irányokban mozdult el a jogalkalmazás e különleges jogintézmény kapcsán, és milyen dogmatikai kérdések merültek fel az intézmény tárgyalása során. Dolgozatom többek között tehát arra vállalkozik, hogy bemutassa az utaló magatartás kialakulását és fejlődését, valamint elemzi azokat a konjunktív feltételeket, amelyek nélkül a biztatási kár megállapítása nem lehetséges. A felsorolt vállalásokat a bírói gyakorlat analízisén, valamint a jogirodalom kvalitatív feldolgozásán keresztül viszem véghez. A vizsgálatom során a bírói gyakorlat különböző megközelítéseit is bemutatom, kiemelve a jogalkalmazók közötti nézetkülönbségeket. A kutatás során nem vettem igénybe mesterséges intelligencia alapú szoftvert, a dolgozat tézisei önálló kutató munkám eredményeként kerültek megfogalmazásra. Az utaló magatartás szubszidiárius jellegének hangsúlyozása mellett dolgozatom célja továbbá az elhatárolási kérdések tisztázása is. Kiemelt teret szentelek azon kérdésre, hogy miként különböztethető meg az intézmény más szerződéses jogviszonyoktól és felelősségi tényállásoktól. Kutatásom során számos kérdés merült fel bennem, melyekre megpróbáltam választ adni, annak ellenére, hogy a jogalkalmazás számos esetben szerteágazó nézőpontot képviselt. A téma aktualitását álláspontom szerint nem kérdőjelezhető meg, mivel a jelenleg hatályban levő eljárásjogi kódexünk óta nem igazán található olyan közzétett bírósági határozat, amely a témával foglalkozna és azon esetek száma, ahol a bíróság az utaló magatartás jogcímén döntött szinte kikopott a gyakorlatból.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Céges bűnök vagy bűnös cégek?
    Berki, Lóránt; Sipos, Ferenc; DE--Állam- és Jogtudományi Kar
    Több, mint húsz év annak, hogy hazánkban hatályba lépett a jogi személyek büntetőjogi felelősségét megteremtő 2001. évi CIV. törvény. Ennyi idő elteltét követően azt gondolhatnánk, hogy e jogintézmény már gördülékényen használható, alkalmazásának jelentősebb dogmatikai és gyakorlati akadályai nincsenek. Ebből a hipotézisből kiindulva vizsgáltam meg hazánk szabályozását egy rövid jogtörténeti szemle és nemzetközi jogi modellekkel végzett összehasonlító-jogi elemzés alapján. A joggyakorlat górcső alá vételéhez statisztikai adatokra és határozatok elemzésére is támaszkodtam, hogy átfogóbb képet kaphassak azokról a problémákról, amelyek ellenbizonyatást jelentettek a hipotézisemmel szemben. Ez a felelősségi forma ugyanis még nem eresztett hazánkban gyökeret: alkalmazásától vonakodnak, hiszen számos, elméleti és praktikus nehézség merült fel az évek során, amelyek- azt gondolom- csupán egy modell-váltással. de legalábbis mélyre ható dekonstrukcióval orvosolhatóak.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    A természet egésze elleni bűncselekmények
    Botos, Martin Róbert; Sipos, Ferenc; DE--Állam- és Jogtudományi Kar
    A dolgozat témája a a környezetet leginkább átfogó bűncselekményekről szól Magyarországon. Történelmi példákon át haladva vezetem fel honnan hova jutott máig a környezetet károsító tevékenységek szabályozása Magyarországon, majd a legfontosabb nemzetközi egyezmények bemutatásával törekedtem bemutatni a szabályozás keretét. A hazai szabályozás rövid ismertetését követően megvizsgáltam azok illeszkedését az Európai Uniós irányelvekhez, majd összehasonlítottam más európai országok szabályozásával, felhívva a figyelmet a közöttük lévő különbségekre. Különös hangsúlyt fektettem továbbá ezen bűncselekmények tipikus megvalósítóira, a jogi személyekre, majd igyekeztem bemutatni milyen részt vesznek ki a bűncselekmények megvalósításában, valamint, hogy a hazai szabályozás milyen mértékben alkalmas a felelősségre vonásukra és a kártalanítás kikényszerítésére.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Az állat a büntetőjogban.
    Sallai, Petra; Sipos, Ferenc; DE--Állam- és Jogtudományi Kar
    A szakdolgozatom témája elsősorban az állatkínzás hazai szabályozásának jogtörténeti áttekintése a Csemegi-kódextől kezdve a hatályos tényállásáig. Bemutatásra kerül, hogy az állatkínzás tényállása a közrend és közszemérem elleni kihágásoktól hogyan fejlődött bűncselekményé. A dolgozat második felében az állatkínzás hatályos tényállásának kifejtésére kerül sor. Ebben a részben kiemelt figyelmet fordítok az indokolt és indokolatlan bántalmazás eseteinek kidolgozására. Az utolsó fejezetben először az állatokkal foglalkozó jogfilozófusok véleményeit szemléltetem azzal kapcsolatban, hogy az állatokat dolognak vagy személynek tekintik-e. Végül pedig a nemzetközi szabályozást fejtem ki, külön kiemelve Németország, Ausztria, Svájc, Szerbia és Spanyolország állatokra vonatkozó jogi rendelkezéseivel.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Az Európai Unió energiapolitikájának jogi dilemmái napjainkban
    Cziczás, Péter; Lovas, Dóra; DE--Állam- és Jogtudományi Kar
    A szakdolgozat célja, hogy részletesen megvizsgálja az EU energiapolitikájának aktuális helyzetét, a tagállami sajátosságokat, egyedi helyzeteket, valamint a felmerülő kihívásokat. A téma fontossága abban rejlik, hogy a jövőbeni energiagazdálkodási döntések nem csupán gazdasági, hanem komoly jogi, társadalmi és környezeti szempontokat is figyelembe kell, hogy vegyék, így alapvető feladat számunkra az ezt érintő diskurzusok előmozdítása és a lehetséges jogi megoldások és garanciák feltárása, azok biztosítása. A folyamatosan változó geopolitikai helyzet, a bizonytalanság és a fenntartható fejlődési célok viszonya alapvetően átalakítja a tagállamok energiagazdálkodását, így nélkülözhetetlen a közös válaszok megfogalmazása és új megoldások keresése. E szakdolgozat célja, hogy részletesen elemezze e tényezőket. Ezen kívül, a dolgozat kísérletet tesz a nemzeti és uniós szinten szükséges politikai és jogi keretek megvizsgálására, hogy hogyan navigálnak egyes államok a nemzetközi energetikai jogi térben, és milyen válaszokat találnak az energetikai kihívásokra.
A DE Állam- és Jogtudományi Kar Tanácsának 2007. október 10-i ülésének határozata alapján a jövőben elektronikus formában is elhelyezésre kerülnek a szakdolgozatok a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár által működtetett egyetemi archívumban, a DEAba. A szakdolgozatok az archívumból kizárólag a Debreceni Egyetem IP-címeiről hozzáférhetőek, azokat nem lehet kinyomtatni, és azokból szövegrészeket nem lehet kiemelni.