Hallgatói dolgozatok (Állam- és Jogtudományi Kar)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
Böngészés
legfrissebb feltöltések
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 5764)
Tétel Korlátozottan hozzáférhető A kriptoeszközök szabályozásának egyes jogi kérdéseiVattamány, Bence; Agócs-Kiss, János; DE--Állam- és Jogtudományi KarA dolgozatban a kriptopénzek és a blokklánc-technológia legjellemzőbb tulajdonságainak vizsgálata kerül középpontba jogi oldalról megközelítve, összefoglalva és feldolgozva a témával részletesebben foglalkozó szakirodalmat. A kriptopénzek és a mögöttes technológia sajátos tulajdonságaiból adódóan számos, a jog által megválaszolandó kérdés merül fel, így a jogalkotásra meglehetősen nagy feladat hárul a közeljövőben. Természetesen már vannak fejlemények-e téren, a dolgozat így kísérletet tesz ezek ismertetésére, és előre tekint a jövőben lehetséges szabályozási irányokra Uniós szinten. Számos gyakorlati kérdés is felmerül a blokklánc-technológia jogi alkalmazhatósága körül, amelyek egy részére a dolgozat szintén kitér, természetesen a teljesség igénye nélkül. Összességében a dolgozat célja, hogy közelebb kerüljünk a kriptopénzek jogi természetének megértéséhez és azokhoz a jelenleg is zajló vitákhoz, szabályozási folyamatokhoz, amelyek szükségesek az említett eszközök szélesebb körű elterjedéséhez.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Költségvetést károsító magatartások a törvényi tényállások tükrébenPolákné Lengyel, Réka; Madai, Sándor; DE--Állam- és Jogtudományi KarFelépítését tekintve, az első fejezet az adózás és adócsalás hazai történetét mutatja be. Ezt követően a költségvetést károsító magatartások és az azokhoz kapcsolódó egyéb bűncselekmények jelenkori szabályozása következik. A tényállásokat egyenként, tényállási elemeire bontva mutatom be, így az olvasó részletes képet kap a törvényben megfogalmazott bűncselekményekről, egymáshoz való kapcsolatáról. Ezután következik dolgozatom kevésbé általános része, az általános forgalmi adó vonatkozásában elkövetett költségvetési csalások és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal rendelkezésére álló jogi eszközök bemutatása. Úgy gondolom, ebben a részben tudok leginkább rámutatni a gyakorlati aspektusokra, illetve esetekkel bemutatva a különböző típusú csalárd tevékenységeket.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Tevékeny megbánás, mint büntethetőségi akadályBalogh, Blanka; Pápai-Tarr, Ágnes; DE--Állam- és Jogtudományi KarSzakdolgozatom fókuszában az igazságszolgáltatás egy újabb modelljének, a helyreállító igazságszolgáltatásnak a bemutatása áll. Ahhoz, hogy jobban megértsük a resztoratív igazságszolgáltatás mibenlétét, fontosnak tartottam az igazságszolgáltatási rendszerek jellemzőinek rövid ismertetését, nagyobb hangsúlyt fektetve a helyreállítóigazságszolgáltatásra. Ennek a bemutatásán túl igyekszem feltárni azt is, hogy a resztorativitás hogyan jelenik meg a nemzetközi dokumentumokban, és milyen kötelezettséget teremt a részes államok számára. A dolgozatom központi elemeként foglalkozom a helyreállító igazságszolgáltatásnak a magyar büntetőjogban való megjelenésével. Ennek keretein belül tárgyalom a tevékeny megbánás, mint büntethetőséget megszüntető ok hatályos szabályait, valamint a jogintézményhez szorosan kapcsolódó közvetítői eljárás részletszabályait. Arra szeretnék rávilágítani, hogy miért is jó az, ha a hagyományos büntetések helyett alternatív szankciók, avagy alternatív eljárások kerülnek alkalmazásra, a szabadságvesztésbüntetés helyett. Részletesen elemzem a tevékeny megbánás alkalmazásnak szabályait, illetve azt is, hogy a közvetítői eljáráson keresztül a jogintézmény hogyan járul hozzá az igazságszolgáltatás tehermentesítéséhez és hogyan szolgálja az eljárásban részt vevő valamennyi fél érdekét. Szakdolgozatomban igyekeztem feltárni, hogy hogyan alakul a jogintézmény gyakorlata hazánkban, bemutatom, hogy évről évre hogyan is alakul a közvetítői eljárások száma bűncselekmény típusok szerint elkülönítve, férfi-női elkövetőkre lebontva.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Családon belüli erőszak elleni küzdelem büntetőjogi eszközei, különös tekintettel a kapcsolati erőszakra.Nagy , Dóra; Pápai-Tarr, Ágnes; DE--Állam- és Jogtudományi KarDolgozatomban a családon belüli erőszak témáját dolgozom fel, elsősorban anyagi jogi szemszögből vizsgálva a problémát.A téma aktualitását a COVID-19 világjárvány előtérbe helyezte, hiszen a járvány megjelenésével a lakosság nagy része kijárási korlátozás alá került. A szigorú szabályok és a kilátástalan helyzet, igen erős hatást gyakoroltak a családok, párkapcsolatok viszonyára is. Az szakdolgozatom első fejezetben a családon belüli erőszak fogalmának és heterogén természetének bemutatása és a fogalomhasználat nehézségeinek ismertetése az egyik célom, illetve az ehhez kapcsolódó nemzetközi dokumentumok bemutatása.Dolgozatomban arra a kérdésre keresem a választ, hogy melyek a családon belüli erőszak elleni hatékony büntetőjogi védelem megteremtésének lehetséges eszközei, a Btk. Általános és Különös részét is vizsgálva.A második fejezet nagy részét ennek megfelelően maga a családon belüli erőszak sui generis tényállása, a kapcsolati erőszak vizsgálata teszi ki, amit részletesen mutatok be, kitérve a kapcsolati erőszak tényállásának a magyar büntetőjogban való megszületésére, életre hívásának körülményeire.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Járművezetés ittas állapotban bűncselekményeRácz , Róbert Patrik; Pápai-Tarr, Ágnes; DE--Állam- és Jogtudományi KarDolgozatom a járművezetés ittas állapotban bűncselekményt mutatja be. Részletesen foglalkozom az alkohol és a büntetőjog kapcsolatával, hazánk alkoholfogyasztási szokásaival, melyet statisztikai adatokkal kívánok bemutatni. A téma teljeskörű megértéséhez elengedhetetlennek tartom a történeti aspektusok megismerését, így ennek fényében bemutatásra kerül a gépjárművek megjelenésének rövid története, illete hazánk jogi szabályozásai, kezdve a Csemegi- kódextől, egészen a hatályos 2012.évi C törvényünkön át. Részletesen bemutatásra kerül az ittas járművezetés bűncselekményének törvényi tényállása, a dogmatikai nehézségek, büntethetőségi akadályok, illetve a járművezetéstől eltiltás is. Statisztikai adatokkal kívánom alátámasztani azt a tényt, hogy az általam bemutatott bűncselekmény, az egyik leggyakoribb bűncselekmény hazánkban. Dolgozatomban európai kitekintést is teszek, bemutatom más országok jogszabályait, illetve az Európai Parlament állásfoglalását.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Női bűnözés MagyarországonKorsós, Laura; Pápai-Tarr, Ágnes; DE--Állam- és Jogtudományi KarDolgozatomban a női bűnözés elemzésére vállalkoztam, igyekeztem feltárni azt a történeti folyamatot, mely a nők társadalmi szerepvállalásának megváltozásához vezetett. A rendelkezésemre álló szakirodalom, lehetőséget adott arra is, hogy a női szerepek változásának elméleti kérdéseit részletesen feldolgozzam. Történeti kitekintést teszek, a nők társadalmi szerepkövetését illetően. Statisztikai adatokkal elemzem, hogy hogyan változott, és hol tart jelenleg a női bűnözés volumene. Kitérek a nők által elkövetett, egyes tipikus bűncselekmények elkövetésének elemzésére is. Végül a női fogvatartottakra vonatkozó, speciális szabályokat mutatom be. Napjainkban a kutatók egyre többet foglalkoznak a kérdéssel. A nő, mint „bűnöző” szó hallatán, számos emberben azonos bűncselekmények fogalmazódnak meg, mint a férfi elkövetők esetében. A társadalom azonban megosztott véleményt alkot a női bűnözőkről. A nők bűncselekményei egyre inkább önállóak, sok esetben kitartóan, esetleg előre eltervezetten, követik el cselekményeiket. Gyakran az elkövetési mód tekintetében brutálisabbak, kegyetlenebbek, mint a férfiak.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Szexuális bűncselekmények kriminológiai aspektusaiVajda , Zsuzsanna; Sipos, Ferenc; DE--Állam- és Jogtudományi KarDolgozatom célja a szexuális bűncselekmények kriminológiai elemzése. Célom a hazai statisztikák alapján átfogó képet alkotni ezen bűncselekmények dinamikájáról, strukturális és területi megoszlásáról, elkövetők és áldozatok nemi, illetve életkori jellemzőiről, továbbá a látens bűnözésről. Arra a kérdésre keresem a választ, hogy a bűnözés mögött húzódó személyes, társadalmi, pszichológiai vagy jogi okok feltárása hogyan segít a szexuális bűncselekmények megismerésében. Az elkövetők és áldozatok etiológiai, kriminálpszichológiai, illetve viktimológiai szempontú vizsgálata mellett, bemutatom, hogy milyen eszközök állnak rendelkezésre a hatóságoknak ezen bűncselekmények elleni harcban. Ehhez a kriminalisztika tudományát hívom segítségül. Dolgozatom a szexuális kényszerítés, szexuális erőszak, szexuális visszaélés és gyermekpornográfia bűncselekmények kriminológiai megismerését taglalja. A vérfertőzés, illetve szeméremsértés bűncselekmények nem kerülnek külön kifejtésre. Mindezek oka, hogy dolgozatom azon bűncselekményekre koncentrál melyek a legnagyobb arányban vannak jelen a bűnözésben. A prostitúcióval kapcsolatos bűncselekmények összetett és terjedelmes mivolta miatt szintén nem képzik vizsgálódásom tárgyát.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az embercsempészés megjelenési formáinak és elkövetési módszereinek bemutatása egy, az ukrán határszakaszon megvalósított eset kapcsánKerezsiné Petis, Olga; Sipos, Ferenc; DE--Állam- és Jogtudományi KarDolgozatomban egy olyan témát kívánok bemutatni, ami szervesen kapcsolódik a jelenkor közfigyelmének fókuszában álló jelenséghez, az illegális migrációhoz és amely témába a hivatásomból eredően, a napi munkavégzésem során sikerült betekintést nyernem. Igyekszem megvilágítani a témát körülvevő jogszabályi környezetet valamint néhány gyakorlati példán keresztül felvázolni a jogszabályi változások következtében alakuló trendeket, jellemző tendenciákat. Az évtizedek óta növekvő tendenciát mutató illegális migrációval exponenciálisan emelkedik a hozzá kapcsolható bűncselekmények száma is. Az embercsempészés sokrétű megjelenési formája, a szervezettség és ezáltal az emberi erőforrás növekvő szükséglete egyre nagyobb számú elkövetői létszámot eredményezett. Jellemzően megjelent a „profilváltás” is a bűnelkövetők körében, a kisebb anyagi haszonnal és nagyobb kockázattal járó tevékenységet sok esetben a jól jövedelmező embercsempészet váltotta fel. Dolgozatom egy részében szeretném bemutatni azokat a szakterületet érintő változásokat, amelyek egyértelmű hatást gyakoroltak a jelenleg működő határvédelmi rendszerre. A változások hatással vannak az elkövetői oldalra is, mivel az eredményesség, a haszonszerzés igénye arra sarkallja őket, hogy a törvény rendszerét kijátszva, módszereikben folyamatosan megújuljanak. A téma feldolgozása során igyekszem bemutatni az embercsempészet bűncselekményre vonatkozó releváns változásokat kiemelt figyelemmel az elkövetési módszerek változásaira. Azért, hogy ne csak elméleti síkon, hanem gyakorlatban is betekintést nyerhessünk egyrészről az embercsempészés bűncselekmény felderítése során alkalmazott módszerekbe, másrészről a bűnelkövetők elkövetési módszereibe, szeretnék bemutatni egy olyan ügyet, amelyben az ukrán határszakaszon elkövetett embercsempészés bűncselekmény valósult meg. Az ügy tényállási elemeit szeretném párhuzamba vonni a bűncselekmény jellemző elkövetési módszereivel, a megvalósításban részvevő személyeket az elkövetőkre jellemző szerepkörökkel. Az ügy bemutatását megelőzően interjút szeretnék készíteni a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Rendőr-főkapitányság Migrációs Ügyek Osztályának Vezetőjével, amely által betekintést nyerhetünk a migrációs bűncselekmények és jelen esetben az embercsempészés bűncselekmény nyomozásának fontosabb lépéseibe.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Vadkár aktuális jogi kérdéseiFilep, Fatime Kincső; Varga, Nelli Edina; DE--Állam- és Jogtudományi KarSzakdolgozam az erdő- és mezőgazdálkodásban egyik legjelentősebb problémára hívja fel a figyelmet: a vadkárra és annak aktuális jogi kérdéseire. Szakdolgozatomban elsők között a vadkár és a vadkár megtérítésének történeti fejlődésére térek ki, azt követően pedig külön részt szenteltem a vadkár elhatárolására a vaddal kapcsolatos felelősségi alakzatoktól. A szakdolgozatom további részében a vadkár hatályos szabályozásának vizsgálatával foglalkoztam és a vadkárt, mint helytállási alakzatot elemeire bontottam. Nem utolsó sorban kitértem annak kérdésére is, hogy van-e alapja a vadkár esetében a kármegosztásnak. A szakdolgozatomat a felvetett problémát megoldható javaslataimmal zártam.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Költségvetési csalás és az agrártámogatásokkal való visszaélések összefüggéseiKeserü, Zsuzsa Emese; Sipos, Ferenc; DE--Állam- és Jogtudományi KarSzakdolgozatomban a költségvetési csalás tényállás és az agrártámogatásokkal való visszaélések összefüggéseit kívánom bemutatni. A választásom többek között azért esett erre a témára, mert 15 éven keresztül dolgoztam az agrártámogatások kifizető szervénél és az általam választott téma napjainkban is jelentős aktualitással bír. A költségvetési csalás, mint bűncselekmény, ha lehet ilyet kijelentést tenni, az egyik legvonzóbb a gyors gazdagodást remélő bűnelkövetők körében. Dolgozatomban szeretném bemutatni a hazai és uniós költségvetés rendszerét, az agrártámogatások rendszerét -beleértve annak kialakulását, alapjait illetve változásait - melyeket azért fontos megismerni, mert a költségvetési csalás védett jogi tárgya maga a költségvetés. A költségvetés fogalmába pedig bele tartoznak az agrártámogatás jogcímén érkező hazai és uniós forrású pénzeszközök.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Reintegráció a büntetőjogbanBalázsi, Beáta Mária; Sipos, Ferenc; DE--Állam- és Jogtudományi KarAz emberi természet meggondolatlan, könnyen ítélkezik. De mi a helyzet akkor, ha valakiről már az „Állam” jogerősen kinyilvánította, hogy bűnös? Jár neki új esély vagy sem? Hogyan segíthet a büntetés-végrehajtás az érintett életének újrakezdésében? Egyáltalán társadalmunk képes a befogadásra? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket járok körül dolgozatomban. Munkám célja, hogy tisztázzam a reintegráció összetettségét azáltal, hogy rávilágítok melyek, azok a tevékenységek, amelyek a fogvatartottak társadalomba történő visszailleszkedését segítik és, hogy hangsúlyozzam, hogy a társadalom befogadóképességének növelése is szükséges a sikeresebb reintegráció elérése érdekében.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Kiszolgáltatott áldozatokKocsner, Dalma; Pápai-Tarr, Ágnes; DE--Állam- és Jogtudományi KarTársadalmunkban növekvő tendenciát mutat azon személyek száma, akik sajátos helyzetüknél, életkoruknál fogva fokozottan kiszolgáltatottak és könnyebben válhatnak bűncselekmények áldozatává. A jogalkotó feladata, hogy a fentiekben meghatározott személyek kiemelt védelmét szolgáló jogszabályi környezetet megteremtse. A kiemelt büntetőjogi védelem szükségességét az igazolja, hogy a kiszolgáltatott passzív alanyra tekintettel ezen bűncselekmények társadalomra veszélyessége nagyobb, továbbá az előfordulásnak jelentős a látenciája. A fenti indokok miatt szakdolgozatomban bemutatom a védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotú, valamint a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személyek helyzetét, a fogalmi meghatározások nehézségeit, a sérelmükre elkövetett tipikus bűncselekményeket és azok elkövetésének megítélését, valamint azok bizonyítási nehézségeit. Dolgozatomban összegzem azt a jelentős változást, amely az elmúlt évtizedekben a kiszolgáltatott áldozatok jogvédelmével kapcsolatban végbement. A nemzetközi és Európai Uniós jogszabályi környezettel összhangban a tagállamokkal szembeni elvárások is meghatározásra kerültek. Feladatunk a nemzetközi irányelvek és intézkedési keretrendszerek alapján kialakított cselekvési programok alkalmazhatóságának biztosítása.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A kábítószeres bűnözés kriminológiája, az új pszichoaktív szerekPolgári, Marianna; Sipos, Ferenc; DE--Állam- és Jogtudományi KarA kábítószerek megjelenése szinte egyidős az emberiséggel. A kutatások azt bizonyítják, hogy az ember ősidők óta ismerte és fogyasztotta a természetből nyert, főként növényekből előállított tudatmódosító szereket. Az illegális drogfogyasztás egyre súlyosabb problémákat jelent, egyre többen próbálják ki ezeket a szereket és válnak függővé, ebből kifolyólag pedig a kábítószerrel kapcsolatos, illetve a hatása alatt elkövetett bűncselekmények száma is növekvő tendenciát mutat. A probléma kezelése megköveteli a társadalmi és egyéni, illetve egészségügyi beavatkozást is egyaránt, a modern világ pedig minden bizonnyal kihívások elé állítja az országok kormányait. Az új pszichoaktív anyagok, vagy ahogyan a köznyelv ismeri, a dizájnerdrogok térhódítása az elmúlt évek égető problémájává vált európai és hazai szinten is. A népszerűségük kulcsa abban rejlik, hogy ezen szerek élettani hatása és kémiai szerkezete nagyon hasonlít a klasszikus kábítószerekére, tehát tulajdonképpen azok helyettesítői is lehetnek és rendkívül könnyű őket beszerezni, akár néhány kattintással az interneten is. A problémát azonban az jelenti, hogy a fogyasztásuk az egészségre nézve sokkal kockázatosabb, mint a klasszikus anyagoké, hiszen gyakran még maga a terjesztő sincs tisztában azzal, mit ad el, illetve a használó sem tudja, mit visz be a szervezetébe. Dolgozatomban egy rövid fogalmi alapvetést követően kitérek a kábítószeres bűnözés kriminológiájának általános kérdéseire, annak magyarországi történetére, illetve a kábítószerek és a bűnözés kapcsolatát kutató vizsgálatokra is. Ezt követően áttekintem a kábítószerekkel kapcsolatos magyar büntetőjogi szabályozást. Az új pszichoaktív szerek vonatkozásában bemutatom a jelenleg hatályos jogi szabályozást, hangsúlyozva a közelmúltban bekövetkezett változásokat, a jegyzékre vétel folyamatát és az Európai Unió korai jelzőrendszerének működését is. Külön fejezetben írok majd az internet terjesztésben való szerepéről, a közösségi média veszélyeiről, végezetül pedig áttekintem a kábítószer-probléma kezelésével kapcsolatos lehetséges stratégiákat.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A kábítószer-bűnözés kriminológiai aspektusaiMile, Fruzsina; Pápai-Tarr, Ágnes; DE--Állam- és Jogtudományi KarA kábítószerekkel kapcsolatos bűnözés napjainkban nagyon aktuális, de annak problémaköre rendkívül összetett. Ahhoz, hogy tisztábban lássuk a témát, fontos az alapvető fogalmak tisztázása, a szereplők meghatározása, a drogok csoportosítása, valamint a jelenség társadalmi és jogi megítélésének vizsgálata. A kábítószer-probléma és a bűnözés összefüggésin belül a kábítószeres bűnözés egyes elméleti modelljeinek, illetve a kábítószerhasználat oksági összefüggéseinek részletes elemzése segít megérteni, hogy milyen elképzelések vannak a gyakran ismételt „miért?” kérdésre ebben a kiemelten fontos témában. Kétségtelen, hogy hazánkat is érinti ez a nemzetközi dimenziókat is öltő jelenség, így érdemes részletesen, időszakokra bontva elemezni a kábítószer-probléma megjelenését Magyarországon. Elengedhetetlen a hatályos jogszabályokkal történő foglalkozás – kitérve a bűnszervezetre – illetve országunk drogpolitikájának megismerése. Végezetül pedig érdekes képet kapunk a kábítószeres bűnözés alakulásáról statisztikai adatok elemzésén keresztül és a kapott értékek összevetésével egyes szempontok alapján. A kábítószer problémakörével több szempont miatt érdemes és szükséges is foglalkozni, mivel egyrészt védelmezni kell a társadalmi értékeket és érdekeket, másrészt pedig az egyének biztonsága, egészsége és jobb élete a tét.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Genetikai lottó-csalásPete, Miklós; Sipos, Ferenc; DE--Állam- és Jogtudományi KarA csíravonalas génszerkesztés az utóbbi évtizedekben robbanásszerű fejlődésen ment át: a genetikai beavatkozás képes lehet arra, hogy emberi életeket, sőt, az egész emberiséget drasztikusan érintő változásokat idézzen elő. E fejlődést azonban a jogi, és különösen a büntetőjogi szabályozás nem követte, a génszerkesztés fejlődésére adott büntetőjogi válasz idejétmúlt, nem eléggé kifinomult és a büntetési tétel elrettentő ereje sincsen arányban a cselekmény tárgyi súlyával. Dolgozatomban nagy vonalakban bemutatom a géntechnológia fejlődését, annak etikai-társadalmi kockázatait, az ezekre reflektáló nemzetközi, illetve egyes államok belső regulációját, a hazai szabályozást és hiányosságait, valamint utóbbiak orvoslására – mintegy tapasztalataim szintéziseként – de lege ferenda javaslatot fogalmazok meg, törekedve a lehető legmegfelelőbb büntetőjogi szabályozás megalkotására. Javaslatom célja elsősorban a csíravonalas génszerkesztés specifikusabb, korszerűbb és bizonyos szempontból szigorúbb büntetőjogi tényállások révén történő regulációja, mely egyszerre óvja az egyént, a társadalmat, az emberiséget és a veszélyeztetett társadalmi érdekeket a humán csíravonalas génszerkesztés küszöbön álló elterjedése miatt várható veszélyektől.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Orvosi tevékenység büntetőjogi vonatkozásaiHajcsák , Lilla Dorina; Sipos, Ferenc; DE--Állam- és Jogtudományi KarEzen szakdolgozat célja, hogy áttekintést nyújtson az orvosi felelősség büntetőjogi vonatkozásairól, feltárva azokat a jogi alapelveket, normákat és precedenseket, amelyek meghatározzák az orvosi gyakorlatban bekövetkezett esetleges szakmai hibák büntetőjogi következményeit. Emellett a dolgozat részletesen foglalkozik az orvosok és más egészségügyi szakemberek büntetőjogi felelősségének meghatározó tényezőivel, az esetleges bűncselekményekkel, valamint a büntetőjogi felelősség elbírálásának jogi folyamatával.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A COVID-19 járvánnyal összefüggő különleges jogrendi helyzetek alkotmányos problémái Közép-EurópábanFazekas, Tamás; Sólyom, Péter; DE--Állam- és Jogtudományi KarA dolgozat keretében öt Közép-európai ország, köztük Magyarország alkotmányos szabályozását, a koronavírus világjárvány hatására bevezetett rendkívüli intézkedéseit és az azzal kapcsolatos bírói gyakorlatot elemeztem és hasonlítottam össze. A dolgozatom elején áttekintettem a kivételes jogrend elméleti hátterét és elvégeztem a különleges helyzetek tipizálását, melyet az elemzés szempontrendszerének nemzetközi jogi és szakirodalmi forrásokra alapozott kidolgozása követett. A vizsgált államok alkalmasnak bizonyultak az összehasonlításra, ugyanis míg Csehország és Szlovákia Magyarországhoz hasonlóan kivételes jogrendet hirdetett ki, addig Lengyelország és Ausztria a fennálló törvényi keretek közt valósította meg a járvány elleni védekezést. Az alapvető jogrendbeli különbségek ellenére a COVID-19 világjárvány hatására mind az öt államban bevezetésre kerültek az elmúlt majd három évben olyan súlyos alapjogi aggályokat felvető rendkívüli intézkedések, mint az általános kijárási tilalom vagy a karanténkötelezettség. A nemzetállami bíróságok aktivitásának köszönhetően gazdag bírói gyakorlatot tekinthettem át, amelyből egyértelműen az a következtetés vonható le, hogy a gyorsaság képességén túl sokkal fontosabb szerepet tölt be az arányosság követelménye. A különleges állapotok, különösen a COVID-19 világjárvány nem mindig ugyanolyan intenzitásúak, nem ugyanolyan mértékű veszélyekkel járó jelenségek, azok folyamatos változásban lehetnek. A helyes járványkezelés pedig ezt szüntelen figyelemmel kíséri, s a rendkívüli intézkedések jelentette korlátozást a kivételes helyzet alakulásához igazítja. Az elemzés eredményeképpen arra a megállapításra jutottam, hogy nem kell magától értetődőnek tekinteni a kivételes jogrend intézményének alkalmazását egy pandémia idején. Ha viszont a jogalkotó amellett dönt, hogy az alkotmányában szabályozza és a gyakorlatban alkalmazza a kivételes jogrendet, akkor azt tegye úgy, hogy megfeleljen a jogállamiság egy olyan tartalmi elképzelésének, amely nemcsak azt foglalja magába, hogy ne legyen megkérdőjelezhető a rendkívüli intézkedések jogi felhatalmazásának érvényessége, hanem az ideiglenesség követelményének betartását is, és nem utolsó sorban biztosítsa az alapjogkorlátozások bírói felülvizsgálhatóságát.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az állam semlegességének érvényesülése Magyarországon a kereszténység és az állam viszonyának vizsgálatán keresztülLakó, Pálma Ildikó; Ficsor, Krisztina; DE--Állam- és Jogtudományi KarA dolgozat a mai, 2020-as évek Magyarországának és alkotmányának, Magyarország Alaptörvényének vonatkozásában vizsgálja az állam semlegességének elvét. Központi vezérfonala a Magyar Ateista Társaság azon nyilatkozata, amelyben arra hívja fel Magyarország kormányát, hogy ne hivatkozzanak a magyar államra keresztény államként, mert ez sérti az ő világnézeti meggyőződésüket, és ellentétes az állam vallási- és világnézeti semlegességének elvével. Értekezésemben igyekeztem megvizsgálni, milyen egyes elemek hordozzák a mai magyar jogrendben a kereszténység nyomait, milyen szempontból nevezhetjük Magyarországot keresztény államnak, ha nevezhetjük egyáltalán? Kitérek arra, történelmi fejlődésünk során hogyan alakult itthon az állam vallással való viszonya, illetve hogy milyen hatással volt erre a rendszerváltás. Legvégül arra próbáltam választ találni, hogy miképpen egyeztethető össze az állam semlegességének elvével az, hogy egy állam alkotmányos norma szintjére emel bizonyos vallási eredetű értékeket, egy bizonyos vallást elsődlegesnek, uralkodónak definiál saját maga működésére, pluralista társadalma ellenére.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az alkoholos befolyásoltság és a büntetőjogKópé, Pál; Dr. Balla, Lajos; DE--Állam- és Jogtudományi KarDolgozatomban az alkohol szervezetre gyakorolt hatását kívánom kifejteni, illetve az ittas járművezetés jogi kihívásait. Érinti továbbá, -Kifejtésre kerül milyen jogszabályok szabályozzák az ittas járművezetést . -Nemzetközi majd a nemzeti jogszabályozás kerül kifejtésre. -Elektromos rollerek jogi helyzete a közúti közlekedésben. -Tiltott átengedés -Járművezetéstől eltiltást -egyéb különböző ittas járművezetéssel összekapcsolható szabályozásokat.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A jog és az erkölcs kapcsolata Gusztav Radbruch munkásságábanKozák, Karolina; Ficsor, Krisztina; DE--Állam- és Jogtudományi KarSzakdolgozatomat a jogpozitivista és a természetjogi felfogás történeti áttekintésével kezdem, hiszen a dilemma megértéséhez először a két uralkodó jogelméleti irányzatot kell megérteni. A természetjogtan kapcsán kitérek a klasszikus természetjogi gondolkodásra, a modern természetjogira és annak megújítási kísérleteire és röviden a neoklasszikus természetjogtanra is. A jogpozitivizmus kapcsán kiemelem Jeremy Bentham-et és John Austint, Hans Kelsent, Herbert Hartot és Joseph Raz munkásságát. A két jogelméleti irányzat bemutatása után Radbruch munkásságában vizsgálom a jog és az erkölcs kapcsolatát, először Radbruch korai korszakában ennek alapja Gustav Radbruch Jogfilozófiája majd a náci diktatúra utáni munkásságában a Törvényes jogtalanság és törvény feletti jog című és Öt perc jogfilozófia című munkái alapján ezt követően radbruchi formulával és elemzésével folytatom. Végezetül a visszamenőleges igazságtételre térek ki Takács Péter Jog és Igazságosság mű munkája alapján, és ehhez kapcsolódóan mutatok be két esetet az 1990-es években az NDK-ban híressé vált esetben történt felelősségre vonás problémáját, azaz a Mauerschützen-pereket és a 11/1992. (III.5.) Alkotmánybírósági határozattal kapcsolatban a visszamenőleges igazságtétel kérdésére adott hazai jogi álláspontot.