Hallgatói dolgozatok (Állam- és Jogtudományi Kar)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
Az Állam- és Jogtudományi Kar 2007-ben létrejött hallgatói dolgozatainak gyűjteménye.
A Debreceni Egyetemen a hallgatói dolgozatok a 2011-es felsőoktatási törvény 2022. évi törvénymódosításához alkalmazkodva csak az Egyetem által szolgáltatott Eduroam WiFi hálózatra csatlakoztatott eszközről, vagy egyetemi IP címről érhetőek el.
“A sikeres záróvizsgát tett hallgató szakdolgozatát vagy diplomamunkáját a felsőoktatási intézmény tanulmányi rendszerében teljes egészében tárolja, és azokról nyilvántartást vezet. A tárolt szakdolgozatokat és diplomamunkákat – jogszabályban meghatározottak szerint titkosított részek kivételével – a tanulmányi rendszeren keresztül korlátozás nélkül hozzáférhetővé és kereshetővé kell tenni.” A törvényről további részletek: Felsőokt. tv. (új) - 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye.
Böngészés
legfrissebb feltöltések
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 6517)
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Külföldi vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásának és adóztatásának gyakorlati tapasztalatai, különös tekintettel Hajdú-Bihar vármegyéreCzibere, Andrea Mária; Csűrös, Gabriella Klára; DE--Állam- és Jogtudományi KarSzakdolgozatomban a harmadik országbeli vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásának és adózásának aktuális kérdéseit vizsgáltam, különös tekintettel a Hajdú-Bihar vármegyei gyakorlati tapasztalatokra. Feltártam azokat a demográfiai és gazdasági folyamatokat, amelyek a hazai munkaerő-tartalék kimerüléséhez és a külföldi munkaerő iránti igény növekedéséhez vezettek. Részletesen elemeztem a munkavállalók jogi státuszát, valamint a rájuk vonatkozó speciális személyi jövedelemadó, társadalombiztosítási járulék és szociális hozzájárulási adó szabályokat és kedvezményeket. A kutatás gyakorlati részében a NAV-tól kapott egyedi adatsorok segítségével elemeztem a vármegyei bérszínvonalat és korösszetételt, összevetve a magyar és külföldi munkavállalók adatait. Rávilágítottam, hogy az adó- és járulékkedvezmények meghatározó szerepet játszottak a foglalkoztatás ösztönzésében és a strukturális munkaerőhiány orvoslásában. Az elemzés igazolja, hogy a vendégmunkások jelenléte a multiplikátor hatásokon keresztül pozitívan befolyásolja a fogyasztást és a költségvetési bevételeket is. Konklúzióként megállapítottam, hogy a külföldi munkaerő alkalmazása a gazdasági fejlődés és a társadalmi stabilitás egyik kulcstényezője lehet a kiegyensúlyozott szabályozás mellett.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A gyermekek helyzete a polgári eljárásokbanKékesi, Klaudia; Pribula, László; DE--Állam- és Jogtudományi KarSzakdolgozatom során a gyermekek jogi helyzetét és jogainak érvényesülését vizsgálom a polgári eljárások során, különös tekintettel a gyermek legfőbb érdekének biztosítására. Dolgozatomban bemutatom a gyermek és a gyermekjogok fogalmát, valamint a gyermekjogok kialakulását és fejlődését a nemzetközi és a magyar jogi szabályozás tükrében. A tanulmány kiemelt figyelmet fordít az ENSZ Gyermekjogi Egyezményének és az európai uniós normáknak a jelentőségére. Részletesen elemzem a gyermek helyzetét a különböző eljárásokban, különösen a házasság felbontása, a szülői felügyelet, a kapcsolattartás, a származási perek, az örökbefogadás és a gyámság során. Külön fejezetben foglalkozok a gyermek meghallgatásának kérdésével, az ítélőképesség vizsgálatával és a meghallgatás különböző módjaival. A mediáció szerepe szintén elemzésre kerül a dolgozatban, mint a családjogi konfliktusok alternatív rendezési módja. A dolgozat végén az elmúlt évek magyar bírói gyakorlatának vizsgálatán keresztül értékelem a gyermekek véleményének figyelembevételét a polgári eljárásokban.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A jogsértő bizonyítási eszközök felhasználhatósága a polgári perbenTörök, Barbara; Pribula, László; DE--Állam- és Jogtudományi KarA bizonyítás a polgári per egyik legfontosabb eleme, amely alapjaiban véve határozza meg a jogviták kimenetelét. A bizonyítás célja, hogy a bíróság számára egyértelművé váljon a tényállás, így biztosítva az igazságos döntéshozatalt. Az utóbbi évtizedekben azonban a bizonyítási eszközök természete gyökeresen megváltozott ugyanis a digitalizáció és a technológiai fejlődés révén az információk megszerzése, rögzítése és továbbítása egyszerűvé, gyorssá – ugyanakkor kontrollálhatatlanná – vált. Ez a változás komoly kihívás elé állítja a jogalkalmazókat, hiszen a bizonyítékok manipulálása, jogszerűtlen megszerzése, vagy jogsértő módon történő alkalmazása komoly jogi következményekkel járhat amennyiben a bíróság nem mérlegeli megfelelően a felhasználhatóságukat.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Egy különleges jogvita – a devizahiteles perek anyagi jogi és eljárásjogi kihívásaiCsengeri, Fruzsina; Pribula, László; DE--Állam- és Jogtudományi KarJelen szakdolgozat a deviza alapú kölcsönszerződések hazai történetét, a vonatkozó szabályozás változásait, valamint ezeknek a magyar jogrendszerre gyakorolt hatásait igyekszik mélyrehatóan feltárni objektív szemléleten keresztül. A deviza alapú kölcsönszerződésekből eredő perek (továbbiakban: devizaperek) közel két évtizedes múltja hűen tükrözi a jogi szemléletben történt változásokat, beszéljünk akár pozitív, akár kevésbé szerencsés megoldásokról. Egy valami azonban biztos, a szakdolgozatban választott téma napjainkban is kiemelten aktuális. Ezt bizonyítják a közelmúltban született ítéletek az Európai Unió Bíróságán, valamint az ennek nyomán keletkezett Kúria jogegységi határozat is. E rendkívül változó jogterület vizsgálatához szükséges tehát a nemzeti jog mellett a vonatkozó Európai Uniós rendelkezések ismerete is.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A polgári bíróság más bíróság határozatához kötöttsége a bizonyítás soránSzeszák, Jázmin; Pribula, László; DE--Állam- és Jogtudományi KarMi történik akkor, ha a törvény nem nyújt a jog alkalmazójának és alanyának teljesen egyértelmű kiindulási pontot? A polgári bíróság más hatóság határozatához kötöttségének témája elsősorban jogelméleti problémát képez, abból viszont egy igazán izgalmasat. Ez azzal magyarázható, hogy a dolgozatomban elemzett törvényi rendelkezések mentén megvalósuló kötöttség az anyagi, valamint eljárásjognak is egyes alap princípiumait hágja keresztbe. S bár az emlegetett rendelkezések látszólag igazán rövidek és egyszerűnek tűnnek, jelentőségük annál nagyobb. A polgári bíróságok kötöttségének ezen szignifikáns jogelméleti jelenlétének köszönhető az, hogy természetesen nem csak az elméleti síkon szül majd ez elemzendő és megoldandó problémákat, hanem a való élet bírósági eljárásaira is több kérdéskörben hatást gyakorol majd.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az ingatlan végrehajtás folyamataBalogh, Boglárka; Pribula, László; DE--Állam- és Jogtudományi KarA szakdolgozat átfogó képet nyújt az ingatlan végrehajtás jogszabályi kereteiről, folyamatáról és gyakorlati sajátosságairól, kitérve a jogorvoslati lehetőségekre, amelyek alapvető szerepet töltenek be az eljárás tisztességének és jogszerűségének biztosításában. Bemutatásra kerülnek az ingatlan végrehajtás főbb szakaszai, az ingatlan becsértékének megállapítására vonatkozó szabályok, az árverési eljárás menete, valamint az ezekhez kapcsolódó bírósági és végrehajtói gyakorlat. Az ingatlanpiac egy folyamatosan változó jelenség. A gazdasági ingadozások, a hitelezési gyakorlat alakulása, valamint a társadalmi folyamatok mind hatással vannak arra, hogy milyen gyakran és milyen körülmények között kerül sor ingatlan-végrehajtási eljárásokra. A végrehajtási szabályok ehhez igazodva rendszeresen módosulnak és bővülnek miközben a jogalkalmazók számára folyamatos kihívást jelent az, hogy a jogszabályi előírásokat a gyakorlatban is következetesen és szakszerűen érvényesítsék. Éppen ezért az ingatlan-végrehajtás és az ehhez kapcsolódó jogorvoslatok vizsgálata ma is rendkívül aktuális, releváns és fontos kutatási terület.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A terhelt vallomásaDicső, András István; Tóth, Andrea Noémi; DE--Állam- és Jogtudományi KarA szakdolgozat a terhelt vallomásának szerepét és jelentőségét vizsgálja a magyar büntetőeljárás rendszerében, különös tekintettel a 2017. évi XC. törvény által kialakított eljárásjogi keretekre. A kutatás abból a hipotézisből indul ki, hogy a büntetőeljárás iránya és kimenetele érdemben függ a terhelt jogállásától, valamint attól, hogy miként él a nyilatkozattétel, illetve a hallgatás jogával. A dolgozat bemutatja a terhelt kettős szerepét: egyrészt mint az eljárás alanyát, akit széles körű garanciális jogok illetnek meg, másrészt mint potenciális bizonyítékforrást, akinek vallomása önálló bizonyítási eszközként jelenik meg. Részletes elemzésre kerül a vallomás bizonyító ereje, annak korlátai, valamint a jogellenesen megszerzett vallomások kizárásának kérdése. A munka külön fejezetben foglalkozik a kihallgatás szabályaival, a terhelti jogok érvényesülésével és a befolyásolás pszichológiai aspektusaival. A dolgozat kitér a beismerő vallomás szerepére is a nyomozási és bírósági szakaszban, valamint az eljárást gyorsító alternatívákra. A vizsgálat jogdogmatikai és esetjogi elemzésen alapul, célja pedig annak feltárása, hogy a terhelt vallomása miként járul hozzá a tisztességes eljárás és az anyagi igazság érvényesüléséhez a büntetőeljárásban.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A terhelt kihallgatásaBarna, Viktória Andrea; Tóth, Andrea Noémi; DE--Állam- és Jogtudományi KarA terhelt kihallgatásának jelentős szerepe van a büntetőeljárásban, melynek célja, hogy információt szerezzen a bűncselekmény körülményeiről. Azonban azon túl, hogy információs célokat szolgál, alapvető emberi jogokat is érint. A szakdolgozat bemutatja a kihallgatás történeti fejlődését mind hazai, mind nemzetközi szinten. A dolgozat részletesen foglalkozik a kihallgatás során alkalmazható módszerekkel és technikákkal, valamint azok jogszerű keretével. A téma bemutatása során nemcsak a hatályos jogszabályi rendelkezések kerülnek elemzésre, hanem azok célja és szerepe is a tisztességes eljárás biztosításában. Emellett gyakorlati példákon keresztül mutatja be a jogintézmény működését, valamint esetleges problémáit, teret adva a jogalkalmazói gyakorlatnak. Összegezve elmondható tehát, hogy a terhelt kihallgatása a büntetőeljárás egyik alapvető eleme, mely egyaránt szolgálja a hatékony nyomozást és a tisztességes eljárást.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Tanú a büntetőeljárásbanFekete, Regina Boglárka; Tóth, Andrea Noémi; DE--Állam- és Jogtudományi KarA tanú a büntetőeljárás egyik legfontosabb szereplője, aki vallomásával hozzájárul a tényállás feltárásához. A büntető bizonyítási rendszer legjelentősebb eszköze a tanúvallomás, ugyanakkor a legérzékenyebb is. A dolgozat célja, hogy bemutassa a tanú eljárásjogi helyzetét, jogait és kötelezettségeit, illetve, hogy mikor és milyen feltételek fennállta esetén mentesülhet a tanú a vallomás alól. A dolgozat kitér továbbá a tanúvallomást befolyásoló tényezőkre és a tanú védelmében igénybe vehető eszközökre is.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az élethez való jog büntetőjogi aspektusai, különös tekintettel az Európai Emberi Jogi Bíróság gyakorlatáraSárközi , Nóra; Pápai-Tarr, Ágnes; DE--Állam- és Jogtudományi KarA szakdolgozati témaválasztásom egyik fő szempontja az volt, hogy mindenképpen olyan témakört szerettem volna választani, ami komplex megközelítést igényel. Úgy gondolom, hogy ez sikerült, hiszen az élethez való jog büntetőjogi védelmének különböző aspektusai igen sok kérdést és problémát vetnek fel. Dolgozatomban a téma büntetőjogi megközelítése volt az elsődleges, azonban a téma sokrétű, számos más jogi, etikai, vallási metszete is van. Tárgyalásának nehézségét éppen ez a sokrétűség adja. Az élethez való alapvető jog védelme az állam elsőrendű kötelessége, mely feladatnak a büntetőjog számos jogintézményén keresztül tesz eleget a jogalkotó. A közvélemény is azt várja az államtól, hogy büntesse szigorúan azokat, akik mások életére törnek. A 2012. évi C. törvény (továbbiakban Btk.) az emberölés alap, minősített és privilégizált esetén keresztül is védi az emberi életet, mint felbecsülhetetlen értéket.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Hamis bizonyítékok, valós következmények: A deepfake kihívásai a büntetőeljárásbanIllés, Ákos; Szabó, Krisztián; DE--Állam- és Jogtudományi KarA tanulmány a deepfake technológia büntetőeljárásra gyakorolt legjelentősebb veszélyeit tárja fel. Bemutatja a deepfake jogi fogalmának meghatározásával kapcsolatos dilemmákat, elemzi a digitális bizonyítékok hitelességének biztosítását érintő nehézségeket, valamint vizsgálja a hagyományos bizonyítékértékelési elméletek alkalmazhatóságát a mesterséges intelligenciával szemben. Emellett külön hangsúlyt kap a szakértői bizonyítás sajátos szerepe, továbbá a hitelesítő szoftverek, a hash kódok és a kötelező MI jelölések funkciója a büntetőeljárásban.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A törvényes bíróhoz való jog és az ügyelosztási rend alkotmányos összefüggéseiMárki, Petra; Kisné Fazekas, Flóra Valéria; DE--Állam- és Jogtudományi KarA bíróságok ügyelosztási rendszerének kérdése Magyarországon a 2023-as igazságügyi reformot követően került a figyelem középpontjába, amikor is az Unió szervei bizonyos pénzügyi források megszerzését a magyar bíróságok függetlenségét megerősítő reformok végrehajtásához kötötték. Az új szabályozás értelmében a Kúrián bevezették az automatikus szignálási rendszert, ezzel pedig újra teret kapott a vita, hogy ilyen módon megelőzhetőek-e az igazságszolgáltatás terén tapasztalható visszaélések. A törvényes bíróhoz való jog hivatott biztosítani azt, hogy kizárják az igazságszolgáltatás működéséből a többi hatalmi ág beavatkozásának lehetőségét. Jogállami követelményként jelenik meg az ügyelosztási rend megalkotása és nyilvánossá tétele, ugyanis ez teszi lehetővé, hogy megismerjük, ki fog dönteni az ügyünkben. Az átláthatóság az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom fenntartása tekintetében is kiemelt jelentőséggel bír, ugyanis nem elég objektíve pártatlannak lenni, az önkényesség látszatát is el kell kerülni az ügyek bírókra való kiszignálásában. A bíróságok által megalkotandó ügyelosztási rend célja, hogy az eljáró bíróság megalakítása külső befolyástól mentesen történjen. Éppen ezért elvárás, hogy olyan szabályokat tartalmazzon, amelyek alkalmasak arra, hogy kiküszöböljenek minden szubjektív elemet.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Bizonyítás a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények körében és garanciális problémáiLovas-Tóth, Alexandra; Szabó, Krisztián; DE--Állam- és Jogtudományi KarSzakdolgozatom célja a bizonyítási eljárás sajátosságainak bemutatása a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények körében, különös tekintettel a bizonyítási eljárás során felmerült garanciális problémákra.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A tárgyalás előkészítésének fejlődése a büntetőeljárásban, különös tekintettel az előkészítő ülés jogintézményéreHadobás, Hedvig; Tóth, Andrea Noémi; DE--Állam- és Jogtudományi KarA 2017. évi XC. törvény hatálybalépésével az előkészítő ülés a büntetőeljárás egyik kiemelt jelentőségű elemévé vált, új alapokra helyezte, részben az eljárások gyorsítása, egyszerűsítése és a büntető igazságszolgáltatás hatékonyságának növelése céljából. A tárgyalás előkészítési szakban megtartott nyilvános ülés immár lehetőséget teremt arra, hogy az ügyben már az eljárás korai szakaszában érdemi döntés szülessen. Ezen jogintézmény nem csupán praktikus eszköz az eljárás idő- és költséghatékonyságának javítására, hanem olyan újfajta jogi gondolkodást is tükröz, amely a vádlotti együttműködésre, konszenzusra és az eljárás észszerű időn belüli lezárására épít. A jogintézmény alkalmazása szükségszerűen felvet egy elvi kérdést: vajon elfogadható-e, hogy a beismerés elsőbbséget élvezzen az anyagi igazság kiderítéséhez képest, vagyis „feláldozható-e” az átfogó és alapos bizonyítási eljárás a gyorsabb és gazdaságosabb eljárás érdekében? A téma iránti érdeklődésemet tovább erősítette az a felismerés, hogy az előkészítő ülés nem csupán a büntetőeljárás gyorsítása érdekében bevezetett technikai megoldás, hanem egyben mélyebb elvi és dogmatikai kérdéseket is felszínre hoz, amelyek a klasszikus büntetőeljárási elvekkel való összeegyeztethetőségét vizsgálják. Az eljárás egyik kulcskérdése, hogy a jogállami követelmények sérelme nélkül megengedhető-e az anyagi igazság részleges háttérbe szorítása, ha ezáltal az eljárás időszerűsége, hatékonysága és a bírósági kapacitások optimális kihasználása biztosítható. A beismerésre alapozott eljárások, különösen az előkészítő ülés intézménye, ezzel szemben a bizonyítás korlátozását vagy mellőzését teszik lehetővé, amely a klasszikus szemlélet szerint a bizonyítás igazságkereső funkcióját gyengítheti. Kutatásom során arra is kerestem a választ, hogy ez a kompromisszum indokolt lehet-e abban az esetben, ha a beismerés önkéntes, következetes, és a rendelkezésre álló bizonyítékokkal is alátámasztható.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Tanúvédelem a büntetőeljárásbanBögös, Nóra; Szabó, Krisztián; DE--Állam- és Jogtudományi KarSzakdolgozatomban azt vizsgálom, hogy a magyar tanúvédelmi rendszer mennyiben képes valódi védelmet nyújtani a tanúk számára, különös tekintettel a családon belüli erőszak és a szervezett bűnözés tanúi, áldozatai tekintetében. A tanúvédelem nemcsak jogi szempontból, hanem pszichológiai, szociológiai és kriminológiai oldalról is fontos, ezért elemzésem ezeket a tényezőket is figyelembe veszi. Kiemelten foglalkozom a családon belüli erőszak tanúinak védelmével, ezen belül áldozatainak pszichológiai támogatásával és traumakezelésével, a gyermek tanúk speciális védelmével, valamint a Barnahus-modell és a NICHD-protokoll alkalmazásával, melyek figyelembe veszik a tanú traumáját a kihallgatás során. Bemutatom továbbá a szervezett bűnözéshez kapcsolódó tanúvédelmi eszközöket, a különösen védett tanú jogintézményét és a Tanúvédelmi Program működését. A dolgozatom összehasonlító elemzéssel és fejlesztési javaslatokkal zárul.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Fiatalkorú terhelt a büntetőeljárásbanTuri, Nikolett; Tóth, Andrea Noémi; DE--Állam- és Jogtudományi KarSzakdolgozatom a fiatalkorúak elleni büntetőeljárás, mint különeljárás szabályanyagát dolgozza fel a hatályos Be. rendelkezései alapján. A téma központi eleme a fiatalkorúak életkori sajátosságaiból fakadó speciális bánásmód szükségessége, amelynek elsődleges célja nem a megtorlás, hanem a nevelés, a személyiségfejlesztés és a sikeres társadalmi reintegráció. A dolgozat részletesen elemzi a különeljárás garanciális elemeit, különös tekintettel a bizonyítás speciális eszközeire, így a környezettanulmányra és a pártfogó felügyelői véleményre. Vizsgálatom kiterjed az eljárásban közreműködő szakemberek – kijelölt bírók, ügyészek, pártfogók – szerepére, valamint a kényszerintézkedések, kiemelten a letartóztatás alkalmazásának korlátaira. Az írás rávilágít arra, hogy a büntetőjogi felelősségre vonás során a fiatalkorúak mindenek felett álló érdekét a speciális eljárási szabályok maradéktalan betartása szolgálja.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A büntetés-végrehajtás reformja: a börtönártalmak, a kreditrendszer és a feltételes szabadságra bocsátás összefüggéseiPataki, Anna Zsófia; Pápai-Tarr, Ágnes; DE--Állam- és Jogtudományi KarA büntetés céljának meghatározására a jog fejlődése mentén számos elmélet született. Napjainkban az európai jogrendszereket áthatja az az elv, mi szerint a büntetésnek az elkövető társadalomba való visszailleszkedését, reintegrációját aktívan elő kell segítenie. 2024 márciusában ennek a tézisnek az érvényesítése érdekében került bevezetésre a büntetés-végrehajtási rezsimeket megreformáló kategória-és kreditrendszer, amelynek célja, hogy az elkövetők aktív szerepet vállaljanak a társadalmi visszailleszkedésük folyamatában. A Bv. tv. legutóbbi módosításai átalakították a fogvatartás rendszerét, fontos lépéseket téve a büntetés-végrehajtási rendszer korszerűsítése felé, a nemzetközi tapasztalatok alapján bevált gyakorlatok hazai megvalósítása érdekében. A dolgozat három fő téma feldolgozásából épül fel: a büntetés-végrehajtási reformok mellett a börtönártalmak, illetve a feltételes szabadságra bocsátás intézményének részletes ismertetésére kerül sor. A kutatás során a börtönártalmak, illetve a jogintézmények részletes bemutatásán túlmenően foglalkoztam a jogintézmények közötti összefüggések feltérképezésével egyaránt. Megállapításra került, hogy a két vizsgált jogintézmény céljai hasonlóak, a börtönártalmak mérséklésére, a reintegráció elősegítésére, valamint a visszaesés kockázatának csökkentésére irányulnak. A börtönártalmak a büntetés-végrehajtási intézmények természetéből és totalitásából fakadó hatások, amelyek az elkövető személyiségét negatívan befolyásolják. A vizsgálatom a börtönártalmak bemutatásán túlmenően kiterjed arra is, hogy ezeket a személyiségváltozásokat hogyan képes mérsékelni mindkét jogintézmény. A feltételes szabadságra bocsátás szabályozását egy sajátos anyagi jogi és végrehajtási jogi kettősség jellemzi, hiszen a jogintézmény szabályairól az anyagi jogi törvénykönyvek rendelkeznek, végsősoron azonban az alapvető anyagi jogi vetülete mellett az intézmény végrehajtási kategória is. A dolgozatom egyik jelentős megállapítása a feltételes szabadságra bocsátás szabályozásának felülvizsgálatának szükségessége. A szabályozási javaslataimat áthatja a nemzetközi követelményeknek való megfelelés, illetve a kategória-és kreditrendszer, valamint a feltételes szabadságra bocsátás összehangolása, hiszen a reformok bevezetése rávilágít arra, hogy a büntető igazságszolgáltatás egészének koherens felépítése nélkül egy-egy szakterületen bevezetett változások csak korlátozott hatékonysággal bírnak.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A kiszolgáltatott áldozatok büntetőjogi védelmének keretei MagyarországonMaráz, Adrienn; Pápai-Tarr, Ágnes; DE--Állam- és Jogtudományi KarDolgozatom középpontjában a kiszolgáltatottság fogalmi meghatározása és az e körbe tartozó passzív alanyok büntetőjogi védelmének elemzése áll. Mivel a hatályos Büntető Törvénykönyv nem ad egzakt definíciót a kiszolgáltatottságra, elméleti megközelítések és a bírói gyakorlat segítségével tárom fel a fogalom tartalmát. Kutatásomban kiemelt figyelmet szentelek a védekezésre és akaratnyilvánításra képtelen, valamint a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személyeknek. Részletesen bemutatom a témához köthető releváns nemzetközi követelményeket és az áldozatok viktimológiai jellemzőit is. Dolgozatomban külön fejezetben elemzem a kiszolgáltatottság konkrét megjelenési formáit, például a kapcsolati erőszakot, a kiszolgáltatott személy megalázását és az emberkereskedelmet. Zárásként javaslatokat fogalmazok meg a kiszolgáltatott helyzetben lévők hatékonyabb védelme érdekében.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A női bűnözésMagyar, Anna Paula; Pápai-Tarr, Ágnes; DE--Állam- és Jogtudományi KarA mai napig a bűnöző kifejezés hallatán férfi bűnelkövetőre asszociálunk, holott a nők is legalább annyira könyörtelenek tudnak lenni. Ezt számos történelmi és jelenkori példa is alátámasztja. A bűnelkövetés nemek között tapasztalható különbségeivel már a legkorábbi kriminológiai elméletek is foglalkoztak. Biológiai, szociológiai, pszichológiai elméletek sora látott napvilágot, azonban a női bűnözés kutatása máig nem talált olyan, kizárólagosan a gyengébbik nemre jellemző kiváltó okokat, melyek megmagyaráznák az alacsonyabb bűnelkövetést. De vajon mi visz rá egy nőt a bűnözésre, milyen elméletek születtek napjainkig ennek megválaszolására? Miben különbözik a férfi és a női bűnelkövetés? Befolyásolja-e az emancipáció a női bűnelkövetés arányait, jellegét? Büntetésvégrehajtás terén mire számíthat a női elítélt? Ezekre próbálom szakdolgozatomban keresni a válaszokat, röviden érintve a tipikus női bűncselekmények jellegzetességeit.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A terrorizmus büntetőjogi és kriminológiai aspektusaiMiklós , László; Pápai-Tarr , Ágnes; DE--Állam- és Jogtudományi KarA terrorizmus büntetőjogi és kriminológiai aspektusai.