Hallgatói dolgozatok (Állam- és Jogtudományi Kar)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
Az Állam- és Jogtudományi Kar 2007-ben létrejött hallgatói dolgozatainak gyűjteménye.
A Debreceni Egyetemen a hallgatói dolgozatok a 2011-es felsőoktatási törvény 2022. évi törvénymódosításához alkalmazkodva csak az Egyetem által szolgáltatott Eduroam WiFi hálózatra csatlakoztatott eszközről, vagy egyetemi IP címről érhetőek el.
“A sikeres záróvizsgát tett hallgató szakdolgozatát vagy diplomamunkáját a felsőoktatási intézmény tanulmányi rendszerében teljes egészében tárolja, és azokról nyilvántartást vezet. A tárolt szakdolgozatokat és diplomamunkákat – jogszabályban meghatározottak szerint titkosított részek kivételével – a tanulmányi rendszeren keresztül korlátozás nélkül hozzáférhetővé és kereshetővé kell tenni.” A törvényről további részletek: Felsőokt. tv. (új) - 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye.
Böngészés
legfrissebb feltöltések
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 6384)
Tétel Korlátozottan hozzáférhető A termőföld adásvétele és az elővásárlási jog sorrendiségének érvényesülése a Földforgalmi törvény tükrébenNagyné Kiss, Beáta; Török , Éva; DE--Állam- és Jogtudományi KarA szakdolgozat témája az elővásárlási jog érvényesülése, elemzése a Földforgalmi törvény alapján. A dolgozat bemutatja az Európai Uniós követelményeket, a Földforgalmi törvény kialakulását és főbb újítását, a mezőgazdasági szakigazgatási szerv hatósági engedélyezési folyamatát, a benyújtott szerződések vizsgálatától kezdve az elővásárlási jog gyakorlásáig. Az elővásárlási jog dogmatikai és gyakorlati elemzését, különös tekintettel a Földforgalmi tv. 18. § és 20. §-aiban vizsgált rendelkezésekre.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Állat által okozott károkVágner-Kelemen , Henrietta; Varga, Nelli; DE--Állam- és Jogtudományi KarDolgozatomban azt igyekeztem bemutatni, hogy az állatok károkozása mennyire sok formában megvalósulhat. Célom az volt, hogy átfogó képet nyújtsak az állatok által okozott károk hatályos hazai szabályozásáról. A háziállatok mellett a vadállatok is okozhatnak olyan nem kívánatos kellemetlenségeket, úgy az emberre, mint az emberi környezetre nézve, mely esetekben a Polgári Törvénykönyv vagy egyéb jogszabályok rendelkezéseit szükséges alkalmazni. Ha valaki állatot tart, akkor felelősséggel tartozik az állatért. Ebbe a körbe beletartozik az állat által másnak okozott kárért való felelősség is, amely alól csak meghatározott esetben mentesülhet az állattartó. Igyekeztem letisztult képet adni arról, hogy ki számít állattartónak, és miként felel az állata által okozott kárért. Mindennapjainkhoz hozzátartozik az állatokkal való találkozás és ezekben a helyzetekben előfordulhat az, hogy állat által történő károkozás károsultjai leszünk vagy éppen a mi háziállatunk okoz kárt. Ezért is szükséges a megfelelő jogi szabályozás, hogy egy esetleges konfliktust, hogyan lehet az egyéni érdekek figyelembevételével megfelelően orvosolni. Legtöbbünk hallott olyan esetről, hogy a közlekedő jármű sofőrje akár figyelmetlenségből, akár önhibáján kívül elütötte az útra kiugró vadállatot, melynek következtében gépjárműve károsodott, illetve testi sérülést szenvedett. Felvetődik a kérdés, hogy terheli-e ilyenkor felelősség? A vadgazdálkodásról viszont az embereknek leginkább a vadászat jut eszébe. Számukra még magyarázatra szorul, hogy az általánosságban pusztuló természeti értékek mellett, miért van egyáltalán szükség arra, hogy egyes egyedeket ritkítsanak. A vadászati törvény a fajok fenntartható hasznosításának kategorikus szabályaival alapos összhangban van Magyarország Alaptörvénye. Az ember és a vadon élő állatfajok közötti ellentétek számos formája régóta ismert. Ezen ellentmondásos kérdéskörön belül az egyik legjelentősebb kárcsoport a mezőgazdasági termelésnek okozott kár, mely napjainkban az egész világon előfordul. Az utóbbi három évben a térített mezőgazdasági vadkár országosan meghaladta az évi kétmilliárd forintot. A vadkár ellen való védekezés komplex feladat, melynek elhárításában csak az összefogás okozhat maradandó eredményt. Utolsó összegzésként megállapíthatjuk, hogy a jogszabályok ismerete és azok alkalmazása sok konfliktustól,bosszúságtól kímélhet meg bennünket. Hiszen egy károkozás során a jog egyértelmű utat mutathat a kialakult helyzet elfogadható megoldására.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A közös szülői felügyelet együtt élő és különélő szülők eseténMadar-Kiss, Tímea; Varga, Nelli Edina; DE--Állam- és Jogtudományi KarA dolgozatban a közös szülői felügyelet fogalomrendszerét, hatályos szabályait, aktuális témáit és jövőbeni lehetőségeit szeretném bemutatni az adott tartalmi és mennyiségi keretek között. Célom, hogy az olvasója átfogó képet kapjon a valóban működő közös szülői felügyelet jogintézményéről, legyen szó az együtt élő szülők közötti természetes megjelenéséről, vagy a bíróság által ítéletben elrendelhető, akár váltott gondoskodásról is részletesen szóló szabályok alapján történő megvalósulási formájáról. A dolgozat fontos része a 2022. január 1. óta hatályba lépett változások vizsgálata, amelyek a jogszabály szövegét látszólag csak kisebb mértékben módosították, azonban hatásuk messze túlmutat a néhány mondatban megfogalmazott új szabályokon.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A termőföld adásvétele és az elővásárlási jog sorrendiségének érvényesülése a Földforgalmi törvény tükrébenDr. Nagyné Kiss, Beáta; Török , Éva; DE--Állam- és Jogtudományi KarA dolgozat áttekinti az európai uniós követelményeket, majd bemutatja a Földforgalmi törvény kialakulását és főbb újításait, a mezőgazdasági szakigazgatási szerv hatósági engedélyezési folyamatát, a benyújtott szerződések vizsgálatától kezdve az elővásárlási jog gyakorlásáig. A dolgozat központi részében kerül sor az elővásárlási jog dogmatikai és gyakorlati elemzésére, különös tekintettel a Földforgalmi tv. 18. § és 20. §-aiban vizsgált rendelkezéseke, illetve az esetleges problémák bemutatására.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Tőkeegyesítő gazdasági társaságok Magyarország és az Olasz Köztársaság polgári jogábanKovács, Péter; Fézer, Tamás; DE--Állam- és Jogtudományi KarA gazdasági jog statikáját az a viszonylag ritkán változó – de dinamikusan fejlődő jogág adja – melyet társasági jognak nevezünk. A társasági jog – melynek egyébként egy absztrahált fogalma nincsen – szabályozza a gazdasági élet bizonyos alanyainak alaki és anyagi jogát; sőt, esetenként szabályoz olyan kérdéseket is, melyek nem sorolhatóak be a jog területébe, kategóriájába . A gazdasági társaságok közül kiemelkedő fontosságúak a korlátolt felelősségű társaságok és a részvénytársaságok; hiszen a legtöbb magyarországi gazdasági társaság formája a korlátolt felelősségű társaság, valamint a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező gazdasági társaságok nagyobbrészt részvénytársaságok. De vajon ezen cégformák hogyan jelennek meg az Olasz Köztársaság polgári jogában? Mennyiben más Dél-Európa egyik vezető gazdasági hatalmának szabályozása a magyarországi joghoz képest? Hiszen a két ország gazdasága az európai térben összefonódik; számtalan olasz köztársaságbeli jogi személy tevékenykedik hazánkban fióktelepként vagy Magyarországon bejegyzett cégként, gondoljunk csak az ARISTON HUNGÁRIA Fűtéstechnikai Korlátolt Felelősségű Társaságra, a Ferrero Magyarország Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaságra, a Generali Operations Service Platform s. r. l. Magyarországi Fióktelepére, a LEONARDO S. p. A. Magyarországi Fióktelepére, a Moncler Hungary Korlátolt Felelősségű Társaságra, a Pirelli Hungary Gumiabroncs Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaságra vagy az UNICREDIT S. p. A. Magyarországi Fióktelepére.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A futballhuliganizmus kriminalizálása Magyarországon: szankciók, joggyakorlat és hatékonyságKunkli, Botond; Pápai-Tarr, Ágnes; DE--Állam- és Jogtudományi KarA dolgozat központi témája a futballhuliganizmus, amely a sportrendezvényekhez kapcsolódóan komoly társadalmi és biztonsági problémát jelent. Részletesen bemutatja a magyar büntető- és szabálysértési jog eszköztárát, különösen a sportrendezvények látogatásától való eltiltás intézményét. Elemzi a tipikus jogsértéseket, mint a garázdaság, rendbontás, rongálás és testi sértés. A kutatás összehasonlítja a magyar szabályozást a németországi gyakorlattal, kiemelve a stadiontilalmak és a szurkolói projektek tapasztalatait. A dolgozat kitér a stadionbiztonság új lehetőségeire is, például a biometrikus azonosítás és az arcfelismerő rendszerek alkalmazására. A vizsgálat szakirodalomra, joggyakorlatra és kriminológiai tanulmányokra épül. Célja annak feltárása, hogy a jelenlegi jogi eszköztár mennyiben képes hatékonyan kezelni a futballhuliganizmus jelenségét, illetve milyen további intézkedések segíthetik a közbiztonság erősítését.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az élethez és önrendelkezéshez való jog határán: az eutanázia alkotmányjogi dilemmáiOrosz, Dóra; Tóth, Gábor Attila; DE--Állam- és Jogtudományi KarA szakdolgozat az eutanázia alkotmányjogi dilemmáit vizsgálja az élethez való jog és az önrendelkezéshez való jog határán. Az elemzés középpontjában az a kérdés áll, hogy az emberi méltóság és az egyéni autonómia milyen mértékben indokolhatja az élet mesterséges befejezésének jogi lehetőségét. A magyar jogrendszer az aktív eutanáziát egyértelműen tiltja, ugyanakkor a passzív eutanáziát – az ellátás visszautasításának formájában – szűk körben elismeri. Az Alkotmánybíróság gyakorlata következetesen az élethez való jog abszolút védelmét hangsúlyozza, ám az utóbbi döntésekben érzékelhető az önrendelkezési jog fokozottabb érvényesülése. A dolgozat európai kitekintésben is bemutatja a szabályozási modellek sokszínűségét, valamint elemzi az Emberi Jogok Európai Bíróságának releváns ítélkezési gyakorlatát. Külön hangsúlyt kap Dr. Karsai Dániel ügye, amely történeti cezúraként jelent meg a magyar közéletben, és új dimenziókat nyitott a társadalmi és jogi diskurzusban. A dolgozat célja annak feltárása, hogy milyen jogi és alkotmányos feltételek mellett illeszthető be az eutanázia egy modern alkotmányos demokrácia jogrendszerébe.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az eutanázia alkotmányjogi vonatkozásai Karsai Dániel ügyének tükrébenBékési, Mária; Fazekas, Flóra; DE--Állam- és Jogtudományi KarDolgozatomban az életvégi döntések jogi, etikai és társadalmi aspektusait vizsgáltam, különös tekintettel az eutanázia kérdésére. A téma komplexitása nem csupán elméleti, hanem mélyen gyakorlati jelentőséggel is bír: a halálhoz való jog és az emberi méltóság fogalma korunk egyik legmeghatározóbb alapjogi dilemmája. A dolgozatban bemutatott két kiemelkedő magyar esettanulmány, Dunavölgyi Erzsébet küzdelme és Karsai Dániel ügye világosan mutatják, hogy a magyar jog jelenlegi formájában képtelen adekvát választ adni az önrendelkezés modern kihívásaira. Tóth Gábor Attila tanulmánya megrázó pontossággal tárja fel, hogyan ütközik az önkéntes eutanázia iránti egyéni igény az állam életvédelmi doktrínájával. A tanulmány egyértelműen amellett érvel, hogy az emberi méltóság nem a jog által korlátozható, hanem a jogrend célja és alapja kell legyen. Kollarics Flóra és Stánicz Péter elemzése a Karsai-ügyre koncentrálva azt mutatja meg, hogy az Európai Emberi Jogi Bíróság sem ismerte el a halálhoz való jog alapjogi védettségét, ám a döntés mégsem tekinthető lezárt végszónak. A tanulmány hangsúlyozza a diszkriminációs szempontokat és a palliatív ellátás korlátait, amelyek különösen sújtják azokat a betegeket, akik progresszív neurológiai betegségekben szenvednek. Az önrendelkezés gyakorlati megvalósítása ilyen esetekben sokszor illúzió, nem pedig valós lehetőség. Kállai értelmezése szerint az EJEB ítélet a status quo fennmaradását erősíti, mivel elsődlegesen a nemzeti szuverenitás és jogalkotói mozgástér védelmére helyezi a hangsúlyt az egyéni önrendelkezés nemzetközi szintű bővítésével szemben. Ugyanakkor a bíróság nyitva hagyta annak lehetőségét, hogy a társadalmi attitűdök és a nemzetközi joggyakorlat változásával párhuzamosan jövőbeni ügyekben újraértelmezze a kérdést. A tanulmány végkövetkeztetése szerint a magyar szabályozás változtatásának kulcsa továbbra is a jogalkotás kezében van, és bár jelenleg nincs nemzetközi jogi kényszer a módosításra, a méltó halál kérdése alapjogi relevanciája miatt a jövőben várhatóan egyre hangsúlyosabb társadalmi és jogi viták tárgyát képezi majd.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A szociális juttatások rendszere a kálvini egyházjog és az államjog közötti különbségek szemszögébőlTakács, József Benedek; Nádasné Rab, Henriett; DE--Állam- és Jogtudományi KarA dolgozatom központi témája a szociális juttatások rendszere, különös tekintettel az állami és a kálvinista egyházi szabályozás közötti különbségekre. Bemutatom a modern szociális ellátórendszer történeti kialakulását a 19. századtól kezdve, és kiemelem, hogyan fejlődött az állami jóléti modell. Ezzel párhuzamosan elemzem az egyházi, főként a református hagyományból fakadó szociális gondoskodást, amely más alapelveken – például a közösségi és vallási elköteleződésen – nyugszik. A dolgozatban vizsgálom a jogosultsági feltételek eltéréseit, valamint a vallási alapú különbségtétel és az emberi jogok kapcsolatát. Részletesen elemzem az állami ellátások rászorultsági és jogi kereteit, és összevetem ezeket az egyházi gyakorlatokkal. A munkám arra a következtetésre jut, hogy az állami és egyházi rendszerek közötti különbségek mélyebb ideológiai alapokon nyugszanak, amelyek hatással vannak a szociális biztonság értelmezésére és megvalósítására.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Meddig terjed az özvegyi jog?Johan-Tatár, Annamária; Molnár, Judit; DE--Állam- és Jogtudományi KarA szakdolgozat a túlélő házastárs özvegyi jogának korlátait és tartalmát vizsgálja a hagyatéki eljárás keretein belül. A dolgozat célja annak feltárása, hogy milyen jogok illetik meg a túlélő házastársat, illetve milyen eljárásjogi lehetőségei vannak, mik a korlátai a házastársat illető öröklési jog érvényesíthetőségének. A dolgozat röviden kitér a nemperes eljárásokra, a közjegyzői eljárásokra és a hagyatéki eljárásra is, továbbá ismerteti az özvegyi jog történeti változásait, valamint gyakorlati példákkal szemlélteti a túlélő házastárs jogi lehetőségeit és az özvegyi jog érvényesíthetőségének akadályait eljárási jogi szempontból.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A szakértői bizonyítás az ingatlanperekben. A más eljárásban keletkezett szakvélemény felhasználhatóságaJakab, Dávid; Pribula, László; DE--Állam- és Jogtudományi KarSzakdolgozatomban a szakértői bizonyítással foglalkozom. E bizonyítási mód az ingatlanokkal kapcsolatos perekben is gyakran felmerül, ami témaválasztásom indokául is szolgál. A munkám első részében általánosabban mutatom be a szakértői bizonyítás jelentőségét. Ezt követően pedig a más eljárásban keletkezett szakvélemény felhasználhatóságát ismertetem. Ennek keretében pedig álláspontomat és észrevételeimet is megfogalmazom.Tétel Szabadon hozzáférhető Az állami szabályozók szerepe az ingatlanpiaconTajta, Zoltán; Valentényi-Szilágyi, Bernadett; DE--Állam- és Jogtudományi KarAz ingatlanpiac a gazdaság egyik legdinamikusabban változó és ugyanakkor leginkább szabályozott szektora. A lakhatás, a földtulajdon, a beruházások, valamint a környezeti fenntarthatóság mind olyan területek, ahol az állam kiemelkedő szerepet tölt be. A szabályozás célja egyszerre a piaci viszonyok stabilizálása, a társadalmi egyenlőtlenségek enyhítése, valamint a hosszú távú fenntartható fejlődés biztosítása. A dolgozat célja, hogy feltárja az állami szabályozás szerepét és eszköztárát a magyar ingatlanpiacon, különös figyelemmel a hatályos jogszabályokra, a jogalkalmazási gyakorlatra és az új szabályozási irányokra. Elemzem, hogy milyen módokon és milyen mértékben avatkozik be az állam a piaci folyamatokba, illetve, hogy e beavatkozások mennyire hatékonyak a társadalmi célok elérésében. A kutatás módszertana elsősorban a jogszabályok és szakirodalmi források elemzésére épül, de kitér a bírói gyakorlat és a közigazgatási gyakorlat vizsgálatára is. A dolgozat során végig arra törekszem, hogy a szabályozás mögött húzódó elveket és gyakorlati hatásokat összhangba hozzam a piaci működés logikájával.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A haszonbérleti jog gyakorlása a földforgalmi ügyekbenLang-Fuksa , Dorottya; Kiss, Tibor; DE--Állam- és Jogtudományi KarA dolgozat középpontjában a mező- és erdőgazdasági földek haszonbérleti jogának gyakorlata áll a magyar földforgalmi szabályozás tükrében. A szerző részletesen elemzi a Polgári Törvénykönyv és a Földforgalmi törvény vonatkozó rendelkezéseit, különös figyelmet fordítva az előhaszonbérleti jog intézményére, annak érvényesítésére és a hatósági jóváhagyás folyamatára. A dolgozat célja, hogy feltárja a jogintézmény jogi, gazdasági és társadalmi hatásait, valamint gyakorlati működését. A kutatás kitér a földhasználat és földtulajdon szétválasztásának következményeire, a földhasználati nyilvántartás szerepére, valamint a jogviták rendezésének lehetőségeire. A dolgozat értékeli a joggyakorlatot és előretekint a digitalizáció, a fenntarthatóság és a jogalkotási irányok jövőbeli hatásaira is. Megállapítható, hogy a haszonbérleti jog kulcsszerepet tölt be a földhasználat stabilitásának biztosításában, a vidéki térségek fejlődésében és az agrárgazdaság fenntarthatóságában.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A helyben lakó fogalma a Földforgalmi törvény vonatkozásábanPolyák, Dalma Ildikó; Kiss, Tibor; DE--Állam- és Jogtudományi KarA szakdolgozatomban a fogalom értelmezésén keresztül szerettem volna arra választ kapni, hogy miért okoz nehézséget jogalkotói szempontból, hogy a helyben lakó fogalma meghatározásra kerüljön. A gyakorlat és a jogszabály összevetésével vizsgálom a helyben lakó fogalmát és annak változását. A fogalom és kapcsolódó szabályok változása miatt indokolt volt, hogy az egyes bírósági eljárások alapjául szolgáló esetekben bírósági döntéshozatalra kerüljön sor. A dolgozatom bevezető részében feltett kérdésre, miszerint kialakítható-e egy egységes, minden élethelyzetre kivétel nélkül megfelelően alkalmazható jogi terminológia, álláspontom szerint a válasz az, hogy bármennyire is pontosan kerül meghatározásra a fogalom és az alkalmazhatóság feltétele, a gyakorlatban felmerülő esetek sokszínűsége miatt nem minden élethelyzetre ad megfelelő választ. Dolgozatom összegzése körében megállapítom, hogy a helyben lakó fogalmának a precedensképes határozatokkal történő, hivatalos fórumok általi értelmezése az arra történő megalapozott hivatkozás egységesítése érdekében szükséges volt, és erre jelenleg is szükség van.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Ingatlanberuházás az elgondolástól az ingatlan hasznosításigLejtényiné Koós, Erzsébet; Valentényi-Szilágyi , Bernadett; DE--Állam- és Jogtudományi KarA dolgozat a használatba vételig, a hasznok szedéséig követi végig egy project, megvalósulását a befektető tervétől elindulva. A megvalósítást követően a gazdasági helyzet az ami meghatározza, hogy a beruházás megtérül-e. Számtalan buktatón kell keresztülmenni és minden bizonnyal számtalanszor kell az eredeti terveket módosítani addig amíg a beruházás megvalósul. De ha van egy rátermett hozzáértő csapat, benne esetleg jogi végzettségű munkatárssal aki segíti a megvalósítást, a végeredmény minden bizonnyal olyan lesz, amit a beruházó eltervezett. A szerző megpróbálta egy kevésbé ismert szemszögből bemutatni a beruházások megvalósításának feltételeit, tapasztalatait felhasználva.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Ingatlan értékét befolyásoló tényezőkMester, Nikolett; Valentényi-Szilágyi , Bernadett; DE--Állam- és Jogtudományi KarA szakdolgozatomban megvizsgáltam az ingatlanértékeket befolyásoló közvetlen és közvetett tényezőket. Ezzel egyidejűleg célul tűztem ki, hogy bemutassam a jelenlegi ingatlanpiaci helyzetet és az elmúlt évek változásait. Kutatásomat egy kérdőív megalkotásával kezdtem, amelyet csak ebben a témában releváns szakemberek töltöttek ki. Dolgozatom végére érve arra az álláspontra jutottam, hogy az ingatlan értékek és az ingatlanpiaci árak nem egyenesen arányosan növekedtek az elmúlt években. Egyértelmű konklúzióként azt vontam le a szakdolgozatom végén, hogy habár van az ingatlanértékére nézve befolyása a közvetlen tényezőknek, de igazi hatása az árakra a közvetett tényezőknek van, azon belül is a kedvezményes hitel konstrukcióknak és család támogatásoknak.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A helyi építésügyi jogszabályok hatása az ingatlanpiacraSzilágyi, Erika; Valentényi-Szilágyi, Bernadett; DE--Állam- és Jogtudományi KarAz elmúlt években a magyarországi ingatlanpiac jelentős áremelkedést mutatott, amely mögött különböző strukturális és konjunkturális tényezők állnak. Az ingatlanárak alakulása világszerte, így Magyarországon is számos gazdasági, társadalmi és politikai tényező együttes hatásának eredménye.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Településrendezés az okosvárosok korábanSzajlai , Cintia Csilla; Barta, Attila; DE--Állam- és Jogtudományi KarA kutatás célja annak vizsgálata, hogyan illeszthető be az okosváros koncepció a magyar és nemzetközi településrendezési jogi környezetbe, milyen jogi kihívások és lehetőségek merülnek fel az ingatlanjog, önkormányzati szabályozás és adatvédelem területén.Tétel Korlátozottan hozzáférhető "Török Bálint utca 10.- egy társasház a kiskörúton"Rab, Zsombor Attila; Árva , Zsuzsanna; DE--Állam- és Jogtudományi KarA dolgozat építésügyi igazgatás tantárgy keretében lett elkészítve, ingatlanjogi szakjogász képzésben. A "többről a kevesebbre" elv alapján egy társasház megvalósulását mutatom be, kezdve a debreceni nyugati kiskörút kialakításától- az építési területként szolgáló ingatlan megszerzésén át - az építés hatósági folyamatain keresztül az épület átadásra kész felépítéséig. Részletezem a kisajátítási eljárást, a bontás, a műszaki tervezés egyes fázisait a beruházói elgondolástól a megvalósulási terven keresztül a használatbavételi engedély megadásáig. Különlegessége a dolgozatnak, hogy a társasház építészmérnök tervezőjével interjút tartalmaz, mely a témát olvasmányossá és életszerűvé teszi.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A cserét pótló vétel illetékalap-kedvezmény problematikája a hazai joggyakorlatbanKardos, Norbert; Valentényi-Szilágyi , Bernadett; DE--Állam- és Jogtudományi KarA szakdolgozat célja rávilágítani a cserét pótló vétel szabályainak értelemzésével kapcsolatban felmerült problémákra és ismertetni a Kúria álláspontját az illetékkedvezmény alkalmazásához szükséges feltételekre vonatkozóan. Tekintettel azonban az illetékek sajátosságaira és az illetékkedvezmények összetett rendszerére, mielőtt rátérek a bírói gyakorlat vizsgálatára, szükségesnek tartom ismertetni a cserét pótló vétel szabályait és elhelyezni a jogintézményt az illetékek és az illetékkedvezmények rendszerében. A cserét pótló vételre vonatkozó bírói gyakorlatot az illetékalap-kedvezmény egyes fogalmi elemeire lebontva vizsgáltam. A cserét pótló vétel szabályainak részletes vizsgálata után megállapítható, hogy habár a vagyonszerzés után fizetendő visszterhes vagyonátruházási illeték csökkentő potenciálja jelentős, azonban az alkalmazásának feltételei rendkívül összetettek. A szakdolgozatbab ismertetett jogesetekből azonban kiderül, hogy az Itv.-nek a cserét pótló vételre vonatkozó szabályozása meglehetősen hiányos, ugyanis az egyes fogalmi elemekre a törvény nem nyújt megfelelő magyarázatot, így a cserét pótló vétel igénybevételéhez szükséges feltételek értelmezése a bíróságokra hárult. Megállapítható, hogy a cserét pótló vétel esetében nem elégséges az Itv. vonatkozó rendelkezéseinek az áttekintése, ugyanis minden esetben szükséges hozzáolvasni a törvényszöveghez az egyes fogalmi elemekre vonatkozóan a bírói gyakorlat által kimunkált értelmezést is. A cserét pótló vételre vonatkozó megfelelő jogalkotói indokolás hiányában szükségesnek tartom a jövőben de lege ferenda módosítani az Itv.-t oly módon, hogy az egyes fogalmi elemekre vonatkozó Kúriai ítéletek elvi tartalma helyet kapjon az értelmező rendelkezések között.