Hallgatói dolgozatok (Állam- és Jogtudományi Kar)

Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez

Böngészés

legfrissebb feltöltések

Megjelenítve 1 - 5 (Összesen 5327)
  • Tétel
    Korlátozottan hozzáférhető
    A COVID-19 világjárvány gazdasági és munkaerőpiaci hatásai a Hungarospa Hajdúszoboszlói Zrt-re
    Kovács, Gergely; Nádasné Rab, Henriett; DE--Állam- és Jogtudományi Kar
    A dolgozatomban egy, a turisztikai szektorban tevékenykedő piacvezető cég, a Hungarospa Hajdúszoboszlói Zrt. példáján keresztül szemléltetem a COVID-19 koronavírus világjárvány által gyakorolt gazdasági és munkaerőpiaci hatásokat. Hipotézisem, hogy a cég pénzügyi helyzetét és foglalkoztatotti szerkezetét, állományát is negatívan érintette a világjárvány, ami komoly gazdasági és munkajogi beavatkozásokat igényelt a vállalat vezetése részéről. A hazai munkaerőpiac pandémia előtti és utáni helyzetének bemutatása után a Kormány foglalkozáspolitikai intézkedéseit ismertetem, különös tekintettel a turisztikai ágazatot érintő beavatkozásokat. A Hungarospa Zrt. gazdasági mutatószámainak elemzése után részletesen megvizsgálom a cég menedzsmentjének a pénzügyi helyzet stabilizálását célzó, de a munkaerő megtartását is szem előtt tartó munkajogi lépéseit. Ezen fejezet az intézkedések HR szemléletű megközelítését is tartalmazza. Összességében elmondható, hogy noha a világjárvány hatásai a Hungaropa Zrt-t sem kerülték el, azonban a vállalat vezetése, valamint munkavállalói a nehéz helyzetben példátlan összefogást és szolidaritást tanúsítva hozzájárultak ahhoz, hogy a cég megőrizze turisztikai piacvezető szerepét, miközben pénzügyi egyensúlyát és munkavállalói törzsgárdáját is megtartotta.
  • Tétel
    Korlátozottan hozzáférhető
    Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatti jogorvoslati eljárások sajátosságai, különös tekintettel az érdekképviselethez tartozás miatti közvetlen hátrányos megkülönböztetés orvoslására
    Horváth , Adrienn; Zaccaria, Márton Leó; DE--Állam- és Jogtudományi Kar
    A dolgozat célja az egyenlő bánásmód követelményének vizsgálata, különös tekintettel az egyenlő bánásmód megsértésekor rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségekre. Röviden bemutatásra kerül az egyenlő bánásmód követelménye, illetve annak magyar és európai uniós szabályozása, ezt követően részletesen tárgyalom az egyenlő bánásmód megsértésének lehetséges formáit, a közvetlen és közvetett hátrányos megkülönböztetést, a zaklatást, a megtorlást és a jogellenes elkülönítést, az Egyenlő Bánásmód Hatósága mellett működött Tanácsadó Testület vonatkozó iránymutatásait is figyelembe véve. A védendő tulajdonságok közül kiemelten foglalkozom az érdekképviselethez, azon belül is a szakszervezethez tartozással. Az érdekképviselethez tartozás a statisztikák szerint a jogvitákban viszonylag gyakran hivatkozott védett tulajdonság, ugyanakkor a téma kevésbé kutatott. Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése esetén jelenleg kétféle jogorvoslati lehetőség érhető el. A sérelmet szenvedett fél egyrészt fordulhat az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalához (korábban: Egyenlő Bánásmód Hatóság), másrészt peres eljárást is kezdeményezhet. Mindkét esetben igaz, hogy a bizonyítás szabályozása a klasszikus szabályoktól eltérő rendelkezésekre épül, hiszen a Pp. általános rendelkezései szerint a perben jelentős tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valósnak fogadja el. Ehhez képest az egyenlő bánásmód követelményének megsértése esetén a feleket terhelő bizonyítási teher „megfordul”, pontosabban a bizonyítás terhét az Ebktv. megosztja a sérelmet szenvedett fél és a munkáltató között. A jelenleg hatályos rendelkezések értelmében ugyanis a sérelmet szenvedett félnek elegendő valószínűsítenie azt, hogy őt hátrány érte, és azt, hogy ez a hátrány az Ebktv. 8.§-ban felsorolt védett tulajdonságok valamelyikére vezethető vissza. Amennyiben a sérelmet szenvedett fél valószínűsítése eredményes, úgy a munkáltatónak kell bizonyítania vagy azt, hogy a sérelmet szenvedett fél által valószínűsített körülmények nem állnak fenn, vagy azt, hogy az egyenlő bánásmód követelménye megtartásra került, vagy azt, hogy a munkáltató nem is volt köteles megtartani az egyenlő bánásmód követelményét. A dolgozat célja a fentiekben bemutatott fordított (vagy osztott) bizonyítási teher működésének vizsgálata a gyakorlatban. Ennek érdekében a szakirodalmi áttekintés, és a vonatkozó Elvi Bírósági Határozatok feldolgozása mellett az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala (korábban Egyenlő Bánásmód Hatóság) gyakorlatából három konkrét, az érdekképviselethez tartozó munkavállalókkal szembeni egyenlő bánásmód követelményének megsértését tárgyaló jogesetet dolgoztam fel, míg az Anonim Bírósági Határozatok Gyűjteményéből négy esetet választottam ki véletlenszerűen. Feltevésem szerint az általánostól jelentős mértékben eltérő bizonyítási szabályok a gyakorlatban nehézkesen érvényesíthetőek mindkét eljárás esetén, és így nem feltétlenül töltik be rendeltetésüket, vagyis nem kompenzálják a sérelmet szenvedett fél hátrányát a bizonyítási eszközök tekintetében. A dolgozat összegzésében a feltevésemmel kapcsolatos eredményeket összesítem, valamint megállapításokat és javaslatokat teszek a fordított bizonyítási teher működésével kapcsolatban.
  • Tétel
    Korlátozottan hozzáférhető
    A munkaviszony megszüntetése: különös tekintettel a felmondás jogintézményére
    Görbe, Dalma Mária; Zaccaria, Márton Leó; DE--Állam- és Jogtudományi Kar
    Az Mt. szabályozási rendszere főként a munkavállalói érdekeket tartja szem előtt, figyelemmel arra, hogy a munkáltató úgymond „erőfölényben” van a munkavállalóval szemben, ugyanis az alá-fölé rendeltségi viszony figyelhető meg, amelyet a törvény a munkavállaló érdekeinek figyelembevételével kompenzál, ami ideális esetben biztonságérzetet ad a munkavállalók számára. A tisztességes foglalkoztatás mint alapvetés érvényesülése elengedhetetlenül szükséges a gazdasági életben, mint az Mt. 1 §-ában meghatározott legáltalánosabb cél érvényesüléséhez. Ahhoz, hogy részletekbe menően áttekinthető legyen ezen jelentős téma - a teljesség igényére nem törekedve – szükségesnek tartom elsősorban tisztázni a munkaviszonyt, annak alanyait, jognyilatkozataikat, magát a munkaszerződést, valamint a munkaviszony megszűnése és megszüntetése közötti lényeges különbségeket is. Bár jelen szakdolgozat kutatási témája a munkaviszony megszüntetése, azon belül is a felmondás, illetve az azonnali hatályú felmondás, álláspontom szerint érdemes különbséget tenni a munkaviszony megszűnése és megszüntetése között. A legjelentősebb és legalapvetőbb különbség a kettő között abban áll, hogy a megszűnés esetén nem kell vizsgálni egyik fél akaratát sem, hiszen a megszűnés attól függetlenül következik be. Ezzel szemben a megszüntetés alapkövetelménye, hogy az legalább az egyik fél akaratától függően következzen be, továbbá a munkaviszony megszüntetése csak a jövőre nézve lehetséges, ex nunc hatályú, legyen szó akár egyoldalú, akár közös nyilatkozatról. A határozatlan és a határozott időre létrejött munkaviszonyt akár a munkavállaló, akár a munkáltató megszüntetheti egyoldalúan a másik féllel közölt felmondás, illetve azonnali hatályú felmondás útján. Azonban a határozott idejű munkaviszony munkáltató általi felmondása esetén alkalmazni kell a felmondási védelem, a felmondási idő, valamint a végkielégítés szabályait egyaránt. A felmondási idő ebben az esetben legfeljebb a határozott idő lejártáig tart. Fontos továbbá kiemelni, hogy a határozott idejű munkaviszony felmondása esetén a munkavállalót is indokolási kötelezettség terheli a munkáltató irányába. Az indokokat pedig befolyásolja az adott jogviszony, valamint ezen jogviszonnyal összefüggésben felmerült problémák, melyek később a felmondás indokaiként szolgálnak. alamennyi felmondási forma egyoldalú, címzett jognyilatkozat, amelyek között lényeges különbséget jelent az, hogy a „rendes” felmondás a munkaviszonyt nem azonnali hatállyal, hanem a felmondási idő leteltét követően szünteti meg, míg az azonnali hatályú felmondás esetén nincs felmondási idő, hanem a munkaviszony a nevéből is következően, a közléssel megszünteti a munkaviszonyt. A felmondás a közléssel hatályosul, azaz, ha azt a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek átadják, vagy az elektronikus dokumentum részükre hozzáférhetővé válik. A bírói gyakorlat szerint a közlést hatályosnak kell tekinteni, amennyiben a címzett vagy az átvételre jogosult személy az átvételt megtagadja, vagy szándékosan megakadályozza vagy ha a felmondában foglaltakat a címzett nem fogadja el, a jognyilatkozatot nem írja alá, az iratot nem viszi magával.
  • Tétel
    Korlátozottan hozzáférhető
    A nők és férfiak esély- és bér egyenlő(tlen)sége a munka világában
    Damjanovich , Anna; Zaccaria, Márton Leó; DE--Állam- és Jogtudományi Kar
    A dolgozat bemutatja a mai napig érvényesülő esélyegyenlőtlenségeket, középpontba állítva a női munkavállalókat. A dolgozat megkísérli bemutatni az Európai Unióban érvényesülő tendenciákat az esélyegynlősére-esélyegyenlőtlenségre vonatkozóan, rámutat, hogy a történelem során a nők milyen utat jártak végig a jelenlegi helyzetük elérése érdekében. Elsősorban a nemzetközi szabályozásra térek ki, azon belül a viszonylag frissnek mondható szociális jogok európai pillérére, amely 20 olyan jogot és elvet tartalmaz, amelyeknek célja, hogy egy szociálisan erős Európa irányába hassanak, továbbá a 2030-ra meghatározott célok megvalósítását elősegítsék. Kitérek a nemek közti egyenlőség fejlődéstörténetére, röviden bemutatva, hogyan alakult a nők jogi helyzete „csak" háziasszonyokból a férfiakkal azonos helyzetűvé. Végül bemutatom a nők és férfiak közti Magyarországon megfigyelhető tendenciákat.
  • Tétel
    Korlátozottan hozzáférhető
    Relokációs kihívások Debrecen város gazdasági fejlődésének tükrében
    Feketéné Czirják , Katalin; Nádasné Rab , Henriett; DE--Állam- és Jogtudományi Kar
    Szakdolgozatom célja, hogy bemutassam a relokáció kihívásait napjainkban, Debrecen gazdasági fejlődésének tükrében. Ennek során kifejtem, mit is jelent a relokáció mint szolgáltatás, és röviden összefoglalom a történetét. Írok a Magyarországot, főként az Észak-Alföldi régiót sújtó munkaerőpiaci problémákról. Továbbá a Debrecenben jelenleg zajló általános gazdasági fellendülésről, a városunkban kiemelt beruházásokat és projekteket megvalósító külföldi nagyvállalatokról. Kifejtem, miért fontos a megvalósuló beruházásokhoz érkező nagyszámú külföldi munkaerő mihamarabbi integrálása, milyen jellegű segítségre szorulnak a relokáció, integráció terén. Részletezem, miben tud segíteni a relokációs szakember, hogyan tudja a beilleszkedést és a mihamarabbi foglalkoztatást elősegíteni. Ismertetem, milyen típusú engedélyekre van szükség a nagyszámú külföldi munkaerő jogszerű foglalkoztatásához. Majd a hatályos jogszabályi hátterét is bemutatva ismertetem a magyarországi tartózkodáshoz és foglalkoztatáshoz szükséges regisztrációs igazolás, tartózkodási engedély, különösen a vállalaton belüli áthelyezés célú illetve a munkavállalás célú tartózkodási engedély ügyintézésének, igénylésének menetét. Végezetül bemutatom egy debreceni relokációs cég szolgáltatásainak ügymenetét, munkafolyamatát, gyakorlati szemszögből.
A DE Állam- és Jogtudományi Kar Tanácsának 2007. október 10-i ülésének határozata alapján a jövőben elektronikus formában is elhelyezésre kerülnek a szakdolgozatok a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár által működtetett egyetemi archívumban, a DEAba. A szakdolgozatok az archívumból kizárólag a Debreceni Egyetem IP-címeiről hozzáférhetőek, azokat nem lehet kinyomtatni, és azokból szövegrészeket nem lehet kiemelni.