Hallgatói dolgozatok (Állam- és Jogtudományi Kar)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
Az Állam- és Jogtudományi Kar 2007-ben létrejött hallgatói dolgozatainak gyűjteménye.
A Debreceni Egyetemen a hallgatói dolgozatok a 2011-es felsőoktatási törvény 2022. évi törvénymódosításához alkalmazkodva csak az Egyetem által szolgáltatott Eduroam WiFi hálózatra csatlakoztatott eszközről, vagy egyetemi IP címről érhetőek el.
“A sikeres záróvizsgát tett hallgató szakdolgozatát vagy diplomamunkáját a felsőoktatási intézmény tanulmányi rendszerében teljes egészében tárolja, és azokról nyilvántartást vezet. A tárolt szakdolgozatokat és diplomamunkákat – jogszabályban meghatározottak szerint titkosított részek kivételével – a tanulmányi rendszeren keresztül korlátozás nélkül hozzáférhetővé és kereshetővé kell tenni.” A törvényről további részletek: Felsőokt. tv. (új) - 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye.
Böngészés
legfrissebb feltöltések
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 6556)
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Brexit után: a belső piac szabadságai és az uniós jog sorsaNagy, Dóra; Hajnal, Zsolt; DE--Állam- és Jogtudományi KarA szakdolgozat az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésének (Brexit) komplex folyamatát és annak következményeit vizsgálja, különös tekintettel a belső piaci szabadságokra és a brit jogrendszer átalakulására. A kutatás első része a kilépési folyamat politikai és jogi hátterét mutatja be, a 2016-os népszavazástól a Kilépési Megállapodás ratifikálásáig. A dolgozat részletesen elemzi a Brexit negatív gazdasági és jogi hatásait, fókuszálva az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a személyek szabad áramlására gyakorolt hatásokra. Továbbá érintőlegesen foglalkozik az északír-ír határkérdés rendezésével és a Windsori Keretmegállapodással is. A munka második fele a jogfolytonosság kérdéskörére összpontosít: vizsgálja a "megtartott" uniós jog intézményét, az Európai Unió Bíróságának fennmaradó joghatóságát, valamint a 2023-as REUL törvény által bevezetett reformokat.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az Európai Unió sportjoga, különös tekintettel a nemzetközi és hazai doppingellenes szabályozás jogi hátteréreVinnai, Zsófia; Hajnal, Zsolt; DE--Állam- és Jogtudományi KarA szakdolgozat az Európai Unió sportjogát mutatja be, különös tekintettel a doppingellenes szabályozás nemzetközi és hazai jogi hátterére. A munka áttekinti az uniós sportjog fejlődését, kiemelve a Lisszaboni Szerződés szerepét és az EU támogató, koordináló hatáskörét a sport területén. Részletesen foglalkozik a sportdiplomácia jelentőségével, valamint a nemzetközi és nemzeti sportszervezetek működésével. A dolgozat bemutatja a dopping történeti kialakulását, fogalmi rendszerét és a sporttörténet legjelentősebb nemzetközi és magyar doppingbotrányait. Külön fejezet elemzi a doppingellenes szabályozás jogszabályi hátterét, hangsúlyt fektetve a WADA Kódexre és annak magyar jogrendbe történő beépülésére. Ismerteti a Magyar Doppingellenes Szervezet (HUNADO) feladatait és működését. A dolgozat végül rávilágít a doppingellenes joggyakorlat aktuális tendenciáira, valamint a sport tisztaságát érintő jogi és etikai kihívásokra.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az európai börtönrendszerek sokszínűsége: jogok, kötelezettségek és kártalanítás kérdése az Európai UnióbanKun, Tamás Máté; Hajnal, Zsolt; DE--Állam- és Jogtudományi KarDolgozatomban szeretném részletesen kifejteni az európai börtönrendszerek kialakulását, különös tekintettel a modern szabadságelvonó intézmények átalakulására, valamint a tagállamok között kialakult jelentős differenciákra ezen intézményrendszer jogi kereteit illetően. Bemutatom továbbá, hogy az uniós jog milyen mértékben befolyásolja a tagállamok büntetés-végrehajtási szabályozását és autonómiáját. Munkám központi kérdésköre a végrehajtás elsődleges céljának komplex vizsgálata: miként érvényesülhet a bűnhődés elve a minősített bűncselekmények esetében úgy, hogy egyidejűleg tiszteletben tartjuk a fogvatartottak alapvető emberi jogait.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Donald Trump Gazdaságpolitikája és az Európai Unió: Vámok, Viták, WTOTúri, Panna; Hajnal , Zsolt; DE--Állam- és Jogtudományi KarSzakdolgozatom elemzi Donald Trump első (2017-2021) és második (2025-től) elnöki ciklusának kereskedelempolitikáját, gazdasági döntéseit. Fókuszál az Európai Unióval folytatott vitákra, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) hanyatlásának dinamikájára, valamint a szervezet alapelveinek ismételt megsértésére. Dolgozatomban kifejtem az Airbus-Boeing vitát és annak hatását a keresledelmi háború eszkalálódására. Különös figyelmet szentel a 2025-ös vámháborús eszkalációnak és a bevezetett vámintézkedéseknek. Emellett leírja az Unió ellenintézkedéseinek és a transzatlantai tárgyalások kimenetelét. A cél a protekcionizmus hosszú távú következményeinek megvilágítása egy olyan világban, ahol a WTO tehetetlensége bilaterális alkuk korát vetíti előre.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A profilalkotás, mint nyomozási módszerNagy, Marianna; Bíró, Gyula; DE--Állam- és Jogtudományi KarMár elég hosszú ideje foglalkoztatja az embereket – kiváltképp a bűnüldözőket – a lehetőség, hogy a bűnelkövetők gondolataiba lássanak; megtudják, hogy alapvetően miben különböznek a bűnelkövetők a „becsületes” állampolgároktól. Mitől is válik az ember bűnözővé, míg a többség nem? Ugyanazon kísértésnek egyesek miért engednek, míg mások a becsületesség útját választják? Néhány évszázadon keresztül ezen kérdésekre viszonylag egyszerű volt a válasz: vannak emberek, akik bűnözőnek születtek, vagy éppen gonosz istenek, démonok révén rosszindulatú lényekké váltak. Ahogy nőtt az érdeklődés az emberi agy működése iránt, úgy fordult a figyelem a bűnözői személyiség feltérképezésére is. Az utóbbi száz év nagy vívmánya a felismerés, miszerint az ismeretlen személyazonosságú egyén (Unknown Subject - UNSUB) különleges viselkedésének elemzése révén következtetni lehet fizikai megjelenésére, korára, valamint iskolázottságára és szociális helyzetére. Szakdolgozatom témája a bűnelkövetői profilalkotás, mint nyomozási módszer bemutatása, célja pedig hogy betekintést nyújtsak a profilalkotás rejtelmeibe. A dolgozatban igyekszem felhívni a figyelmet a profilelemzéssel elérhető eredményekre, és ezáltal annak fontosságára.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A kényszer fáján termő tulajdonjog? A hatósági árverés jogintézménye de lege lata és de lege ferendaMolnár , Dániel; Varga, Nelli Edina; DE--Állam- és Jogtudományi KarÉrdeklődőkkel zsúfolt terem, feszült hangulat, egymással versengő licitek és a mindenki által várt kalapácscsattanás. Az aukciók világát talán senkinek nem kell ennél részletesebben bemutatni. Az árverés szó hallatán az emberek többsége jellemzően a műtárgyaukciókra asszociál. Sőt, az árverések kapcsán talán a jogászok többségének szintén inkább az aukciók jutnak először eszébe, ám az is vitathatatlan, hogy a jog szemüvegén keresztül egészen másként tekintünk az árverésekre, mint laikusként. Jogi szempontból az árverés egy rendkívül sokoldalú jogintézmény, amely hatályos jogunkban és jogtörténetünkben egyaránt egyszerre jelent(ett) tulajdonszerzési módot, valamint egy speciális eljárást, értékesítési formát. Napjainkban a hatósági árverés – noha távolról sem áll a jogirodalom érdeklődésének középpontjában – a magyar jogrendszer egyik legbonyolultabb, legkomplexebb, jogágakon átívelő jogszabályi háttérrel rendelkező, egyúttal számos anyagi és eljárásjogi jogkérdést felvető jogintézményének tekinthető, amely ráadásul kiterjedt múltra tekint vissza. Mindezek ellenére, bár kutatásom során több, mint százhatvan forrást használtam fel, számos hiányosságot tapasztaltam a jogirodalomban. Dolgozatommal igyekeztem tenni e hiátusok felszámolásáért többek között a hatósági árverés polgári anyagi jogi jogintézménnyé válásához vezető, két és félezer évet felölelő jogtörténeti folyamat, a hatósági árveréseknek a hatályos magyar jog szerinti struktúrájának, továbbá a hatósági árverésekkel összefüggő hazai ítélkezési gyakorlat főbb tendenciáinak vázolásával. Kutatásom során alapvetően annak gondolata foglalkoztatott, hogy vajon a hatósági árverés – az uralkodó jogirodalmi álláspontra tekintettel – a vonatkozó jogszabályok, valamint a releváns ítélkezési gyakorlat feltárása alapján valóban kizárólag kényszerértékesítési formának tekinthető-e, vagy ennél lényegesen összetettebb konstrukcióként értelmezhető? A jogtörténeti tapasztalatok, az ítélkezési gyakorlat és a jogirodalom megállapításainak szintézise alapján dolgozatomban egyes jogdogmatikai problémák orvoslása végett javaslatot tettem a hatósági árverés újraszabályozásának mikéntjére nézve, amellyel egyúttal igyekeztem olyan potenciális modellszabályokat formálni, amelyek lehetővé teszik a hatósági árverések lényegesen szélesebb körben történő alkalmazását.Tétel Korlátozottan hozzáférhető „Hallgassatok meg engem is!” Az ítélőképessége birtokában lévő gyermek bíróság általi meghallgatásaNagy, Dorottya Andrea; Varga, Nelli Edina; DE--Állam- és Jogtudományi Kar2022. augusztus 1. napján a magyar jogalkotó a Brüsszel IIb rendelet hatálybalépése következtében módosította a Ptk. 4:171. § (4) bekezdését, és kötelezővé tette a bíróságok számára az ítélőképessége birtokában lévő gyermek értesítését a nyilatkozattétel lehetőségéről. A dolgozat az ítélőképessége birtokában lévő gyermek bíróság általi értesítését, meghallgatását, véleményének értékelését elemzi magyarországi viszonylatban. A dolgozat célkitűzése annak vizsgálata, hogy miként tehető még hatékonyabbá az ítélőképessége birtokában lévő gyermek bíróság általi meghallgatása. A dolgozat elemzi a jelenleg hatályos jogi szabályozást és jogalkalmazói gyakorlatot, és a hiányosságok feltárásával igyekszik megoldást találni a folyamat tökéletesítésére. Az Európai Unióban kiemelt szerepet tölt be a gyermekbarát igazságszolgáltatás. Az európai jogalkotó által megfogalmazott kritériumok és törekvések teljesítése álláspontom szerint elengedhetetlen a cél megvalósítása érdekében. Éppen ezért a dolgozat a témát nemzetközi és európai kontextusban helyezi, ugyanakkor nem célja az Európai Unió szabályozásának részletes elemzése, kizárólag a téma szempontjából releváns nemzetközi és európai jogalkotási produktumok jelennek meg a dolgozatban. A dolgozat hangsúlyos részét a magyar szabályozás kritikai elemzése képezi, emellett azonban egyes európai országok szabályozási modelljei is felvillantásra kerülnek, kizárólag a de lege ferenda javaslatok alátámasztása érdekében szükséges mértékben. A magyar szabályozás értékelése során vizsgálom az ítélőképesség fogalmát a jogalkotás és jogalkalmazás szintjén, foglalkozok az értesítés módjával, a tájékoztató levél tartalmával, a gyermek véleménynyilvánításhoz való jogával illetve a gyermek legfőbb érdekével, amit az eljárás minden résztvevőjének szem előtt kell tartani. A gyermek meghallgatása egész életére kiható nyomot hagyhat életében, ezért nem mindegy, hogy milyen módon, milyen környezetben, milyen kérdések mentén kerül sor meghallgatására a bíróság vagy igazságügyi pszichológus szakértő által. Végül a dolgozat kitér a folyamat lezárását is jelentő gyermek véleményének értékelésére, az esetleges visszacsatolás lehetőségére. Megítélésem szerint azonban a jogalkalmazónak nem elégendő csupán a meghallgatás kötelezettségének eleget tennie, hanem szükséges a gyermek véleményének a szülői ráhatást, ellennevelést kiküszöbölő értékelése az adott ügy elbírálása során.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A szülővé válás útjai - A reprodukciós eljárások jogi megítéléseKormány , Dóra; Varga, Nelli Edina; DE--Állam- és Jogtudományi KarA dolgozat a humán reprodukciós eljárások jogi szabályozását és azok társadalmi-jogi jelentőségét mutatja be, különös tekintettel a magyar jogrendszerre. Elemzi a meddőség problémáját és a művi megtermékenyítés különböző formáit, valamint az ezekhez kapcsolódó alapvető jogszabályi hátteret. Kiemelt figyelmet fordít az embrió és a magzat elhatárolására, az embrió jogi státuszára, továbbá a magzati élet védelmének kérdésére. A dolgozat bemutatja a reprodukciós eljárások igénybevételének feltételeit, az arra jogosult személyek körét, ezen belül vizsgálva az ivarsejt- és embrióadományozás szabályait, valamint a donorok jogállását. Továbbá foglalkozik finanszírozásának ismertetésével és az eljárás felügyeletét ellátó Humán Reprodukciós Bizottsággal. Ezek mellett elemzésre kerül az anyai és apai jogállás, a dajka- és béranyaság problematikája, illetve az anonim szülés. Végezetül nemzetközi kitekintés keretében vizsgálja az eltérő szabályozási megoldásokat.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A vadászható állatok által okozott károk, különös tekintettel a vad és gépjármű találkozásáraSzűcs , Fanni; Varga, Nelli Edina; DE--Állam- és Jogtudományi KarSzakdolgozatom témaválasztását az a felismerés indokolta, hogy a vadászható állatok és a gépjárművek ütközéséből eredő balesetek száma folyamatosan növekszik, és mára a mindennapi közlekedés visszatérő kockázatává vált. A dolgozat középpontjában a vad–gépjármű ütközések polgári jogi megítélése, valamint a baleseteket követő kártérítési és eljárási rend áll. A téma különös aktualitását a vadállomány elszaporodása és a téli időszakban romló közlekedési viszonyok adják, amelyek tovább növelik a balesetek bekövetkezésének esélyét. A vad által okozott károk összetett jogi kérdéseket vetnek fel, különösen a felelősség megállapítása körében, hiszen érintett lehet a gépjárművezető, a vadgazdálkodó, a vadásztársaság vagy akár az állam is. A polgári jogi szabályozás alapvető szerepet játszik a felelősségi viszonyok tisztázásában és a kártérítési igények érvényesítésében. A dolgozat bemutatja a vonatkozó jogszabályi környezetet, a bírósági gyakorlatot, valamint a biztosítók szerepét a kárrendezés folyamatában. Kutatásom célja, hogy átfogó képet adjon a vadászható állatok által okozott közlekedési károk jogi kereteiről, és hozzájáruljon a jogtudatos kárrendezés elősegítéséhez.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Újonnan szabályozott szerződések a Ptk.-ban (lízing, faktoring, franchise), különös tekintettel a franchise szerződéséreTóth, Benedek; Varga, Nelli Edina; DE--Állam- és Jogtudományi KarSzakdolgozatomban szeretném bemutatni az új Ptk-ban újonnan szabályozott szerződések közül három olyan szerződést, melynek gazdasági jelentősége kiemelkedő, illetve az új Ptk. hatálybalépése előtt nem, vagy másképpen kerültek szabályozásra. A dolgozatban igyekeztem a jelenlegi szabályozás bemutatása mellett a mindennapokban fellelhető példákat is bemutatni. Emellett mivel ezen szerződések kereskedelmi jellegűek, a gazdaságra gyakorolt hatásuk is kifejtésre került.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az apasági vélelmek rendszere és aktuális kihívásaiBata, Kitti; Varga, Nelli Edina; DE--Állam- és Jogtudományi KarSzakdolgozatomban az apaság, mint jogkérdés témájával foglalkozom. Az apasági vélelmekkel kapcsolatos, hatályos hazai jogi szabályozás vizsgálatával a fennálló rendszer bemutatását végzem el. Emellett a rendelkezések gyakorlatban felmerülő, kritikus pontjait igyekszem megvilágítani. Célom rámutatni arra, hogy az egyes vélelmek változatlan fenntartása a modern világban a technikai fejlődésnek köszönhetően egyre több kihívással szembesül. A genetikai kísérletek, a család fogalmának bővülése és az apai szerepről alkotott társadalmi felfogás megváltozása mind hatást gyakorolnak az apai státusz keletkezésére. A jognak a világban bekövetkező változásokat figyelembe vevő szabályokat kell tartalmaznia, és ennek a ténynek az apasági vélelmeket érintő szabályozásban is időszerű a megjelenítése.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A kitagadás és kizárás összehasonlító jogi elemzéseOrosz , Tamara Dóra; Varga, Nelli Edina; DE--Állam- és Jogtudományi KarSzakdolgozatom témája az öröklési jogon belül, a kitagadás és kizárás összehasonlító jogi elemzése. A témaválasztásom mozgatórugója elsődlegesen az volt, hogy szemléltetni tudjam, miként próbálnak a hatályos szabályozások egyensúlyt teremteni az örökhagyó végintézkedési szabadsága és a családi szolidaritáson alapuló, végintézkedés korlátjaként megjelenő kötelesrész között. Témaválasztásom aktualitása abban rejlik, hogy a megváltozott társadalmi és családi viszonyokban egyre gyakoribb jelenségek a generációk közötti konfliktusok, az elhidegülés, melyek arra indukálják az örökhagyót, hogy a kitagadás és kizárás jogintézményét eszközölje. Valamint az átlagéletkor megnövekedésével a kötelesrész már csak elenyésző esetekben tölt be tartási szerepet, álláspontom szerint ennek inkább a kiskorú leszármazók esetében van relevanciája, így egyre inkább megkérdőjelezhető a kötelesrész jogintézményének fenntartása. Fő célkitűzésem annak felvázolása, hogy hol húzódnak meg a határok az örökhagyó végintézkedési szabadságának teljeskörű érvényesülése és az örökösök örökléshez való alkotmányos alapjoga között.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A házastárs öröklési jogi helyzeteBaráth , Szilvia; Varga, Nelli Edina; DE--Állam- és Jogtudományi KarA házastársak öröklése a magyar magánjog egyik legfontosabb területe, ahol a hatályos Polgári Törvénykönyv szabályozása alapvető változásokat hozott a túlélő fél öröklési helyzetét illetően. Dolgozatom célja annak bemutatása, miként alakult át az özvegy jogállása a korábbi rendszerhez képest, amely ma már nemcsak haszonélvezőként, hanem meghatározott esetekben állagörökösként is nevesíti őt a hagyatékban. Elemzésemben hangsúlyt kap az életközösség fennállása, mint az öröklési igény törvényi előfeltétele, valamint az ági öröklés szerepe, amely gátat szab a különvagyoni elemek vér szerinti ágról való elvándorlásának. További célkitűzésem, hogy rávilágítsak a szabályozás gyakorlati alkalmazása során felmerülő értelmezési kérdésekre, különös tekintettel a vonatkozó bírói gyakorlat megállapításaira.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Társaságbeli részesedés a házastársi vagyonközösség megosztása soránBencző, Borbála; Varga , Nelli Edina; DE--Állam- és Jogtudományi KarA dolgozat a társasági részesedések jogi megítélését vizsgálja a házastársi vagyonközösség megszüntetése során, különös tekintettel arra, hogy a téma a családjog és a társasági jog metszéspontján található, amely különösen érzékennyé teszi ezt a kérdést. A dolgozat bemutatja a vagyon fogalmának jelentőségét a téma szempontjából és részletesen elemzi az egyes társasági formákhoz kapcsolódó részesedések sajátosságait. A dolgozat foglalkozik a társasági részesedések szakértői értékelésének a nehézségeivel és tárgyalja a befolyás jelentőségét.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Mesterséges intelligencia és a gépiesített bírósági döntéshozatalKüzmös, Szemirámisz Vanessza; Elek, Balázs; DE--Állam- és Jogtudományi KarA dolgozatban kritikai oldalról közelítettem meg azt a felvetést, hogy a bíróság mesterséges intelligenciával helyettesíthető-e. Arra a következtetésre jutottam, hogy az átláthatóság és ellenőrzés biztosítására irányuló megoldások feltérképezése során az emberi tényező elhagyása egyik esetben sem volt lehetséges. A bírósági döntések nem egyszerű matematikai képletek vagy statisztikai mintázatok, hanem minden ügyben egyedi értékbírálat eredményei. A büntetőeljárások különleges természetük miatt emberi sorsokról döntenek, ezért alkotmányos garanciákra és valódi jogi felelősségre van szükség. A mesterséges intelligencia alkalmazása számos olyan kockázati helyzetet teremt, amelynek sem megfelelő csökkentése, sem észlelése, sem pedig helyreigazítása nincs kellően biztosítva. Az AI hibáira irányuló kontroll hiánya a megbízhatóságot és a legitimitást is gyengítheti. Dolgozatom nem az AI ellen irányul, hiszen elismerem a hatékonyságban és gyorsaságban rejlő előnyöket, ugyanakkor rávilágítok a kockázati veszélyekre. Álláspontom szerint a bíróságon hús-vér bírókra van szükség, akik képesek értékelni azokat a körülményeket, amelyeket algoritmusokkal nem lehet modellezni. Az AI használata csak akkor fogadható el, ha az nem borítja fel a büntetőeljárás alapvető prioritásait és jogállami garanciáit. Az egyik legnagyobb problémát az jelenti, hogy nem szabad olyan ítélkezési rendszert kialakítani, amelyben az emberek csak eljárásjogi szempontok alapján ellenőrzik a gépi döntéseket. Ennek következtében idővel kialakulna egy elkényelmesedett helyzet, ahol az AI-ban rejlő önkény szankciók és felelősség nélkül érvényesülhet. Ez végső soron a bírósági rendszer átalakulásához, majd megszűnéséhez vezethetne. A felelősségi körök eltűnése és az alkotmányos jogorvoslatok beszűkülése pedig veszélyeztetné a jogállamiságot. Összesítve: a mesterséges intelligencia nem helyettesíti, legfeljebb támogatja a bírói munkát, mert az ítélethozatalhoz szükséges emberi tényező nélkülözhetetlen.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A bizonyítás és felelősség kérdése a kutyatámadások esetén: Különös tekintettel az őrző – védő feladatot ellátó kutyákraKovács , Kitti Anikó; Elek, Balázs; DE--Állam- és Jogtudományi KarA szakdolgozat a kutyák és gazdáik közötti sajátos kapcsolatot etológiai és jogi megközelítésből elemzi, különös figyelmet fordítva a kutyatámadások megítélésére, előfordulására, valamint az ezek bizonyítása során felmerülő kérdésekre. A tanulmány kiemelten vizsgálja a gazdák, továbbá a tenyésztők és szaporítók felelősségét, különös tekintettel az állatok neveltetésére, szocializációjára és tartási körülményeire. Rámutat arra, hogy a hatályos büntetőeljárás-jogi szabályozás alkalmazása során bizonyos esetekben nehézségek merülhetnek fel az állattartói felelősség és a kapcsolódó felelősségi viszonyok értékelésében. A dolgozat javaslatot tesz egy rehabilitációs és visszaintegrációs rendszer kialakítására, amely szakértők bevonásával lehetőséget teremtene az érintett kutyák társadalomba történő visszaillesztésére. A kutatás célja egy olyan komplex szemlélet bemutatása, amely hozzájárulhat a kutyatámadások megelőzéséhez, az emberi felelősség érvényesítéséhez és a jogi szabályozás továbbfejlesztéséhez.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A bizalom jelentősége a büntetőeljárásban a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülése menténKiss, Petra; Elek, Balázs; DE--Állam- és Jogtudományi KarA szakdolgozat a bizalom fennállását vizsgálja a büntetőeljárásban, a tisztességes eljáráshoz való érvényesülése tükrében. Részletes elemzésre kerül a tisztességes eljáráshoz való jog és annak a gyakorlatban történő érvényesülése, amely a terhelt jogait hivatott biztosítani. A tanulmány bemutatja, hogy az ügyész által tett ajánlat, a vádmódosítás és a bírói tájékoztatás miként befolyásolja az eljárás kimenetelét. Kiemelt szerepet kap az előkészítő ülés jogintézménye és az ezen eljárási szakban tett beismerő vallomás következménye, esetleges kockázata. A dolgozat célja annak a bemutatása, hogy a terhelt hogyan kerülhet kiszolgáltatottabb helyzetbe egyes eljárási cselekmény következtében. Ennek kiküszöbölésére a dolgozat olyan javaslatot fogalmaz meg, amely a büntetőeljárásba vetett bizalom és a garanciális elemek tényleges érvényesülését szolgálja.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Mesterséges intelligencia a büntetőeljárásbanJustyák , Veronika; Elek, Balázs; DE--Állam- és Jogtudományi KarA szakdolgozat a mesterséges intelligencia büntetőeljárásban történő alkalmazásának lehetőségeit és korlátait vizsgálja, különös tekintettel az igazságszolgáltatás alapelveire gyakorolt hatásaira. Bemutatja az MI fejlődését és nemzetközi megjelenését a jog területén, majd elemzi a magyar igazságszolgáltatásban jelenleg alkalmazott technológiai megoldásokat. A dolgozat kiemelt figyelmet fordít az MI és az olyan érzékeny területek kapcsolatára, mint a hazugságvizsgálat, az agyi képalkotás és a döntéstámogató rendszerek, rámutatva ezek jogi és etikai kockázataira. Vizsgálja továbbá az MI alkalmazásából fakadó veszélyeket, különösen az emberi döntéshozatal háttérbe szorulását és a bírói meggyőződés befolyásolhatóságát. A munka elemzi a magyar és az európai uniós szabályozási környezetet, különös tekintettel az adatvédelemre és az emberi felügyelet követelményére. A dolgozat célja annak bemutatása, hogy a mesterséges intelligencia miként járulhat hozzá az igazságszolgáltatás hatékonyságához anélkül, hogy veszélyeztetné annak humánus és jogállami jellegét.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A tanúvallomás helye, szerepe és jelentősége a XXI. század büntetőeljárásábanPopovics, Petra; Elek, Balázs; DE--Állam- és Jogtudományi KarSzakdolgozatom a tanúvallomás helyét, szerepét és jelentőségét vizsgálja a XXI. századi büntetőeljárásban. A tanúvallomás az egyik legfontosabb bizonyítási eszköz, hiszen szinte nincs is olyan büntetőügy, ahol ne lennének tanúk, másrészt, viszont számos olyan sajátossággal is rendelkezik, amelyek befolyásolhatják annak megbízhatóságát. A dolgozatom első részében bemutatására kerül a bizonyítás fogalma, célja és tárgya, valamint a büntetőeljárásban alkalmazott bizonyítási eszközök rendszere. Ez azért fontos, mert, így határozhatjuk meg a tanúvallomás helyét és annak bizonyítási funkcióját. Tanúvallomást csak tanú tehet, így dolgozatom további részében részletesen foglalkozom a tanú jogi helyzetével, ismertetem jogait és kötelezettségeit, valamint a tanúvallomás megtételének szabályai is bemutatásra kerülnek. Ezt követően kitérek azokra a tényezőkre, amelyek befolyásolják a tanúvallomást, majd ismertetem a vallomástételi akadályokat, amelynek két nagy csoportja van a vallomástétel tilalma és a vallomás megtagadása, amelyeket bírósági határozatokon keresztül is törekszek minél részletesebb bemutatni. A dolgozatomban kitérek még a tanúzási figyelmeztetésre, a tanú kihallgatásának a gyakorlatára, a hatóság általi kérdésfeltevések módszereire, illetve az írásbeli tanúvallomás és a hamis tanúzás jogintézményére is. Végezetül összegzem milyen változást hozott a 2017. évi XC. törvény a korábban hatályos 1998. évi XIX. törvényhez képest.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az Európai Unió versenyjogi kihívásai a digitális óriásvállalatok piacánKozák, Attila; Bordás, Péter; DE--Állam- és Jogtudományi KarA dolgozat célja a digitális óriásvállalatokat érintő kihívások bemutatása az Európai Unió színterén. Ismertetésre kerül benne a jelenlegi uniós versenyjogi szabályozás, valamint a digitális piacok és technológiai óriásvállalatok sajátos jellemzői is. A dolgozat fő témája az ezen vállalatokkal kapcsolatban felmerülő versenyjogi, fogyasztóvédelmi és adatvédelmi aggályok bemutatása. Központi szerepet kap annak vizsgálata, hogy a hagyományos versenyjogi eszközök képesek-e megfelelően orvosolni a digitális piacon felmerülő visszaéléseket. A Digital Markets Act és Digital Services Act legfőbb rendelkezéseinek ismertetése által a dolgozat bemutatja, hogy az Európai Unió milyen sajátos eszközökkel törekszik a digitális platformok korszerű szabályozására. Tanulmányozásra kerülnek a versenyjogi szabályok megsértésével kapcsolatos eljárás sajátos jellemzői, végül pedig a témát érintő konkrét jogesetek segítségével a dolgozat arra is igyekszik rámutatni, hogy a digitális piacon felmerülő kihívások hogyan is jelennek meg a gyakorlatban.