Hallgatói dolgozatok (Állam- és Jogtudományi Kar)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
Az Állam- és Jogtudományi Kar 2007-ben létrejött hallgatói dolgozatainak gyűjteménye.
A Debreceni Egyetemen a hallgatói dolgozatok a 2011-es felsőoktatási törvény 2022. évi törvénymódosításához alkalmazkodva csak az Egyetem által szolgáltatott Eduroam WiFi hálózatra csatlakoztatott eszközről, vagy egyetemi IP címről érhetőek el.
“A sikeres záróvizsgát tett hallgató szakdolgozatát vagy diplomamunkáját a felsőoktatási intézmény tanulmányi rendszerében teljes egészében tárolja, és azokról nyilvántartást vezet. A tárolt szakdolgozatokat és diplomamunkákat – jogszabályban meghatározottak szerint titkosított részek kivételével – a tanulmányi rendszeren keresztül korlátozás nélkül hozzáférhetővé és kereshetővé kell tenni.” A törvényről további részletek: Felsőokt. tv. (új) - 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye.
Böngészés
legfrissebb feltöltések
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 6434)
Tétel Korlátozottan hozzáférhető A kiskorú gyermek helyzete az egészségügybenSzendrői, Anna; Varga, Nelli Edina; DE--Állam- és Jogtudományi KarA gyermek sokoldalú védelme társadalmi és jogi alapkérdés, amely áthatja az egész jogrendszert. A gyermek életkorából fakadó kiszolgáltatott helyzete, valamint az állam ebből következő gyermekvédelmi kötelezettsége sok esetben a gyermek joggyakorlási lehetőségeinek paternalista jellegű korlátozásában nyilvánul meg: ez az az elméleti kiindulópont, amely a kiskorú gyermekre vonatkozó betegjogi szabályozást is alapjaiban határozza meg. Magától értetődő, hogy a gyermek egészségügyi ellátásával összefüggő döntések súlya igen nagy: kardinális, olykor a szó szoros értelmében vett életbevágó döntések meghozatalára, embert próbáló helyzetek megoldására kell sort keríteni, melyeket a gyermek – éretlenségéből és sérülékenységéből fakadóan – nyilvánvaló módon nem vállalhat fel egymaga. Visszautasíthatja-e a szülő a gyógyíthatatlan betegségben szenvedő gyermeke gyógykezelését? Megtagadhatja-e a szülő az életkorhoz kötött kötelező védőoltás beadatását saját lelkiismereti meggyőződésére, vagy adott esetben a gyermek testi integritáshoz fűződő jogára hivatkozva? Milyen módon és mértékben biztosítja az állam a gyermek testi és lelki egészségének garantálásához szükséges feltételeket az egészségügyi ellátórendszer vonatkozásában? Hogyan tudja biztosítani az állam a szülővel történő folyamatos kapcsolattartást a kórházban fekvő gyermek számára, akár már közvetlenül a születést követően, az aranyóra időszakától kezdődően? A dolgozat a fenti kérdések megválaszolására törekedve vizsgálja a kiskorú gyermek helyzetét az egészségügyi ellátás során, értékelve egyúttal a szülői, valamint az állami cselekvési lehetőségeket, illetve azok korlátait is. Az elemzés az egyes betegjogok áttekintése útján a kiskorúak vonatkozásában érvényesülő sajátosságokra fókuszál, és külön figyelmet fordít a vonatkozó joggyakorlat megismerésére és feldolgozására.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényben meghatározott illetményrendszer alakulása az orvosok, az egészségügyi szakdolgozók és az egyéb foglalkoztatottak vonatkozásábanOláh-Bácsi , Mariann; Nádas, György; DE--Állam- és Jogtudományi KarDolgozatom témájának aktualitását az egészségügyi ágazatban az elmúlt években végrehajtott, szakmaspecifikus átrendeződéseket eredményező, az egészségügyi dolgozók és az egészségügyben dolgozók jogi státuszát is érintő rendszerszintű jogszabályi változások adják. Az Országos Kórházi Főigazgatóság (továbbiakban: OKFŐ), mint az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv létrejöttével az egészségügyi szabályozási környezetben egy olyan új „entitás” jött létre, mely az általa fenntartott egészségügyi szolgáltatók vonatkozásában egységes szakmai elvek, bérszemlélet és gazdasági felügyelet érvényre juttatásával országos szinten egységes rendszerbe igyekszik vonni a szolgáltatók működtetését. Sajátos kettősség figyelhető meg az OKFŐ fenntartásában lévő és az egyéb fenntartók által működtetett egészségügyi szolgáltatók jogállása között. Az OKFŐ által kibocsátott, az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek személyi és tárgyi hatálya sok esetben nem terjed ki a nem OKFŐ fenntartású szolgáltatókra, ugyanakkor az egységes és következetes joggyakorlat kialakítása érdekében „javaslatként”, elvárásként fogalmazódik meg az abban foglaltak érvényre juttatása. A kívánt egységes országos egészségügyi bérezés maradéktalanul nem valósítható meg, adott esetben humánerőforrás eltolódást, átrendeződést eredményezhet. E körben vizsgálatom tárgyát képezi az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének érvényre juttatása, valamint a vonatkozó nemzetközi normák, a „bértranszparencia” irányelve is. Dolgozatomban a fenti szabályozási környezetet mutatom be, különösen az illetményrendszer alakulásának tükrében. Az egészségügyi szektorban zajló folyamatokat, az eddig elért eredményeket tekintve álláspontom szerint elmondható, hogy egyértelműen szükség van az egészségügyi ágazatban foglalkoztatottak jogviszonyának elkülönült, egységes kódexben történő szabályozására, ugyanakkor a jelenleg még akár jogintézményenként is szerteágazó, a jogalkalmazást megnehezítő szabályrendszerek összevetése, az illetményelemek transzparenciájának biztosítása feltétlenül szükséges.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A betegjogok gyakorlati érvényesülése az egészségügyi ellátás soránSzőllősi, Edit; Zákány, Judit; DE--Állam- és Jogtudományi KarA magyar jogrendszer részletes és korszerű szabályozást biztosít a betegjogokra vonatkozóan, ugyanakkor a mindennapi gyakorlatban az előírások és a tényleges megvalósulás között többnyire jelentős eltérés tapasztalható. A betegjogok gyakorlati érvényesülésének alapja, hogy a betegek tisztában legyenek saját jogaikkal, és képesek legyenek azokat tudatosan alkalmazni. A jogok ismerete nemcsak az egyéni érdekérvényesítést segíti, hanem hozzájárul az orvos-beteg kapcsolat kiegyensúlyozásához és a bizalmi viszony erősítéséhez is. Az egészségügyi dolgozók számára a betegjogok betartása nemcsak jogi kötelezettség, hanem szakmai és etikai norma is, amely az ellátás minőségét közvetlenül befolyásolja. Az orvosok, ápolók, egészségügyben dolgozók jogi és kommunikációs ismeretei kulcsszerepet játszanak abban, hogy a betegjogok miként valósulnak meg a mindennapokban. Szükséges lenne a betegek és az egészségügyi dolgozók jogtudatosságának növelése, a képzési és tájékoztatási rendszerek korszerűsítése, valamint az intézményi eljárások átláthatóbbá és hozzáférhetőbbé tétele. E fejlesztési irányok együttes megvalósítása hozzájárulhat ahhoz, hogy a betegjogok ne csupán jogszabályokban létezzenek, hanem valóban beépüljenek az egészségügyi gyakorlat mindennapjaiba, elősegítve ezzel egy emberközpontúbb, empatikusabb, igazságosabb és hatékonyabb egészségügyi ellátórendszer működését.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az egészségügyi ellátás visszautasításának jogaGergely, Lajos; Pribula , László; DE--Állam- és Jogtudományi KarA dolgozatban azt vizsgálom miként alakultak ki a betegjogok, mikor és miért került az önrendelkezési jog, mint az emberi méltósághoz való jog legfontosabb eleme az érdeklődés középpontjába. Kiemelem, hogy az önrendelkezési jog az egészségügyi törvényben meghatározott betegjogok mindegyikét érinti, mintegy alapját képezi. Az ellátás visszautasításának joga az önrendelkezési jog negatív oldala, szemben a beleegyezés jogával. Alapja az úgynevezett tájékozott beleegyezés, amelynek megtörténte és pontos dokumentálása a perek egyik kulcsmomentuma. Külön vizsgálom az egészségügyi ellátás visszautasítása jogát a cselekvőképesek, illetve a cselekvőképességükben korlátozottak és a cselekvőképtelenek esetében.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Compliance és a mesterséges intelligencia vállalati alkalmazása a megfelelési kézikönyv bemutatásávalAntal, Szabolcs; Nádasné Rab , Henriett Enikő; Firniksz , Judit; DE--Állam- és Jogtudományi KarA mesterséges intelligencia rohamos térnyerésével a jogalkotók egy olyan szabályozási környezet kialakítására törekednek, amely képes biztosítani a fejlett technológiák jogszerű, etikus és társadalmilag elfogadható alkalmazását. Ebben a folyamatban a compliance funkció kulcsszereplővé válik, mivel vállalati szinten biztosítania kell, hogy a működés során alkalmazott MI-megoldások összhangban legyenek a vonatkozó jogszabályokkal, szabványokkal és etikai elvárásokkal.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A büntetőjogi felelősség kérdései az egészségügybenGál, Sándor; Elek, Balázs; DE--Állam- és Jogtudományi KarDolgozatomban bemutatom az egészségügyi szakdolgozókat éríntő legfontosabb jogszabályi rendelkezéseket, a szakdolgozókat érintő felelősségi szabályokat . Célom az volt, hogy az egészségügyi szakdolgozókat tevékenységük során érintő leggyakoribb bűncselekményi típusok részletes bemutatása és ezen bűncselekmények jogesetek általi gyakorlati esetbemutatása.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A vezető tisztségviselő jogállása és felelősségeJuhos, Tamás; Fézer, Tamás; DE--Állam- és Jogtudományi KarA gazdasági társaságok a gazdasági rendszer építőkövei és alapegységei, amelyek nélkül működőképes piacgazdaság nem képzelhető el. A bonyolult életviszonyok és a gazdasági társaságoknak az élet valamennyi területén megfigyelhető erős jelenléte miatt egy gazdasági társaság működtetése professzionális ismereteket igénylő és komoly veszélyekkel is járó tevékenység. A gazdasági társaságok mindennapi működésében a vezető tisztségviselő szerepe meghatározó jelentőségű. Egy társaság irányítása, döntéseinek meghozatala, valamint a stratégiai célok kijelölése és azok megvalósítása mind a vezető tisztségviselők kezében összpontosul. Az általuk képviselt döntések, intézkedések nem csupán a társaság eredményességét és fennmaradását befolyásolják, hanem közvetett vagy közvetlen módon érinthetik a munkavállalók, a szerződéses partnerek, a fogyasztók, valamint az állam érdekeit is. Éppen ezért a vezető tisztségviselő jogállásának és felelősségének kérdésköre nem pusztán elméleti jelentőséggel bír, hanem a gyakorlatban is kulcsfontosságú, hiszen a gazdasági élet tisztaságának, átláthatóságának, jogszerűségének egyik biztosítéka. A 2014-ben hatályba lépő Ptk. alapvetően változtatott a vezető tisztségviselő felelősségén. Szakdolgozatom célja, hogy az elmúlt 11 év távlatából az újonnan bevezetett szabályozás hatása megvizsgálásra kerüljön.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az elszámolási időszak egyes alapjogi vetületeiBlága, János; Nádas, György; DE--Állam- és Jogtudományi KarAz elszámolási időszak, a magyar munkajog rendszerének új jogintézménye, alklamazása még a mindennapi gyakorlatban nem honosodott meg nagy tömegben. A dolgozat arra próbál rávilágítani, hogy az elszámolási időszak, Munka Törvénykönyvében szabályozott jogintézménye mennyiben felel meg egyes alkotmányos alapjogoknak, alkotmányos védelemben részesülő jogoknak, valamint a munkajog egyes általános magatartási követelményeinek. A dolgozat megpróbál javaslatot tenni a jogintézményhez kapcsolódó egyes jogalkotási lehetőségekre. A dolgozat első sorban példákon keresztül próbálja bemutatni, hogy a munkavállalói kiszolgáltatottság mennyiben jelenik meg elszámolási időszak alkalmazása esetén.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A kisgyermeket nevelő nők munkaerőpiaci reintegrációjaCsontos-Török, Tímea; Nádasné Rab , Henriett Enikő; DE--Állam- és Jogtudományi KarA kisgyermeket nevelő nők munkaerőpiaci helyzete az utóbbi években mind társadalmi egyenlőségi, mind gazdasági versenyképességi szempontból kiemelt kutatási területté vált. Magyarországon a szülési szabadságot követő inaktív időszak gyakran elhúzódik, ami hosszú távon hátrányosan befolyásolja a nők karrieresélyeit és jövedelmi pozícióját. Bár a női foglalkoztatottság összességében növekvő tendenciát mutat, a kisgyermekes anyák munkaerőpiaci részvétele továbbra is alacsonyabb a férfiaknál és a gyermektelen nőknél, és jelentősen elmarad az uniós átlagtól. A visszatérés nehézségei szorosan összefüggenek a társadalmi normákkal, a munka és család összeegyeztetésének kihívásaival, valamint az intézményi ellátások – például a bölcsődei férőhelyek – hiányosságaival. Dolgozatom e problémaköröket járja körbe.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A hálapénz büntetőjogi szankciójának egészségügyi ellátásra gyakorolt hatásaKomádi, Krisztina Henriett; Elek, Balázs; DE--Állam- és Jogtudományi KarA dolgozat célja, hogy feltárja a hálapénz kriminalizálásának tényleges hatásait az egészségügyi ellátás különböző aspektusaira – beleértve az orvosok, egészségügyi szakdolgozók attitűdjét, a betegbiztonságot, az egészségügyi ellátásokhoz való hozzáférést, valamint a rendszerbe vetett közbizalmat. Aktuális képet kívántam adni a hálapénz kriminalizálásának hatásairól az egészségügyi ellátásra. Bár rövid idő telt el a jogszabályi rendelkezés óta és szakirodalmi anyag is kevés állt rendelkezésre, azonban társadalmi vita szintjén nagyon sokan fogalmaztak meg gondolatokat az üggyel kapcsolatban, melyek különböző aspektusokból vizsgálták és véleményezték a témát. Igyekeztem a szakirodalmat és a különböző álláspontokat megismerve, valamint a kérdőíves felmérés eredményét figyelembe véve egy képet festeni a jelenlegi egészségügyi helyzetről, a betegek, szakdolgozók attitűdjéről a hálapénz büntetőjogi szankcionálása és az ellátásra gyakorolt hatása tekintetében. Szakdolgozatom során kérdőíves felmérést végeztem, mind az egészségügyi dolgozók, mind a betegek szemszögéből szerettem volna megismerni a hálapénzzel, annak büntetőjogi kategóriába sorolásával kapcsolatos véleményeket.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A munkáltatói márkaépítés lehetőségei és kihívásaiJuhász , Ágota; Zaccaria, Márton Leó; DE--Állam- és Jogtudományi KarA munkáltatói márkaépítés komplex, interdiszciplináris elméleti alapokra épülő stratégiai folyamat, amelynek célja, hogy az érdekeltek – elsősorban a jelenlegi és a jövőbeli munkavállalók – tudatában vonzó, egységes és hiteles kép alakuljon ki egy adott szervezetről. E kép a szervezet által közvetített ígéretek, ajánlatok és tapasztalatok együttese révén formálódik, mely hosszú távú, tudatos és következetes márkaépítési tevékenységet igényel. A modern munkaerőpiac gyorsan és gyakran kiszámíthatatlanul változó környezetében a megfelelő készségekkel és képességekkel rendelkező, tehetséges munkavállalók vonzása, kiválasztása és megtartása a szervezeti versenyképesség egyik kulcstényezője. Ennek tükrében a munkáltatói márkaépítés egyre inkább szükségszerűségként, nem pedig választható lehetőségként jelenik meg a szervezetek számára, mely napjainkra kommunikációs, illetve HR funkcióján túl a szervezeti stratégia integráns és nélkülözhetetlen eleme. Olyan keretrendszert kínál, amely lehetővé teszi a szervezeti értékek és normák megfogalmazását, valamint azok operatív, tényleges megvalósulását – a mindennapi működés valamennyi szintjén. A szervezet megbízhatóságának megítélése alapvetően azon múlik, hogy ígéreteit milyen mértékben képes cselekedetei révén hitelesen érvényesíteni. A munkáltatói márkaépítés kizárólag akkor válik ténylegesen értékteremtő folyamattá, ha a szavakat tettek követik, azaz a kommunikált üzeneteket hiteles, következetes szervezeti cselekvés támasztja alá. A munkáltatói márkaépítés stratégiai jelentősége napjainkban nemzetközi szinten egyre inkább igazolódik, ugyanakkor Magyarországon e terület még jelentős részben kiaknázatlannak tekinthető. A gyakorlati alkalmazás sok esetben elmarad az elméleti lehetőségek mögött, jóllehet a nemzetközi jó gyakorlatok számos kézzelfogható eredménnyel szolgálnak. A munkaerőpiac a jövőben várhatóan további jelentős kihívásokkal fog szembesülni, ám ezek – a nehézségek mellett – egyúttal számtalan új lehetőséget is kínálnak a szervezetek számára.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A mesterséges intelligencia használatával kapcsolatos orvosi felelősség – irodalmi áttekintésPásztor, Ibolya; Pribula, László; Bíró, Klára; DE--Állam- és Jogtudományi KarA dolgozat középpontjában a mesterséges intelligencia (MI) egészségügyi alkalmazásával összefüggő orvosi jogi felelősség aktuális kihívásai és fejleményei állnak. Vizsgálja az MI technológiák gyors terjedéséből fakadó szabályozási, etikai és gyakorlati kérdéseket, különös tekintettel az autonóm döntéshozó rendszerekre. A szakirodalmi áttekintés az AI Act, a GDPR és az európai polgári jogi felelősség szabályainak elemzésén keresztül mutat rá a felelősségi rendszerek elégtelenségeire, a „feketedoboz” problémára és az algoritmikus elfogultság kérdésére. A dolgozat multidiszciplináris megközelítést alkalmazva vizsgálja, hogy az MI-rendszerek használata milyen jogi és etikai dilemmákat eredményez az orvosi gyakorlatban. Az irodalmi áttekintésen alapuló kutatás vezető kérdései között szerepelnek az MI alkalmazásából fakadó előnyök, kihívások, valamint a biztonságos használat feltételei és lehetséges jogalkotási megoldások. A dolgozat rámutat, hogy a szakmai diskurzusban szükséges a felelősségi modellek revíziója, az objektív felelősségi elemek előtérbe helyezése és az orvosi szférára vonatkozó speciális jogi rendelkezések kialakítása. Az elemzés kiemeli, hogy a hatékony szabályozás csak európai szintű jogharmonizáció révén érhető el, figyelembe véve a technológia komplexitását. A dolgozat lezárásaként hangsúlyozza a lehetséges jövőbeni kutatási irányokat és a multidiszciplináris együttműködés fontosságát a biztonságos, etikus MI-implementáció érdekében.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A vállalat hosszú távú sikerének záloga az elégedett munkavállalóBalogh, Ákos; Zaccaria, Márton Leó; DE--Állam- és Jogtudományi KarA munkavállalói motiváció komplex kérdéskörének, valamint az ösztönzésmenedzsment rendszerének vizsgálatával a dolgozat rávilágít arra: a vállalatok üzleti sikerét nagymértékben befolyásolja, hogy a vezetés mennyire képes ösztönözni a munkavállalóit. A teljesítményértékelés különböző fajtáit ismertető rész bemutatja röviden az önértékelés, a klasszikusnak, valamint gyorsnak tekinthető, felülről lefelé kontrollált értékelés módszereit, továbbá a komplex pillanatfelvételt nyújtó 360 fokos visszacsatolást. A munkavállalók ösztönző eszközeinek áttekintése során részletesen foglalkozik a dolgozat a vállalatnál alkalmazott lehetséges pénzügyi, valamint nem pénzügyi ösztönzőkkel. A pénzügyi ösztönzők bár nélkülözhetetlenek, önmagukban nem elégségesek a motiváció szempontjából. Legalább ennyire lényeges szerep jut ugyanis a nem pénzügyi ösztönzőknek. A kedvező, versenyképes munkabér ma már sok esetben nem elegendő a meglévő munkavállalók elégedettségének eléréséhez, a jövőbeli munkavállaló figyelmének megragadásához. A pénzügyi ösztönző eszközöknek ki kell egészülniük a nem pénzügyi ösztönző eszközök alkalmazásával. A dolgozat zárórésze gyakorlati példákon keresztül bemutatja az új HR funkciónak minősülő munkahelyi well-being gyűjtőfogalmába tartozó fizikai, mentális, érzelmi, szakmai, valamint társadalmi jóllét pilléreket.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A vezetői döntéshozatalt befolyásoló kognitív pszichológiai tényezők a munkajogi gyakorlatbanKovács-Gábri, Angéla; Zaccaria, Márton Leó; DE--Állam- és Jogtudományi KarAz értekezés az emberi gondolkodás folyamatát tanulmányozó különböző pszichológiai irányzatok kognitív pszichológia szempontjából stilizált előtörténetét bemutatva rávilágít a kognitivizmusban rejlő újszerű megközelítésre. A vezetői (munkáltatói, HR-vezetői) döntéshozatalt befolyásoló kognitív torzítások számbavétele során kitér a veszteségkerülés, lehorgonyzás, információs torzítás, megerősítési torzítás és a koherencia alapú érvelés jelenségére, melyek jelentős mértékben elterelhetik a döntések irányát a racionális útról. Az értekezés a különböző torzítások kiküszöbölésére tett ajánlásokkal igyekszik segíteni a munkáltatók és HR-szakemberek munkavállalókkal kapcsolatos döntéshozatali eljárását. A teljesítményértékelési módszerek kognitív pszichológia szempontjából történő elemzése rávilágít arra, hogy az értékelő egyszerűsítő gondolkodási sémáinak és torzításainak elkerülésével a döntéshozatal jobban támaszkodik a tényekre és a munkavállaló tényleges teljesítményére. Mindemellett az alkalmazottak bevonásával végzett értékelés a szervezeti célok elérését is hatékonyan ösztönzi.Tétel Korlátozottan hozzáférhető „Right to disconnect” – avagy a lecsatlakozáshoz való jog elméleti és gyakorlati kérdéseiGulyás , Lilla Tünde; Zaccaria, Márton Leó; DE--Állam- és Jogtudományi KarJelen dolgozat a „right to disconnect”, avagy a lecsatlakozáshoz való jog jogintézményét kívánja bemutatni. A lecsatlakozáshoz való jog részletes bemutatása előtt a dolgozat a munkaidő és a pihenőidő magyar és uniós jogi fogalmát, a munka és a magánélet egyensúlyának kérdéskörét, valamint a kiégés jelenségét is ismereti. A dolgozat a lecsatlakozáshoz való jog eredetét, fogalmát, célját, valamint – a teljesség igénye nélkül – annak egyes hazai és nemzetközi gyakorlati megvalósulási/megvalósítási formáit is bemutatja. Ezen túlmenően a dolgozat az Európai Unió lecsatlakozáshoz való jog megvalósítása érdekében tett törekvéseit is taglalja, ideértve a vonatkozó irányelv javaslatot és az Európai Bizottság lépéseit is. A dolgozat azon kérdésekre keresi a választ, hogy egyrészt van-e létjogosultsága a lecsatlakozáshoz való jognak, másrészt, hogy szükséges-e azt kifejezetten szabályoznia a jogalkotónak és amennyiben igen, az hogyan volna célszerű.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az ingatlanok magánszemélyek általi bérbeadásának gyakorlati és adójogi kérdéseiFarkas , Kinga; Valentényi-Szilágyi, Bernadett; DE--Állam- és Jogtudományi KarAz ingatlanok magánszemélyek általi bérbeadásának adójogi szabályai nagyon komplexek. Dolgozatom célja, hogy részletesen bemutassam a magánszemélyek által végzett ingatlanbérbeadás hazai adójogi szabályozását. Dolgozatomban egy olyan átfogó képet szeretnék adni az ingatlanbérbeadás adójogi szabályrendszeréről, amely hasznos iránymutatásul szolgál mindazok számára, akik tervezik, hogy e tevékenységet lekezdik vagy már aktív bérbeadóként az ingatlanpiac résztvevői. Továbbá dolgozatomban kitérek a rövid távú ingatlanbérbeadás kérdéskörben a világon és hazánkban is egyre népszerűbb Airbnb jelenségre és e bérbeadási forma körül kialakult társadalmi és gazdasági vitákra. Továbbá bemutatom, hogy Magyarországon a jogalkotás milyen eszközökkel, jogszabályokkal igyekszik az rövid távú, üzletszerű bérbeadási tevékenységet visszaszorítani.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A kisajátítási eljárással kapcsolatos szakértői értékbecslések körüli vitás kérdések peres eljárásban történő értékelésének elemzéseMészáros , Márta; Pribula, László; DE--Állam- és Jogtudományi KarSzakdolgozatom tárgya a kártalanítási összeg mértékét, kiszámításának módját vitató keresetek elemzésére irányul. Az elemzés során sorra fogom venni a forgalmi érték kiszámításának törvényben meghatározott módozatait, ugyanakkor figyelmet kívánok fordítani arra, hogy általánosságban mit kifogásoltak a keresetekben a szakértői véleményekkel kapcsolatban.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Orvosi kutatás, klinikai vizsgálatok és azok jogi kérdéseiDubiczky, Zsuzsanna; Zaccaria, Márton Leó; DE--Állam- és Jogtudományi KarFelismerésre került globálisan is a kutatás szabályozásának fontossága és az alapvető keretrendszerek megfogalmazása. Az orvostudományban kiemelten kezelendő a kutatás kérdése és kereteinek meghatározása. Valamennyi orvosi témájú kérdésnél az orvosszakma-etika-jog hármasát szükséges együtt vizsgálni, mert ezek egymástól elválaszthatatlan egységben kell, hogy jelen legyenek, hiszen a magas orvosszakmai színvonalú, etikailag elfogadható és jogilag kifogástalan eljárások a jó eljárások. Mindezek a kutatás során - annak ismeretlen kimenetele miatt - felértékelődnek. Az orvostudomány fejlődése véleményem szerint fel fog gyorsulni - köszönhetően a mesterséges intelligencia adta lehetőségeknek is, azonban mindig is lesznek olyan kérdések, melyeket csak a kutatás eredményei fognak tudni megválaszolni. A tudomány fejlődése töretlen, melynek nélkülözhetetlen eleme a kutatás.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A munkahelyi környezet szerepe a toborzás, megtartás folyamatábanKubassyné Levák, Judit Anna; Nádasné Rab, Henriett Enikő; DE--Állam- és Jogtudományi KarA szakdolgozat célja a munkahelyi környezet komplex szerepének bemutatása a toborzási és megtartási folyamatokban, különös tekintettel a humánpolitikai és munkajogi összefüggésekre. A munkahelyi környezet fogalma mára túlnőtt a fizikai munkafeltételek körén: magában foglalja a pszichoszociális, szervezeti és digitális dimenziókat is, amelyek együttesen határozzák meg a munkavállalói élményt és elköteleződést. A dolgozat elméleti megközelítésben, szekunder kutatás alapján tárja fel, hogy a munkakörnyezet miként befolyásolja a munkáltatói vonzerőt, a fluktuáció csökkenését és a szervezeti teljesítményt. A vizsgálat kitér a klasszikus és modern HR-elméletekre, a munkajog releváns szabályozására, valamint a munkáltatói felelősség és a HR-gyakorlat közötti kapcsolódásokra. A kutatás eredményei alapján megállapítható, hogy a munkahelyi környezet fejlesztése stratégiai jelentőségű a versenyképes és fenntartható szervezeti működés szempontjából. A HR-eszközök – mint a munkáltatói márkaépítés, a jólléti programok és a rugalmas munkaszervezés – akkor érik el céljukat, ha a jogi keretek között, a munkavállalói jogok tiszteletben tartásával valósulnak meg. A dolgozat kiemeli a HR szakjogász szerepét a munkakörnyezet alakításában, aki a munkajogi normák és a humánpolitikai célok összhangját biztosítja. Összességében a munkahelyi környezet a 21. századi munkáltatói siker egyik kulcstényezője, amely egyidejűleg szolgálja a jogszerűséget, az emberi jóllétet és a szervezeti hatékonyságot.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A gyógyulási esély elvételének értékelése az egészségügyi kártérítési perekbenHegedűs , Sára Örzse; Pribula, László; DE--Állam- és Jogtudományi KarA gyógyulási, túlélési esély csökkenése, illetve elvétele egy újra és újra visszatérő mindig aktuális téma lesz a jogalkalmazók számára, hiszen sajnos mindig fogunk találkozni olyan esetekkel, amikor az egészségügyi intézmény mulasztásával összefüggésben a betegnek csökken, vagy adott esetben teljesen elvész a gyógyulásra, túlélésre való esélye. Magának az esélynek a jogi értékelése is egy meglehetősen érdekes és sokszínű téma, amelynek talán legérdekesebb és a bírói gyakorlat által is leginkább elismert területe a gyógyulási, túlélési esély csökkenése, illetve elvétele. Az esély elvételével kapcsolatos orvosi kártérítési perek jellemzője, hogy az egészségügyi intézmény alkalmazottjának valamely mulasztása miatt, a kezeléssel összefüggésben a beteg gyógyulásra való esélye csökken, vagy elvész, ugyanakkor azt is látnunk kell, hogy a betegség természete lefolyása is befolyásolja a beteg gyógyulásra való esélyét. Ezen jogterület érdekességeinek bemutatását kísérli meg jelen dolgozat.