Eltérő genetikájú, pekingi típusú szülőpár kacsák teremlési paramétereinek összehasonlítása

Abstract

A tenyészkacsa-ágazat gazdaságossága/hatékonysága és hosszú távú nyereségessége napjainkban egyre nagyobb jelentőséggel bír az állattenyésztésen belül. A piaci verseny erősödése, a takarmányköltségek növekedése, valamint a hatékonyság iránti fokozott elvárások mind arra ösztönzik a termelőket, hogy a rendelkezésre álló genetikai és technológiai lehetőségeket minél jobban használják ki. Ebben a folyamatban kulcsszerepet játszik a szülőpár állomány minősége, hiszen a szülőpárok termelési mutatói közvetlen hatással vannak az utódgeneráció teljesítményére, és ezáltal a termékpálya eredményességére. Minden hibridnek megvan a maga erőssége és gyengesége. Dolgozatomban a Cherry Valley és a Maple Leaf genetika azon termelési mutatóit hasonlítottam össze, amelyek nagyban befolyásolják egy hibrid sikerességét, gazdaságosságát. Az telepi és keltetői adminisztráció által vizsgálni tudtam az elhullások alakulását, a víz és takarmány felvételt, a keltetőbe szállított tojások arányát, a keltethetőséget, a termékeny tojások arányát, a tárolási idő és tojás kora hogy alakítja a kelési százalékokat, végül pedig a szülőpár állományok tojásaiból kikelt napos madarak minőségét és arányát. Eredményként azt kaptam, hogy bár a Cherry Valley tojástermelése alacsonyabb, elhullása magasabb volt, a keltethetősége viszont magasabb. Ezzel szemben a Maple Leaf a termelés alatt alacsonyabb elhullási százalékokkal termelt, több volt az összes tojás utána, viszont a keltethetősége egy alacsonyabb de stabilabb szinten maradt, illetve a napos kacsák minősége magasabb volt.