Hiperlipazémia okai, differenciáldiagnosztikája és prognosztikai markerei

Abstract

Háttér: A megemelkedett szérum lipázkoncentráció az akut hasnyálmirigy-gyulladás (acute pancreatitis, AP) diagnosztikai ismertetőjele, ugyanakkor számos egyéb kórképben is előfordulhat. A nem hasnyálmirigy-gyulladás eredetű hiperlipazémia (non-pancreatic hyperlipasemia, NPHL) gyakran okoz differenciáldiagnosztikai bizonytalanságot az AP azonosításában, miközben patofiziológiája és prognosztikai tényezői mindeddig kevéssé ismertek. Célkitűzés: A vizsgálat célja a NPHL részletes klinikai, laboratóriumi és etiológiai jellemzése, valamint a hematológiai paraméterekből származtatott gyulladásos indexek prognosztikai értékének meghatározása volt a kórházi mortalitás előrejelzésére, különös tekintettel a szepszishez és COVID-19-hez társuló esetekre. Módszerek: A Debreceni Egyetem Klinikai Központjában 31 hónapon át prospektíven gyűjtött kohorszban 808 beteg szerepelt, akiknél a szérum lipáz koncentráció meghaladta a referencia-tartomány felső határának legalább háromszorosát (≥3×ULN). Közülük 392 betegnél AP, míg 401-nél NPHL igazolódott. Az NPHL-es csoportban 111 beteg szenvedett bakteriális szepszisben, 290 esetben nem találtunk szisztémás infekciót. Egy további, 144 betegből álló, COVID-19-fertőzéssel társult NPHL-es populációt is bevontunk a vírusos fertőzés eredetű hiperlipazémia vizsgálatához. Nyolc vérkép-alapú gyulladásos index (NLR, dNLR, N/(LP), PLR, LMR, AISI, SII, SIRI) prognosztikai teljesítményét ROC-analízissel és többváltozós logisztikus regresszióval értékeltük. Eredmények: Az NPHL leggyakoribb kiváltó okai az akut vesekárosodás (33,2%) és a szepszis (27,7%) voltak. A NPHL-hez magasabb kórházi mortalitás társult, mint az AP-hez (22,4% vs. 5,1%; p<0,001). A halálozás független kockázati tényezői a magas NLR (>10,37, OR:3,71) és az emelkedett N/(LP) index (>0,03; OR: 3,98), továbbá az alacsony albuminszint, az emelkedett amiláz, az idősebb életkor és a szepszis jelenléte voltak. Etiológiai alcsoportok alapján a bakteriális szepszis esetén az N/(LP), míg COVID-19-hez, vagy nem fertőzéshez társuló NPHL esetén az NLR bizonyult a leginformatívabb markernek a mortalitás előrejelzésében. Következtetés: Az NPHL gyakori, potenciálisan súlyos állapot, amelyet az alapbetegségek és a szisztémás gyulladás jelentősen befolyásolnak. A hematológiai eredetű gyulladásos indexek, különösen az NLR és az N/(LP) egyszerű, költséghatékony eszközt nyújtanak a NPHL prognózisának megítélésére és a klinikai kockázatbecslés támogatására. Background: Elevated serum lipase concentration is a biochemical hallmark of acute pancreatitis (AP); however, it may also occur in various non-pancreatic disorders. Non-pancreatic hyperlipasemia (NPHL) often causes diagnostic uncertainty in differentiating AP, while its pathophysiology and prognostic factors remain poorly understood. Objectives: This study aimed to comprehensively characterize the clinical, laboratory, and etiological features of NPHL and to assess the prognostic value of hematological inflammation-based indices in predicting in-hospital mortality, with a particular focus on cases associated with bacterial sepsis and COVID-19 infection. Methods: A total of 808 patients with serum lipase activity at least three times above the upper limit of normal (≥3×ULN) were prospectively enrolled over 31 months at the University of Debrecen Clinical Center. Among them, 392 had confirmed AP and 401 were diagnosed with NPHL. Within the NPHL cohort, 111 patients had bacterial sepsis, while 290 had no systemic infection. Additionally, a separate population of 144 COVID-19-associated NPHL cases was analyzed to evaluate viral-related hyperlipasemia. The prognostic performance of eight blood cell–derived inflammatory indices (NLR, dNLR, N/(LP), PLR, LMR, AISI, SII, and SIRI) was evaluated using ROC analysis and multivariate logistic regression. Results: The most frequent causes of non-pancreatic hyperlipasemia (NPHL) were acute kidney injury (33.2%) and sepsis (27.7%). NPHL was associated with a significantly higher in-hospital mortality rate compared to acute pancreatitis (22.4% vs. 5.1%; p<0.001). Independent predictors of mortality included elevated neutrophil-to-lymphocyte ratio (NLR >10.37; OR: 3.71) and an elevated N/(LP) index (>0.03; OR: 3.98) along with low serum albumin level, increased amylase activity, advanced age, and the presence of sepsis. Across etiological subgroups, N/(LP) was the most informative prognostic marker in bacterial sepsis, whereas NLR provided the best predictive performance in COVID-19–associated or non-infectious NPHL cases. Conclusion: NPHL is a common and potentially severe condition influenced by systemic inflammation and underlying organ dysfunction. Hematological inflammatory indices, particularly NLR and N/(LP) serve as simple, cost-effective tools for assessing prognosis and supporting clinical risk stratification in NPHL.