<link rel="stylesheet" href="styles.f3b1fba60ec7970c.css">

Colonial Environmental Governance in Maluku (1652–1799): Historical Insights from Hongi Tochten

Betöltés ...
Bélyegkép

Fájlok

Folyóirat címe

Folyóirat ISSN

Kötet címe (évfolyam száma)

Kiadó

Absztrakt

A Holland Kelet-indiai Társaság (Vereenigde Oostindische Compagnie, VOC) a Maluku-szigeteken fennálló szegfűszeg-monopóliumát a Hongi Tochten néven ismert haditengerészeti expedíciók intézményesített rendszerén keresztül biztosította. E vállalkozásokat a történeti szakirodalom hagyományosan elsősorban a katonai kényszer, a politikai alávetés és a kereskedelmi ellenőrzés eszközeiként értelmezte, miközben azok környezeti kormányzási funkciója mindeddig viszonylag csekély tudományos figyelmet kapott. Jelen tanulmány e hiányosságra reflektálva azt vizsgálja, hogy a Hongi Tochten miként működött a gyarmati környezeti kormányzás sajátos intézményi mechanizmusaként, valamint, hogy az ehhez kapcsolódó erőforrás-szabályozási beavatkozások milyen hosszú távú következményekkel jártak Maluku őshonos társadalmi–ökológiai rendszereire az 1652 és 1799 közötti időszakban. A kutatás kvalitatív történeti megközelítést alkalmaz, és a VOC levéltári forrásait, a gyarmati közigazgatás dokumentumait, valamint a releváns történeti szakirodalmat a gyarmati környezeti kormányzás, az ökológiai szabályozás, illetve a társadalmi–ökológiai rendszerek analitikai keretein keresztül elemzi. Az eredmények azt mutatják, hogy a Hongi Tochten túlmutatott a katonai kényszerítés és a kereskedelmi monopólium fenntartásának hagyományosan tulajdonított funkcióin: olyan intézményesült kormányzási rendszert alkotott, amelyben az ökológiai erőforrások szabályozása a gyarmati autoritás gyakorlásának és megszilárdításának központi mechanizmusává vált. A VOC beavatkozásai alapvetően átrendezték az őshonos termelési rendszereket, a szokásjogon és helyi normákon alapuló erőforrás-kormányzási gyakorlatokat, valamint a közösségek megélhetési stratégiáit. A szegfűszeg termesztésének, elosztásának és kereskedelmének gyarmati ellenőrzése egyúttal az erőforrásokhoz való hozzáférés, az ökológiai térhasználat és a helyi gazdasági autonómia újraszabályozását is maga után vonta. E kényszerítő beavatkozásokkal párhuzamosan azonban az őshonos közösségek sokrétű adaptív és ellenállási stratégiákat alakítottak ki. Ezek között szerepelt a szegfűszegpalánták elrejtése és tit-kos áttelepítése, a megélhetési források diverzifikációja, az informális kereskedelmi hálózatok fenntartása, valamint a helyi ökológiai tudás megőrzése és generációk közötti továbbörökítése. Az eredmények alapján a Hongi Tochten olyan intézményesült gyarmati környezeti kormányzási rendszerként értelmezhető, amelyben a természeti erőforrásokhoz való hozzáférés szabályozása, az ökológiai folyamatok ellenőrzése és a helyi termelési rendszerek átalakítása az imperialista hatalomgyakorlás szerves részévé vált. A tanulmány ezáltal nem csupán a gyarmati környezettörténethez és a politikai ökológiához járul hozzá, hanem rámutat arra is, hogy az erőforrások gyarmati szabályozása miként idézhet elő olyan tartós intézményi, társadalmi és ökológiai átalakulásokat, amelyek hatásai túlmutatnak az adott történeti korszakon. E történeti perspektíva a kortárs környezeti kormányzás számára is releváns tanulságokkal szolgál, különösen az őshonos társadalmi–ökológiai rendszerek rezilienciája, a fenntartható erőforrás tekintetében.

Leírás

Forrás

Különleges Bánásmód - Interdiszciplináris folyóirat, Vol. 12 No. 3 (2026) , 131-145

Jóváhagyás

Áttekintés

Kiegészítve

Hivatkozik rá

Jogok és engedélyezések

Open Access
Efilina Kissiya (PhD)