A szakdolgozatban a Nagyhegyesen található Kráter-tó turizmusa kerül nagyító alá, ezen belül is a katasztrófaturizmus vizsgálata a területen. A kutatás rávilágít arra, hogy valójában lehet-e katasztrófaturizmus helyszínnek tekinteni a Kráter-tavat, ha igen akkor pedig milyen szinten, mind a turisták, mind a helyiek körében. A katasztrófaturizmuson belül pedig a dark turizmus fogalma és aspektusai jelennek meg. Ezen kívül szerepel a dolgozatban egy attitűdvizsgálat szintén lakossági és turista szinten. Továbbá, hogy melyek azok a termékek, amik Nagyhegyes turisztikai kínálatában megjelennek, ezen belül, hogy a Kráter-tó hogyan jelenik meg ebben a kínálati körben. Valamint jobban kitér a tanulmány a fejlesztésekre a kérdőívekben és az elemzésben is, aminek hatására a jövőben egy turisztikai fejlesztési terv is összeállításra kerülhet Nagyhegyes Község Önkormányzata számára. Elmondható a kutatás alapján, hogy a helyiek tisztában vannak a tó keletkezésének körülményeivel, földrajzi adottságaival, valamint azzal is, hogy mára már Nagyhegyes turisztikai kínálatának szerves részét képezi. A turizmus ezen formája egyre több figyelmet kap, mind kutatás szempontjából, mind az emberi kíváncsiságból fakadóan, így nem csoda, hogy ilyen széles körben (az ország egészéről és még külföldről is) érkeznek ide turisták. Kijelenthető, hogy fogalmi szinten katasztrófaturizmus helyszíne a Kráter-tó és rendkívül jól bemutatja azt, hogy a katasztrófaturizmus helyszínei nem csak látványosságként szolgálnak, hanem sokan a történelmi múlt, a tragédia megismerése céljából érkeznek ide.