Hallgatói dolgozatok (Földtudományi Intézet)

Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez

A Földtudományi Intézet 2018-ban létrejött hallgatói dolgozatainak gyűjteménye.

A Debreceni Egyetemen a hallgatói dolgozatok a 2011-es felsőoktatási törvény 2022. évi törvénymódosításához alkalmazkodva csak az Egyetem által szolgáltatott Eduroam WiFi hálózatra csatlakoztatott eszközről, vagy egyetemi IP címről érhetőek el.

“A sikeres záróvizsgát tett hallgató szakdolgozatát vagy diplomamunkáját a felsőoktatási intézmény tanulmányi rendszerében teljes egészében tárolja, és azokról nyilvántartást vezet. A tárolt szakdolgozatokat és diplomamunkákat – jogszabályban meghatározottak szerint titkosított részek kivételével – a tanulmányi rendszeren keresztül korlátozás nélkül hozzáférhetővé és kereshetővé kell tenni.” A törvényről további részletek: Felsőokt. tv. (új) - 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye.

Böngészés

legfrissebb feltöltések

Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 422)
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Az állatkertek jövőjének vizsgálata ( A fenntarthatóság szempontjából)
    Kiss, Márton; Halasi-Kovácsné, Benkhard Borbála Rita; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Földtudományi Intézet
    A dolgozatom célja, hogy feltárjam az állatkertek fenntartható működésének lehetőségeit és ezen intézmények átalakuló szerepét a 21. században, különös tekintettel a hazaiakra, ezen belül is a Debreceni Állatkertre. A dolgozat célkitűzése, hogy bemutassa az állatkertek előtt álló kihívásokat, nehézségeket és kritikákat, valamint feltérképezze a jövőbeli fejlődési irányokat és innovációkat a fenntarthatóság jegyében. Ennek érdekében összehasonlítom a Debreceni Állatkertet más hazai és nemzetközi példákkal.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    A Zagyva vízgyűjtő területének természetföldrajzi jellemzése és a folyó szabályozásának eredményei
    Klement, Enikő; Négyesi, Gábor; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Földtudományi Intézet
    Szakdolgozatom célja a Zagyva vízgyűjtő területének és a folyószabályozás eredményeinek bemutatása. A Zagyva vízgyűjtője szinte teljes egészében Magyarországon terül el. Mai helyzetének és felszínének kialakulása hosszú folyamat eredménye. A vízgyűjtő felszíne nagyon változatos domborzattal rendelkezik, ami befolyásolja az éghajlati, vízrajzi és talajadottságokat. A folyószabályozás kezdeti lépései a 18. században indultak el, de a mai értelemben vett szabályozási munkálatok az 1940-es években kezdőtek el, ekkor és a 20. század további munkálati során alakították ki az új medret, vágták át a kanyarulatokat. Az árvízvédelem napjainkban is kiemelt szerepet kap. Az antropogén beavatkozások és a szabályozások nemcsak a folyó medrét érintették, hanem a hullámteret is, aminek a felszínborítottsága az elmúlt évszázadban sokat változott.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Életminőség javítását célzó infrastrukturális beruházások éghajlatváltozási rezilienciavizsgálata
    Bartáné Kocsis, Andrea; Mester, Tamás; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Földtudományi Intézet
    Szakdolgozatomban a KözPONT városfejesztés című TOP-PLUSZ-1.2.1-21-CS1-2024-00049 azonosító számú projekt klímarezíliencia vizsgálatát végeztem el. A klímasemlegességi és klímaalkalmazkodási részvizsgálatok átvilágítási szakaszait követően kitettségelemzés és érzékenységvizsgálatot végeztem. A klímaalkalmazkodás vonatkozásában részletes elemzés vált szükségessé, mely során a valószínűség-, hatás és kockázatelemzés eredménye alapján a tervezési és megvalósítási időszakra vonatkozóan állapítottam meg intézkedéseket, melyek a projekt klímaváltozással kapcsolatos alkalmazkodóképességét hivatottak szolgálni.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Az Európai Unió környezetvédelmi szakpolitikájának intézményi aspektusai
    Sojnóczki, Kristóf Soma; Szilágyiné dr. Czimre , Klára; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Földtudományi Intézet
    Dolgozatomban bemutatásra került, az Európai Unió Környezetvédelmi szakpolitikájának történeti bemutatása, az EU intézmény rendszerének bemutatása, kapcsolati rendszerének megvizsgálása, az EU-s állampolgárok véleményeinek kiértékelése. A dolgozat alapját képző vizsgálatok az EU intézményeinek egymás közti kapcsolatát vizsgálta a környezetvédelem témakörön belül 2000-2024 közötti időszakban, az intézmények által kibocsátott dokumentumok alapján. Nagyobb figyelmet kapott az Európai Unió Bíróságának dokumentumainak megvizsgálása, melynek eredményeképpen megállapításra került az Országok érintettségének megállapítása. Továbbá a dolgozatban egy másik kutatás eredménysorozata került nagyító alá, ami az EU polgárainak véleményeit mutatja be bizonyos kérdések esetében, melyek a környezetvédelem területét szorosan érintették, melynek eredményeképp megállapítható lett az EU polgárainak egységes vagy éppen akár ellentétes nézőpontja. A dolgozat bemutatja, hogy az Európai Unió Intézményrendszere mennyire komplex, milyen szintű összefogások és kapcsolódások jellemzik, mely országok tekinthetők a legérintettebb feleknek a Bíróság ügyleteiben és hogy az EU polgárainak mi a véleménye egyes kérdésekről, mennyire tartják fontosnak a környezetvédelmi intézkedéséket.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Új fejlesztésű növényi nitrogén tápanyag biológiai teljesítményének vizsgálata és az előállításhoz kapcsolt környezeti hatások elemzése klasszikus nitrogén forrás felhasználásának tükrében
    Kiss, Timea; Mester, Tamás; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Földtudományi Intézet
    Új fejlesztésű növényi nitrogén tápanyag biológiai teljesítményének vizsgálata, ammónia és hidrogéntermelésének vizsgálata. Az előállításhoz kapcsolt környezeti hatások elemzése, úgy mint a Termék karbonlábnyom, és a károsanyag kibocsátás. A termék felhasználása során fellépő ökotoxikológiai kockázat becslése. A kapott eredmények és mutatók összevetése a konvencionális műtrágyagyártás során keletkező károsanyag kibocsátással.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Hajdú-Bihar vármegye főúthálózatának és forgalmának vizsgálata 1995-től napjainkig geoinformatikai eszközökkel
    Rácz, Zsófia Sára; Túri , Zoltán; Pénzes, János; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Földtudományi Intézet
    Szakdolgozatom témájának a Hajdú-Bihar vármegyei főúthálózat fejlődésének a bemutatását választottam különböző térinformatikai módszerek vizsgálatával, elemzésével. A jobb szemléltetés érdekében a forgalomszámlálási adatokat is felhasználtam 5 évenkénti feldolgozással. Legfőképpen az autópályák, az I. rendű és a II. rendű főutak jellemzőit vizsgáltam. A geoinformatikai módszerek segítségével jól tudtam ábrázolni tematikus térképeken a változásokat, így jól láthatók lettek a fejlesztések és a forgalmi átrendeződések. A GQIS szoftver segítségével készítettem el a térképeket, illetve az adatokat több adatbázisból gyűjtöttem. Vizsgáltam az utak hosszát, az építésüket és a rajtuk lévő forgalmat. Így következtetéseket tudtam levonni a változásokról és a fejlődés üteméről.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Légi lézerszkennelt adat alkalmazása erdős területen
    Korhut, Péter; Szabó, Szilárd; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Földtudományi Intézet
    Napjainkban talán a legnagyobb és leggyorsabb fejlődésnek a lézerszkennelési technológia örvendhet. Munkám során azt a célt tűztem ki magam elé, hogy egy szabálytalanul nőtt erdős területről készült pontfelhő segítségével a fákat megpróbáljam külön szegmentálni egymástól és azokból minél több metrikai adatot nyerjek ki. A diplomamunkám alapjait egy kis és nagy felbontású légi lézerszkennelt adat szolgálja, amelyek segítségével a különbségek bemutatására is hangsúlyt fektetek. A pontfelhők feldolgozásához az R nevezetű szoftverbe épülő Rstudio szoftvert használtam, azon belül pedig több különböző package-t. Összességében pedig kijelenthető, hogy légi lézerszkennelt adatok segítségével lehetőségünk van erdők feltérképezésére és az azokból kinyert metrikai adatok adatbázisba való helyezésével egy általános képet biztosítani az erdészetek számára.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Térbeli felbontás hatásának vizsgálata mély tanuláson alapuló objektumdetektáció esetén
    Rák, Zoltán; Abriha, Dávid; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Földtudományi Intézet
    A szakdolgozatomban mély tanulási módszerek alkalmazását vizsgáltam objektumdetektálásra, távérzékelt adatokkal, pontosabban ortofotókkal, melyek egy debreceni mintaterületről készültek. A cél az volt, hogy az megvizsgáljam az általam választott modell, a Text SAM pontosságát 5 és 15 cm-es térbeli felbontású ortofotókon, és a kapott eredményeket kvantitatív módszerek segítségével kiértékeljem. A vizsgálat autók, medencék, napelemek és épületek objektumokra terjed ki. A pontosságot a recall, precision és F1-érték metrikákkal értékeltem, amelyeket a modell által generált és az általam vektorizált referenciaadatok összehasonlításával számítottam ki.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    A csomagolóanyagok hulladékká válásának megelőzése
    Láda-Tanyik, Eszter; Dr. Fazekas; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Földtudományi Intézet
    Szakdolgozatomban a csomagolóanyagok hulladékká válásának megelőzését vizsgálom, mivel meggyőződésem, hogy ez a téma kiemelten fontos a 21. századi környezeti kihívások kezelésében. A választott témát saját tapasztalataim is inspirálták, hiszen egy nyíregyházi csomagolásmentes bolt vezetőjeként naponta szembesülök a jelenlegi rendszerek korlátaival és a változtatás lehetőségeivel. Kiemelten foglalkoztam a 2024-ben bevezetett REpont visszaváltási rendszerrel, amely jelentős lépést jelenthet a hazai hulladékgazdálkodásban. Célom az volt, hogy bemutassam a rendszer társadalmi fogadtatását, tapasztalatait, és feltérképezzem, milyen irányokba lenne érdemes továbbfejleszteni azt.
  • TételSzabadon hozzáférhető
    Tűzesetek távérzékelés alapú vizsgálata
    Imre, Péter; Szabó, Loránd; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Földtudományi Intézet
    Diplomamunkám során a 2022-es évben történő Hortobágy területén kialakult tűzeseteket, azon belül is a vegetáció regenerációjának állapotát vizsgálom, majd a változásvizsgálat során összevetem a megelőző év és tűzesetet követő következő két év adataival. Összesen öt mintaterületet és azokhoz általam hozzárendelt négy kontrollterületet vizsgáltam, amelyek különböző felszínborítottsági tulajdonságokkal rendelkeztek. A minta és kontrollterületek meghatározása után spektrális indexek, az NDVI, NDMI, NBR és dNBR, és a zonális statisztika segítségével sikerült a tűzesetekről egy összefoglaló képet kapnom.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Debrecen és környékének zöldfelület vizsgálata eltérő térbeli felbontású multispektrális felvételeken
    Szacsuri, Bálint; Szabó, Szilárd; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Földtudományi Intézet
    A kutatás tárgya a geoinformatika és a távérzékelés alkalmazása, azon belül a zöldfelületek azonosítása, osztályozása, illetve elemzése. A tanulmány középpontjában Debrecen és környező területe áll, amit különböző térbeli léptékű űrfelvételek segítségével vizsgálok meg. Szándékom az, hogy bemutassam, milyen térinformatikai eszközökkel és módszerekkel lehet a felszíni és zöldfelületi osztályozásokat elemezni és kiértékelni.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Katasztrófaturizmus a nagyhegyesi Kráter-tó példáján keresztül
    Kovács, Vivien; Vasvári, Mária; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Földtudományi Intézet
    A szakdolgozatban a Nagyhegyesen található Kráter-tó turizmusa kerül nagyító alá, ezen belül is a katasztrófaturizmus vizsgálata a területen. A kutatás rávilágít arra, hogy valójában lehet-e katasztrófaturizmus helyszínnek tekinteni a Kráter-tavat, ha igen akkor pedig milyen szinten, mind a turisták, mind a helyiek körében. A katasztrófaturizmuson belül pedig a dark turizmus fogalma és aspektusai jelennek meg. Ezen kívül szerepel a dolgozatban egy attitűdvizsgálat szintén lakossági és turista szinten. Továbbá, hogy melyek azok a termékek, amik Nagyhegyes turisztikai kínálatában megjelennek, ezen belül, hogy a Kráter-tó hogyan jelenik meg ebben a kínálati körben. Valamint jobban kitér a tanulmány a fejlesztésekre a kérdőívekben és az elemzésben is, aminek hatására a jövőben egy turisztikai fejlesztési terv is összeállításra kerülhet Nagyhegyes Község Önkormányzata számára. Elmondható a kutatás alapján, hogy a helyiek tisztában vannak a tó keletkezésének körülményeivel, földrajzi adottságaival, valamint azzal is, hogy mára már Nagyhegyes turisztikai kínálatának szerves részét képezi. A turizmus ezen formája egyre több figyelmet kap, mind kutatás szempontjából, mind az emberi kíváncsiságból fakadóan, így nem csoda, hogy ilyen széles körben (az ország egészéről és még külföldről is) érkeznek ide turisták. Kijelenthető, hogy fogalmi szinten katasztrófaturizmus helyszíne a Kráter-tó és rendkívül jól bemutatja azt, hogy a katasztrófaturizmus helyszínei nem csak látványosságként szolgálnak, hanem sokan a történelmi múlt, a tragédia megismerése céljából érkeznek ide.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Geodéziai mérések debreceni mintaterületeken és az adatok geoinformatikai feldolgozása
    Forgó, Attila; Túri, Zoltán; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai Intézet
    Szakdolgozatomban ismertetem hogyan zajlik a földmérési és térképészeti adatok tekintetében a földhivatali adatszolgáltatás, illetve az ezekre vonatkozó jogszabályoknak megfelelő kivitelezést is. A következő fejezetekben a földmérésben rendkívül fontos változási vázrajzokat mutatom be. Ezek közül részletesen jellemzem az építmények feltüntetésével, változásával, megszüntetésével vagy a telekalakítással összefüggő változási vázrajzzal, az önálló ingatlanná alakítással összefüggő változási vázrajzzal, továbbá a művelési ág és a minőségi osztály változásával összefüggő változási vázrajzzal kapcsolatos földmérési munkákat. Bemutatom az eljárások és a változások menetét az ingatlannyilvántartás szemszögéből. Később taglalom a mintaterületem bemutatását, a térképi megjelenítés menetét, a GNSS rendszerek és azok gyakorlati alkalmazását, a terepi adatgyűjtések során használt földmérési eszközöket és az adatfeldolgozáshoz, elemzéshez, és a térképi megjelenítéshez használt szoftvereket jellemzem változó részletességgel. A dolgozatot a földmérési munkák menetének az ismertetésével zárom.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Eltérő módszerekkel előállított pontfelhők vizsgálata a Hajdúnánási templom példáján
    Jenei, Zsanett; Szabó, Gergely; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Földtudományi Intézet
    Szakdolgozatomban két pontfelhőt állítottam elő. Ezeket két eltérő módszerrel készítettem el. Az első fotogrmmetriai eljárással készült, a második pedig LIDAR-technológiával. A mérések eredményeként kimutatható a két eltérő módszerrel létrehozott pontfelhő milyen képpen mutat hasonlóságokat és különbözőségeket. Külön taglalom a drónos felmérésemet, illetve a TLS segítségével elkészített adatgyűjtést is. Eredményeimben kitérek arra, hogy milyen helyszínek megfelelőek a mérésekre. Ezzel szemben arra is rávilágítok, melyek azok a helyek ahonnan a mérés alatt megfelelő adatokat, nem tudtam gyűjteni.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    A kukorica és a klimatikus viszonyok korrelációja
    Somogyi, Máté Soma; Szegedi, Sándor; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Földtudományi Intézet
    A szakdolgozat bemutatja a kukorica állomány és az éghajlat egymástól való függéségét. A dolgozat első részében a kukorica klimatikus igényeit tárgyalja, azaz a fény-, hőmérséklet-, és vízigényét, illetve azt, hogy ezek az elemek miként befolyásolják a kukorica fejlődését a vegetációs időszak alatt. A második rész a kukorica állomány által kialakított mikroklimatikus teret, azaz az állományklímát mutatja be, leírja az állománytérben lejátszódó legfőbb folyamatokat.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Két szaharai kondrit összehasonlító genetikai elemzése
    Küzmös, Balázs; Benkó , Zsolt; Szabó, Gergely; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Földtudományi Intézet
    Dolgozatomban két szaharai eredetű osztályozatlan meteorit rendszertani osztályba sorolásával és a kőzeteket ért legfőbb módosító tényezőkkel foglalkoztam. Kutatásom eredményeképp az eddig osztályozatlan kőzeteket sikeresen elhelyeztem a megfelelő nevezéktani csoportokba, valamint a rendelkezésre álló adatokból a lehető legpontosabban rekonstruáltam 4,6 milliárd éves fejlődéstörténetüket.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    A városi hősziget hatás lehetséges mitigációs és adaptációs stratégiái
    Dr. Tóth, Adrienn; Tóth, Tamás; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Földtudományi Intézet
    A klímaváltozás által okozott felmelegedés a városokat a vidéki területeknél jobban érintik, ennek hátterében a városi hősziget hatás áll. Számos humánegészségügyi vonatkozása miatt mitigációja és adaptációja kulcsfontosságú a várostervezésben. A rendelkezésre álló lehetőségek közül a vegetáció által nyújtott aktív árnyékolási technikák tűnnek a leginkább alkalmasnak. Külföldi és debreceni jó gyakorlatokon keresztül az elérhető eszközök bemutatásra kerülnek.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Tanösvény létesítése egy dombóvári mintaterületen
    Geisz , Andor Attila; Benkhard, Borbála; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Földtudományi Intézet
    Dolgozatomban Dombóvár természeti turizmusát tekintettem át és mutatom be az interpretációs módszerek alapján. Egy dombóvári természetvédelmi területen tervezek egy tanösvényt, amely bővítené a város turisztikai lehetőségeit.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Az európai uniós épületdekarbonizáció szükségessége és az egyablakos ügyintézési szolgáltatások szerepe az energiahatékonysági célú otthonfelújítások során
    Petrucz , Anita Brigitta; Czira, Tamás Gábor; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Földtudományi Intézet
    A világunkat veszélyeztető tényezők között az utóbbi években az éghajlatváltozás, az extrém időjárási események és következményeik mindig a lista elején szerepelnek. A környezet állapotának romlásáért jelentős mértékben az emberi tevékenység a felelős. Tekintettel arra, hogy az építőipar, az épületállomány nagy energiafelhasználó és karbonkibocsátó, kézenfekvőnek tűnik, hogy ebben a szektorban mélyreható változások induljanak és kibocsátást csökkentő intézkedések valósuljanak meg. Erre is irányul az Európai Unió Zöld Megállapodása, amely 2050-re a karbonmentes épületállomány elérését tűzte ki célul. A lakossági szektorban az energiahatékonyság egyik fő hajtóereje a meglévő épületállomány felújítása, ugyanakkor az energiahatékonyságot is magában foglaló renoválások aránya alacsony. A jelenleg tapasztalható alacsony felújítási ráta okai részben azok az akadályok, amelyekkel az épülettulajdonosoknak meg kell küzdeniük: piaci, finanszírozási, információs hiányokkal állnak szembe. Ezeknek a nehézségeknek az áthidalására több javaslat is született, egyik ezek közül az egyablakos ügyintézési pontok létrehozása és elterjesztése. Ezekről a felújítási szolgáltatókról és tanácsadási pontokról, az ún. egyablakos (one stop shop, OSS) vagy integrált otthonfelújítási szolgáltatókról (integrated home renovation service, IHRS) szól a dolgozat, bemutatva életre hívásuk szükségességét, működési modelljeiket és a bennük rejlő lehetőségeket.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    A Debrecen, a Nagyvárad és a Kassa Nemzetközi Repülőtér összehasonlítása a köztük lévő versenyt meghatározó tényezők szempontjából
    Kövesdi, Róbert; Kozma, Gábor; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Földtudományi Intézet
    Diplomamunkám témájának Debrecen, Nagyvárad Kassa repülőterek összehasonlítását választottam, infrastrukturális, szolgáltatási és forgalmi szempontokból. Korábbi kutatásom a Debrecen Nemzetközi Repülőtér és a koronavírus-járvány okozta forgalmi változások vizsgálatára irányult, és ezt folytattam tartalmában és földrajzi viszonylatában kibővítve. Célom ezzel az kutatással az volt, hogy bemutassak három hasonló kategóriájú repülőteret, amelyek Debrecenben és környezetében találhatóak, és részben eltérő fejlődési pályán haladnak. A település fejlődésének fontos szereplői a repülőterek, ezért a téma aktualitása kiemelt, és mivel ilyen jellegű vizsgálat még alig született, ezért hiánypótló is. A dolgozat első része egy rövid szakirodalmi és repülőtér történeti áttekintést tartalmaz, majd ezután saját terepi felmérés alapján hasonlítom össze a légikikötőket infrastrukturális és szolgáltatási szempontból. A következő egységben saját adatgyűjtés eredményeire támaszkodva a repülőterek forgalmi viszonyait elemzem, és rávilágítok a hasonlóságokra és a különbségekre. Az utolsó egységben egy jegyár összehasonlítással egészítem ki az adatgyűjtési kört. A dolgozat legvégén egy végső összefoglalást teszek. Ezzel a kutatással átfogó képet kapunk Debrecen, Nagyvárad és Kassa repülőterekről és eltérő dinamikájú fejlődésükről. A dolgozat nemcsak a tudományos téren hasznos, hanem gazdasági és társadalmi szervezetek számára is sok információt tartalmaz.
A DEENK Digitális Adattárába feltöltött tartalom a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. tv. 33§ -ban meghatározott módon használható fel. A felhasználó a digitális tartalmat képernyőn megjelenítheti. Letölteni, elektronikus adathordozóra vagy papírra másolni, üzletszerűen felhasználni és módosítani tilos.