Hallgatói dolgozatok (Földtudományi Intézet)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
A DE Természettudományi és Technológiai Kar Tanácsának 2009. november 25.-i határozata alapján a jövőben elektronikus formában is elhelyezésre kerülnek a szakdolgozatok a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár által működtetett egyetemi archívumban, a DEAba. A szakdolgozatok az archívumból kizárólag a Debreceni Egyetem IP-címeiről hozzáférhetőek, azokat nem lehet kinyomtatni, és azokból szövegrészeket nem lehet kiemelni.
Böngészés
legfrissebb feltöltések
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 348)
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Debreceni Egyetem migrációs tendenciájának felmérése a kárpátaljai hallgatók körébenBuda, Viktória; Teperics, Károly; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Földtudományi IntézetA munkánk során a külföldi hallgatók mobilitását vizsgáltuk a felsőoktatás nemzetköziesítési folyamatán belül globális, európai és magyar viszonylatokban, mivel a a 21. századra egyre intenzívebbé vált a hallgatók nemzetközi tanulmányi célú migrációja. A dolgozat során bemutatásra került a tanulmányi célú mozgás fogalma, annak történeti áttekintése, az Ukrajnából érkező hallgatók tanulmányi célú mobilitásának felmérése, és statisztikai elemzése, valamint a Debreceni Egyetemre érkező külföldi állampolgárok vizsgálata. A dolgozat elején a felállított hipotéziseket sikeresen alátámasztottuk statisztikai adatokkal, és elemzésekkel.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Elhasznált napelemek ártalmatlanításának környezetvédelmi kérdéseiIllés, Gyula Patrik; Tóth, Tamás; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Földtudományi IntézetA következő évek nagy energia átmenete, a nem megújuló energiaforrásokról, a megújuló energia felhasználására történő átállás lesz. A megújuló energiát az emberiség számára felhasználhatóvá konvertáló berendezések különböző élettartammal rendelkeznek, tehát egy bizonyos idő elteltével már nem megfelelő hatásfokkal konvertálják az energiát számunkra. Az elhasználódott konstrukciók hatékony és környezetkímékő ártalmatlanítása a jövő egyik kulcskérdésévé válik. A dolgozat a meglévő újrahasznosítási módszereket, különböző régiók és országok gyakorlatait, jogi szabályozásait mutatja be a napelemek ártalmatlanításának kérdéséről.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Jász-Nagykun-Szolnok megyei települési önkormányzatok helyi adó kivetési gyakorlatának vizsgálata 1997 és 2023 közöttBakos, Brendon András; Kozma, Gábor; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Földtudományi IntézetA szakdolgazat Jász-Nagykun-Szolnok vármegye településeinek helyi adó kivetési gyakorlatával foglalkozik. Ezt 1997 és 2023 között vizsgálja. Vizsgálja a Jász-Nagykun-Szolnok vármegye helyi adózását országos viszonylatban. Vizsgálja a helyi adók elterjedségét és annak változását a vármegye települései között. Vizsgálja a helyi adók esetében alkalmazott adómértékeket és azok változását. Továbbá vizsgálja, hogy milyen változásokkal járt a koronavírus okozta válsághelyzet a vármegye településeinek helyi adózában 2022-ről 2023-ra.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A BKM Nonprofit Zrt. fenntarthatósági politikájaHarmath, Laura Tímea; Fazekas, István; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Földtudományi IntézetA BKM Nonprofit Zrt-nek nagy szerepe van, a fenntarthatóság, fenntartható jövő kialakulásában, hiszen a Főváros, mint tulajdonos több olyan szervezetnek a tagja, aminek a célja a fenntartható jövő kialakítása. Ezért olyan formai követelményeket vesz alapul, amik nemzetközileg is elismertek (pl. ESG). Olyan akcióterveket készít és olyan cég politikát alkalmaz, amik összhangban vannak egymással. A Főváros és a BKM Nonprofit Zrt. együtt sokat tehet a fenntartható jövőért.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Hallgatói attitűdformálás a klímaváltozás kapcsánKissné Csorba, Erika; Fazekas, István; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Földtudományi IntézetA szakdolgozatom problémafelvetése abból indul ki, hogy hogyan lehetne az óvodapedagógus és tanító szakos hallgatók klímaváltozással kapcsolatos attitűdjét úgy formálni, olyan tudás birtokába juttatni őket, hogy a 21. század kihívásai közepette is helyt tudjanak állni és ismereteiket a következő nemzedékeknek is át tudják adni. A vizsgálódásom azt erősítette meg bennem, hogy tovább kell erősítenem az oktató-nevelő munka hatékonyságát, a hallgatók természettudományos kompetenciáinak a fejlesztését annak érdekében, hogy a megszerzett tudásukat ne csak alkalmazni tudják, hanem hatékonyan tovább is tudják adni a következő generációknak, akikből így a környezetükért felelős állampolgárok nevelődhetnek.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az éghajlatváltozási információk szerepe Magyarországi környezeti állapotváltozásának területi értékelésébenZentai, Sára; Czira, Tamás; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Földtudományi IntézetA diplomamunkámban az antropogén éghajlatváltozás miatt a következő évszázadra prognosztizált változásokat vizsgáltam annak a természeti erőforrásokra gyakorolt várható hatások tükrében. erőforrásaink állapota és várható változásuk a klímaváltozás hatására. és ma hazánkban milyen információs rendszerek segítik a felkészülést. A szakirodalmi áttekintés során bemutattam az antropogén éghajlatváltozás okait, az elmúlt évtizedekben megfigyelt, illetve a következő évszázadban várható éghajlati tendenciákat hazánk területén, illetve kitérem arra, hogy vizsgált regionális éghajlati modellek szerint a klímaváltozás hatására hogyan változnak az időjárási szélsőségek, ezekre milyen területi eloszlás lesz a jellemző. A hazai klímapolitika alapdokumentumainak felhasználásával összegeztem hazánk környezeti elemeinek az állapotát, vizsgálva a környezeti erőforrások állapotváltozását és a klímaváltozás várható hatásait. A szakdolgozatom utolsó fejezetében a felhasznált szakirodalom alapján az éghajlati sérülékenység fogalmának komplexitását és az éghajlati sérülékenységvizsgálat területi aspektusait foglaltam össze, és kitértem arra, hogyan fejlődtek az éghajlati információs rendszerek Magyarországon az elmúlt húsz évben, ezek közül is részletesen kitérve a NATéR felépítésére.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Antropogén táji folyamatok, tájváltozások vizsgálata Nyíregyháza külterületénBalázs, Dávid Norbert; Fazekas, István; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Földtudományi IntézetDolgozatomban egy Nyíregyháza délkeleti külterületén található mintaterületen végeztem tájföldrajzi, tájökológiai vizsgálatokat. Terepi bejárás, illetve műholdfelvételek elemzésének segítségével megvizsgáltam az egyes területhasználati kategóriák megoszlását, területi kiterjedését. Felmértem a mintaterület élőhelyeinek, tájtípusainak bolygatottságát, a bolygatottság forrását jelentő bolygatásfolyamatokat és tájelemeket. Végül a Corine Land Cover felszínborítási adatainak felhasználásával, valmint saját kutatómunkám alapján kimutattam a vizsgált helyszínen 1990 és 2022 között bekövetkezett tájváltozásokat.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A magyar villamosenergia-rendszer jellemzése a klímaváltozás tükrébenGreff, Katalin; Tóth, Tamás; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Földtudományi IntézetÁtfogó kép a magyar villamosenergia-rendszerről a klímavédeli célok figyelembevételével. Röviden ismertetésre kerül az éghajlatváltozás, a globális trendek és az Európai Unió klíma- és energiastratégia törekvése. A magyar villamosenergia-rendszer keresleti és kínálati oldalról történő bemutatása mellett szó esik az ellátásbiztonságról és a jövőbeli kilátásokról.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Kárpátalja szélenergia potenciáljának elemzéseKukri, Regina Natália; Lázár, István; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Földtudományi IntézetNapjaink egyik aktuális problémája, hogy az energetikai függetlenség egy olyan szintet érjen el, ami nem jelent veszélyt egy országban vagy régióban élők számára. Kárpátalja is próbál alternatívákat keresni az energetikai függetlenedésre, jelen pillanatig kisebb-nagyobb sikerrel. A technológia és annak fejlődése mára lehetővé tette a napelemes rendszerek akár háztartási méretben való telepíthetőségét, valamint a nagyméretű szélerőmű parkok hosszú távú használatát. Kárpátalja is elindult ezen az úton. Kutatásunk hozzájárulhat azon potenciális helyszínek kiválasztásához ahol, a kereslet és a kínálat találkozik, ahol van igény a decentralizált energiatermelésre és ahol van is potenciál. A kutatásom célja bemutatni Kárpátalja természeti adottságait, a Carpat Clim adatbázis felhasználásával egy általános kép kialakítása középpontban a szélenergia potenciál. Az adatbázis 1961. január 1-től 2010.december 31-ig felölelő időszakát vizsgálom meg és azokból következtetéseket vonok le. Az utóbbi években több napelempark is épült a megyében, ezért a már kiépített helyszíneken potenciál és igény felmérést is lehetne végezni a szélerőmű parkokra. Korábbi tanulmányokban említett következtetések megállapításának felülvizsgálata, mennyire helytállók a mai viszonyokat figyelembe véve a vizsgált városokra. A kapott eredmények részletes képet adnak a szélklíma statisztikai struktúrájáról, ami a szélenergia-potenciál további azonosításához szükséges adatokat szolgáltatja. A szélenergia-ipar az elmúlt évtizedekben jelentős növekedést ért el, mint környezetbarát energiaforrás. A szél adatok feldolgozása és így a vele együtt járó elemzés egy általános szélenergiai képet vetített le elénk Kárpátalja potenciáljáról.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A műtrágyázás hatása a talajra és a talajvízre A Látóképi Növéyntermesztési Kísérleti TelepenBancsi , Krisztián; Mester, Tamás; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Földtudományi IntézetKutató munkám során a Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telepen 2021.05.27-től kezdődően 2021.08.26 összesen 6 db monitoring kútnak és a Látóképi Víztározónak terepen, és laboratóriumban vizsgáltuk a legfontosabb fizikai és kémia tulajdonságaikat.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Földrajzi eltérések a COVID-19 oktatásra gyakorolt hatásaibanFekete , Imre; Teperics, Károly; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Földtudományi IntézetA COVID-19 első hullámában hozott oktatási döntések ismertetése Magyarországon és a világon. Az érettségi lebonyolítására hozott intézkedések országonkénti eltéréseseinek bemutatása. A magyarországi intézkedések a COVID-19 első hullámában és azok oktatásra gyakorolt hatásai. Miként érintette a diákokat a világ különböző pontjain az oktatás szempontjából az első járvány hullám. Magyarország hogyan tudott megbirkózni a digitális oktatásra való átállással. Magyarország a többi országhoz képest milyen döntéseket hozott az oktatásban.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Talajvízminőség értékelése és térinformatikai feldolgozása Mezőkövesd település példájánJuhász, Dániel; Mester, Tamás; Balla, Dániel; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Földtudományi IntézetEgy magyarországi város talajvíz szennyezettségének 4 évszakos elemzéseTétel Korlátozottan hozzáférhető Vásárosnamény rekultivált hulladéklerakójának talaj- és vízminőség vizsgálataFarkas, Béla; Mester, Tamás; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Földtudományi IntézetSzakdolgozatomban a vásárosnaményi 2013-ban rekultivált hulladéklerakó talaj- és vízminőséség paramétereit, és a rendelkezésemre álló dokumentumok feldolgozását vizsgáltam.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Kicsi ágazat nagy perspektívákkal? A méhészet földrajzi vizsgálata MagyarországonFábián, Dávid Szabolcs; Molnár, Ernő; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Földtudományi IntézetMindig érdemes egy olyan ágazatra figyelmet szentelni, amelyben Magyarország világszinten is látható eredményt produkál, vagy akár Európa egyik meghatározó állama tud lenni, s egyben jelentős ökológiai és gazdasági szereppel is bír. Bár azt hiszem a magyar méz, mint értékmérő, sokunkban létező fogalom, mégis talán kevesen gondolnák, hogy volt év, amikor a világ méztermelésének 1,54%-át Magyarország adta, vagy hogy a világ 11. legnagyobb mennyiségi mézexportőre. Tanulmányomban az első látásra imponáló számok hátterét igyekeztem feltárni. A kutatás célkitűzései között szerepelt a magyar méhészeti ágazat földrajzi kontextusba helyezett pozícionálása a globális térben a különböző nemzetközi tendenciák és a nemzetközi mézforgalom tükrében. Egy perspektívaváltással célom volt az ágazat hazai kulcsszereplőinek és értékláncának megismerése, illetve a méhészet térbeli szerveződésének feltárása, különböző természeti és társadalmi tényezők mentén. Lakóhelyem, a Jász-Nagykun-Szolnok megyében elterülő Tószeg község méhészetének 2005 és 2021 közötti fejlődésén keresztül igyekeztem megismerni egy-egy területi egység konkrét lehetőségeit és a jelen kihívásait, illetve az arra adott lehetéséges válaszreakciókat. Az anyaggyűjtés során törekedtem az elérhető szakirodalom, az ágazat szempontjából releváns dokumentumok és adatbázisok széleskörű felhasználására, összehasonlítására, illetve a személyes tapasztalatszerzésre. A kérdéseim megválaszolásához primer forrásként kérdőíveket és interjúkat készítettem az ágazat szereplőivel, amelyek kiértékelése árnyaltabb képet adott a statisztikai adatbázisok feldolgozásához képest. A térbeliség kifejezésére különböző mutatószámokat alkalmaztam, dolgozatomban pedig törekedtem az eredmények minél informatívabb ábrázolására. A kutatás során felderített adatok alapján igazolást nyert, hogy a méhészeti ágazat az ország területi különbségeiből adódva rendkívül változatos képet mutat. Bár a magyar gazdaságon belül egy kicsi szegmens, de hozzáadott értéke sokkal nagyobb és sokkal összetettebb, mint a mézkereskedelemből realizálható haszon.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Székesfehérvár klímavédelmi intézkedéseinek projektmenedzsment szempontú bemutatásaVargáné Gálicz, Ivett; Fazekas, István; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Földtudományi IntézetA szakdolgozatban Székesfehérvár néhány klímavédelmi szempontú intézkedése kerül bemutatásra projektmenedzsment szemszögből. A város 2022-ben készíttette el klímastratégiáját, melyben meghatározásra került egy jövőkép, melyet a 2030-ig tartó időszakban folyamatosan szem előtt tartanak, és a fontosabb fejlesztési döntésekben a klímacélok elérésének szempontjait is előtérbe helyezik. A szakdolgozatban a dokumentum elemzésére, illetve a hozzá kapcsolódó projekt ismertetésére is sor kerül. Továbbá a település egyik legnagyobb klímavédelmi projektjének bemutatása történik meg projektmenedzsment szemszögből, mely jelenleg is kivitelezés alatt áll. Ez a Zöld Város-Fehérvár Tüdeje program, melynek keretében egy 30 hektáros területen 15 hektárnyi erdő és közel 900 parkfa telepítésére kerül sor, továbbá egy pihenőpark kialakítása is megvalósul. A projekt célja, hogy a város extenzív fejlődését ellensúlyozza egy nagyszabású zöld-és rekreációs területfejlesztéssel. A szakdolgozat célja annak bemutatása, hogy egy magyarországi iparváros hogyan tud alkalmazkodni a XXI. század kihívásaihoz a klímavédelem terén. Egy felelős település kiveszi a részét az éghajlatváltozás mérsékléséből, próbál alkalmazkodni a klímaválság következményeihez és ebbe széleskörűen bevonja a lakosságot is. Akár a tervezési folyamatokba, akár a társadalmasítás vagy szemléletformáló programok, akciók útján. Székesfehérvár méltó zászlóshajója Magyarországon annak, hogyan lehet városi szinten kezelni a klímaváltozásból eredő problémákat és ezeket az egyén szintjén is alkalmazni.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Mezőgazdasági talajok összehasonlító vizsgálata Abaúji-Hegyalja területénKocsis, Éva; Mester, Tamás; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Földtudományi IntézetA szakdolgozatban az Abaúji-Hegyaljai mezőgazdasági művelés alatt alatt lévő szántóföldek talajkémiai tulajdonságai kerülnek kielemzésre. A vizsgált paraméterek területi eloszása is elemzésre kerül. A szántóföldek aranykorona értékük és humusztartalmuk közötti kapcsolat feltárására is sor kerül.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Határon átnyúló együttműködések a magyar-ukrán határ mentén, különös tekintettel a Záhonyi járás részvételéreRabb, Dóra; Czimre, Klára; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Földtudományi IntézetDolgozatom a határon átnyúló együttműködésekkel folglalkozik a magyar-ukrán határ mentén, különös tekintettel a Záhonyi járás részvételére. A szakirodalom feldolgozásával ismertetem a határon átnyúló együttműködések típusait Európában és Magyarországon: eurorégiók, Európai Területi Társulások, testvértelepülési és projektalapú együttműködések. Továbbá elemzem a HUSKROUA ENPI CBC (2007-2013) és a HUSKROUA ENI CBC (2014-2020) programok keretében és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye részvételével megvalósuló projekteket.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Plútó morfológiájának jellemzése térinformatikai módszerek alkalmazásávalSzojka, Inez; Szabó, Gergely; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Földtudományi IntézetSzakdolgozatomban bemutatom a Plútó felszíni jellemzőit, formakincseit térinformatikai szoftverek segítségével.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A vármegyei önkormányzatok klímavédelmi intézkedései a 2014-2020 és a 2021-2027 uniós költségvetési időszak fejlesztési lehetőségeinek tükrében, egy Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei jó példa bemutatásávalSurmann, Antal; Radics, Zsolt; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Földtudományi IntézetFoglalkozásból adódóan a településfejlesztés áll a mindennapjaim központjában. A településfejlesztéshez már évek óta elengedhetetlenül kapcsolódó terület a klímavédelem. A 2000-es évek elején inkább kapcsolódó jelleggel jelentek meg az energetikai kérdések. A 2014-es programozási időszaktól már célirányos fejlesztési lehetőségek jelentek meg a klímavédelem tárgykörében. Mint tudjuk, bármilyen fejlődés, fejlesztés megvalósítása jelentős anyagi befektetése árán valósítható meg, melynek forrásai biztosításához a helyi önkormányzatok ritkán rendelkeznek megfelelő erőforrásokkal. Bár az önkormányzati klímavédelmi intézkedések végrehajtása – mint például háztartási méretű kiserőmű (HMKE) fotovillamos rendszerek kiépítése, hőszigetelés, nyílászárók cseréje, fűtési rendszer korszerűsítések – nemcsak a környezetünk állapotának javítását segítik, de a beruházó részére jelentős mértékű energetikai kiadási megtakarítást is eredményez, különböző támogatási konstrukciók nélkül a megvalósult fejlesztések jelentős része elmaradt volna. Ezért a dolgozatomban be kívánom mutatni azokat a támogatási lehetőségeket, melyeket az elmúlt és a jelenlegi programozási időszak alatt az Európai Unió finanszírozásával igénybe lehet/lehetett venni. Ezen túl bemutatom egy Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei település, Parasznya község energetikai-fejlesztési pályázatát és annak megvalósulását, az elért eredményeket.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Debrecen felszíni hőmérsékletének változásaiGábor, Zoltán; Szabó, Szilárd; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Földtudományi IntézetKutatásom során Debrecent és annak környezetét érő felszíni hőmérséklet változását vizsgáltam LANDSAT műholdfelvételek segítségével. 1984-től 2022-ig összesen 15 júliusi és augusztusi felvétel segítségével határoztam meg a teljes terület átlaghőmérsékletének változását. A teljes terület változása mellett bizonyos lokális hatásokat is vizsgáltam. Hogyan változott az elmúlt közel 40 év átlaghőmérséklete a Debreceni Nemzetközi Repülőtér területén, a Nagyerdőn és az épülő BMW gyár területén is