A neurális hálózatok elmélete az 1940-es években alakult ki, és indult fejlődésnek, amikor megpróbálták bizonyos értelemben lemásolni az emberi agyat. A neurális hálózatok idegsejtekből (vagy másnéven neuronokból) épülnek fel. A neuronok egyenként egyszerű számításokat végeznek, és egymással összekapcsolva képesek bonyolult feladatok megoldására. Rendkívül nehéz első próbálkozásra jól működő hálózatot létrehozni, de nem is kell, hiszen a neurális hálózatok képesek tanulni. Az agy a szervezetből, illetve a külvilágból érkező ingerek hatására változtatja receptorait. Tulajdonképpen a neurális hálóknál is ez a helyzet a tanulás során, hiszen a tanulópontok segítségével megváltoztatott és beállított hálózatot alkalmaznak az adott feladat végrehajtására. A hálózat alkalmazása tehát két részből áll: a betanításból, amelynek során ismert objektumok tulajdonságai alapján alakulnak ki a hálózat paraméterei; és a hálózat tényleges alkalmazásából, amikor a hálózat ismeretlen objektumokat dolgoz fel.

A MATLAB elnevezés a mátrix laboratórium (matrix laboratory) kifejezésből ered, és egy technikai számítások elvégzésére alkalmas, magasszintű programozási nyelvet takar. Ahogyan a névből is sejthető, alapvetően mátrixokkal történő műveletek elvégzésére találták ki.