9630769476
| dc.date.accessioned | 2008-12-04T08:18:45Z | |
| dc.date.available | 2008-12-04T08:18:45Z | |
| dc.description.abstract | A Claudius, az Isten-ben az Én, Claudius-ban megkezdett történetet folytatja tovább Robert Graves: a megaláztatásokba belefáradt, immár ötvenéves Claudius egyszer csak, csodával határos módon, császárrá lesz. Elődjének gyilkosai (a Julius Claudius-ház kevés uralkodója múlt ki természetes halállal) felforgatják a palotát, s az öreg Claudius az öldöklés zajától megrettenve elrejtőzik egy félreeső ajtó függönyszárnya mögé. Az egyik merénylő rátalál, előráncigálja, és meglepetésében imperator-nak, vagyis császárnak kijáró hódolattal köszönti. Sok jót a császárkodás se hoz neki: undok hadjáratokat, állandó csetepatét a senatusszal s legfőképp szörnyeteg feleségeket: Messalinát, aki rútul megcsalja, így hát - mi mást tehetne? - kénytelen kivégeztetni, majd pedig Agrippinát, aki a saját fiát akarja látni a trónon, így hát - mi mást tehetne? - mérget ad be totyakos férjének. Az önéletírás persze már előbb véget ér: a méltó véget a függelékből ismerjük meg, ókori szerzők műveiből, amelyeket nemigen olvasnak ma már az emberek... újkori feldolgozásaikat azonban annál inkább, hisz a téma olyan borzongatóan távoli - és mégis olyan ismerős. Az önéletírás persze már előbb véget ér: a méltó véget a függelékből ismerjük meg, ókori szerzők műveiből, amelyeket nemigen olvasnak ma már az emberek... újkori feldolgozásaikat azonban annál inkább, hisz a téma olyan borzongatóan távoli - és mégis olyan ismerős. | hu |
| dc.identifier.bibid | bibFSZ606267 | hu |
| dc.identifier.isbn | 9630769476 | hu |
| dc.identifier.opac | http://webpac.lib.unideb.hu:8082/WebPac/CorvinaWeb?action=cclfind&resultview=long&ccltext=idno+bibFSZ606267 | hu |
| dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/41595 | |
| dc.title | 9630769476 | hu |