Megújuló energiaforrások felhasználásának lehetőségei Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorTóth, Tamás
dc.contributor.authorVendriczky, Judit
dc.contributor.departmentDE--Természettudományi és Technológiai Kar--Földtudományi Intézethu_HU
dc.date.accessioned2014-05-05T09:54:42Z
dc.date.available2014-05-05T09:54:42Z
dc.date.created2014-05-05
dc.date.issued2014-05-05T09:54:42Z
dc.description.abstractAhhoz, hogy hétköznapjainkat, környezetünket élhetőbbé és egészségesebbé tegyük elengedhetetlen a megújuló energiaforrások előtérbe helyezése, az eddigieknél is nagyobb mértékben. Magyarországon is elkezdődtek már ilyen irányú fejlesztések, melyekhez nagymértékű támogatást ad az Európai Unió, cserébe meghatározott értékek elérése szükséges. Nagyon fontos a szén-dioxid és az üvegház hatású gázok koncentrációjának csökkentése, melyek legnagyobb része a fosszilis energiahordozók elégetéséből, felhasználásából származik. Ezeket a nem megújuló erőforrásokat lenne célszerű, ha nem is teljes mértékben lecserélni, de nagyobb részüket helyettesíteni megújuló társaikkal. Ez nemcsak a környezetünk megóvása érdekében fontos, hanem az ország gazdaságának fellendítésében is fontos lenne az importfüggőség elérése. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a megújuló erőforrások részaránya kissé elmaradottabb a nyugati megyékhez képest, azonban az elmúlt évtizedben számottevő fejlődés figyelhető meg. Természetesen itt is a biomassza potenciál van a legnagyobb arányban, de vízerőműveink is jelentős részt képviselnek a megújulók közül. A megyében megfigyelhető legnagyobb fejlődést jelenleg a geotermikus energia éri el. Várakozásokat felülmúló hozamokat mértek és nagymértékű fejlesztésekbe kezdtek, elsősorban a távhőt illetően. A geotermikus energia kiaknázása természetesen nem fejeződött be, a további lehetőségek kiaknázása jelenleg is folyik. A szélerőművek háttérbe szorulnak a megyében, egy-két helyen van rá példa, de szélerőmű parkok nincsenek jelen. A jelenleg is működő szennyvíziszap, depóniagáz nagyobb arányú felhasználása, több település maradékanyagának felhasználása meglátásom szerint nagyobb szerepet is kaphatna. A távolabbi jövőre tekintve (>10 év) a megye energetikai ellátása megújuló energiával a potenciál alapján nagyrészt (egyéni és szakértői vélemény szerint kb. 80-90%-ban legalább) megoldható lenne, de tőke-és megfelelő technológiák hiányában erre nem fog sor kerülni.hu_HU
dc.description.correctorgj
dc.description.courseFöldtudományihu_HU
dc.description.degreeBSc/BAhu_HU
dc.format.extent54hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/191250
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjectmegújuló energiahu_HU
dc.subjectbiomasszahu_HU
dc.subjectnapenergiahu_HU
dc.subjectszélenergiahu_HU
dc.subjectMiskolchu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Földtudományok::Meteorológiahu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Földtudományok::Környezetföldrajzhu_HU
dc.titleMegújuló energiaforrások felhasználásának lehetőségei Borsod-Abaúj-Zemplén megyébenhu_HU
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (Természettudományi és Technológiai Kar)