Öt különböző hazai és nemzetközi módszert gyűjtöttünk össze a csapadéktípusok előrejelzésére, majd megvizsgáltuk azok pontosságát a szegedi és pestszentlőrinci felszállási és felszíni megfigyelési adatok alapján. Ezeknek a módszereknek van egy közös jellemzőjük: az egyszerűbbek 1-1 feltételt, a bonyolultak feltételrendszert tartalmaznak, azonban a vizsgálatok számával a módszerek pontossága spontán nem növekszik. Ennek kiküszöbölésére mi egy analógián alapuló módszert vezettünk be. Ehhez létrehoztunk egy adatbázist, melyben a pestszentlőrinci- és a szegedi állomások felszállásait és az azokhoz tartozó csapadéktípusokat rögzítettük a 2000-2018 közötti időszakra. Ez az adatbázis képezi a módszer alapját, amely mind időben, mind pedig térben - további állomások adataival - kibővíthető. A módszer az adatbázisból kikeresi azon felszállást, amelynek hőmérsékleti- és harmatpont görbéje a legközelebb esik az előrejelezni kívánt felszálláséhoz (egy adott magassági intervallumban), és lerögzíti ezt a csapadéktípust. Ez a módszer egyértelműen megállja a helyét a többi vizsgált között. Elméleti síkon az adatbázis növelésével nő a pontosság is.