Tudta valaki, hogy vannak arabul beszélő marokkói zsidók? Hinné valaki, hogy van olyan helye a világnak, ahol napjainkban is sötétség van délben, ahol töretlenül él a középkor a mában? Nos, erről a világról ad hírt a boldogtalan, magányos, testi-lelki-szellemi elzártságban élő Zohara története. Már-már vénlányságra kárhoztatott, amikor először sikerül kitörnie, de a szingapuri szélhámos rabbi oldalán csak újabb megaláztatásból, nyomorból, sivárságból áll az élete. Aminek egyvalami mégiscsak értelmet ad: az a hat gyerek, akikért elviselni mindent érdemes. Amikor aztán ezektől a kincsektől fosztja meg az élet Zoharát, másodszor is kitör, visszaszerzi elrabolt javait, hogy attól fogva emelt fővel és egészen megváltozott életszemlélettel tekintsen szét maga körül. Barbara Honigmann regénye a világnak egy olyan szegmensével ismertet meg, amiről eddig sejtelmünk sem volt, s aminek a valóságosságához mindamellett nem fér kétség. Akik eddig szívükbe zárták Chaim Potok és Pearl Abraham regényeit, azok számára Honigmann Zoharája is maradandó élményt fog nyújtani.