"Hajóvonták találkozása tilos! Hány huszadik századi magyar nemzedéknek meghatározó élménye e mindennapi, titokzatos és az átlagembernek semmit nem mondó gyönyörű frázis - mely titokzatossága mellett épp a találkozástól tilt! Az ember semmit nem ért, ám épp ezáltal mintha be is lenne avatva valamibe, aminek fontossága kétségtelennek tűnik - s vajon nem ilyen maga az irodalom is? S a költészet vajon nem olyan-e mint egy 'hajóvonta'? Az egyik költő így szorong: 'Sajkás vagyok vad, hullámos folyón' , a másik így dicsekszik: ' 'Röpülj hajóm, rajtad a holnap hőse!'... Az egyik hajó húzza-vonja s ugyanakkor taszítja a másikat - vajon nem ezt nevezzük egyébként irodalmi hagyományozódásnak?"