A COVID-19 járvány megjelenése 2020-ban jelentősen növelte a krónikus stresszt és szorongást a népesség körében. A járvány megfékezéséhez a megfelelő átoltottság kulcsfontosságú kérdés volt a nyájimmunitás kialakítása érdekében. A dolgozatban azokat a komplex pszichológiai tényezőket vizsgáltam, amelyek az oltási hajlandóságot befolyásolják, úgymint irracionális hiedelmek, kognitív torzítások, személyiségjellemzők, intézményekkel és egyénekkel szembeni bizalmatlanság; továbbá e tényezők összefüggését a pszichés stressz szintjével, a szubjektív egészséggel és az oltottsági állapottal. Ezen tényezők ismerete és mélyebb megértésük segíthet az oltást nem kapottak meggyőzésében. Eredményeink szerint a nem oltottak negatív attitűddel bírnak az oltakozással szemben és fontos jellemzőkben különböznek az oltottaktól. A kutatás hozzájárulhat a koronavírus-oltással kapcsolatos félelmek és ellenérzések megértéséhez, amelyek ismeretében hatékony oltási kampány tervezhető, azonban a pontos értelmezéshez szükséges a mintaelemszám növelése.