Hallgatói dolgozatok (Általános Orvostudományi Kar)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
Böngészés
legfrissebb feltöltések
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 1935)
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Húgyúti fertőzések kezelése az alapellátásbanSóvágó, Gábor; Nánási, Anna; Általános Orvostudományi Kar::Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék; DE--Általános Orvostudományi Kar; Berczi, Csaba; Kolozsvári, László Róbert; Általános Orvostudományi Kar::Urológiai Tanszék; Általános Orvostudományi Kar::Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi TanszékA húgyúti fertőzések jellemzői és kezelése. Országos, megyei és körzeti antibiotikum trendek összehasonlítása.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A per- és subtrochanter törések kezelése: Rövid és hosszú intramedullaris femoralis szegek implantációjának szövődményei és törésgyakoriság vizsgálataBaráth, Máté; Pap, Zoltán Domokos; Általános Orvostudományi Kar::Traumatológiai és Kézsebészeti Tanszék; DE--Általános Orvostudományi Kar; Szabó, Gábor; Fésüs, Márton; Egyetemen kívüli; Általános Orvostudományi Kar::Ortopédiai TanszékA per- és subtrochanter femur törések kezelésének hatékonyságát vizsgáltam, különös tekintettel a rövid és hosszú intramedullaris femoralis szegek alkalmazására és ezek szövődményeire. A dolgozat célja a szövődmények típusainak és gyakoriságának azonosítása, beleértve a periimplantatikus töréseket, a fertőzéses szövődményeket és a vérzéses eseteket. A retrospektív elemzés során két csoportot különítettem el, az egyik rövid, a másik hosszú szegekkel kezelt betegekből állt. Eredményeim alapján a rövid szegek alkalmazása mellett kisebb a vérzéses szövődmények aránya, míg a hosszú szegek esetében magasabb volt a fertőzés és a csavar diszlokáció kockázata. Összességében a dolgozat célja, hogy a beültetett implantátumok típusa és a szövődmények közötti kapcsolat feltárásával hozzájáruljon a csípőtáji törések optimális sebészi kezelésének meghatározásához.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Merevedési zavar rizikófaktorainak felméréseGyőri, Bence János; Bodor, Miklós; Benyó, Mátyás; Általános Orvostudományi Kar; DE--Általános Orvostudományi KarAz erektilis diszfunkció (ED) prevalenciája a 30-80 éves férfi populációban 19,2%, mely az életkor előrehaladtával jelentősen emelkedik. A súlyos kardiovaszkuláris (CV) szövődményeket az ED tünetek 5 évvel előzhetik meg. A rizikófaktorok közösek a CV és ED tekintetében. A magyar felnőtt férfi populáció 25,1%-a elhízott, 40,1 %-a túlsúlyos, 27,7%- a naponta dohányzik, 14 %-a diabéteszes és 37,8%-a magasvérnyomás betegségben érintett. Jelen vizsgálatban elemeztük a fenti rizikófaktorok előfordulási gyakoriságát és ED-vel történő összefüggését ED miatt terápiát kereső betegek körében. Andrológiai szakrendelésen ED miatt első alkalommal megjelent 101 férfi beválogatása történt. A pácienseknél élvezeti szerek, társbetegségek, korábbi műtétek, főbb endokrinológiai eltérések, azok terápiája, Body Mass Index (BMI) rögzítse történt. Az ED súlyosságának fokát az International Index of Erectile Function (IIEF) kérdőívvel mértük fel. Kizárási kritériumok a korábbi ED terápia, prosztata karcinóma miatti kezelés, korábbi hímvessző műtét voltak. A szerzett adatokat Microsoft Excel táblázatba vittük be. A rizikófaktorokat kategorizáltuk. Az adatok elemzését one way ANOVA teszt Tukey post hoc teszttel kiegészítve, chi2 próba, Fischer féle exact teszt, és logisztikus regresszió alapján végeztük. Beválogatásra 29 és 73 év közötti páciensek kerültek (átlag 49,44 évesek), 29,39-es átlagos BMI-vel (21-46-ig). Az IIEF pontértékek 5-22-ig terjedtek, az érték átlagosan 13,98 volt. A betegek 27,72%-a dohányzott, 7,82%-a fogyasztott rendszeresen alkoholt, 5,94%-a szenvedett diabéteszben, 31,68%-a részesült vérnyomáscsökkentő terápiában. A logisztikus regresszió értékelése alapján a dohányzás, illetve a magasabb életkor szignifikánsan növeli az esélyét a középsúlyos IIEF-nek, továbbá megállapítható volt, hogy a 30 vagy afeletti BMI, illetve a magasabb életkor szignifikánsan növeli az esélyét a középsúlyos-súlyos IIEF-nek. Az irodalmi adatokkal összhangban elmondhatjuk, hogy a túlsúly, dohányzás, magas életkor a merevedésre szignifikáns mértékben negatív hatással van, tehát a dohányzás elleni prevenciós kampányok és az obezitás kezelése elsődleges cél nemcsak a háziorvosok, belgyógyászok, de az urológusok számára is.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Flavonoidok farmakológiája és potenciális szerepük a klinikai gyakorlatbanVeres, Anna; Cseppentő, Ágnes; Általános Orvostudományi Kar::Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; Szentmiklósi, József; Drimba, László; Általános Orvostudományi Kar::Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet; Általános Orvostudományi Kar::Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás TanszékA flavonoidok az egészséges táplálkozás egyik alappillérét képező zöldségek és gyümölcsök fő színanyagai közé tartoznak. Köznapi és tudományos körökben egyaránt fokozódó népszerűségnek örvendő, mondhatni divatos vegyületek. A kérdés, hogy valóban kiérdemlik-e ezt a figyelmet. Számos klinikai vizsgálatban tanulmányozták már őket. Az eddigi eredmények alapján erélyes antioxidánsoknak bizonyulnak, többek között antiinflammatorikus, antiallergén, antidiabetogén, antimikrobás és immunmoduláns tulajdonságaik emelhetők ki. Ennek köszönhetően eredményesen kerülhetnek bevetésre pl. cardiovascularis, respiratorikus, metabolikus kórképek mellett neurodegeneratív elváltozások, infekciók vagy pszichés panaszok kapcsán is. Jelen dolgozat célja az eddig megszerzett ismeretanyag alapján a flavonoidok főbb farmakológiai tulajdonságainak és potenciális terápiás felhasználhatósági lehetőségeinek áttekintése.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A borderline személyiségzavar kialakulásának biológiai és pszichoszociális tényezőiSzalai, Eszter; Égerházi, Anikó; Általános Orvostudományi Kar::Pszichiátriai Tanszék; DE--Általános Orvostudományi Kar; Andrássy , Gábor; Kozák, Norbert; Általános Orvostudományi Kar::Pszichiátriai Tanszék; Általános Orvostudományi Kar::Neurológiai TanszékA személyiségzavarok közül a borderline személyiségzavar az egyik leggyakrabban kezelt probléma. Jellegzetes tünetei az affektív instabilitás, instabil interperszonális kapcsolatok, visszatérő krónikus ürességérzés, önsértő magatartás és impulzivitás. A kórházban kezelt pszichiátriai betegek 50%-a borderline páciens. A személyiségzavarral diagnosztizált betegek 85%-ánál állapítottak meg legalább egy komorbid mentális zavart. A borderline személyiségzavar kezelését elsősorban a pszichoterápia képezi. A kutatások azt mutatják, hogy neurobiológiai, pszichoszociális és genetikai tényezők is felelősek a zavar kialakulásáért. Egyre elfogadottabb a betegség kialakulásának "gén x környezet" (GxE) modellje. A gyermekkorban elszenvedett különböző abúzusok együttes hatása komplex traumatizáltságot létrehozva jelentős mértékben hozzájárul a borderline személyiségzavar kialakulásához.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Mellékvese metasztázisok műtéti megoldásaiNagy, Sándor; Kanyári, Zsolt; Általános Orvostudományi Kar::Sebészeti Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; Erdei, Annamária; Andrási, Mónika; Általános Orvostudományi Kar::Belgyógyászati Intézet; Általános Orvostudományi Kar::Sebészeti IntézetA dolgozatomban a mellékvese szekunder rosszindulatú elváltozásainak műtéti megoldásait, azok eredményességét és megbízhatóságát vizsgáltam retrospektív módon a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Sebészeti Intézetében 1999 és 2023 között. A bevezetés részben bemutatásra került a páros mellékvesék anatómiája. Részletesen ismertettem az áttét képződés lehetséges folyamatait, a primer daganat metasztázis képzése esetén a tumoros elváltozás általános jellemzőit, a diagnosztikus szempontból lehetséges vizsgálatokat, labor paraméterek vizsgálatát (tumormarkerek, speciális metabolitok), képalkotó diagnosztikai vizsgálatokat, biopszia útján nyert szövettani vizsgálati lehetőségeket. Számos publikációt elemezve a képalkotó vizsgálatoknak bizonyult a legfontosabb szerepe az áttétek diagnosztikájában. Klasszifikáció szempontjából a lehetséges csoportosítási módok és a legfrissebb WHO szerinti beosztás került bemutatásra. Primer rosszindulatú daganatok 4. leggyakoribb metasztázis képző célpontjai a glandula suprarenalisok a tüdők, máj és csontáttétek után. Terápiás szempontból a sebészi kimetszés a legjobb megoldás. Ez lehetséges nyílt és minimál invazív endoszkópos technikával. A folyamatosan fejlődő műtéti technikai eszközöknek és kivitelezési formáknak köszönhetően előtérbe helyeződtek a laparoscopos műtétek. A dolgozatban leírtakkal, eredményekkel alátámasztottam azt az állítást miszerint a minimál invazív technikával végzett endoszkópos mellékvesét érintő műtétek biztonsággal, alacsony intraoperatív mortalitással, műtét technikai szempontból jó prognosztikai faktorokkal és alacsony posztoperatív komplikációs rátával végezhetők.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A családorvosi pályát választók személyiségvonásainak vizsgálata és a háziorvoslás előnyeinek-hátrányainak a felmérése hazai minta alapjánKun, Armand Miklós; Kolozsvári, László Róbert; Rekenyi, Viktor; Általános Orvostudományi Kar::Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék; DE--Általános Orvostudományi Kar; Nánási, Anna; Garbóczy, Szabolcs; Általános Orvostudományi Kar::Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék; Általános Orvostudományi Kar::Pszichiátriai TanszékA magyar orvostanhallgatók körében rossz hírnévnek örvend a háziorvosi pálya. Sokan a könnyű választásnak tekintik, vagy azon a véleményen vannak, hogy az alacsony szaktudásúak választják szakiránynak. Dolgozatomban a családorvosi pályát választók szerinti, a szakirányra jellemző előnyöket-hátrányokat hasonlítom össze a hallgatók által véltekhez képest. Egy 144 magyar hallgatót és 72 háziorvost tartalmazó mintán történt az elemzés kérdőíves formában amelynek része a Cloninger-féle temperamentum és karakter kérdőív rövidített magyar változata (TCI55) is. Az eredmények alapján nem figyelhető meg egy nagyon kiemelkedő személyiségvonás amely hajlamosítana a családorvoslás választására, azonban számos kevésbé kiugró eredmény összessége felrajzol egy általános karakterjellemet amely jellemző a családorvosokra. Előnyöket-hátrányokat illetően határozott eltérés figyelhető meg a hallgatók- és a háziorvosok válaszai között. Ennek megfelelően valószínűsíthető, hogy a hallgatóknak torz képe van a családorvosi pályáról.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az inzulinrezisztencia farmakológiai vonatkozásaiFärber, Zsófia; Pórszász, Róbert; Általános Orvostudományi Kar::Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; Megyeri, Attila; Halasi, Barbara; Általános Orvostudományi Kar::Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet; Általános Orvostudományi Kar::Igazságügyi Orvostani IntézetAz inzulinrezisztencia egy összetett és multifaktoriális anyagcserezavar, amelyet a szervezet csökkent inzulinérzékenysége jellemez. Ez hozzájárulva számos metabolikus betegség kialakulásához és progressziójához, beleértve az elhízást, a 2-es típusú cukorbetegséget, a metabolikus szindrómát, szív- és érrendszeri betegségeket, nem alkoholos zsírmáj és a policisztás ovárium szindrómát. A dolgozat részletesen vizsgálja az inzulinrezisztencia kialakulásának molekuláris mechanizmusait, különös tekintettel az adipokinek szerepére és az elhízás által kiváltott gyulladás hatásaira. Hangsúlyozza az életmódbeli beavatkozások fontosságát, beleértve a diétát és a rendszeres testmozgást. Kiemelt figyelmet kapnak a jelenleg rendelkezésre álló farmakológiai kezelési lehetőségek, mint például a metformin részletezve azok hatásmechanizmusát és terápiás hatásait. A munka továbbá elemzi az újabb terápiás megközelítéseket és a jövőbeni kutatási irányokat, amelyek célja az IR farmakológiai kezelésének további fejlesztése.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az intracerebralis vérzéses szövődmények és az azt potenciálisan befolyásoló tényezők vizsgálata mechanicus thrombectomián átesett acut ischaemiás stroke betegekbenFekete, Benjámin Gyula; Oláh, László; Berki, Alexandra Réka; Általános Orvostudományi Kar::Neurológiai Tanszék; DE--Általános Orvostudományi KarBevezetés:Az acut ischaemiás stroke (AIS) terápiáját az intravénás thrombolysis és mechanicus thrombectomia (MET) gyökeresen megváltoztatta. Mindkét reperfúziós eljárás javítja a klinikai kimenetelt AIS-ban, melyet negatívan befolyásolhat a beavatkozás legrettegettebb szövődménye, az intracranialis vérzés. Az elmúlt időben Debrecenben is meredeken emelkedett a MET-val kezelt betegek száma, 2023-végére elérve az évi 200 kezelést. Célkitűzés: Célunk a MET-n átesett betegek intracerebralis vérzéses szövődményét potenciálisan befolyásoló tényezők vizsgálata volt. Módszerek:2021. január 01. és 2023. június 30. között 255 MET-n átesett beteg adatait elemeztük retrospektíve. Intracerebralis vérzéses szövődményként definiáltuk a 24 órás kontroll CT-n szereplő bármely parenchymás vérzést, míg symptomás intracerebralis vérzésnek a legalább 4 pontos NIHSS (National Institute of Health Stroke Scale) csökkenéssel járó vérzéseket tekintettük. Az alábbi intracerebralis vérzéses szövődményt potenciálisan befolyásoló tényezőket vizsgáltuk: nem, kor, BMI, tünetek időtartama, thrombolysis végzése, reperfúzió sikeressége (TICI score alapján), fennálló társbetegség, felvételi vérnyomás, felvételi NIHSS, vesefunkció, anamnesisben szereplő gyógyszerek (antithromboticumok), felvételi INR és CRP. Az összefüggéseket többszörös logisztikus regresszióval vizsgáltuk, eredményeinket esélyhányados (EH) és 95% megbízhatósági tartomány (MT) formájában adtuk meg. Eredmények:A vizsgált 255 betegből 48 betegnek volt intracerebralis vérzéses szövődménye (18,8%), de a symptomás vérzések száma csupán 7 (2,7%) volt. Az intracerebralis vérzéses szövődmény független prediktorának a magasabb felvételkori NIHSS érték (EH:1,11; 95% MT 1,01-1,22), a sikeres reperfúzió (TICI2 vs. TICI 1 - EH:12,15; 95% MT 1,27-115,97; TICI3 vs. TICI 1 - EH:11,45; 95% MT 1,33-98,5), illetve a K vitamin antagonista szedés (EH:5,31; 95% MT 1,03-27,34) bizonyult. A többi tényező szignifikánsan nem befolyásolta a vérzéses szövődmény kialakulását. Következtetések:Vizsgálatunk azt igazolta, hogy MT-n átesett betegekben az NIHSS alapján mért súlyosabb stroke, a reperfúzió sikeressége és a K vitamin antagonista szedése az intracerebralis vérzéses szövődmény független előrejelzője. A vérzéses szövődmény ellenére a sikeres reperfúzió elérése alapvető cél, mivel egy másik munkánkban ugyanezen betegcsoportban a sikeres reperfúzió a kedvező klinikai kimenetel erős prediktorának bizonyult.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A respirációs distressz szindróma kezelésének trendjei a Debreceni Egyetem Klinikai Központba szállított igen éretlen koraszülöttekbenKovács, Panna; Balázs, Gergely; Általános Orvostudományi Kar::Gyermekgyógyászati Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; Edit; Általános Orvostudományi KarA koraszülés napjainkban is olyan jelentős népegészségügyi problémát jelent, amely a társuló szövődmények által hosszútávon is meghatározhatja az érintettek életkilátásait, életminőségét. A centralizált neonatológiai rendszer részét képező, specializált koraszülött transzport alatt nyújtott ellátás hatással lehet a szállított betegek kimenetelére. A diplomamunka célkitűzése a 2008 és 2021 közötti időszakban postnatalis szállítást igénylő, majd a Debreceni Egyetem Klinikai Központjában kezelt koraszülöttek szállítás alatti ellátásának, illetve a neonatalis kimenetel trendjeinek vizsgálata volt.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A vesetranszplantáció kardiovaszkuláris és diabetogén hatásaiBalku, Nóra Beáta; Daragó, Andrea; Általános Orvostudományi Kar::Kardiológiai Intézet::Kardiológiai Tanszék; DE--Általános Orvostudományi Kar; Rácz, Ildikó; Becs, Gergely; Általános Orvostudományi Kar::Kardiológiai Intézet::Kardiológiai Tanszék; Általános Orvostudományi Kar::Belgyógyászati Intézet::Nephrológiai TanszékEbben a diplomamunkában célunk volt a vesetranszplantáció kardiovaszkuláris hatásának megfigyelése, illetve annak vizsgálata, hogy ezt hogyan befolyásolja a diabétesz mellitusz (DM) transzplantáció előtti fennállása és poszttranszplantációs kialakulása. A 2016. január 1. és 2019. december 31. közti időintervallumban, a Debreceni Egyetem Szervtranszplantációs Tanszékén veseátültetésen átesett betegeknél az alábbi paramétereket vizsgáltuk. 1. A vesetranszplantált betegek laboreredményeinek változása az idő függvényében (szérum kreatinin, az ez alapján becsült glomeruláris filtrációs ráta (eGFR), éhgyomri glükóz, hemoglobin A1c (HbA1c)) 2. A betegek echokardiográfiás adatainak változása az idő függvényében (az aortagyök átmérője, balpitvari átmérők, end-szisztolés átmérőt (ESD), end-diasztolés átmérőt (EDD), kamrai szeptum és bal kamra hátsó falának átmérőjét, ejekciós frakciót (EF), illetve a diabétesz diagnózisának ténye, hogyan befolyásolja ezen paraméterek alakulását a vesetranszplantáció előttihez képest. 3. A betegek kilökődésgátló gyógyszereinek hatása az éhgyomri glükóz, a HbA1c szintjére és a NODAT kialakulására. 4. A különböző DM-státuszú csoportok túléléseTétel Korlátozottan hozzáférhető Az internet forradalma a betegek kezében – Sjögren-szindróma 2.0?Tóth, Brigitta; Szántó, Antónia; Általános Orvostudományi Kar::Belgyógyászati Intézet::Klinikai Immunológiai Tanszék; DE--Általános Orvostudományi Kar; Majai , Gyöngyike Emese; Hamar, Attila; Általános Orvostudományi Kar::Belgyógyászati Intézet::Klinikai Immunológiai Tanszék; Általános Orvostudományi Kar::Belgyógyászati Intézet::Reumatológiai TanszékSzakdolgozatomban arra keresem a választ, hogy az internethasználat széleskörű elterjedése mennyiben jelentett változást a kutatásomban vizsgált, Debreceni Egyetem Klinikai Központ Autoimmun Sjögren Szakrendelésen megjelent Sjögren-szindrómás betegek kórlefolyására nézve. A vizsgálatban szereplő betegeket két csoportra bontottuk az alapján, hogy a Sjögren-szindróma diagnózisa 2005 előtt vagy után született. Hipotézisünk szerint a 2005. utáni növekvő internetelérhetőség okozta magasabb betegedukációs szint ösztönözhette a Sjögren szindrómára jellemző tüneteket észlelő betegeket a korábbi megjelenésre az egészségügyi szférában, ezzel a vártnál korábbi diagnózist eredményezve. Ugyan kutatásunk a várthoz képest ellenkező eredményt hozott, mégis érdekes információkat hordoz, a Sjögren-szindróma bemutatásán túl említést téve a következő témakörökről: interneten keringő kétes információtartalmak, öngyógyítás, labormedicina fejlődése, monitor-conjunctivitis, hydroxychloroquine elterjedése.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az NSTEMI sürgőségi diagnosztikájának és ellátásának vizsgálataLakatos, Dániel; Ujvárosy, Dóra; Általános Orvostudományi Kar::Sürgősségi Orvostani Tanszék; DE--Általános Orvostudományi Kar; Bíró, Lajos; Petrus, Margit; Klinikai Központ::Kenézy Gyula Campus; Egyetemen kívüliAz akut koronária szindróma vezető haláloknak számít világszerte. Az ACS több kórképet foglal magába, melyek közül az utóbbi években az ST-elevációval nem járó miokardiális infarktus (NSTEMI) vált a domináns fenotípussá. Az NSTEMI korai felismerése fontos a terápia, illetve a kimenetel szempontjából. Kutatásom során retrospektív vizsgálatot végeztem a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Sürgősségi Klinikáján 2023. január 1-december 31. közötti időintervallumban, igazolt NSTEMI miatt kezelt betegek esetében. Ezen betegek körében célul tűztem ki az ismert rizikófaktorok előfordulásának, az NSTEMI felismerésében segítséget nyújtó főbb diagnosztikai módszerek (EKG, nagy szinezitivitású troponin T vizsgálat) eredményeinek és azok kimenetelre kifejtett hatásának és összefüggéseinek vizsgálatát.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Neuronok 3-dimenziós rekonstrukciója az egér prefrontális kéregbenKisvárday, Tamás Norbert; Kisvárday, Zoltán; Általános Orvostudományi Kar::Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; Zákány , Róza; Pál, Balázs Zoltán; Általános Orvostudományi Kar::Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet; Általános Orvostudományi Kar::Élettani IntézetMunkám során három intracellulárisan biocitinnel jelzett piramis típusú idegsejt teljes axon- és dendritfáját digitalizáltam a Neurolucida rekonstrukciós rendszer segítségével a PFC terület különböző rétegeiben. A komputerben tárolt digitális adatokból felszín- és térfogat számításokat végeztem a piramis sejtek különböző nyúlványaira (axon és dendrit) és az axon által kibocsátott boutonokra. Tervek szerint a fenti strukturális paraméterek felhasználhatók és kiegészítik azokat a kísérleti adatokat, amelyekből az egér PFC agy-rekonstrukcióját fogják elkészíteni. Ennek során a komputerbe betáplált szerkezeti és funkcionális adatokból algoritmusok sokaságának segítségével modellezni fogják az PFC működési állapotát és változását.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Gyermekkori myasthenia gravisMostafa, Mousa; Bessenyei , Mónika; Általános Orvostudományi Kar::Gyermekgyógyászati Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; Lajtos , Julianna; Merő , Gabriella; Klinikai Központ::Kenézy Gyula Campus; Általános Orvostudományi Kar::Gyermekgyógyászati IntézetMagyar nyelvre súlyos izomgyengeségként fordítható myasthenia gravis görög (myasthenia = izomgyengeség) és latin (gravis = súlyos) szavakból tevődik össze, és egy ritka, krónikus neurológiai betegséget jelöl, ami a vázizmok fáradékonyságával és gyengeségével jár. A gyermekkorban manifesztálódó típus három entitást foglal magába: a juvenilis myasthenia gravist (JMG), a congenitalis myasthenia szindrómát (CMS) és az átmeneti újszülöttkori myasthenia gravist (TNMG). A juvenilis myasthenia gravis egy autoimmun megbetegedés, és akkor beszélünk róla, ha a tünetek 19 éves kor előtt jelentkeznek. Sokban emlékeztet a felnőttori típushoz, azonban bizonyos pontokon eltérő vonásokat mutat. Kialakulásának leggyakoribb oka, a neuromuscularis junkció nikotinerg acetil-kolin receptorai elleni autoantitestek termelődése, ennek következtében az idegi impulzusok továbbításának sérülése az idegrostokról a vázizmokhoz. A betegség tüneteként izomgyengeség és fáradékonyság alakul ki, ami érintheti a szervezet összes harántcsíkolt izmát, a külső szemizmokat, a bulbaris izmokat, a végtagok izomzatát és a légzőizmokat. A diagnózis a klinikai tünetek, a neurofiziológiai vizsgálatok és a szerológia vizsgálat alapján állítható fel. A farmakoterápia sarokköve a piridosztigmin, a corticosteroid és a nonsteroid immunszuppresszív szerek és az IVIG. Ezenkívül fontos szerepe van a terápiában a plazmaferezisnek és a thymectomiának. A JMG-vel ellentétben a congenitalis myasthenia szindróma hátterében nem autoimmun folyamatok állnak, hanem az NMJ fehérjéinek öröklődő, genetikusan meghatározott rendellenességei, amelyek a jelátvitel zavarához vezetnek. Az átmeneti újszülöttkori myasthenia gravis a placentán átjutó anyai autoantitestek miatt alakul ki a myasthenia gravisban szenvedő anyák újszülöttjeiben. Habár ritkán mutatkozó betegségről van szó, mindig gondolni kell rá érinett anya és az újszülöttnél jelentkező típusos tünetek mellett. A diplomamunkában a betegség részletes bemutatását követően a Debreceni Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikáján kezelt myasthenia gravisban szenvedő gyermekek klinikai jellemzőit, a diagnózis felállításának lépéseit, az alkalmazott terápiát ismertetem. Ezt követően az összegyűjtött adatokat összehasonlítom az irodalomban fellelhető ismeretekkel, hogy megvizsgáljam, milyen mértékben térnek el az általunk kezelt esetek jellemzői, az alkalmazott diagnosztikus és terápiás lépések a nemzetköziektől.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Unfavourable outcomes despite the upgrade of an Implantable Cardioverter Defibrillator to Cardiac Resynchronization Therapy.Thomas, Irene Alice; Kiss, Alexandra; Általános Orvostudományi Kar; DE--Általános Orvostudományi Kar; Dr. Laszlo; Általános Orvostudományi KarBackground: Cardiac resynchronization therapy (CRT) improves survival in selected patients with heart failure (HF). As the potential survival benefit of CRT performed as an upgrade from a previously implanted cardioverter defibrillator (ICD) has been discussed by only a few studies, so we evaluated total mortality and predictors after CRT upgrade in this context. Methods and results: A total of 55 patients (45 male, mean age:61.2±9.9 years) with structural heart disease underwent CRT device implantation as an upgrade of a previously implanted single or dual chamber ICD between 2004 to 2021 at our Institute. The indication for ICD implantation was prophylactic (in 17 patients) or secondary prevention after a sustained ventricular arrhythmia (in 38 patients). Mean left ventricular ejection fraction (LVEF) was 32.9±9.3% and mean NYHA status was 2.25±0.7 at the time of ICD implantation. No indication for CRT was present in any of these patients at the time of ICD implantation. CRT upgrade was performed after a mean follow-up of 3.9±3.0 years based on the following indications: widening of the QRS complex (from 108±21 to 160±24msec.) in 30, decreasing LVEF (from 41.7±2.0 to 27±2.4%) in the presence of LBBB in 7, and an increased need for right ventricular stimulation (burden >40%) in 18 patients. A significant reduction in the QRS width after CRT upgrade (from 160.1±25.5 to 133.2±19 msec., p<0.001), an improvement in NYHA class (from 3.0±0.8 to 2.3±0.8 p=0.001) and an increase in the mean LVEF (from 27.5±5.0 to 30.0±7.9%, p=0.02) at 1-year follow-up. 25/55 patients (45%) died during a mean follow-up of mean follow-up of 3.4±3.0 years after CRT upgrade. Survivors vs. the deceased population after upgrade differed in baseline variables: NYHA IV class, severe mitral regurgitation and wider QRS. Conclusion: Despite significant reduction in QRS width and improvement in LVEF, mortality remains high after CRT upgrade in patients with previously implanted ICD. This would question the potential benefit of upgrade in this patient population and argue for an earlier administration of alternative treatment modalities (assist device, heart transplantation) in those who demonstrate QRS widening, a significant decrease in the LVEF or a need for ventricular stimulation.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Gátló projekciós neuronok feltérképezése az egér gerincvelő hátsó szarvábanGömöri, Lídia; Szücs, Péter; Általános Orvostudományi Kar::Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; Brigitta; Általános Orvostudományi KarA távoli agyterületekre vetítő, ún. projekciós neuronok (PN) serkentő volta széleskörűen elfogadott. Az utóbbi évtizedben azonban, többek között pl. a vírusalapú neuronjelölési technikák alkalmazásának köszönhetően, számos távoli célpontú, gátló hatású PN került a kutatók látókörébe. Rágcsálók központi idegrendszerének számos agykérgi területén leírtak gátló neurotranszmitter, gamma-amino-vajsav (GABA) tartalmú, a klasszikus interneuronoktól eltérő, nagy távolságokra vetítő idegsejteket. Ezen gátló PN-ek egy- és kétirányú kapcsolatokat alakítanak ki, és fontos szerepet játszhatnak távoli agyterületek működésének összehangolásában és kognitív funkciókban. A gerincvelő hátsó szarvának nociceptív hálózataihoz tartozó, feltehetően gátló projekciós neuronokkal és az általuk kialakított inhibitorikus kapcsolatokkal korábbi tanulmányok azonban eddig nem foglalkoztak. Kísérleteink során a serkentő és gátló idegsejtekben, vezikuláris neurotranszmitter transzporterekhez (serkentő - VGLUT2 / gátló - VGAT) kötött módon zöld fluoreszcens fehérjét (EGFP) kifejező VGLUT2::EGFP (n=4) és VGAT::EGFP (n=5) hibrid egerek PN-jeit jelöltük retrográd módon. Ehhez sztereotaxiás műtétek során, az állatok laterális parabrachiális magkomplexébe (LPb) egy piros fluoreszcens fehérje (tdTomato) expresszióját indukáló adeno-asszociált vírusvektort injektáltunk. Egy hetes túlélést követően az állatok lumbális gerincvelő szakaszából szagittális metszeteket készítettünk, majd a tdTomato jelölt PN-eket tartalmazó metszetek kiválasztott látótereiről készült konfokális Z-stack felvételeket elemeztük. A jelölt PN-ek sejttestjeinek vizsgálata alapján, a VGAT::EGFP hibridekben az LPb-be vetítő PN-ek 32,95%-a EGFP expressziója miatt, míg a VGLUT2::EGFP hibridekben azok 10,1%-a az EGFP expresszió hiánya miatt bizonyult gátlónak. A vezikuláris transzporter-tartalmuk alapján gátlónak tűnő PN-ek többsége az I-es lamina és a dorzolaterális fehérállomány területén helyezkedett el. A sejttestek méretének és alakjának változatossága ellenére, az erősen VGAT pozitív szómák többnyire mediolaterálisan elnyújtott, dorzoventrálisan ellapult morfológiát mutattak, míg a neuronok dendritjeire a rosztrokaudális elrendeződés volt jellemző. Egyértelmű strukturális szegregációt ugyanakkor, a gátló PN-ek nem mutattak. Természetesen, ezen PN-ek feltételezhetően gátló szupraspinális működésének igazolásához további funkcionális és morfológiai kísérletekre lesz szükség.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az idősödő korban elkezdett rendszeres testmozgás hatása az öregedéssel összefüggő látószervi károsodásraNagy, Dávid; Szilágyi, Anna; Általános Orvostudományi Kar::Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet; DE--Általános Orvostudományi KarBevezetés: A látás fontosságát mutatja az a tény, hogy az emberi agy által feldolgozott információk 90%-a vizuális forrásból származik. Az időskori látásromlás prevalenciája 80 éves kor felett meghaladja a 20%-ot. A látóképesség károsodása összefüggésbe hozható az érintettek romló fizikai, pszichés és szociális állapotával, valamint növeli a demencia előfordulását. Számos cikk részletezi a rendszeres testmozgás dózis-függő protektív hatását, azonban szemészeti témában kevés tanulmány született. Célkitűzés: Kísérletünkben arra kerestünk választ, hogy a nem fiatal (idősödő) korban megkezdett rendszeres fizikai aktivitás esetén is jótékony-e az erőltetett, magas intenzitású forma, és milyen molekuláris változásokat idéz elő a rendszeres testmozgás a látószervünkben. Anyagok és módszerek: A kísérletben résztvevő hím Wistar patkányokat 4 csoportba osztottuk: 1. fiatal (3 hónapos) kontroll (n=10); 2. idősödő (12 hónapos) nem futó, kontroll (n=12); 3. idősödő (12 hónapos) rekreációs futó (n=12); 4. idősödő (12 hónapos), erőltetett futó (n=12). Az önkéntes (rekreációs) fizikai aktivitás az állatok ketrecébe beállított, standardizált futókerék segítségével valósult meg. Az erőltetett futó csoport heti 6 alkalommal végzett 20 percig tartó intenzív testmozgást zárt futókerékben. A kísérlet az idős állatok számára 6 hónapig tartott, melynek végén az állatok retinafunkcióját elektroretinográfiás (ERG) mérésekkel vizsgáltuk, a szemben létrejött fehérjeexpressziós változásokat western blot technikával analizáltuk, a retina rétegvastagságának vizsgálatát pedig paraformaldehidben fixált szem preparátumon végeztük el. Eredmények: Az ERG eredmények azt mutatták, hogy a rendszeres fizikai aktivitás jelentősen javította a retinafunkciót, azonban a western blot vizsgálataink alapján a rekreációs csoportban szignifikánsan alacsonyabb volt az oxidatív stresszt fokozó MAO-B (monoamin-oxidáz-B) és gyulladásos markerként ismert GFAP (gliafibrilláris savas fehérje) szintje, és magasabb a neuroprotektív BDNF (agyi eredetű növekedési faktor) és az anti-aging hatású SIRT6 (sirtuin 6) expressziója, mint az idős kontroll és az erőltetett futó csoportban. A retina rétegvastagság csökkenését az erőltetett és a rekreációs mozgás egyaránt mérsékelte. Összegzés: A rekreációs aktivitást végző idős állatok szemében zajló molekuláris változások előnyösebben változtak az erőltetett futó illetve a futókerék nélküli ketrecben elhelyezett állatokhoz viszonyítva.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az egészségügyi applikációk preventív magatartás fejlesztésében betöltött szerepeBajnay, Nóra; Nánási, Anna; Általános Orvostudományi Kar::Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék; DE--Általános Orvostudományi Kar; Kolozsvári, László Róbert; Hutkainé Incze, Marietta Ildikó; Általános Orvostudományi Kar::Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék; Általános Orvostudományi Kar::Gyermekgyógyászati IntézetDiplomamunkámban azt vizsgálom, alkalmasak lehetnek-e az egészségügyi telefonos applikációk és viselhető okoseszközök a preventív szemlélet javítására. Mivel a túlsúly és a mozgásszegény életmód kiemelt helyet foglal el a népbetegségek rizikófaktorai között, így jelen kutatásomban a táplálkozási és sportolási szokások nyomon követését és megváltoztatását célzó m-Health (mobile-Health) eszközökre fektetek hangsúlyt. Dolgozatomban kitérek ezen eszközök előnyeire és esetleges pontatlanságaira, a megfelelő használatukhoz szükséges egészségügyi alapismeretek fontosságára, valamint a felhasználók velük kapcsolatos tapasztalataira. Utóbbi tényező felméréséhez egy kérdőívet állítottam össze, melynek célcsoportját a 18-30 éves fiatal felnőtt lakosság képezte. A résztvevők válaszaiból egyrészt az applikáció-használati szokások és a segítségükkel elért eredmények vonatkozásában vontam le következtetéseket, másrészt átfogó képet kaptam a magyar fiatalok egészségi állapotáról (pl. BMI, népbetegségek előfordulása), életmódtényezőiről, egészségmagatartásáról. A témával összefüggésben kifejtésre kerülnek a jelenleg elfogadott táplálkozási és sportolási irányelvek, valamint a háziorvoslás prevencióval és betegedukációval való kapcsolata.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Praxisok vényírási szokásai a generikumok és originális készítmények tekintetébenStrehó, Tímea; Nánási, Anna; Általános Orvostudományi Kar::Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék; DE--Általános Orvostudományi Kar; Kolozsvári, László Róbert; Lesznyák, Tamás; Általános Orvostudományi Kar::Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék; Általános Orvostudományi Kar::Sebészeti Műtéttani TanszékMunkámban a magyarországi háziorvosi praxisokban gyakori dilemma, a generikus és eredeti (originális) gyógyszerek közötti választás motivációit és tényezőit vizsgáltam. A kutatás hátterében az a felismerés áll, hogy bár a generikus gyógyszerek árban kedvezőbbek, az orvosok választását számos más tényező is érinti, beleértve a gyógyszer hatékonyságát, mellékhatásokat, a beteg szociális helyzetét, valamint az egészségpolitikai környezetet. Részleteztem a generikumok és az originális készítmények előnyeit és hátrányait. Az általam végzett kérdőíves felmérésben résztvevő háziorvosok által megadott válaszokon alapuló következtetés, hogy míg a városi környezetben dolgozó orvosok hajlamosabbak lehetnek az eredeti készítmények felírására, addig a vidéki, kisebb településeken a generikus alternatívák dominálnak. Az eredmények rávilágítottak, hogy a magyar háziorvosok körében magasabb a generikus gyógyszerek iránti preferencia, mint az eredeti készítmények iránti, amit elsősorban a költséghatékonyság motivál. A generikus gyógyszerek széles körű elfogadása és alkalmazása segítheti az egészségügyi ellátás hatékonyságának javítását, különösen az alacsonyabb gazdasági erőforrásokkal rendelkező területeken. Ebben az összefüggésben válik igazán fontossá a generikus gyógyszerek jelentősége, mint olyan alternatívák, amelyek elérhető áron kínálnak megbízhatóan hatékony megoldást.