Hallgatói dolgozatok (Általános Orvostudományi Kar)

Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez

Az Általános Orvostudományi Kar 2012-ben létrejött hallgatói dolgozatainak gyűjteménye.

A Debreceni Egyetemen a hallgatói dolgozatok a 2011-es felsőoktatási törvény 2022. évi törvénymódosításához alkalmazkodva csak az Egyetem által szolgáltatott Eduroam WiFi hálózatra csatlakoztatott eszközről, vagy egyetemi IP címről érhetőek el.

“A sikeres záróvizsgát tett hallgató szakdolgozatát vagy diplomamunkáját a felsőoktatási intézmény tanulmányi rendszerében teljes egészében tárolja, és azokról nyilvántartást vezet. A tárolt szakdolgozatokat és diplomamunkákat – jogszabályban meghatározottak szerint titkosított részek kivételével – a tanulmányi rendszeren keresztül korlátozás nélkül hozzáférhetővé és kereshetővé kell tenni.” A törvényről további részletek: Felsőokt. tv. (új) - 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye.

Böngészés

legfrissebb feltöltések

Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 2302)
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Bizonytalan malignitású (B3) emlőelváltozások spektruma és kimenetele: retrospektív patológiai elemzés
    Hidi, Katalin; Török , Miklós; Klinikai Központ::Kenézy Gyula Campus; DE--Általános Orvostudományi Kar; Juhász, Péter; Klinikai Központ
    A vizsgálat során a core biopsziás minták alapján B3-nak diagnosztizált emlőelváltozásokat gyűjtjük össze az elmúlt évek archív leleteiből, majd ezek végleges szövettani diagnózisát elemzzük a műtéti anyagok alapján. Az összehasonlítás során arra keresünk választ, hogy az egyes B3 altípusok milyen gyakorisággal fordultak elő, ezek közül milyen arányban igazolódott jóindulatú, illetve rosszindulatú elváltozás. A dolgozat várható eredménye, hogy rávilágít a B3 léziók diagnosztikai jelentőségére és a műtéti excisió indokoltságára, ezáltal hozzájárulva a patológiai gyakorlat és a klinikai döntéshozatal támogatásához.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Specimen mammográfia hatékonysága B3 és B5a emlőelváltozások lokalizálásában formalinfixált műtéti anyagon
    Bíró, Sára Veronika; Török, Miklós; Klinikai Központ::Kenézy Gyula Campus; DE--Általános Orvostudományi Kar; Juhász, Péter; Klinikai Központ
    Az emlőrák a nők körében a leggyakoribb daganatos megbetegedés, amelynek korai felismerésében kiemelt szerepe van a mammográfiás szűrésnek. Ennek köszönhetően számos, nem tapintható elváltozás kerül felismerésre, különösen a B3 (bizonytalan malignitási potenciálú) és B5a (in situ karcinóma) kategóriába tartozó léziók, amelyek gyakran mikrokalcifikációval társulnak. Ezen elváltozások patológiai feldolgozása makroszkópos vizsgálat alapján kihívást jelenthet, amelyben a specimen mammográfia segítséget nyújthat. Vizsgálatunk célja a specimen mammográfia hatékonyságának értékelése volt B3 és B5a emlőelváltozások lokalizálásában formalin fixált műtéti preparátumokon. Retrospektív, egycentrumos vizsgálatunk során a Debreceni Egyetem Klinikai Központjában 2025-ben operált betegek közül 27 esetet (n=27) elemeztünk. Eredményeink szerint a specimen mammográfia az esetek 74%-ában döntő, 22%-ában segítő szerepet játszott a léziók lokalizálásában, és összességében az esetek 96%-ában hozzájárult a célzott mintavételhez. Következtetésként megállapítható, hogy a specimen mammográfia alkalmazása jelentősen növeli a célelváltozások kimutatásának arányát, és hatékonyan támogatja a patológiai feldolgozást B3 és B5a emlőléziók esetén.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    A COPD és a kissejtes tüdőrák közötti összefüggések
    Papp, Balázs; Horváth, Ildikó; Általános Orvostudományi Kar::Tüdőgyógyászati Tanszék; DE--Általános Orvostudományi Kar; Bene, Zsolt; Sárközi, Anna Teréz; Általános Orvostudományi Kar::Gyermekgyógyászati Intézet; Általános Orvostudományi Kar::Tüdőgyógyászati Tanszék
    A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) és a kissejtes tüdőrák (SCLC) súlyos, a légzőrendszert érintő betegségek. Kialakulásukban a dohányzásnak kiemelt szerepe van. A két kórkép között több ponton is kapcsolat feltételezhető, mivel részben közös rizikótényezők és kóros folyamatok állnak a hátterükben. Vizsgálatunk célja a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Tüdőgyógyászati Klinikáján 2023-ban megjelent betegek légzésfunkciós adatainak elemzése volt. A kutatásba COPD-ben, SCLC-ben, valamint mindkét betegségben érintett betegek kerültek bevonásra. Az elemzés retrospektív módon történt, három, egyenként 24 főből álló betegcsoport összehasonlításával. A vizsgálat során a demográfiai adatokat, a dohányzási anamnézist és a spirometriás eredményeket értékeltük. A 2023-ban diagnosztizált 80 kissejtes tüdőrákos beteg közül 24 fő kórelőzményében szerepelt COPD. A dohányzási előzmények mindhárom csoportban jelentősek voltak, különösen az SCLC-s betegek körében. A FEV₁/FVC arány és annak z-score értéke között szoros, pozitív lineáris kapcsolat mutatkozott. Ez alapján a hagyományos spirometriás mutatók továbbra is hasznosak lehetnek a klinikai értékelésben. Az eredmények megerősítik a dohányzás meghatározó szerepét, és rámutatnak arra is, hogy a COPD jelenléte fontos szempont lehet a tüdőrákos betegek diagnosztikus és terápiás megítélésében.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    A módosított karotinoid-tartalmú csemegekukorica fogyasztás hatása a kardiovaszkuláris rendszerre ageing patkány modellben
    Englóhner , Angelika; Dr. Kiss, Rita; Dr. Priksz, Dániel; Általános Orvostudományi Kar::Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; A TDT elnökség által kijelölt 2 titkos bíráló
    A kardiovaszkuláris betegségek világszerte a vezető halálokok közé tartoznak. Kialakulásukhoz számos tényező hozzájárul, többek között a krónikus stressz, a környezeti ártalmak, a táplálkozási szokások kedvezőtlen változásai, valamint a népesség elöregedése. A prevencióban kiemelkedő szerepet játszik a kiegyensúlyozott étrend, a rendszeres fizikai aktivitás, valamint az antioxidánsokban és mikrotápanyagokban gazdag táplálkozás. A gyulladásos folyamatok mérséklése, a lipidszintek szabályozása, a vérnyomás kontrollja, a dohányzás mellőzése és a megfelelő alvásminőség szintén fontos tényezők a kardiovaszkuláris rizikó csökkentésében. A csemegekukorica népszerű élelmiszer, mely jelentős mennyiségben tartalmaz karotinoidokat, például luteint és zeaxanthint. E vegyületek nemcsak a látás védelmében játszanak fontos szerepet, hanem antioxidáns hatásuk révén hozzájárulhatnak a sejtkárosodás megelőzéséhez és a szív-érrendszeri betegségek kockázatának mérsékléséhez is. Magas rosttartalma kedvezően befolyásolhatja az emésztést és a koleszterinszintet, ezáltal tovább támogatva a kardiovaszkuláris egészséget. Kutatásunk célja annak vizsgálata volt, hogy a csemegekukorica rendszeres fogyasztása milyen hatással van a kardiovaszkuláris rendszerre, különös tekintettel a szív funkcionális paramétereire, egy öregedő patkány modellt alkalmazva. A kísérletekhez 60 darab Sprague Dawley patkányt használtunk, amelyeket hat csoportra osztottunk (n=10/csoport): K – kontroll, KK – kontroll kukoricával, L – magas lutein tartalmú, Z – magas zeaxanthin tartalmú, LZ – magas lutein és zeaxanthin tartalmú, valamint O – alacsony lutein- és zeaxanthin tartalmú kukoricával etetett csoport. A vizsgálat időtartama 80 hét volt, ebből 60 héten keresztül zajlott a kezelés heti öt alkalommal. A csemegekukorica a napi táplálékbevitel 25%-át tette ki. A vizsgálat elején és végén EKG-vezérelt szívultrahang-vizsgálatot végeztünk, amelyet molekuláris biológiai analízisekkel (Western blot) egészítettünk ki. A vizsgálatokhoz a bal kamrai és szeptális szívszöveteket izoláltuk a végponton. A csemegekukorica szívvédő hatásmechanizmusának feltérképezése céljából a szívműködés fenntartásában szerepet játszó jelátviteli útvonalakat tanulmányoztuk, célfehérjék szemikvantitatív meghatározásával. Az eredmények kiértékelése jelenleg is folyamatban van. A vizsgálatsorozat folytatásában célunk a funkcionális kardiovaszkuláris adatok teljes körű elemzése, valamint ezek összevetése a molekuláris biológiai eredményekkel, hogy megalapozott következtetéseket vonhassunk le a csemegekukorica potenciális szívvédő hatásáról.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Port katéterek szerepe az onkológiai betegek kezelésében
    Szanyi, Hanna; Hadar, Péter István; Klinikai Központ::Kenézy Gyula Campus; DE--Általános Orvostudományi Kar; Kádár , Rebeka; Általános Orvostudományi Kar::Orvosi Képalkotó Intézet::Radiológiai Tanszék
    A port katéterek kialakulásáig és a mai tartós vénabiztosítási eszközökig hosszú út és fejlődés vezetett, mely az 1950-es évekig nyúlik vissza. Ekkor vezették be az első centrális vénás katétert, ezzel megalapozva a teljesen beültethető eszközök használatát. A port katéterek elsősorban onkológiai betegek körében alkalmazott, infraclavicularisan, a mellkas bőre alá ültetett eszközök. Számos felhasználási területtel rendelkeznek, mint az intravénás gyógyszerelés, kontrasztanyag injektálása, dialízis, stb. Beültetése többnyire radiológiai osztályon történik. Használata pontos odafigyelést igényel, mind a szúrás, mind az igénybevétel előtt és után. Speciális, úgynevezett Huber tű szükséges hozzá, illetve a kamra átöblítése és átmosása. Odafigyelés mellett a beteg komfortérzete javítható és az eszkösz meglétével a vénabiztosítás nehézségei, valamint az azt követő érsérülések csökkenthetők. A port katéterek helyes igénybevétele mellett életminőség javulás és fájdalommentes beavatkozások, valamint alacsony komplikációs arány érhető el.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Nőgyógyászati citológiai szűrés hatékonyságának vizsgálata az elvégzett szövettani vizsgálatok tükrében
    Takács, Petra; Márton, Béla; Klinikai Központ::Kenézy Gyula Campus; DE--Általános Orvostudományi Kar; Szász, Sándor Csaba; Klinikai Központ
    A diplomamunka célja a nőgyógyászati citológiai szűrések és a szövettani vizsgálatok eredményei közötti összefüggések vizsgálata, különös tekintettel a citológiai diagnózisok megbízhatóságára. A kutatás a 2021–2025 között diagnosztizált pozitív citológiai esetek retrospektív elemzésén alapul, intézményi adatok felhasználásával. Az elemzés során 648 szövettanilag igazolt HSIL (CIN 2/3) eset előzményi citológiai lelete kerül összehasonlításra a primer és újraszűrés eredményeivel. A vizsgálat célja a fals negatív esetek azonosítása, valamint azok lehetséges okainak feltárása kóros sejtszám, korlátozó tényezők, szövettani típus és életkor szerinti megoszlás alapján. A számított szenzitivitási értékek magas diagnosztikai megbízhatóságot jeleznek, ugyanakkor rámutatnak arra, hogy a fals negatív eredmények előfordulása továbbra sem zárható ki. A dolgozat nemzetközi kitekintést is nyújt, bemutatva más országok hasonló kutatásait és a cito-hisztológiai korrelációt befolyásoló tényezőket. Az eredmények alapján a citológiai szűrés hatékony módszer a méhnyakrák-megelőző állapotok felismerésében, azonban a diagnosztikai pontosságot a mintavétel minősége, a laboratóriumi háttér, valamint humán és biológiai tényezők egyaránt befolyásolják.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Tüdő adenokarcinóma eredetű agyi metasztázis és glioblasztóma elkülönítése miRNS alapú expressziós profilozás alapján
    Geszti, Gréta; Hádáné Birkó, Zsuzsanna; Torner-Korpai , Bernadett; Általános Orvostudományi Kar::Orvosi Genetikai Tanszék; DE--Általános Orvostudományi Kar; A TDT elnökség által kijelölt 2 titkos bíráló
    A tüdődaganat a leggyakoribb felnőttkori primer daganattípus, amely az esetek körülbelül felében agyi metasztázissal (AM) társul. A tüdő adenokarcinóma (TA) a nem kissejtes tüdőrák leggyakrabban előforduló altípusa, amely magas áttétképződési hajlammal rendelkezik. Ezzel szemben a glioblasztóma (GBM) egy agresszív primer agydaganat, amely a felnőttkori agytumorok több mint 60%-át teszi ki. Jól ismert, hogy a GBM és a TA-AM morfológiai megjelenése számos esetben hasonlóságot mutat a konvencionális MRI felvételeken. Ezért kiemelten fontos olyan új biomarkerek azonosítása, amelyek segítségével a különböző agydaganattípusok megbízhatóan elkülöníthetők. A miRNS-ek daganatok diagnosztikájában betöltött szerepét széles körben vizsgálják, így az eltérő miRNS-expressziós mintázatok feltárása ígéretes lehetőséget kínál. Célunk egy olyan miRNS-panel azonosítása volt, amely megbízhatóan megkülönbözteti a TA-AM, a GBM és az ép agyszövet mintákat az eltérő expressziós mintázatok alapján. Az Illumina NextSeq 500 platformot (UD Genomed) alkalmazva 6 TA-AM, 6 GBM és 6 ép agyszövet miRNS-expressziós mintázatát vizsgáltuk Új Generációs RNS-szekvenálással. A totál RNS izolálását a miRNeasy Mini Kit protokollja szerint végeztük el. A kapott RNS-seq adatokat az IDEP.96 szoftverrel dolgoztuk fel, míg a miRNS-központú hálózatelemzést a miRNet-tel végeztük. Az NGS-eredmények alapján azonosított, szignifikáns expressziós különbséget mutató miR-375-3p, miR-200a-5p, miR-9-5p és miR-410-3p expresszióját RT-qPCR-rel (miRCURY LNA SYBR Green Kit – Qiagen) további 30–30 szövetmintán validáltuk. A statisztikai különbségek értékelését Mann–Whitney U teszttel, míg a diagnosztikai hatékonyságot EasyROC programmal határoztuk meg. Az RNS-seq elemzés 229 differenciálisan expresszálódó (DE) miRNS-t azonosított a TA-AM és az ép minták között, valamint 46-ot a TA-AM és a GBM összehasonlításában. A funkcionális annotáció alapján ezek a DE miRNS-ek a daganatképződés és a metasztázis fontos szabályozói. Az RT-qPCR-ral történő validálásra kiválasztott 2 upregulált (miR-375-3p, miR-200a-5p) és két downregulált (miR-9-5p és miR-410-3p) miRNS esetén igazoltuk, hogy szignifikáns különbséget mutatnak a TA-AM, GBM és kontroll minták között (p < 0,0001). Továbbá meghatároztuk a diagnosztikai hatékonyságukat (AUC > 0,8). Összegzésképpen elmondható, hogy potenciális biomarkerként egy négy miRNS-ből álló panelt sikerült összeállítanunk, amely lehetővé teszi a két vizsgálati csoport megbízható elkülönítését.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Kimeneteli és prognosztikai tényezők retrospektív vizsgálata spondylodiscitisben
    Valner, Levente; Novák, László; Általános Orvostudományi Kar::Idegsebészeti Klinika; DE--Általános Orvostudományi Kar
    Bevezetés: A spondylodiscitis egy ritka infektív kórkép, amely a porckorong elsődleges fertőződése után kialakuló másodlagos, a csigolya (csigolyák) zárólemezének osteomyelitisét jelenti. A magas mortalitás, a súlyos tünetek és szövődmények, a diagnosztikai nehézségek és a világszinten növekvő incidencia adják a kórkép klinikai relevanciáját. Célkitűzés: A Debreceni Egyetem Klinikai Központ Idegsebészeti Klinikáján kezelt spondylodiscitises betegek adatainak retrospektív elemzése. Vizsgálatunkban a kedvezőtlen klinikai kimenetellel összefüggő demográfiai, mikrobiológiai, műtéti és laboratóriumi prognosztikai tényezőket kerestük. Anyag és módszer: A kutatás során a 2003. és 2020. közötti időszak 119 betegének (n=119) adatait dolgoztuk fel az e-MedSol archív rendszer segítségével. A betegeket klinikai állapotuk alapján „kedvező” (n=98) és „kedvezőtlen” (n=21) kimeneteli csoportokba soroltuk. Az adatok elemzéséhez leíró statisztikát és Pearson-féle khi-négyzet próbát használtunk. A szignifikancia szintjét p<0,05 értékben határoztuk meg. Eredmények: A betegek között 61,34%-os férfi dominancia volt, az átlagéletkor 61,49 évnek, teljes mortalitás 5,88%-nak bizonyult. Az azonosított kórokozók közül a Staphylococcus aureus volt a leggyakoribb (50,9%). Nem találtunk statisztikailag szignifikáns összefüggést a kimenetel és a beteg neme, életkora, a fertőzés forrása, a lokális terjedés vagy a műtéti technika (stabilizáció hiánya) között (p>0,05). Ezzel szemben a gyulladásos laborparamétereknek erős prediktív szerepe igazolódott. A súlyosan emelkedett (>200 mg/L) CRP-szint (p<0,001) és az emelkedett (>0,5 ng/mL, p<0,01) valamint a súlyosan emelkedett (>2,0 ng/mL, p<0,001) prokalcitonin (PCT) szint szignifikáns korrelációt mutatott a kedvezőtlen kimenetellel. Következtetés: Kutatásunk azt mutatta, hogy a C-reaktív protein és a prokalcitonin szintek nagyon érzékeny és megbízható prognosztikai markerek a spondylodiscitis kimenetelének előrejelzésében. Ezeknek a laboratóriumi értékeknek a korai monitorozása kulcsfontosságú lehet a nagy kockázatú betegek azonosításában és a terápiás stratégia javításában. Ezen felül klinikai trendek rajzolódtak ki, ugyanis a férfi nem, a Staphylococcus fertőzés, a haematogén fertőzőforrás és a műtéti rekonstrukció, fixatio hiánya szintén rontotta a gyógyulási esélyeket.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Endometriózis preoperatív kivizsgálásának összehasonlítása a műtéti situssal
    Fehér , Dániel; Török, Péter; Általános Orvostudományi Kar::Szülészeti és Nőgyógyászati Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; Beáta; Általános Orvostudományi Kar
    Az endometriózis egy alapvetően jóindulatú, hormondependens, krónikus gyulladásos kórkép, amely a reproduktív korú nők kb. 5 – 10%-át érinti. Egy komplex kórkép, melynek jellegzetessége, hogy méhnyálkahártyaszerű szövet proliferál a méhüregen kívül. Számos panaszt okozhat az érintettek számára, amely az életminőség nagymértékű romlásához vezethet, többek között kiemelendő a krónikus kismedencei fájdalom és az infertilitás, de lehet panaszmentes is. Diagnózis felállítása érdekében fontos a részletes anamnézis felvétel, az alapos fizikális vizsgálat végzése és a releváns képalkotó eljárások (ultrahang-UH, mágneses rezonancia-MRI) használata. Azonban, a különböző endometriózis típusokban a képalkotó eljárások szenzitivitása és specificitása nem mindig elfogadható, nem mindig közelíti meg a laparoszkópia diagnosztikus értékét. Vizsgálatunk célja a preoperatív kivizsgálás találati arányának meghatározása. A cél az általános nőgyógyászati UH, az endometriózis szakrendelésen végzett UH és az MR vizsgálati lelet pontosságának meghatározása.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    A SLAMF receptorok által biztosított homotípusos receptor interakciók szerepe a humán plazmacitoid dendritikus sejtek aktivitásának szabályozásában
    Lányi , Ambrus; Pázmándi , Kitti Linda; Általános Orvostudományi Kar::Immunológiai Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar
    A plazmacitoid dendritikus sejtek az I-es típusú interferonválasz egyik legfontosabb sejtes forrásai, ezért kiemelt szerepük van az antivirális, antitumor és autoimmun gyulladásos folyamatok szabályozásában. Kutatásunkban azt vizsgáltuk, hogy a sejtek közötti kapcsolatokban szerepet játszó SLAMF receptorcsalád tagjai hogyan fejeződnek ki humán pDS-ekben, illetve milyen hatással vannak ezeknek a sejteknek az aktivációjára. A pDS-eket különböző TLR-agonistákkal aktiváltuk, majd a SLAMF receptorok expresszióját mRNS- és fehérjeszinten is elemeztük. Eredményeink alapján TLR-aktiváció hatására mind a kilenc SLAMF receptor mRNS-szintje emelkedett, közülük azonban a SLAMF2 és a SLAMF7 mutatta a legkifejezettebb expressziót. Fehérjeszinten a SLAMF2 már alapállapotban is jelen volt a sejtekben, míg a SLAMF7 főként aktivációt követően jelent meg. A SLAMF2 és SLAMF7 siRNS-mediált csendesítése csökkentette az aktivált pDS-ek IFN-α-termelését, míg az IL-6 és TNF szintje elsősorban SLAMF2-csendesítés után mérséklődött. Ezek alapján a SLAMF7 főként az I-es típusú interferonválasz, míg a SLAMF2 több gyulladásos citokin termelésének pozitív szabályozójaként vehet részt a pDS-ek működésében. Összességében eredményeink arra utalnak, hogy a SLAMF receptorok által közvetített homotípusos sejt-sejt kapcsolatok fontos szerepet játszhatnak a pDS-ek aktivációjában és az általuk irányított immunfolyamatok szabályozásában.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    PCSK9 gátló monoklonális antitestek hatásának vizsgálata igen magas kardiovaszkuláris rizikójú betegeken
    Zolnai, Sándor; Erdei, Nóra; Kovács, Árpád; Általános Orvostudományi Kar::Kardiológiai Intézet::Kardiológiai Tanszék; DE--Általános Orvostudományi Kar
    Kardiovaszkuláris eseményen átesett betegek közt kulcsfontosságú a koleszterin célértékek elérése. Ezen betegcsoportban a koleszterincsökkentés jelenlegi utolsó lépcsőjét a proprotein konvertáz szubtilizin/kexin 9 (PCSK-9) gátlása jelenti. Ez a kezelés statin és ezetimib kombinációjával célértéket el nem érő, vagy ezen terápiát nem toleráló betegek körében választandó. Magyarországon ezen vizsgálat idején két PCSK9-et gátló monoklonális antitest volt forgalomban, az alirocumab és az evolocumab. Célkitűzés: Célul tűztük ki a PCSK9 gátló alirocumab és evolocumab kezelés hatásának vizsgálatát a koleszterin, metabolikus, gyulladásos és vesefunkciós értékekre. Módszerek: Adatgyűjtést végeztünk a DEKK Kardiológiai és Szívsebészeti Klinikán 2019.10.01-2024.11.30. közötti időszakban alirocumab (n=19) és evolocumab (n=11) kezelésben részesülő betegek dokumentációja alapján. Az alábbi adatokat vizsgáltuk: betegek életkora, laborértékek közül a triglicerid (TG), koleszterin, HDL-C, non-HDL-C és LDL-C, koleszterin, éhomri vércukor, CRP, eGFR értékek, a PCSK9 gátló kezelés indikációja és ütemezése. Eredmények: Alirocumab kezelés hozzáadásával az összesített koleszterinszint csökkenés 2,55±1,92 mM/L (53,3%; p<0,001), az LDL-C szint csökkenés 2,13±1,25 mM/L (67,4%; p<0,001), a HDL-C szint emelkedés 0,03±0,15 mM/L (2,6%; p=0,159), a non-HDL-C szint csökkenés 2,33±1,59 mM/L (58,5%; p<0,001), a trigliceridszint csökkenés 1,00±1,89 mM/L (27,1%; p<0,1) volt. Evolocumab kezelés hozzáadásával az összesített koleszterinszint csökkenés 1,80±1,37 mM/L (36,6%; p<0,001), az LDL-C szint csökkenés 1,70±0,83 mM/L (51,9%; p<0,001), a HDL-C szint emelkedés 0,07±0,11 mM/L (5,5%; p<0,1), a non-HDL-C szint csökkenés 1,85±0,93 mM/L (44,7%; p<0,001), a trigliceridszint csökkenés 0,86±1,69 mM/L (29,25%; p<0,5) volt. Az alirocumab és az evolocumab alkalmazása érdemben nem befolyásolta a metabolikus, vesefunkciós és gyulladásos paramétereket.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    A korai petefészek elégtelenség és a korai menopauza felismerési és kezelési hatékonyságának vizsgálata kiemelt tekintettel a csontegészségre a DEKK Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika beteganyagában
    Lengyel, Dorka; Csehely, Szilvia; Általános Orvostudományi Kar::Szülészeti és Nőgyógyászati Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar
    A korai petefészek-elégtelenség (premature ovarian insufficiency, POI) a petefészek működésének 40 éves kor előtt bekövetkező kimerülése, amely a nők mintegy 3,5-3,7%-át érinti. A 40-45 éves kor között korai menopauzáról beszélünk. A tartós ösztrogénhiány a fertilitás csökkenésével, gyorsuló csontvesztéssel, emelkedett kardiovaszkuláris rizikóval és jelentős életminőség-romlással is együtt jár, ezért a korai diagnózis és az adekvát hormonpótlás alapvető fontosságú. A vizsgálat célja a DEKK Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Endokrinológiai szakrendelésén gondozott POI-s és korai menopauzás betegek adatainak feldolgozása, különös tekintettel a kezelés alatti betegkövetésre, a terápiás együttműködésre (compliance) és a csontsűrűség változására. A HRT az esetek többségében fenntartja vagy javítja a csontsűrűséget, ugyanakkor a kezelés folytatása kulcsfontosságú a hosszú távú csontegészség megőrzéséhez. A compliance alacsony aránya rávilágít a rendszeres betegkövetés és edukáció jelentőségére a terápia eredményességének biztosításában.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    DICOM alapú adattovábbítás és feldolgozás lehetősegei a képalkotó diagnosztikában
    Illés, Ádám; Opposits, Gábor; Általános Orvostudományi Kar::Orvosi Képalkotó Intézet::Nukleáris Medicina Tanszék; DE--Általános Orvostudományi Kar; Urbán, László; Általános Orvostudományi Kar::Orvosi Képalkotó Intézet::Radiológiai Tanszék
    A képalkotó diagnosztika fejlődése 1895-ben kezdődött a röntgensugárzás felfedezésével. A korai évtizedekben az analóg filmes technika volt a vizsgálatok rögzítésének és archiválásának az egyetlen módja, majd fokozatosan megtörtént az átállás a digitális rendszerekre. A folyamat egyik fontos szakasza a DICOM szabvány kialakulása, amely egységes formátumban tárolja a képeket és a hozzájuk tartozó metaadatokat. A szabvány biztosítja a képalkotó berendezések és szoftverek közötti interoperabilitást, és lehetővé teszi, hogy különböző rendszerek akadály nélkül működjenek együtt. Bemutatjuk, hogy miként történt az egészségügyi informatikai rendszerek kialakulása és fejlődése, hogy megértsük, milyen igény vezetett a DICOM szabvány létrejöttéhez. Ismertetjük a DICOM szabvány működését, különös tekintettel az adatok egységes kezelésére, valamint, hogy milyen szerepet tölt be az egészségügyi informatika hierarchiájában. Célul tűztük ki az automatizált DICOM képek letöltésének szoftveres megoldását a study azonosító alapján, majd a letöltött és megfelelően formázott adatokból (BIDS-szabvány) egy gyakorlati példán keresztül mesterséges intelligencia alapú májszegmentáció bemutatását szuperszámítógépes környezetben. A bemutatott automatizált feldolgozó pipeline egy végponttól végpontig terjedő rendszer, amely a képalkotó adatok begyűjtésétől, a standardizáláson át, a nagy teljesítményű számításokig (HPC) kezeli az információt. Ez a rendszer hidat képez a klinikai adatok és a tudományos kutatás között.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Spektrális CT által nyújtott kvantitatív paraméterek jelentősége agyi vérzések karakterizálásában
    Komsa, Fruzsina Enikő; Balázs, Ervin; Klinikai Központ::Kenézy Gyula Campus; DE--Általános Orvostudományi Kar; Béresová, Monika; Általános Orvostudományi Kar::Orvosi Képalkotó Intézet::Radiológiai Tanszék
    A diplomadolgozatom témája a spektrális (dual energy) CT kvantitatív paramétereinek jelentőségének vizsgálata az agyi vérzések karakterizálásában. Kutatásom középpontjában annak meghatározása áll, hogy a spektrális CT ből nyert jód térképek, virtuális natív képek és effektív atomrendszám értékek milyen mértékben járulnak hozzá az intracerebrális, subarachnoideális, subdurális és epidurális hematómák, valamint traumás és spontán vérzések pontosabb diagnosztikájához és differenciálásához, továbbá az eredményeket összehasonlítom a hagyományos CT és egyéb képalkotó modalitások (pl. MRI) eredményeivel.Dolgozatomban áttekintem az agyi vérzések osztályozását, a spektrális CT működését, bemutatom a kvantitatív paraméterek (jód térképek, virtuális natív képek, energiafüggő denzitáskülönbségek) elméleti alapjait. Retrospektív és prospektív betegadat elemzés keretében 10–20, spektrális CT vel vizsgált, akut stroke vagy fejsérülés gyanús beteget hasonlítok össze hagyományos CT és MRI leleteikkel. Statisztikai elemzés során ROC görbékkel értékelem a spektrális paraméterek érzékenységét és specificitását, továbbá jód koncentráció és effektív atomrendszám statisztikai összehasonlítását végzem a különböző vérzéses elváltozások között. Várakozásom szerint a spektrális CT kvantitatív adatai szignifikánsan javítják a vérzéstípusok diagnosztikáját, a jód térképek és az effektív atomrendszám értékei pedig különösen hatékonyak a vérzés eredetének meghatározásában. Az elért eredmények alapján várhatóan arra lehet következtetni, hogy a spektrális CT hasznos lehet a sürgősségi radiológiai protokollokban, különösen olyan esetekben, ahol az MRI nem elérhető.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Primer és szekunder transzport képalkotó paramétereinek összehasonlítása arteria cerebri media M1 occlusio endovascularis ellátása során a Debreceni Egyetem Klinikai Központjában 2023‐2024‐es időszakban
    Varga , Viktória; Kis, Balázs; Általános Orvostudományi Kar::Orvosi Képalkotó Intézet::Radiológiai Tanszék; DE--Általános Orvostudományi Kar; Balázs, Ervin; Klinikai Központ::Kenézy Gyula Campus
    A dolgozat célja a primer és szekunder transzportmodellek összehasonlítása volt akut ischaemiás stroke esetén, különös tekintettel az ellátási időparaméterekre és az angiográfiás eredményességre. A vizsgálat retrospektív módon, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ neurointervenciós adatbázisa alapján történt, a 2023–2024 közötti időszakban kezelt ACM M1 occlusiós betegek adatainak feldolgozásával. Az elemzés során összesen 135 beteg adatai kerültek értékelésre, melyek közül 81 primer, 54 pedig szekunder transzporttal érkezett. Az eredmények alapján a primer transzport rövidebb tünetkezdet–rekanalizáció idővel és magasabb sikeres reperfúziós aránnyal társult. A két csoport közötti különbség elsősorban a tünetkezdet és az artériás punkció közötti időszakban jelentkezett, míg maga a beavatkozás időtartama hasonló volt. A vizsgálat eredményei rámutatnak arra, hogy a betegutak szervezése és az időveszteségek csökkentése kulcsszerepet játszik az endovascularis stroke-ellátás eredményességében.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Intervenciós radiológiai eljárások alkalmazása alsó végtagi érbetegségek kezelésében
    Pongó, Angéla; Hadar, Péter István; Klinikai Központ::Kenézy Gyula Campus; DE--Általános Orvostudományi Kar; Károlyi, Péter Kálmán; Klinikai Központ
    A perifériás artériás betegség (PAD) az alsó végtagokat érintő, leggyakrabban atherosclerosis következtében kialakuló érbetegség. A dolgozat célja az intervenciós radiológia szerepének bemutatása az alsó végtagi érbetegségek diagnosztikájában és kezelésében. A szakdolgozat ismerteti a betegség epidemiológiai és pathofiziológiai hátterét, valamint az alsó végtag artériás anatómiáját. Bemutatásra kerülnek a korszerű képalkotó diagnosztikai módszerek. A dolgozat tárgyalja az endovaszkuláris kezelési lehetőségeket, különösen a ballonangioplasztika és a stentbeültetés alkalmazását. A kutatás retrospektív módon három alsó végtagi intervenciós eset elemzésén alapul. Az esetek alátámasztják az intervenciós radiológia jelentőségét az alsó végtagi perifériás érbetegségek korszerű kezelésében.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Szabályozott nekrotikus sejthalál formák immunológiai kimenetelének vizsgálata
    Szabó, Adrienn Petra; Koncz, Gábor; Jenei, Viktória; Általános Orvostudományi Kar::Immunológiai Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; A TDT elnökség által kijelölt 2 titkos bíráló
    A sejthalál a fejlődés során a morfogenezist, a születés után pedig a homeosztázist támogatja azáltal, hogy eltávolítja a sérült vagy elavult sejteket, emellett a fertőzött sejtek eliminálásával gátolja a kórokozók terjedését. A genetikailag programozott apoptotikus mechanizmusok mellett a sejthalál több szabályozott formája ismert, így például a nekroptózis, piroptózis, ferroptózis. A gyulladás kezdetén az immunrendszer iniciátor sejtjeinek (makrofágok, dendritikus sejtek) mintázatfelismerő receptorai (pattern recognition receptor – PRR) aktiválódnak, amit a kórokozókra jellemző molekuláris mintázatok (pathogen-associated molecular pattern – PAMP) vagy szöveti károsodáskor felszabaduló veszélyjelző molekulák (damage-associated molecular pattern – DAMP) is kiválthatnak. Steril gyulladás esetén – PAMP-ok hiányában – elsősorban a sejthalálból származó, nekrotikus sejtekből felszabaduló DAMP-ok indítják be az immunválaszt, amely számos különböző betegség oka lehet, többek között a neurodegeneratív, tumoros, autoimmun betegségek. A kutatásunk célja, hogy megvizsgáljuk a csontvelői makrofágokon indukált sejthalálok (apoptózis, nekroptózis, piroptózis, ferroptózis) hogyan befolyásolják a szervezet immunválaszát in vivo. Egerekből csontvelő-eredetű makrofágokat (BMDM) izoláltunk, majd apoptózist, ferroptózist, nekroptózist és piroptózist indukáltunk a sejteken, és az elhalt sejtek hasüregbe történő beadását követően a peritoneális lavage mintákból áramlási citometriával elemeztük a neutrofil- és monocita infiltrációt. Az adaptív immunválasz jellemzésére OVA immunizáció során a vérmintákból ELISA-val határoztuk meg az OVA-specifikus ellenanyagszinteket. Eredményeink segítik megérteni, hogy az egyes sejthalál formák miként járulnak hozzá gyulladásos vagy tolerogén folyamatokhoz, valamint a sejthalál-specifikus immunmoduláció feltárása alapot adhat olyan terápiák fejlesztéséhez, amelyek a steril gyulladás legkorábbi, DAMP mediált lépéseit célozzák.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Fabry-betegség diagnosztikája mágneses rezonanciás képalkotással
    Varga, Noémi Zsaklin; Veres, Gergő; Általános Orvostudományi Kar::Orvosi Képalkotó Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; Béresová, Mónika; Általános Orvostudományi Kar::Orvosi Képalkotó Intézet::Radiológiai Tanszék
    A Fabry-kór egy X-kromoszómához kötötten öröklődő lizoszomális tárolási betegség, amely különböző szervekben glikoszfingolipidek felhalmozódásával jár, leggyakrabban a szívben, vesékben, erekben és a perifériás idegekben. A szerteágazó és aspecifikus tünetek miatt a diagnózis sokszor éveket késik. A Fabry-kór nem klasszikus, késői formájában gyakran csak a szívérintettség jelenik meg, amely izolált balkamra-hipertrófia formájában manifesztálódhat. A Fabry-kór diagnózisát leginkább segítő képalkotó módszer a szív mágneses rezonanciás vizsgálata, amellyel a betegségre típusos eltérések – a basalis inferolateralis szegmentumban ábrázolódó midmiokardiális fibrózis, késői típusú kontrasztanyag-halmozás, illetve a lipidfelhalmozódás okozta alacsony T1-mapping érték – kimutathatók. A módszer lehetőséget biztosít a strukturális és szöveti eltérések korai felismerésére, ezáltal hozzájárul a differenciáldiagnosztikához és a betegség progressziójának nyomon követéséhez. A diplomamunka célja a Fabry-betegség diagnosztikai lehetőségeinek áttekintése, jellegzetes képalkotó eltéréseinek bemutatása, valamint esetismertetés. A saját vizsgálat során szív MR-felvételek feldolgozása történt manuális kontúrozás alkalmazásával, amelynek során a balkamra morfológiai és funkcionális paramétereinek meghatározása, valamint a jellegzetes szöveti eltérések elemzése valósult meg. Az eredmények célja a betegségre jellemző mintázatok azonosítása és azok diagnosztikai jelentőségének bemutatása.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    A ketamin szerepe a késő cerebralis ischaemia megelőzésében és kezelésében subarachnoidealis vérzés esetén
    Gáspár, Dóra; Molnár, Csilla; Általános Orvostudományi Kar::Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Tanszék; DE--Általános Orvostudományi Kar; Gál, Judit; Horsai, Dávid; Általános Orvostudományi Kar::Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Tanszék; Általános Orvostudományi Kar::Idegsebészeti Klinika
    A subarachnoidealis vérzés egy súlyos, életet veszélyeztető betegség, amely magas mortalitással és morbiditással jár. A betegség magas mortalitását bizonyítja, hogy az esetek 26%-ában fatális kimenetelű még az intézménybe való szállítás előtt, illetve a kórházban kezelt betegek 13%-a meghal. Továbbá a túlélők 30%-ában maradandó neurokognitív deficitek alakulnak ki, amelyek jelentős életminőség romlást vonnak maguk után. A magas mortalitás és morbiditás hátterében a SAV korai (az inzultust követő első 24-72 órában kialakuló) és késői (az inzultust követő 72 óra után kialakuló) szövődményei állnak, melyek közül kiemelendő a késő cerebralis ischaemia (DCI). A késő cerebralis ischaemia a SAV betegek 30%-ában alakul ki leggyakrabban a 3. és 14. nap között. Kialakulásának hátterében a vasospasmus, a microvascularis dysfunctio, a neuroinflammatio és a kúszó depolarizáció (CSD) áll. Elmondható, hogy a DCI megelőzése, illetve időben történő felismerése és kezelése nagymértékben befolyásolja a SAV betegek prognózisát. Jelenleg a DCI megelőzésében a nimodipin alkalmazása az egyetlen bizonyítottan hatékony farmakológiai módszer. Ebből adódóan több kutatás céljává vált egyéb gyógyszerek -többek között a ketamin- hatékonyságának vizsgálata a DCI megelőzésében és kezelésében. Az elmúlt évtizedek során a ketamin alkalmazása háttérbe szorult a neurointenzív ellátásban az intracranialis nyomásfokozódástól való félelem miatt. Ezzel szemben több kutatás is bizonyította a ketamin több támadásponton való hatékonyságát ezen késői szövődmény megelőzésében és kezelésében.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Nagyérelzáródással járó akut ischaemia-s stroke során végzett mechanikus thrombectomia-k anesztéziológiai mutatóinak és kimenetelének retrospektív vizsgálata a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinikáján
    Gebei, László; Szabó-Maák, Zoltán; Általános Orvostudományi Kar::Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Tanszék; DE--Általános Orvostudományi Kar
    Bevezetés: A nagyérelzáródással járó akut ischaemia-s stroke (NÉO) standard revascularisatio-s terápiája a 2015-ben bevezetett mechanikus thrombectomia (MT), mely éber szedáció (CS) vagy intubálással járó általános anesztézia (GA) mellett végezhető el. A penumbra megőrzésében elsőrendű a hypotensio kivédése, javasolt 140-180 Hgmm közötti systole-s érték folyamatos fenntartása. A stroke ellátási lánc azonnali rendelkezésre állást követel meg, a helyi protokollok kidolgozása és adaptálása világszerte kihívást jelent az egyes centrumok számára. Célkitűzés: Annak vizsgálata, hogy az Anesztéziai és Intenzív Terápiás Klinika (DEKK-AITK) mechanikus thrombectomia ellátásának mutatói hogyan alakulnak éber szedálás és általános anesztézia vonatkozásában, illetve ugyanezek a mutatók hogyan alakulnak munkaidőben és ügyeleti időben. További célunk volt annak felmérése, hogy az anesztéziai tevékenység befolyásolja-e a stroke kimenetelét. Módszerek: Retrospektív adatgyűjtést végeztünk 2023.02.01.-2024.07.31. közötti időszak azonos neurointervenciós radiológus által végzett MT-k anesztéziai jegyzőkönyvei és neurológiai kórlapjai alapján. Az anesztéziai módok, illetve munkaidő (MI) és ügyeleti idő (ÜI) vonatkozásában vizsgáltuk a NÉO lokalizációját, a kórházon belüli szervezési időket (door-to-groin time: DGT, monitor-to-groin time: MGT), 140-180 Hgmm (OPT), <140 Hgmm (HYPO), >180 Hgmm (HYPER) systole-s vérnyomásértéken töltött időintervallumokat, a radiológiai sikerességet (Modified Thrombolysis in Cerebral Infarction Scale: mTICI skála) és a korai stroke súlyosság (National Institute of Health Stroke Scale: NIHSS) változásait. Eredmények: Esetszám: n=90. CS (n=76) vs. GA (n=14) vonatkozásában elülső Willis-köri NÉO 66/76 vs. 6/14 p<0,01; HYPO ≥ 30 perc 15/76 vs. 9/14 p<0,01; javuló 24 órás NIHSS: 48/68 vs. 4/12 p=0,02. MI (n=40) vs. ÜI (n=50) vonatkozásában elülső Willis-köri NÉO 32/40 vs. 40/50 p=0,11. CS 30/40 vs. 46/50 p=0,03; HYPO ≥30 perc 17/40 vs.7/50 p<0,01. Sikeres rekanalizáció (TICI2c/3, n=56) esetén a MT utáni rosszabb NIHSS (n=8) vs. nem rosszabb NIHSS (n=48) vonatkozásban HYPO ≥30 perc: 4/8 vs. 4/48 p=0,055. Következtetés: Az éber szedálás mellett kisebb a hypotensio előfordulása és kedvezőbb a 24 órás stroke súlyosság. Ügyeleti időben a NÉO lokalizációjától függetlenül gyakoribb az éber szedáció és ritkább a tartós hypotensio aránya. A radiológiailag sikeres rekanalizáció ellenére súlyosbodó NIHSS kapcsolatba hozható tartós hypotensio előfordulásával.