Hallgatói dolgozatok (Általános Orvostudományi Kar)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
Az Általános Orvostudományi Kar 2012-ben létrejött hallgatói dolgozatainak gyűjteménye.
A Debreceni Egyetemen a hallgatói dolgozatok a 2011-es felsőoktatási törvény 2022. évi törvénymódosításához alkalmazkodva csak az Egyetem által szolgáltatott Eduroam WiFi hálózatra csatlakoztatott eszközről, vagy egyetemi IP címről érhetőek el.
“A sikeres záróvizsgát tett hallgató szakdolgozatát vagy diplomamunkáját a felsőoktatási intézmény tanulmányi rendszerében teljes egészében tárolja, és azokról nyilvántartást vezet. A tárolt szakdolgozatokat és diplomamunkákat – jogszabályban meghatározottak szerint titkosított részek kivételével – a tanulmányi rendszeren keresztül korlátozás nélkül hozzáférhetővé és kereshetővé kell tenni.” A törvényről további részletek: Felsőokt. tv. (új) - 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye.
Böngészés
legfrissebb feltöltések
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 2351)
Tétel Korlátozottan hozzáférhető A sacubitril-hatás monitorozása vizeletalapú neprilizin aktivitásmérésselTörök, Anna; Pintér , Tamás Bence; Általános Orvostudományi Kar::Kardiológiai Intézet::Klinikai Fiziológiai Tanszék; DE--Általános Orvostudományi KarA szívelégtelenség kezelésében alkalmazott sacubitril/valsartan-terápia hatásosságának és a betegek terápiás együttműködésének objektív ellenőrzése jelenleg korlátozottan megoldott. A pályamunka célja egy olyan non-invazív, vizeletalapú módszer kidolgozása volt, amely a vizelet-neprilizin-aktivitás mérésén keresztül alkalmas lehet az ARNI-kezelés monitorozására. A kutatás során egy kromogén, kapcsolt enzimreakción alapuló aktivitásmérő assay került adaptálásra Cobas Integra 400 Plus klinikai kémiai analizátorra. A módszert egészséges kontrollszemélyek és ARNI-kezelésben részesülő betegek vizeletmintáin értékelték. Az egészséges kontrollcsoportban a vizelet-neprilizin-aktivitás szoros pozitív korrelációt mutatott a vizelet kreatininkoncentrációjával és γ-glutamil-transzferáz-aktivitásával. Az ARNI-kezelésben részesülő betegek esetében a kreatininre, illetve γ-glutamil-transzferázra normalizált vizelet-neprilizin-aktivitás szignifikánsan alacsonyabb volt a kontrollcsoporthoz képest. A vizsgált normalizált paraméterek közül a uNEP/γ-GT hányados mutatta a legjobb diszkriminációs képességet a kontroll- és kezelt csoport elkülönítésében. Az eredmények alapján a vizelet-neprilizin-aktivitás mérése ígéretes módszer lehet az ARNI-terápia gyors, objektív és rutindiagnosztikai környezetben is alkalmazható monitorozására.Tétel Korlátozottan hozzáférhető 25-hidroxi-D-vitamin meghatározási módszer összehasonlítása kemilumineszcens immunoassay (CLIA) platformokonNémeth, Bence; Bhattoa Harjit, Pal; Általános Orvostudományi Kar::Laboratóriumi Medicina Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; Szántó, Sándor; Általános Orvostudományi Kar::Sportorvosi TanszékA D-vitamin (kalciferol) az utóbbi évtizedek orvostudományi kutatásainak egyik központi elemévé vált. Habár hagyományosan vitaminként definiáljuk, élettani hatásait figyelembe véve sokkal inkább egy szteroidvázas prohormonnak tekinthető, amelynek receptora a VDR (Vitamin D Receptor) szinte minden emberi szövetben megtalálható. Alapvetően 2 okból végeznék 25(OH)D-szint meghatározást, a szervezet D-vitamin-státuszának felmérésére, valamint a hiányállapot kezelésére irányuló pótlás hatásának ellenőrzése céljából. A D-vitamin-anyagcsere során több mint 50 metabolit keletkezik, azonban a rutin klinikai diagnosztika és a standardizált mérési eljárások jelenleg csak egy szűk körre, elsősorban az össz-25-hidroxi-D-vitaminra (total 25(OH)D) fókuszálnak. A kemilumineszcens immunoassay (CLIA) egy nagy érzékenységű kvantitatív analitikai módszer, amely az antigén-antitest reakción (immunológiai felismerés) alapszik, kémiai reakció útján fénykibocsátással (lumineszcencia) jár. Szakdolgozatom elsődleges célja a Debreceni Egyetem Laboratóriumi Medicina Intézetében, a rutindiagnosztikai munkafolyamat keretében mért 25-hydroxyvitamin D eredmények összehasonlító elemzése. A mérések és a hozzájuk tartozó kontrollvizsgálatok sikeresen lezajlottak, megbízható alapot szolgáltatva a platformok analitikai teljesítményének értékeléséhez. Az alkalmazott statisztikai próbák, elsősorban a Spearman-féle rangkorreláció, rendkívül szoros összefüggést (r2=0,9564, p<0,0001) igazolt a két automata eredményei között, ami alátámasztja a módszerek közötti stabil matematikai kapcsolatot. Passing-Bablok regressziós analízis során kiolvasható, hogy az emelkedő szérumszintek mellett a platformok közötti eltérés is egyre nagyobb lehet (4. ábra). A Liaison XL pontosabb mérését a DEQAS adatok kiértékelése is megerősíti, ugyanis habár egyes hónapok eredményei alapján a Beckman is jól teljesített, összességében a másik platform rendelkezett kevesebb kiugró értékkel és alacsony átlagos eltéréssel.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Candida fajok epidemiológiája és antifungális szerek iránti érzékenysége MagyarországonLőrincz, Kevin; Majoros, László; Általános Orvostudományi Kar::Orvosi Mikrobiológiai Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; Bakos, Imre; Általános Orvostudományi Kar::Infektológiai Kihelyezett TanszékAz invazív candidiasis jelentős mortalitással járó kórállapot, melynek kezelését a non albicans fajok térnyerése és az emelkedő rezisztencia nehezíti. A hatékony terápia alapja a helyi epidemiológiai viszonyok és az új hatóanyagok, mint a rezafungin ismerete. Dolgozatom célja 290 hazai klinikai Candida izolátumok epidemiológiai feltérképezése, valamint kilenc antifungális szerrel szembeni érzékenységük (MIC) meghatározása volt. Kiemelt fókuszba helyeztem az új generációs rezafungin hatékonyságának összevetését a hagyományos terápiás alternatívákkal. Hat magyarországi centrumból származó izolátumokat vizsgáltunk a nemzetközi CLSI M27 protokoll szerint. A tesztelt szerek a rezafungin, a kaszpofungin, a mikafungin, az anidulafungin, a flukonazol, a vorikonazol, a posakonazol, az isavukonazol valamint az amfotericin B voltak. Az adatelemzés saját fejlesztésű Python statisztikai szkripttel történt. A populációban a C. albicans (58,3%) dominált, melyet a C. glabrata (20,0%) és a C. parapsilosis (11,7%) követett. A minták döntő többsége (77,2%) invazív (véráram- és hasüregi) klinikai mintákból származott. Az új generációs rezafungin kimagasló in vitro aktivitást mutatott (MIC90: 0,06–0,25 mg/L a legtöbb faj esetében), ami egyenértékű, a csökkent érzékenységű non-albicans törzseknél pedig kedvezőbb volt a kaszpofunginhoz képest. A C. krusei izolátumok – az intrinsic tulajdonságuknak megfelelően – flukonazol rezisztensnek bizonyultak, a vizsgált C. glabrata törzsek pedig 100%-ban dózisfüggő érzékenységet (SDD) mutattak. Az amfotericin B esetében egyetlen rezisztens törzset sem azonosítottunk. Míg a kaszpofunginnál és mikafunginnál esetenként előfordult érzékenység-csökkenés, az anidulafungin és a rezafungin a vizsgált hazai állományban megőrizte szinte teljeskörű hatékonyságát.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Új ozmometriás módszer bevezetése a klinikai rutin laboratóriumbanIuhasz, Leticia; Fejes, Zsolt; Általános Orvostudományi Kar::Laboratóriumi Medicina Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; Gyetvai, Ágnes; Általános Orvostudományi Kar::Belgyógyászati Intézet::Klinikai Immunológiai TanszékAz ozmolalitás a szervezet víz- és elektrolitháztartásának fontos laboratóriumi paramétere, amelyet számos klinikai állapot megítélésére alkalmaznak. Diplomamunkám célja a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Laboratóriumi Medicina Intézetében bevezetésre kerülő, fagyáspontcsökkenés elvén működő Osmomat 3000 ozmométer analitikai értékelése és összehasonlítása volt a korábban alkalmazott, gőznyomáselvű Vapro 5520 készülékkel. A vizsgálatok során összesen 140 szérum-, vizelet- és kontrollmintát elemeztünk, valamint meghatároztuk a legfontosabb analitikai paramétereket, köztük a precizitást és a carry over mértékét. Vizsgáltuk továbbá az exogén és endogén komponensek, valamint a hemolízis és lipémia hatását a mért ozmolalitásra. Szérumminták esetében az Osmomat 3000 szorosabb egyezést mutatott a számolt ozmolalitással, mint a Vapro 5520, amit a Deming-regresszió és Bland–Altman elemzés is igazolt. Az etanol koncentrációval végzett vizsgálatok során az Osmomat erős pozitív korrelációt mutatott, míg a Vapro esetében ez nem volt megfigyelhető. Eredményeink alapján a két készülék között összességében jó egyezés volt, azonban illékony komponensek jelenlétében különbségek jelentkeztek. Az Osmomat 3000 megfelelő analitikai teljesítményt nyújtott, ezért alkalmasnak bizonyult a rutindiagnosztikai alkalmazásra.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Különböző sejthalál formák hatása a makrofág altípusok válaszreakcióiraMiklóssy, Szabina Blanka; Koncz, Gábor; Máthé-Burai, Sára; Általános Orvostudományi Kar::Immunológiai Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; .; Általános Orvostudományi KarA steril gyulladás számos betegség, például érrendszeri, neurodegeneratív, máj- és vesebetegségek kialakulásában fontos szerepet játszik, amelyet gyakran a nekrotikus sejthalál során felszabaduló DAMP-molekulák idéznek elő. Ezeket a molekulákat a makrofágok érzékelik, amelyek meghatározzák a gyulladásos és regenerációs folyamatok egyensúlyát. A vizsgálat során különböző sejtvonalakban mesterségesen idéztek elő eltérő sejthalál-típusokat, majd ezek hatását M1 és M2 makrofágokra elemezték. Az eredmények szerint az egyes sejthalál-formák eltérő immunválaszt váltanak ki. A ferroptózis az M1 makrofágokban kiemelkedően magas IL-1β termelést okozott, míg a piroptózis fokozta leginkább a TNF termelődését, ugyanakkor ennél a sejthalálnál az IL-6 szint volt a legalacsonyabb. A kutatás rámutatott arra, hogy a különböző sejthalál-mechanizmusok eltérő módon befolyásolják a gyulladásos folyamatokat, ami fontos lehet számos gyulladásos betegség megértésében és új terápiás lehetőségek fejlesztésébenTétel Korlátozottan hozzáférhető HLH iránydiagnózisú betegek eredményeinek elemzése és diagnosztikai kritériumok összehasonlításaAgócs, Gábor Péter; Hevessy, Zsuzsanna Dóra; Általános Orvostudományi Kar::Laboratóriumi Medicina Intézet; DE--Általános Orvostudományi KarRetrospektív vizsgálatunk során HLH-gyanúval érkező betegek laboratóriumi, klinikai és áramlási citometriás eredményeit elemeztük. A kutatás célja a HLH-pozitív és HLH-negatív csoportok közötti eltérések, valamint a HLH-2024 diagnosztikai kritériumrendszer gyakorlati alkalmazhatóságának vizsgálata volt. Az immunfenotipizálás során kiemelten elemeztük a CD8+ T-sejteken megjelenő aktivációs markereket, különösen a CD38++ és CD38+/HLADR+ sejtek arányát. Az eredmények alapján több laborparaméter, köztük a GOT, GPT, LDH és fibrinogén szintje szignifikáns különbséget mutatott a két csoport között. A HLH-2024 kritériumrendszer egyes elemei eltérő mértékben bizonyultak informatívnak. Eredményeink alapján a HLH diagnosztikájában a klinikai, laboratóriumi és immunfenotipizálási adatok együttes értékelése kiemelt jelentőségű. A vizsgálat rámutatott arra is, hogy a pontozórendszerek megbízható alkalmazásához elengedhetetlen a szükséges paraméterek teljes körű rendelkezésre állása.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A plazminogén aktivátor inhibitor 1 termelés vizsgálata az orbita fibroblasztok adipogenesise soránVárallyay , Dóra Kata; Csanádiné Galgóczi , Erika; Általános Orvostudományi Kar::Belgyógyászati Intézet::Endochrinológiai Tanszék; DE--Általános Orvostudományi Kar; Csiki-Tóth, Andrea; Általános Orvostudományi Kar::Molekuláris Medicina Kutató KözpontAz endokrin orbitopathia (EOP) pathomechanizmusa során az orbita kötőszövetben található fibroblasztokat az infiltráló immunsejtek aktiválják. Az aktiváció eredménye a sejtek fokozott extracelluláris mátrix (ECM) termelése és adipogenesise, melyek együttes következménye az intraorbitális nyomás emelkedése, mely a Piezo1 mechanoreceptor aktiválását okozhatja. A plazminogén aktivátor inhibitor-1 (PAI-1) a proteolízis gátlásán keresztül kulcsszerepet játszik az ECM átalakulásának folyamataiban. Noha az EOP pathogenesisének meghatározó eleme az orbita fibroblasztok (OF) fokozott adipogenesise, a PAI-1 ebben betöltött pontos szerepe eddig kevéssé feltárt. Műtéti úton eltávolított kontroll orbita (n=4) és EOP orbita (n=6) kötőszövetekből létrehozott primer orbita fibroblaszt sejttenyészeteket vizsgáltunk. A 12 napos zsír irányú differenciálása során mértük a sejtek által a tenyésztő médiumba termelt PAI-1 fehérje mennyiségét ELISA módszerrel, illetve a PAI-1 mRNS expressziójának szintjét RT-PCR-rel a kísérlet kiindulási (0.), 4., 8., és a 12. napján. A fokozott nyomás modellezését Piezo1 agonista (10 μM Yoda1) használatával végeztük.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A PPARbeta/delta szerepe Her2 pozitív emlőtumorsejtekbenJäger, Petra Krisztina; Uray, Iván Péter; Általános Orvostudományi Kar::Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; A TDT elnökség által kijelölt 2 titkos bírálóA peroxiszóma proliferátor által aktivált receptorok (PPARok) a magreceptorokhoz tartoznak, három izoformájuk ismert: PPARα, PPARβ/δ és PPARγ. Kutatásunk a PPARβ/δ-ra fókuszál, amely retinoid X receptorral (RXR) heterodimert alkotva, célgénjeit endogén ligandokra és szintetikus agonistákra válaszul szabályozza. A PPARβ/δ fontos szerepet tölt be a sejtek lipid anyagcseréjében, a tumorsejtekben fokozott expressziója hozzájárulhat a daganatprogresszióhoz, ugyanakkor a PPARβ/δ jelentősége HER2-pozitív emlőráksejtekben nem tisztázott. Kísérleteink célja a PPARβ/δ GW501516 ligand általi aktivációja volt SKBR3 HER2-pozitív emlőtumor sejtvonalon, különös tekintettel a sejtproliferációban és a génexpressziós mintázatban bekövetkező változásokra. Vizsgáltuk a GW501516 szelektív PPARβ/δ és az LG100268 szelektív RXR agonista egyedi és kombinált hatását is. A sejtek proliferációját PrestoBlue-alapú viabilitásméréssel, valamint sejtszámláláson alapuló proliferációs assay vizsgálattal elemeztük. A transzkripció szintű változások elemzésére NGS alapú RNS-szekvenálást végeztünk, amely alapján a differenciálisan expresszálódó géneket azonosítottuk a GW501516 és LG100268 kezelt minták között. Az eredményt a Galaxy szerverével elemeztük, az így kapott differenciálisanexpresszálódó gének listáján pathway analízist futtatunk. A PPARβ/δ jelátvitel célgénjeinek az expresszióját kvantitatív PCR-rel elemeztük. A fehérjeszintű változások követésére Western-blot analízist alkalmaztunk. Az eredmények azt mutatták, hogy az RXR receptor aktiválása mérsékelten, a PPARβ/δ erőteljesebben, míg a két agonista együttes alkalmazása jelentősen fokozta a PPARβ/δ jelátvitel egyik ismert célgénje, az ANGPTL4 expresszióját. A fehérjeszinten vizsgált PRDX1, Annexin A1 fehérjék mennyiségének változásai GW501516, LG100268, illetve kombinált kezelés hatására azonban a szinergia irányába mutattak. RNS szekvenálás megmutatta, hogy a PPARβ/δ és az RXR aktiváció hatására számos gén differenciáltan fejeződik ki. A GW501516 PPARβ/δ agonista fokozta a proliferációt, míg az LG100268 kezelés csökkent sejtszámot eredményez három napos inkubációt követően. Az eredményeink alapján megállapítható, hogy a PPARβ/δ magreceptor aktiválása kulcsfontosságú szerepet tölthet be az HER2-pozitív emlőráksejtek progressziójában.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az intracranialis aneurysmák modern képalkotó vizsgálataÚjhelyi-Szincsák, Enikő; Tóth, Judit; Klinikai Központ; DE--Általános Orvostudományi Kar; Péter, Mózes; Klinikai KözpontAz intracranialis aneurysmák és szövődményeinek kimutatásában a képalkotó diagnosztikai eljárásoknak nagy jelentősége van. Ilyen a régebbi múlttal rendelkező " gold standard"-nak tekinthető invazív angiográfia mely nélkülözhetetlen az endovascularis intervenciók kapcsán. A non - invazív CT és MR angiográfiával, a megfelelő post processing technikákkal megbízható módon ábrázolhatók az intracraniális aneurysmák.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A reaktív oxigéngyök‐termelés szabályozása mieloid‐eredetű szuppresszor sejtekbenFinta-Fekete, Eszter; Bácsi, Attila; Gyöngyösi, Adrienn; Általános Orvostudományi Kar::Immunológiai Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; Uray, Iván Péter; Általános Orvostudományi Kar::Biokémiai és Molekuláris Biológiai IntézetDiplomamunkámban a Tks4 fehérje szerepét vizsgáltam mieloid-eredetű szuppresszor sejtekben (MDSC-kben), különös tekintettel a reaktív oxigéngyök-termelésre (ROS termelésre) és a tumor mikrokörnyezet immunszuppresszív folyamataira. Az MDSC-k a daganatok progressziójában fontos szerepet játszó immunsejtek, amelyek képesek gátolni a tumorellenes immunválaszokat. Kísérleteink során kimutattuk, hogy a Tks4 hiánya jelentősen csökkenti a ROS termelést, különösen a PMN-MDSC populációban, ami arra utal, hogy a Tks4 kapcsolatban állhat a NOX2 enzimkomplex működésével. Emellett a Tks4-hiány az M-MDSC sejtek mennyiségét is csökkentette a tumorokban, ami felveti a fehérje lehetséges szerepét az MDSC-k migrációjának és differenciációjának szabályozásában. Vizsgálataink alapján az argináz aktivitás nem mutatott Tks4-függést, így a fehérje valószínűleg elsősorban a ROS-mediált immunszuppresszív mechanizmusokban vesz részt. Eredményeink hozzájárulhatnak a tumor mikrokörnyezet működésének jobb megértéséhez, valamint új terápiás célpontok azonosításához az immunterápiák hatékonyságának javítása érdekében.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Összefüggések a COVID-19 járvány lefolyása és az ESBL-termelő baktériumtörzsek prevalenciája között urbanizált területeken telelő és táplálkozó dankasirályokban (Chroicocephalus ridibundus)Nagy, Réka; Papp, Dalma; Egészségtudományi Kar; DE--Általános Orvostudományi Kar; Kovács, Renátó László; Általános Orvostudományi Kar::Orvosi Mikrobiológiai IntézetAz antibiotikum-rezisztens baktériumok előfordulása megnövekedett a COVID-19 világjárvány megjelenésével, és ezek a törzsek egyaránt humán, állati és környezeti forrásokban is előfordultak. Az ESBL-termelő törzsek jelenléte a vadon élő madarakban rávilágít azok potenciális rezervoár és vektor szerepére. A madárvonulás, valamint az antropogén környezettel való kapcsolat hozzájárulhat a rezisztencia globális terjedéséhez. A tisztított szennyvízzel felszíni vizekbe kerühetnek a multirezisztens mikrobák is, melyek tovább terjedhetnek az ökoszisztémában. Ku tatásunk során kiterjedt spektrumú ß-laktamázt (ESBL) termelő, Enterobacterales rendbe tartozó baktériumok kimutatását végeztük a Duna budapesti szakaszán gyűrűzött dankasirályokból származó bélsár mintákból. Vizsgálatunk a pre-covid, covid és post-covid évek (2018/19, 2020/21 és 2021/22) téli időszakára terjedt ki és a telelő dankasirályokban tapasztalható prevalencia időbeli lefutását vizsgáltuk. A mintákat szelektív táptalajra oltottuk, majd az izolátumokat MALDI-TOF készülékkel identifikáltunk. Korongdiffúziós teszttel detektáltuk a fenotípusos rezisztenciát. Összesen 202 sirály egyedet vizsgáltunk, melyek közül 125 egyed bizonyult hordozónak. Az izolátumok 88,8%-a Escherichia coli, 8,8%-a Klebsiella pneumoniae, 1,6%-a Citrobacter spp., és 0,8%-a Escherichia marmotae volt, melyek 99,2%-a ESBL-termelő, 1,6%-a ESBL- és AmpC-termelő, és 0,8%-a ESBL- és CR (carbepenem resistant) -pozitív volt. Meghatároztuk, milyen mértékben változott a törzsek által mutatott rezisztencia gyakorisága a vizsgálati évek során. 2020/21 telére növekedett, míg 2020/21 telétől 2021/22 telére csökkent a rezisztencia gyakorisága a cefotaxim, az aztreonám a ceftazidim avibaktám és a szulfametaxazol esetében. A fluorfenikol rezisztencia gyakorisága a vizsgált időszak elteltével nőtt, míg a ceftazidim, az ertapenem, a ciprofloxacin, az amikacin, a gentamicin és a tobramicin esetében csökkent. A cefepim rezisztencia gyakorisága a második téli időszakra csökkent, majd 2021/22 telére növekedett. A vizsgálat további tervezett lépései a harmadik generációs szekvenálás, a rezisztencia hátterének és a gének lokalizációjának meghatározása.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az akut endovaszkuláris terápia időmutatóinak alakulása Debreceni Egyetem Klinikai központjában 2024-benTörök, Szabolcs Mihály; Kis, Balázs; Klinikai Központ; DE--Általános Orvostudományi Kar; Rozgonyi, Viktor; Klinikai Központ::Kenézy Gyula CampusA dolgozat központi eleme a mechanikus trombektómia során szerzett intézményi tapasztalatok elemzése, amely a Debreceni Egyetem Klinikai Központ adatbázisán alapul, és az időfaktor, az anatómiai sajátosságok, valamint a beavatkozás sikeressége közötti összefüggéseket vizsgálja. Az eredmények alapján a vizsgált esetek döntő többsége az anterior keringéshez tartozott, ami megfelel a nemzetközi epidemiológiai adatoknak. Az arteria cerebri media dominanciája egyértelműen megfigyelhető volt. A beavatkozások időstruktúrájának elemzése világos összefüggést mutatott a procedurális idő és a reperfúziós siker között. Az előkészítési szakasz ideje nem különbözött érdemben a sikeres és sikertelen esetek között ugyanakkor az intervenciós szakasz jelentősen hosszabb volt sikertelen beavatkozások során, ami arra utal, hogy a technikai nehézségek és az elhúzódó manipuláció közvetlenül rontja a kimenetelt .A dolgozat következtetései megerősítik, hogy a mechanikus trombektómia sikeressége több tényező együttes hatásán múlik. Ezek közül azonban a leginkább befolyásolható tényező az idő, és azon belül is különösen az intervenciós szakasz hossza.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Csonttörés kockázat vizsgálata idiopathiás inflammatorikus myopathiás betegekben: rizikóbecslés a való élet adatok ismeretébenKovács, Nikolett Anikó; Griger, Zoltán; Vincze, Anett; Általános Orvostudományi Kar::Belgyógyászati Intézet::Klinikai Immunológiai Tanszék; DE--Általános Orvostudományi KarAz idiopáthiás inflammatorikus myopathiák (IIM) közös jellemzője a progresszív izomgyengeség, immobilitás, és a tartós steroid terápia, aminek következtében gyakori az osteoporózis, és csonttörések előfordulása. Korábbi keresztmetszeti vizsgálatunk során IIM-es és rheumatoid arthritises (RA) betegek körében igazoltuk, hogy hosszabb betegségfennállás esetén a betegek 3/4-, illetve 2/3-ának valamilyen csonttörése alakul ki, ami jelentősen rontja az életminőségüket. Jelenlegi munkánk során célunk volt 6 éves követés után ismét felmérni a vizsgált betegpopuláció csontegészségügyi állapotát, megállapítani, hogy a korábban kiszámolt törési rizikó mennyire megbízható eredményt ad. Ezen túlmenően össze kívántuk hasonlítani újonnan diagnosztizált, alacsony betegségfennállási idővel rendelkező myositises betegek csontegészségügyi paramétereit a korábbi kohorsz adataival. A csont denzitometriás mérések DEXA-val, az aszimptómás csigolyatörések megállapítása kétirányú gerinc röntgennel történt. A statisztikai számításokat IBM SPSS 25 software-rel végeztük. A korábbi kohorszból (IIM: N=40, RA: N=35) 21 myositises (életkor: 60,57±11,38 év) és 19 RA-s (életkor: 60,79±11,61 év) beteg vizsgálatát tudtuk elvégezni. Az egyénre szabott antiporotikus kezelés mellett a betegek lumbalis és femurnyakon mért T score értékében szignifikáns változás nem következett be a hat év elteltével. A követés során bekövetkezett friss major törések aránya jelentősen magasabb volt a korábban kiszámolt 10 éves törési rizikóhoz képest (IIM: 21,05% vs. 9,26% és RA: 38,8% vs. 8,97%). Az újonnan vizsgált myositises betegek (N=19, életkor: 51,37±16,33 év, betegségfennállási idő 1,89 év) lumbalis 1-es csigolyán mért T-score valamint BMD értéke jobb volt a korábbi kohorsz (N=40, életkor: 58.92±9,99 év, betegségfennállási idő: 13 év) eredményeihez képest (T-score: -0,45±1,72 vs -0,52±1,34; p=0,019 illetve BMD: 1,10±0,21 vs. 0,98±0,17; p=0,040). Az új betegek esetén a betegek 42,11%-ban találtunk aszimptomásan kialakult csigolyatörést. Munkánk során igazoltuk, hogy mind IIM-s, mind RA-s betegeknél a számított törési rizikó a megfelelő antiporotikus kezelés ellenére is alulbecsli a való élet során kialakult törések számát. A myositises betegek egy jelentős részénél a primer prevenciós kezelés ellenére már a betegség kezdetén aszimptómás törések alakulnak ki, ami még agresszívebb prevenciós kezelés szükségességére hívja fel a figyelmet.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Kardiális autoimmunitás potenciális etiológiai szerepe a poszt-COVID szindrómábanNagy, Szilárd; Tatai, Ottó; Tóth, Attila; Általános Orvostudományi Kar::Kardiológiai Intézet::Klinikai Fiziológiai Tanszék; DE--Általános Orvostudományi KarA COVID-19 fertőzést követően gyakran jelentkeznek tartós maradványtünetek, amelyeket poszt-COVID szindrómaként ismer az irodalom; a WHO becslései szerint világszerte mintegy 145 millió embert érint, jelentős kardiovaszkuláris tüneti aránnyal. Mivel a kórkép etiológiája máig hiányosan ismert, a jelenlegi terápia túlnyomórészt tüneti. Munkánk célja a kardiális antigéneket célzó autoantitestek kimutatása poszt-COVID betegekben, valamint az autoimmunitás klinikai következményeinek azonosítása volt. A poszt-COVID ambulancián megjelent 114 beteg szérummintáját Western blot technikával vizsgáltuk, humán szívizomfehérjéket SDS-PAGE-zsel elválasztva, majd a betegek szérumában lévő, szívizmot felismerő IgM és IgG ellenanyagokat ECL módszerrel mutattuk ki. A vizsgált minták 58,8%-ában (67/114) igazoltunk kardiális autoantitesteket, és a 30 ismételten mintázott beteg egy részében perzisztáló IgM autoantitesteket figyeltünk meg, ami kóros izotípus-váltásra vagy egyéb immunológiai diszfunkcióra utalhat. Az autoantitestek jelenléte szignifikánsan magasabb C-reaktív fehérje (CRP, p=0,0366) és fehérvérsejtszám (WBC, p=0,0387) értékekkel társult, egyéb klinikai jellemzőkkel azonban nem mutatott összefüggést. Eredményeink alapján a kardiális autoimmunitás meglepően gyakori a poszt-COVID szindrómában, és hozzájárulhat a változatos tünetek patogeneziséhez, ami felveti a célzott, oki kezelés lehetőségét.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Szorongásos zavarok kognitív elmélete és terápiája három kórkép tükrébenFazekas, Tamás; Égerházi, Anikó; Általános Orvostudományi Kar::Pszichiátriai Tanszék; DE--Általános Orvostudományi Kar; Kovács-Tóth, Beáta; Andrási, Gábor; Általános Orvostudományi Kar::Magatartástudományi Intézet; Általános Orvostudományi Kar::Pszichiátriai TanszékA szorongás természetes emberi reakció, amely adaptív formában fokozza az éberséget, javítja a koncentrációt és motivációs erővel bír. Kórosnak akkor tekintjük, ha nagy intenzitással jelenik meg és tartósan fennáll. Egy felmérés szerint a szorongásos zavarok a leggyakoribb pszichiátriai kórképek világszerte, élettartam prevalenciájuk 31,6%. Krónikus lefolyásuk révén akadályozhatják a páciensek mindennapos funkcionálását, ezért társadalmi és gazdasági következményeik is vannak. A kognitív megközelítés szerint a szorongás kialakulásában és fenntartásában torzult kognitív folyamatok játszanak szerepet. Diplomamunkámban áttekintem a szorongásos zavarok általános jellemzőit (epidemiológia, klasszifikáció, diagnosztikai lehetőségek), valamint a bio-pszicho-szociális modell szerinti etiológiai tényezőket. Az elérhető szakirodalom segítségével ismertetem a pánikzavar, a generalizált szorongásos zavar és a specifikus fóbiák kognitív elméletével és terápiájával kapcsolatos kutatási eredményeket, külön hangsúlyt fektetve a kognitív terápia hatékonyságára.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A D-hypovitaminózis szerepe a szisztémás gyulladásos válasz és a secunder ischaemiás károsodás kialakulásában nem traumás subarachnoidealis vérzés miatt kezelt betegekbenSimon, Lili; Molnár, Csilla; Szántó, Dorottya; Általános Orvostudományi Kar::Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Tanszék; DE--Általános Orvostudományi KarA subarachnoidealis vérzés (SAV) a vérzéses stroke egyik formája, mely során vér kerül az arachnoidea és a pia mater közé. Két fő típusát különböztetjük meg: a traumás és nem traumás SAV-at. A subarachnoidealis vérzés (SAV) következtében létrejövő gyulladásos válaszreakció hozzájárulhat a secunder cerebralis ischaemia (SCI) megjelenéséhez, ezáltal negatívan befolyásolhatja a betegség kimenetelét. A SAV-hoz társuló anaemia ronthatja az agyi oxigenizációt, ezáltal elősegítheti az SCI progresszióját. Prospektív követéses vizsgálatunkban a D-hypovitaminózis hatását vizsgáltuk a szisztémás gyulladásos válaszreakcióra, a haemoglobin (HGB) szintre, az SCI kialakulására, valamint a kimenetelre. Feltételezésünk szerint a D- hypovitaminózis esetén kialakuló fokozott gyulladásos válasz hozzájárulhat az anaemia, valamint az SCI kialakulásához.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Takotsubo - cardiomyopathiás betegek adatainak retrospektív vizsgálataPozsgai, Olivér; Sipka, Sándor János; Balogh, László; Általános Orvostudományi Kar::Kardiológiai Intézet; DE--Általános Orvostudományi KarA Takotsubo – szindróma (egyéb elnevezései: transient apical ballooning syndrome, broken heart syndrome, stressz-cardiomyopathia, TTS) egy olyan akut cardalis esemény, amely során a mellkasi panasz tüneteivel (erélyes retrosternalis fájdalom, dyspnoe, hányinger, pallor, diaphoresis, tachycardia, hypotensio), valamint EKG eltérésekkel (ST elevatio, ST depressio vagy inverz T-hullám) is jár, viszont a coronarographia az esetek nagy részében ép koszorúereket mutat. A betegség leggyakrabban postmenopausalis nőket érint, és gyakran társul emocionális stresszel. A diagnózis felállítása az esetek többségében kihívást jelent, mivel gyakran az szívultrahang sem egyértelmű, viszont a ventriculographia általában segít a definitív diagnózis felállításában. Anyag és módszer: jelen retrospektív vizsgálat során a Debreceni Egyetem Klinikai Központban 2016 és 2024 között TTS diagnózissal bekerült betegek adatait dolgoztuk fel. Eredmények: jelen vizsgálati időszakban 131 beteg került ACS iránydiagnózissal felvételre klinikánkra (27 férfi – 104 nő, átlagéletkor 68 év). Minden betegnél történt invazív kivizsgálás, és a TTS diagnózist általában ventriculographia, vagy az invazív kivizsgálás utáni TTE segítségével állapítottuk meg. A felvételi csökkent bal kamra funkció a 3 hónapos kontroll TTE vizsgálat szerint jelentősen javult. Megbeszélés: Bár a TTS általában önlimitáló, és jóindulatú állapotként van számontartva, világviszonylatban az ACS-sel referált betegek 2%-át adja, és a betegek invazív kivizsgálása is megtörténik, mert az EKG és az echocardiographia általában nem elég a differenciáldiagnózisra.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Szűrővizsgálatokon való részvétel vizsgálata Magyarországon és Ausztriában a COVID‑19 pandémia idejénDudás, Dóra; Vincze, Ferenc; Általános Orvostudományi Kar::Népegészség-és Járványtani Intézet; DE--Általános Orvostudományi KarBevezetés: Az egyéni és társadalmi betegségteher jelentősen csökkenthető szekunder prevenció útján. Magyarországon a szűrési hatékonyság hosszú ideje lényegesen alacsonyabb, mint számos más európai országban, például Ausztriában. Célkitűzés: Vizsgálati célkitűzéseink között szerepelt a szűréseken való megjelenés és a részvétellel kapcsolatban álló tényezők vizsgálata az 50 éves és idősebb populáció körében Magyarországon és Ausztriában 2021-ben, a COVID-19 pandémia idején. Módszerek: A vizsgálathoz a Survey of Health, Ageing and Retirement in Europe (SHARE) felmérés 9. hullámának Ausztriára és Magyarországra vonatkozó adatait használtuk fel. A vizsgált szűrővizsgálatok az emlődaganat szűrés, vastagbéldaganat szűrés és szemészeti szűrés voltak. A részvételi arányokat súlyozott részvételi gyakoriságok segítségével jellemeztük. A szűréseken való megjelenéssel kapcsolatban álló egészségmagatartási és szocio- demográfiai tényezőket többváltozós logisztikus regressziós elemzés segítségével vizsgáltuk. A kapott eredményeket esélyhányadosokkal (EH) és a hozzájuk tartozó 95%-os megbízhatósági tartományokkal (95%MT) jellemeztük. Eredmények: Az 50 éves és idősebb populáció körében Ausztriához képest Magyarországon lényegesen alacsonyabbnak adódott az emlődaganat szűrésen (Ausztria: 65,43%; Magyarország: 29,76%), vastagbéldaganat szűrésen (Ausztria: 26,05%, Magyarország: 3,70%) és a szemészeti szűrésen (Ausztria: 61,06%, Magyarország: 23,45%) történő részvétel. A többváltozós elemzéseket követően Magyarországon az átszűrtség jelentősen alacsonyabbnak bizonyult Ausztriához képest (EHemlő=0,29; (95%MT=0,21-0,40), EHvastagbél=0,15 (95%MT=0,11-0,21), EHszem=0,17 (95%MT=0,15-0,20)). A magasabb iskolai végzettség, az orvoshoz fordulások és a krónikus betegségek száma mindhárom szűrővizsgálat esetében növelte az átszűrtség esélyét. Következtetés: Az elemzések felhívják a figyelmet arra, hogy függetlenül a vizsgált szocio-demográfiai és egészségmagatartási tényezőktől, Magyarországon a szűrővizsgálatokon való részvétel jelentősen alacsonyabb, mint Ausztriában. A kapott eredményeink alapján fontos lenne a szűrésszervezés hatékonyságnak növelése, különös tekintettel az általunk feltárt célcsoportokra.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Donor specifikus antitestek vizsgálata a Debreceni Vesetranszplantációs ProgrambanÖrdög, Bence; Nagy, Péter Ferenc; Nemes, Balázs Áron; Általános Orvostudományi Kar::Sebészeti Intézet; DE--Általános Orvostudományi KarA vesetranszplantációt követő antitest mediált kilökődés (ABMR) előrejelzésének fontos markere a donor specifikus antitestek (DSA) szintjének monitorozása, amelynek mérőszáma a flow citometriával meghatározott mean fluorescence intensity (MFI). A graft élettartama, a DSA-k megjelenése és az esetlegesen bekövetkező ABMR ma is számos vizsgálat tárgyát képezi. Arra kerestünk válaszokat, hogy a pre- és postoperatív transzfúzió, a későn induló graft funkció (DGF), az MHC-I illetve MHC-II osztályba tartozó antitestek szintje, a vírusfertőzések, korábbi transzplantációk, illetve a demográfiai adatok befolyásoljáke a DSA megjelenését és az ABMR kialakulását. Vizsgálatunk tárgyát képezte továbbá a donor és recipiens közötti eplet mismatchek száma és az ABMR kialakulása közötti összefüggés keresése is.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az indocianin zöld (ICG) helye a sebészetben, irodalmi áttekintés és gyakorlati alkalmazásSzima, Barbara; Tóth, Dezső; Általános Orvostudományi Kar::Sebészeti Intézet; DE--Általános Orvostudományi KarAz indocianin zöld (ICG) fluoreszcens festék egyre elterjedtebb eszköz a modern sebészetben, mivel valós idejű képalkotással segíti a szöveti perfúzió, nyirokcsomók és egyéb képletek azonosítását. Az ICG a közel-infravörös tartományban fluoreszkál, így lehetővé teszi a mélyebben fekvő szövetek vizualizációját is. A technika alkalmazása különösen előnyös lehet pajzsmirigyműtétek során, ahol a mellékpajzsmirigyek épségének megőrzése kulcsfontosságú a postoperatív hypocalcaemia megelőzése szempontjából. Dolgozatunk célja az ICG történetének, tulajdonságainak és felhasználásának rövid ismertetése különböző műtéti területeken, valamint klinikai alkalmazásának vizsgálata pajzsmirigyeltávolítások során, különös tekintettel a mellékpajzsmirigyek intraoperatív azonosítására és életképességük megítélésére.