Hallgatói dolgozatok (Általános Orvostudományi Kar)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
Az Általános Orvostudományi Kar 2012-ben létrejött hallgatói dolgozatainak gyűjteménye.
A Debreceni Egyetemen a hallgatói dolgozatok a 2011-es felsőoktatási törvény 2022. évi törvénymódosításához alkalmazkodva csak az Egyetem által szolgáltatott Eduroam WiFi hálózatra csatlakoztatott eszközről, vagy egyetemi IP címről érhetőek el.
“A sikeres záróvizsgát tett hallgató szakdolgozatát vagy diplomamunkáját a felsőoktatási intézmény tanulmányi rendszerében teljes egészében tárolja, és azokról nyilvántartást vezet. A tárolt szakdolgozatokat és diplomamunkákat – jogszabályban meghatározottak szerint titkosított részek kivételével – a tanulmányi rendszeren keresztül korlátozás nélkül hozzáférhetővé és kereshetővé kell tenni.” A törvényről további részletek: Felsőokt. tv. (új) - 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye.
Böngészés
legfrissebb feltöltések
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 2193)
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Klinikopatológiai megfigyelések agyi keringészavarral kezelt betegeinknél a reperfúziós kezelések bevezetése előtti és utáni időszakbanReviczki, Dénes; Bencs , Viktor; Általános Orvostudományi Kar::Neurológiai Tanszék; DE--Általános Orvostudományi KarAz ischemiás stroke világszerte a vezető halálokok közé tartozik. A reperfúziós terápiát a Neurológia Klinikán a kétezres évek elején vezették be. 2007-től a Klinika az Auguszta Tömbben működik, ahol korszerű intenzív osztály, csőposta révén gyors laborvizsgálati lehetőség és ugyanazon épületen belül belgyógyászat, kardiológia, idegsebészet, valamint teljes képalkotó diagnosztika áll rendelkezésre. Célkitűzésünk volt felmérni, hogy tükröződik-e klinikai és patológiai vizsgálatokban a javuló diagnosztikus és terápiás feltételrendszer. Összehasonlítottuk a nemeket, életkort, ápolási napok számát, iv. trombolízis, vérzéses transzformáció, pneumónia, trombotikus szövődmények, valamint a tumorok gyakoriságát a reperfúziós éra előtt (1989-1999) és után (2007-2017).Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az agyi vérátáramlás változásának vizsgálata enyhe és súlyos preeclampsiábanMolnár, Luca Panka; Fülesdi, Béla; Általános Orvostudományi Kar::Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Tanszék; DE--Általános Orvostudományi KarHáttér és kérdésfelvetés: A korábbi vizsgálatok azt igazolták, hogy preeclampsia (PE) és eclampsia során az agyi hemodinamika jelentős fokú változása következik be, amely súlyos, helyenként életet veszélyeztető szövődmények forrása lehet. A jelen vizsgálat célja annak megállapítása, hogy az agyi hemodinamika változása és az agyi keringés autoregulációja különbözik-e enyhe és súlyos preeclampsia esetén. Az erre vonatkozó nemzetközi adatok hiányosak. Betegek és módszerek: Terhességük harmadik trimeszterében járó egészséges és preeclampsiás terheseket vizsgáltunk. A jobb arteria cerebri media (MCA) áramlását vizsgáltuk trnascranialis Doppler segítségével a beteg bal oldalra fordult helyzetében, majd 5 perccel a hanyatt fordult helyzet felvételét követően (roll over test= ROT). A szisztémás vérnyomás mérésére rutin sphygmomanometert használtunk. A preeclampsia súlyosságának megítélését egy független szülész végezte a klinikai tünetek és a laboratóriumi vizsgálatok alapján. A TCD- t végző személyek nem ismerték, hogy a várandós személyek mely csoportba tartoztak. Eredmények: 21 egészséges terhest (átlagéletkor: 26.1±5.1 év), 11 enyhe PE (28.2±6.8év) és 18 súlyos PE (29±7.4 év) beteget vizsgáltunk. Az artériás középvérnyomás (MAP) mindhárom csoportban szignifikánsan emelkedett a ROT során: normal: 106.3±16.3 - 113.8±15.9 Hgmm, enyhe PE: 96.6 (CI: 93-111) - 106 (CI: 104-116) Hgmm, súlyos PE: 106.3±16.3 - 113.8±15.8 Hgmm. Az MCA átlagsebessége (MCAV) bal oldalra fordult helyzetben szignifikánsan alacsonyabb volt a kontroll személyekben, mint preeclampsiában: MCAV kontroll: 71.2±12.7 cm/s, enyhe PE: 78.2±19.4 cm/s, súlyos PE: 96±15.6 cm/s, p<0,001. Hanyatt fekvő helyzetbe fordulást követően az MCAV mindegyik csoportban csökkent, de a csoportok közötti különbség megmaradt: kontroll: 71 (CI: 62.5-74) cm/s, enyhe PE: 76 (CI: 61-92,7) cm/s, súlyos PE: 89 (CI 72-100) cm/s, p=0,014. A MAP %-os változásának lépcsőzetes növekedését figyeltük meg ROT során a normál terhesség-enyhe PE- súlyos PE irányban, amelyhez az MCAV %-os értékének csökkenése és a pulzációs index emelkedése társult. Következtetések: Eredményeink alapján az agyi keringés autoregulációja mind enyhe, mind súlyos PE-ban megtartott.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Borderline petefészek tumorok ultrahang morfológiájaHeim-Szentei, Júlia Zsófia; Erdődi, Balázs; Általános Orvostudományi Kar::Szülészeti és Nőgyógyászati Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; Koroknai , Erzsébet; Szatmári, Szilárd; Általános Orvostudományi Kar::Szülészeti és Nőgyógyászati Intézet; Általános Orvostudományi Kar::Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás TanszékMunkámban összefoglaltam a fellelhető szakirodalmak alapján a petefészek tumorok típusait, illetve a borderline petefészek tumorok típusait. Ezen kívül röviden bemutattam az ultrahang, illetve a Doppler-ultrahang működési elvét. A kutatásomban az IOTA szakrendelésen megjelent betegek eredményeit foglaltam össze, különös tekintettel a borderline tumorokat meghatározó jellemzőkre. A jellemzőket összehasonlítottam a borderlinenak vélt, de szövettan alapján benignus, borderline, illetve malignus esetekben. Ezeket összefoglaló diagramokon jelenítettem meg. A megbeszélésben összehasonlítottam az eredményeimet a korábbi kutatásokban megjelent adatokkal. Eredményül kaptam, hogy a 4-nél több papilla jelenléte, a papillákban jelenlévő véráramlás, illetve a terime erős vagy mérsékelt véráramlása jó jelzője lehet a borderline tumoroknak. Azonban a terime locularitásának mértéke nem jelentős előrejelzője a borderline tumorokak.Tétel Embargó alatt A protein arginin metiltranszferáz 5 szerepének vizsgálata a humán tüdődaganatok kialakulásábanSzékely, Mihály; Horváth, Dániel; Lontay, Beáta; Általános Orvostudományi Kar::Orvosi Vegytani Intézet; DE--Általános Orvostudományi KarKutatásunk célja annak vizsgálata volt, hogy a miozin foszfatáz (MP)-protein arginin metiltranszferáz 5 (PRMT5)-hiszton H4 jelátviteli útvonal miként járul hozzá humán tüdődaganatok kialakulásához, és az útvonal elemei alkalmasak-e tumormarkerként. Különböző tüdőtumorokból szövetbankot hoztunk létre, majd Western blottal és qPCR-ral mértük a MP alegységeinek, valamint a PRMT5 és hiszton H4 expresszióját és poszttranszlációs módosításait. Kimutattuk, hogy a MP katalitikus alegységének szintje változatlan, a szabályozó alegység expressziója csökkent, míg a MP gátló foszforilációja szignifikánsan emelkedett, ami aktivitásának csökkenésére utal. A PRMT5 expressziója mRNS- és fehérjeszinten nem változott, ugyanakkor a MP által szabályozott aktiváló foszforilációja fokozódott, ezzel párhuzamosan pedig a H4 szimmetrikus dimetilációja nőtt. A módosulások együtt jártak a retinoblasztóma tumorszuppresszor fehérje relatív expressziójának csökkenésével. Eredményeink rávilágítanak a PPM1B expressziójának csökkenésére mint lehetséges okra a MP gátló foszforilációjának növekedésében, ami az útvonal onkogén aktiválódásához járulhat hozzá. Mindezek alapján a PPM1B/MP/PRMT5/hiszton tengely zavara mérhető génexpressziós módosulást idéz elő tüdődaganatokban, és ígéretes diagnosztikai, illetve terápiás célpontot kínál.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A cardiovascularis morbiditás rizikófaktorai idiopathiás inflammatorikus myopathiákbanMolnár, Henrik; Nagy-Vincze, Melinda; Griger, Zoltán; Általános Orvostudományi Kar::Belgyógyászati Intézet::Klinikai Immunológiai Tanszék; DE--Általános Orvostudományi KarTudományos háttér: A cardiovascularis (CV) betegségek világszerte a vezető halálokok közé tartoznak. Az idiopáthiás inflammatorikus myopathiák (IIM) esetében az átlagos túlélés jó (10 év: 74-89%), de a CV halálozás kiemelkedő, a betegség első 5 évében a rizikó az egészséges egyénekéhez képest 2,37-szeres. Ennek oka az IIM-ák szívizom érintettsége mellett az, hogy az immunrendszer krónikus aktivitása hozzájárul az akcelerált atherosclerosis kiakulásához és progressziójához. A tradicionális rizikófaktorok, mint a dohányzás, hyperlipidaemia, hypertonia mellett az alapbetegség aktivitása, számos biomarker szintje (izomenzimek, akut-fázis proteinek) is befolyásolhatják a CV rizikót. Módszerek: Vizsgálatunk célja, hogy az UNIDEB myositis kohorsz betegeinél felmérjük a CV rizikót a SCORE2 skála alapján, valamint a CV komorbiditásokat, major CV események gyakoriságát, illetve összefüggést keressünk a tradicionális rizikófaktorok, az alapbetegség jellegzetességei, aktivitásának markerei és a rizikó között. A vizsgálatba 80 beteget vontunk be, közülük 49% (n=39) polymyositisben (PM), 51% (n=41) dermatomyositisben (DM) szenvedett. Eredmények: A SCORE2 pontszám alapján a betegek 21,3%-a alacsony, 26,3%-a közepes, míg 52,5%-a magas rizikójú csoportba került. A hagyományos rizikófaktorok közül a hypertonia (71,3%) és a diabetes (25%) volt jellemző. A DM alcsoportban a cardiovascularis rizikó a SCORE2 pontszám alapján szignifikánsan magasabb volt (8,9 vs. 6,5; p: 0,032). Egyváltozós analízisek során a betegek kora, neme, a hypertonia, a diabetes, a bőrtünetek, illetve az anti-RO52 antitest jelenléte mutatott összefüggést a magas rizikóval, logisztikus regresszióanalízis során független rizikófaktornak az életkor bizonyult (p<0,001). A laboratóriumi markerek vizsgálata során az FABP3 szint a CV rizikó mellett szoros összefüggést mutatott az IIM aktivitásával, míg a CK és a CRP nem bizonyult erős biomarkernek. Következtetések: Eredményeink igazolják, hogy a myositises betegek magas CV rizikójú csoportba sorolhatók, különösképpen a DM-ben szenvedők. Így mindenképpen javasolt a rizikóbecslés elvégzése a diagnózis felállításakor, majd ezt követően rendszeresen. Az alapbetegség kezelése mellett fontos, hogy a tradicionális rizikófaktorok hatásának ellensúlyozására használjuk a primer és szekunder prevenciós lehetőségeket.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A daganatos betegek méltóságérzete. Szakirodalmi áttekintés és interjú a méltóságérzet egészségügyi-, pszichoterápiás-, és jogi vonatkozásairól.Tuza, Kinga; Mailáth, Mónika; Általános Orvostudományi Kar::Onkológiai Tanszék; DE--Általános Orvostudományi Kar; Gonda, Andrea; Juhász, Árpád; Általános Orvostudományi Kar::Onkológiai Tanszék; Klinikai KözpontA diplomamunkám célja volt a daganatos betegek méltóságérzetének vizsgálata egészségügyi, pszichológiai és jogi szempontból. A méltóságérzet kulcsszerepet játszik a daganatos betegek pszichoszociális jólétében, és szorosan összefügg az életminőséggel, a terápiával történő együttműködéssel, és az ellátásba vetett bizalommal. A méltóságérzet csökkenése leggyakrabban a kommunikációs hiányosságokból, az autonómia sérüléséből, illetve az információátadás elégtelenségéből fakad. A diplomamunkám egy szakirodalmi összefoglaló.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az interferon jelátvitel szerepe a zsírsejtek anyagcseréjébenVarga, Kornél; Röszer, Tamás; Általános Orvostudományi Kar::Gyermekgyógyászati Intézet; DE--Általános Orvostudományi KarAz elhízás és szövődményeinek prevalenciája rohamosan növekedett az elmúlt évtizedekben. A hajlamosító tényezők között szerepet játszhat a zsírsejtek fejlődésének zavara. A cGAS-STING jelátviteli útvonalat valamint az interleukin-6 szerepének egy részét vizsgáltuk a zsírsejtek anyagcseréjére vonatkozóan. A kísérleteinkben 3T3-L1 egérembrióból származtatott sejtvonalat tenyésztettünk és kezeltünk az útvonalra ható cGAMP és H151 ligandokkal. Hőtermelő fehérjék mRNS szintű vizsgálata mellett kitértünk a lipolízisben fontos fehérjékre is. Mindezen túl a kezelések hatását nyomon követtük Oil red O festés elemzésével és fotometriás mérésekkel. Eredményeink és a szakirodalom alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy ezen útvonal túlzott aktiválódását leírták az elhízás szövődményeinek kialakulása mögött is, azonban az útvonal gátlása megzavarhatja a zsírsejtek anyagcseréjét olyan irányba, mely zsírhalmozáshoz és csökkent termogén kapacitáshoz vezethet. Illetve megerősítettük azt az elképzelést miszerint az interleukin-6 stimulálhatja a termogenezist.Tétel Korlátozottan hozzáférhető COVID hatása a csípőtáji törések vonatkozásábanSztáray, Emese; Huszanyik, Gergely; Általános Orvostudományi Kar::Traumatológiai és Kézsebészeti Tanszék; DE--Általános Orvostudományi KarA csípőtáji törések közé tartozó egyik leggyakoribb típus ellátását vizsgáltuk a COVID pandémia ideje alatt. A csípőtáji törések közül a mindennapi gyakorlatban combnyaktörés, pertrochanter- és subtrochanter femurtörés fordul elő, ezek közül kutatásunk középpontjában a combnyaktörés áll. Munkánk során a DE KK Ortopédiai és Traumatológiai Klinikán 2020. május 1. és 2021. május 1. között combnyaktörés miatt operált betegeknél vizsgáltuk, retrospektív módon, a COVID pandémia hatását. Kiemelt figyelmet fordítottunk az ambulancián való megjelenéstől a műtétig eltelt időre, valamint ennek a mortalitásra gyakorolt hatására. Kontrollcsoportként 2019-ben végzett műtétetek vettük alapul. Eredményeink azt mutatták, hogy a vizsgált időszakban a műtétre átlagosan több, mint egy órával hamarabb került sor. A halálozást összehasonlítva elmondhatjuk, hogy az COVID pozitív betegeknél jelentősen megnőtt a 30,60 és 90 napon belüli halálozás és az összhalálozás is, míg a vizsgált időszakban a COVID negatív betegeknél az összhalálozás a kontroll csoporthoz hasonlítva csökkent.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A fertilitás megtartásának lehetőségei korai stádiumú endometrium carcinomában és EIN-benTóth, Sára; Molnár, Szabolcs; Általános Orvostudományi Kar::Szülészeti és Nőgyógyászati Intézet; DE--Általános Orvostudományi KarA méhnyálkahártya daganat folyamatosan emelkedő incidenciát mutat, az elmúlt évtizedekben a leggyakoribb nőgyógyászati daganattá vált. Legfontosabb rizikófaktora az elhízás mellett a policisztás petefészek szindróma, hypertonia, diabetes. Leggyakrabban a posztmenopauzális életkorban kerül felismerésre, de a fiatal fertilis korú nők körében meredeken emelkedik az előfordulása. Korai stádiumban, alacsony rizikójú betegeknél és endometriális intraepitheliális neopláziában lehetőségünk van fertilitás megörző, méhmegtartó kezelésre. A nemzetközi ajánlások pontosan meghatározzák ennek módját és indikációs körét, azonban a hatékonysági mutatókról és a reprodukciós kimenetelről kevés megbízható adattal rendelkezünk. Vizsgálatunk célja a DEKK Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán fertilitás megtartó kezelésben részesült betegek adatainak elemzése az onkológiai és reprodukciós kimenetel tükrében. A vizsgálat retrospektív jellegű, a 2012 és 2023 között felismert és kezelt betegek klinikopatológiai jellemzőit, kezelési eredményeit vizsgáltuk. Meghatároztuk az alkalmazott kezelésre a válaszadási arányt, a teljes és részleges remissziós arányt, illetve elemeztük a fertilitási eredményeket. A betegeink (n=13) átlagéletkora 34,4 év (20-41). A kezelésre a válaszadási arány 76,9%, a teljes és részleges válaszadási arányok 69,2% és 7,7%. A sikeres kezelést követően 4 esetben indult IVF kezelés, illetve egy esetben spontán fogantatást követően egészséges újszülött született. Eredményeink alátámasztják, hogy válogatott betegpopulációban a fertilitás megtartó kezelés sikeresen alkalmazható, így a betegek termékenysége megőrizhető. Eredményeink a nemzetközi irodalmi adatokkal összehasonlítva mind betegszámban, mind az onkológiai mutatók vonatkozásában kiemelkedőek.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Klasszikus és modern, vérkép alapú diagnosztikus markerek a szepszis diagnózisábanJánosi, Bálint; Kerekes, György Ferenc; Általános Orvostudományi Kar::Belgyógyászati Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; László; Általános Orvostudományi KarAz elmúlt évtizedek széleskörű vizsgálatainak ellenére sem sikerült az akut súlyos gyulladásos állapotok prototípusában - a szepszisben – olyan biomarkert bevezetni, mely a diagnosztika szerves részévé vált volna. A klasszikus fehérje alapú biomarkerek mellett a „vérkép”automaták ma már olyan korai csontvelői válasz markerek pontos detektálására képesek, melyek potenciális jelöltjei a szepszis diagnosztikájának. Vizsgálatunk célja, hogy erősen szelektált, homogén betegcsoportok segítségével feltérképezzük ezen új vérképparaméterek diagnosztikus potenciálját. 111 szepszisben szenvedő és 40 intermedier rizikójú pulmonalis emboliás beteget vontunk be kontroll csoportként a vizsgálatba. A betegek felvételekor meghatározásra kerültek a klasszikus és a vérkép alapú potenciális biomarkerek. Először a csoportok eredményeit, majd a különböző laborparaméterek diagnosztikus pontosságát (ROC analízis) hasonlítottuk össze. A szepszis és a kontroll csoport között mind a procalcitonin (PCT), IL-6 és Creaktív protein (CRP) szintek, mind a potenciális vérkép paraméterek (leukocyta, vörösvérsejt és vérlemezke dependens változók) tekintetében szignifikáns különbséget találtunk.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A szájnyálkahártya pótlás szerepe a felső húgyúti iatrogen ureter szűkületek kezelésébenVágó, Melinda; Szegedi, Krisztián; Általános Orvostudományi Kar::Urológiai Tanszék; DE--Általános Orvostudományi Kar; Általános Orvostudományi KarA felnőttkori felső húgyúti ureter szakasz szűkületek 75%-a iatrogén eredetű, leggyakrabban nőgyógyászati, urológiai és egyéb sebészeti beavatkozások, illetve irradiáció következtében alakul ki. Ezek döntő többsége a distalis uretert érinti, de ritkábban a középső és proximalis szakasz is érintett lehet. Klinikánkon négy, iatrogén okból kialakult felső ureter szűkületet kezeltünk, ahol endoscopos megoldás nem volt kivitelezhető. Laparoscopos ureterolysis, ureterotomia és szájnyálkahártya-grafttal történő pótlás történt, a graft helyét csepleszlebeny fedte. A műtéti idő 180–280 perc, a kórházi tartózkodás 8–14 nap volt, szövődmény nélkül. A betegek DJ stenttel távoztak, melyet 6 hét után távolítottunk el, az utólagos vizsgálatok minden esetben sikeres rekonstrukciót igazoltak. Tapasztalataink és a nemzetközi irodalom alapján a szájnyálkahártya-pótlás ígéretes, nagy sikerarányú és alacsony kockázatú módszer a felső húgyúti iatrogén ureter szűkületek kezelésére.Tétel Embargó alatt A haemoglobin szint kapcsolata a neurológiai állapot súlyosságával, a vasospasmus megjelenésével, valamint a kimenetellel subarachnoidealis vérzésben szenvedő betegekben - prospektív eset-sorozat vizsgálatRosa, Helena Rubina; Molnár, Csilla; Szántó, Dorottya; Általános Orvostudományi Kar::Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Tanszék; DE--Általános Orvostudományi Kar; Tibor Csaba; Általános Orvostudományi KarA nem-traumás subarachnoidealis vérzés halálozási aránya 45-55%. A halálozásban, valamint a túlélők életminőségének alakulásában jelentős szerepe van a cerebralis vasospasmus megjelenésének. A SAV-ban szenvedő betegekben gyakran alakul ki anaemia a betegséglefolyás során, azonban kevés adat áll rendelkezésünkre arról, hogy a haemoglobin szint csökkenése milyen kapcsolatban áll a VS megjelenésével, illetve a kimenetellel. Célunk az anaemia és a HGB drift kapcsolatának felmérése volt a SAV kiterjedésével, a neurológiai állapot súlyosságával, a VS megjelenésével és a kimenetellel. Eredményeink alapján a HGBdrift és az anaemia összefüggést mutat a súlyosabb neurológiai állapottal, a VS megjelenésével és a rosszabb kimenetellel. Vizsgálatunk alapján felmerül, hogy a magasabb HGB célérték hozzájárulhat a kimenetel javításához, azonban ennek igazolására további vizsgálatok szükségesek.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Transzkatéteres pulmonális billentyű beültetés ACHD betegekben – eredmények Venus P-valve billentyűvelCsulak, István; Bálint , Olga Hajnalka; Szabó, Balázs; Czuriga, Dániel; Általános Orvostudományi Kar::Kardiológiai Intézet; DE--Általános Orvostudományi KarHáttér A felnőtt kongenitális szívbeteg populáció folyamatosan növekszik, melynek hatására a reoperációk száma is emelkedik. A pulmonális pozícióba perkután beültethető billentyűk megjelenése csökkenti a nyitott szívműtétekkel járó műtéti rizikót és a sorozatos műtétekkel járó jelentős fizikai és pszichés terhet a betegek számára. Célkitűzések Célunk az új transzkatéteres Venus P-valve implantáción átesett betegek prospektív, hosszú távú utánkövetése a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézetben. Módszerek Kutatásunkba rekonstruált Fallot-tetralógiával, súlyos pulmonális regurgitációval és nagy jobb kamrai kiáramlással rendelkező betegeket vontunk be, akiknél transzkatéteres Venus P-valve implantáció történt. Vizsgáltuk ezen betegek demográfiai adatait, a kiindulási és az utánkövetés során végzett funkcionális- és multimodális képalkotó vizsgálatok adatait és a major eseményeket (mortalitás, ritmuszavar, szívelégtelenség, major vérzés). Eredmények Összesen 10 beteg került beválasztásra (34,0 ± 11,2 év, férfi: 50%), közülük 7-en NYHA (New York Heart Association) II stádiumú betegek voltak. A kiindulási szívultrahang során minden betegnél tág jobb kamra (JK) volt megfigyelhető, továbbá a betegek 40%-ánál (n=4) csökkent a tricuspidalis anulus M-móddal követett mozgása (TAPSE), bal kamra diszfunkció egy esetben igazolódott. Szív MR során a JK ejekciós frakciója átlagosan 50% volt, míg a JK végdiasztolés volumen indexe átlagosan 127 ml/m2 volt. A billentyű beültetés minden esetben sikeres volt. A kórházban töltött napok száma 2,9±0,9 volt, ennek során két esetben tapasztaltunk supraventriculáris ritmuszavart, egyéb major esemény nem volt. Az implantáció után a betegek funkcionális állapota javult: NYHA I 70%, a VE/CO2 hányados csökkent: 10,9%-kal. Szívultrahang során a bal kamra ejekciós frakció 6,2%-kal javult, JK átmérő 20%-kal csökkent, míg a TAPSE 3,57%-kal növekedett. Szív MR során a JK végdiasztolés (21%) és végszisztolés volumen indexe (18,4%) egyaránt csökkent, miközben a JK ejekciós frakciója nem változott. Következtetések Az ACHD betegeken végzett transzkatéteres, Venus P-valve pulmonális billentyű beültetés sikeres és biztonságos módszer. A beavatkozás után jelentősen csökkentek a JK-i volumenek, javult a betegek funkcionális állapota. Emellett a kórházban töltött napok és a szövődmények száma is kedvezőbb a nyitott szívműtéthez képest.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A nemzetközi segélyezés jelenlegi problémái, effektivitásának vizsgálata és fejlesztési irányvonalaiSzénási, András; Késmárky-Kodak, András; Klinikai Központ; DE--Általános Orvostudományi KarA kutatás a nemzetközi segélyezési rendszer, különösen az Európai Unió mechanizmusainak működését vizsgálja Kenya és Mauritánia példáján keresztül. Bemutatja a humanitárius segélyezés céljait, alapelveit, a beavatkozás tervezését és az alultápláltság következményeit. Az elemzés több rendszerszintű problémát azonosít, köztük az adminisztratív és logisztikai nehézségeket, a minőségbiztosítás hiányosságait, a fenntarthatósági kihívásokat, a politikai instabilitást, valamint a visszajelzési és adatkezelési mechanizmusok gyengeségeit. A javaslatok között szerepel agrártámogatási programok indítása, központi irányítású élelmiszertartalék-kezelés, készételek mentése, felsőoktatási intézmények bevonása a logisztikai tervezésbe, helyi kapacitásfejlesztés, digitális technológiák alkalmazása, valamint partnerségek és vészhelyzeti készültségi rendszerek kialakítása. A tanulmány hangsúlyozza, hogy a hatékony és fenntartható segélyezési modellek elengedhetetlenek a humanitárius válságok enyhítéséhez és a hosszú távú fejlődési lehetőségek biztosításához.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A miRNS-ek szerepe a glioblastomás betegek túlélési idejének prognosztizálásábanAdorján, Dávid Martin; Klekner, Álmos Péter; Géczi , Dóra Anikó; Általános Orvostudományi Kar::Idegsebészeti Klinika; DE--Általános Orvostudományi KarA glioblasztomát (GBM) az egyik leggyakoribb és legagresszívebb primer agydaganatként tartják számon a felnőtt populáció körében. Multimodális kezelése magába foglalja a műtéti-, sugár- és gyógyszeres terápiát. Azonban ennek ellenére a betegek átlagos túlélési ideje igen csekély, körülbelül 15 hónap, és csak az esetek 4-5%-ban éri el az 5 évet. A betegségről elérhető tanulmányok alapján különböző molekuláris tényezők hozhatók összefüggésbe a túlélési idővel, mint például a miRNS-ek, melyek deregulációja több mRNS transzlációját is befolyásolhatja, ezáltal élettani funkciók megváltozását, például daganatok kialakulását eredményezve. Munkánk során célul tűztük ki totál RNS izolálását, valamint Új Generációs RNS Szekvenálását és bioinformatikai elemzését 6 rövid, illetve 6 hosszú túlélésű GBM-ás beteg és 6 kontrollként szolgáló, alacsony grádusú beteg peritumorális agyszövet mintáinak. További célunk volt a szekvenálás eredményének validálása RT-qPCR módszerrel. Célunk azon miRNS-ek azonosítása volt, melyek szignifikánsan túl-, vagy alulreprezentáltak a kezelésre jól reagáló GBM-ás betegekben a rövid túlélési időt mutató esetekhez képest. A szövetmintákból történő totál RNS izolálása miRNeasy Mini Kit-tel történt, az Új Generációs RNS Szekvenálás pedig az UD Genomed közreműködésével Illumina készüléken valósult meg. A szekvenálás eredményének kiértékelését ANOVA programmal végeztük. A validálásra szánt, izolált miRNS-ek cDNS átírása miRCURY LNA RT Kit-tel, az ezt követő RT-qPCR reakció pedig a miRCURY LNA SYBR Green PCR Kit-tel történt. Az informatikai elemzés során Mann-Whitney U teszttel szűrtük a validálás során szignifikáns eltérést mutató miRNS-eket. A szekvenálási adatok bioinformatikai elemzése során 4 miRNS (miR-495-3p, miR-216a-5p, miR-187-3p és a miR-424-5p) került kiválasztásra, melyek szignifikáns deregulációt mutattak a kezelésre jól reagáló GBM-ás betegek mintáiban a rövid túlélési idejű betegektől származó mintákhoz képest. A validálással ezen miRNS-ek közül a miR-216a-5p esetében sikerült megerősítenünk a szekvenálással kapott eredményeket. Konklúzióként elmondható, hogy a miRNS-ek deregulációja és ennek detektálása GBM esetében prognosztikai értékű lehet, melynek segítségével a jelenlegi standard terápiára nagy valószínűséggel nem kellően reagáló, rossz prognózisú betegek kiszűrhetők és így számukra a jövőben kiegészítő onkoterápia indikációja megfontolható. A kutatást az EKÖP-24-2-DE-446 kódszámú egyetemi kutatói ösztöndíj pályázat támogatta.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Calprotectin, mint a melanoma malignum metastasis potenciális markereKincses , Zsófia; Várvölgyi , Tünde; Szász , István; Általános Orvostudományi Kar::Bőrgyógyászati Tanszék; DE--Általános Orvostudományi Kar; Péter Ferenc; Irina; Általános Orvostudományi KarBevezetés: A melanoma malignum az egyik legagresszívabb bőrdaganat, melynek előfordulása növekvő tendenciát mutat. A melanocytákból kiinduló tumor túlélési mutatójában meghatározó a korai felismerés és a relapsus időben történő diagnosztizálása. Az S100B régóta használt marker melanoma esetén. A humán calprotectin szintén az S100 fehérjecsaládhoz tartozó Ca2+-kötő S100A8/S100A9 heterodimer fehérje, mely ígéretes marker számos gyulladással összefüggő betegségben, mint a rheumatoid arthritis és a gyulladásos bélbetegségek esetén. Anyagok és módszerek: Kutatásunkkal arra kerestük a választ, hogy a DE KK Bőrgyógyászati Klinikáján gyűjtött 181 melanomás beteg plazma calprotectin szintje milyen viszonyban van a daganatok klinikopatológiai jellemzőivel és a metastasis képzéssel. A vizsgálatokat a DE Általános Orvostudományi Kar Népegészség- és Járványtani Intézetében végeztem Human calprotectin szendvics ELISA Kit (HUFI03073) segítségével. A betegadatok táblázatba gyűjtése, tisztítása Microsoft Excel 2013 (v15.0) programban történt. A statisztikai elemzéshez SPSS Statistics 26.0 programot használtunk; p <0,05 értéket tekintettük statisztikailag szignifikánsnak. A vizsgálathoz rendelkeztünk érvényes etikai engedéllyel. Eredmények: Vizsgálataink alapján a plazma calprotectin szintje szignifikánsan magasabb volt azoknál a betegeknél, akik metastasissal rendelkeztek a vérvétel pillanatában (p < 0,001). Ugyanakkor nem találtunk összefüggést a calprotectin szint és a további vizsgált paraméterek viszonyában, úgy mint: metastasis helye, metastasis típusa (limphogén vagy haematogén), a daganat Breslow-vastagsága, a primer daganat típusa (nodularis vagy superficialis), ulceratio, illetve a kor és a nem. Következtetés: Eredményeink azt mutatják, hogy a metastasis megléte szignifiánsan emelkedett calprotectin plazmaszinttel jár együtt, így ez a fehérje potenciális diagnosztikus, illetve prognosztikus marker lehet a betegség nyomon követése során. Továbbá segítséget nyújthat a melanomás betegek terápiás hatékonyságának értékelésére is.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az uveális melanomák kezelésével szerzett hazai tapasztalatokSejlinger, Tekla; Surányi , Éva; Polyák-Pásztor, Dorottya; Általános Orvostudományi Kar::Szemészeti Tanszék; DE--Általános Orvostudományi KarBevezetés: Az uveális melanoma a leggyakoribb felnőttkori primer rosszindulatú intraocularis tumor. Incidenciája 5-7/millió fő/év, az 5-8. évtizedben alakul ki. Hematogén úton ad áttétet, ennek leggyakoribb helye a máj. Magyarországon országos centruma a Debreceni Szemklinika. Célkitűzés: Hazai eredményeink összevetése a nemzetközi irodalommal, melyhez a 2015-ös és 2016-os évben az intraocularis tumor szakrendelésen megjelent, uveális melanomával diagnosztizált betegek adatait gyűjtöttük össze és dolgoztuk fel. Betegek és módszerek: Az archív e-MedSolution rendszeren keresztül retrospektív módon vizsgáltuk az említett években megjelent betegek adatait. A két évben összesen 173 beteg adatait vizsgáltuk. Az ultrahanggal mért prominencia alapján a daganatokat három csoportba osztottuk: 3 mm alatt kisméretű, 3-6 mm között közepes méretű, 6 mm fölött nagyméretű daganatról beszélünk. A tumor mérete meghatározza az alkalmazható kezelési módot: 3 mm alatti prominenciánál választható a transzpupilláris thermoterápia (TTT), 6 mm-es vastagságig brachyterápiát végzünk Ruthenium-106 bétasugárzó izotóppal, míg ennél nagyobb daganatok esetében a szemgolyó eltávolítása javasolt. Eredmények: Összesen 173 (83+90) beteg adatait dolgoztuk fel, amelyből kisméretű melanoma 31 (17+14), közepes méretű 83 (40+43), nagyméretű 59 (26+33) volt. 11 (7+4) TTT-t, 124 (63+61) brachyterápiát, 42 (17+25) primer és 21 (16+5) szekunder enucleatiót végeztek. Metastasis 44 (23+21) betegnél alakult ki, míg 28 (14+14) halálozott el. Kisméretű melanomáknál a metastasis megjelenése és a halálozás egyaránt 6,45%, közepes méretűeknél az áttétek megjelenése 24,1%, a halálozás 12%, míg nagyméretűeknél a metastasis előfordulása 37,3%, a halálozás 28,8% volt. Következtetés: Saját eredményeink alapján megállapíthatjuk, hogy az uvea melanomával diagnosztizált betegek 25,4%-ánál alakult ki áttét, amely kevesebb a nemzetközi irodalomban szereplő értéknél. A felfedezéskori méret szerepe a később megjelenő metastasis és halálozás szempontjából a mi adatainkból is jól látható.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Molekuláris interakciómérések szöveteken Pannoramic Confocal automata patológiai szkennerrelMelis, Dávid; Vereb, György; Rebenku, István; Általános Orvostudományi Kar::Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet::Sejtbiológiai Tanszék; DE--Általános Orvostudományi KarA dolgozat célja a molekuláris kölcsönhatások, különösen az EGFR és az integrin β1 közötti interakciók vizsgálatához szükséges módszerek fejlesztése a Pannoramic Confocal automata patológiai szkenneren. A Glioblastoma Multiforme (GBM) esetében ezeknek az interakcióknak a mértéke jobb prognosztikus markernek bizonyult, mint a puszta expressziós szintjük. A vizsgálatok alapja a Förster Rezonancia Energia Transzfer (FRET) módszer, amely nanométeres távolságban lévő fluorofórok közötti energiaátadást mér. A dolgozatban BSA-alapú, donor-akceptor festékkel konjugált standard tárgylemezeket fejlesztettünk az α kalibrációs faktor pontos meghatározására, amely elengedhetetlen a FRET hatásfok korrekt számításához. Ezeket a standardokat lézerpásztázó konfokális mikroszkóppal validáltuk, majd a kapott adatokkal kalibráltuk a Pannoramic Confocal rendszert. Az eredmények szerint a Pannoramic Confocal a megfelelő szoftveres korrekciókkal képes FRET mérésekre, mind sejttenyészeteken, mind szövettani metszeteken. A módszer gyors, költséghatékony és megbízható alternatívát nyújthat a molekuláris interakciók diagnosztikai célú vizsgálatában.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Bőrtumor miatt operált betegek karakterizálásaKázmér, Zsófia; Gellén, Emese; Általános Orvostudományi Kar::Bőrgyógyászati Tanszék; DE--Általános Orvostudományi KarAz UV fény, genetikai faktorok, immunszuppresszió és gyógyszerek hatására a bőr öregedése mellett különböző bőrdaganatok is megjelenhetnek, melyek száma napjainkban folyamatosan nő. Célkitűzéseink közé tartoztak a DEKK Bőrgyógyászati Klinikáján bőrtumorral operált betegek napozási és fényvédelmi szokásainak, belgyógyászati betegségeiknek, immunszupresszív állapotuknak, szedett gyógyszereiknek a felmérése, majd az eredmények összegzése és összehasonlítása a két vizsgált csoport között. Az első csoport a keratinocyta carcinomával operált betegek csoportja, ahová két daganattípus tartozik: BCC (basalsejtes carcinoma vagy basalioma) illetve az SCC (laphámsejtes carcinoma, másnéven spinalioma). A másik vizsgált csoportba pedig a melanoma malignummal operált betegek tartoztak. A vizsgálatban összesen 202 beteg vett részt. 44 beteg esetén melanoma, 158 beteg esetén pedig laphámsejtes carcinoma vagy basalsejtes carcinoma, vagy solaris keratosis, keratoacanthoma, cornu cutaneum, azaz keratinocyta bőrdaganat excisiója történt. Eredményeink alapján a keratinocyta carcinoma csoport szignifikánsan idősebb volt (74,52 + 9,52 év) a melanoma malignum csoporthoz képest (70,61±11,73 év), ezenkívül a keratinocyta carcinomás betegek körében szignifikánsan (p=0,018) gyakoribb volt precancerosus állapotok eltávolítása, mint a melanomások közt. A két csoport között nem volt jelentős különbség a nemet, Fitzpatrick bőrtípust, 16 éves kor előtti hólyagos napégést, immunszuppressziót (szervtranszplantáció, immunszuppresszív gyógyszerek szedése), foglalkozás során történő napfénynek kitettséget illetően. Vizsgálatunk eredményei hozzájárulnak a bőrrák különböző típusaihoz kapcsolódó kockázati tényezők jobb megértéséhez. A megállapításra jutottak megerősítik a korábban már tudományos megállapításra jutott tényeket, melyek szerint a magasabb életkor egy potenciális rizikófaktor a non-melanomás bőrrák kialakulásában és ez felhívja a figyelmet az önvizsgálat fontosságára. A prekarcinogén elváltozások gyakoribb előfordulása keratinocyta bőrdaganattal operáltak körében jelzi, hogy ezen léziók felismerése jelentős, mivel indikátorai lehetnek bőrdaganat kialakulásának a későbbiekben.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Kamrai tachycardia indukálhatóság és hosszú távú utánkövetés struktúrális szívbetegeken végzett kamrai tachycardia ablációt követőenPapp, Angelika Lilla; Clemens , Marcell; Általános Orvostudományi Kar::Kardiológiai Intézet; DE--Általános Orvostudományi KarVizsgálatunkban kamrai tahikardia miatt katéterablációra kerülő, struktúrális szívbetegségben szenvedő betegeink adatait vizsgáltuk. Tekintettel arra, hogy a pitvarfibrilláció jelenléte jelentősen rontja a szívelégtelenségben szenvedő betegek túlélését, kutatásunk célja volt, hogy részletesen megvizsgáljuk a pitvarfibrilláció társulását a struktúrális szívbetegségben szenvedő betegeink körében, akiknél kamrai tahikardia miatt katéterablációs beavatkozásra került sor. Kutatásunk során két betegcsoportot különítettünk el: egyik csoportba a sinus ritmusú betegek tartoztak, míg a másik csoportot azok a betegek alkották, akiknél az anamnézisben pitvarfibrilláció szerepelt.A kutatásban vizsgáltuk a két csoport közötti különbségeket, részletesen elemeztük a betegek átlagéletkorát, nemi megoszlását, alapbetegségeit és rizikófaktorait. Emellett különös figyelmet fordítottunk az echokardiográfiás leletekre, az abláció előtti gyógyszeres terápiára, a kamrai tahikardia indukálhatóságára és a katéterabláció eredményességére. Továbbá, a hosszú távú utánkövetés során elemeztük a kamrai tahikardia ismételt előfordulását (rekurrenciáját), az ismétlődő ritmuszavarok kezelése során szükségessé váló ICD terápiákat, valamint a betegek túlélését.Összefoglalva elmondhatjuk, hogy pitvarfibrilláció társulása esetén a kamrai tahikardia ritkábban volt indukálható a beavatkozás során, azonban a hosszú távú aritmia rekurrencia és mortalitás magasabb struktúrális szívbetegeken végzett katéterablációt követően sinus ritmusban lévő betegekkel összehasonlítva.