Hallgatói dolgozatok (Általános Orvostudományi Kar)

Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez

Böngészés

legfrissebb feltöltések

Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 1921)
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Gátló projekciós neuronok feltérképezése az egér gerincvelő hátsó szarvában
    Gömöri, Lídia; Szücs, Péter; Általános Orvostudományi Kar::Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; Brigitta; Általános Orvostudományi Kar
    A távoli agyterületekre vetítő, ún. projekciós neuronok (PN) serkentő volta széleskörűen elfogadott. Az utóbbi évtizedben azonban, többek között pl. a vírusalapú neuronjelölési technikák alkalmazásának köszönhetően, számos távoli célpontú, gátló hatású PN került a kutatók látókörébe. Rágcsálók központi idegrendszerének számos agykérgi területén leírtak gátló neurotranszmitter, gamma-amino-vajsav (GABA) tartalmú, a klasszikus interneuronoktól eltérő, nagy távolságokra vetítő idegsejteket. Ezen gátló PN-ek egy- és kétirányú kapcsolatokat alakítanak ki, és fontos szerepet játszhatnak távoli agyterületek működésének összehangolásában és kognitív funkciókban. A gerincvelő hátsó szarvának nociceptív hálózataihoz tartozó, feltehetően gátló projekciós neuronokkal és az általuk kialakított inhibitorikus kapcsolatokkal korábbi tanulmányok azonban eddig nem foglalkoztak. Kísérleteink során a serkentő és gátló idegsejtekben, vezikuláris neurotranszmitter transzporterekhez (serkentő - VGLUT2 / gátló - VGAT) kötött módon zöld fluoreszcens fehérjét (EGFP) kifejező VGLUT2::EGFP (n=4) és VGAT::EGFP (n=5) hibrid egerek PN-jeit jelöltük retrográd módon. Ehhez sztereotaxiás műtétek során, az állatok laterális parabrachiális magkomplexébe (LPb) egy piros fluoreszcens fehérje (tdTomato) expresszióját indukáló adeno-asszociált vírusvektort injektáltunk. Egy hetes túlélést követően az állatok lumbális gerincvelő szakaszából szagittális metszeteket készítettünk, majd a tdTomato jelölt PN-eket tartalmazó metszetek kiválasztott látótereiről készült konfokális Z-stack felvételeket elemeztük. A jelölt PN-ek sejttestjeinek vizsgálata alapján, a VGAT::EGFP hibridekben az LPb-be vetítő PN-ek 32,95%-a EGFP expressziója miatt, míg a VGLUT2::EGFP hibridekben azok 10,1%-a az EGFP expresszió hiánya miatt bizonyult gátlónak. A vezikuláris transzporter-tartalmuk alapján gátlónak tűnő PN-ek többsége az I-es lamina és a dorzolaterális fehérállomány területén helyezkedett el. A sejttestek méretének és alakjának változatossága ellenére, az erősen VGAT pozitív szómák többnyire mediolaterálisan elnyújtott, dorzoventrálisan ellapult morfológiát mutattak, míg a neuronok dendritjeire a rosztrokaudális elrendeződés volt jellemző. Egyértelmű strukturális szegregációt ugyanakkor, a gátló PN-ek nem mutattak. Természetesen, ezen PN-ek feltételezhetően gátló szupraspinális működésének igazolásához további funkcionális és morfológiai kísérletekre lesz szükség.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Gyermekkori myasthenia gravis
    Mostafa, Mousa; Bessenyei , Mónika; Általános Orvostudományi Kar::Gyermekgyógyászati Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; Lajtos , Julianna; Merő , Gabriella; Klinikai Központ::Kenézy Gyula Campus; Általános Orvostudományi Kar::Gyermekgyógyászati Intézet
    Magyar nyelvre súlyos izomgyengeségként fordítható myasthenia gravis görög (myasthenia = izomgyengeség) és latin (gravis = súlyos) szavakból tevődik össze, és egy ritka, krónikus neurológiai betegséget jelöl, ami a vázizmok fáradékonyságával és gyengeségével jár. A gyermekkorban manifesztálódó típus három entitást foglal magába: a juvenilis myasthenia gravist (JMG), a congenitalis myasthenia szindrómát (CMS) és az átmeneti újszülöttkori myasthenia gravist (TNMG). A juvenilis myasthenia gravis egy autoimmun megbetegedés, és akkor beszélünk róla, ha a tünetek 19 éves kor előtt jelentkeznek. Sokban emlékeztet a felnőttori típushoz, azonban bizonyos pontokon eltérő vonásokat mutat. Kialakulásának leggyakoribb oka, a neuromuscularis junkció nikotinerg acetil-kolin receptorai elleni autoantitestek termelődése, ennek következtében az idegi impulzusok továbbításának sérülése az idegrostokról a vázizmokhoz. A betegség tüneteként izomgyengeség és fáradékonyság alakul ki, ami érintheti a szervezet összes harántcsíkolt izmát, a külső szemizmokat, a bulbaris izmokat, a végtagok izomzatát és a légzőizmokat. A diagnózis a klinikai tünetek, a neurofiziológiai vizsgálatok és a szerológia vizsgálat alapján állítható fel. A farmakoterápia sarokköve a piridosztigmin, a corticosteroid és a nonsteroid immunszuppresszív szerek és az IVIG. Ezenkívül fontos szerepe van a terápiában a plazmaferezisnek és a thymectomiának. A JMG-vel ellentétben a congenitalis myasthenia szindróma hátterében nem autoimmun folyamatok állnak, hanem az NMJ fehérjéinek öröklődő, genetikusan meghatározott rendellenességei, amelyek a jelátvitel zavarához vezetnek. Az átmeneti újszülöttkori myasthenia gravis a placentán átjutó anyai autoantitestek miatt alakul ki a myasthenia gravisban szenvedő anyák újszülöttjeiben. Habár ritkán mutatkozó betegségről van szó, mindig gondolni kell rá érinett anya és az újszülöttnél jelentkező típusos tünetek mellett. A diplomamunkában a betegség részletes bemutatását követően a Debreceni Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikáján kezelt myasthenia gravisban szenvedő gyermekek klinikai jellemzőit, a diagnózis felállításának lépéseit, az alkalmazott terápiát ismertetem. Ezt követően az összegyűjtött adatokat összehasonlítom az irodalomban fellelhető ismeretekkel, hogy megvizsgáljam, milyen mértékben térnek el az általunk kezelt esetek jellemzői, az alkalmazott diagnosztikus és terápiás lépések a nemzetköziektől.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Unfavourable outcomes despite the upgrade of an Implantable Cardioverter Defibrillator to Cardiac Resynchronization Therapy.
    Thomas, Irene Alice; Kiss, Alexandra; Általános Orvostudományi Kar; DE--Általános Orvostudományi Kar; Dr. Laszlo; Általános Orvostudományi Kar
    Background: Cardiac resynchronization therapy (CRT) improves survival in selected patients with heart failure (HF). As the potential survival benefit of CRT performed as an upgrade from a previously implanted cardioverter defibrillator (ICD) has been discussed by only a few studies, so we evaluated total mortality and predictors after CRT upgrade in this context. Methods and results: A total of 55 patients (45 male, mean age:61.2±9.9 years) with structural heart disease underwent CRT device implantation as an upgrade of a previously implanted single or dual chamber ICD between 2004 to 2021 at our Institute. The indication for ICD implantation was prophylactic (in 17 patients) or secondary prevention after a sustained ventricular arrhythmia (in 38 patients). Mean left ventricular ejection fraction (LVEF) was 32.9±9.3% and mean NYHA status was 2.25±0.7 at the time of ICD implantation. No indication for CRT was present in any of these patients at the time of ICD implantation. CRT upgrade was performed after a mean follow-up of 3.9±3.0 years based on the following indications: widening of the QRS complex (from 108±21 to 160±24msec.) in 30, decreasing LVEF (from 41.7±2.0 to 27±2.4%) in the presence of LBBB in 7, and an increased need for right ventricular stimulation (burden >40%) in 18 patients. A significant reduction in the QRS width after CRT upgrade (from 160.1±25.5 to 133.2±19 msec., p<0.001), an improvement in NYHA class (from 3.0±0.8 to 2.3±0.8 p=0.001) and an increase in the mean LVEF (from 27.5±5.0 to 30.0±7.9%, p=0.02) at 1-year follow-up. 25/55 patients (45%) died during a mean follow-up of mean follow-up of 3.4±3.0 years after CRT upgrade. Survivors vs. the deceased population after upgrade differed in baseline variables: NYHA IV class, severe mitral regurgitation and wider QRS. Conclusion: Despite significant reduction in QRS width and improvement in LVEF, mortality remains high after CRT upgrade in patients with previously implanted ICD. This would question the potential benefit of upgrade in this patient population and argue for an earlier administration of alternative treatment modalities (assist device, heart transplantation) in those who demonstrate QRS widening, a significant decrease in the LVEF or a need for ventricular stimulation.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Az idősödő korban elkezdett rendszeres testmozgás hatása az öregedéssel összefüggő látószervi károsodásra
    Nagy, Dávid; Szilágyi, Anna; Általános Orvostudományi Kar::Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar
    Bevezetés: A látás fontosságát mutatja az a tény, hogy az emberi agy által feldolgozott információk 90%-a vizuális forrásból származik. Az időskori látásromlás prevalenciája 80 éves kor felett meghaladja a 20%-ot. A látóképesség károsodása összefüggésbe hozható az érintettek romló fizikai, pszichés és szociális állapotával, valamint növeli a demencia előfordulását. Számos cikk részletezi a rendszeres testmozgás dózis-függő protektív hatását, azonban szemészeti témában kevés tanulmány született. Célkitűzés: Kísérletünkben arra kerestünk választ, hogy a nem fiatal (idősödő) korban megkezdett rendszeres fizikai aktivitás esetén is jótékony-e az erőltetett, magas intenzitású forma, és milyen molekuláris változásokat idéz elő a rendszeres testmozgás a látószervünkben. Anyagok és módszerek: A kísérletben résztvevő hím Wistar patkányokat 4 csoportba osztottuk: 1. fiatal (3 hónapos) kontroll (n=10); 2. idősödő (12 hónapos) nem futó, kontroll (n=12); 3. idősödő (12 hónapos) rekreációs futó (n=12); 4. idősödő (12 hónapos), erőltetett futó (n=12). Az önkéntes (rekreációs) fizikai aktivitás az állatok ketrecébe beállított, standardizált futókerék segítségével valósult meg. Az erőltetett futó csoport heti 6 alkalommal végzett 20 percig tartó intenzív testmozgást zárt futókerékben. A kísérlet az idős állatok számára 6 hónapig tartott, melynek végén az állatok retinafunkcióját elektroretinográfiás (ERG) mérésekkel vizsgáltuk, a szemben létrejött fehérjeexpressziós változásokat western blot technikával analizáltuk, a retina rétegvastagságának vizsgálatát pedig paraformaldehidben fixált szem preparátumon végeztük el. Eredmények: Az ERG eredmények azt mutatták, hogy a rendszeres fizikai aktivitás jelentősen javította a retinafunkciót, azonban a western blot vizsgálataink alapján a rekreációs csoportban szignifikánsan alacsonyabb volt az oxidatív stresszt fokozó MAO-B (monoamin-oxidáz-B) és gyulladásos markerként ismert GFAP (gliafibrilláris savas fehérje) szintje, és magasabb a neuroprotektív BDNF (agyi eredetű növekedési faktor) és az anti-aging hatású SIRT6 (sirtuin 6) expressziója, mint az idős kontroll és az erőltetett futó csoportban. A retina rétegvastagság csökkenését az erőltetett és a rekreációs mozgás egyaránt mérsékelte. Összegzés: A rekreációs aktivitást végző idős állatok szemében zajló molekuláris változások előnyösebben változtak az erőltetett futó illetve a futókerék nélküli ketrecben elhelyezett állatokhoz viszonyítva.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Praxisok vényírási szokásai a generikumok és originális készítmények tekintetében
    Strehó, Tímea; Nánási, Anna; Általános Orvostudományi Kar::Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék; DE--Általános Orvostudományi Kar; Kolozsvári, László Róbert; Lesznyák, Tamás; Általános Orvostudományi Kar::Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék; Általános Orvostudományi Kar::Sebészeti Műtéttani Tanszék
    Munkámban a magyarországi háziorvosi praxisokban gyakori dilemma, a generikus és eredeti (originális) gyógyszerek közötti választás motivációit és tényezőit vizsgáltam. A kutatás hátterében az a felismerés áll, hogy bár a generikus gyógyszerek árban kedvezőbbek, az orvosok választását számos más tényező is érinti, beleértve a gyógyszer hatékonyságát, mellékhatásokat, a beteg szociális helyzetét, valamint az egészségpolitikai környezetet. Részleteztem a generikumok és az originális készítmények előnyeit és hátrányait. Az általam végzett kérdőíves felmérésben résztvevő háziorvosok által megadott válaszokon alapuló következtetés, hogy míg a városi környezetben dolgozó orvosok hajlamosabbak lehetnek az eredeti készítmények felírására, addig a vidéki, kisebb településeken a generikus alternatívák dominálnak. Az eredmények rávilágítottak, hogy a magyar háziorvosok körében magasabb a generikus gyógyszerek iránti preferencia, mint az eredeti készítmények iránti, amit elsősorban a költséghatékonyság motivál. A generikus gyógyszerek széles körű elfogadása és alkalmazása segítheti az egészségügyi ellátás hatékonyságának javítását, különösen az alacsonyabb gazdasági erőforrásokkal rendelkező területeken. Ebben az összefüggésben válik igazán fontossá a generikus gyógyszerek jelentősége, mint olyan alternatívák, amelyek elérhető áron kínálnak megbízhatóan hatékony megoldást.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Endokrin orbitopathiás (EOP) betegek OCT (optikai koherencia tomográf) angiográfiás változásainak vizsgálata az orbita aktivitás függvényében
    Gargya, Nóra; Steiber, Zita; Általános Orvostudományi Kar::Szemészeti Tanszék; DE--Általános Orvostudományi Kar; Annamária; Általános Orvostudományi Kar
    Európában 100.000-ből 90-150 ember szenved endokrin orbitopathiában. Kezelésének alapja a betegség súlyosságának és aktivitásának megfelelő értékelése. Jelenleg nincs ideális képalkotó technika endokrin orbitopathiában szenvedő betegeknél a gyulladás megítélésére, a betegség aktivitásának követésére. Kutatásunk célja az aktív endokrin orbitopathiás betegek kezelés alatti OCT és angio-OCT vizsgálata volt, mely során a képalkotó vizsgálatokkal összehasonlítva, a klinikai pontrendszerekkel összefüggésben monitoroztuk a betegség aktivitásának változását. OCT-vel végzett összehasonlító méréseinkből kiderült, hogy az EOP-os betegek orbita aktivitásának függvényében angio-OCT-vel jól megítélhető a retina ereiben a keringés változása, melynek romlása irreverzibilis látóélesség-romlást és látótér-kiesést okozhat. Vizsgálataink során kitűnt, hogy az EOP aktivitás csökkenése során szignifikánsan növekedett a macula területében a retina mély plexusainak mikrocirkulációja, a CAS pontrendszerben látható változásokkal összefüggésben. A retinális hemodinamikai változások folyamatos, gyakori monitorozása így jelentősen hozzájárulhat a klinikai pontrendszerek pontosításához, segíthet a betegség aktivitásának meghatározásában, mielőbb a legmegfelelőbb kezeléshez segítve a betegeket.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Az egészségügyi applikációk preventív magatartás fejlesztésében betöltött szerepe
    Bajnay, Nóra; Nánási, Anna; Általános Orvostudományi Kar::Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék; DE--Általános Orvostudományi Kar; Kolozsvári, László Róbert; Hutkainé Incze, Marietta Ildikó; Általános Orvostudományi Kar::Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék; Általános Orvostudományi Kar::Gyermekgyógyászati Intézet
    Diplomamunkámban azt vizsgálom, alkalmasak lehetnek-e az egészségügyi telefonos applikációk és viselhető okoseszközök a preventív szemlélet javítására. Mivel a túlsúly és a mozgásszegény életmód kiemelt helyet foglal el a népbetegségek rizikófaktorai között, így jelen kutatásomban a táplálkozási és sportolási szokások nyomon követését és megváltoztatását célzó m-Health (mobile-Health) eszközökre fektetek hangsúlyt. Dolgozatomban kitérek ezen eszközök előnyeire és esetleges pontatlanságaira, a megfelelő használatukhoz szükséges egészségügyi alapismeretek fontosságára, valamint a felhasználók velük kapcsolatos tapasztalataira. Utóbbi tényező felméréséhez egy kérdőívet állítottam össze, melynek célcsoportját a 18-30 éves fiatal felnőtt lakosság képezte. A résztvevők válaszaiból egyrészt az applikáció-használati szokások és a segítségükkel elért eredmények vonatkozásában vontam le következtetéseket, másrészt átfogó képet kaptam a magyar fiatalok egészségi állapotáról (pl. BMI, népbetegségek előfordulása), életmódtényezőiről, egészségmagatartásáról. A témával összefüggésben kifejtésre kerülnek a jelenleg elfogadott táplálkozási és sportolási irányelvek, valamint a háziorvoslás prevencióval és betegedukációval való kapcsolata.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    AZ EPESAV MEGHATÁROZÁS SZEREPE TERHESSÉGI CHOLESTASIS (ICP) DIAGNOSZTIKÁJÁBAN ÉS SZÜLÉSZETI ELLÁTÁSÁBAN
    Csépes-Ruzicska, Lea Ildikó; Deli, Tamás; Általános Orvostudományi Kar::Szülészeti és Nőgyógyászati Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; anonym, -; anonym; Általános Orvostudományi Kar; Általános Orvostudományi Kar
    Bevezetés: A terhességi intrahepatikus cholestasis (ICP) a terhességek 1%-ában kialakuló betegség. Magzati szövődményei a meconiumos magzatvíz, koraszülés, illetve magzati szívleállás miatti intrauterin elhalás. A diagnosztika részét képező szérum epesav meghatározás Magyarországon elsőként a debreceni Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán lett elérhető három és fél évvel ezelőtt. Célkitűzés: Az epesavmérésen átesett várandósok epesav és májenzim értékeinek, tüneteinek és perinatális kimenetelének vizsgálata. Módszerek: 2020. szeptember – 2021. szeptember között epesav mérésen átesett és terhessége alatt a klinikán gondozott és szült gravidák adatainak retrospektív feldolgozása és statisztikai elemzése történt a számítógépes betegdokumentációs rendszer, a szülési és császármetszéses naplók, kórlapok és ambuláns lapok felhaszálásával. Eredmények: 695 szinguláris és 63 gemini terhesség, valamint 810 újszülött adatait, összesen 758 gravida 1258 epesavmérésének eredményeit elemeztük. A magzati rizikót meghatározó terhesség alatti legmagasabb epesav szint alapján 0-19 umol/L (nem ICP; n=680; 89,7%), 20-39 (enyhe ICP; n=66; 8,7%), 40-99 (középsúlyos ICP; n=5; 0,7%) és >100 μmol/L (súlyos ICP; n=7; 0,9%) csoportokra osztottuk a gravidákat. A terhesség alatti összes epesavmérés átlaga az egyes csoportokban rendre 9,3±2,3; 18,8±7,4; 53,7±29,6 és 69,8±59,1 umol/L-nek adódott. Súlyos cholestasisban az epesav-GOT (R2=0,128) és epesav-GPT (R2=0,099) korreláció gyengének bizonyult (n=45). Mind az anyai pruritus előfordulása (1,6% - 10,6% -20% - 42,9%), mind koraszülés gyakorisága (10,1% - 18,2% - 20% - 33,3%) növekedett a cholestasis súlyosságának fokozódásával. Középsúlyos és súlyos cholestasis esetében a terminusközeli szülések közül 7/8 (88 %) szülésindukciót követően zajlott. Egyszer sem volt szükség elektív császármetszésre, és a vajúdás során mindössze 2/11 esetben kellett császármetszést végezni (18 %). ICP miatti intrauterin elhalás nem fordult elő. Konklúzió: Az epesav meghatározás jelentős additív értékkel bír a csak májenzimek meghatározásával történő ICP diagnosztikához képest. Segíti a terhesség rizikóbesorolását, ante- és peripartum szülészeti ellátását, ezáltal hozzájárul a szövődmények elkerüléséhez.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Extubálás utáni légúti átmérő változások vizsgálata anesztetizált betegeken
    Sólyom, Dorka; Asztalos, László; Pongrácz, Adrienn; Általános Orvostudományi Kar::Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Tanszék; DE--Általános Orvostudományi Kar
    A posztoperatív reziduális neuromuszkuláris blokk (PORNB) súlyos légúti szövődmények kialakulásához vezethet, ezek egyike a garat tágító izmok gyengeségéből fakadó légúti obstrukció. A megelőzés egyik módja, ha objektív neuromuszkuláris monitorokkal követjük az izomrelaxáció fokát, és a mérések alapján irányítjuk a neuromuszkuláris blokk (NB) felfüggesztését. Az izomrelaxáns hatás monitorozása nem kötelező eleme az anesztéziának, emiatt sokszor mellőzik azt az aneszteziológusok. Tanulmányunkban azt vizsgáltuk, hogy a műtétek végén, csupán a klinikai jelek alapján extubált betegek esetében tapasztalható e légúti átmérő csökkenés, illetve ez hogyan függ össze a maradék izomrelaxáció fokával.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Az IL-2 receptor intracelluláris ligandkötésének vizsgálata
    Bozsó, Boglárka; Volkó, Julianna; Általános Orvostudományi Kar::Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar
    Az interleukin-2 (IL-2) az immunrendszer szabályozásában központi szerepet betöltő, a T-sejtes immunitásban nélkülözhetetlen citokin. A limfocita proliferáció és differenciáció serkentésén túl az aktiváció-indukált sejthalál folyamatában is kulcsfontosságú. Három alegységből felépülő receptorkomplexében a β- és γc-láncok a jelátviteli funkciókért, az α-alegység a ligand nagy affinitású, specifikus kötéséért felelős. A receptorláncok monomerek, dimerek vagy nagy affinitású trimerek formájában jelenhetnek meg a sejtfelszínen. Intézetünkben korábban kimutatták, hogy a három alegység a ligand kötődése nélkül is egymás molekuláris közelségében található T sejtek felszínén. Munkacsoportunk a receptorkomplex sejten belüli összeszerelődését vizsgálva felfedezett egy új intrakrin mechanizmust, amely magyarázatot adhat az antiproliferatív (anti-IL-2Rα) citokin terápiák limitált hatékonyságára különböző neopláziákban (pl. felnőttkori T-sejtes leukémia/limfóma) vagy autoimmun betegségekben (pl. szklerózis multiplex). Munkánk célja az intracelluláris ligandkötődés kimutatása volt, FLIM-FRET módszer segítségével. A modellrendszerként használt HeLa-γc sejtvonalat (mely az IL-2R γc-láncát stabilan expresszálja), tranziensen ko-transzfektáltuk EGFP-vel jelölt citokinnel, mCherry-vel jelölt IL-2Rα-val és BFP-vel jelölt Golgi- vagy membránmarkerrel. Negatív kontrollként EGFP-IL-2Rα-mCherry konstruktot használtunk, melyet klónozással állítottunk elő. A donor fluoreszcencia élettartamát Picoquant egyedi fotonszámláló egységgel felszerelt Nikon A1 konfokális mikroszkóppal mértük. A kapott görbéket SymphoTime 64 szofter segítségével analizáltuk, ahol a számításba csak a Golgi- vagy a membránmarker alapján manuálisan kijelölt ROI-hoz tartozó pixeleket vontuk be. Energiatranszfert mértünk nemcsak a sejtmembránban, de a Golgi-ban is, ami az IL-2Rα és a citokin intracelluláris kölcsönhatására utal. Az IL-2 receptor sejten belüli működése (magát a receptort és annak ligandját is kifejező sejteket célzó) antiproliferatív terápiákban az intracelluláris célpontokra hívja fel a figyelmet (Jak kináz inhibítorok) a sejtfelszíni receptorok gátlásával szemben, így eredményünk klinikai jelentőséggel bírhat.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    A bioimpedancia mérés és a kardiális státusz összefüggései peritoneálisan dializált betegeinknél
    Debreczeni, Eszter; Vargáné Dr. P. Szabó, Réka; Általános Orvostudományi Kar::Belgyógyászati Intézet::Nephrológiai Tanszék; DE--Általános Orvostudományi Kar
    Bevezetés: A peritoneálisan dializáltak körében kezelési cél a normohidráció elérése, mivel a krónikus volumenterhelés összefügg a magas vérnyomással, az erek megnövekedeH merevségével és a bal kamra hypertrophiával. Kutatási célul tűztük ki, hogy vizsgáljuk a CAPD- s betegeink hidrációs státuszát (bioimpedancia mérésekkel), vizsgáljuk, hogy van-e összefüggés a ru:n echocardiographiás paraméterek és a BCM mérések eredményei közöH. Laborparamétereiket összehasonlítoHuk a várólistán lévő hemodializált betegekével. Módszerek: A csoportok összehasonlításához kategorikus változók esetén a Fisher-féle egzakt próbát, folyamatos változók esetén a Kruskal-Wallis próbát használtuk. Eredmények: Átlag életkor 54 év (CAPD-s betegek: 56,62 év, PD-s betegek+ kontroll csoport: 51,66 év). CAPD-s betegeink (n=34) 8,6 %-a volt anuriás, 91,4%-uknak több mint 1 liter reziduális diuresise volt. Szignifikáns különbség adódoH a kálium értékben; HD csoport: 4,978 mm/L-es koncentrációt mértünk, míg a CAPD csoportban: 4,47 mmol/L-t (p=0,0006). 8 esetben regisztráltunk kezelésmódosítással (hibrid kezelés, oldatcsereszám növelés, nem glükóz-alapú oldat indítása) járó hyperhidrációt, ezekben az esetekben az NT-proBNP szinteket is vizsgáltuk. A volumenterheltség alacsonyabb ejekciós frakcióval és magasabb kalkulált jobb kamrai nyomásértékekkel járt, ez azonban nem volt szignifikáns. Összegzés: vizsgálataink igazolják, hogy a BCM mérés ismételhető, nem invazív, hasznos eszköz, mely segítségével op:malizálható a CAPD rezsim. A kálium szintben mért különbség lehetőséget teremt a szívelégtelenség terápiájában szereplő ACEi és/vagy aldosteron antagonisták alkalmazására, melyből hosszútávon szintén profitálhatnak betegeink.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    DE KLINIKA KÖZPONT IGAZSÁGÜGYI ORVOSTANI INTÉZETÉBEN VIZSGÁLT NŐGYÓGYÁSZATI KENETEK REVÍZIÓJA
    Lénárt, Sándor; Rácz, Kálmán; Általános Orvostudományi Kar::Igazságügyi Orvostani Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar
    A szexuális erőszak akkor valósul meg, ha valakit erőszakkal vagy az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetéssel szexuális cselekményre vagy annak eltűrésére kényszerítenek. A szexuális erőszak a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények körébe tartozik. A szexuális bűncselekmény igazolásához spermium/spermiumtöredék kimutatása szükséges nőgyógyászati vizsgálat során biztosított mintákból. Az általános gyakorlat szerint szexuális bűncselekmény gyanúja esetén az áldozat – esetlegesen hatósági kísérettel - megjelenik az egészségügyi intézmény szülészet-nőgyógyászat ambulanciáján. A nőgyógyászati vizsgálat során megtörténik a mintavétel, mely rendszerint hüvelyi, illetve végbél kenet. A kenetek a DEKK Igazságügyi Orvostani Intézetbe kerülnek, ahol a megfelelő feldolgozást követően a spermium/spermium töredék kimutatása a cél. Az elmúlt években a vizsgált mintákban az alapos vizsgálat ellenére sem lehetett fénymikroszkóppal spermiumot, vagy spermiumtöredéket kimutatni. Szeretnénk megtudni, mi lehet ennek az oka: a vizsgáló módszer vagy a mintavétel hibája áll e a háttérben. Az eddigi gyakorlat során a spermium/spermium töredék kimutatására immunhisztokémiai eljárás nem került alkalmazásra. Jelen vizsgálatban szeretnénk választ találni arra, hogy eredményesebb lenne, a minták immunhisztokémiai eljárással történő vizsgálatát bevezetni. A vizsgálat során korábbi 20 mintát, kontroll minta mellett, anti-SPAG6 antitestekhez kapcsolt jelölővel festettük meg, ami a spermium legkisebb töredékének kimutatására is alkalmas. A metszetek újraértékelését citológus és patológus segítségével végeztük el. Ugyan a tesztnek még eredménye az absztrakt megírásának pillanatában nincsen, a vizsgálat egy esetlegesen későbbiekben kidolgozandó protokoll alapja lehet, ami a jövőben biztosabban lenne képes a szexuális bűncselekmények bizonyítására.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Treatment of optic pathway gliomas
    Ruzsa-Kis-Schubert, Kinga; Fekete, Gábor Zoltán; Általános Orvostudományi Kar::Idegsebészeti Klinika; DE--Általános Orvostudományi Kar; Tamás; Általános Orvostudományi Kar
    Literature does not state a "gold standard" mean for therapy for the optic pathway gliomas, hence our research in this topic. In this thesis we aimed to find the optimal means of treatment for these peadiatric tumours. To do so we compared and contrasted the outcomes of surgeries – of 22 patients who were operated on at the University of Debrecen, Department of Neurosurgery – with those stated in literature regarding chemotherapy. We set the significance threshold at p<0.05. As a result of our study, we found that both improvement and worsening of patients' condition occurred at a higher rate with chemotherapy, while a higher number of patients' condition remained unchanged after surgical resection.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Nagyérelzáródással járó stroke során végzett mechanikus thrombectomia aneszteziájának retrospektív és prospektív vizsgálata a Debreceni Egyetem Klinika AITK-n
    Kernács, Réka; Szabó-Maák, Zoltán; Jakab, Zsuzsa; Általános Orvostudományi Kar::Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Tanszék; DE--Általános Orvostudományi Kar
    A nagyérelzáródással járó akut ischemiás stroke revaszkularizációs terápiájába 2015-ben bevezetett mechanikus thrombectomia (MT) elterjedésével az eddigi stroke ellátási lánc kibővült és komplexebbé vált. A multidiszciplináris centrumban végezhető neurointervenciós eljárás az előzőektől eltérően anesztéziai jelenlétet is igényel. Az anesztéziai mód megválasztása egyénileg történik, ettől függetlenül MT során 140-180 Hgmm közötti systolés vérnyomásérték folyamatos fenntartása elsődleges jelentőségű a penumbra keringése szempontjából. Emellett a progresszív neuronpusztulás szükségessé teszi az anesztéziai-team azonnali rendelkezésre állását 0-24 órában, mely számos intrahospitalis szervezési nehézséget támaszt a mindennapokban. Fenti problémakör javítására az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika a MT során biztosított anesztéziai tevékenységet standardizálta és 2023.02.01.-i hatállyal helyi anesztéziai protokoll léptetett életbe. Azt a kérdést vizsgálzuk, hogy MT esetén az anesztéziai tevékenység standardizálása és helyi protokoll bevezetése önmagában a stroke végső kimenetelét és halálozást befolyásolja-e. Célkitűzésünk volt továbbá a helyi protokoll minőségi mutatóinak felmérése.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    A MADIT-ICD pontrendszer prediktív értéke profilaktikus ICD implantációra kerülő betegeink körében
    Kaszanits, Anna Viktória; Clemens, Marcell Gyula; Általános Orvostudományi Kar::Kardiológiai Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar
    A jobb betegszelekció elérését célozza a 2020-ban publikált „MADIT-ICD score”, amely 8 kiindulási paraméter figyelembe vételével próbálja előrejelezni az életet veszélyeztető kamrai arrhytmiakat (kamrafibrillatio és 200/perc< kamrai tachycardia) és 7 paraméter segítségével a nem arrhytmia eredetű halálozást az implantációt követő 3 évre. Az ICD terápia haszna magas arrhytmia incidencia és alacsony nem-arrhytmia halálozás esetén várható. Jelen munkánkban célul tűztük ki annak vizsgálatát, hogy ICD implantáción átesett betegeink körében milyen arányban volt várható az defibrillátor terápia haszna; illetve az utánkövetés során jelentkező kamrai ritmuszavarok alapján a fenti pontrendszer validálását. Ezt úgy értük el, hogy a Klinikánkon 2010-2017 között profilaktikus céllal egy és kétüregű ICD implantáción átesett betegek adatai dolgoztuk fel, retrospektíven. 8 klinikai paraméter segítségével kalkuláltuk az arrhytmia előfordulási valószínűséget az ICD implantáció idején, illetve 7 paraméter alapján a nem arrhytmia eredetű halálozás valószínűségét, ami alapján a betegeket 3 csoportba (alacsony, közepes, magas) soroltuk az ICD terápia várható hasznát illetően. Ezt követően megnéztük az utánkövetés során jelentkező kamrai ritmuszavarokat.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Antera 3D kamera és klinikai fotók használata a fotodinámiás terápia hatékonyságának lemérésére
    Bakos, Lilla; Remenyik, Éva; Korponai , Judit; Általános Orvostudományi Kar::Bőrgyógyászati Tanszék; DE--Általános Orvostudományi Kar
    A fotodinámiás terápia (PDT) tumorellenes, antibakteriális és photorejuvenáló hatása miatt számos bőrgyógyászati betegség gyógyításában népszerű kezelési módszer. A Debreceni Egyetem Bőrgyógyászati Klinikán a PDT fő felhasználási területe az aktinikus keratosisok (AK) kezelése, mely a krónikus UV sugárzásnak kitett napfénykárosodott bőrön jelenik meg, és az atípusos intraepidermális keratinocyták proliferációjából származik. Ismerve az AK kiújulási és progressziós kockázatát spinocelluláris karcinómává, kezelésük kiemelt fontosságú. A vizsgálatunk célja, hogy nyomon kövessük a PDT hatásosságát az AK-val érkező betegek gyógyítása során. Felmérjük, hogy a kezelés előtti és utáni klinikai konvencionális 2D fotók szubjektív értékelésétől, az Antera 3D kamera használata szolgálhat-e hasznosabb információkkal a kezelés eredményességére vonatkozóan.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    A glikációs végtermékek (AGE-k) és azok szolubilis receptorainak (sRAGE) vizsgálata Hashimoto-thyreoiditisben
    Somogyi, Anna; Berta, Eszter; Bodor , Miklós; Általános Orvostudományi Kar::Belgyógyászati Intézet; Általános Orvostudományi Kar::Belgyógyászati Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar
    A glikációs végtermékek (advanced glycation end products: AGEs) irreverzibilis adduktumok heterogén csoportját jelölik, melyek fehérjék, nukleinsavak és lipidek nem enzimatikus glikációjából és oxidációjából származnak. Exogén és endogén módon is képződnek, és élethosszig tartó felhalmozódásra képesek. Sejtfelszíni receptorukhoz (RAGE) kötődve nagyszámú szignalizációs útvonalat aktiválnak, többek között a nukleáris faktor kappaB-t, ezáltal fokozva az oxidatív stresszt és a gyulladásos választ, továbbá a génexpresszió módosításával szerepet játszanak krónikus betegségek és azok szövődményeinek kialakulásában is. Az AGE-k rendelkeznek szolubilis receptorokkal (sRAGE) is, melyek kompetitív módon akadályozzák meg a glikációs végtermékek (AGEs) sejtfelszíni receptorhoz való kötődését, ezáltal csökkentve annak negatív hatásait. Jelen tanulmány során 73, levothyroxin szubsztitúcióban részesülő Hashimoto-thyreoiditis- es beteg, és egy 82 tagból álló, kor, nem és BMI érték alapján illesztett egészséges kontrollcsoport tagjai körében vizsgáltuk a szérum AGE, sRAGE és pajzsmirigy-funkciós értékeket, illetve azok korrelációit. A vizsgálat eredményeit tekintve a Hashimoto-thyreoiditises betegek szérum AGE értékei alacsonyabbnak, sRAGE értékei pedig magasabbnak bizonyultak a kontrollcsoport eredményeihez viszonyítva. Mindkét vizsgált csoportban az AGE szintje pozitív korrelációt mutatott az életkorral, az sRAGE szintje pedig negatívan korrelált a BMI-vel. Ezen felül negatív korrelációt figyeltünk meg az AGE és az fT3 szintek, és a sRAGE és TSH értékek között is a Hashimoto-thyreoiditises betegek esetében, ám a kontrollcsoportban nem találtunk összefüggést az AGE, sRAGE és a pajzsmirigyhormonok vonatkozásában. Eredményeink alapján azt feltételezzük, hogy a levothyroxin szubsztitúció pozitív hatást gyakorol a Hashimoto thyreoiditis-es betegek AGE/sRAGE arányára. A kapott összefüggések továbbá felvetik, hogy levothyroxin és liothyronin kombinált alkalmazása, illetve a TSH- szint referenciatartományon belüli alacsonyabb értéken tartása kedvezőbb hatású lehet, ennek igazolására azonban további vizsgálatok szükségesek.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    A 18FDG PET/CT szerepe a Crohn betegség aktivitásának és kiterjedésének jellemzésében
    Pető, Szilvia; Palatka, Károly; Általános Orvostudományi Kar::Belgyógyászati Intézet::Gastroenterológiai Tanszék; DE--Általános Orvostudományi Kar
    A Crohn betegség összetettsége felvetette egy olyan morfo-funkcionális vizsgálat alkalmazását, ami egyszerre ad információt a változatos érintettségről és az aktivitás fokáról. Ilyen lehet az FDG PET-CT, melynek hasznát vizsgáltuk a ma használt standard eljárásokhoz képest, prospektív módon. Vizsgálataink során összefüggést és különbséget kerestünk az FDG PET-CT, az MRI és endoscopia között. Megvizsgálatuk az eredmények laborparaméterekkel (HGB, CRP, THR) és klinikai aktivitással (CDAI) való összefüggését, majd a műtéti resecatumokban talált fibrosis és a PET-CT eredmények kapcsolatát. 23 beteget vizsgáltunk aktív Crohn betegséggel. A betegekben javarészt ileo-coecalis érintettséget és különböző mértékű elváltozásokat észleltünk több szegmentumban biológiai kezelés mellett, felvetve a műtét szükségességét, amire eddig 11 betegnél sort kerítettünk. A vékonybél és a négy colon szakasz FDG felvételét értékeltük 0-3 skálán és ezek összege adta a globális PET-CT score értéket. Vizsgálataink során a PET-CT az MR felvételekhez képest 39%-val, a colonoscopos vizsgálatokhoz képest 29%-val mutatott ki több segmentumot kórosnak. A PET-CT score-t viszonyítva a vizsgált laborparaméterekhez szignifikáns korrelációkat kaptunk. Eredményeink összegzéseként elmondhatjuk, hogy az FDG PET-CT informatívabb volt mind az MR, mind a colonoscopiás vizsgálatokhoz képest, viszont a korrelációs elemzések alapján nem vonhatunk párhuzamot ezek értékei között. A laborparaméterekkel, illetve CDAI értékekkel mutatkozó korreláció alátámasztja a PET fokozott érzékenységét a gyulladás feltérképezésére. A szöveti fibrosis és PET-CT eredmények közti összefüggések biztos megállapítására további betegadatok feldolgozására van szükség.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Az egészségbiztosítónál ellátási jogosultsággal nem rendelkező felnőttek ellátása
    Laurinyecz, Adriána; Czifra, Árpád; Általános Orvostudományi Kar::Népegészség-és Járványtani Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; Árpád; Általános Orvostudományi Kar
    Magyarországon az állam által szervezett társadalombiztosítás rendszere szolgáltatja azt a szociális hálót, mely lehetővé teszi minden az országban élő ember számára az egészségügyi és nyugdíjellátó rendszerhez való hozzáférést. A különböző jogviszonyok és jogosultsági szintek az egyén életkora, munkaképessége és anyagi hozzájárulásának függvénye. 2020. július 1-jén hatályba lépett a 2019. évi CXXII. törvény, mely a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szól. Számos változást tartalmaz az új törvény, de a legjelentősebb hatású a biztosítási jogviszonyból való kiesés lehetőségének a bevezetése volt. Hat hónapot meghaladó társadalombiztosítási járuléktartozás miatt érvénytelenné válik a TAJ szám (barna TAJ), melynek következtében a megszűnt jogviszonyú személyek az igénybe vett minden egészségügyi ellátásért térítési díjat kötelesek fizetni. 2020 óta megnőtt a biztosítási jogviszonnyal nem rendelkezők száma, tehát többen maradtak térítésmentes vagy támogatott egészségügyi ellátás nélkül. Egy 58 éves krónikus mozgásszervi betegségben szenvedő férfi, egy 32 éves colisit ulcerosában szenvedő nő és egy 58 éves hipertóniás, generalizált érbeteg nő esetét dolgoztuk fel. Mindhárom személy megszűntetett társadalombiztosítási jogviszonnyal rendelkezik. Megvizsgáltuk, hogy milyen hatása van ennek egészségi állapotukra, milyen nehézségeket okoz nekik, és mennyire látják tisztán a kialakult helyzetet. Megvizsgáltuk továbbá, hogy a megszűnt jogviszonyú betegek ellátását, mint viszonylag új térítési kategóriát hogyan kezelik le az egyébként rutinszerűen társadalombiztosítás által finanszírozott formában működő egészségügyi alap és szakellátó helyek. Eredményeink azt mutatják, hogy általában a betegek nem értékelik nagy problémának a jogviszony megszűnését, ugyanakkor előfordult olyan eset amikor a megnövekedett gyógyszerköltség miatt nem került előírt gyógyszer kiváltásra, illetve feltételezhetően ebből adódó hospitalizáció. A probléma kezelésének egyik eszköze, hogy bár a szolgáltatók nagyrészt ismerik az új szabályozást, a térítési díjak nem kerülnek kiszámlázásra a betegek részére. A barna TAJ-hoz kötődő ellátás szélesebb körű elemzést érdemelne a szociális ellátók célzott beavatkozásának megalapozása érdekében, mert a probléma nem az egészségügyön belül keletkezik, és nem is lehet megoldani az egészségügyi rendszeren belül.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    A posztreszuszcitációs hipotermia prognosztikai tényezői akut koronária szindrómában
    Bereczki, Erika Margit; Kovács, Árpád; Győry, Ferenc; Általános Orvostudományi Kar::Kardiológiai Intézet::Kardiológiai Tanszék; DE--Általános Orvostudományi Kar; Rudolf Viktor; Általános Orvostudományi Kar
    Bevezetés: A terápiás hipotermia (TH) célja akut koronária szindróma (ACS) miatt végzett kardiopulmonális reszuszcitáció (CPR) után a túlélés és a neurológia kimenetel javítása. Azonban még mindig kérdéses, hogy TH során mely tényezők befolyásolják pontosan a mortalitást és a neurológiai státuszt. Célkitűzés: Vizsgálatunkban célul tűztük ki TH-val kezelt betegeink 30 napos mortalitását és neurológiai kimenetelét befolyásoló paraméterek meghatározását. Módszerek: Retrospektív vizsgálatunkban a DE KK Kardiológiai és Szívsebészeti Klinikán 2016-2021 között ACS miatt történt CPR-t követően TH-val kezelt betegeink (n=144) 30 napos túlélését és neurológiai kimenetelét befolyásoló prognosztikai paramétereket elemeztük ki. Eredmények: CPR nagyobb arányban történt sokkolandó (79,1%), mint nem sokkolandó (20,9%) iniciális ritmus miatt. A sokkolandó (68,9%) vs. nem sokkolandó (41,4%) ritmus miatt végzett CPR 30 napos túlélése jobb volt (P=0,002). Az ST elevációval járó (n=87) vs. nem járó (n=24) miokardialis infarktus miatt reszuszcitált betegek 30 napos túlélésének tendenciája jobb volt (62,1% és 50,0%, egyenként). A sokkolandó ritmuszavarral feltalált esetekben az intraaortikus ballonpumpa (IABP) igény rosszabb túléléssel járt. Az akut ellátás vagy a TH alatt fellépő vazopresszor támogatás (57,9%) is rosszabb 30 napos mortalitással társult, mint ha erre nem volt igény (84,0%; P=0,01). Ugyanakkor, a TH egyes napjai alatt az átlagos artériás középnyomás (MAP) értékekben nem volt különbség, illetve a jó és rossz neurológiai kimenetelek MAP átlagai is megegyeztek. Az érkezési normál, 7,35-7,45 közötti pH szintekhez képest (77,1%), a 7,35-7,20 közötti (60,6%; P<0,05), illetve a 7,20 alatti (42,8%; P<0,001) pH-val felvett betegek 30 napos túlélése rosszabb volt. A parciális artériás szén-dioxid szintek nem volt különbség a neurológiai státuszban a hiper-és hipokapniás eseteket vizsgálva. A maximális vércukorszint a TH 1. napján magasabb volt, mint a 2. és 3. napon (12,3±0,45 mM/L, 8,87±0,25 mM/L és 8,45±0,21 mM/L, egyenként; P<0,001), miközben az inzulint igénylő betegek 30 napos mortalitása rosszabb volt (50,0%), mint az inzulint nem igénylők kimenetele (71,3%; P<0,01). Következtetések: ACS-hez társuló posztreszuszcitációs TH során az iniciális nem sokkolandó ritmus, IABP vagy vazopresszor igény, acidózis és inzulin igény rosszabb mortalitással társult, ami igazolja a fenti paraméterek prognosztikai értékét. A neurológiai kimenetel vonatkozásában a CPR körülményeinek és az időfaktornak volt kiemelt szerepe.