Hallgatói dolgozatok (Általános Orvostudományi Kar)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
Az Általános Orvostudományi Kar 2012-ben létrejött hallgatói dolgozatainak gyűjteménye.
A Debreceni Egyetemen a hallgatói dolgozatok a 2011-es felsőoktatási törvény 2022. évi törvénymódosításához alkalmazkodva csak az Egyetem által szolgáltatott Eduroam WiFi hálózatra csatlakoztatott eszközről, vagy egyetemi IP címről érhetőek el.
“A sikeres záróvizsgát tett hallgató szakdolgozatát vagy diplomamunkáját a felsőoktatási intézmény tanulmányi rendszerében teljes egészében tárolja, és azokról nyilvántartást vezet. A tárolt szakdolgozatokat és diplomamunkákat – jogszabályban meghatározottak szerint titkosított részek kivételével – a tanulmányi rendszeren keresztül korlátozás nélkül hozzáférhetővé és kereshetővé kell tenni.” A törvényről további részletek: Felsőokt. tv. (új) - 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye.
Böngészés
legfrissebb feltöltések
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 2311)
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Probiotikus élesztőgombák összehasonlító vizsgálataHorváth, Gergő; Pfliegler, Valter Péter; Természettudományi és Technológiai Kar::Biotechnológiai Intézet::Molekuláris Biotechnológiai és Mikrobiológiai Tanszék; DE--Általános Orvostudományi Kar; Kovács, Renátó László; Általános Orvostudományi Kar::Orvosi Mikrobiológiai IntézetA probiotikus élesztők olyan mikroorganizmusok, melyek kedvező hatással bírnak a gazdaszervezet szempontjából: immunmoduláló- és antimikrobiális hatásokat fejtenek ki, valamint javítják a bélbarrier-funkciókat. A nagyobb stressztűrésüknek köszönhetően képesek kolonizálni a bélrendszert, így egyre szélesebb körben alkalmazzák humán és állategészségügyben egyaránt ezeket a mikróbákat, melyek a baktériumok vagy élesztőgombák közé tartozhatnak. A kutatási munkám során korábban szakirodalomban nem jellemzett probiotikus élesztőtörzsekből képeztünk egy vizsgálandó törzsgyűjteményt. Célunk volt a gyűjteményben szereplő élesztőtörzsek teljeskörű mikrobiológiai fenotipizálása, illetve teljes genomszekvenálással fajon belüli kládokba való elhelyezése. Továbbá célunk volt elsőként egy olyan átfogó komparatív vizsgálatot elvégezni, mely standardizálja a probiotikus élesztőgombák komparatív vizsgálatát. A mikrobiológiai fenotipizálás során végeztünk telepmorfológia-vizsgálatokat, invazivitási-tesztet, vizsgáltuk a törzsek sporulációját és pszeudohifális növekedését, jellemeztük az úgynevezett petite-gyakoriságot. A törzseket számos stresszfaktornak kitéve vizsgáltuk, pl. hőmérséklet, ozmotikus, oxidatív, vaséhezés, antimikotikumok, epesavak, valamint szimulált gasztrointesztinális körülményekkel in vitro vizsgáltuk a törzsek túlélési képességét. Az általunk vizsgált élesztők négy nagyobb kládba sorolhatóak, nagyrészük a S. ’boulardii’ probiotikum csoportba tartozott. A vizsgált élesztőtörzsek között nagyfokú variabilitás figyelhető meg stressztűrés tekintetében, különösen a ’boulardii’ és nem-’boulardii’ probiotikumok összehasonlításában. A szimulált gasztrointesztinális körülményeket csak két, nem-’boulardii’ élesztőtörzs élte túl jelentős mértékben. Kutatásunk lefekteti a probiotikus élesztőtörzsek komparatív vizsgálatának alapját, ami az élesztő probiotikumok népszerűsége ellenére még nem történt meg, illetve megalapoz további kutatásokat és fejlesztéseket.Tétel Korlátozottan hozzáférhető MicroCT‐vel vizsgált epekövek textúraanalíziseVarga, Boglárka; Béresová, Monika; Általános Orvostudományi Kar::Orvosi Képalkotó Intézet::Radiológiai Tanszék; DE--Általános Orvostudományi Kar; Forgács , Attila; Általános Orvostudományi Kar::Orvosi Képalkotó Intézet::Nukleáris Medicina TanszékKutatásunk célja a különböző összetételű epekövek textúraanalízise mikro-CT felvételek alapján, a vizsgálat során tíz epekövet elemeztünk. A mikro-CT képek elkészítése után kövenként három szeleten, 4× kb.0,5 cm átmérőjű ROI-kat (Region of Interest) jelöltünk ki, és ezeken a LIFEx szoftver segítségével 129 textúraparamétert határoztunk meg. Az így kapott eredmények statisztikai feldolgozását a micro-CT képek alapján végeztük, a három kőtípus (bilirubin, kevert, koleszterin) összehasonlításával. A statisztikai elemzést MATLAB környezetben végeztük, az alábbi öt paramétercsoportban: intenzitásalapú, NGTDM (Neighborhood Gray Tone Difference Matrix), GLCM (Gray Level Co-occurrence Matrix), GLRLM (Gray Level Run Length Matrix) és GLSZM (Gray Level Size Zone Matrix). A normalitás vizsgálatát követően a feltételeknek megfelelően paraméteres (kétmintás t-próba) vagy nemparaméteres (Mann–Whitney U-teszt) módszert alkalmaztunk, a csoportok elkülönülését főkomponens-analízissel (PCA) és hőtérképes vizualizációval értékeltük. Eredményeink alapján a statisztikai tesztek szerint a 129 vizsgált paraméter jelentős hányada jól differenciálta a három kőtípust, számos szignifikáns eltérést azonosítva (p <0,001). A paramétercsoportok közül az NGTDM és GLSZM mutatta a legnagyobb differenciáló képességet, mivel ezek segítségével a kőtípusok jól elkülöníthetők voltak. A módszer előnye, hogy nem invazív, és képes feltárni a kövek belső szerkezetét is, ezáltal hozzájárulhat a korszerű orvosi diagnosztikai eljárások fejlesztéséhez.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Alcián festékek kombinált alkalmazása a különböző nyákformák differenciált vizsgálatáraTakács, Noémi; Forgács, Lajos; Klinikai Központ::Kenézy Gyula Campus; DE--Általános Orvostudományi Kar; Méhes, Gábor; Általános Orvostudományi Kar::Pathológiai IntézetA különböző nyákformák egyidejű, differenciált vizsgálatára használt szövettani paletta gazdagítása céljából kívántunk fejleszteni egy olyan eljárást, aminek alapját a Leung‐féle „Schiff‐like” reakció képezi, ami lehetővé teszi a neutrális nyákok alcián festékekkel történő demonstrációját. Az általunk alkalmazott festési eljárásban az alcián sárga és az alcián kék festékek kombinált alkalmazása eredményezi a neutrális és savanyú nyákok differenciált festődését. 5 darab, előzetesen Barrett‐metaplasiara pozitívnak nyilvánított nyelőcső biopszia vizsgálatát végeztük el Alcián kék ﴾pH 2,5﴿ festéssel, PAS reakcióval, Alcián kék – PAS kombinált reakcióval, valamint az általunk vizsgált Alcián sárga – Alcián kék kombinált festési eljárással. Százszoros, illetve négyszázszoros nagyítással készített fotomikrográfokon az általunk fejlesztett eljárás nyákfestő sajátosságait összehasonlítottuk a konvencionális eljárások különböző nyákformák esetén mutatott festődési sajátosságaival.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Prediktív biomarkerek vizsgálata különböző mintatípusok esetén tüdő adenocarcinomábanMakrai, Gréta Ibolya; Bedekovics, Judit; Általános Orvostudományi Kar::Pathológiai Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; Francz, Monika; Egyetemen kívüliA tüdő adenocarcinoma diagnózisa esetén számos gén detektálása bír prediktív értékkel, többek között ilyen például az EGFR, a BRAF, valamint a KRAS. Molekuláris vizsgálat végezhető szövettani mintákból, amely magába foglalja a biopsziát, valamint a sebészeti preparátumokat, illetve citológiai mintából is, amelybe beletartoznak a citológiai kenetek, a sejtblokk, illetve végezhető továbbá liquid biopsziából, valamint a mellkasi folyadékból is. A tüdő adenocarcinomának a diagnosztikus módszertanát vizsgáltuk különböző szempontok alapján. Megvizsgáltuk, hogy van-e összefüggés a mintavétel típusa, valamint a tumor sejt arány és a vizsgált gének mutációjának gyakorisága között. Emellett megvizsgáltuk a különböző mutációk megoszlását bizonyos alcsoportokban. A molekuláris diagnosztikai módszerek alkalmazásához elengedhetetlen a mintában megfelelő mennyiségű tumorsejt arány meghatározása, amely segíti a molekuláris genetikai vizsgálatok szenzitivitását.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A gyomordaganatok CT-alapú diagnosztikai protokolljának optimalizálásaGyörfi, Tünde Viktória; Balázs, Ervin; Általános Orvostudományi Kar::Orvosi Képalkotó Intézet::Radiológiai Tanszék; DE--Általános Orvostudományi Kar; Szatmáriné Egeresi, Lilla; Klinikai KözpontA szakdolgozat a gyomordaganatok CT-alapú diagnosztikáját és a vizsgálati protokollok optimalizálási lehetőségeit mutatja be. Részletesen ismerteti a gyomorrák kialakulásának főbb kockázati tényezőit és pathofiziológiai hátterét, valamint a CT szerepét a daganatok felismerésében, stádium-meghatározásában és a kezelési terv kialakításában. A dolgozat összehasonlítja a jelenleg alkalmazott CT-protokollokat és modern képalkotó technikákat, kiemelve azok előnyeit és korlátait. A kutatás célja annak vizsgálata, hogyan javítható a diagnosztikai pontosság és a vizsgálatok hatékonysága a klinikai gyakorlatban.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A szteroid hatás modulációja a glükokortikoid receptor szerotonilációja, mint poszttranszlációs módosítás által emlőrák sejtekbenErdős, Gellért; Uray, Iván; Általános Orvostudományi Kar::Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet; DE--Általános Orvostudományi KarA kutatócsoportunk korábbi eredményei arra utaltak, hogy az intracelluláris szerotonin (5-HT) szintjének változása emlőrák sejtekben alapvető sejtfunkciókat befolyásol, beleértve a proliferációt. Felvetettük, hogy specifikus sejtfehérjék szerotonilációja poszttranszlációs módosításként felelős lehet egyes folyamatok szabályozásáért, ezért kutatásunk céljául szerotonilációs célpontok azonosítását és a módosítás hatásainak vizsgálatát tűztük ki. A szerotonin visszavétel gátló antidepresszáns (SSRI) paroxetin csökkenteni képes az intracelluláris 5-HT szintet, a szöveti transzglutamináz enzim inhibitora, az NC9 pedig gátolja a szerotonilációt. Emlő epithel sejtek 5-HT-nal, illetve e gátlószerekkel kombinációban alkalmazott kezelését követően a szerotonilált fehérjéket 5-HT ellenes antitesttel immunoprecipitálva, majd tömegspektroszkópiával azonosítottuk. A glükokortikoid receptor (GR), mint egy szerotonilációs célpont megváltozott aktivitását RNS szekvenálással, gén ontológiai és hálózat analízissel karakterizáltuk. A MS/MS analízissel azonosított fragmentek számának csökkenése, valamint a jelintenzitás hányadosok alapján a GR magreceptor szerotonilációja csökkent mind paroxetin, mind NC9 hatására. Ezen kezeléseket követő GR immunoprecipitáció szintén csökkent szerotonilációra utalt. Medrollal kezelt MDA-MB-468 emlőrák sejtek génexpressziós mintázata paroxetin hatására szignifikánsan alacsonyabb halmozódást mutatott a Myc és E2F célgének, valamint a DNS hibajavításra, a fehérjeszintézisre, a riboszómális strukturákra és a sejtlégzésre jellemző gének változásában. Ugyanakkor a paroxetin a GR aktiválódását a gyulladásos és immunfolyamatokra, valamint a p53 hiányos állapotra jellemző útvonalak génjeiben megfigyelhető magasabb szintű halmozódás révén módosíthatta. A GR központi szerepet játszik a terápia-rezisztens emlő tumorok progressziójában, ezért ezen magreceptor szerotonilációját és aktivitását módosító gyógyszertani hatások fontos terápiás konzekvenciákat tárnak fel az emlőrák kezelés terén.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Reverz remodelláció és javuló bal kamra funkció kardiális kontraktilitás moduláció révén szívelégtelen betegek esetébenNagypál , Sámuel Bendegúz; Nagy, László; Tóth , Anna Zsófia; Általános Orvostudományi Kar::Kardiológiai Intézet; DE--Általános Orvostudományi KarA kardiális kontraktilitás moduláció (CCM) egy speciális pacemaker-kezelés, amely a szívizom abszolút refrakter stádiumában leadott nagy amplitúdójú bifázisos stimulusok révén fokozza a kalcium-felszabadulást és -raktározást, ezáltal pozitív inotrop és lusitrop hatást fejt ki. Vizsgálatunk célja a DE-KK Kardiológiai Klinikán 2021–2024 között CCM-implantáción átesett betegek kardiális státuszának utánkövetése volt. A vizsgálatba olyan HFrEF-betegek kerültek bevonásra, akik optimális gyógyszeres kezelés ellenére továbbra is NYHA II–IV stádiumú szívelégtelenségben szenvedtek, 40% alatti ejekciós frakció és keskeny QRS mellett. A beavatkozást követő 6 hónap után a bal kamrai ejekciós frakció szignifikánsan nőtt, míg a bal kamrai végszisztolés átmérő és volumenindex szignifikánsan csökkent, ami reverz kardiális remodellingre utalt. A betegek NYHA-stádiuma szintén szignifikánsan javult a kezelés hatására. Emellett az NT-proBNP-szint csökkent, míg a 6 perces sétateszt során mért terhelési kapacitás növekedett. Eredményeink alapján a CCM-kezelés javította a bal kamrai funkciót, kedvezően befolyásolta az életminőséget és a terhelhetőséget. A módszer új terápiás lehetőséget jelenthet azon betegek számára, akik QRS-idő alapján nem részesülhetnek reszinkronizációs kezelésben.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Flow Separation Index (FSi) prognosztikai jelentősége a DEFINE-FLOW vizsgálat adatainak tükrébenMagyari, Mátyás Áron; Kőszegi, Zsolt; Általános Orvostudományi Kar::Kardiológiai Intézet; DE--Általános Orvostudományi KarA koszorúér-szűkületek funkcionális megítélésének jelenlegi arany standardja a frakcionális áramlási rezerv (FFR), amely az epicardialis ellenállást tükrözi, míg a coronaria áramlási rezerv (CFR) a teljes érrendszer állapotáról, így a mikrovaszkulatúra működéséről is képet ad. Új, ígéretes paraméter az áramlásszétválási index (Flow Separation index: FSi), amely a turbulens áramlás okozta energiaveszteséget és ezáltal a plakk-progressziót elősegítő nyíróerőket jellemzi. Korábbi hazai kutatások igazolták, hogy az FSi szoros korrelációt mutat a nyugalmi Pd/Pa és az FFR hányadosával, így nyomásadatokból is kiválóan becsülhető. A nemzetközi DEFINE-FLOW vizsgálat rávilágított az FFR/CFR diszkordancia (alacsony FFR, de megtartott CFR) klinikai dilemmáira. Célunk volt megvizsgálni, hogy a nyomásalapú FSi alkalmasabb lehet-e a klinikai végpontok előrejelzésére. Vizsgálatunk során a DEFINE-FLOW tanulmány nyilvánosan elérhető nyers adatbázisát dolgoztuk fel. A rendelkezésre álló invazív nyomásadatokból minden mérésre kiszámítottuk az FSi alternatív, nyomásalapú értékét. A statisztikai elemzés során a szakirodalomban meghatározott 1,11-es nyomásalapú FSi határértéket (cutoff) alkalmaztuk a csoportok képzésére (a saját mintánkon végzett ROC-analízis nagyon hasonló, 1,108-as cutoff értéket mutatott). Kaplan-Meier túlélési görbék elemzésével hasonlítottuk össze az FSi és a hagyományos FFR teljesítményét a DEFINE-FLOW vizsgálatban definiált kombinált végpontok (MACE), valamint a 2 éven belüli revascularisatios események előrejelzésének tekintetében. Elemzéseink során az FSi az FFR-rel való összevetés során jól teljesített a klinikai kimenetel becslésében. Kifejezett különbséget tapasztaltunk a 2 éven belüli revascularisatios események előrejelzésében: az FSi alapú stratifikáció (p=0,0229) erősebb prediktív értékkel bírt, mint az önmagában alkalmazott FFR (p=0,0431). Az 1,11-es küszöbérték feletti FSi értékek magasabb eseményrátával társultak. Eredményeink alapján a rutin nyomásmérésből származtatott FSi hatékony prognosztikai marker lehet, különösen a komplex hemodinamikai esetekben. Az FSi képes lehet azonosítani a mechanikai szempontból instabil, progresszióra hajlamos plakkokat, így magyarázatot adhat a DEFINE-FLOW vizsgálatban tapasztalt eseményekre. Az FSi, prognosztikai markerként történő további célzott vizsgálata indokoltnak látszik nagy esetszámú utánkövetéses vizsgálatban.Tétel Korlátozottan hozzáférhető EAAT glutamát transzporterek funkcionális vizsgálata humán neocortexenLovász, Marcell; Pál, Balázs; Márton, Béla; Általános Orvostudományi Kar::Élettani Intézet; DE--Általános Orvostudományi KarAz EAAT transzporterek a glutamát szabályozásával óvják a neuronokat az excitotoxikus károsodástól. A vizsgálat során 19 humán mintából 13-on mértünk tónusos befelé irányuló áramokat az EAAT transzporterek DL-TBOA-val való gátlását követően. Ezt a jelenséget az NMDA-receptor gátló D-AP5 minden mérésnél sikeresen visszafordította, míg a a GluN2B alegységre specifikus ifenprodil csak az esetek mintegy felében. Az eredmények feltárták, hogy a befelé irányuló áram amplitúdója az életkor előrehaladtával szignifikánsan csökken. A transzporterek korfüggő funkcióromlása így kulcsfontosságú tényező lehet a neurodegeneratív betegségek és ischaemiás események hátterében.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Bizonytalan malignitású (B3) emlőelváltozások spektruma és kimenetele: retrospektív patológiai elemzésHidi, Katalin; Török , Miklós; Klinikai Központ::Kenézy Gyula Campus; DE--Általános Orvostudományi Kar; Juhász, Péter; Klinikai KözpontA vizsgálat során a core biopsziás minták alapján B3-nak diagnosztizált emlőelváltozásokat gyűjtjük össze az elmúlt évek archív leleteiből, majd ezek végleges szövettani diagnózisát elemzzük a műtéti anyagok alapján. Az összehasonlítás során arra keresünk választ, hogy az egyes B3 altípusok milyen gyakorisággal fordultak elő, ezek közül milyen arányban igazolódott jóindulatú, illetve rosszindulatú elváltozás. A dolgozat várható eredménye, hogy rávilágít a B3 léziók diagnosztikai jelentőségére és a műtéti excisió indokoltságára, ezáltal hozzájárulva a patológiai gyakorlat és a klinikai döntéshozatal támogatásához.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Specimen mammográfia hatékonysága B3 és B5a emlőelváltozások lokalizálásában formalinfixált műtéti anyagonBíró, Sára Veronika; Török, Miklós; Klinikai Központ::Kenézy Gyula Campus; DE--Általános Orvostudományi Kar; Juhász, Péter; Klinikai KözpontAz emlőrák a nők körében a leggyakoribb daganatos megbetegedés, amelynek korai felismerésében kiemelt szerepe van a mammográfiás szűrésnek. Ennek köszönhetően számos, nem tapintható elváltozás kerül felismerésre, különösen a B3 (bizonytalan malignitási potenciálú) és B5a (in situ karcinóma) kategóriába tartozó léziók, amelyek gyakran mikrokalcifikációval társulnak. Ezen elváltozások patológiai feldolgozása makroszkópos vizsgálat alapján kihívást jelenthet, amelyben a specimen mammográfia segítséget nyújthat. Vizsgálatunk célja a specimen mammográfia hatékonyságának értékelése volt B3 és B5a emlőelváltozások lokalizálásában formalin fixált műtéti preparátumokon. Retrospektív, egycentrumos vizsgálatunk során a Debreceni Egyetem Klinikai Központjában 2025-ben operált betegek közül 27 esetet (n=27) elemeztünk. Eredményeink szerint a specimen mammográfia az esetek 74%-ában döntő, 22%-ában segítő szerepet játszott a léziók lokalizálásában, és összességében az esetek 96%-ában hozzájárult a célzott mintavételhez. Következtetésként megállapítható, hogy a specimen mammográfia alkalmazása jelentősen növeli a célelváltozások kimutatásának arányát, és hatékonyan támogatja a patológiai feldolgozást B3 és B5a emlőléziók esetén.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A COPD és a kissejtes tüdőrák közötti összefüggésekPapp, Balázs; Horváth, Ildikó; Általános Orvostudományi Kar::Tüdőgyógyászati Tanszék; DE--Általános Orvostudományi Kar; Bene, Zsolt; Sárközi, Anna Teréz; Általános Orvostudományi Kar::Gyermekgyógyászati Intézet; Általános Orvostudományi Kar::Tüdőgyógyászati TanszékA krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) és a kissejtes tüdőrák (SCLC) súlyos, a légzőrendszert érintő betegségek. Kialakulásukban a dohányzásnak kiemelt szerepe van. A két kórkép között több ponton is kapcsolat feltételezhető, mivel részben közös rizikótényezők és kóros folyamatok állnak a hátterükben. Vizsgálatunk célja a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Tüdőgyógyászati Klinikáján 2023-ban megjelent betegek légzésfunkciós adatainak elemzése volt. A kutatásba COPD-ben, SCLC-ben, valamint mindkét betegségben érintett betegek kerültek bevonásra. Az elemzés retrospektív módon történt, három, egyenként 24 főből álló betegcsoport összehasonlításával. A vizsgálat során a demográfiai adatokat, a dohányzási anamnézist és a spirometriás eredményeket értékeltük. A 2023-ban diagnosztizált 80 kissejtes tüdőrákos beteg közül 24 fő kórelőzményében szerepelt COPD. A dohányzási előzmények mindhárom csoportban jelentősek voltak, különösen az SCLC-s betegek körében. A FEV₁/FVC arány és annak z-score értéke között szoros, pozitív lineáris kapcsolat mutatkozott. Ez alapján a hagyományos spirometriás mutatók továbbra is hasznosak lehetnek a klinikai értékelésben. Az eredmények megerősítik a dohányzás meghatározó szerepét, és rámutatnak arra is, hogy a COPD jelenléte fontos szempont lehet a tüdőrákos betegek diagnosztikus és terápiás megítélésében.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A módosított karotinoid-tartalmú csemegekukorica fogyasztás hatása a kardiovaszkuláris rendszerre ageing patkány modellbenEnglóhner , Angelika; Dr. Kiss, Rita; Dr. Priksz, Dániel; Általános Orvostudományi Kar::Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; A TDT elnökség által kijelölt 2 titkos bírálóA kardiovaszkuláris betegségek világszerte a vezető halálokok közé tartoznak. Kialakulásukhoz számos tényező hozzájárul, többek között a krónikus stressz, a környezeti ártalmak, a táplálkozási szokások kedvezőtlen változásai, valamint a népesség elöregedése. A prevencióban kiemelkedő szerepet játszik a kiegyensúlyozott étrend, a rendszeres fizikai aktivitás, valamint az antioxidánsokban és mikrotápanyagokban gazdag táplálkozás. A gyulladásos folyamatok mérséklése, a lipidszintek szabályozása, a vérnyomás kontrollja, a dohányzás mellőzése és a megfelelő alvásminőség szintén fontos tényezők a kardiovaszkuláris rizikó csökkentésében. A csemegekukorica népszerű élelmiszer, mely jelentős mennyiségben tartalmaz karotinoidokat, például luteint és zeaxanthint. E vegyületek nemcsak a látás védelmében játszanak fontos szerepet, hanem antioxidáns hatásuk révén hozzájárulhatnak a sejtkárosodás megelőzéséhez és a szív-érrendszeri betegségek kockázatának mérsékléséhez is. Magas rosttartalma kedvezően befolyásolhatja az emésztést és a koleszterinszintet, ezáltal tovább támogatva a kardiovaszkuláris egészséget. Kutatásunk célja annak vizsgálata volt, hogy a csemegekukorica rendszeres fogyasztása milyen hatással van a kardiovaszkuláris rendszerre, különös tekintettel a szív funkcionális paramétereire, egy öregedő patkány modellt alkalmazva. A kísérletekhez 60 darab Sprague Dawley patkányt használtunk, amelyeket hat csoportra osztottunk (n=10/csoport): K – kontroll, KK – kontroll kukoricával, L – magas lutein tartalmú, Z – magas zeaxanthin tartalmú, LZ – magas lutein és zeaxanthin tartalmú, valamint O – alacsony lutein- és zeaxanthin tartalmú kukoricával etetett csoport. A vizsgálat időtartama 80 hét volt, ebből 60 héten keresztül zajlott a kezelés heti öt alkalommal. A csemegekukorica a napi táplálékbevitel 25%-át tette ki. A vizsgálat elején és végén EKG-vezérelt szívultrahang-vizsgálatot végeztünk, amelyet molekuláris biológiai analízisekkel (Western blot) egészítettünk ki. A vizsgálatokhoz a bal kamrai és szeptális szívszöveteket izoláltuk a végponton. A csemegekukorica szívvédő hatásmechanizmusának feltérképezése céljából a szívműködés fenntartásában szerepet játszó jelátviteli útvonalakat tanulmányoztuk, célfehérjék szemikvantitatív meghatározásával. Az eredmények kiértékelése jelenleg is folyamatban van. A vizsgálatsorozat folytatásában célunk a funkcionális kardiovaszkuláris adatok teljes körű elemzése, valamint ezek összevetése a molekuláris biológiai eredményekkel, hogy megalapozott következtetéseket vonhassunk le a csemegekukorica potenciális szívvédő hatásáról.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Port katéterek szerepe az onkológiai betegek kezelésébenSzanyi, Hanna; Hadar, Péter István; Klinikai Központ::Kenézy Gyula Campus; DE--Általános Orvostudományi Kar; Kádár , Rebeka; Általános Orvostudományi Kar::Orvosi Képalkotó Intézet::Radiológiai TanszékA port katéterek kialakulásáig és a mai tartós vénabiztosítási eszközökig hosszú út és fejlődés vezetett, mely az 1950-es évekig nyúlik vissza. Ekkor vezették be az első centrális vénás katétert, ezzel megalapozva a teljesen beültethető eszközök használatát. A port katéterek elsősorban onkológiai betegek körében alkalmazott, infraclavicularisan, a mellkas bőre alá ültetett eszközök. Számos felhasználási területtel rendelkeznek, mint az intravénás gyógyszerelés, kontrasztanyag injektálása, dialízis, stb. Beültetése többnyire radiológiai osztályon történik. Használata pontos odafigyelést igényel, mind a szúrás, mind az igénybevétel előtt és után. Speciális, úgynevezett Huber tű szükséges hozzá, illetve a kamra átöblítése és átmosása. Odafigyelés mellett a beteg komfortérzete javítható és az eszkösz meglétével a vénabiztosítás nehézségei, valamint az azt követő érsérülések csökkenthetők. A port katéterek helyes igénybevétele mellett életminőség javulás és fájdalommentes beavatkozások, valamint alacsony komplikációs arány érhető el.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Nőgyógyászati citológiai szűrés hatékonyságának vizsgálata az elvégzett szövettani vizsgálatok tükrébenTakács, Petra; Márton, Béla; Klinikai Központ::Kenézy Gyula Campus; DE--Általános Orvostudományi Kar; Szász, Sándor Csaba; Klinikai KözpontA diplomamunka célja a nőgyógyászati citológiai szűrések és a szövettani vizsgálatok eredményei közötti összefüggések vizsgálata, különös tekintettel a citológiai diagnózisok megbízhatóságára. A kutatás a 2021–2025 között diagnosztizált pozitív citológiai esetek retrospektív elemzésén alapul, intézményi adatok felhasználásával. Az elemzés során 648 szövettanilag igazolt HSIL (CIN 2/3) eset előzményi citológiai lelete kerül összehasonlításra a primer és újraszűrés eredményeivel. A vizsgálat célja a fals negatív esetek azonosítása, valamint azok lehetséges okainak feltárása kóros sejtszám, korlátozó tényezők, szövettani típus és életkor szerinti megoszlás alapján. A számított szenzitivitási értékek magas diagnosztikai megbízhatóságot jeleznek, ugyanakkor rámutatnak arra, hogy a fals negatív eredmények előfordulása továbbra sem zárható ki. A dolgozat nemzetközi kitekintést is nyújt, bemutatva más országok hasonló kutatásait és a cito-hisztológiai korrelációt befolyásoló tényezőket. Az eredmények alapján a citológiai szűrés hatékony módszer a méhnyakrák-megelőző állapotok felismerésében, azonban a diagnosztikai pontosságot a mintavétel minősége, a laboratóriumi háttér, valamint humán és biológiai tényezők egyaránt befolyásolják.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Tüdő adenokarcinóma eredetű agyi metasztázis és glioblasztóma elkülönítése miRNS alapú expressziós profilozás alapjánGeszti, Gréta; Hádáné Birkó, Zsuzsanna; Torner-Korpai , Bernadett; Általános Orvostudományi Kar::Orvosi Genetikai Tanszék; DE--Általános Orvostudományi Kar; A TDT elnökség által kijelölt 2 titkos bírálóA tüdődaganat a leggyakoribb felnőttkori primer daganattípus, amely az esetek körülbelül felében agyi metasztázissal (AM) társul. A tüdő adenokarcinóma (TA) a nem kissejtes tüdőrák leggyakrabban előforduló altípusa, amely magas áttétképződési hajlammal rendelkezik. Ezzel szemben a glioblasztóma (GBM) egy agresszív primer agydaganat, amely a felnőttkori agytumorok több mint 60%-át teszi ki. Jól ismert, hogy a GBM és a TA-AM morfológiai megjelenése számos esetben hasonlóságot mutat a konvencionális MRI felvételeken. Ezért kiemelten fontos olyan új biomarkerek azonosítása, amelyek segítségével a különböző agydaganattípusok megbízhatóan elkülöníthetők. A miRNS-ek daganatok diagnosztikájában betöltött szerepét széles körben vizsgálják, így az eltérő miRNS-expressziós mintázatok feltárása ígéretes lehetőséget kínál. Célunk egy olyan miRNS-panel azonosítása volt, amely megbízhatóan megkülönbözteti a TA-AM, a GBM és az ép agyszövet mintákat az eltérő expressziós mintázatok alapján. Az Illumina NextSeq 500 platformot (UD Genomed) alkalmazva 6 TA-AM, 6 GBM és 6 ép agyszövet miRNS-expressziós mintázatát vizsgáltuk Új Generációs RNS-szekvenálással. A totál RNS izolálását a miRNeasy Mini Kit protokollja szerint végeztük el. A kapott RNS-seq adatokat az IDEP.96 szoftverrel dolgoztuk fel, míg a miRNS-központú hálózatelemzést a miRNet-tel végeztük. Az NGS-eredmények alapján azonosított, szignifikáns expressziós különbséget mutató miR-375-3p, miR-200a-5p, miR-9-5p és miR-410-3p expresszióját RT-qPCR-rel (miRCURY LNA SYBR Green Kit – Qiagen) további 30–30 szövetmintán validáltuk. A statisztikai különbségek értékelését Mann–Whitney U teszttel, míg a diagnosztikai hatékonyságot EasyROC programmal határoztuk meg. Az RNS-seq elemzés 229 differenciálisan expresszálódó (DE) miRNS-t azonosított a TA-AM és az ép minták között, valamint 46-ot a TA-AM és a GBM összehasonlításában. A funkcionális annotáció alapján ezek a DE miRNS-ek a daganatképződés és a metasztázis fontos szabályozói. Az RT-qPCR-ral történő validálásra kiválasztott 2 upregulált (miR-375-3p, miR-200a-5p) és két downregulált (miR-9-5p és miR-410-3p) miRNS esetén igazoltuk, hogy szignifikáns különbséget mutatnak a TA-AM, GBM és kontroll minták között (p < 0,0001). Továbbá meghatároztuk a diagnosztikai hatékonyságukat (AUC > 0,8). Összegzésképpen elmondható, hogy potenciális biomarkerként egy négy miRNS-ből álló panelt sikerült összeállítanunk, amely lehetővé teszi a két vizsgálati csoport megbízható elkülönítését.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Kimeneteli és prognosztikai tényezők retrospektív vizsgálata spondylodiscitisbenValner, Levente; Novák, László; Általános Orvostudományi Kar::Idegsebészeti Klinika; DE--Általános Orvostudományi KarBevezetés: A spondylodiscitis egy ritka infektív kórkép, amely a porckorong elsődleges fertőződése után kialakuló másodlagos, a csigolya (csigolyák) zárólemezének osteomyelitisét jelenti. A magas mortalitás, a súlyos tünetek és szövődmények, a diagnosztikai nehézségek és a világszinten növekvő incidencia adják a kórkép klinikai relevanciáját. Célkitűzés: A Debreceni Egyetem Klinikai Központ Idegsebészeti Klinikáján kezelt spondylodiscitises betegek adatainak retrospektív elemzése. Vizsgálatunkban a kedvezőtlen klinikai kimenetellel összefüggő demográfiai, mikrobiológiai, műtéti és laboratóriumi prognosztikai tényezőket kerestük. Anyag és módszer: A kutatás során a 2003. és 2020. közötti időszak 119 betegének (n=119) adatait dolgoztuk fel az e-MedSol archív rendszer segítségével. A betegeket klinikai állapotuk alapján „kedvező” (n=98) és „kedvezőtlen” (n=21) kimeneteli csoportokba soroltuk. Az adatok elemzéséhez leíró statisztikát és Pearson-féle khi-négyzet próbát használtunk. A szignifikancia szintjét p<0,05 értékben határoztuk meg. Eredmények: A betegek között 61,34%-os férfi dominancia volt, az átlagéletkor 61,49 évnek, teljes mortalitás 5,88%-nak bizonyult. Az azonosított kórokozók közül a Staphylococcus aureus volt a leggyakoribb (50,9%). Nem találtunk statisztikailag szignifikáns összefüggést a kimenetel és a beteg neme, életkora, a fertőzés forrása, a lokális terjedés vagy a műtéti technika (stabilizáció hiánya) között (p>0,05). Ezzel szemben a gyulladásos laborparamétereknek erős prediktív szerepe igazolódott. A súlyosan emelkedett (>200 mg/L) CRP-szint (p<0,001) és az emelkedett (>0,5 ng/mL, p<0,01) valamint a súlyosan emelkedett (>2,0 ng/mL, p<0,001) prokalcitonin (PCT) szint szignifikáns korrelációt mutatott a kedvezőtlen kimenetellel. Következtetés: Kutatásunk azt mutatta, hogy a C-reaktív protein és a prokalcitonin szintek nagyon érzékeny és megbízható prognosztikai markerek a spondylodiscitis kimenetelének előrejelzésében. Ezeknek a laboratóriumi értékeknek a korai monitorozása kulcsfontosságú lehet a nagy kockázatú betegek azonosításában és a terápiás stratégia javításában. Ezen felül klinikai trendek rajzolódtak ki, ugyanis a férfi nem, a Staphylococcus fertőzés, a haematogén fertőzőforrás és a műtéti rekonstrukció, fixatio hiánya szintén rontotta a gyógyulási esélyeket.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Endometriózis preoperatív kivizsgálásának összehasonlítása a műtéti situssalFehér , Dániel; Török, Péter; Általános Orvostudományi Kar::Szülészeti és Nőgyógyászati Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; Általános Orvostudományi KarAz endometriózis egy alapvetően jóindulatú, hormondependens, krónikus gyulladásos kórkép, amely a reproduktív korú nők kb. 5 – 10%-át érinti. Egy komplex kórkép, melynek jellegzetessége, hogy méhnyálkahártyaszerű szövet proliferál a méhüregen kívül. Számos panaszt okozhat az érintettek számára, amely az életminőség nagymértékű romlásához vezethet, többek között kiemelendő a krónikus kismedencei fájdalom és az infertilitás, de lehet panaszmentes is. Diagnózis felállítása érdekében fontos a részletes anamnézis felvétel, az alapos fizikális vizsgálat végzése és a releváns képalkotó eljárások (ultrahang-UH, mágneses rezonancia-MRI) használata. Azonban, a különböző endometriózis típusokban a képalkotó eljárások szenzitivitása és specificitása nem mindig elfogadható, nem mindig közelíti meg a laparoszkópia diagnosztikus értékét. Vizsgálatunk célja a preoperatív kivizsgálás találati arányának meghatározása. A cél az általános nőgyógyászati UH, az endometriózis szakrendelésen végzett UH és az MR vizsgálati lelet pontosságának meghatározása.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A SLAMF receptorok által biztosított homotípusos receptor interakciók szerepe a humán plazmacitoid dendritikus sejtek aktivitásának szabályozásábanLányi , Ambrus; Pázmándi , Kitti Linda; Általános Orvostudományi Kar::Immunológiai Intézet; DE--Általános Orvostudományi KarA plazmacitoid dendritikus sejtek az I-es típusú interferonválasz egyik legfontosabb sejtes forrásai, ezért kiemelt szerepük van az antivirális, antitumor és autoimmun gyulladásos folyamatok szabályozásában. Kutatásunkban azt vizsgáltuk, hogy a sejtek közötti kapcsolatokban szerepet játszó SLAMF receptorcsalád tagjai hogyan fejeződnek ki humán pDS-ekben, illetve milyen hatással vannak ezeknek a sejteknek az aktivációjára. A pDS-eket különböző TLR-agonistákkal aktiváltuk, majd a SLAMF receptorok expresszióját mRNS- és fehérjeszinten is elemeztük. Eredményeink alapján TLR-aktiváció hatására mind a kilenc SLAMF receptor mRNS-szintje emelkedett, közülük azonban a SLAMF2 és a SLAMF7 mutatta a legkifejezettebb expressziót. Fehérjeszinten a SLAMF2 már alapállapotban is jelen volt a sejtekben, míg a SLAMF7 főként aktivációt követően jelent meg. A SLAMF2 és SLAMF7 siRNS-mediált csendesítése csökkentette az aktivált pDS-ek IFN-α-termelését, míg az IL-6 és TNF szintje elsősorban SLAMF2-csendesítés után mérséklődött. Ezek alapján a SLAMF7 főként az I-es típusú interferonválasz, míg a SLAMF2 több gyulladásos citokin termelésének pozitív szabályozójaként vehet részt a pDS-ek működésében. Összességében eredményeink arra utalnak, hogy a SLAMF receptorok által közvetített homotípusos sejt-sejt kapcsolatok fontos szerepet játszhatnak a pDS-ek aktivációjában és az általuk irányított immunfolyamatok szabályozásában.Tétel Korlátozottan hozzáférhető PCSK9 gátló monoklonális antitestek hatásának vizsgálata igen magas kardiovaszkuláris rizikójú betegekenZolnai, Sándor; Erdei, Nóra; Kovács, Árpád; Általános Orvostudományi Kar::Kardiológiai Intézet::Kardiológiai Tanszék; DE--Általános Orvostudományi KarKardiovaszkuláris eseményen átesett betegek közt kulcsfontosságú a koleszterin célértékek elérése. Ezen betegcsoportban a koleszterincsökkentés jelenlegi utolsó lépcsőjét a proprotein konvertáz szubtilizin/kexin 9 (PCSK-9) gátlása jelenti. Ez a kezelés statin és ezetimib kombinációjával célértéket el nem érő, vagy ezen terápiát nem toleráló betegek körében választandó. Magyarországon ezen vizsgálat idején két PCSK9-et gátló monoklonális antitest volt forgalomban, az alirocumab és az evolocumab. Célkitűzés: Célul tűztük ki a PCSK9 gátló alirocumab és evolocumab kezelés hatásának vizsgálatát a koleszterin, metabolikus, gyulladásos és vesefunkciós értékekre. Módszerek: Adatgyűjtést végeztünk a DEKK Kardiológiai és Szívsebészeti Klinikán 2019.10.01-2024.11.30. közötti időszakban alirocumab (n=19) és evolocumab (n=11) kezelésben részesülő betegek dokumentációja alapján. Az alábbi adatokat vizsgáltuk: betegek életkora, laborértékek közül a triglicerid (TG), koleszterin, HDL-C, non-HDL-C és LDL-C, koleszterin, éhomri vércukor, CRP, eGFR értékek, a PCSK9 gátló kezelés indikációja és ütemezése. Eredmények: Alirocumab kezelés hozzáadásával az összesített koleszterinszint csökkenés 2,55±1,92 mM/L (53,3%; p<0,001), az LDL-C szint csökkenés 2,13±1,25 mM/L (67,4%; p<0,001), a HDL-C szint emelkedés 0,03±0,15 mM/L (2,6%; p=0,159), a non-HDL-C szint csökkenés 2,33±1,59 mM/L (58,5%; p<0,001), a trigliceridszint csökkenés 1,00±1,89 mM/L (27,1%; p<0,1) volt. Evolocumab kezelés hozzáadásával az összesített koleszterinszint csökkenés 1,80±1,37 mM/L (36,6%; p<0,001), az LDL-C szint csökkenés 1,70±0,83 mM/L (51,9%; p<0,001), a HDL-C szint emelkedés 0,07±0,11 mM/L (5,5%; p<0,1), a non-HDL-C szint csökkenés 1,85±0,93 mM/L (44,7%; p<0,001), a trigliceridszint csökkenés 0,86±1,69 mM/L (29,25%; p<0,5) volt. Az alirocumab és az evolocumab alkalmazása érdemben nem befolyásolta a metabolikus, vesefunkciós és gyulladásos paramétereket.