A mai átmeneti korban a természettudományos és vallásos gondolkodás kapcsolata egyre inkább a világtörténelmet alakító tényezővé válik. A kétféle világszemlélet közötti feszültség nem csak az egyes családokon, közösségeken, társadalmakon belüli, hanem egyenesen civilizációs összeütközések forrása is lehet. A fejlett országok elsősorban természettudományos hátterű gondolkodása ütközik a világ népességének hagyományokhoz ragaszkodó, meghatározóan vallásos szemléletű felfogásával. Bár a világ történései azt a látszatot kelthetik, hogy pusztán egyszerű politikai, gazdasági összecsapásokról van szó, gondosabban vizsgálódva rájöhetünk arra, hogy a szembenállás gyökerei alapvetően világnézeti jellgűek. Ha ezeket az ellentéteket fel tudjuk valamennyire oldani, akkor a politikai, gazdasági ütközések kezelésével már sokkal könnyebben boldogulhatunk.